Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-15 / 113. szám
1987. május 15. • PETŐFI NÉPE • 5 KÖLTSÉGCSÖKKENTŐ BERUHÁZÁS CSÁSZÁRTÖLTÉSEN JÓNÁS DÁNIEL, a Császártöltési Kossuth Termelőszövetkezet elnöke éppen szocialistabrigád-vezetői értekezletről érkezett, amikor érdeklődtem az időjárás okozta gondokról. A közös gazdaságban legfontosabb ágazat a szőlőtermesztés és a borászat. Az előzetes becslések szerint szőlőből a tavalyi termésnek csupán egyharmadára számítanak a fagykárok miatt. A búza is — a javulás ellenére — csak közepes termést ígér. Jelentős a fagykár a meggyesükben is. Az elnök elmondja, hogy a szocialista közösségek jelentős vállalásokat tettek a károk mérséklése érdekében. • A budapesti Fedosszal kötött megállapodás alapján köntösöket készítenek a varroda dolgozói holland exportra. Szerkezetváltás, ésszerűsítések • Öt fatüzelésü kazánnal felére csökkentették a tüzelési költségeket a baromfitelepeken. (Méhesi Éva felvételei) VESZTESÉGTŐL ELJUTNI A NYERESÉGIG • A takarmánvkeverö V áltoztatások a sükösdi tsz-ben A Sükösdi Május 1. Termelőszövetkezet az elmúlt években egyenletes teljesítményt — 5—6 millió forintos nyereséget — ért el, egészen a múlt évig, amikor viszont mintegy 2 millió forint veszteséggel zárt. A teljesítménycsökkenés okairól, a változtatás lehetőségeiről beszélgettünk a szövetkezet vezető szakembereivel. Eladósodott szövetkezet A hatékonyabb munkavégzés, a takarékosság, a költségcsökkentés, a jobb termelési eredmények szerepelnek a felajánlásokban. A varroda három szocialista brigádja például — nagyobbrészt exportra termelnek — 110 ezer fórint értékű túlteljesítést határozott el — tájékoztat. A brigádmozgalom csak részben segít. Elkészült az intézkedési terv, amely számos ésszerűsítést tartalmaz: szerkezetváltást például a növénytermesztésben, nagyobb termelékenységet az állattenyésztésben. — A két legfontosabb terményünk a búza és a kukorica, de új növények is szerepelnek termelési palettánkon. Többet vetettünk a maglucernából, az olajretekből és az idén először foglalkozunk napraforgó-termesztéssel. Tavaly francia importból származó rozsvetőmag termesztésével kísérleteztünk 20 hektáron olyan fajtával, amely alkalmas anyarozs szaporítására. Az idén 80 hektáron termesztjük az értékes növény magját. Ismeretes, hogy az anyarozsból szívgyógyszer készül — egészíti ki az előbbieket. A termelőszövetkezet megállapodást kötött a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karával a baromfitenyésztési technológia korszerűsítésére, egyúttal a hatékonyság növelésére. A tartalékok feltárásával meglepő eredményeket értek el. A fűtési költségeket például egy kilogramm súly- gyarapodásra vetítve a felére csökkentették az idén. Lényege az, hogy az olajról fatüzelésre térek át. Jóval kevesebb takarmány felhasználásával jobb eredményeket értek el, mint az előző esztendőben. A technológia fejlesztése több millióval növeli a nyereséget. Más állattenyésztési ágazatban is nagyobb eredményességre törekednek. Évente átlag ezer szarvasmarhát hizlalA megtermelt élelmiszerek mennyiségének világviszonylatban kb. egyötöde megy veszendőbe még jelenleg is, a romlást okozó mikroorganizmusok, a különféle állati kártevők, valamint a tökéletlen tárolási és feldolgozási módok következtében. Az élelmiszerek romlását és tárolási veszteségét csökkentő eljárásaink legtöbbje lényegében ősrégi tapasztalatokon nyugszik. A füstölést és az aszalást már az ősember is alkalmazta, a sózás, a savanyítás, a hűtés ugyancsak évezredes múltra tekinthet vissza. Több mint 150 éves a hőkezeléses konzerválás is. A korunkban bevezetett, de sokat ígérő eljárás az ionizáló besugárzás. Élelmiszerek tartósítására alkalmas ionizáló sugárzás a gamma-sugárzás. Ez a fényhez, a hő- és a rádióhullámokhoz vagy a röntgensugarakhoz hasonló elektromágneses hullám. Gamma-sugárzást bocsát ki magából némely radioaktiv atomfajta — közülük mindenekelőtt a radioaktív kobalt és a radioaktív cézium jöhet számításba az élelmiszerek tartósításában. Az ionizáló sugárnak, exportra. Itt is igyekeznek szervezettebb munkával a már említett takarékossági törekvésekkel, hatékonyabb módszerekkel növelni a bevételt. Úgy számítják, hogy 1 millió forinttal magasabb lesz a jövedelem a szarvasmarha-hizlalásban, mint az elmúlt évben. A takarmányellátás érdekében nemrég egy 20 milliós beruházáshoz kezdtek. Már elkészült az új táptakarmány- gyártó üzem alapozású. Építéséhez állami támogatást kapnak. Júliusban szeretnék átadni az óránként 7 tonna kapacitású keverőt. — A vezetőség úgy számol, hogy zások élelmiszer-tartósító hatása az élő szervezetekre gyakorolt hatásukon alapszik. Az élő szervezetek sejtjeit károsítják, bizonyos határon túl pedig a sejtek, illetőleg az élő szervezetek pusztulását okozzák. A sugárzás károsító hatása annál nagyobb, minél több sugárenergia nyelődött el a sejtekben. De függ az élő szervezetek sugártürő képességétől is. Az ionizáló sugárzásnak ezt az összetett hatását használjuk ki ahhoz, hogy az élelmiszerek romlását előidéző mikroorganizmusokat, a tárolás során veszteségeket okozó rovarokat elpusztítsuk, avagy a leszedett termékek, növényi részek anyagcserefolyamatait számunkra kedvezően befolyásoljuk. A tárolt élelmiszerek romlását mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok és gombák) okozzák azzal, hogy nagymértékben elszaporodnak bennük és felhasználják azok anyagait saját életfolyamataikhoz. E mikroorganizmusok többségét már olyan sugárzással is életképtelenné lehet tenni, amely tízszer-hússzor kisebb, mint az összes sikerül az időjárás okozta károkat pótolni az említett intézkedésekkel. A szőlő művelését is új módon oldjuk meg. A kezdeményezés lényege: az eddiginél jobb anyagi érdekeltség kialakítása. Az a célunk, hogy a fiatal szőlőket kellően előkészítsék a termő évekre, a termőszőlőket pedig úgy kezeljék: minél magasabb legyen a termésátlag, mert ezzel saját jövedelmük is emelkedik. Több variációt dolgoztunk ki és mindenki azt választja, ami neki a legkedvezőbb — hangoztatja végezetül az elnök. Kereskedő Sándor mikroorganizmusok elpusztításához szükséges adag. És ezzel számos élelmiszer eltarthatósági ideje a kétszeresétől az ötszöröséig megnövelhető. Ez a sugárzásos pasztőrözési eljárás — így nevezik — különösen a szamóca, a paradicsom, a gyümölcslé-koncentrátu- mok, a szeletelt húsok és a vágott, tisztított baromfi esetén ígér sokat. Megfelelően nagy sugáradag alkalmazásával az élelmiszerekben levő, romlást okozó mikroorganizmusok teljesen is elpusztíthatok. És minthogy a besugárzás közben az élelmiszer csak jelentéktelen mértékben melegszik fel, a besugárzással az élelmiszer mintegy „hideg úton” konzerválható. A növényi élelmiszerek eltarthatóságát a .bennük végbemenő életfolyamatok is csökkentik: a termékek kiszáradnak, fonnyadnak, máskor kihajtanak. Sugárzással például a burgonya és a hagyma tárolás közben történő csírázását, kihajtását hatékonyan meggátolhatjuk és a fonnyadás is jelentősen csökkenthető. — A múlt évben, ahogy mondani szokás, összeszaladt minden — mondja a tsz elnöke, dr. Laszinger Mihály—: egyik legnagyobb gondunk a szőlővel volt. A százhektáros ültetvényünk most már negyedik éve szenvedi meg az időjárást: kapott jeget, fagyot. Tavaly mindössze felét teremte annak, amit elvártunk volna. Nem volt sikeres a szántóföldi növénytermesztésünk sem: a búza négy tonnát hozott hektáronként és a napraforgó sem fizetett jól. Az állattenyésztésünket a piaci viszonyok vetették vissza. Ezek végeredményben rajtunk kívülálló okok — el kell viselni őket. Voltak viszont előző évekről megmaradt, húzódó problémáink. Az utóbbi esztendőkben a gazdaságban túlzott volt a beruházás. Szőlőt telepítettünk, baromfitelep, takarmánykeverő, szárító készült el. A múlt év decemberében így a beruházási hitelállományunk 46 millió forintra duzzadt. Új növények a vetésszerkezetben — Az alaptevékenységük mennyiben változott? Sipos József főagronómus válaszól: — A gazdálkodásunk alapvetően a növénytermelésre és az állattenyésztésre épül. A 3670 hektáros szántónk legnagyobb részét — körülbelül egyhar- madát — őszi búzával vetettük be, 370 hektáron őszi árpa van. Közepes termésre számítunk mindkettőből. Tudja, azt mondják, ha Szent György napján a varjú elbújik a búzában, lesz mit aratni. Most — bár az őszi, a téli és a tavasz eleji felméréseink nem voltak biztatóak — már hullámzik a gabonatábla. Reménykedünk. Napraforgót csak a tavalyi területének felére vetünk, mintegy háromszáz hektárra, viszont új növényekkel próbálkozunk. Étkezesi szárazborsóval, lencsével, olajretekkel; ezek magjai szépen kikeltek már. Most először hoztunk a szántónkra tavaszi árpát, Nova fajtát 81 hektárra, igen szépén fejlődik. Lesz kukoricánk is, a búza után a legnagyobb területen, több mint 1100 hektáron. A háztáji földeket öntözik-— Vizük is van. Itt folyik a Dunavöl- gyi főcsatorna, és a Sárköz-csatornák is adnak vizet. Kihasználják-e az öntözés lehetőségét? — Technikailag nem vagyunk felkészülve az öntözésre. Gyakorlatilag csupán a háztáji fűszerpaprikát és a csemegekukoricát öntözzük. Ez évente körülbelül négyszáz hektárt jelent. — A háztájikban mivel foglalkoznak a tagok? — Külön ágazat ez nálunk; tagjaink az előbb említetteken kívül dinnyét, hagymát, burgonyát termelnek. Az idén hetvenen jelentkeztek arra, hogy harminc hektáron a háromvonalas hibridkukorica vetőmagját állítják elő. Tagságunk'most kezdi a fehér hússertés tenyésztését, folyamatos a fajtaváltás. Az idén a szerződések szerint körülbelül 3500 hízót adunk le a Bácshásnak, valamivel többet, mint tavaly. Végeredményben idetartozik az ezeranyás juhászat, amelyet vállalkozónak adtunk ki ötéves szerződéssel. Ebben az évben igyekszünk tagjainkat megismertetni a kihelyezett pecsenyecsjrke- tartás munkájával. Pár ezerrel indultunk, ha beválik, szeretnénk az állatok jó részét a tagokkal neveltetni. Szőlő- termesztő szakcsoportot is alakítottunk, tavaly kezdték meg a telepítést, a magas művelésű sorokban a csemegeszőlőtől a borszőlőkig sok-sok fajta található. Baromfik az istállókban is — A növénytermelésük szerkezetét meghatározza a baromfitartás bővítése? — Tavaly számoltuk fel a tejelő tehenészetünket, ami azzal járt, hogy a meglevő gyepeink egy részét „beneveztük” a gyep-gabona váltóba, az istállókat pedig baromfitartásra tettük alkalmassá. Pecsenyecsirkéből másfél milliót adunk a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Az idén, az első negyedévben, jó eredményekkel dicsekedhetünk. A leadott állatok 91 százaléka első osztályú minősítést kapott, átlagsúlyuk elérte az 1,74 kilogrammot. Ugyanennek a feldolgozónak adjuk a pecsenyelibát is, évente 50 ezret. Egy ideig a tőzegtavainkon voltak, de — miután ezeket jórészt kitermelték már, illetve átadtuk a horgászegyesületnek — most, a szárazon tartással próbálkozunk. Érdekes, hogy ellentétesen a máshol egyébként bevált technológiával, nálunk jobban híznak így. Az utolsó kérdést és a választ már ismét hallja a közben visszaérkezett elnök is: — Nagyon jó, hogy van takarmánykeverőnk, de nem a legjobbkor épült: tavaly ősszel volt a műszaki átadása. Automatizált, számítógép vezérlésű, dercés és granulált táp gyártására egyaránt alkalmas. Csak éppen 21 millió forintba került! A feldolgozandó terményeket magunk termeljük meg, ez jó. De nem jo, hogy a kereslet miatt mindössze fele kapacitással működtetjük. Azt is a javára kell írni, hogy az állatállományunkat így magunk látjuk el, és még 4000 tonnát el is tudunk adni a keverékekből. Egyébként a takarmánykeverőre szánt összeg, pontosabban a hitel és a kamatok, nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy beletartozunk az eladósodott tsz-ek kategóriájába. Ezért a áztunk a MÉM és a PM kiírására, yet majd nyár közepén bírálnak el. Sokat segítene, ha támogatást kapnánk. — Bővítik a kiegészítő tevékenységeik körét? — Szeretnénk a meglevőket a ma keresettebb termékek gyártására ráállítani mondja az elnök. — Az aszta- losmühelyünkben ma húszán dolgoznak; kerítéselemeket, virágtartókat készítenek. A bajai lakberendező szövetkezetnek pedig bérmunkát végeznek: étkezőgarnitúrák részeit gyártják. A fémmegmunkálást bedolgozói formában végeztetjük: buszkilincseket, kifolyócsapokat készítenek, a marósok pedig a Ganznak, a Kismotor és Gépgyárnak dolgoznak. A tagokért, a közösségért • — Nem lenne teljes a kép a szövetkezetről, ha nem szólnánk arról, mit is teszünk a tagokért és a községért — kerekíti ki a képet Bolvári István személyzeti vezető. — A lehetséges bérfejlesztésen belül mindinkább megteremtjük az érdekeltséget. A dolgozókat a minőségre ösztönözzük. Alapelv az is, hogy a premizálás lehetőségét megtartva, csak a terven felüli teljesítésért fizetünk többet vezetőknek és középvezetőknek. ■A gazdaságban kilenc szocialista brigád működik; sokat segítenek az óvoda, az iskolá fenntartásában. Lesznek feladataink a gázprogram megvalósításában is. Igen sokat tesz a gazdaság a tagok munkakörülményeinek javításáért. A keverő mellett lassan elkészül az új szociális épület. Hozzá kell tenni, valamennyi telep mellett van már ilyen. Üzemi konyhánk is működik, a határban dolgozóknak innen szállítjuk az ételt. — A lényeg azonban: eredményünk nagymértékű javítása — fejezi be a beszélgetést dr. Laszinger Mihály. — Az idén szeretnénk elérni a 223 millió forintos árbevételt és az 5,1 millió forintos nyereséget. Gál Eszter ELELMISZER-TARTÓSÍTÓ SUGÁRZÁS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BACS-KISKUN MEGYEI igazgatóságának közlése GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK Megnevezés 1987. I. negyedév az 1986. I. negyedév X-ában SZOCIALISTA IPAR A termelésa/ 108,7 A foglalkoztatottak száma 98,5 Az egy foglalkoztatottra jutó termelésa/ 110,4 A megyei székhelyű vállalatok, szövetkezetek összes értékesítéseb/ 106,6 Ezen belül; külkereskedelemnek 101,1 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR A saját építési-szerelési tevékenységb/ 76,6 Az építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaiak száma 84,9 Az egy építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaira jutó saját építési-szerelési tevékenység értékeb/ 90,2 KISKERESKEDELMI ELA0ÍSI FORGALOM Élelmiszerek és élvezeti cikkek 106,7 Vendéglátás 103,7 Ruházati cikkek 101,9 Vegyes iparcikkek 111,2 ÖSSZESEN 108,3 a/ Terméksorok alapján, b/ Összehasonlítható áron. „előtted az élet...” Milyen munkalehetőségek várják a pályakezdőket? Hamarosan vége az 1986—87-es tanévnek. Milyen munkalehetőségek várják Bács-Kiskun megyében a pályakezdő fiatalokat? Kérdésünkre dr. Tóth Imrétől, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjétől kaptunk a közelmúltban készített felmérésük alapján tájékoztatást. Szám szerint nagyobb a kereslet — Megyénk gazdasági szervezetei több mint 6700 munkahelyet kínálnak a pályakezdőknek, 285-tel kevesebbet, mint az elmúlt esztendőben. A csökkenés ugyan nem számottevő, viszont a végzősök száma több mint ezerrel növekedett, megközelíti a 14 ezret. így nemcsak a továbbtanulók, hanem a munkába lépők száma is növekszik. — Tehát a munkaerő-kínálat meghaladja a keresletet? — Ez1 még mindig fordítva van: a kereslet meghaladja a kínálatot, igaz, fele olyan mértékben, mint korábban. Mivel a keresletcsökkenés évek óta állandósuló folyamatnak tűnik, joggal feltételezhető, hogy tudatos létszámtakarékossági törekvés eredménye. Hozzá kell tenni, hogy ez a törekvés, sajnos, nem jellemző a vállalatok többségére — pedig a kívánatos az lenne —, különösen nem jellemző a munkaerő hatékony foglalkoztatását célzó takarékos létszámgazdálkodás. Továbbra is vannak, és várhatóan a következő években is lesznek megyénk egyes területein foglalkoztatási nehézségek. Ezeket azonban eddig mindig sikerült helyben megoldani. A középfokú végzettségű: nem kell? — Iskolai végzettség szerint milyen képet mutat a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetősége? — Az általános iskolát végző 441 fiatalt 2014 munkahely várja. Ez a jelentős túlkínálat — legalábbis elvileg — csökkentheti a kisegítő iskolát végzettek elhelyezkedési gondjait, illetve az érettségizettekét. A csak általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezőknek természetesen zömmel fizikai munkaköröket ajánlanak. Ezek többsége (73 százaléka) betanított munka. A gyógypedagógiai intézményekben végzők számára legfeljebb a néhány szociális foglalkoztató nyújt csekély számú munkalehetőséget. Sajnos, a gazdasági szervezetek továbbra sem mutatnak hajlandóságot a kisegítőt befejezők felvételére. — Említette, hogy a gimnáziumot végzetteknek is zömmel fizikai munkát kínálnak. — Változatlanul több lesz az elhelyezkedni szándékozó közöttük (271), mint amennyi munkakört a gazdálkodó szervezetek kínálnak számukra (134-et). E munkakörök többsége — 65 százaléka — fizikai. Az a tény, hogy az érettségizetteknek csak alig egyhar- madát kívánják nem fizikai beosztásban foglalkoztatni, jelentős fordulat az előző évhez képest, amikor ez az arány még több mint 76 százalék volt a szellemi jellegű munka javára. — Akinek szakmája és érettségi oklevele is van — a középfokú képzési célú szakközépiskolát végzőre gondolok —, bizonyára könnyebben talál igényének megfelelő munkát? — A számok nem ezt mutatják. Kétségtelen, hogy ez a képzési forma munkaerő-gazdálkodási szempontból meglehetősen heterogén: hiszen egészen más elhelyezkedési lehetőségek várják a közgazdasági szakközépiskolában végzetteket, mint a zeneművészeti vagy vízügyi szakképzettséggel rendelkezőket. Az is kétségtelen, hogy a vállalatok némi — előítéleten alapuló — fenntartással viseltetnek ezen iskolatípussal szemben. A problémák fő oka azonban véleményünk szerint az, hogy megyénkben sok esetben nem azt es nem olyan szinten oktatunk, mint amire és amilyen szinten szükség lenne. E probléma megoldása a közeljövő egyik feladata. Túlképzés van szakmunkásból? — Mi a helyzet a szakmunkásképzési célú szakközépiskolát végzettekkel? — Hogy miért kevés az irántuk jelentkező igény, annak magyarázata alapos vizsgálódást igényel. Igaz, hogy a tavalyi kínálati arányhoz (a 47 százalékhoz) képest javulás mutatkozik (az arány most megközelíti a 60 százalékot), ez azonban még mindig azt jelenti, hogy a végzettek egyharmada számára nincs megfelelő munkahely, A felajánlottak 78,5 százaléka fizikai szakmunka, tavaly ez az arány 98 százalékos volt. Ez a helyzet, enyhén szólva, nem megnyugtató. — A szakmunkásképzőt, szakiskolát végzők iránt milyen a kereslet? — A korábbi „túlkereslet” tavaly már erőteljesen csökkent, az idén pedig a kínálat meghaladja a vállalatok igényét. Igaz, jelentéktelen mértékben (1,4 százalékban), de ez a tendencia minden bizonnyal folytatódik. Okát sürgősen meg kell keresni; annál inkább, mivel a gazdasági szervezetek még 1984-ben is több mint 7000 fiatal beiskolázását igényelték. Megyénkben az egészségügyi szakiskolát végzettek elhelyezkedésevei továbbra sincs gond. Inkább az okoz problémát az egészségügyi intézményekben, hogy sokan elhagyják a pályát. A megyénk felsőoktatási intézményeiben diplomát szerzők — néhány szakmától eltekintve — bőségesen válogathatnak a munkahelyek között.-— Nemek szerint van-e különbség a munkaerő-keresletben? — Sajnos, a leányok elhelyezkedési lehetősége állandó gondok forrása. Kivételt az általános iskolában, a szakiskolákban végzők, s talán a diplomások jelentenek. A problémák oka, hogy az iskolából kikerülők 48 százaléka leány, megyénk gazdasági struktúrája pedig olyan összetételű, hogy csak 30—35 százalék női munkaerőt „bír el”. Almási Márta
