Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-13 / 111. szám
1987. május 13. • PETŐFI NÉPE • 5 PÁRTMUNKA ÉS ÁRUKIVITEL MEGSZÜNTETIK A VESZTESÉGET A leányvállalat törekvései Kiskunhalason A kiskőrösi ismét a megye kiváló ipari szövetkezete — A különböző exportpiacok közül a konvertibilis valutával fizetőket kíséri manapság megkülönböztetett figyelem. Mi a titka a tőkés export növelésének? — A megbízható, pontos,jó minőségű munkával kivívott piaci tekintély. Jó példa erre a bajai Nett Konfekció- ipari Vállalat. A forint leértékelésével gazdaságosabbá vált a tőkés export, amit rögtön ki tudtak használni. 1986 első negyedévében 23 millió, az idei hasonló időszakban pedig már 36 millió forint értékű volt a konvertibilis kivitelük. Hosszú idő óta kölcsönösen megbízható kapcsolatban állnak a nyugatnémet ERFO céggel, s nem jelentett gondot a növekvő termelés piaci elhelyezése. Hasonló a Blévisz esete. A két negyedévet összehasonlítva 4,8- ről 18,3 millió forintra nőtt a tőkés exportjuk. Ilyen dinamikus fejlődést csak úgy lehetett elérni, hogy — saját kockázatukra — előzetesen megnövelték alapanyagkészleteiket. De bízhattak magukban, mert már korábban is jó hírük volt a tőkés piacon. — A fenti példák a növekedés dinamikáját mutatják, amit annál könnyebb elérni, minél kisebb a bázis. Jelentősebb volumenű kivitel esetén is lehet hasonló fejlődést felmutatni? — A környéken a legnagyobb tőkés exportot a Vaskúti Bacska Termelő- szövetkezet bonyolítja le. A két szóban forgó időszakot összehasonlítva 69-ről 84 millió forint értékűre növelték a kivitelt. A háztáji integrációban tenyésztett, majd feldolgozott, fagyasztott nyúl húsa és bőre továbbra is kelendő. — Az egész környéket tekintve ilyen kedvező a kép? — Még nem pontos, de jól becsülhető adatok szerint a konvertibilis export 15 százalékos, a szocialista pedig 12 Kiváló eredményeiért fennállása óta húsz alkalommal kapott megyei, vagy országos szintű kitüntetést a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet. Külön figyelemre méltó, hogy az utóbbi tíz esztendőben a nehezedő gazdasági körülmények ellenére is megszakítás nélkül, minden évben kiérdemelték a legjobbakat megillető elismerést. Gazdasági eredményeiket tavaly is nagymértékben fokozni tudták, ezért az ipari szövetkezetek megyei szövetségétől Kiváló Szövetkezet kitüntetést vették át a közelmúltban. • A Baján és környékén található üzemek közül a Nett Konfekcióipari Vállalat kiemelkedően magas tőkés exportot bonyolít le. Felvételünk a cég új, borotai üzemében készült. Árbevételük meghaladta a 264 milliót, termelési értékük növekedése másfél százalékkal volt nagyobb a tervezettnél. Létszámuk viszont csökkent, így az egy dolgozóra jutó termelési érték a tervezettnél 12 százalékkal több, az árutermelésükben megközelítették az egymillió forintot. Nyereségük 25 százalékkal magasabb az 1985. évinél: 36 millió forint. • A tehenek újszülött borjaikkal az elletőkertben. Az emberiség jólétének számos tényezője kapcsolódik a fákhoz. Az erdőnek fontos nyersanyagtermelő szerepe van, de ennél is nagyobb a jelentősége a természeti környezet alakításában, az életminőség javításában. A társadalom érdeke az egész világon az, hogy óvja-vigyázza az erdőt, de az is, hogy a meglévők mellé újabbakat telepítsen. anyákra és a szaporulatukra egyaránt. Jelenleg mintegy 1600 hektár legelőn 1800 húsmarhát tartanak, beleszámítva az újszülött borjúkat is. Számításaik szerint a veszteséges gazdálkodás megszüntetése érdekében még tovább lehet mérsékelni az elhullást, növelni a legelők hozamát és esetleg csökkenteni a jószágok létszámát. Ugyanis egy hektár ldgelő mintegy 3,5—4 tonna fűhozamot ad, egy tehenet tehát két hektár legelő tart el. — Számításba vesszük, hogy a legelők hozamát lehet növelni és így csökkenteni a költségeket. Annyit még megjegyzek, hogy a több éves aszály nem kedvezett a fűtermésnek. Arra számítunk azonban, hogy az említett legelőterületen mintegy ezer húsmarhát el tudunk tartani — tájékoztat terveikről. Az elképzelések teljesítésének személyi feltételeit a telepek nagyobb részében sikerült megteremteniük. Figyelemre méltó, hogy az érdekeltség növelésével megnőtt a fiatalok érdeklődése. A Borbényi-telepen 22 év az állatgondozók átlagéletkora. — Ilyenkor, ellések idején nagyon fontos a lelkiismeretes munka. Minden életképes borjút úgy kell gondozni, hogy jó minőségű húst adjon — hangsúlyozza az ágazatvezető. A megye tehénállománya az ez évi március végi állatszámlálás szerint 50 ezer darab, ebből mintegy 11 ezer a húsmarha. Az elmúlt évhez képest emelkedés tapasztalható a szarvasmarha-állományban, bár ez nem jelentős. A húsmarhatenyésztés az elmúlt évhez képest szinten maradt, nem tapasztalható fejlődés. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az ágazat fontos exportcikket termel, a marhahús hosszú távon értékesíthető külföldön, ha nem is olyan kedvező körülmények között, mint az elmúlt esztendőkben, akkor csak helye- ' selhetjük azt a törekvést, ami a Kiskun- halasi Állami Gazdaság leányvállalatánál tapasztalható.., , . Kereskedő Sándor Világszerte gond A Földön 4,5 millió hektár az erdők területe. Kontinensenként változik az erdők aránya, ennek megfelelően változnak a feladatok. A trópusokon meg kell szüntetni az erdőirtást, Európában sürgősen intézkedni kell a 175 millió hektárt borító erdők egészségének megóvása érdekében. Hazánk erdőterülete 1,75 millió hektár. Az arány 1946-ban 12, tavaly 18 százalékos volt, az ezredfordulón a 20 százalékot szeretnénk elérni. Ma már az egykor fátlan Nagyalfold területének is 11 százalékát borítják erdők. A racionális földhasznosításnak legjobb módszere az erdősítés, fásítás. A futóhomokra, a földes kopárokra, a folyók árterére telepített erdők segítik az ország faellátását, ugyanakkor hatásosan védik környezetünket. A magyarországi erdők ökológiai adottságaink miatt elsősorban lombos fafajokból állnak. Őshonos erdeinket a tölgyek, a gyertyán, a cser és a bükk alkotják. Erdőterületünk másik fele az úgynevezett kultúrerdő, ezekben jobbara ültetvényszerű fatermesztés folyik. Akácosaink, nyárasaink és fenyveseink tartoznak ide. Ez jellemző elsősorban az alföldi homok erdeire. A fel- szabadulás óta több mint 1 millió hektár erdőt telepítettünk és újítottunk fel, amelynek emlékműve Kecskeméten található. Az új telepítések lehetővé tették, hogy ma már évente több mint 8 millió köbméter fát termelhetünk ki Magyarországon. Ennek 60 százalékát ipari célra, 40 százalékát tűzifaként hasznosítjuk. Az erdők egészségi állapota az utóbbi években számottevően romlott. A környezeti káros hatások, a korábban nem észlelt betegségek a magyar erdőket sem kímélték. Világ-, de főleg Európa-szerte súlyos problémája ez az erdőgazdálkodásnak. Nálunk a legnagyobb gondot a kocsánytalan tölgyesek pusztulása okozza. Eddig 1 millió köbméterre becsülhető fa elhalásáról tudunk, ennél azonban több a betegek száma. A károk mérséklését, a károsítok kutatását az állam anyagilag támogatja. Mindemellett sürgős tennivaló az erdők vadeltartó képességének és a vadállomány létszámának az összehangolása. További 200 ezer hektár Növekszik azoknak az erdőknek az aránya, amelyek elsődlegesen a táj formálását, a környezet védelmét, az ember pihenését, üdülését hivatottak elősegíteni. Jelenleg erdeink 80 százaléka elsősorban termelési, 16 százaléka környezetvédelmi és 4 százaléka üdülésiszociális célokat szolgál. Egyre növekszik az egész világon a fafelhasználás, így számunkra is fontos feladat a fatermelés növelése. Hazánk fenyőfaszükségletének a hazai erdők várhatóan csak a 10—15 százalékát tudják megtermelni, ugyanakkor a lombos fafajokból jelentős exportlehetőségeink lesznek. Mindezek szolgálatában tervezzük az erdők területének további 150—200 ezer hektárral való növekedését. Az ezredforduló utáni évtizedekben ezáltal elérjük, hogy a hazai erdők a szükséglet 75 százalékát képesek lesznek kielégíteni. Az új erdőtelcszázalékos bevételnövekedéssel indult az idén. Ha az árfolyamváltozást leszámítjuk, akkor is jelentős a fejlődés. A jól kimutatható változás létrejöttében a vállalatoknak a piagok felé fordulása, manőverező készségének fokozódása játszotta a döntő szerepet. Külön örvendetes, hogy nemcsak a fejlődés dinamikája, hanem a nyert árbevételtöbblet is a konvertibilis viszonylatban nagyobb. A Hosszúhegyi Mező- gazdasági Kombinát 18, a bajai pedig 57 százalékos tőkésexport-növeléssel kezdte az esztendőt. A Nett Konfekcióipari Vállalat korábban nem foglalkozott szocialista exporttal, de az idén — a másik piacon felmutatott eredményei mellett — ezt is megkezdte. Az átrendeződés tehát nem egyirányú. — Milyen módon segíthetik a kivitel növelését a pártszervezetek? . — A megfelelő határozatok végrehajtásával. A Központi Bizottság novemberi határozatát követően 50 gazdaságpolitikai aktívát tartottunk, s a városi pártbizottság év végi ülésén is összegeztük az 1986-os esztendő tapasztalatait, meghatároztuk az idei fő feladatokat. A beszámoló taggyűléseket szintén jellemezte a gazdasági munka megjavításának szándéka. Az ilyen irányú pártmunka magas színvonalára a Ganz Villamossági Művek bajai gyárából és a Gemenci Erdő- és Vadgazdaságból hozhatnék példát. Megjegyzendő, hogy a gazdasági vezetés mellett a pártalapszervezeteknek is nagyobb figyelmet kellene fordítani az exportnövelő pályázatok útján elnyerhető támogatásokra. Itt Baja környékén a kívánatosnál kisebb mértékben élünk ezzel a lehetőséggel, amin a jövőben feltétlenül változtatni kellene. Bálái F. István A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban — ugyanúgy mint máshol — veszteséges a húsmarhatenyésztés. A gazdaság vezetői ezért elhatározták, hogy változtatnak ezen és következetes munkával megszüntetik az áldatlan állapotot, nyereségessé teszik az ágazatot. Az esztendő elején — a vállalati tanács döntése alapján — két leányvállalatot létesítettek. Az egyik a szőlő és a bor feldolgozását igyekszik gazdaságosabbá tenni, a másik, a Kiskunhalasi Farmer Mező- gazdasági Leányvállalat pedig a növény- termesztést, az erdőgazdálkozást, valamint az állattenyésztést vette kézbe. Kálmán Istvánnal, az utóbbi vállalat ágazatvezetőjével az eddigi munkáról és a további feladatokról beszélgetünk. — Ismeretes, hogy a leányvállalat teljesen önállóan gazdálkodik, jpbban érvényesítheti az egyéni érdekeltséget, hatékonyabban ki tudja használni a termelési eszközöket. Erre alapozva határoztuk el a húsmarhatenyésztő ágazat pozíciójának javítását, — hangoztatja. Máris beszámolhatnak némi eredményről. A kemény tél ellenére csak 3,4 százalék volt a halva ellés és az elhullás. • Deli Antal elletőgulyás az újszülött borjú köldökcsonkját fertőtleníti. Különösen az elsővemhes üszők és utódaik kívánnak fokozott állategészségügyi ellenőrzést. (Méhesi Éva felvételei.) Az eddigieknél jobb eredményt nagyobb odafigyeléssel, az elletőkertek létrehozásával érték el. Ezekben külön helyezik el a teheneket és az elsővemhes üszőket. így jobban tudnak ügyelni az • Jó levegő, csend, nyugalom: ideális környezet a kikapcsolódáshoz. Az ember egyre inkább megtanulja értékelni a természet nyújtotta előnyöket. (Pásztor Zoltán felvétele). pítésekben kiemelt szerepet kap a Nagyalföld eddig még nem hasznosított területeinek az erdősítése. Feladatok a fejlesztésben Az erdők környezetvédelmi jelentőségének megfelelően a telepítéseknél, erdőfelújításoknál a tájba illő, esztétikai élményt is nyújtó fafajoknak kell előnyt adni, természetesen az ökológiai adottságok figyelembevételével. A nagyobb természeti, genetikai értéket részletes elemzéssel szükséges kiválasztani és az értékes génrezervációkat fenntartani. A talajvédelem érdekében az erdősávokat és egyéb fásításokat az átfogó meliorációba illesztve hozzák létre. El kell érni, hogy az erdőnek legalább a 15 százaléka a jövőben is elsősorban védelmi rendeltetésű legyen. Az üdülés, a turisztika, az ember egészségének a védelme erdeink „szolgáltatásai” között a leggyorsabban fejlesztendő feladatok közé tartozik. A jelenlegi 4 százalékkal szemben az erdők 10 százalékát alkalmassá kell tenni arra, hogy elsődlegesen üdülési, egészségvédelmi célokat szolgáljanak. A fejlesztés során ezért érdemes törekedni a lakóhelyek környékére koncentrált üdülő- és parkerdők kialakítására, turisztikai centrumok létrehozására. erdei sportolási lehetőségekkel, az üdülőhelyek és a vizek környékén levő erdők egészségvédelmi szerepének növelésére. Azaz, a társadalmi jólét növelésének a szolgálatában kell a jövőben is az erdőgazdaságot fejleszteni. Dr. Sólymos Rezső, a MÉM Erdészeti és Faipari Főosztály vezetője AZ EMBERISÉG ÉRDEKE Óvjuk, gyógyítsuk, gyarapítsuk az erdőt! Mindezt jobb munkaszervezéssel, a költségek csökkentésével, több és jobb munkával, termékszerkezetük korszerűsítésével — szabadalmak, újítások alkalmazásával —, valamint azzal érték el, hogy kihasználták a gazdálkodás javításának lehetőségeit. Autószervizük immár leányvállalatként nyereségesen működik, a lakossági szolgáltatást végzők közül többen gebinesként, tehát közvetlen anyagi érdekeltségben dolgoznak. Termékeik közül eddig is sokat — tavaly négyet — díjaztak a Kiváló Áruk Fórumának emblémájával, az általuk gyártott 500 M típusjelű motoros bukó- és munkavédelmi sisak pedig OKISZ-plakettet kapott. Tőkés exportjuk tizenegy, a szocialista kivitelük 15 százalékkal haladta meg a tervezettet. Tőkés importot kiváltó tevékenységük árbevétele megkö• Különböző motoros bukó- és munkavédelmi sisakok jelentik egyebek között a szövetkezet új termékeit. (Straszer András felvétele.) zelítette a 63 millió forintot. Ezek között legnagyobb értéket változatlanul a termosztátszelep képviseli. Mint azt Szivák Gyula, a szövetkezet elnöke mondta, ebben az esztendőben még az elmúlt évi, kiemelkedően jó teljesítményüket is meg akarják haladni. Tőkés exportjukat a tavalyihoz képest 30 százalékkal növelik. Ezzel meglévő kapacitásukat teljes egészében lekötötték. Az idén a különböző bukó- és munkavédelmi sisakok, speciális festékek és ragasztók jelentik a szövetkezet új termékeit, egy korábbi gyártmányukat, a hobbi-munkapadot tőkés kereskedelmi partnerük ismét megrendelte. Szocialista exportjuk 10—15 százalékkal növekszik ebben az esztendőben. Erre a piacra szállított termékeik közül a legjelentősebb a termosztátszelep. Az importkiváltó termékek gyártását is növelik, amelyek értéke az idén eléri a 70 millió forintot. Almási Márta A BÉREMELÉS ALAPJA A NYERESÉGES TERMELÉS A bajai gazdaságok növelik exportjukat Beszélgetés Róka Istvánnal, a városi pártbizottság titkárával Napjainkban gazdasági céljaink középpontjában áll a külkereskedelmi többlet elérése. Az is fontos, hogy a mérleg növekvő áruforgalom mellett legyen pozitív, hisz így biztosíthatjuk a vállalatok működéséhez nélkülözhetetlen import megtartását. Az export növelése — amiért ki-ki a saját területén teheti a legtöbbet — egyik fő célja a pártmunkának is. A bajai és környékbe- * Roka Ist'an li gazdálkodó szervezetek kivitelének alakulásáról, s a pártszervezeteknek a cél elérése érdekében kifejtett tevékenységéről Róka Istvánnal, a városi pártbizottság gazdaságpolitikai titkárával beszélgettünk.
