Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-13 / 111. szám

IDŐJÁRÁS etöreKhee* w «w*ét ItriHetér* m* estig» fel#l rrö* felbrt«*dé* kndtfflk, A OmaámSütöm wif»W »to- °*<<J f»S. íéW űt»Mr. Beletett nttáaf őri» «tiMtlto ütá» Mtoti- ai eiporafe, «fráterok InuH. A Irgtnas-'»**»** aappelt bfiménOüel o»oS»l*% U ét II tolt, «rlrte*. UtoilMI *8sM VILilG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKÜN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KLI1. évf. Ili, szám Ara: 1,80 Ft 1981. májas 13. tuerda Ae utóbbi években is kiegyen­súlyozottan fejlődött a Kiskőrösi Ipart Szövetkezet. Gazdasági ered­I edényeik tavaly kétszázalékos JB- vedelemnövelést tettek lehető- vé, az Idén ismét nyolc százalék­kal emelték a béreket. Termelési terveik, • megfelelő feltételek, va­lamint az első negyedév minden eddiginél jobb gazdasági eredmé­nyei ezt lehetővé tették. A tzflvet- kezeiről szóló cikkünk az Ötödik oldalon található. mmmmmmmmm Ma ülést tart az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága A végrehajtó bizottság május 13-án. szérdán délelőtt 9 órára Kecskemétre, a megyeháza föld­szinti nagytermébe összehívta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak ülését. Az ülés napirendjé­re a következők tárgyalását ja­vasolja: — Tájékoztató a Központi Bi­zottság legutóbbi üléséről. — Jelentés a lakosság egészség- ügyi helyzetéről, a fejlesztés fő feladatai (a Politikai Bizottság 1986. május 6-ai határozata alap­ján). — Tájékoztató a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekről való gondoskodás tapasztalatai­ról. — Tájékoztató a két párbizott­sági ülés között végzett munká­ról. — Különfélék. KB-titkári tanácskozás Bukarestben BUKAREST Kedden Bukarestben megkez­dődött a szocialista országok kommunista és munkáspártjai szervezési kérdésekkel foglalko­zó titkárainak sokoldalú tanács­kozása. Az MSZMP küldöttsé­gét Horváth István, a Központi Bizottság titkára vezeti. A ta­nácskozás munkájában részt vesz továbbá a BKP, a CSKP, a Kubai KP, a Laoszi Népi For­radalmi Párt, a LEMP, a Mongol Népi Forradalmi Párt, az NSZEP, az RKP, az SZKP és a Vietnami Kommunista Párt küldöttsége. Megfigyelőként vannak jelen a Koreai Munkapárt küldöttei. Az értekezletet Emil Bobu, az RKP KB PVB tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, a román küldöttség vezetője nyitotta meg. TÁJÉKOZTATÓ A BÉCSI UTÓTALALKOZÓ FELADATAIRÓL Hazánk huszonhat javaslatot tett a tárgyalóasztalra Erdős André nagykövet, a bé­csi európai biztonsági és együtt­működési utótalálkozón részt vevő magyar küldöttség vezető­je kedden Budapesten megbe­szélést folytatott Barabás Mik­lóssal, az Országos Béketanács főtitkárával és a magyar béke­mozgalom más vezetőivel. A nagykövet tájékoztatást adott a bécsi tanácskozás jelenlegi sza­kaszáról. Elmondta, hogy olyan záródokumentum elkészítésén dolgoznak, amely a benyújtott csaknem 140 javaslatot minden fél számára elfogadható formá­ban egyesíti. A magyar küldött­ség változatlanul konstruktív, megállapodásokat szorgalmazó magatartást tanúsít Európa bé­kés viszonyainak megszilárdítása, a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés jövője érdekében. Barabás Miklós tájékoztatta a delegációvezetőt arról, hogy a békéért cselekedni kész közvé­leményünk, s képviseletében a magyar békemozgalom örömmel fogadta az utótalálkozón részt vevő küldöttségünk kapcsolódá­si pontokat kereső magatartá­sát, és elégedetten veszi tudo­másul, hogy a magyar delegáció 26 fontos javaslatot tett le — kezdeményezőként vagy társ­szerzőként — az európai népek tárgyalóasztalára. Népünk és a magyar békemozgalom bízik abban, hogy egyetlen ország sem gördít akadályokat olyan dokumentum, közös terv elfo­gadása elé, amelynek mielőbbi megvalósítása a helsinki szel­lem továbbvitelét, az országok közötti egyenrangú együttmű­ködés elmélyítését szolgálja. Reméljük — hangsúlyozta a fő­titkár —, hogy a kidolgozás alatt lévő dokumentum egyformán hoz eredményeket a leszerelé­si intézkedések, a gazdasági együttműködés és a humanitári­us kapcsolatok terén. A magyar békemozgalom újabb és újabb formákban törekszik a bizalom- építésre itthon és tágabb kör­nyezetében, s a népi diplomá­cia egyre több fórumát, csator­náját kiépítve küzd az előítéle­tek felszámolásáért, a biztonsá­gért, a leszerelésért, a nemzetek közötti megértésért. A mozgalom meggyőződése és tapasztalata, hogy e célokért a kis és a köze­pes országok és azok népei egy­aránt sokat tehetnek. A tárgyalás után a leszerelé­si hét fórumaként Erdős Andre — a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, az OBT Tájékozta­tási Bizottsága és az Újságíró Békeklub meghívására — tájé­koztatót tartott a bécsi utótalál­kozóról és válaszolt az újságírók kérdéseire a Magyar Sajtó Há­zában. TSZ-KÖZPONT ÉPÜL MÉLYKÚTON A Mélykúti Lenin Termelőszövetkezet épitőbri- gádja az idén 60 erőgép tárolására alkalmas csar­nokot hoz tető alá, folytatja a sertéstelep rekonst­rukcióját és építi a keverőüzemet. A fontos terme­lőberuházások mellett befejezi a közös gazdaság központjának kivitelezését. A főépület mellett 200 személyes ebédlő lesz konyhával; a tsz saját vágású sertéseinek kimérésére húsbolt is épül. (Pásztor Zoltán felvétele) A ZÖLDÉRT A MEGYÉRE IS TÖBBET GONDOLHATNA Piacok és árak Ha fonnyadt, miért nem olcsóbb? Javítják a felüljárót A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat szakemberei nagy mun­kába fogtak a megyeszékhelyen, a Halasi úti felüljárón. A téli időjárás, az erős sózás alaposan tönkretette a hídszegélyt, ezt kell kijavítaniuk. Ezzel a munkával — amely 3,5 millió forintba ke­rül — előreláthatóan augusztus­ra készülnek el, ugyanis a tech­nológia nem teszi lehetővé az en­nél gyorsabb befejezést. Ez nem zavarja majd a közlekedést, Ugyanis a külső forgalmi sávban álig foglalnak el helyet, ezt is csak néhány méter hosszúság­ban. A hideg és esős tavasz miatt csak késve tudtak hozzálátni a felüljáró útburkolatának javítá­sához. Az aszfalton lévő repedé­seket, töréseket marógéppel ki­mélyítették, majd meleg aszfalt­tal tömték be a vajatokat. A öt éve indult útjára a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társu­lat kecskeméti városi szerveze­tének kezdeményezése nyomán a Molnár Erik Szabadegyetem, « tudományos ismeretterjesztés, az önművelődés sajátos formá­ja. Az előadás-sorozatok lehető­séget teremtenek arra, hogy a hallgatók iskolai tanulmányaik mellett, vagy oklevelük, diplo­májuk megszerzése után egy­fajta szervezett oktatásba, to­vábbképzésbe kapcsolódhas­sanak be, a szakmájukba vágó legújabb eredményeket megis­merhessék, műveltségük gyara­pítása céljából közelebb kerül­jenek egy-egy művészeti vagy tudományághoz. A TIT fél évtizede, a budapes­ti és a szegedi példát figyelem­be véve, szervezte meg az elő­adás-sorozatokat. A különbség annyi, s ezt nem véletlenül ír­ják méltatói a javára, hogy ez ügyben a legteljesebb összhang­ban dolgozik a város valameny- nyi érdekelt közművelődési in­tézménye. Az 1986—87-es tanévben ti­zennyolcféle sorozatot kínál­tak az érdeklődőknek. A biblia és a művészetek című kurzust az Erdei Ferenc Művelődési • Gépek és emberek a felüljárón, javítani a burkolathibákat. munkát ütemesen végzik, s a hét végére már minden forgalmi sá­vot igénybe vehetnek a jármű­vek. A kecskeméti KÉV Üzem­Központtal, a Gyermekvilágot, a sportot, a filmművészetit a Szalvay Mihály Úttörő- és If­júsági Otthonnal, az ifjúsági és munkásakadémiát az SZMT-vel, a századforduló magyar kultú­rájával foglalkozó sorozatot pe­dig a Kecskeméti Galériával kö­zösen szervezték — hogy csak példákat említsünk az együtt­működésre. A most befejeződött évadban mintegy tízezren hallgatták az előadásokat. A legsikeresebb — ez derül ki a tegnapi szabad- egyetemi tanácsülésre készült beszámolóból — a biblia — eb­ből még ráadást is kértek —, a nyugdíjas, a földrajzi, a kerté­szeti, a filmművészeti, valamint a Gyermekvilág című sorozat volt — jelzi ezt a résztvevők lét­száma. Változó kíváncsiság kí­sérte a sport-, a történelmi-nép­rajzi, valamint a filozófiai elő­adásokat. Visszaesett az érdek­lődés a szexológia és a biológia kérdéseivel foglalkozó progra­mok iránt. A TIT városi szervezete, a mindenkori megújulás szempont­ját figyelembe véve, s tartva a hallgatóság számának megcsap­panásától, hatvan levelet kül­Gyors munkával igyekeznek ki­mérnökségének vezetői arra ké­rik a közlekedőket, hogy saját érdekükben legyenek türelme­sek, megértőek. dött Kecskemét oktatási, köz- művelődési intézményeihez, gaz­dálkodó egységeihez, azt firtat­va, miről hallanának legszíve­sebben a következő tanévben. A közvélemény-kutatás eredmé­nyét felhasználva állítják össze a jövő évi tematikát. Igény mu­tatkozik például jogi és család- védelmi sorozatokra. A Bányai Júlia Gimnáziumból a hazánk­ban, a felszabadulást követően lezajlott gazdasági-társadalmi változásokkal, a szocialista or­szágok közötti kapcsolatokkal foglalkozó sorozatot kérnek. A magyartanárok munkaközössége a képzőművészetek és a mai ma­gyar irodalom összefüggéseiről hallana szívesen. Izgalmasnak ígérkezik Az élő és élettelen ha­tárán címet viselő kurzus, amely­ben bioszféráról, genetikáról, ökológiáról esik majd szó, egye­bek mellett. A megyei művelő­dési központ kínálatában sze­repe! az Arcképek a XX. száza­di magyar irodalomból, vala­mint a Collegium Artium, ami a kultúra fejlődését követi nyo­mon zenén, képzőművészeten, irodalmon, táncon, filozófián, folklóron keresztül a kezdetek­től napjainkig. H. K. E. Mire a vasárnapi levesbe való zöldséget megveszi, nemritkán 50 forintot fizet érte az ember — számolgatta a minap egy házi­asszony. Azt is hozzátette, hogy Kecskeméten és a megyében ma­gasak a zöldség- és gyümölcspia- cl árak. — Valóban? — érdeklődtünk a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetőjétől, dr. P. Kovács Istvántól. Településenként és árukként a felhozataltól és a kereslettől füg­gően — természetesen az árak eltérők. Burgonyával például két éve még Dunát lehetett volna rekeszteni, annyi termett. Az idén azonban már behozatalra szorult az ország. Hatszáz ton­nát importált belőle a megyei Zöldért. A burgonya kilogrammonkénti ára áprilisban Kecskeméten 101, Kiskunhalason 70 és Baján 41 százallékkal volt magasabb (10 és 12 forint között mozgott) a sza­badpiacon, mint egy éve. A fok­hagyma átlagára áprilisban 218 forinttal a bajai piacon szökött a legmagasabbra, ahol egy éve még csak 90 forintért adták kilo­grammját! Kecskeméten a múlt hónapban 209 forint, míg Kis­kunhalason 187 forintért érté­kesítették a piaci árusok. A sár­garépa a megyeszékhelyi áru- csarnokban az egy évvel ezelőtti áprilisi ár másfélszereséért, 39 forint 50 fillérért és Baján 30 fo­rintért cserélt gazdát. Csupán az uborka volt valamivel — 17 szá­zalékkal — olcsóbb a kecskemé­ti piacon: 56 forint. Kiskunhala­son 75. Baján 85 forintot kértek egy-egy kilogrammért. összevetve a megye piaci zöld­ség- és gyümölcsárait más me­gyékével, vagy a budapestivel, azt látjuk: ezek alatta vannak az országos átlagnak. Kecskeméten, a kedden és csü­törtökön nyitva tartó nagybani piac beváltotta a hozzá fűzött el­képzeléseket. Jól működik. A há­ziasszonyoknak is egyre Inkább megéri ott vásárolni, mielőtt a viszonteladók a termékek érára „rátennék” a maguk hasznát. A na*ybani piac friss kínálata egy­fajta versenyt is jelent. Háttér­be szorítja azt, akt silányabb áru­val jelenik meg az eladók kő-; zött. A lakosság szélesebb .körű zöld­ség- és gyümölcsellátásában az eddiginél nagyobb szerepet vál­lalhatna a Zöldért. A megyei ta­nács kereskedelmi osztálya ép­pen a napokban tanulmányozta azt a jelentést, amelyet e válla­lat igazgatója küldött áruérté­kesítő munkájukról. Ebből kitű­nik, hogy Budapestnek jóval na­gyobb a piaci árufelvevő képes­sége. A kereslet nagyságrendi kü­lönbsége magyarázza a vállalat Mázsa téri kirendeltségének si­keres őszi vásárát. Míg ott az ősszel 987 tonna burgonyát, 445 tonna vöröshagymát, 47 tonna paradicsomot, 294 tonna zöldpap­rikát és 46 tonna almát adtak el kedvezményes áron, a hasonló Bács-Kiskun megyei kiárusítás (az alma kivételével) jóval el­maradt a budapestitől. Később a kubai Kaliforniai zöldpapriká­nak is csak 7 százalékát tudták a megyében eladni, a fennmara­dó részt Budapesten és más, na­gyobb ipari városiban értéke­sítették. Hasonlóan alakult a helyzet az importált paradicsom­mal is. A kis haszon — nagy forgalom egészséges üzleti felfogás nálunk, Bács-Kiskunban is követőkre ta­lálhatna1. A Zöldért mutathatna ebben is elsősorban jó példát. Kö­vetkező, május második felében tervezett vásárával kecskeméti raktáráruházában már ezt teszi. A Lakosságnak 10 százalékkal ol­csóbban kínálja az ilyenkor kap­ható tavaszi zöldségféléket. A vásárlók érdekeinek véd el. mében a megyei tanács kereske­delmi osztálya a fogyasztók me­gyei tanácsával közösen felhívás­sal fordult a Zöldért, a Konzum, az Alföld Szövetkezeti Kereske­delmi Vállalathoz és a KISOSZ- hoz. Továbbította a vevők tilta­kozását a zöldségfélék magas ára és minősége közti különbség miatt, kérték a forgalmazóktól: az árak fejezzék ki a minőség- csökkenést is. Az ezeknél a ter­mékeknél megengedett maga­sabb haszonkulcs ugyanis fede­zetet nyújt az értékcsökkent áruk alacsonyabb áron való eladásá­ra. Nem hiányozhat a zöldség- és gyümölcsfélék mellől az I., a II. vagy a III. osztályba soro­lást tanúsító jelzés sem. Ami pe­dig a fonnyadó zöldségterméke­ket illeti, ezeket napközben ol­csóbban is lehet adni. Kohl Antal Befejezte értekezletét a Brundtland- bizottság A résztvevők ma a Kiskunsági Nemzeti Parkba látogatnak Tegnap a Gellért Szállóban zárt üléssel folytatódott a Kör­nyezet és Fejlesztés Világbizott­ság (WCED) kelet-európai regio­nális értekezlete. A délelőtti vi­tát követően a tanácskozáson részt vevő delegációk vezetői saj­tótájékoztatón számoltak be az újságíróknak a bizottság mun­kájáról, a budapesti regionális értekezlet témáiról, eredmé­nyeiről. A sajtókonferenciát Abrahám Kálmán államtitkár, az Orszá­gos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal elnöke nyitotta meg. Mint mondotta, az érte­kezleten elhangzott felszólalá­sokból kitűnik, hogy a résztve­vők — a szocialista országok és a KGST-titkárság képviselői — egybehangzóan fontosnak, ér­tékesnek ítélik a Brundtland- bizottság jelentését. Ez a doku­mentum jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az eddiginél komp­lexebb, szélesebb körű diagnó­zist kapjanak a kormányok a környezet jelenlegi állapotáról. Fontos a jelentés abból a szem­pontból is, hogy valamennyi ré­gió, ország számára programot ad a cselekvéshez, s azt is jelzi: a valódi eredményekhez szük­ség van az emberi tevékenység, a gondolkodásmód, a magatar­tásformák megváltoztatására, a környezet iránti közös felelősség erősítésére. A jelentést alapve­tően optimista hangvétel, biza­kodás jellemzi, a hit abban, hogy a környezet és a fejlesztés két összeegyeztethető fogalom. A tanácskozás érdemi része kedden befejeződött. A résztve­vők ma tanulmányi kirándulást tesznek a Kiskunsági Nemzeti Parkba, majd elutaznak Magyar- országról. A jelentést még további regio­nális értekezleteken — a világ nyolc régiójában — ismertetik, illetve vitatják meg, ezt köve­tően kerül a dokumentum — valamint az értekezletek tapasz­talatait összegző nyolc jegyző­könyv —, az ENSZ Környezet- védelmi Program (UNEP) Kor­mányzótanácsa elé. TIZENNYOLC SOROZAT — TÍZEZER ÉRDEKLŐDŐ Évzárás a Molnár Erik Szabadegyetemen A BÉREMELÉS ALAPJA A NYERESÉGES TERMELÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents