Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

1981. május 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Tavasz a Krím-félszigeten Y. SZ. MAKARENKO, A KRÍM TERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA VÁLASZOL AZ APN TUDÓSÍTÓJÁNAK KÉRDÉSEIRE » • A terület mezőgazdasága jelentős eredményekkel büszkélkedik. — Milyen eredményekkel zár­ták a XII. ötéves terv első évét? — A tavalyi év nehéz eszten­dő volt, ennek ellenére elvégez­tük feladatainkat. Az ipar egé­szében véve nem rossz eredmé­nyeket ért el. A termelés 4 szá­zalékkal, a munka termelékeny­sége 5,2 százalékkal nőtt. Az ér­tékesítési tervet több mint 104 millió rubellel túlteljesítettük. A mezőgazdaságnak a száraz­ság miatt megvoltak a maga ne­hézségei. Akkor, amikor a gyü­mölcsnek szépen gyarapodnia, érnie kellett volna, a levegő hő­mérséklete elérte a 40. Celsius- fokot, a talaj pedig 60 fokig melegedett. Ezek a körülmények fékezték a gyümölcstermelést, és nagy veszteségeink voltak. A szőlő például. A szemek elég na­gyok voltak, de könnyűek, ke­vés volt a létartalom. Ebben a nehéz helyzetben az emberek nem vesztették el a fejüket és megtettek mindent a jó termé­sért. Gabonafélékből kihoztuk a maximumot, rendben adtunk ■el kenyérgabonát, állati termé­keket az államnak. Megemlítem azt is. hogy gazdaságainkban növekedett a tejtermelés. Az elmúlt télen itt a Krímben nem voltak akkora havazások, mint az ország más részeiben, de a rendkívüli tél mégis kárt oko­zott, mert fennakadások voltak a nyersanyag- és alkatrészszál­lításban. A szállítási nehézségek miatt a színes televíziókat gyár­tó Foton termelési egyesülés­nek volt a legtöbb gondja. A terület ipari üzemei január folyamán egészében teljesítet­ték a tervet, sőt, a terven felüli értékesítés összege elérte a 13 milliót. Elemeztük a múlt esztendő és az idei év kezdetének eredmé­nyeit és úgy véljük, hogy győz­zük tempóval a termelés növe­kedésének és fejlesztésének ter­vezett ütemét. Az 1987. évi terv teljesítése jó kezdet az egész öt­éves terv sikeres végrehajtásá­hoz. — Véleménye szerint melyek a legkomolyabb problémák az 1987-es esztendőben? — Mindenekelőtt a beruházá­sok. Nálunk megnövekedtek a tervek a lakásépítés, a kulturá­lis és szolgáltató létesítmények építése javára. 1986-ban terü­letünkön mindennap, 45 család kapott kulcsot új lakáshoz. Fő feladatunk, amit 2000-ig el kell érni, hogy minden családnak külön lakása vagy háza legyen. Ugyanakkor az ipari minisztériu­mok is fokozzák az építkezést a maguk objektumain. Ezért most keressük a munkaerő-tartaléko­kat, az új vállalkozókat, hogyne lassuljon le a lakásépítés üteme. Az iparban fő probléma to­vábbra is a nyersanyag- és al­katrészellátás. Sajnos, sok a reklamáció a késedelmes szállí­tások és a minőség miatt. Azt hiszem, gondók lesznek a válla­latok műszaki korszerűsítésével Is. Most mindegyik modernizál­ni akar, kérnek, követelnek. De egyszerre korszerűsíteni min­den gyárat és üzemet, ha csak •egy akkora területről is van szó, mint a mienk, egyszerűen lehe­tetlen. A modernizálást szaka­szonként fogjuk elvégezni, hogy a folyamatos termelést ne aka­dályozza. Számítunk azoknak a minisztériumoknak és felettes hatóságoknak a segítségére is, amelyek érdekeltek a modern technológiák mielőbbi alkalma­zásában. Milyen lesz az év a mezőgaz­daságban, előre nem tudhatjuk. Természetesen, mutatkoznak a múlt ősz következményei. Szá­raz földbe vetettünk, ezért az őszi vetés 30 százaléka nem kelt ki, újat kell vetni. Alaposan megvizsgáltuk az •említett problémákat, és keres­sük a megoldást. Jómagam so­kat járom a területet, beszélek a dolgozókkal, és örülök, hogy megvan a munkakedv, az embe­rek bizakodóak. * — A Szovjetunióban alapo­san megcsappant a bortermelés. A Krím viszont köztudottan hí­res a borairól. Hogyan szervez­ték át a szőlőtermelést? — Ahogy megszületett a ha­tározat az iszákosság és az al­koholizmus elleni harcról, nyom­ban munkához láttunk. Azzal kezdtük, hogy egyetlen kilogramm szőlőt sem használtunk fel bor­készítés céljára. A borászatunkat teljesen nem fogjuk megszüntetni. Hely van bőven, és majd különleges sző­lőfajtákat telepítünk. Az Állami Agráripari Bizottság ajánlásai szerint továbbra is termelünk kiváló minőségű borokat és pezs­gőt. Mennyiségileg természete­sen jóval kevesebbet, mint a kö- • zelmúltban. Párhuzamosan végezzük az újratelepítést, elsősorban olyan fajtákat, amelyekből hazai érté­kesítésre asztali borokat, üdítő­italokat, dzsemeket és egyéb hasznos termékeket készítünk. Az iszákosság elleni harc fon­tos és szükséges, a nép támogat­ja. A múltkorjában a Szakszi körzetben megkérdeztek, hogy nem lehetne-e bezárni az egyik borozót, mert meglennének nél­küle. Ha a közhangulat ezt kí­vánja, nincs semmi probléma, bezárjuk. De mindent meggon­doltan kell csinálni. Ne felejtsük el, hogy a házaknál is főznek még pálinkát. Ezért tehát előbb Bacchus híveit kell elhódítani, és majd csak aztán bezárni a borozókat. Az adminisztratív intézkedés önmagában nem so­kat ér. Ezért minden módon tá­mogatjuk az antialkoholista egyesületek, klubok, műkedvelő együttesek munkáját, és még sokat szándékozunk tenni a kul­turált szórakozási lehetőségek bővítéséért, — ön részt vett az SZKP Köz­ponti Bizottsága januári ülésé­nek munkájában. Mivel kezdték a plenum határozatainak vég­rehajtását. — Az átalakítás legfontosabb kérdése a káderpolitika. Vala­mit elkezdtünk már a plénum előtt is, de utána gyorsítottuk ezt a munkát. Mindenekelőtt elkezdtük választani a vezető­ket, de nem csak a brigádveze­tőket, mint régebben. így pél­dául Kercsben három jelölt kö­zül választottak vezetőt a ko­hászati tröszt élére: Nem ké­peznek kivételt a pártszervek sém. Február végén választottak első titkárt a balaklavj körzeti pártbizottság élére. A plénum először két személyt javasolt, de aztán a vita során lett egy har­madik is. A jelölteket felkérték, mondják el, megválasztásuk ese­tén mit tennének a körzet prob­lémáinak megoldásáért. Azt hiszem, az ilyen demokratikus választási forma jó eredménye­ket hoz a káderpolitikában. Nem­csak a vezető felelősségét növe­li, hanem az őt megválasztó kol­lektíváét is. Ezt a kérdést megvizsgálhat­juk más oldalról is. Az olyan vezető, aki „nélkülözhetetlen­nek” hiszi magát, néha semmi­be veszi a beosztottjai vélemé­nyét. De ha a vezetőt választják, a kollektíva idejében figyelmez­tetheti a hibáira. Meggyőződé­sem, hogy a vezetők választásá­nak rendszere széleskörűen el­terjed majd. — A Krími területnek több mint 25 éves testvérmegyei kap­csolatai vannak Bács-Kiskun megyével. A kapcsolatok fejlesz­tésének milyen perspektívái vannak? — Az elmúlt negyedszázad alatt szoros barátságot kötöt­tünk, jól ismerjük egymást. Jó hagyománnyá vált a küldöttsé­gek cseréje, pártmunkások, ta­nácsi és szakszervezeti vezetők, valamint szakemberek, munká­sok és kolhozparasztok kölcsö­nös látogatása. A jelenlegi hely­zet az együttműködés új formáit sugallja: közös vállalatok szer­vezését, a vállalatok közvetlen kapcsolatainak kialakítását. De sokkal mélyebben értelmezzük ezt a feladatot. Nem csupán a tapasztalatok vagy a kész ter­mékek cseréje fontos, szükség van új termékek, gyártási eljá­rások, technológiák kidolgozá­sára is. Ehhez nálunk is, ma­gyar barátainknál is megvan minden, ami kell. Napjainkban szerte a világon rohamosan emelkedik a tudás „ára”. Ha mind külön-külön fejlesztünk, a költség a duplája lesz. Tudom, hogy Magyarorszá­gon már évek óta kialakult az a rendszer, hogy vállalatok kap­hatnak önálló exportjogot. Az ilyen jellegű tevékenység ad­minisztratív mechanizmusát már kidolgozták Magyarországon. Ez a dolog nálunk új és szükség van valamilyen előkészítési, szervezési periódusra. Remé­lem, nem húzódik el. Mindent, ami elősegíti a két terület társadalmi-gazdasági fejlődését, ki kell használni. Ez nemcsak a gazdasági életre, ha­nem a szellemiekre is vonatko­zik. Meggyőződésem, hogy együtt­működésünk erősödik és fej­lődik. A. Javdoljuk • A Krím — az egész ország üdülőterülete. Évenként körülbelül 1 millió szovjet állampolgár és sok tíz­ezer külföldi vendég érkezik ide. 600 gyógyüdülő, turistatábor, üdülő, szálloda áll a rendelkezésükre. EZREK ÉLNEK A LEHETŐSÉGGEL Közösségi munkavállalás a KISZ-ben Saját munkájukkal is javíthat­ják a mozgalmi és közösségi célok elérésének anyagi feltételeit a KISZ-szervezetek tavaly július óta. Országszerte több ezer fia­tal élt is ezzel az új lehetőség­gel, mert a hagyományos társa- dalmimunka-akciók vonzereje csökkent a többletkeresetet is biztosító vállalkozási formákkal szemben. A csak főmunkaidőn túl, KISZ- en kívüliek bevonásával is végez­hető munka ellenértékének leg­alább negyven százalékát közös­ségi célra kell felhasználni, a fennmaradó összeg pedig — kedvező adózási feltételekkel — szétosztható a munkavégzők kö­zött. Hamar felismerték e lehe­tőség jelentőségét ott, ahol kiala­kult hagyományai voltak a tár­sadalmi munkának, illetve ahol a KISZ-esek a mozgalmi tevé­kenységben is vállalkozóhbak. Tavaly a második félévben 121 KISZ-bizottság 531 munkaválla­lási szerződést kötött, s ezek ke­retében több mint 58 mljllió fo­rint értékű munkát végeztek. Az előre meghatározott közösségi cé­lokra 24 millió forintot fordítot­tak, és 26,4 milliót osztottak szét a munkában részt vevő, összesen 6334 fiatal között. Többnyire fizikai — ezen be* 1Ü1 is főleg szakipari — munká­kat vállaltak a fiatalok. A leg- vállalkozóbbak a gazdálkodó egy­ségek KISZ-esei voltak, de ér­deklődnek az új forma iránt a lakóterületi és a felsőoktatási KISZ-szervezetek is. A bevételekből technikai, sport- és ifjúsági kilub-f elszereléseket ■vásároltak, bővítették szabad­idős rendezvényeiket, fejlesztet­ték táboraikat, és vállalati lakás- építési alapra is befizettek. Gyer­mek- és ifjúságvédelemre, a rok­kantak segítésére, a SQS-gyer- mekfalu támogatására számos KISZ-szervezet juttatott kisebb- nagyobb összeget. Az ilyen szerződéses munkát vállaló közösségek növelték be­folyásukat a fiatalok között, s működési feltételeik is jelentő­sen javultak. Dohányzó Olvastam egy tudományos cikket, mely szerint az úgyne­vezett passzív dohányzás — vagyis a füst beszívása — fel­ér azzal a károsodással, amit a tényleges nikotinélvezet, cigarettázás stb. okoz. A ki­bocsátott égéstermék ugyan­is elvegyül a levegőben, s a tüdőbe jutva csaknem a do­hányzással egyenértékűen rongálja a tüdőt, rontja a szer­vezet vérellátását. Számokat, adatokat is sorolt a cikk, me­lyeket nem kívánok ismétel­ni, idézni, mivel nem bízom abban, hogy ennek hatására majd egyetlen dohányos is el­dobja a cigarettát. Csak egy szerény megfigyelésemet sze­retném közzétenni, hátha akad olyan ember, akinek ez a je­lenség még nem tűnt fel. Azt sem én mondom, hanem egy szociológus állapította meg, hogy a nők között terje­dőben van — korban is egy­re fiatalabbaknál — az állan­dó, .rendszeres dohányzás. Ut­cán is látni, buszmegállók­ban, nyilvános helyeken ta­pasztalni, milyen sok a do­hányzó nő. Párjuk karjába ka­paszkodó lányok szívják-fúj- ják, imádottjuk arcába erege­tik a füstöt, de hát ez az ő dolguk, lehet, hogy ez is az élvezetek egyik fajtája ma­napság. Nemrég egy anyukát lát­tam, a karján csecsemővel, amint a csöppséget „szoktat­ta” ehhez a különleges leve­gőhöz, amit a cigaretta go- molygó füstje kelt a közvet­csecsemők len környezetben. A lurkó ed­zett lehetett, mert nem köhö­gött és a szeme sem rebbent a füstfelhőtől. Gyanítom, hogy már az anyukája hasában is — a köldökzsinóron keresz­tül — kapott jócskán nikoti- nos vért, s lehet, hogy öreg dohányos volt, amikor meg­született. Ezt azért gondolom, mert gyakran látok terhes ma­mákat vígan füstölni, ők is biztosan a magzat akklimati­zálódását — környezetükhöz való alkalmazkodását —igye­keznek elősegíteni ilyenkor. Nem ritka látvány a baba­kocsit toló és közben dohány- 'zó anyuka — még egy kicsi is tipeg mellette —, a játszó­tereken üldögélök _ többsége szintén ilyesmivel múlatja ide­jét. Ismerek szülőket, akik gyermekeikkel egy szobában tartózkodva szintén dohá­nyoznak. Törődöm is én a „bagózó” felnőttekkel, mindenki úgy te­szi tönkre a saját egészségét, ahogy akarja. Bár nem sze­retem az orrom alá füstöt fú­jó —, még éngedelmet sem kérő — embert, s kimondot­tan elítélem azt az akarat nél­külit, aki a televízió nyilvá­nossága előtt eregeti valahol, egy értekezlet elnökségében vagy másutt a füstöt, szom­szédaival sem törődve... De könyörgök, azért a csecsemő­ket, a kisgyermekeket mégis csak meg kellene kímélni et­től az ártalomtól. Vagy nincs igazam? F. Tóth Pál A számítógéppel ismerkednek a szövetkezeti vezetők A fogyasztási szövetkezetek vezetői­nek, szakembereinek továbbképzését a korábbinál változatosabb oktatási formákkal, időszerű Ismereteket adó tanfolyamokkal segíti a SZÖVOSZ Továbbképzési és Oktatási Központja. A budafoki intézményben évente mintegy 2—2,8 ezer szövetkezeti ve­zető és választott tisztségviselő okta­tására vállalkoznak, s kétezren pedig a vidéki, kihelyezett tanfolyamokon vesznek részt. Mind többen kapnak áruforgalmi, vendéglátói, felvásár­lási, takarékszövetkezeti. költség­gazdálkodási és számítógépes ügyvi­tel-szervezői képesítést. A fogyasztási szövetkezetekben Is egyre Jobban terjednek a számí­tástechnikai módszerek, ezért a köz­pont — a Belkereskedelmi Tovább­képző Intézet, a Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem, valamint a Pénzügyi 4s Számviteli Főiskola szakembereivel közösen új elméleti és gyakorlati képzési formákat vezet be. A továbbképző központ megalapí­totta a Commodore Klubot, amelynek munkája iránt a számviteli szakem­berek körében nagy érdeklődés mu­tatkozik. Létrehozását elsősorban az Indokolta, hogy nagyon sok szövet­kezet még nem rendelkezik a speciá­lis számitógépes programokkal, hol­ott már igen keresettek az áfészek áruforgalmát, anyagnyilvántartását, a statisztikai adatok rögzítését, s a munkaügyi nyilvántartásokat kor­szerűsítő programcsomagok. A klub évi *0 ezer forintos tagdíj ellenében többféle szolgáltatást nyújt a szövet­kezeteknek. Az idén 10—13 számitó­gépes programot adnak számukra. Mivel ma még — különösen vidéken — nem kellően szervezett a nagy ér­tékű számítógépek Javítása, a Com­modore Klüb létrehozta szervizszol­gálatát is. A klubnak különben máris csaknem 100 szövetkezet a tagja. Az intézményben a mostani tanév­vel ér véget a Skála-Cooppal közö­sen szervezett kétéves menedzserkép­ző tanfolyam, amelyen várhatóan ti­zennyolcán fejezik be tanulmányai­kat. A BÍRÓ TOLLÁBÓL Előítélet nélkül? Az olvasó gyakran értesül ar­ról, hogy bűncselekmény történt' és az elkövetőt a bíróság elítél­te. Annál kevesebbet tud viszont arról, hogy mi történik az elítélt­tel a büntetés kitöltése után. Va­jon élete végéig viseli a „bélye­get”: büntetett előéletű? A tár­sadalom bízik abban, hogy az el­ítélt megjavul, életvezetésével bizonyítja; tud teljes jogú állam­polgárként élni. A büntető tör­vénykönyv felkészült erre a le­hetőségre is. Álljon itt példaként a következő eset: o Visszavezető út *. » N. L. budapesti lakost a me­gyei bíróság 1962-ben társadal­mi tulajdont károsító, bűnszö­vetségben, különösen nagy kárt okozó lopás bűntette miatt 15 évi szabadságvesztésre és 10 év köz­ügyektől eltiltásra ítéltjj. A bün­tetéséből egyharmad kedvezmény­nyel 1971-ben szabadult, a mel­lékbüntetés végrehajtása ‘ 1981- ben befejeződött. A megyei bíróság megállapí­totta, hogy a kár megtérült* az elítélt szabadulása után munka­viszonyt létesített, becsületes munkás életet folytatott. Munká­jával, magatartásával szemben kifogás nem merült fel, magán- és családi élete, lakókörnyezeté­hez való viszonya is kifogástalan. Mindezek alapján a bíróság — kérelmére — az elítéltet mente­sítette a büntetett előélethez fű­ződő hátrányok alól. A büntetőjogi felelősségre vo­nás mindegyik szakaszában az eljáró szervek tevékenysége ar­ra is irányul, hogy a bűnelköve­tőket visszavezessék a társada­lomba. ■ Ez a törekvésük nem is eredménytelen, mert az elítéltek közel kétharmadával szemben a bíróság által kiszabott büntetés eléri a célját: nem követnek el újabb bűncselekményt. Az elítélteknek a büntetések mellett el kell viselniük azokat az egyéb hátrányokat is, amelye­ket a törvények az elítéléshez fűznek. Ilyen jogkövetkezmény lehet például, hogy a büntetett előéletű személy fontos és bizal­mas munkakört és tisztséget nem tölthet be: amennyiben köz- ügyektől eltiltásra ítélik, nem le­het hivatalos személy, nem vá­laszthat, nem választható stb. Az ilyen, következmények a megelő­zést szolgálják: ne lehessen pél­dául raktáros -az, akit korábban a társadalmi tulajdon elsikkasz- tása miatt elítéltek. A különböző jellegű joghátrá­nyokat meghatározott idő eltel­te után indokolt megszüntetni. Szükség van tehát egy olyan jog­intézményre, amely biztosítja a büntetett előélethez fűző joghát­rányok alóli mentesítést. Ez az intézmény a jogi rehabilitáció. Tiszta lappal indulni A mentesítés beálltával az el­ítélt teljes jogú állampolgárrá válik, és újból megszerezheti mindazokat a jogokat, amelyeket a jogszabályok a büntetlen elő­életű állampolgárok részére tar­tanak fenn. Létesíthet olyan munkaviszonyt, szerezhet olyan jogosítványt, elláthat olyan tár­sadalmi feladatot, amelynek fel* tétele a büntetlen előélet, és el­ítélésére hivatkozással nem fosztható meg jogától. Újabb bűn- cselekmény elkövetése esetén azonban mindazok a hátrányok felélednek, amelyeket a büntető törvénykönyv a korábbi elítélés­hez fűz. A büntető törvénykönyv sok­rétűen szabályozza a mentesítés módját. i Az esetek egy részében az el­ítélt a törvény erejénél fogva meghatározott időpontban — minden külön eljárás nélkül — mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A törvé­nyi mentesítés az elítéltek széles körére nézve érvényesül. így pél­dául a szándékos vétség miatt kiszabott szabadságvesztés ese­tén a büntetés kitöltését követő három év elteltével rehabilitáló­dik. A többszörösen visszaeső tör­vényi mentesítésben nem része­sül. A másik módja a bírósági men­tesítés, amely lehet előzetes és utólagos. Az előzetes mentesítésre ma­gában a büntetést kiszabó ítélet­ben kerül sor. Ha a bíróság ja­vító-nevelő munkát, vagy fel­függesztett szabadságvesztést szab ki, mentesítheti az elítéltet, ha arra érdemes. Ilyenkor felté­teles a mentesítés: ha a javító­nevelő munkát szabadságvesz­tésre változtatják át, illetőleg a felfüggesztett . szabadságvesztés végrehajtását elrendelik, a men­tesítés hatályát veszti. Az utólagos bírósági mentesí­tésre az elitéit kérelmére kerül sor. Az elbírálásnál figyelembe kell venni az elítéltnek a főbün­tetés kitöltése óta folytatott élet­módját, továbbá azt, hogy — amennyiben erre módja volt — jóvátette-e a cselekményével oko- zott sérelmet. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanács kegyelemből mente­sítésben részesítheti az elitéltet, ha a törvény szerint ennek egyéb­ként nincs helye. Ez történhet közkegyelem és egyéni kegyelem formájában egyaránt. . Az emberen múlik Amint az előbbiekből is kitű­nik, a mentesítés tulajdonképpen a társadalom megbocsátását je­lenti a korábban bűncselek­ményt elkövető személy számá­ra. Elnyerése döntő mértékben az emberen múlik: ha munkájá­val, magatartásával bizonyítja, hogy a bűncselekmény csupán kisiklás volt az életében, így ér­demessó vált arra, hogy a szű- kebb és tágabb környezete egyen­jogú állampolgárként kezelje. Kívánatos, hogy az elítéltek él­jenek is a törvény által nyújtott lehetőséggel. Tegyék lehetővé, hogy a bíró ne csak elmarasztal­ja a bűnöst, hanem közvetítse a társadalom kedvező értékítéle­tét a soraiba visszatérő ember­társának. Dr. Stefancsik Rajmund, a megyei bíróság elnökhelyettese ‘

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents