Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-09 / 108. szám

VÁROS ÉS VIDÉKE zott a játék képe. Pillanatok alatt elhúzott a szovjet válogatott, 69 —49 volt a remekül játszó ven­dégcsapat javára. Ä védekezés­ben és a támadásban is messze felülmúlták a magyarokat a szovjet játékosok, a palánk alatt pedig minden »megszerezhető labdát elértek. Volt olyan eset, amikor egymás után három­szor (!) is dobás közben szerel­ték a kosárra célzó magyar já­tékosokat ... A 30. percben már 30 pont, 81 —51 volt a vendégek előnye, a 37. percben megszerezte a szov­jet együttes a 100. pontját is. A végére kicsit feljöttek a mieink, de láthatóan nem „ízlett” a ma­gyar játékosoknak az ellenfél ke­mény, határozott és lendületes játéka, összességében a szovjet B-válogatott megérdemelten győ­zött, bár ha a szünet utáni per­cekben jobban odafigyelnek a magyar játékosok, szorosabb is lehetett volna az eredmény. Készülődés a magyar—lengyel utánpótlás EB-selejtezőre Május 16-án, Szombaton 17 órától Kecskeméten, a Széktói Stadionban lesz a Magyarország —Lengyelország labdarúgó-után­pótlás EB-selejtező mérkőzés, Bicskei Bertalan szövetségi edző kijelölte a keretet, amely a kö­vetkező: Géléi, Petry és . Rózsa kapusok, Sass, Javán, Talapa, Kecskés, Eszenyi, Herédi, Pintér, Fischer, Dukon, Szalma, Szélpál, Márton, Bérczy, Németh Z., Ba­log Z., Illés és Sándor mezőny- játékosok. A keret tagjai május 10-én, 16 órakor találkoznak a Bozsik-stadion sportszállójában, és az együttes szerdán 17 órakorm a KSC-vel mérkőzik Kecskemé­ten, az EB-selejtező helyszínén. A lengyel válogatott május 14- én, este érkezik Budapestre és másnap jön Kecskemétre. A ta­lálkozón a Minonosvili, Ragimov, Csehojev szovjet játékvezetői hármas működik közre. Az érdekesnek . ígérkező mér­kőzésre már hétfőtől lehet belé­pőt vásárolni, mégpedig Kecske­méten a KSC klubházában (Nagy­kőrösi utca 13.) és az Idegenfor­galmi Hivatalban, Szabadság tér 2 1 A megyei karateszövetség meg nem alakulásáról „erőkarate”) és Taekwon-do (koreai eredetű küzdősport). Megbízólevelünket azonnal továbbítottuk a megyei ifjú­sági és sportosztály illetéke­seihez, és nagy lendülettel, az országos szövetség mintájára, hozzákezdtünk a szervezés­hez. Március elejére nem ke­vés munkával sikerült a leen­dő elnökségbe olyan sportsze­rető és feddhetetlen társadal­mi aktívákat találnunk, akik vállalták ezt a munkát. Ter­mészetesen kínosan vigyáz­tunk arra, hogy az összetétel­ben egy szakbizottság képvi­selői se kerüljenek létszám- fölénybe. (Ez utólag is ellen­őrizhető) . Javaslatunkat a megyei sportosztály vezetői elfogadták és postázták az ala­kuló gyűlés meghívóit. A március 9-ére tervezett alakuló gyűlés előtt három nappal ugyanazon vezetők ér­tesítettek, hogy a megalaku­lást leállították. Azóta semmi hírt sem kaptunk — mi, szer­vezők sem —, a további fej­leményekről. GsU xoltém (megyei sportkárate főinstruktor) Csütörtöki számunkban meg­kérdeztük László Józsefet, a megyei ifjúsági és sportosz­tály- helyettes vezetőjét, hogy miért nem alakult meg a me­gyei karateszövetség? Az il­letékes válasz után levelet kül­dött szerkesztőségünkbe Gál Zoltán, aki egyik megbízott szervezője a leendő megyei szövetségnek. ,,A május 7-én megjelent íráshoz a következőket szeret­ném hozzáfűzni: 1987. január 10-én Szegezdi Attila (Kara- te-do Szakbizottság tagja és jómagam, Gál Zoltán (a Kick- Box Szakbizottság tagja) meg­bízólevelet kaptunk az ÁISH Magyar Karate, Taekwondo, Kick-Box és Más Harci Mű­vészetek Szövetségének Inté­ző Bizottságától a Bács-Kis- kun Megyei Karate Szövet­ség megalakítására. A fenti hosszú nevű szervezet (elnök­ségen kívül) az elterjedtebb stílusok alapján négy szakbi­zottságból áll: Kick-Box (sport­karate), Karate-do (a tradi­cionális irányzatokat tömörí­ti), Kyokushinkai (a japán Oyama elnök által alapított A KNDK Olimpiai Bizottsága úgy ítéli meg, hogy az 1988-as nyári olimpiai játékok közös ren­dezése Korea északi és déli ré­szén 'hozzájárulna a békéhez és az enyhüléshez a félszigeten, és Korea egyesítéséhez. Lehetővé tenné, hogy minden ország részt vegyen a játékokon- és előmozdí­taná az egyetemes béke ügyét — állapítja meg a nyilatkozat. A dokumentum visszautasítja a dél-koreai fél törekvéseit, hogy a KNDK számára feltételeket diktáljon az Északon tartandó versenyek lebonyolításához. A KNDK Olimpiai Bizottsága fellép a NOB, illetve a KNDK és Dél-Korea Olimpiai Bizottságai vezetőinek Lausanne-ba tervezett negyedik találkozója mielőbbi megtartásáért, amelyen arról lesz szó, hogy a játékokat a félsziget mindkét részén rendezzék. A tes­tület mindent megtesz az olimpiai előkészületek felgyorsítása érde­kében — hangsúlyozta a nyilat­kozat. X A NOB Végrehajtó Bizottsá­ga csütörtökön Isztambulban a NOB 92. ülését megelőzően elfo­gadta azt a doppingellenes Javas­latot, amely gyakorlatilag megtor­lás nélkül hagyja a véletlenszerű ajzószerhasználatot, azonban a lehető legkeményebben bünteti azokat a sportolókat, akik tuda­tában voltak annak, hogy vétenek a doppingszabály ellen. Az új tervezet elkülöníti az orvosi okok kényszerítő körülményei miatti gyógyszerszedést, s örökös eltil­tást javasol a doppingszerek visz- szaeső használóival szemben. Meghagyja továbbá a jogot a kü­lönböző sportágak irányító szer­veinek az esetek egyenkénti fe­lülvizsgálására és lehetővé teszi a sportolók fellebbezéseinek gyorsabb orvoslását. Ezt a terve­zetet — szombaton kezdődő ülé­sén — a NOB-nak is jóvá kell hagynia, ezután válhat a javaslat gyakorlattá. X Csütörtökön Isztambulban- a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szombaton kezdődő 92. ülése előtt bejelentették, hogy az 1996. évi nyári játékokra hivatalos for­mában Athén, Torontó és Belgrád jelezte rendezési szándé­kát. Ugyanakkor a NOB-ülésnek otthont adó Isztambul máris ki. nyilatkoztatta azt az óhaját, hogy 2000-ben szívesen rendezné meg a pyári olimpiai játékokat. Mint ismeretes, 1896-ban Athén volt a házigazdája az első újkori olim­piai játékoknak. Ezzel magyaráz­ható, hogy 1996-ra, a százéves ju­bileum évében mindenki Athén­nek adja a legtöbb esélyt abban a versenyfutásban, amelyben ed­dig két ellenfelet számolhat. To­rontót és Belgrádot. X Kecskemét és Cegléd közös szervezésében ,,Ke-Ce” elnevezés­sel Június 27-én egyéni trlatlon- versenyt rendeznek. A rajt a hí­rős városban lesz- az úszásnak a kecskemétiek, a futásnak a ceglé­diek adnak otthont, a kerékpáros versenyszámot pedig a két alföl­di település között rendezik majd meg. Az előzetes nevezéseket —« ekkor a nevezési díj 200 forint — május 15-éig várják az alábbi címen: Hírős Tömegsport Egyesü­let 6000 Kecskemét, Akadémia körút 2. szám. Háromszáz forint befizetése ellenében a helyszínen, az esemény időpontjában is lehet majd jelentkezni. A verseny nyílt, azon bárki indulhat. A távok az I. kategóriában: 1500 méter úszás, 40 kilométer kerékpározás, 10 kilométeres fű* tás, a II. kategóriában úedig; 2000 méter úszás, 90 kilométer kerékpározás és 21 kilométer úszás. (MTI) X Megbeszélést tartott a me­gyei kosárlabda szövetség. A fő téma két kecskeméti sportese­mény, a HungarHotels Kupa nem­zetközi női kosárlabdatorna és az országos úttörőolimpia döntőjé­nek programja volt. Véglegessé vált, hogy a világ lekjobbjait fel­vonultató HungarHotels Kupa első mérkőzését, a Magyarország —Kanada összecsapást- június 3- án a televízió is közvetíti. A tor­na döntőit május 7-én rendezik meg Kecskeméten. X Május 9-én, 10-én, szomba­ton és vasárnap Kecskeméten a fedett uszodában rendezik meg az országos vidéki úszó-csapatbaj­nokság második fordulóját. A verseny szombaton 14.30-kor, va­sárnap pedig 9 órakor kezdődik. A verseny alatt a fedett uszoda 50 m-es medencéjét a közönség nem használhatja. X A megyei kézilabda-bajnok­ság hétközben játszott mérkőzé­sének eredménye: Férfiak: Ker­tészeti Főiskola— MFSC 20—19. X A pénteki lapszámunkban közölt hét végi előzetesben téve­sen szerepel a Tiszakécskén meg­rendezendő Grund Kupa általá­nos iskolás birkózó csapatbajnok­ság időpontja. A versenyt nem pénteken, hanem május 9-én, szombaton 10 órai kezdettel ren­dezik meg a termálfürdőnél. X Ismét országos első lett a kecskeméti Katona J. Gimnázium fiú röplabdacsapata a Középisko­lás Kupában. A Cserny, Mittel- holcz. Tamási* Harnos, Gerhák, Honti, Erdős, Kovács, Pusztai, Tóth és Kálvin összetételű csapat testnevelője Dunszt Ferenc. X A KNDK Olimpiai Bizottsá­ga nyilatkozatot tett közzé, ame­lyet a testület alelnöke, Csin Csiin Guk ismertetett Phenjanban tar­tott sajtóértekezletén. KOSÁRLABDA TISZA KUPA Csak az első félidőben játszott jól a magyar válogatott Még a kispadra is jutott „ha­zai”, hiszen Mészáros Lajos se­gítője a kecskeméti Rezák László. Tapogatózó játékkal kezdődött a mérkőzés, két percig semmi említésre méltó nem történt, mindkét csapat szorosan véde­kezett, a magyarok sok mozgás­sal igyekeztek ellensúlyozni az ellenfél fizikai fölényét. A szov­jet csapat szerzett vezetést, de 10—8-ra fordított válogatottunk. Remekül játszott ezekben a per­cekben a magyar csapat, zártan védekezett, a lepattanó labdák többségét,is Heinrichék szerez­ték meg. A 10. percben 29—24 volt Székelyék előnye, majd 37—30-ra vezettek legjobbjaink. Ekkor beállt a szovjet együttes­be a 214 cm magas Pankraskin. Alaposan feljavult ezután a ven­dégcsapat védekezése, és 39—39- néí már egyenlő volt az állás. A félidőig pedig hatpontos előny­re tett szert a szovjet válogatott. A fordulás után nagyot válto­Szovjetunió B-válogatott— Magyarország 107—80 (47—43) Kecskemét, Városi Sportcsar­nok, 800 néző. Vezette: Wojcik (lengyel), Zelinka (csehszlovák). Szovjetunió: Brezsnoj (11), Ba- zarevics(ll), Tyubin (29), Sev- csenkó (8), Gorin (10). Csere: Mujzsnyieksz (19), Pankraskin (9), Hlebopasnyikov (2), Viszoc- kasz (6), Bzaszisz (2). Edző: Le­van Moszszvili. Magyarország: Kiss (7), Szé­kely (2), Szalay (14), Berkics (12), Heinrich (23). Csere: Radovics (2), Zsebe (—), Varga (2), Likár (9), Hosszú (9). Edző: Mészáros Lajos, Rezák László. A főleg lelkes fiatalokból álló szurkolósereg örömmel fedezett föl ismerős arcokat a melegítő magyar férfiválogatott játékosai között. A bajai Hosszú és Likár mellett a KSC katonáskodó ko­sárlabdázója, Radovics is címe­res mezben léphetett pályára. ISII ^ résztvevői megegyeztek abban, hogy a társaságnak a hely szel­lemét kell a meglévő alapokra építve kifejleszteni, kibontakoz­tatni. Az ilyenfajta tevékenység sokra értékelhető, és a település számára is haszonnal jár. Ehhez figyelembe kell venni a térség különleges helyzetét, a nemzeti­ségi hagyományokat és a karak­tert. A jövő érdekében a fiata­lokkal való foglalkozás terüle­tén a legtöbb a teendő: a tehet­séges fiatalok pályáját figyelem­mel kísérni, a nemzetiségek nyel­vét úgy kezelni, mint közvetlen és közvetett .haszonnal járó lehe­tőséget, a település és körzete ha­gyományos kultúráját megóvni és feleleveníteni. Elhatározták, hogy kidolgozzák a munkaprogramot, s kérik a megvalósításhoz a baráti kör tagjainak konkrét segítségét. Dr. Szabi Imre, a bácsalmásiak ba­ráti körének titkára a szerveze­ti kérdésekről tartott tájékozta­tót, és ismertette azokat a közel­jövőben megvalósítandó terve­ket. amelyekről szó esett a város- fejlesztési és kulturális bizottság ülésén. Ezen a fórumon is elhangzott: a gyűjtemények házának felújí­táséhoz és kialakításához nélkü- lözhetetlfen a társadalmi összefo­gás. Szénásiné Harton Edit rosfejlesztési és kulturális bizott­ság elnevezéssel tevékenykedik a jövőben a társadalmi, a gazda­sági, az intézményi vezetőkből, szakemberekből álló testület, amelynek célja továbbiakban a lakóterület anyagi és szellemi életének előmozdítása, gazdagí­tása,. összefogása. A legsürgősebben megoldan­dó feladat a gyűjtemények házá­nak kialakítására megvásárolt épület felújítása. A munka elvég­zésére ismét közös cselekvésre lesz szükség, hiszen a tanács ren­delkezésére álló pénzből nem telik erre, a tervezett átadási ha­táridő, október, a város felsza­badulásának évfordulója pedig igen közel. Mindazok, akik fel­ajánlották és akik hoss'zú, áldo­zatos munkával összegyűjtötték a helyi tárgyi emlékeket, szeret­nék, ha a gyűjtemény méltó he­lyen és végre közönség előtt len­ne. A bácsalmási városfejleszté­si és kulturális bizottság megbe­szélésén javasolták azt is, hogy az elszármazottakkal együtt hi­vatalosan is meg kell alakítani a bácsalmásiak baráti körét. Április végén a könyvtárban tartott megbeszélésen Hodossi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát választották meg a ba­Űttörőgárda- és honvédelmi verseny nevezésű vetélkedőjén harminc- három csapat mintegy négyszáz fővel állt rajthoz. Járőrverseny­ben, lövészetben, tűzvédelmi pá­lyán és elméleti foglalkozáson bizonyították felkészültségükéi — pályaavatóval 0 A honvédelmi verseny megnyi­tója. (Suhajda Lászlóné felvétele) a versenyzők. A tűzoltó szakal­egységek még a bajaiak nyolc csapatával is összemérték tudá­sukat. Az összetett honvédelmi ver­senyt új pályán rendezték, ame­lyet ez alkalommal avattak fel. A száz induló a szép napos idő­ben izgalmas versenyben dön­tötte el a helyezések sorsát. Eredmények: úttörő fiú: Kal- derás Béla (Bácsalmás), úttörő lány: Blaskovics Rita (Madaras), serdülő fiú: Piukovics János (Ma­daras), serdülő lány: Mida Tí­mea (Katymár), ifjúsági fiú: Végh László (Bácsalmás), junior fiú: Együd József (Katymár), nők: Molnár Erika (Madaras), férfiak: Császár József (Tataháza). A csapatok helyezési sorrend­je: 1. Madaras, 2. Bácsalmás, 3. Csikéria. K atymár adott otthont a kö­zelmúltban meghirdetett területi úttörőgárda- és az összetett honévédelmi verseny­nek. • Az úttörők Együtt a gárda el­Szőlőtelepítés és homokhasznositás a Bácsszölősi Állami Gazdaságban A térség egyetlen szőlősgazdasága, a Bácsszölősi Állami Gazdaság tovább folytatja a tervszerű ül tét vény bővítése két. Az idén tavasszal Mélykút térségében száz hektáron telepít Kunlteány, Rajnai rizling, Chasbelas és Cserszegi fűszeres fajtákat. 1990-ig újabb Háromszáz hektárral növelik az ültetvényterületet. A tervek között szerepel Kunbaja térségében csaknem 30 hektáron, mintegy hatvan fajtából álló fajtagyűjfemény létrehozása is. Ebben a kollekcióban a hagyományos mellett az új szőlőfajták is helyet kap­nak. Az üzemi szőlőtelepítésekkel párhuzamosan a szakcsoporti formát is szorgalmazzák. Az elmúlt időszakbafn. Bátmonostoron 128 fővel meg­alakult egy szőlőtermesztő szakcsoport. A 36 hektáros terület előké­szítése folyamatban van, s idén Ősszel vagy 1988 tavaszán telepítik el a szőlőt. A gazdaság a gyenge termőképességű, miás célra eredményesen nem hasznosítható területeit —, s akad ilyen — erdővel telepíti be. Ezen a tavaszon több mint száz hektáron fásítottak. Zömében akácot és nyárfát, kisebb területen azonbiain fekete fenyőt is ültettek. Ünnepség a ruhagyárban Az elmúlt napokban ünnepelte fennállásának 25/évfordulóját a Szegedi Ruhagyár bácsalmási gyára. 1962-ben mintegy kétszáz­hatvanán voltak a szerencsések, akik megindították a termelést. Valóban szerencsések', hiszen so­kan vártak akkoriban munkára. Ezzel Bácsalmáson is megvetette lábát az ipar, s megoldódott a térségben élő nők foglalkoztatá­sa. 1968-ban újabb egységet avat­tak, s ezzel további kilencven fő részére nyílt munkalehetőség. Majd 1973-ban Kelebián, tíz év­re rá pedig Tataházán létesítet­tek kihelyezett varrodát. Eleinte munkaruhákat varrtak, s ugrás­szerű fejlesztést jelentett 1975- ben a szabászat létrehozása. Ugyanebben az esztendőben gyá­ri rangot kapott az üzem. A jelenlegi 520 fős gyáregység 230 millió forintos termeiéi! ér­téket állít elő. A mindennapi vi­seletén és a munkaruházaton kí­vül tőkés exportra köpenyeket és szovjet piacra szabadidő-ru­hákat készítenek. Az eltelt ne­gyedszázad alatt többször nyer­te el a Kiváló gyár, az Élüzem címet és 1964-ben a könnyűipar vándorzászlaját. A jubileumi ünnepségen Jd- tüntetéseket, jutalmakat is átad­tak. —sz —ö Új hobbikertek — közel a városhoz ügyfélszolgálati iroda munkatár­sa, hogy a Tataházi Petőfi Tsz meg akart szabadulni a beéke­lődő tanyák miatt nagyüzemileg gazdaságosan nem művelhető földjétől a madarasi—bácsboko- di útelágazásnál. A városhoz igen közeli, mind­össze 4 kilométerre fekvő 16,5 hektáros területen 1986 őszén 121 hobbikertet alakítottak ki, 200, 300 és 400 négyszögölles mé­retben. Eddig hetvennyolcat ad­tak tartós használatba — 10 fo­rintos négyzetméterenkénti áron. Még 43 kert vár gazdára, de eze­ket már csak ősszel kaphatják meg az igénylők, mert a terüle­tet a szezonra haszonbérbe adja a tanács — ne álljon parlagon egyetlen négyzetméter sem a bácskai földből. V. T. Bácsalmáson nagy a becsülete a termőföldnek. Erről tanúsko­dik, hogy főhivatásától függetle­nül csaknem minden család fog­lalkozik a mezőgazdasággal. Ki saját földjén, ki a háztájiban, mások bérelt területen, hobbi­földeken. S a tavalyi határszem­lén mindössze három felszólítást kellett kiadni a művelésre, de le­het, hogy ott is csak késésben vol­tak a gazdák, mert a szántással ezeken a területeken is végeztek. A város korábban 18 hektáron 162, átlagosan 200 négyszögöles hobbikertet értékesített. Először tulajdonba adták, majd a lehe­tőségek megszűntével haszon­bérbe, később tartós használat­ba. Mivel nagy volt az érdeklő­dés továbbra is, megoldást kellett keresni. Kapóra jött a tanácsnak — mondta Markulin Amália, az Sikeres polgárivédelmi gyakorlat ájtott végre. A kiválóra értékelt elmérésen a bácsalmási Önkén­es tűzoltók is részt vettek. A Keripar 1. számú berendezés­gyárának bácsalmási üzemében polgárivédelmi gyakorlatot tar­tottak a közelmúltban. Az első napon a parancsnoki állomány adott képet felkészültségéről, •másnap az üzem több mint száz •dolgozója komplex gyakorlatot Koncert és pódiumest Két program a bácsalmási Jurinovits Miklós Művelődési Központ kínálatából: holnap Katona Klári táncdalénekes ad koncertet, s fellép a mű­sorban Demjén Ferenc is. Hét­főn este Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor pódiumestjét láthatják az érdeklődők. MEGŐRIZNI, KIBONTAKOZTATNI A VÁROS KARAKTERÉT Megalakult a baráti kör Bácsalmás város 1986. évi tör­ténelmi évfordulóinak megün­neplésére, az események előké­szítésére és lebonyolítására ala­kított emlékbizottság betöltötte funkcióját. Az általa szervezett emlékezetes rendezvények, az ün­nephez méltó, színvonalas prog­ramok közül is talán a legjelen­tősebb volt az újratelepítés 200 éves évfordulójára rendezett ta­lálkozó — a Bácsalmásról elszár­mazottak részvételével. A tavaly júniusban megtartott összejövetelre az emlékbizottság meghívta mindazokat a szemé­lyeket, a szellemi élet, a termelés jeles képviselőit, akik valamilyen módon kötődnek Bácsalmáshoz: itt születtek, éltek munkásságuk jelentős szakasza ide kapcsolta őket. Dr. Szahl Imre főorvos megfogalmazta a bácsalmásiak kérését: az elszármazottak járul­janak hozzá a város szellemi éle­tének gazdagításához. A meghí­vottak pedig arra kérték a ren­dezőket, hogy tegyék rendszeres­sé a baráti kör működését. Az emlékbizottság tagjai úgy vélték, hogy más néven, de ne­kik is tovább kell dolgozniuk, kiaknázni a helyiek és az elszár­mazottak tenniakarását. Ügy döntöttek, hogy bácsalmási vá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents