Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

1987. május 25. « PETŐFI Nf.PE & TANAKODÁS A PANASZ ÜGYEKRŐL, A SÉRELMEK ORVOSLÁSÁRÓL — SZABADSÁG, TI LÓRA, FELMONDÁSI IDŐ Segít(het)-e a szakszervezet? CSENGŐDÖN KEZDŐDÖTT f Egészségvizsgáiat Rács-Kiskunban Két duzzadt és egy karcsúbb Iratgyűjtőt lapozgat Prinez László, a szakszervezetek megyei taná­csának titkára. A testesebbekben a tavalyi, a vékonyabban az idei panaszügyek találhatók. Jó néhány levél kisebb-raagyobb kerülővel érkezett a szakszerve­zetek megyei tanácsához. Érde­mi intézésre a rádió, a Népsza­va, a televízió, az MSZMP és a SZOT központi panaszirodájá­nak közvetítésével is kaptak igaz­ságot, jogorvoslatot kérő, követe­lő beadványokat. Elgondolkoztató a bizalmatlan­ság. Az SZMT-titkár szerint sokan azért postázzák kérelmüket egye­nesen országos hírközlő eszköz­höz, mért az övékéhez hasonló esetet hallottak, láttak a tévé­ben, rádióban vagy olvastak új­ságunkban. Mivel ezek a nyilvá­nosságra került ügyek kedvezően intéződtek el, azt remélték, hogy ők is érvényt szerezhetnek jogos vagy annak vélt követeléseiknek. Mindemellett a fölösleges ke­rülök többnyire lassítják az ügy­menetet. A Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa, s valamennyi ágazati szakszervezet arra törek­szik, hogy lehetőleg a helyszínen intéződjenek el a vitás ügyek. Ezt diktálja a célszerűség. A legvas- kosafab iratcsomó kezdeménye­zője például teljesen fölöslegesen küldte el minden lehetséges fó­rumhoz levelét, bonyolult ügye rendezéséhez. (Megjegyzendő, hogy nem mindegyik követelése volt megalapozott, azaz teljesít­hető.) Általában a panaszok fele in­dokolt. A jogos sérelmek esetén — ezt olvasom ki az iratok át- lapozásakor — a szakszervezeti szervektől minden lehetséges se­gítséget megkapnak a dolgozók. Az élet- és munkakörülmények­kel összefüggő panasz esetén — ha elzárkózik a munkáltató an­nak orvoslásától — munkaügyi döntőbizottsági vagy bírósági el­járás megindítását kezdeménye­zik. Meglepően gyakran kérnek tá­jékoztatást, információt. Mindez az előzetes fölvilágosítás javítá­sára kell,' hogy ösztönözze az ér­dekelteket. Különösen a szabadság és a túlóra megállapításánál fordul­nak elő bizonytalanságok. Nem véletlen, hogy — például — több őr-portás okkal sérelmezte: ke­vesebb munkanap szabadságot kaptak, mint amennyit a rendel­kezések előírnak. A felmondási idővel kapcsolatos viták is rész­ben a helyi szabályozás (kollek­tív szerződés, munkaügyi szabály­zat) hiányos ismeretéből adód­nak. Esetenként a munkáltatók helytelenül alkalmazott joggya­korlatának sajnálatos következ­ményei. A dolgozók panaszügyeinek in­tézéséről beszélgetve megemli- tettem Prinez Lászlónak, hogy meglepően kevés a közösségi pa­nasz. Ez részben az erősödő üze­mi demokrácia javára írható, részben annak tulajdonítható, hogy mindenki jobban megbe­csüli munkahelyét, mint koráb­ban. A televízióból ismert móriegá- ti ügy a ritka kivételek közé tar­tozik. Aki nem tudná; megté­vesztették a Budapesti Rádió­technikai Gyár majsai telepén dolgozókat, így szüntették meg munkaviszonyukat. Azóta, a tör­vényes előírások szerint rendező­dött az ügy, noha nem minden­ki kért jogorvoslást. A szakszer­vezetnek — mondatta az S2MT titkára — figyelemmel kell kísér­ni az elkövetkezendő hetekben azoknak a sorsát, akik nem tud­ták vállalni a majsai bejárást és így kereset nélkül maradtak. Többségük már munkaalkalmat talált. örvendetes, hogy a megye több településén végrehajtott munka­erő-átcsoportosítás nem növelte a panaszosok számát. A lapunk­ban. is megvitatott lajosmizsei át­szervezésben érdekeltek nem kér­ték a szakszervezetek megyei ta­nácsának közreműködését. (Mi­ért?) Mind érzékenyebbek a dolgozók az igazságos, teljesítményelvű bérezéssel kapcsolatos ügyekben. Néhány hónapja egy szakszerve­zeti bizalmit marasztaltak el, mert állásfoglalása kialakítása előtt nem kérte ki munkatársai véleményét és egyéni érdekelt ér­vényesítette. Természetesen a helyszíni ki­vizsgálás után újra tárgyalták az eldöntendő kérdéseket. A munkával kapcsolatos véle­ménykülönbségeket. az eltérő ér­dekeket, a feleselő értelmezése­ket a szakszervezeti jogsegély- szolgálat növekvő szerepe. Évről évre több üggyel foglalkoznak. Tavaly 25 százalékkal többel, mint az előző esztendőben. En­né! is nagyobb mértékben növe­kedett a munkajogi ügyek szá­ma. Figyelmeztető adat: tíz eset közül ötször a dolgozók javára döntenek. Vagyis olyan sérelem érte őket, amelynek orvoslása mindenképpen kívánatos. Egyes vezetők, rosszul értelmezve jogai­kat csakazértis megmutatom ala­pon próbálják elhibázott intézke­désüket védeni, nehezítik a jogos dolgozói érdekek érvényesítését. Szerencsére a gazdasági szervek irányítóinak többsége megfele­lően értékeli a jogsegélyszolgá­latot. A szakszervezetek (isi min­dent megtesznek a dolgozók pa­naszainak gyors és hatékony in­tézéséért. mert így szilárdítható meg a törvényesség, javul a mun­kahelyi közérzet. Beszélgetésünk végén megtud­tam Prinez Lászlótól: a vállalati szakszervezeti bizottságok éven­te megtárgyalják a jogsegélyszol­gálati munka tapasztalatait. Heitai Nándor A {lakosság egészségi állapota miatt az utóbbi idő­ben többen megkongatták a vészharangot. Elsősor­ban természetesen az egészségügyi ágazat érzi an­nak felelősségét: ha a huszonnegyedik órában, is, de lépni kell, különben beláthatatlan következményei lesznek táikadalmi szintű egészségpazarlásunknak. Jóllehet, a szükséges lépések túlmatatnak az ágazat hatáskörén: a változásokért az oktatásnak ugyan­úgy meg kell tennie ,a magáét, mint az iparnak vagy a kereskedelemnek. E változások irányára azonban mégiscsak az egészségügy hivatott leginkább javas- latot tenni. Mégpedig a lakosság pillanatnyi egész­ségi állapotának, szokásainak, lehetőségeinek pontos ismeretében. Megállítani a növekedést E célból kezdődött a közel­múltban átfogó vizsgálat Bács- Kiskunban, Bácsbokod, Császár- töltés, Csengőd, Fülöpháza, Izsák és Kecskemét, mintegy 23 ezer felnőtt lakosát érinti a felmérés, illetve az azt követő egészségja­vítási program. Kísérletről van szó. melynek első szakasza 1991- ig tart. Ez idő alatt szeretnék megállítani az érintett telepü­lések lakossága körében a ke­ringési rendszer betegségeiből és ak alkoholizmusból, valamint annak következményeiből szár­mazó elhalálozások számának növekedési ütemét, az ezzel kap­csolatos betegségek további sza­porodását. A vizsgálat elsőként arra pró­bál választ keresni, milyen koc­kázati tényezők befolyásolják a leggyakoribb betegségcsoportok előfordulását. Becslések szerint a lakosság 9 tizede együtt él egy vagy több „rizikófaktorral”: hely­telenül táplálkozik, mértéktele­nül fogyaszt alkoholt, dohányzik, keveset mozog, idegi feszültség­ben él. Az említett négy község, vala­mint Kecskemét két körzete de­mográfiai, társadalmi - ga zdasági, .kulturális jellemzőinek felméré­se megtörtént, a munkát a Köz­ponti Statisztikai Hivatal végez­te el. Ezeknek az adatoknak az ismeretében fog hozzá saját te­endőihez most már az egészség­ügy. Kísérlet a kísérletben: Csen­gőd az összes többi színhelyet megelőzi időben, bő fél eszten­dővel. Ennek az az egyszerű oka, hogy — péld ául — Bácsbokod on vagy a kecskeméti Széchenyivá- rosban ne próbálkozzanak olyan módszerekkel, amelyek nem ve­zettek eredményre, és megfordít­va: az újonnan belépők átvehes­sék a már biztosan bevált ta­pasztalatokat. Az elmúlt két hét alatt több mint kétszáz csengődit keresett fel otthonában a község körzeti orvosa, ápolónője, laborasszisz­tense vagy orvosírnoka, hogy közösen kitöitsék az általános egészségi állaipotról faggatózó, hatoldalas kérdőívet. E látoga­tások során beszélik meg azt is, mikor alkalmas a családtagok­nak, hogy befáradjanak a kör­zeti orvosi rendelőbe, vizsgálat­ra. Legtöbben a kora reggeli vagy késő délutáni órákat választják, hiszen a szőlőben, a kertekben most van a munka dandárja. „Mellékes” haszon A jó előkészítésnek köszönhe­tően alig néhányan nem jelen­nek csak meg a megbeszélt idő­pontban az orvosnál, közülük is a legtöbben valódi akadályozta­tás miatt. Elenyésző azok száma, akik kereken megtagadtak bár­miféle együttműködést. A tüzetes orvosi vizsgálat ered­ményét egy egészségügyi köny­vecskében is rögzítik: a felmérés végén minden 14 évnél idősebb csengődi az irattárcájában hor­dozhatja saját egés2ség(beteg- ség?)-történetét. Az is a kísérlet „mellékes” haszna közé tartozik, hogy máris kiszűrtek több tünetmentes be­teget. akik — mivel időben el­kezdődhet a beavatkozás — na­gyobb eséllyel számíthatnak s teljes gyógyulásra. Természete­sem, nemhogy a terápia, a diag­nózis megállapítása sem való­sulhatna meg pusztán helyi erő­ből. Az EKG-vizsgálatok, labo­ratóriumi eredmények kiértéke­lése például a megyei kórházban folyik, a nőgyógyászati rákszűré­sek lebonyolítására ugyancsak innen szállnak ki a községbe a nyár folyamán a szakorvosok. A választás lehetősége Ősszel fejeződik be a csengődi felmérés. A tapasztalatokat ősz- szegzik, s az eredményről tájé­koztatják a megyei kísérletben közreműködő valamennyi or­vost, akik jövő évben kora ta­vasszal ugyancsak munkához látnak saját körzetükben. A neheze azonban mindezek után következik: javítani a fel­térképezett állapotokon. A ter­vek szerint az intenzív egészség- nevelési propaganda az egészsé­ges életmód gyakorlati feltételei­nek felkínálásával párosul majd a kiválasztott településeken. Azaz legalább a lehetőségét megterem­tik annak — az orvosok, pedagó­gusok, tanácsi vezetők, kereske­dők stb. —, hogy a lakosság fel­ismert érdekének, az egészségé­nek megfelelőbb életvezetési szo­kásokat választhassa. Fél évtized elmúltával aztán megismétlik a vizsgálatot: az erő­feszítések hatására mennyit vál­tozott a górcső alá vett népesség egészségi állapota. Legyünk op­timisták: ez a 23 ezer ember be tudja bizonyítani, több mint hússzor annyi Bács-Kiskun me­gyeinek, hogy lehet és érdemes a mainál egészségesebben élni. Szabó Klára ÁRAD A DUNA Őrjárat a vízen A közutakon senki sem furcsállja a közlekedési táb­lákat, az út jeleket, nem szá­mít különlegességnek, ha a gépjármű vezetőjét leinti a rendőr. Viszont talán keve­sebben tudják: a folyami, ta­vi közlekedést is a szárazföl­dihez hasonló, szigorú ren­delkezések szabályozzák. Sú­lyos büntetés vár azokra, akik figyelmen kívül hagy­ják a parti és az úszójelzé- seket, vagy megszegik a ha­jós KRESZ előírásait. A vízi­óit karbantartását a bóják és a szárazföldi jelek napra­kész „beállítását” a vízügyi igazgatóságok kitűző jármű­vei végzik, a szabályok be­tartását pedig a BM vízirend­őrőrsei vigyázzák. A Bács- Kiskun megyei Duna-szakasz északi részén például a duna­újvárosi parancsnokság az il­letékes. Felvételünkön: az őrjárat tagjai egyeztetik megfigyeléseiket a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság kitűzőhajójának legény­ségével. Árad a Duna, nem mindegy, hogy mit visz a víz... F. P. J. Kereskedők, vásárlók a dunavecsei művelődési házban Egyre másra terjed a jó szo­kás: a népművelők nyáron, ami­kor a megszokottnál jóval keve­sebben látogatják az intézmé­nyeiket, kereskedőknek kínálják fel a művelődési házak helyisé­geit. A vendégeskedő üzletek ki- teljesítik egy-egy település el­látását, és a terembérrel gazda­gítják a közművelődési intéz­mény kasszáját. Dunavecsén például — amint azt Csanádi Lászlóné igazgatótól megtud­tuk — holnaptól indul a „sze­zon” ... — Intézményünk — tájékoz­tatott a vezető — öt év óta rend­szeresen szervez alkalmi vásá­rokat,' raktáráruház jelleggel. Úgy igyekszünk ezeket megren­dezni, hogy ne csak gazdasági haszna legyen a vállalkozásnak; segítse közművelődési céljaink elérését is. A lakástextiliák és a konyhafelszerelések börzéjére például — melyet a dunaújvárosi SKÁLA-áruházzál közösen hir­dettünk — meghívtuk a Magyar Konyha magazin szerkesztőit főzési, tálalási bemutatóra. A bútorvásárok alkalmával lak- berendezők, belsőépítészek ven­dégeskednek nálunk. Máskor — cipő- vagy ruházati vásárok al­kalmával — divatbemutatókat szervezünk. Idén vendégül hív­tuk az AMFORA, A BUDAPRINT, a SKÁLA, valamint a TEMA- FORG vállalatok üzleteit. A Du­naújvárosi Kereskedelmi Válla­lat kezdi a sort. Régi partnerünk most konyha-, szoba- és kiegészí­tő garnitúrákat hoz át a Bács- Kiskun megyei Duna-partra. A vásár idején — május 26-ától jú­nius 3-áig — Maszlik István és Vince László festőművészek olaj- és akvarellképeiben gyönyör­ködhetnek az érdeklődők. —A— Kirándulók Kecskeméten Május vége a tanulmányi ki­rándulások ideje. Kecskemétre is sok iskolás érkezett a hét végén — egymás után futottak be a bu­szok pénteken az Alföld Áruház melletti parkolóba. Tíz év körüli gyerekek állják körbe az Aranyhomok Szálloda előtti szökőkutat. — Honnan jöttetek? — kérde­zem a körém gyűlő lányokat. — Elég messziről, Kaposszek- csőről. A Dunántúlon van, Dom­bóvár mellett — magyarázzák készségesen. — Hány napig lesztek úton? — Két teljes napig. Kora reg­gel indultunk, megnéztük Kiskő- rösöp Petőfi szülőházát. Kecske­méten a városházát, a templomo­kat. Délután megyünk tovább Szegedre. A gyerek turisták igazi gyüle­kezőhelye azonban nem a szö­kőkút, hanem a városháza kör­nyéke. Legalább hat csoport né­zi a homlokzatot: a harangjáté­kot várják. A városházán dolgo­zók „méltányolják” a nagy ér­deklődést, mert egy vagy két dal­lam helyett ez alkalommal né­gyet is eljátszanak a harangok­kal. A diákok Budapestről, Föl­deákról, Szolnokról, Szegedről és Szentesről érkeztek. Az eső miatt kevesebb a sza­badtéri program, vonzóak viszont a múzeumok, kiállítások. Az át­lagosnál jóval többen keresik fel a játékmúzeumot is. Ott jártam­kor is sokan várnak a bejárat előtt. A vendégköny tanúsága sze­rint az eltelt három óra alatt 23 csoport kereste fel a múzeumot. — Két-három nap óta nincs megállás — mondja a pénztáros. — Tegnap háromnegyed hatkor még két csoport várakozott az ajtóban. Ennek ellenére ma jöt­tek a legtöbben. Profinak megyek n gém is meg­csapott korunk divatjának sze­le, és elhatároztam: belépek a profik táborába, és profiként fogok dolgozni. A dolgot meg­beszéltem a családommal, akik egyetértettek terveimmel. A feleségem kijelentette, hogy ezután még többet vállal a háztartás munkájából, és a gyereknevelésből annak ér­dekében, hogy meg tudjak fe­lelni a magasabb követelmé­nyeknek. (Ezt egyébként nem tudom hogyan képzeli, miután eddig is mindent ő csinált.) Az asszony lelkesedése egy kissé ugyan alábbhagyott, ami­kor közöltem vele, hogy a pro­fivilágban a jövedelmekről senki nem beszél, az minden­ki előtt titok, és így az enyém­ről sem tudhat rajtam kívül senki. Végül azzal vigasztaló­dott, hogy eddig is ismeretlen volt előtte a fizetésem, tehát minden marad a régiben. A fiaim azt ígérték: olyanok lesznek, mint az angyalok, és így nem kell a verésükkel f á­rasztanom magamat. Ezután rögtön hajba kaptak, hogy mi­kortól érvényes ez a fogadal­muk. Azzal tisztában voltam, hogy profiként másképp kell élnem és dolgoznom. Ügy kell hajta­nom, hogy mindig a legjobb legyek, mert rengetegen fog­nak a sarkamban topogni, akik valamennyien a helyem­re pályáznak. (Eddig ilyet csak a vállalati büfében tapasztal­tam.) Vége az éjszakába nyúló sörözéseknek is, mert reggel, ha észreveszik remegő keze­met; és véres szememet, rövid úton kiteszik a szűrömet. Ko­rábban jó volt, mert a főnö­köm itta a legtöbbet, aki más­nap örült, hogy egyáltalán él, nemhogy a kezünket meg a szemünket vizsgálta volna. Többet nem szabad elkés­nem a munkából, ezért kény­telen leszek egy ébresztőórát vásárolni a feleségemnek. Az ebédidő szigorúan 24 perc lesz, pedig mennyivel könnyebben megjegyezhető kerek szám az 1 óra! Nincs munkaidőben ügyintézés. A nagynénikém te­metésére, vagy csőtörésre hi­vatkozva nemhogy tízszer, de egyszer sem mehetek el. Nem számit, mindent válla­lok, jelszóm: valamit valami­ért. Már csak az okozott némi nehézséget, hogy nálam nem kilincseltek az ügynökök, és nem halmoztak el jobbnál jobb ajánlatokkal. Ezért nekem kel­lett eldönteni, hová szegődjek profinak. Hosszas töprengés után a jelenlegi munkahelye­met választottam. Ügy okos­kodtam: ha nem válók be pro­finak, legfeljebb ott maradok amatőrnek... —amik— © A budapesti Somogyi Béla Utcai Általános Iskola diákjai a játék­múzeumnál. Az idegenforgalmi hivatal előtt huszonévesek nézelődnek. Ök is tanulmányi kiránduláson van­nak, a Postaforgalmi Főiskola hallgatói. — Két napot töltünk Kecske­méten — meséli egyikük. — Dél­előtt szakmai programunk volt, most pedig megnézzük a várost, várjuk az idegenvezetőt. Sokat remélünk Kecskeméttől, hiszen Rengeteg szépet hallottunk róla. — És holnap? — Holnap Bugacra megyünk, már „megrendeltük” a jó időt. Lovagolni szeretnénk. T, M. A JONATHAN MGTSZ KISKUNMAJSA pályázatot hirdet az alábbi vendéglátó üzletek szerződéses üzemeltetésére: 1. Jonathan kisvendéglő, III. oszt. Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 57. sz. 2. Cukrászda. III. oszt. Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 68. sz. 3. „Malom” panzió, II. oszt. Kiskunhalas, Malom sor 2. sz, pályázhat az, aki megfelelő szakmai képzettséggel rendelke­zik: nem esik foglalkoztatási tilalom alá és a szövetkezettel munkaviszonyban áll (tagsági viszony), illetve kötelezettséget vállal, hogy sikeres pályázat esetén a szövetkezettel munka- szerződést köt, több pályázó jelentkezése esetéh közjegyző jelenlétében versenytárgyalásra kerül sor. A versenytárgyalás 1987. június 23, napján de. 9 órai kezdettel lesz. Kiskunmajsa, Árpád u. 27. sz. alatt, a tsz központi irodájának ebédlőjében. A pályázatot legkésőbb a versenytárgyalást megélők® 8 nappal írásban kell benyújtani .% tsz címére. A pályázati feltételekről részletes tájékoztatást és fel­világosítást ad a szövetkezet kereskedelmi ágazata. 1388 \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents