Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-23 / 120. szám
TtULC PBOL^áJUAÍ. EGYESCUETÍSKÍ PETŐFI NÉPE Kádár János fogadta Szergej Szokolovot Elutazott hazánkból a szovjet honvédelmi miniszter Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének .társaságában pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Szergej Szokolovot, a Szovjetunió marsai Íját, az S2KP KB Politikai Bizottságának póttagját, szovjet honvédelmi minisztert. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Horváth István altábornagy, politikai főcsoportfőnök, honvédelmi ■ miniszterhelyettes. Jelen volt Alekszej Lizicsev hadseregtábornolc, a szovjet hadsereg; és haditengerészeti flotta politikai főcsoportfőnöke, valamint Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete^ • Magyarországi hivatalos, baráti látogatását befejezve tegnap elutazott Budapestről Szergej Szo- kolov, aki Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi .miniszter meghívására négy napig hazánkban tartózkodott. A látogatás során a honvédelmi miniszterek megbeszéléseket folytattak a két testvéri hadsereget kölcsönösen érintő kérdésekről, a védelmi képesség fejlesztésének napjaink követelményeihez igazodó tennivalóiról, a-z együttműködés további erősítését szolgáló feladatokról. A szovjet honvédelmi miniszter és kísérete magyar- országi programja során meglátogatta néphadseregünk pápai repülőalakulatát, és Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán nagygyűlésen találkozott leendő tisztekkel. A' vendégek látogatást tettek a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban, valamint a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban is. A magasrangú szovjet katonai vendégek búcsúztatásakor a Ferihegyi repülőtéren megjelent Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint* Kárpáti Ferenc vezérezredes, továbbá a Honvédelmi Minisztérium Katonai Tanácsának több tagja. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi •nagykövete. AZ MSZMP BACS-KISKIIN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA asm, évf. 120. tzám Ára: 2,20Ft mi, májú» 23. szombat Eredmények és gondok a megyeszékhelyen Elismerő oklevél a társadalmi munkáért Kiváló Szövetkezet a Városföldi Dózsa SZAKSZERVEZETI FELADATOK A város életére, fejlődésére kiható fontos kérdésekben döntött tegnapi ülésén Kecskemét Város Tanácsa. A testület elsőként — dr. Mező Mihály tanácselnök elnökletével — elfogadta a végrehajtó bizottság kétéves munkájáról szóló beszámolót, ezt követően pedig az elmúlt évi gazdálkodás mérlegét vonták meg a tanácstagok. Amint dr. Romhányi Éva pénzügyi osztályvezető-helyettes szóbeli kiegészítésében elmondta, tavaly az egységes pénzalap lehetőségeivel élve, átcsoportosításokkal, kötvény kibocsátásával sikerült megalapozni a VII. ötéves terv beruházásait. Megvalósult a lakás-, a vízellátási és a középiskolai program, összesen több mint kilencszázmillió forintot fordítottak a megyeszékhely fejlesztésére. A tervezett bevételek részbeni elmaradása és a beruházásoknál jelentkező többletkiadások miatt azonban a terhek egy része áthúzódott az idei évre, és ez kedvezőtlenül befolyásolja a tanács gazdálkodását. Amint az ülésen megfogalmazódott, az idén mérsékelni kell a fejlesztés ütemét, és keresni a tanácsi bevételek növelésének lehetőségét. Ezért a közeljövőben a tanácstagok újból áttekintik a városfejlesztés terveit, a beruházások megvalósításának ütemét. A pénzügyi beszámoló elfogadása után két egymással szorosan összefüggő téma került napirendre, a városszépítés és a társadalmi munka. Előbb a Kecskeméti Városszépítő Egyesület tevékenységéről számolt be Leit- ner László, az egyesület elnöke. A megalakulásuk óta eltelt négy évben eredményesen munkálkodtak a városszépítők. Legsikeresebbek az egy-egy terület átépítése előtt szervezett ankétjeik voltak. A Hunyadi-szobor elhelyezéséről szervezett vita pedig országos visszhangot váltott ki. Terveik közül érdemes kiemelni a „Milyen volt Kecskemét” pályázatot, az őszi városvédő hetet és a kecskeméti kalendárium tervbe vett megjelentetését. Ugyancsak a lokálpatriotizmus megnyilvánulása a lakóhelyért végzett társadalmi munka. Az elmúlt évben a megyeszékhely lakói 300 millió forintnyi önkéntes pénzbeni hozzájárulással és munkával bizonyították, hogy hajlandók tenni városukért. A legtöbbet az önerős közműfejlesztés, a lakóterületek környezetének rendezése és az idősekről való gondoskodás térén tették. Mindezzel kiérdemelték a Hazafias Népfront Országos Tanácsának „Elismerő oklevelét”, melyet Terbe Dezső megyei népfronttitkár adott át a tanács elnökének. Elismerő oklevelet vehettek át a társadalmi munkában kiemelkedő személyek és kollektívák is. Fehér Sándor városi népfrontelnöktől. A szünet után dr. Mező Mihály tanácselnök személyes bejelentést tett: kérte a testületet, hogy korengedményes nyugdíjazására tekintettel mentsék fel tisztsége alól. A tanácstagok — Kecskemét városért végzett tevékenységét elismerve — hat ellenszavazatta! és egy tartózkodással elfogadták kérelmét. Az ülés Horváth Antal tanácselnök-helyettes elnökletével folytatódott. A Hazafias Népfront városi elnökségének javaslata alapján titkos szavazással dr. Adorján Mihályt választották a megyeszékhely tanácsának elnökévé, akit egyúttal felmentettek vb- titkári megbízatása alól. A választást követően Tohal László, a megyei tanács általános elnökhelyettese szólt a Leköszönő és az újonnan megválasztott tanácselnökhöz, ezután pedig dr. Bodóczky László, a városi pártbizottság első titkára átnyújtotta a testület köszönő levelét dr. Mező Mihálynak, és köszöntötte a hivatalba lépő tanácselnököt. L. D. KECSKEMÉT VÁROS ÚJ TANÁCSELNÖKE: dr. Adorján Mihály KiaKunfélegybásAn ízületen Útiban. Elvégezte a JATE Állam- és jogtudományi Karát ti az MSZMP KB Politikai FfiUkotáját, izakkép- cettaége Jogász. A Magyar Szocialista Munkáspártnak' 1971-tfil tagja. Kecskemét város pártbizottságába as UM. évi pártértekezlet választotta. Az érettiéglt kővetően bíróságon dolgozott, majd UCS-től 1171-lg a VSZM kiskunfélegyházi I. számú gyáregységének munkaügyi előadója volt. 1971-tOi U7t-ig a KISZ Kiskunfélegyháza Városi Bizottságának titkára. Még abban az esztendőben a KISZ megyei bizottsága titkárának választották, és több mint 5 évig dolgozott ebben a beosztásban. 1981-ben a Kecskeméti Városi Tanács vb-tlt- kárának nevezték ki. Nős, két gyermeke van. A Magyar Autóklub megyei szervezetének elnöke. (Az új tanácselnökkel készített Interjúnk a Z. oldalon.) $ Romany Pál átadja az oklevelet Fenyvesi Sándor felvételé) Jenő elnöknek. (Tóth A négy évtizede fennálló Városföldi Dózsa Termelő- szövetkezet tagjai, dolgozói tegnap a gazdaság központjába ünnepi közgyűlésre voltak hivatalosak. A helybeli úttörők műsora után a szövetkezet elnöke, Fenyvesi Jenő, visszatekintett az elmúlt évekre. A négy éve kezdődött súlyos aszály a szövetkezet eredményét 1983-ban vetette vissza igazán, amikor az előző évi 17 millió forintos nyereség után csak egymilliót sikerült elérni. Tavaly a gazdaság egyik legeredményesebb évét zárták, a nyereség 20,2 millió forint lett. Az átgondolt termelésiszerkezet- és szervezeti változtatással megalapozták az idei esztendő munkáját. Sőt, a tervek szerinti nyereség túlteljesítéséhez célprémium kitűzésére is sor került. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, elÁLLATTENYÉSZTŐK VERSENYE Hosszúhegy és Izsák az élen Tizenhetedik alkalommal hirdették meg a megyei mezőgazda- sági nagyüzemek, valamint a., kistermelők tej termelési versenyét, és tegnap Bácsbokodon kiosztották a díjakat. Bakki Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője köszöntötte a megjelenteket, a verseny résztvevőit. Beszélt arról, hogy Bács-Kiskunban — a legutóbbi statisztika alapján — szerény növekedést mutat a szarvasmarha-állomány, noha a szövetkezeti és állami szektorban a tehénszám csökkent, míg a háztájikban 16 százalékkal nőtt, az üszőkihelyezési akciók hatására. Ezzel már a tejelő állomány 44 százaléka található a kistermelőknél, akiket például a legeltetési lehetőség szélesebb körű •kiterjesztésével is támogatni kell. Szólt az utóbbi esztendőben életbe lépett új ár- és szabályozórendszer kedvező hatásáról, hozzátéve: még az előnyös feltételek ellenére sem képesek a gazdaságok újabb beruházásokra, épületrekonstrukciókra — pénzhiány miatt. Említést tett arról, hogy országos átlagban az egy tehénre jutó tejtermelés évi 4490 liter, a megyei átlag ennél 26 literrel jobb. Az állami gazdaságokban meghaladja az 5400, a szövetkezetekben a 4600 litert, de ezen belül nagy különbségek is vannak. A megyében a legjobb tejtermelő a ismerő szavakkal köszöntötte a tsz tagságát. Szólt arról, hogy a megyeszékhely közelsége ellenére, sőt a városban is találtak olyan lehetőségeket, melyek kihasználásával jövedelmező gazdálkodást folytathatnak. Majd átadta a Kiváló Szövetkezet címről szóló oklevelet a gazdaság kollektívájának, a Kiváló Dolgozó kitüntetést Mészáros Tamásnak, a mélyépítőrészleg vezetőjének, Gál István gépkocsivezetőnek és a Kiváló Munkáért elismerést Madari Jenő elnökhelyettesnek. A Dózsa Tsz NDK-beli testvérszövetkezete, a barátság és a további jó együttműködés zálogaként, ajándékkal, virággal emlékezett meg az ünnepi eseményről. G. E. Szemléletváltozást sürget az élet Tegnap a Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének titkársága és a szak- szervezetek megyei tanácsának elnöksége együttes ülést tartott Kecskeméten. A tanácskozás témája a területpolitikai munka, valamint azzal összefüggésben a káderutánpótlás volt. Az erről szóló írásbeli jelentéseket dr. Szepesi Bertalan, a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei titkára terjesztette elő. Az SZMT vezető titkára, dr. Kőrös Gáspár bevezetőjében kifejtette, hogy a területpolitika célja az adott település sokoldalú fejlesztése a helyi erők és eszközök központosított és maximális kihasználásával. Megyei szinten az SZMT irányítja a szak- szervezetek részvételét az említett munkában. A városokban és nagyközségekben a szakszervezetek területi bizottságai fontos közreműködői a településpolitikának, összhangba hozzák a területen levő szakmai alapszervezetek ez irányú tevékenységét. A munka szervezéséhez és segítéséhez jó keretet ad az SZMT és a megyei tanács közötti együttműködési megállapodás. A továbbiakban ismertette a megállapodás alapján elért eredményeket és szólt a gondokról is. A vitában. felszólalók kiegészítették az elhangzottakat. Több fontos megoldásra váró feladatról esett szó, számos kérdés hangzott el nemcsak a vezető titkárhoz, hanem Tohai LászlóNyári szabadságok Hosszúhegy! Mezőgazdasági Kombinát, ahol a tehenenkénti hozam 6532 liter, és ezzel az országos versenyben második helyezést értek el. Egy másik versenyben az Izsáki Állami Gazdaság szerepelt kitűnően: az országos hústermelési verseny különdíját kapták meg. Az országban a kistermelők között — a legtöbb tejet értékesítők kategóriájában — Banász Péter (mátéteiki lakos) harmadik, az egy tehén utáni tejtermelésben pedig Vajda Sándor (solti lakos) második, Selyem Balázs (kunszentmiklósl lakos) harmadik lett. A megyei versenyt hat kategóriában hirdették meg, és a már említett országos helyezetteken kívül a legjobbak: a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a Csávo- lyi Egyesülés Tsz, az Állampusztai Célgazdaság, a Garai Vörös Csillag Tsz, valamint Kicsindl János (csengődi) és E. Kovács Sándor (szabadszállási) kistermelők. Bakki Ferenc átadta a jutalmakat, a két megyei tsz-szövet- ség, a Boscoop Vállalat, a Délalföldi Állattenyésztés-Fejlesztő Vállalat és a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalat különdíjban és pénzjutalomban részesítette a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, jelentősebb fejlődést felmutató gazdaságokat és kistermelőket. Cr. L Valljuk meg, hogy nem mindenki örül annak, hogy az idei nyáron, vagy azt követően, fizetett szabadságának nagyobb részét — ez általában három hét — egyben kell kivennie. Pedig sokak számára már eddig is megszokott volt ez, hiszen ki ne tapasztalná, hogy a „szabadságba" tulajdonképpen a második héten jön bele az ember. Bizonyság er- re az orvosok megállapítása is: csak a huzamosabb kikapcsolódás, pihenés képes regenerálni a munkában elfáradt ember idegzetét, szellemi frissességét. Az új rendelkezés ■mellett szól az a kivánalom is, hogy a dolgozó szülők mind többet lehessenek együtt ' a szünidőben iskoláskorú gyermekeikkel. Szólni kell persze a termelési érdekekről úgyszintén. Ugyanis, legalább „felerészben” a termelés „gyógyítása” volt az újítás célja. A vállalatok pontosabb termelési terveket dolgozhatnak ki a szabadságra távozottak pótlására, a helyettesítő is „bedolgozhatja magát" a kolléga munkakörébe, különben a helyettesítés is ritkábbá válik igy. Egyszóval, nyáron és ősszel is, amikor az emberek többsége szabadságon van, biztonságos marad az üzemek, hivatalok munkája. Akkor hát mi a gond? — kérdezhetnénk a mai divatos fordulattal. Miért ódzkodnak egyesek az új rendszertől? Kezdjük a vállalatok véleményével! Nem egy termelőhelyen megfogalmazzák: problémát okoz az új rend érvényesítése azok körében, akik nem kedvelik az újítást. Előfordul, hogy az ilyen dolgozók azon munkahelyek vonzásának engednek, ahol nem ■hajtják végre következetesen a rendelkezést, alóla kibúvókat keresnek és találnak. Más helyeken, egyes közüzemeknél, szolgáltató vállalatoknál, egészségügyi, vagy szociális intézményeknél lehetetlenség is egyszerre három hét szabadságra menni: olyan kevesen vannak ugyanis, hogy a hosz- szú távoliét érzékenyen érintené a munkahely működését. * Nem egyszerű azután a mégoly kellemesnek ígérkező három hetet egyben kivenni sok dolgozónak sem. Kiszámítja . ugyanis, hogy ebben az esetben mindössze néhány napja marad egész évben ügyes-bajos dolgainak az elintézésére. Vagy gondoljunk arra a nagyszámú ipari munkásra, akinek kezemunkájából a ház körül, a telken ehető, eladható termék megteremtésére is telik, megszokták ők is a néhány napos „agrotechnikai kikapcsolódásokat” az év kához, a megyei tanács általános elnökhelyetteséhez is. Szó esett például a foglalkoztatási feszültségekről, előfordulhat, hogy egye» helyeken munkaerőfelesleg van, máshol pedig hiány mutatkozik. Ez összefügg a termelés szerkezetváltásával, amelyre fel kell készülni szakemberképzéssel és egyéb tekintetben is. A felszólalások tükrözték, hogy nagyfokú szemléletváltozásra van. szükség. A szakszervezetek egyik fontos feladata a lakosság közérzetének Javítása érdekében teendő intézkedések szorgalmazása. Több tanácsnál bevezették a nyújtott félfogadást, illetve a szombati ügyeletet. Ügy tűnik, hogy nem mindenütt veszik igénybe ezt á lehetőséget. Éppen ezért megfontolandó, hogy bevezessék-e általánosan, ezt helyileg kell eldönteni. A Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének főtitkára, dr. Szabó Endre hangsúlyozta, hogy a tanácsi dolgozóknak, mint a szakszervezet tagjainak napi feladataikon kívül s területpolitikai munkát is segíteniük kell. Sokat tehetnek az emberek hivatalos ügyeinek gyorsabb megoldásáért, a tömegkapcsolatok javításáért. Dr. Kőrös Gáspár zárszavában hangoztatta, hogy az ágazati szakszervezetekkel, köztük a közalkalmazottakéval kialakult jó kapcsolat segíti a gazdaságpolitikai célok elérését. K. S. lönbözö szakában. Nem lesz könnyű nekik sem most az új rendhez igazodni. Ezek a problémák is jelzik: a szabadságolási rend módosításával az emberek életét, életformáját alaposan befolyásoló intézkedés született, amelynek fogadtatása ezért nem is lehetett egyöntetű. Az állami szervek ezért gondolkodnak is azon, hogy a helyi tapasztalatok szerint, ha szükséges, itt—ott „módosítsák a módosítást". Valóban nincs szükség arra, hogy következetesnek akarván látszani mereven, a tények, a sokszínű élet jelenségeit figyelmen kívül hagyva „kössék az ebet o karóhoz”. Az már viszont üdvözlendő lenne, ha ehelyett a vállalatok és hivatalok, a tanácsi és szakszervezeti szervek együttesen vizsgálnák meg tennivalójukat az új szabadságolási rend bevezetéséért, elfogadásáért — és elfogadhatóságáért! Már kezdetben is úgy gondolták, nem elég kihirdetni a rendelkezést, de a feltételeket is biztosítani kell. Hol az ügy- félfogadás megnyújtása és a szolgáltatások javítása, hol a szervezett üdültetés rugal- massabbá tétele és a családsegítő tevékenység megteremtése lehet az az emeltyű, amely elősegíti a vállalati szabadságolási gyakorlat megszilárdítását, s ezen túl a fegyelmezettség, a működési biztonság fokozását. Komornlk Ferenc
