Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-22 / 119. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. május 22. HARMINCÖT EGYÜTTES JÓ ÉS KIVÁLÓ MINŐSÍTÉST KAPOTT 9 A bácsbokodi népdalkor KVS Századok dalos üzenete zenei mozgalom ez évi megyei bemutatósorozata. Az Erdei Ferenc Művelődési Központ az idén három községi intézménnyel — a lajosmizsei, a kunszentmiklósi és a kisszállási művelődési házakkal — együttműködve hívta össze a citerazenekarokat és népdalköröket, hogy a munkájukról számot adjanak és megszerezhessék a szakmai minősítést. A találkozók állandó meghívottját, a Kóta megyei vezetőjét dr. Kálmán Lajos népzenekutatót egyebek között arról kérdeztük: az 1987-es tavaszi évad után hogyan ítéli meg a mozgalom helyzetét? Hiszen sokan siratják manapság az öntevékenységet, azt állítva: a mai kor embere nem igényli a közösségi munkát. Szabadidejét próbákra járás vagy tanulás helyett jövedelme kiegészítésére fordítja. A bemutatókon hallott együttesek munkája is ezt a véleményt támasztja alá? KÖNYVESPOLC A múltról a mának Hafminc éve foglalkozom a paraszti énekléssel, muzsikálással; tapasztalataim alapján állítom: nincs okunk aggodalomra. A mozgalom jellege ugyan változik, de válságról nem beszélhetünk. Inkább egyfajta gazdagodás érzékelhető. — Mire gondol konkrétan? — Rendezvényeinken harminc település negyven együttese vett részt, nyolc—‘tíz csoportról ezenkívül is tudunk. Összességében tehát hét—nyolcszáz dalosunk van. Mivel a mostani tapasztalatcserék az országost megelőző, megyei minősítések voltak, tudjuk: harmincöt dalszerető társaság jó vagy kiváló színvonalon dolgozik, vagyis nem lehet okunk panaszra. — A régi szakmai tanácsadó testület tehát ez évben bírálóbizottságként dolgozott? — Az idén felelevenítettük az egykori hagyományt. Úgy láttuk ugyanis, hogy a közösségek igénylik az ilyen jellegű „vizsgát”. Persze sok problémával jár a „zsűrizés” ... Nem tudtuk például elérni, hogy mind a három alkalommal ugyanazok a szakemberek elemezzék a produkciókat. Az könnyítette talán a munkát, hogy a zsűritagok közül többen évtizedek óta figyeljük, ismerjük az együtteseket. Bemutatók, vagy az úgynevezett „patronáló kiszállások” alkalmával tanácsainkkal, javaslatainkkal segítettük munkájukat. A vezetőikkel együtt dolgozunk a nyári táborokban és — legalábbis a fiatalokkal — a tanfolyamon. — Sokszor hallani: a különböző irányzatok képviselői más-más szempontok figyelembevételét ajánlják a dalosoknak, s így zavart keltenek a közösségekben ... — Valóban zavaró, hogy a közösségeket sokan, sokféleképpen igyekeznek opentálni. A megyei bemutatókon például gyakorta ajánljuk a kórusvezetőknek, hogy a dalcsokrok összeállításánál igyekezzenek a helyi anyagra támaszkodni. De ha egy csoport mondjuk a TOT, a SZOT vagy a SZÖVOSZ találkozóin is indul, ott másféle instrukciókat kap, például, hogy építsen műsorába feldolgozott „revival” típusú blokkokat. Erős egyéniségek visznek egy- egy vonalat, nem ritkák a viták: melyik út az üdvözítő? Úgyhogy én a felmenő rendszerű bemutatóknál sokkal hasznosabbnak vélem azt a terjedő jó szokást, amit szomszédolásnak neveznek: a szomszéd községek dalosai bemutatkoznak egymás rendezvényein. — Ön az előbb gazdagodásról, a zenei munka üdvös kiteljesedéséről is szólt... — Amikor a népdaléneklést színpadra vittük — a pávakörmozgalom kezdetén — a produkció egyszerűsítése, feszesebbé tétele szükségessé tette a hangszeres kíséret leválasztását. Mostanában azt láthatjuk: egyre inkább együtt dolgoznak az énekesek a citerá- sokkal. Gazdagodik az instrumentumok tára, helyet kap a furulya és a tekerőlant is. A tánc is megjelent egyes községeknél, a produkció szerves részeként. Ezek a változások érdekesebbé, szebbé teszik az előadásokat. Jellemző az is, hogy folyamatosan fiatalodik a szakembergárda. Az utóbbi másfél év- tizedbep negyven—ötven jól képzett fiatal szakember végzett tanfolyamainkon. — Az együtteseknél is van utánpótlás? — Sok általános iskolásokból szerveződött citera- vagy dalkört láthattunk az idén. Műsoruk jól kiegészítette a felnőttekét. Aztán mindig látni új arcokat. Az apák, nagyapák művészete „meghívja” a legifjabbakat is. így él és gazdagodik a mozgalom. Továbbadva a jövőnek századok dalos üzenetét. Farkas P. József A felszabadulás előtti évtized kiemelkedő szellemi alkotásaiból szándékozik évente három-négy kötetet hasonmás kiadásban megjelentetni a Kossuth Könyvkiadó. Szociográfiák, irodalmi antológiák, sajtóviták anyagai kerülnek majd sorra, köztük a baloldali politikai, szellemi irányzatok legfontosabb eseményeinek, fordulóinak dokumentumai, publikációi, egyes sajtóorgánumainak figyelmet érdemlő példányai. Az a szándék vezérli a kiadót — közölték előzetesen —, hogy a nagyobb könyvtárakban is már csak nehezen hozzáférhető dokumentumok az eredeti, szöveghű formájukban jussanak el a mai olvasóhoz. Az a tapasztalat ugyanis, hogy hallatlanul megnőtt az érdeklődés — a fiatalok körében is — a századelő, közeli múltunk eseményei, történései s bizonyára ezzel együtt a tanulságai iránt. A viták, eszmecserék is megélénkültek, s lehet-e vitázni olyasmiről, amit csak idézetekből, leckekönyvekből ismerünk? A történelmi tudat alakításának forrásai tehát ezek a kiadványok. Veres Péter: Az Alföld parasztsága című könyve 1935 december középén jelent meg először, méghozzá az Első Kecskeméti Nyomda RT munkájaként. Abban a nyomdában készült tehát, ahol Tóth László igazgató személyes kapcsolatai és támogatása révén Németh László Tanú című folyóiratát és a Választ is nyomták. A kiadó Ora- vetz István volt, s Veres Péter az elkéFILMJEGYZET Laura .. „A személyi szabadságot hirdetem. Örök témám — a Madárkák című (1971) első filmemtől kezdve — az életformaváltás. Minden filmemben hol így, hol úgy vallom: az ember csak egyszer él. Hát igyekezzék teljes életet élni.” — körvonalazza alkotói hitvallását a Laura rendezője, Böszörményi Géza. Ezúttal Laurát, legújabb hősnőjét vértezi fel a kockázatvállalás bátorságával s indítja magáratalálása felé. Részben már ez is jelzi, hogy a tavaly készült produkció a mostanában legtöbbet emlegetett igazságokat kimondó, „problémafölvető” filmek növekvő táborába tartozik. Nem egyértelműen pozitív jellemzője a távolságtartás, szenvtelenség. Böszörményi mentegetőzés helyett még meg is erősíti ezt: „ ... én szívesebben figyelem felülné- zetből a figuráimat. Nem azt várom a nézőtől, hogy belebújjon a szereplők bőrébe, elég, ha megérti őket.” Abból sem csinál titkot, hogy kiknek szánja filmjeit elsősorban: „A társadalmi kérdések iránt érdeklődő, zömében fiatal közönségnek, amely nem ragaszkodik a látványos, letaglózóan izgalmas cselekményhez, a folyamatos, folytonos akciókhoz, viszont maga is tele van válaszra váró kérdésekkel.” Mint a világra ostobácskán csodálkozó Laura, aki a nézőtéren ülő kortársai jelentős részéhez hasonlóan szinte semmit sem tud apái, nagyapái koráról, a legújabbkori, sokszor idézett történelmünk tragikus útvesztőkkel teli időszakáról. Laura megismerkedésünk elején tudatlan és öntudatlan, olyan mértékben, hogy szinte észre sem veszi, tulajdonképpen egy funkcionárius családba hászült 500 példányból száz darabot kapott honoráriumként. Mindezt a könyv hasonmás kiadásának bevezető cikkéből tudhatjuk meg — szerzője a sajtó alá rendező Tóth Pál Péter —, amely útbaigazítóként szolgál a maga korában is sikeresnek mondható műhöz. Sikeres volt, mondhatjuk, hiszen különböző kiadók gondozásában a fel- szabadulás előtt öt kiadást ért meg. Az akkori érdeklődést vajon mi váltotta ki? Nehéz erre ma már mindenki számára érthetően és ugyanakkor röviden válaszolni. A mai korban élő, bármilyen történelmi ismerettel is rendelkező ember ugyanis, aki nem élte meg azt a korszakot, aligha érezheti át mindazt, amit a feudális nagybirtok- rendszer országa a parasztság vagyontalan, napszámos, zsellér és törpebirtokos részének juttatott. Veres Peter, aki a saját bőrén érezte mindezt, nem könnyen jutott el a valóság meglátásától sorstársai társadalmi helyzetének megfogalmazásáig, kimondásáig. Ezt a könyvét — éppen egyik szókimondó írásáért kapott egyhónapos börtönbüntetésének idején — Németh László „egyenes felszólítására” írta. Anélkül, hogy bármikor segédanyag állt volna a rendelkezésére. A magában hordott élettapasztalatok, tanulságok kimondására vállalkozott tehát, valóban a legegyszerűbb, legtisztább írói eszközökkel. Szociográfiai mű jött létre a szó igazi értelmében, amelynek szavai zasodott be. Házasságának hat esztendejét férjével és kislányával a megálla- podottság és kiszolgáltatottság unalmas boldogságában tölti. Ennek a világnak számára is hasznos része a már halott, de a család boldogulása érdekében (emlékével) még mindig aktív após, aki annak idején fontos „elvtárs” volt. Köztiszteletnek örvendő anyósának hatalma lehetővé teszi, hogy a kórházban gépíróként dolgozó menyét személyzeti vezetővé neveztesse ki. Arról már nem tehet, hogy Laura egyre kevésbé érzi jól magát a rá osztott szerepben. Adódik azonban a kórházi mindennapokban egy eset, amely kizökkenti tehetetlen kívülállásából. Nyugdíjazni akarják a kórház egyik kitűnő szakemberét, helyére befolyásosabb kollégát kívánnak kinevezni, akinek segítségével hozzájuthatnának az új műtóberendezéshez szükséges devizához. Az idős orvos, aki annak idején ártatlanul húzott le éveket a recski kőbányában, Laurához fordul segítséma is elevenen sugároznak és hatnak, sok-sok tanulságot is hordozva. Akkor a fennálló társadalmi rend elleni küzdelemhez adott „muníciót”, s ezért is lett egyik alapvető olvasmánya a haladó, baloldali rétegnek, munkásoknak és értelmiségieknek is. Talán akikről szólt, azok közül olvasták a legkevesebben. Pedig sokan voltak, ők alkották a többséget. A lakosságnak több mint a fele ehhez a — társadalom alatti helyzetben levő — paraszti tömbhöz tartozott. Miközben a zömük legfeljebb egy-másfél, a 12 százalékuk szintén öt holdat sem kitevő földdel rendelkezett. A megművelhető területnek ezek mindössze a tíz százalékát foglalták el. Veres Péter írása erről a kisparaszti és földmunkás, ahogy ő nevezte „ridegparaszti” életről hozott hirt, arra keresve a választ, hogy miért olyan amilyen az alföldi paraszt. A befejező következtetés a jövőjére vonatkozott: „felszabadulás vagy pusztulás!” Felmerül a kérdés, hogy a mában, a teljesen megváltozott körülmények és osztályviszonyok között, kikhez szól még ez a könyv, és a tervezett többivel együtt van-e értelme a megjelentetésének? A válasz erre egyértelmű: a múlt megismerése nem csupán honpolgári kötelesség, de nemzeti érdekünk is. A jelen megértése és megbecsülése nem képzelhető el e nélkül. F. Tóth Pál gért. Nem ez az egyetlen hatás azonban, amely aktivitásra provokálja. Egykori gimnáziumi szerelme is fölbukkan a múltból. Segítségével az elegáns műemlék villából kirándulásokat tesz a new wave zene világába. Kiváló lehetőség ez Böszörményinek, hogy az ügyeletes popvilág ürességét, agresszivitását, manipuláltságát felmutassa. (A fiatalok által a recski bányában forgatott videoklip azonban a korosztály tudatlanságáról általában is beszél.) Laura belső meggyőződéséhez képest azonban túlságosan is magabiztos és nagy léptekkel halad pályáján, amit láthatóan inkább Böszörményi, mint Laura személyiségének belső logikája jelöl ki. Mindez nem zavarja a nézőt abban, hogy — egyéb választása nem lévén — rokonszenvvel figyelje a tisztességtelen szereplőknek a rendező Böszörményi szándékaiban legalább tisztességes törekvéseit. Károlyi Júlia KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig este 18 órától reggel 8 óráig tart; szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. T.: 20- 488, központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C-pavilon, földszinti ambulancia. T.: 22-822. Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek- és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, Kunpeszér, Kunadacs, Tass: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 155); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: Kerekegyháza, központi rendelő (T.: 71-340); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6); Tiszaal- pár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050). BAJA: a hétvégi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. T.: 11-244. Itt fogadják a bajai, bácsborsódi. bácsszentgyörgyi, bátmo- nostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, ér- sckcsanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nagybaracskai, ncmesnád- udvari, süfcösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. T.: 12 vagy 105. Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8—12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején a rendelőintézetben ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 68);' Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7., T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfi- szállási, bugaci betegek. A gyermekorvosi ügyelet rendje hétvégeken: szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a lászlófalvi betegeket látják el (T.: 41-261). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Öregcsertő- Csoma, Szakmár. Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. T.: 10, 122, 134. Éjszakai ügyelet: 213- as mellék. URH-szoba: 219-es mellék. A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Fájsz, Dusnök: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27); Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (T.: 167); Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Ordasi u. 10. T.: 46). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet. T.: 21-011, 275-ös mellék. Itt látják el a balotaszállási, harka- kötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 25); Jánoshalma, Kéleshalom, Borota, Rém: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Mélykút: központi rendelő (T.: 88); Tompa, Kelebia: dr. Bartha I. (Kele- bia, Ady E. u. 106. T.: 30.) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletét: Kecskemét: Szabadság tér; Baja: Tóth Kálmán tért 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u 132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Repkény I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze- remle: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Ér- sekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. u. 149. T.: 34), Bácsszent- györgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A. T.: 45), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/A. T.: 2), Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Szálas L. (Hercegszántó, Dózsa Gy. u. 1/A.) - * * KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi I. u. 2.), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u. 31. T.: Kunszentmiklós: 310), Dunavecse. Apostag: dr. Szűts M. (Dunavecse, Vörös Hahadsereg u. 8/A.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Hajnáczki K. (Solt, Vörös Hadsereg u. 9.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszent- benedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom u. 20. T.: 45), Szakmár, Öreg- csertő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa Gy. u. 14.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12), Fájsz, Dusnok, Bátya-BAFAMI: dr. Kis Molnár J. (Fájsz, Szabadság u. 35. T.: 20). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Mező T. (Kecskemét, Barackos u. 9. T.: 24-831), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Lászlófal- va, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Lászlófal- va, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10.), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth u. 23. T.: 20), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 93), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Hadsereg u. 3.), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Vasút u. 59/3.). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61-389), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonosto- ra, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 62-455), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Koletics J. (Kiskunmajsa, Tanács- köztársaság u. 16. T.: 168), Jászszent- lászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszent- lászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 4), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 4). , KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13.), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T.: 22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshalma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Mészáros I. (Mélykút, Petőfi tér 16. T.: 102), Tompa, Kelebia: dr. Czinder P. (Tompa, Széchenyi u. 20. T.: 92), Bácsalmás, Csikéria, Bács- szölős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Mátétclke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).
