Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-20 / 117. szám

1987. május 20. • PETŐFI NÉPE • 5 BŐVÍTIK A NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁST A Kunság Volán igazodik a fuvarpiachoz A korábbi évektől eltérően, manapság aligha lehetne hosszú távra meg­határozni, miből, mennyit, milyen fuvareszközökkel szállítson el a megye egyik legnagyobb fuvarozója, a Kunság Volán. A fuvarpiaci helyzet gyors változása, a konkurencia arra készteti a vállalat vezetőit: rugalmasan alkalmazkodjanak a feladatokhoz, és eszközeiket is ezekhez szerezzék be, illetve úgy szervezzék a munkát, hogy a meglevő fuvarkapacitást jobban, gazdaságosabban kihasználják. Az ez évi teljesítésről, a váratlan hatások­ról, a további tennivalókról, a szükséges igazodásról beszélgettünk Kovács Ferenccel, a vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettesével. — Hogyan sikerült teljesíteniük az első négy hónap tervét, tekintet­tel a zord időjárásra, történt-e vál­tozás a fuvarpiacon? — Ez évi áruszállítási tevékeny­ségünk tervezésekor figyelembe vettük az általunk megváltoztatott fuvareszközhelyzetünket. Ennek megfelelően elsősorban a jelentős fuvarokat adó megbízóinkkal folytatott kereskedelmi tárgyalá­sok eredményeként terveztük meg a vállalat elképzelt szállítási telje­sítményeit. Ennek alapján megva­lósítottuk a feladat—eszköz— munkaerő összhangját. Ami az eredményeket illeti: változatlan eszközállománnyal 69 tonnával nőtt a kapacitás, ami 1,3 százalé­kos emelkedést jelent. Súlytervün­ket 15 százalékkal, árutonnakilo- méter-teljesítményeinket pedig 1,6 százalékkal sikerült növelnünk. Vállalatunkat az év négy hónap­jában érték váratlan hatások. Ilyen volt a rendkívüli időjárás, vala­mint több megbízónk visszalépése. Ezek a vállalatok járműveket sze­reztek be, s fuvarfeladataik egy ré­szét maguk végzik el. Bizonyos nagy partnerek esetében az áru- szállítás iránya változott meg, ami nemcsak jelentős fuvarhiányt okoz számunkra, de csökkenti a tranzit raktárunk forgalmát is. — Ezek elég súlyos gondok, de tudomásunk szerint nehézségek adódtak a tömegáru-szállításnál is. Sikerült-e ebben előrelépniük? — Az év első négy hónapjának szállítási teljesítményeit az időjárás körülményei döntő mértékben be­folyásolták. Emiatt a föld, a ka­vics, a tömegárus szállításaink sok esetben késedelmet szenvedtek, el­maradtak. A kavicskirakási gon­dok miatt nem tudtuk teljesíteni előszállítási tervünket. A bős— nagymarosi munkahelyen több esetben kénytelenek voltunk a munkát szüneteltetni. A kiterme­lést és a szállítást igénylő megbízó­inkkal folytatott tárgyalások ered­ményeként reális lehetőséget lá­tunk az elmaradt feladatok pótlá­sára. A MAHAJOSZ 200 ezer, a Betonútépítő Vállalat, illetve a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság 2 millió köbméter kavicsot szállíttat velünk. Emellett a bős— nagymarosi munkánál még van le­hetőség szerződéskötésre a máso­dik félévre. Az elképzeléseknek célszerű munkaszervezéssel, hétvé­gi szállítással, nyújtott műszakkal, két műszakkal — ha kell, megfe­szített munkával is, szeretnénk megfelelni. — Mi várható év közben, a válla­lat előnyére vagy hátrányára vál­toznak-e a fuvarfeladatok? —,Év közbeni fuvarfeladataink csökkennek. Nagymértékben, s rosszul érinti a vállalatot az Észak- Magyarországról Bajára történő, nagy mennyiségű vegyiáru-szállí- tás kiesése, amelyet megbízónk több éves szerződéssel kíván elvé­geztetni, ám a megváltozott ex­portszállítás iránya csökkenti az áru mennyiségét. A mezőgazdasá­got ért fagykárok hatása minden­képpen kedvezőtlenül érinti válla­latunkat. Egyes termékcsoportok­nál — mint a szőlő, a barack vagy a melléktermékeknél, a törkölynél — jelentkező terméskiesés ellensú­lyozására a mezőgazdaság egyéb termékeinek elszállításával kíván­juk a hiányt pótolni. Jósolni nem tudok és nem is szeretnék, a piacot állandóan figyelni kell, s ha szüksé­ges, nyomban a kívánságoknak megfelelően cselekedni. — Sikerül-e az éves tervet teljesí­teni, a piacot kiszélesíteni? — Folyamatos kereskedelmi munkával mindenképpen megva­lósítjuk a tervben rögzített elkép­zeléseinket. Ezért új kapcsolatok megteremtésével, célravezetőbb módszerek alkalmazásával bővít­jük fuvarozási tevékenységünket. Ennek alapján állapodtunk meg a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal, illetve a Közép-Tisza­vidéki Vízügyi Igazgatósággal a fuvarozás bővítésében. Növeljük nemzetközi tevékenységünket, konvertibilis valutabevételünket, annak ellenére, hogy az algériai munka az elmúlt évihez képest nagymértékben csökkent. Az idén több gépkocsival dolgozunk az NSZK-ban, Svédországban, Finn­országban, Ausztriában, s szeret­nénk bővíteni nemzetközi szállítási tevékenységünket. Kereskedőin­ket anyagilag is érdekeltté tettük az új piacok megszerzésében, s emellett a kereskedelmi módszerek megváltoztatásával keressük az ez évi, illetve a jövő évi szállítási fel­adatokat — mondta befejezésül Kovács Ferenc. Gémes Gábor MÉSZÉGETŐK A Pilis dombjai között meg­búvó füstölgő kemencék jelzik: munkálkodnak egy ősi szakma képviselői, a mészégetők. Nyers­anyaguk a mészkőtömb, a hegy­ség környező vidékéről teherau­tóval érkezik. Kalapácsokkal tö­rik kisebbre a szikladarabokat a munkások, majd a kemencébe hordják azokat. Végül lezárják az égető szájnyílását, s több na­pon át izzásban tartják a köve­ket. Munkájuk végeztével készül el az égetett mész, s kerül a fel­használókhoz, az építőkhöz. A KORMÁNYPROGRAM SZELLEMÉBEN Több szenet a külfejtésből! A ki az elmúlt évben a hazai /-\ szénbányászat helyzetét rö- viden akarta jellemezni, an­nak ehhez elegendő volt egyetlen szó: válságágazat. Az év második felében a Minisz­tertanács jóváhagyta az Állami Tervbizottság hosszas előkészítő munka után született határozatát. Azokat az intézkedéseket, amelyek hozzásegíthetik a bányászatot egye­bek mellett ahhoz, hogy valame­lyest szabaduljon az ellátási kötele­zettség és a minden vállalatra érvé­nyes gazdasági szabályozók nem ritkán ellentmondó kettős szorítá­sából. Segíthetnek, hogy a mennyi­ségi szemléletről letérve immár a gazdaságosság szempontjai érvé­nyesüljenek. Ahhoz, hogy a kilábalás lépéseit megértsük, röviden érdemes vissza­tekinteni, miként alakult ki e hely­zet a szénbányászatban. A döntés lényege Az előző ötéves terv azt írta elő, hogy a szénbányászat 1985—86-ra érje el az évi 25—26 millió tonnás termelési szintet. A szándék indoka közismert: a két olajválság, az ener­giagazdálkodás feszített volta. A bányászat — az időközben meg­született energiagazdálkodási kor­mányprogram gyorsítást szorgal­mazó intézkedései nyomán — az említett termelési szintet, igaz, nem kis erőfeszítések árán, már 1981— 82-ben elérte. Mindezt azonban következmé­nyek nélkül nem lehetett megtenni. Nevezetesen: elmaradtak az úgyne­vezett közvetlen kapacitáspótlások, azaz a fejtések előkészítése, más­részt a kedvezőtlenebb geológiai adottságú széntelepeket is művelés­be kényszerültek vonni. A nyolcva­nas évek elejét követően azonban minden erőfeszítés ellenére csök­kent a termelés, a költségek viszont gyorsan növekedtek — a szénbá­nyászat 1984-től veszteségessé vált. Aminek, kétségtelen, sok oka volt, de mindenekelőtt tény: a hazai szén termelői ára, — hogy bírja a ver­senyt az olajjal — a gazdaságilag indokoltnál alacsonyabb volt, ám az energiapolitikai szempontok e „nyomott” ár mellett szóltak. Abban, hogy a bányászat veszte­ségessé vált, mindamellett nagy ré­sze volt annak, hogy az elmúlt húsz évben a széntermelés költségei jóval megelőzték az áremelkedést. S en­nek jó részéről a vállalatok nem tehettek: anyagok, gépek ára emel­kedett rohamosan./ Talán nem igazán veszteségfor­rás, mégis költségnövelő tényező volt, hogy a szénbányászatot lénye­gében nem a gazdaságosság, hanem az elvárt szénmennyiség minden áron való előteremtése vezette. Ezt diktálta a népgazdasági terv, s még- inkább az ország energiaellátási egyensúlyának megtartása. Nos, e helyzeten kívánt változ­tatni az említett tavalyi ÁTB-hatá- rozat, amely — ezúttal csak a leg­fontosabbakat kiemelve — elren­delte a szénbányászat termelési szerkezetének átalakítását, a mély- művelésű bányászat termelésének a gazdaságosság függvényében törté­nő csökkentését, a fajlagosan kifi­zetődőbb lignit-külfejtések arányá­nak növelését. Az aktuális olajár­hoz viszonyítva akkor 14 bánya ter­melését találták drágábbnak, ezért a határozat ezek gyorsított ütemű kiaknázását, majd bezárását irá­nyozta elő. (A kormány ugyanek­kor hozzájárult, hogy a szén terme­lői árát átlagosan 18 százalékkal emeljék.) Mi történik a medencékben? Az Állami Tervbizottság határo­zatának megszületése óta ugyan csak néhány hónap telt el, mégis érdemes áttekinteni, milyen konk­rét intézkedéseket tettek azóta, il­letve, milyen problémák kerültek felszínre. Mindennek az ad aktuali­tást, hogy az idén tavasszal Pécsett, az Országgyűlés ipari bizottsága át­tekintette a szénbányászat helyze­tét. Az ÁTB-határozat nyomán a kormány 805 millió forintos állami támogatást hagyott jóvá, ez az ősz- szeg azonban várhatóan nem fedezi a veszteségeket. A helyzeten a válla­latok belső gazdálkodási rendszeré­nek megváltoztatása, az érdekeltsé­gi viszonyok javítása segíthet. Eb­ben az évben összesen 23,3 millió tonna szenet kell adnia a bányá­szatnak, ebből 16,4 millió a mély­művelés produktuma, 6,9 millió a külfejtéses lignit, s ehhez járul még 2,2 millió tonna brikett. Az ÁTB által jóváhagyott kor­szerűsítési program idei teendői kö­zül egyebek között érdemes meg­említeni, hogy növelik a külfejtés­ből termelt szén részarányát a Me­cseki Szénbányáknál. Dorogon a XXI-es aknában befejezik a terme­lést és meggyorsítják a kitermelést az ebszőnyi külfejtésen. Tatabá­nyán bezárják az úgynevezett „öregmedencét”. Borsodban Or­mosbánya jut rövidesen hasonló sorsra. Á Nógrádi Szénbányák ká- nyási mosója a tervek szerint az év második felétől termel, viszont itt is bezárnak két bányát, a csibaji és a nyírmedi külfejtést. A középtávú tervek teljesítéséhez az ÁTB öt évre 34,5 milliárd forint értékű beruházást hagyott jóvá, en­nek megvalósítása azonban valószí­nűleg áthúzódik 1991-re. Az éppen csak megkezdődött szerkezetátalakítás azonban ma sem mentes a gondoktól. Például a kibővített brikett-termelés produk­tuma ma többnek ígérkezik, mint amennyire pillanatnyilag igény lát­szik. Ennek részben az az oka, hogy aránytalanok a fogyasztóig árak — az Országos Anyag- és Árhivatal tervezi ezek korrekcióját. Hasonló gondok vannak a lignit­termelés fejlesztésével. Egyelőre még nem pontosan tisztázott a többlet felhasználása, mert — ahogy fogalmaznak — nem megfe­lelő a „fogadókészség”. Megkezdődtek az előkészítő munkák két új bányaüzem, az Ajka II. és Dubicsány megvalósítására, amelyekben a legkorszerűbb bá­nyaművelési módszerek alkalmazá­sát tervezik. Szintén megindult az előkészítése Bükkábrány külfejté­ses bányájának, amely évente 2,5 millió tonna lignitet fog adni. A presztízs visszaszerzése Lassítja a szénbányászat szerke­zetátalakító programját, hogy — az ismert népgazdasági gondok miatt — már az idén kevesebb jut beruhá­zásra, mint amennyit az ÁTB-hatá­rozat eredetileg előirányzott. Ez bá­nyászati szakemberek véleménye szerint kihatással lesz a VII. ötéves tervben előirányzott termelésre, el­sősorban a bükkábrányi külfejtés­re, amely így csak egy évvel később érheti el a tervezett termelési szin­tet. S ha magáról a szenet termelő bányász sorsáról csak a végén szó­lunk, nem jelenti azt, hogy nem ez a talán legfontosabb, egyben leg­neuralgikusabb kérdése a válságból kilábalni igyekvő szénbányászat­nak. Tavaly több mint 75,5 ezer embert foglalkoztattak a bányavál­lalatok, s az évek óta csökkenő lét­szám mellett még az idén is mintegy félezer ember távozásával számol­nak. Az ÁTB-határozat természete­sen erre is kitért, amelynek nyomán komplex intézkedési terv készült, ezt tárcaközi egyeztetésre bocsátot­ták, az átdolgozott változat végle­gesítése a közeljövőben várható. Változatlanul a legfontosabb a vájárok megtartása, fiatalok tobor­zása, a nem termelő létszám csök­kentése, a bezárt vagy bezárandó bányaüzemekből az emberek átcso­portosítása a perspektivikus bá­nyákba. (Lehetőleg úgy, hogy mi­nél kevesebb társadalmi feszültség keletkezzék.) A bányászok kiemelt bérezéséről az említett ÁTB-határozat szintén szólt, az Ipari Minisztérium törek­szik a szükséges intézkedések eléré­sére. Amíg a bérügyek megnyugtató rendezése — úgy tűnik — a „kemé­nyebb dió”, jó ütemben halad a bá- nyászlakás-építési akció, s van re­mény rá, hogy ebben az ötéves terv­ben felépül a tervezett 8 ezer lakás. Mindezekkel együtt mégis talán a legfontosabb — s természetesen az intézkedések is ezt célozzák — a bányászat presztízsének visszaszer­zése. Trömböczky Péter HH VALUTA PALACKBAN KIVITT SZAKTUDÁSÉRT • Kun Jánosné az automata töl­tőgépsor egyik el­lenőre. • Harmincöt évi munka után ha­marosan nyugdíj­ba vonul Fodor Dezsőné, a Május 1. szocialista bri­gád vezetője, aki Május 1-jén kapta meg az Élelmi­szeripar Kiváló Dolgozója kitün­tetést. Az alkoholfo­gyasztást korlá­tozó intézkedések a szeszgyártással foglalkozó válla­latokat érzéke­nyen érintették. Vajon hogyan akarnak, és főleg hogyan tudnak megállni a lábu­kon? A Budapesti Likőripari Válla­lat kecskeméti üzemegységének vezetőjével, Be- rende Lászlóval beszélgettünk a napokban erről a kérdésről. — Az alkoholizmus elleni harcot mi is természetesnek és helyesnek tartjuk — mondta. — Ennek ellenére a fő fel­adatunk az, hogy a vállalat eredmé­nyeit javítsuk, a megtermelt szeszt érté­kesítsük, és az ezzel foglalkozóknak megfelelő keresetet biztosítsunk. Ho­gyan tudunk „harcolni” az alkoholiz­mus ellen? A mértéktelen fogyasztás ellen természetesen sehogy. Azt viszont eredményként könyvelhetjük el, hogy az elmúlt hónapokban bevezetett ala­csony alkoholtartalmú italok forgal­mát fokozzuk, és ezen a téren már sike­reket is értünk el. Egyre többen kedve­lik a Pertu nevű borlikőrt, a Mirabella likőrt stb. Eredményeink növelésének igen fon­tos módja a tőkésexport bővítése. A különböző formapalackokba töltött pecsetes es fütyülős kecskeméti barack- pálinkának, a császárkörtének, a Hu­bertusnak nemcsak a nyugat-európai tőkés államokban van biztos piaca, hosszú évek óta egyre több italt szállí­tunk Kanadába és az USA-ba is. A múlt évben például tőkés exportra 190 ezer palackkal küldtünk, az idén április végén pedig már a 60 ezernél tartottunk. Minden jel arra mutat, hogy az év végéig jelentősen túlszár­nyaljuk a tavalyi tőkés exportot. Mi­után a formapalackok töltése jelentős kézi munkát igényel, fel kellett készül­nünk a növekvő igények kielégítésére. Január első napjaiban használatba vet­tünk egy óránként 3 ezer hagyományos palack töltésére alkalmas automata gépsort, és így a növekvő kézi munkát is győzzük — mondta az üzemvezető. Opauszky László Új téglagyár Hajdúnánáson Hajdúnánáson 135 millió forintos beruházással egy új, korszerű tégla­gyárat építettek, amely az Alföldi Téglaipari Vállalaté. A csehszlovák és magyar gépsoron már megkez­dődtek az üzemi próbák. Az első időben a magánerős építkezésekhez és a régi épületek felújításához használt kisméretű téglákat gyárta­nak, de a technológiai berendezések alkalmasak a hőszigetelő téglák égetésére is. A gyártósorokon éven­te 12 millió tégla gyártására van lehetőség. A képen: Megkezdődött a próbagyár­tás, készülnek a kisméretű téglák. KISKUN NÖVÉNYNEMESÍTŐ, MW» ■■■■■■■II ■■ KUTATÁSFEJLESZTŐ ÉS -TERMELTETŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁG »Ilii ÖVÉNYNEMESÍTÉSI KUTATÁSI FELADATOK ÁTÁSÁRA KERES: főiskolai—egyetemi végzettséggel rendelkező technikusokat, mezőgazdasági laboránst BÉREZÉS: n, megegyezés szerint leltet un GT igazgatójánál, Kiskunhalas, Füzes u. 42. 22-755 1361

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents