Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
1987. május 20. • PETŐFI NÉPE • 5 BŐVÍTIK A NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁST A Kunság Volán igazodik a fuvarpiachoz A korábbi évektől eltérően, manapság aligha lehetne hosszú távra meghatározni, miből, mennyit, milyen fuvareszközökkel szállítson el a megye egyik legnagyobb fuvarozója, a Kunság Volán. A fuvarpiaci helyzet gyors változása, a konkurencia arra készteti a vállalat vezetőit: rugalmasan alkalmazkodjanak a feladatokhoz, és eszközeiket is ezekhez szerezzék be, illetve úgy szervezzék a munkát, hogy a meglevő fuvarkapacitást jobban, gazdaságosabban kihasználják. Az ez évi teljesítésről, a váratlan hatásokról, a további tennivalókról, a szükséges igazodásról beszélgettünk Kovács Ferenccel, a vállalat forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettesével. — Hogyan sikerült teljesíteniük az első négy hónap tervét, tekintettel a zord időjárásra, történt-e változás a fuvarpiacon? — Ez évi áruszállítási tevékenységünk tervezésekor figyelembe vettük az általunk megváltoztatott fuvareszközhelyzetünket. Ennek megfelelően elsősorban a jelentős fuvarokat adó megbízóinkkal folytatott kereskedelmi tárgyalások eredményeként terveztük meg a vállalat elképzelt szállítási teljesítményeit. Ennek alapján megvalósítottuk a feladat—eszköz— munkaerő összhangját. Ami az eredményeket illeti: változatlan eszközállománnyal 69 tonnával nőtt a kapacitás, ami 1,3 százalékos emelkedést jelent. Súlytervünket 15 százalékkal, árutonnakilo- méter-teljesítményeinket pedig 1,6 százalékkal sikerült növelnünk. Vállalatunkat az év négy hónapjában érték váratlan hatások. Ilyen volt a rendkívüli időjárás, valamint több megbízónk visszalépése. Ezek a vállalatok járműveket szereztek be, s fuvarfeladataik egy részét maguk végzik el. Bizonyos nagy partnerek esetében az áru- szállítás iránya változott meg, ami nemcsak jelentős fuvarhiányt okoz számunkra, de csökkenti a tranzit raktárunk forgalmát is. — Ezek elég súlyos gondok, de tudomásunk szerint nehézségek adódtak a tömegáru-szállításnál is. Sikerült-e ebben előrelépniük? — Az év első négy hónapjának szállítási teljesítményeit az időjárás körülményei döntő mértékben befolyásolták. Emiatt a föld, a kavics, a tömegárus szállításaink sok esetben késedelmet szenvedtek, elmaradtak. A kavicskirakási gondok miatt nem tudtuk teljesíteni előszállítási tervünket. A bős— nagymarosi munkahelyen több esetben kénytelenek voltunk a munkát szüneteltetni. A kitermelést és a szállítást igénylő megbízóinkkal folytatott tárgyalások eredményeként reális lehetőséget látunk az elmaradt feladatok pótlására. A MAHAJOSZ 200 ezer, a Betonútépítő Vállalat, illetve a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 2 millió köbméter kavicsot szállíttat velünk. Emellett a bős— nagymarosi munkánál még van lehetőség szerződéskötésre a második félévre. Az elképzeléseknek célszerű munkaszervezéssel, hétvégi szállítással, nyújtott műszakkal, két műszakkal — ha kell, megfeszített munkával is, szeretnénk megfelelni. — Mi várható év közben, a vállalat előnyére vagy hátrányára változnak-e a fuvarfeladatok? —,Év közbeni fuvarfeladataink csökkennek. Nagymértékben, s rosszul érinti a vállalatot az Észak- Magyarországról Bajára történő, nagy mennyiségű vegyiáru-szállí- tás kiesése, amelyet megbízónk több éves szerződéssel kíván elvégeztetni, ám a megváltozott exportszállítás iránya csökkenti az áru mennyiségét. A mezőgazdaságot ért fagykárok hatása mindenképpen kedvezőtlenül érinti vállalatunkat. Egyes termékcsoportoknál — mint a szőlő, a barack vagy a melléktermékeknél, a törkölynél — jelentkező terméskiesés ellensúlyozására a mezőgazdaság egyéb termékeinek elszállításával kívánjuk a hiányt pótolni. Jósolni nem tudok és nem is szeretnék, a piacot állandóan figyelni kell, s ha szükséges, nyomban a kívánságoknak megfelelően cselekedni. — Sikerül-e az éves tervet teljesíteni, a piacot kiszélesíteni? — Folyamatos kereskedelmi munkával mindenképpen megvalósítjuk a tervben rögzített elképzeléseinket. Ezért új kapcsolatok megteremtésével, célravezetőbb módszerek alkalmazásával bővítjük fuvarozási tevékenységünket. Ennek alapján állapodtunk meg a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal, illetve a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal a fuvarozás bővítésében. Növeljük nemzetközi tevékenységünket, konvertibilis valutabevételünket, annak ellenére, hogy az algériai munka az elmúlt évihez képest nagymértékben csökkent. Az idén több gépkocsival dolgozunk az NSZK-ban, Svédországban, Finnországban, Ausztriában, s szeretnénk bővíteni nemzetközi szállítási tevékenységünket. Kereskedőinket anyagilag is érdekeltté tettük az új piacok megszerzésében, s emellett a kereskedelmi módszerek megváltoztatásával keressük az ez évi, illetve a jövő évi szállítási feladatokat — mondta befejezésül Kovács Ferenc. Gémes Gábor MÉSZÉGETŐK A Pilis dombjai között megbúvó füstölgő kemencék jelzik: munkálkodnak egy ősi szakma képviselői, a mészégetők. Nyersanyaguk a mészkőtömb, a hegység környező vidékéről teherautóval érkezik. Kalapácsokkal törik kisebbre a szikladarabokat a munkások, majd a kemencébe hordják azokat. Végül lezárják az égető szájnyílását, s több napon át izzásban tartják a köveket. Munkájuk végeztével készül el az égetett mész, s kerül a felhasználókhoz, az építőkhöz. A KORMÁNYPROGRAM SZELLEMÉBEN Több szenet a külfejtésből! A ki az elmúlt évben a hazai /-\ szénbányászat helyzetét rö- viden akarta jellemezni, annak ehhez elegendő volt egyetlen szó: válságágazat. Az év második felében a Minisztertanács jóváhagyta az Állami Tervbizottság hosszas előkészítő munka után született határozatát. Azokat az intézkedéseket, amelyek hozzásegíthetik a bányászatot egyebek mellett ahhoz, hogy valamelyest szabaduljon az ellátási kötelezettség és a minden vállalatra érvényes gazdasági szabályozók nem ritkán ellentmondó kettős szorításából. Segíthetnek, hogy a mennyiségi szemléletről letérve immár a gazdaságosság szempontjai érvényesüljenek. Ahhoz, hogy a kilábalás lépéseit megértsük, röviden érdemes visszatekinteni, miként alakult ki e helyzet a szénbányászatban. A döntés lényege Az előző ötéves terv azt írta elő, hogy a szénbányászat 1985—86-ra érje el az évi 25—26 millió tonnás termelési szintet. A szándék indoka közismert: a két olajválság, az energiagazdálkodás feszített volta. A bányászat — az időközben megszületett energiagazdálkodási kormányprogram gyorsítást szorgalmazó intézkedései nyomán — az említett termelési szintet, igaz, nem kis erőfeszítések árán, már 1981— 82-ben elérte. Mindezt azonban következmények nélkül nem lehetett megtenni. Nevezetesen: elmaradtak az úgynevezett közvetlen kapacitáspótlások, azaz a fejtések előkészítése, másrészt a kedvezőtlenebb geológiai adottságú széntelepeket is művelésbe kényszerültek vonni. A nyolcvanas évek elejét követően azonban minden erőfeszítés ellenére csökkent a termelés, a költségek viszont gyorsan növekedtek — a szénbányászat 1984-től veszteségessé vált. Aminek, kétségtelen, sok oka volt, de mindenekelőtt tény: a hazai szén termelői ára, — hogy bírja a versenyt az olajjal — a gazdaságilag indokoltnál alacsonyabb volt, ám az energiapolitikai szempontok e „nyomott” ár mellett szóltak. Abban, hogy a bányászat veszteségessé vált, mindamellett nagy része volt annak, hogy az elmúlt húsz évben a széntermelés költségei jóval megelőzték az áremelkedést. S ennek jó részéről a vállalatok nem tehettek: anyagok, gépek ára emelkedett rohamosan./ Talán nem igazán veszteségforrás, mégis költségnövelő tényező volt, hogy a szénbányászatot lényegében nem a gazdaságosság, hanem az elvárt szénmennyiség minden áron való előteremtése vezette. Ezt diktálta a népgazdasági terv, s még- inkább az ország energiaellátási egyensúlyának megtartása. Nos, e helyzeten kívánt változtatni az említett tavalyi ÁTB-hatá- rozat, amely — ezúttal csak a legfontosabbakat kiemelve — elrendelte a szénbányászat termelési szerkezetének átalakítását, a mély- művelésű bányászat termelésének a gazdaságosság függvényében történő csökkentését, a fajlagosan kifizetődőbb lignit-külfejtések arányának növelését. Az aktuális olajárhoz viszonyítva akkor 14 bánya termelését találták drágábbnak, ezért a határozat ezek gyorsított ütemű kiaknázását, majd bezárását irányozta elő. (A kormány ugyanekkor hozzájárult, hogy a szén termelői árát átlagosan 18 százalékkal emeljék.) Mi történik a medencékben? Az Állami Tervbizottság határozatának megszületése óta ugyan csak néhány hónap telt el, mégis érdemes áttekinteni, milyen konkrét intézkedéseket tettek azóta, illetve, milyen problémák kerültek felszínre. Mindennek az ad aktualitást, hogy az idén tavasszal Pécsett, az Országgyűlés ipari bizottsága áttekintette a szénbányászat helyzetét. Az ÁTB-határozat nyomán a kormány 805 millió forintos állami támogatást hagyott jóvá, ez az ősz- szeg azonban várhatóan nem fedezi a veszteségeket. A helyzeten a vállalatok belső gazdálkodási rendszerének megváltoztatása, az érdekeltségi viszonyok javítása segíthet. Ebben az évben összesen 23,3 millió tonna szenet kell adnia a bányászatnak, ebből 16,4 millió a mélyművelés produktuma, 6,9 millió a külfejtéses lignit, s ehhez járul még 2,2 millió tonna brikett. Az ÁTB által jóváhagyott korszerűsítési program idei teendői közül egyebek között érdemes megemlíteni, hogy növelik a külfejtésből termelt szén részarányát a Mecseki Szénbányáknál. Dorogon a XXI-es aknában befejezik a termelést és meggyorsítják a kitermelést az ebszőnyi külfejtésen. Tatabányán bezárják az úgynevezett „öregmedencét”. Borsodban Ormosbánya jut rövidesen hasonló sorsra. Á Nógrádi Szénbányák ká- nyási mosója a tervek szerint az év második felétől termel, viszont itt is bezárnak két bányát, a csibaji és a nyírmedi külfejtést. A középtávú tervek teljesítéséhez az ÁTB öt évre 34,5 milliárd forint értékű beruházást hagyott jóvá, ennek megvalósítása azonban valószínűleg áthúzódik 1991-re. Az éppen csak megkezdődött szerkezetátalakítás azonban ma sem mentes a gondoktól. Például a kibővített brikett-termelés produktuma ma többnek ígérkezik, mint amennyire pillanatnyilag igény látszik. Ennek részben az az oka, hogy aránytalanok a fogyasztóig árak — az Országos Anyag- és Árhivatal tervezi ezek korrekcióját. Hasonló gondok vannak a lignittermelés fejlesztésével. Egyelőre még nem pontosan tisztázott a többlet felhasználása, mert — ahogy fogalmaznak — nem megfelelő a „fogadókészség”. Megkezdődtek az előkészítő munkák két új bányaüzem, az Ajka II. és Dubicsány megvalósítására, amelyekben a legkorszerűbb bányaművelési módszerek alkalmazását tervezik. Szintén megindult az előkészítése Bükkábrány külfejtéses bányájának, amely évente 2,5 millió tonna lignitet fog adni. A presztízs visszaszerzése Lassítja a szénbányászat szerkezetátalakító programját, hogy — az ismert népgazdasági gondok miatt — már az idén kevesebb jut beruházásra, mint amennyit az ÁTB-határozat eredetileg előirányzott. Ez bányászati szakemberek véleménye szerint kihatással lesz a VII. ötéves tervben előirányzott termelésre, elsősorban a bükkábrányi külfejtésre, amely így csak egy évvel később érheti el a tervezett termelési szintet. S ha magáról a szenet termelő bányász sorsáról csak a végén szólunk, nem jelenti azt, hogy nem ez a talán legfontosabb, egyben legneuralgikusabb kérdése a válságból kilábalni igyekvő szénbányászatnak. Tavaly több mint 75,5 ezer embert foglalkoztattak a bányavállalatok, s az évek óta csökkenő létszám mellett még az idén is mintegy félezer ember távozásával számolnak. Az ÁTB-határozat természetesen erre is kitért, amelynek nyomán komplex intézkedési terv készült, ezt tárcaközi egyeztetésre bocsátották, az átdolgozott változat véglegesítése a közeljövőben várható. Változatlanul a legfontosabb a vájárok megtartása, fiatalok toborzása, a nem termelő létszám csökkentése, a bezárt vagy bezárandó bányaüzemekből az emberek átcsoportosítása a perspektivikus bányákba. (Lehetőleg úgy, hogy minél kevesebb társadalmi feszültség keletkezzék.) A bányászok kiemelt bérezéséről az említett ÁTB-határozat szintén szólt, az Ipari Minisztérium törekszik a szükséges intézkedések elérésére. Amíg a bérügyek megnyugtató rendezése — úgy tűnik — a „keményebb dió”, jó ütemben halad a bá- nyászlakás-építési akció, s van remény rá, hogy ebben az ötéves tervben felépül a tervezett 8 ezer lakás. Mindezekkel együtt mégis talán a legfontosabb — s természetesen az intézkedések is ezt célozzák — a bányászat presztízsének visszaszerzése. Trömböczky Péter HH VALUTA PALACKBAN KIVITT SZAKTUDÁSÉRT • Kun Jánosné az automata töltőgépsor egyik ellenőre. • Harmincöt évi munka után hamarosan nyugdíjba vonul Fodor Dezsőné, a Május 1. szocialista brigád vezetője, aki Május 1-jén kapta meg az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója kitüntetést. Az alkoholfogyasztást korlátozó intézkedések a szeszgyártással foglalkozó vállalatokat érzékenyen érintették. Vajon hogyan akarnak, és főleg hogyan tudnak megállni a lábukon? A Budapesti Likőripari Vállalat kecskeméti üzemegységének vezetőjével, Be- rende Lászlóval beszélgettünk a napokban erről a kérdésről. — Az alkoholizmus elleni harcot mi is természetesnek és helyesnek tartjuk — mondta. — Ennek ellenére a fő feladatunk az, hogy a vállalat eredményeit javítsuk, a megtermelt szeszt értékesítsük, és az ezzel foglalkozóknak megfelelő keresetet biztosítsunk. Hogyan tudunk „harcolni” az alkoholizmus ellen? A mértéktelen fogyasztás ellen természetesen sehogy. Azt viszont eredményként könyvelhetjük el, hogy az elmúlt hónapokban bevezetett alacsony alkoholtartalmú italok forgalmát fokozzuk, és ezen a téren már sikereket is értünk el. Egyre többen kedvelik a Pertu nevű borlikőrt, a Mirabella likőrt stb. Eredményeink növelésének igen fontos módja a tőkésexport bővítése. A különböző formapalackokba töltött pecsetes es fütyülős kecskeméti barack- pálinkának, a császárkörtének, a Hubertusnak nemcsak a nyugat-európai tőkés államokban van biztos piaca, hosszú évek óta egyre több italt szállítunk Kanadába és az USA-ba is. A múlt évben például tőkés exportra 190 ezer palackkal küldtünk, az idén április végén pedig már a 60 ezernél tartottunk. Minden jel arra mutat, hogy az év végéig jelentősen túlszárnyaljuk a tavalyi tőkés exportot. Miután a formapalackok töltése jelentős kézi munkát igényel, fel kellett készülnünk a növekvő igények kielégítésére. Január első napjaiban használatba vettünk egy óránként 3 ezer hagyományos palack töltésére alkalmas automata gépsort, és így a növekvő kézi munkát is győzzük — mondta az üzemvezető. Opauszky László Új téglagyár Hajdúnánáson Hajdúnánáson 135 millió forintos beruházással egy új, korszerű téglagyárat építettek, amely az Alföldi Téglaipari Vállalaté. A csehszlovák és magyar gépsoron már megkezdődtek az üzemi próbák. Az első időben a magánerős építkezésekhez és a régi épületek felújításához használt kisméretű téglákat gyártanak, de a technológiai berendezések alkalmasak a hőszigetelő téglák égetésére is. A gyártósorokon évente 12 millió tégla gyártására van lehetőség. A képen: Megkezdődött a próbagyártás, készülnek a kisméretű téglák. KISKUN NÖVÉNYNEMESÍTŐ, MW» ■■■■■■■II ■■ KUTATÁSFEJLESZTŐ ÉS -TERMELTETŐ GAZDASÁGI TÁRSASÁG »Ilii ÖVÉNYNEMESÍTÉSI KUTATÁSI FELADATOK ÁTÁSÁRA KERES: főiskolai—egyetemi végzettséggel rendelkező technikusokat, mezőgazdasági laboránst BÉREZÉS: n, megegyezés szerint leltet un GT igazgatójánál, Kiskunhalas, Füzes u. 42. 22-755 1361