Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-19 / 116. szám
1987. május 19. • PETŐFI NÉPE • 5 Átalakulás előtt a munkaerő-szerkezet Interjú dr. Rózsa Józseffel, az ÁBMH főosztályvezetőjével Évek óta beszélünk arról, hogy gazdaságunk fejlődése nem képzelhető el a szerkezet átalakítása nélkül. Néhány ezer ember ugyan szerzett új szakmát ez időben, ám a tanulmányokban jelzett munkaerőmozgás nem valósult meg. Ma már a gyorsítás szükségességéről hallani; nyilvánosságra került adat szerint 1990-ig csaknem százezerrel csökken az iparban foglalkoztatottak száma. A várható változásokról, az átképzésekről beszélgettünk dr. Rózsa József főosztályvezetővel, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban. — Induljunk ki a jelenlegi helyzetből. Kérem, adjon rövid, átfogó képet a szerkezetváltáshoz kapcsolódó átképzésekről és munkaerőmozgásokról. — Tapasztalataink szerint a munkaerő-átcsoportosításokat három nagyobb, egymástól élesen el nem határolható csoportba lehet osztani. Egyrészt a vállalatok, a szövetkezetek által kezdeményezett, másrészt a kormányzati döntésekhez kapcsolódó, harmadrészben pedig a vállalati felszámolás miatt szükségessé váló átcsoportosításra. Az elmúlt egy-két évben a munkaerő-vándorlást nagyban befolyásolták a megalakult új szervezetek és kisvállalkozások. Tavaly nyolcezer dolgozót érintett a vállalati kezdeményezésű szervezett létszámcsökkentés. Összességében gazdaságunkban a munkaerő iránti túlkereslet a jellemző, de bizonyos területeken gondot okoz az elhelyezkedés. Igaz, a múlt évben mindösz- sze 439 ember nem talált munkahelyet három hónapon belül, a többség négy hét alatt elhelyezkedett. — Ebben a tervidőszakban csaknem százezer ember változtat munkahelyet, ők honnan hová mennek? — A szerkezetváltással összefüggő munkaerőmozgásra a kohászat a legjobb példa: elsősorban az olvasztárok, a hengerészek, a betanított és a segédmunkások átcsoportosításával kell számolni. A visszafejlesztésre javasolt öntödékben hatszáz—nyolcszáz munkahely megszűnik. De csökken a szellemi dolgozók száma is, hiszen csökken az adminisztráció, s ezzel egyidejűleg fokozatosan elterjed a számítógépes ügyvitelszervezés. A felszabaduló njunka- erő részben átképzéssel foglalkoztatható a hiányszakmában vagy másutt, és kivételesen igénybe vehető a korengedményes nyugdíj. A szervezett munkaerő-átcsoportosítás a munkaerő-szerkezet átalakításának csak egyik eszköze. A szerkezetváltáson túlmenően mozgást eredményez a leépítés, a létszám- csökkentés. Ez az oktatáson, az egészségügyön, valamint a fegyveres testületeken kívül valamennyi területet érinti. Az igy felszabaduló munkaerő száma csak becsléssel állapítható meg, mivel a gazdálkodó szervezetek maguk döntik el, hány embert foglalkoztatnak. Feltételezhetően több tízezer ember kényszerül emiatt munkahelyet változtatni. Felvevőhelyek lehetnek a sikeres vállalatok, a posta, néhány vasútigazgató- ság és a szolgáltatás más területei. Vagy említhető az erdőgazdálkodás, amely jelentős munkaerőhiánnyal küszködik. Számos fővárosi üzem igyekszik vidékre települni. A szabad munkahelyeket a Munkaügyi Szolgáltató Irodák nyilvántartják. Nyilvánvaló: több tízezer embernek át kell magát képeznie, hogy találjon munkát. — Vajon felkészült-e a társadalom, a munkaképes lakosság ilyen nagy változásokra? Figyelembe veszik-e például az iskolák a fordulatot? — A társadalom, az iskola felkészültsége nem elegendő ehhez. Új módszereket, eszközöket léptettünk — s ha szükséges: léptetünk — életbe, hogy megkönnyítsük a változást. Ismeretes: átképzési segélyt kapnak a szakmát, a munkahelyet változtatók, meghosszabbodott a felmondási idő. Az, aki elveszíti munkahelyét, és nem talál magának állást, elhelyezkedési támogatásban részesül; hat hónapig megkapja átlagkeresetét, a kilencedik hónapig nettó bérének hetvenöt százalékát, utána három hónapig a nettó bér hatvan százaléka illeti meg a dolgozót. Ez egy évre szóló szociális biztonságot jelent. Országosan nyolcvanezer üres munkahelyet tartanak nyilván, zömében sikeres ipari cégeknél. Igaz, ezek között sok a háTomműszakos beosztás. Kényszerhelyzetben lehet, hogy olyan állást is el kell vállalni, amihez nincs kedve az embernek. A folyamatos leépítés valószínűleg felgyorsul a második félévben. Nem ülhet senki ölhetett kézzel, maguknak a munkavállalóknak is keresniük kell a lehetőségeket. — Mit remélnek a struktúraváltástól, a munkaerő felgyorsuló mozgásától, az átcsoportosításoktól? — Jobb termékszerkezetet, a munkaidő jobb kihasználását, takarékos létszámgazdálkodást, hatékonyabb munkát várunk — mondta befejezésül dr. Rózsa József, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal főosztályvezetője. Horváth Teréz Újdonság a táska- számítógép IBM-tervek, sakkprogramok A Computerworld—Számítástechnika májusi számában a szaklap tekintélyes terjedelemben közli kiküldött tudósítójának beszámolóját a márciusi Ce- BIT-től, a világ egyik legnagyobb számítástechnikai kiállításáról. A riport zárógondolata ez: Hannover egy erőltetett ütemben fejlődő iparág pillanatnyi képét mutatta, s ha nem is láttunk új csúcsokat, nagy kiterjedésű fennsíkokon járhattunk. A lap indítóanyaga, s az ezt követő három oldal ezt a címet viseli: Kék új világ. Áprilisban az IBM egy sereg új hardver- és szoftver-bejelentéssel hívta fel magára a szakemberek figyelmét. A Computerworld—Számítástechnika az előző számban közölt rövid hír után most a tervezett új személyi számítógépek részletes ismertetésével, a tőzsdei reakció bemutatásával, az első kommentárok közreadásával igyekszik helyzetképet adni az IBM lépésének várható hatásairól. Miközben a személyi számítógépek második generációjának születését figyelhetjük, az első generáció is átalakulóban van: az asztali kategória mellett erőteljesen terjed a táska kategória divatja. A Computerworld—Számítástechnika ezúttal több hordozható személyi számítógépet mutat be', s az olvasó szíve joga, hogy a Toshiba, a Compaq vagy az Olivetti táskagépre szavazzon. Az Atari ST-re elkészült sakkadatbázis-programok a sakkbarátokat örvendeztetik meg. Nyolc olyan Kaszparov- partit is találnak a lapban, amit még a Magyar Sakkélet sem közölt, ezek a partik ugyanis ezúttal a számítógép használhatóságát illusztrálják inkább, s csak mellékesen mutatnak valamit a világbajnok stílusából. Lajosmizsei exportcikkek Felesleges bővebben fejtegetni, hogy népgazdaságunk számára milyen fontos a tőkés export növelése. Az sem lehet vitás, hogy a termékeik egy részét tőkés piacokon értékesítő termelő üzemek mindent elkövetnek azért, hogy hozzájáruljanak ezirányú közös céljaink eléréséhez. Lapunk hasábjain az elmúlt években már többször beszámoltunk arról, hogy a lajosmizsei, egykor háziipari szövetkezet, mai márkanevén Mizseszöv seprűi, kefeárui, fa- és vasipari termékei milyen kelendőek a külföldi piacokon. Sipos Mihály elnöktől a napokban arról érdeklődtünk, hogy ebben az esztendőben a szövetkezet mit tesz korábbi eredményeinek növelésére. — Röviden úgy is fogalmazhatnám, hogy igyekszünk még jobban és többet dolgozni, mint tavaly—mondta elgondolkodva az elnök. — Ez azonban kevés. Nagyon sok dologra kell figyelnünk, a korábbinál sokkal jobban. Nagy gondot kell fordítanunk a minőségre, a határidők szigorú betartására és még sok másra. Ezek közül az egyik legfontosabb az állandó piackutatás. Nem szabad megvárni a piac telítődését, már akkor kell újabb megrendelők után „futni”, amikor még látszólag biztos az áruink elhelyezése, illetve értékesítése. Eddig még sikerült egy-egy megrendelő nyugati cég váratlan csődje esetén is termékeink szinte azonnali eladása. Exportunk az elmúlt évben — minden értékesítési nehézség ellenére — sikeresen növekedett. 1985-ben 65 millió forint értékű került tőkés államokba. A múlt évre vállaltuk, hogy termelésünk 40 százalékát — ennek értéke 70 millió forint — exportáljuk. 1 millió forinttal sikerült e vállalást túlteljesíteni. Reméljük, ebben az esztendőben elérjük a 80 millió forintot. — Mire alapozom ezt a feltevést? Hosszú évek után az elmúlt két esztendőben igen kevés megrendelést kaptunk az USA-ból. Az idén megkezdődött a fellendülés, már 150 ezer forint értékű szerződés van a birtokunkban és még többet is várunk. Új cég jelentkezett az NSZK-ból, és a közel-keleti államokból is sok ajánlatot kapunk. • Bujdosó Sándor lakatos egy forgódobos berendezést szerel A svéd IKEA bútoráruház-vállalattal is felvettük a kapcsolatot, tőlük 35 milliós megrendelés érkezett. Vasipari részlegünk is hozzájárul az export növeléséhez. Főleg húsipari berendezéseket készitenek, éves átlagban 90 millió forint értékű a termelésük, s ebből az idén 25 millió forintért külföldre szállítanak. Még ebben a hónapban Romániából szakemberek érkeznek s megkötjük a szerződést, melynek értelmében 15 millió forintért különböző berendezéseket gyártunk a temesvári húskombinát rekonstrukciójához. Tárgyalásokat folytatunk NDK- és csehszlovák megrendelőkkel, valamint egy svéd céggel is. Opauszky László • A képen látható füstgenerátorok, melyeket Varga Lajos lakatos ellenőriz szállítás előtt, hazai húsüzemekbe kerülnek OSZTRÁKOK, JUGOSZLÁVOK IS SEGÍTENEK A' bős (Gabcikovo)—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósítá_ __sának időszerű kérdéseivel a k ormány tanácsadó testületéi, a Minisztertanács ez év első .negyedében ismét foglalkoztak. Áttekintették a beruházás költségeit, az éves feladatokat, a megvalósítás helyzetét, a Dunával kapcsolatos nemzetközi együttműködés társadalmi és gazdasági összefüggéseit. Az Állami Tervbizottság ajánlása alapján a Minisztertanács elfogadta a vízlépcsőrendszer 'módosított beruházási javaslatát. Ezt az időközi árváltozások, az 1984-ben közzétett ütemmódosítás, valamint a környezeti hatások kiegyenlítésének újabb feladatai tették időszeGyorsítás a bős—nagymarosi vízerőmű építkezésein . fiARfiKrwni viVifprsn YlZLRQTLLEP. MEDERKOTRÁS VE0ELMI LÉTESÍTMÉNYEK .BU0APEST ebités alatT MEDERSZABÁLYOZAS . A yfaUpoóftodmr á tutim 6 helyei nr»Jta MEDERRENDEZES Lendületes munka Dunakilitinél A tudománypolitikai bizottság megvitatta a vízlépcsőrendszerrel összefüggő kutatások koncepciótervét. Tájékozódott a hatások vizsgálatáról, valamint a mérő- és megfigyelő rendszer kiépítésének előrehaladásáról. Á magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei —.Marjai József és Pavel Hrivnyak miniszterelnökhelyettesek — február közepén áttekintették a közös beruházás ügyeit, és kölcsönösen szorgalmazták az építés lehetőség szerinti gyorsítását. Az egyeztetések, a beszámolók és a helyszíni ellenőrzések alapján megállapítható, hogy a beruházás az előírt közös ütemterv szerint épül. A magyar oldalon az 1987. évre előirányzott 4 milliárd forintot meghaladó beruházási munka időarányosan halad. Némi időelőnyt jelent — a kemény tél ellenére — a dunakiliti duzzasztómű építésénél az osztrák alvállalkozók munkájának határidő előtti teljesítése. Ennek is köszönhető, hogy a Magyar Vízügyi Építő Vállalat nagy lendülettel végzett a munkagödör kiemelésével, és kezdett hozzá a beton- és vasbeton munkákhoz. A Dunakilititől Pozsónyig terjedő csaknem 60 négyzetkilométeres tározó kapuját jelentő duzzasztómű építését 1989-re be kell fejezni ahhoz, hogy Bősnél a szerződések szerinti időpontban — 1990-ben — meginduljon az első turbina, megkezdődhessen az energiatermelés. Érthető tehát, ha feszített munkatempóban készítik a tározó töltéseit, a meder- és partvédő műveket. Jelentős előrehaladást értek el a duzzasztómű alaplemezének, pilléreinek és hajózsilipjének munkálatainál is. Helyén áll már a duzzasztóművön közlekedő üzemi daru jobb parti hídfője, nagy betűkkel hirdetve a Ganz-Mávag szép munkáját. Dunakiliti—Rajka térségében több mint kilencszázan dolgoznak a vízlépcsőrendszer építési munkálatain. Gigantikus betonfalak Csehszlovák oldalon mintegy 5000 dolgozó szorgos munkáját dicséri a tározó bal parti töltése, a 17 kilométer hosszú felvízcsatorna, a bősi erőmű 8 turbinájának vasbetonból alakuló csigaháza, a 2 x 34 méter széles iker hajózsilip alaplemezének és oldalfalának acélhálója, a töltő-ürítő rendszer ma még száraz kettős alagútja. Furcsa, gigantikus látványt nyújt a hajózsilipek felső várakozó terének már elkészült több száz méter hosszú vasbeton terelőfala. Ha a csatornában víz lesz, akkor majd csak 1—2 méter látszik belőle, most azonban 20 méter magasan áll a szélben a partfal. Az alvízcsatoma építése — bár csehszlovák területen fekszik — magyar feladat. A több mint tíz méter mély mesterséges meder kialakításában a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat mellett tött magyar vállalat és igazgatóság is részt vesz. Nagy segítséget jelent itt a jugoszláv kotróvállalatok munkája. A környezet védelme és fejlesztése érdekében több munka is folyik egyi- dőben. Megkezdődött például a szigetközi kistérségi regionális vízmű építésének előkészítése. Kijelölték a szigetközi vízpótló rendszer egyes ágait és létesítményeit, amelynek segítségével szabályozzák a térség talajvizeit, rendezik a belső úgynevezett feltáró utakat. Szigetközi Tájvédelmi Körzet határát, amely biztosítja a térség értékes növény- és állatvilágának fokozott védelmét. A Gönyütől Nagymarosig terjedő Duna-szakasz mentén 350 millió forint értékű védelmi és fejlesztési munkát kezdtek el. Még ebben az évben megjelennek az építők Komáromnál és Esztergomnál is. Tizenöt hónap időnyereség Nagy ütemben folyik a felvonulási munkák előkészítése a nagymarosi vízlépcső térségében. Ismeretes ugyanis, hogy ezt a vízlépcsőt a nagy tapasztalattal rendelkező osztrák vízépítőcégek készítik. Az építési munkagödör kialakításához még ebben az évben hozzákezdenek. így érhető el ugyanis, hogy az osztrák építők a tervezettnél 15 hónappal korábban termelésbe állítsák Nagymaroson az első turbinát. További gyorsítást az jelent, hogy a bősi erőmű turbináit nem 5, hanem 3 hónaponként, egymás után léptetik üzembe. Ennek a csaknem 200 kilométer hosszú Duna-szakaszt érintő hatalmas munkának a szervezését a VIZITERV generáltervezése mellett az OVIBER végzi, a nemzetközi együttműködést kormánymeghatalmazott felügyeli. A beruházás megvalósításának feladatát az érintett tárcákkal és megyei szervekkel egyetértésben — az OVH látja el. Az építésben részt vevő több mint 30 magyar vállalat nagy felelősséggel végzi munkáját. Ennek tulajdonítható, hogy április végéig — jó minőségben — a csehszlovák építési feladatok több mint 50 százaléka, magyar oldalon pedig — az ütemtervnek megfelelően — a munkák közel 10 százaléka elkészült. Az eddig tapasztaltak szerint a kormány a jó gazda gondosságával irányítja és ellenőrzi ezt a nemcsak megvalósulásában, hanem hatásaiban is nemzetközi jelentőségű munkát, őrködik a lakosság érdekei felett, biztosítja a határidők betartásának feltételeit. Dr. Nagy József, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezető-helyettese „DOMINVEST” ÉPÍTŐIPARI BERUHÁZÓ—SZOLGÁLTATÓ KÖZÖS VÁLLALAT Baja Városi Tanács VB. Pénzügyi- Terv és Munkaügyi Osztálya megbízásából NYILVÁNOS VERSENYTÁRGYALÁST HIRDET építőipari kivitelező és tervező vállalatok részére BAJA, DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA 12—24 M KÜZDŐTERŰ TORNATERMÉNEK TERVEZÉSÉRE ÉS KIVITELEZÉSÉRE Az „A” kategóriás tornaterem építése az általános iskola Baja, Dózsa Gy. u. 131. sz. alatti telkén valósul meg a meglevő oktatási épülethez kapcsolódóan. A versenytárgyalási ajánlatok kidolgozásához dokumentációt bocsátunk rendelkezésre, mely az építési terület részletes talajmechanikai szakvéleményét, geodéziai helyszínrajzát, közműbeméréseket, a meglevő épület felmérési dokumentációját és részletes tervezési programot tartalmaz. A versenykiírási dokumentáció 1987. május 15-tól átvehető a „DOMINVEST” Közös Vállalat (6500 Baja, Tóth K. tér 5.) irodájában. Tervezésre és kivitelezésre 8000 m/Ft áll rendelkezésre melyből 4000 m/Ft 1987-ben 4000 m/Ft 1988-ban használható fel. Munkaterület rendelkezésre áll, szerződéskötést követően a létesítmény megvalósítása azonnal megkezdhető. Legkésőbbi befejezési határidő (hiánypótlások elvégzésével); 1988. július 30. Pályázatok beküldési határideje és az árajánlatok bontása: 1987. július 30. 10.00 óra. Helye: „DOMINVEST” Közös Vállalat Baja, Tóth K. tér 5. Eredményhirdetés: 1987. augusztus 6-án 10.00 órakor a fenti címen. A borítékra kérjük ráírni „Baja tornaterem” versenypályázat. A pályázatok tartalmi igényét a versenykiírási dokumentáció tartalmazza. A pályázattal kapcsolatban kérdéseket június 22-ig lehet feltenni, a válaszokat június 30-ig postázzuk. „DOMINVEST” Közös Vállalat
