Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-18 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK í PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 115. szám Ára: 1,80 Ft 1981. május 18. liélfS CSKP­küldöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására vasárnap Budapestre érke­zett Csehszlovákia Kom­munista Pártjának kül­döttsége, élén Jan Fojtik- kal, a KB elnöksége pót­tagjával, a KB titkárával. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP KB titkára fo­gadta. Jelen volt Ondrej Durej, Csehszlovákia buda­pesti nagykövete. Nemzeti Zászlót kapott Apostag Bár a nagykúti, t-ibánpusztai, gyármajori földe­ken dolgoztak a vetőgépek, az üzletek nem zártak be, az iskolában nem volt tanítási szünet, Aposta- goft ünnepnap volt május 15-e. Az utcákat, középü­leteket- szorgofe kezek virág- és zászlódíszbe öltöz­tették. Egész nap harsogta a legújabb slágereket a főtéri tölcséres hangszóró. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa az ott lakók 1986-ban vdgzett több mint 21 millió forint értékű önkéntes, közösségi cé­lú munkája alapján a 2 ezer fős településnek ítélte Nemzeti Zászlaját. Az értékes jelvény átadóünnep­ségét pénteken délután tartották. A mozi nemrégen felújított nagyterme zsúfolásig megtelt vendégekkel. Az elnöki asztalnál dr. László Andor, a HNF Orszá­gos Tanácsának tagja, a Pénz­ügyminisztérium Ellenőrző Fő- igazgatóságának vezetője, Farkas József, a HNF megyei bizottsá­gának elnöke, dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint Tóth Ferenc, az MSZMP megyei bizottságának osztály- vezetője foglalt helyet. Hadházi Sándor, a Nagy Lajos Általános Iskola igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Bolvári Jó­zsef tanácselnök ismertette a fa­lu lakóinak az utóbbi fél évti­zedben a település építéséért, szépítéséért vállalt és végzett munkájának eredményeit. Megtudhattuk a tájékoztató­ból, hogy a lelkes és fáradhatat­lan lokálpatrióták tavaly sza­badidejükben megépítették a 105 négyzetméteres Vasút utcai boltot; a műemlék zsinagóga mel­letti teret szabadidőparkká ala­kították; két pedagóguslakást újítottak föl; a szilárd burkolatú utakat 42 ezer négyzetméterrel, a járdákat 2 ezer 500-zal bőví­tették. A tervekről is szólt a ki­váló szervező munkájáról ismert tanácsi vezető. Elmondta például, hogy rövidesen korszerűsítik a vízellátást. Apostag is kapcsoló­dott a több milliós megyei tá­mogatással épülő dunatáji re­gionális vízmű előmunkálatai­hoz. A közeljövőben újabb tan­termeket kap az iskola, bővül a sporttelep és még ez évben át­adják a nagy gondossággal fel­újított, faluházzá, kulturális köz­ponttá alakított XVIII. századi izraelita imaházat. Bolvári József — aki maga is aktív résztvevője a hétvégeken szervezett kollektív munkák- nak — a települést maguknak és utódaiknak építő társaival együtt köszönetét mondott azoknak a vállalati, üzemi brigádoknak és katonai alakulatoknak, ame­lyek rendszeresen támogatják az apostagi építkezőket. A kecske­méti Fémmunkás-gyár, a Kőbá­nyai Erőmű, valamint a dunave- csei Fémipari Vállalat dolgozói például az elmúlt két évben há­romszázhúsz napot segítkeztek a mindig új feladatokat felkuta­tó helybelieknek. Az elnöki beszámolót követően a HNF OT megbízásából dr. László Andor méltatta az „apos­tagi művet”, ami gazdagabb lett 1986-ban. Eredményeit, teljesít­ményeit ugyanis korábbról is is­meri a közvélemény. — Ebben a Bács-Kiskun me­gyei kisközségben — mondotta az előadó — valósággá lett az eszme, miszerint, ha az emberek értelmét látják, szívesen áldoz­nak a közért; időt, fáradságot nem kímélve szorgoskodnak la­kóhelyük komfortosabbá téte­léért. A kisebb településeknek a városokkal szemben ez a nagy, és szinte egyetlen előnyük, hogy ezekben könnyebben alakul iga­zi, építő, védő, megtartó közös­ség. És manapság mi lehet érté­kesebb annál, mint amikor va­laki jó csapatra lel? A beszéd elhangzása után nyúj­totta át az előadó a tanács kép­viselőinek a nagy tapssal köszön­tött elismerést, az oklevelet és a hímzett szövegű, selyem Nemze­ti Zászlót. A rendezvény végén kitüntetéseket, elismeréseket ad­tak át a településfejlesztésben kimagasló érdemeket szerző la­kosoknak. Végül a résztvevők meghallgatták Prlbojszkl Mátyás citeraművész kiskunsági népda­lokból összeállított műsorát. F. r. jr. 0 Zsúfolásig megtelt a falucska nemrég felújított mozija. £ Dr. László Andor, a HNF OT tagja a kisközössé­gek lehetőségeiről beszélt az apostagi ünnepségen. ÉPÍTŐ, VÉDŐ, MEGTARTÓ KÖZÖSSÉG BÁCS-KISKUN BAN SZEDTÉK A ZÖLDSÉGFÉLÉKET Serény hétvége a földeken • A Kiskunmajsai Petőfi Tsz-ben palántázzák a paradicsomot. Az időszerű mezőgazdasági munkáról további képes beszámolónk az 5. Az elmúlt napok esőzései né­mileg lelassították a mezőgazda- sági munkákat, azonban sokhe­lyütt még Ilyen körülmények között is dolgoztak a gazdasá­gokban, szövetkezetekben, hogy behozzák a lemaradást. Vasár­napra már kisütött a nap, min­denütt munkába álltak a gépek, és benépesültek a háztáji gazda­ságok. A nyugati országrészben, Győr- Sopron megyében néhány nap alatt 30 milliméter csapadék hul­lott. a hét végén felhőszakadások áztatták a talait. Ennek ellené­re nem lankadt a munka, a ku­korica magiát 40 ezer hektáron a földbe juttatták. A következő napokban azokon a területe­ken. ahol nem sikerült elvetni á tavaszi árpát, még vetnek rövi- debb érésű kukorieafajtákat. Fo­lyamatos a védekezés a növényi kártevők ellen, elsősorban a cu­korrépa- és az őszibúza-táblá- kon. Vasárnap sok gazdaságban megkezdődött a lucerna első ka­szálása, a termés jónak igérke- zihr Az Alföld legdélibb fekvésű vidékén. Csongrád megyében va­sárnapra minden tavaszi növény magja a földbe került. A mint- egv hatvanezer hektáron vetett kukoricaföld egyharmadán már kikelt és zöldell a növény. Gyor­san fejlődik a cukorrépa is, meg­kezdődött a talaj porhanyósítá- sa és gyomtalanítása. Csongrád- ban kalászba szökött az árpa. és a kemény tél után szépen- fej­lődnek a búzatáblák is. Pest megye magasabb fekvésű földjein gyorsan kiszáradt a tá­lai. és vasárnan munkába áll­tak a gépek. Elvégezték a tava­szi vetések utómunkáit, a leg­több h elven a kukoricát ültet­ték. Többfelé — például a zsámbéki medencében — kukori­oldalon. ca került a tönkrement őszi bú­za helyére. A gazdaságok befe- fejezték a lucerna kaszálását, és pótolták a lemaradást a vegy­szeres gyomirtásban. Szolnok megyében befejező­dött a körzet egyik legfontosabb növényi kultúrájának, a rizsnek a vetése, a gazdaságok a terve­zettnél két százalékkal nagyobb területen, több mint 6400 hektá­ron tették földbe a vízi gabonát. A nagykunsági, kisújszállási, karcagi és mezőtúri háztáji gaz­daságokban is megélénkült a rizstermesztési kedv, a múlt évi jövedelmezőség láttán ezek a kisgazdaságok 400 hektár földet hasznosítanak rizster­mesztéssel. A megye több körze­tében ezen a hétvégén is mű­ködtek az öntözőberendezések, mert a lehullott csapadék kevés­nek bizonyult. A hét végén — főként vasár­nap — serényen dolgoztak a kis­kertekben, gyümölcsösökben Is. Bács-Kiskunban mindenütt szed­ték a szabadföldi zöldségféléket, köztük a spárgatöveket, gyűjtöt­ték a sóskát, spenótot. Negyven gép segítségével 150 hektáron ke­rült termőhelyére az előnevelt paradicsompalánta. Kalocsa vi­dékén a fűszerpaprika-földeken gyomtálánitottak, miután a fel­ázott talajon erősödött a gyo­mcsodás. Szeged környékén hat­soros ültetőgépekkel száz hek­táron tették földbe a paradi­csompalántákat, a Duna—Tisza közötti homokvidéken megkezd­ték az újburgonya szedését. Pest megye gyümölcsösei is benépe­sültek, mindenütt permeteztek, hogy várhatóan a szokásosnál szerényebb termést megóvják a kártevőktől. DUNAI VÍZI SZÁLLÍTÁS Kihasználatlan hullámok Pénteken a késő délutáni órákban fejeződött be a Bács-Kiskun me­gyei Veránka-szigeten három megye — Baranya, Bács-Kiskun és Tói­ba — szállítási bizottságainak egy üt tus ülése, amely a vízi szállítás jelenét tárta fel, a felvázolta a fejlesztés lehetőségeit, tennivalóit. Az értekezletet Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a Bács-Kiskun megyei szállítási bizottság elnöke nyitotta meg, kö- szöntve a résztvevőket, közöttük Szakolczai Pált, a megyei pártbizott­ság titkárát. A vízi szállítás jelenlegi hely­zetéről, fejlesztési lehetőségeiről a Duna magyarországi szakaszán címmel Koszonics László, a MA­HART folyamszabályozási főosz­tályvezetője tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a 2400 kilo­méteres hajózható Duna-szakasz kihasználtsága mindössze kétszá­zalékos, a háromszor ilyen rövid Rajna kihasználtsága 18 százalé­kos. A három megyének 120 kilo­méteres Ouna-szakasza van — eb­ből Bács-Kiskun részesedik a legtöbbel —, amelynek kihasz­náltsága is növekedhetne, ehhez azonban kikötök, uszályok és bár­kák, s természetesen fuvarfelada­tok kellenének. Mondik László, a Bács-Kiskun Megyei Tanács közlekedési osz­tályvezetője a vízi szállítás hely­zetének taglalását követően is­mertette azt a feladattervet, amely a fejlesztést tűzte ki célul. A Bács-Kiskun Megyei Gabona- forgalmi és Malomipari Vállalat évente mintegy (70 ezer tonna ga­bonát tudna a Dunán berakni, amihez a megyei tanács elnöke a kormány segítségét is kérte, de a vállalat kikötői fejlesztéséhez is hozzá tudna járulni. A rakodó- helyek fejlesztését pályázatból is támogatni kívánják. Kérték a KM közlekedési főosztályát a belvízi fuvareszközök kínálatának bővítésére, a Z típusú önjáró uszály (gördülő rakodással való kialakítására. Baranya vízi szállításának hely­zetét Wilhelm Ferenc, a megyei tanács közlekedést osztályvezetője, Tolna megyéét pedig dr. Nedok Pál közlekedési osztályvezető is­mertette. A korreferátumok elhangzását követően vita bontakozott ki, amelyben felszólalt Szakolczai Pál is, aki a három megye jó egtyütt- működésérőli szólt, majd arról a vízi útról beszélt, amelynek ki­használása érdekében mindent el kellene követni, hiszen bizonyos távolságokra bizonyos anyagokat ilyen módon lehetne a legolcsób­ban eljuttatni. A vitát Tohai László foglalta össze, aláhúzva, hogy mindhárom megyében azo­nosak a gondok; az export és a belföldi vízi fuvarozás hatéko­nyabb megvalósítása érdekében a rakodóhelyek fejlesztésén kívül új vállalkozási formákat kell be­vezetni. szélesíteni kell a fuvar­eszköz-kínálatot, s jó együttmű­ködést kell kialakítani a hajózás és más szállítási ágazatok között. G. G. Ötödször kiváló a kiskun­félegyházi takarék- szövetkezet Kiskunfélegyházán, á Lenin Termelőszövetkezet központjá­ban pénteken este ünnepi össze­jövetelt tartottak a helyi takarék- szövetkezet tagjai. A szövetkezet a megyében egyedülálló ered­ményt ért el, immár ötödször nyerte el a kiváló címet. A takarékszövetkezet elmúlt évi munkáját Tápai Ernőné ügy­vezető igazgató ismertette, és egyúttal utalt az idei tervekre is. Elmondta, hogy a mezőgazdasá­gi termelésben kedvező jeleket tapasztalnak. Az elmúlt évben több mint 14 millió forint ter­melési kölcsönt folyósítottak. Sajnos, nem tudják minden eset­ben kielégíteni az igényeket. Már csaknem 7 millió forinttal lépték túl a keretet. Igaz, ez év közben megengedett, de nem kis izgal­mat jelent, hogy év végére csak annyi legyen a folyósított köl­csönösszeg, mint amennyi az en­gedélyezett keret. Már két évvel ezelőtt bekap­csolódtak a kedvezményes hosz- szú lejáratú hitelezésbe. Az ősz- szes kölcsönállománynak 40 szá­zaléka építési célokat szolgál. (Folytatás a 2. oldalon.) KETTŐS MEGNYITÓ A NAIV MŰVÉSZEK MÚZEUMÁBAN Kétkeziek örökbecsű alkotásai — Büszkék lehetünk arra, hogy a magyar naiv művészek java munkáikkal jelen vannak a több mint 40 festőt és 20 szoborfara­gót fölvonultató állandó kiállítá­son. Kecskemét és az ország ör­vendhet ennek a tárlatnak. Nem­csak a jelent szolgálja ennek az tenyagnak az összegyűjtése, ha­nem a jövendőt is, melynek em­berei tisztelettel gondolhatnak majd az olyan kétkezi munká­sokra, akik szép, romolhatatlan becsű megnyilvánulásaikat hagy­ták az utókorra. Arra a korra, amely ezekből a munkákból ta­lán többet megérez abból, hogy »ni fájt nekünk, mi felé töreked­tünk, mi vidított bennünket ne­héz napjainkban, mint amit a 6űrűn változó történelemköny­vek megállapításai közölnek. Ezekkel a gondolatokkal nyi­totta meg május 16-án, szomba­ton Bajor Nagy Ernő újságíró a Magyar Naiv Művészek Múzeuma V. állandó kiállítását. A hatvanhárom naiv művész festményei, kréta- és ceruzaraj- zai, fafaragásai tükrözik a falu emberének életét, hazánk külön­böző tájainak népművészetét. A kiállított alkotások mintegy bizo­nyítékul szolgálnak az ecsetfor­gatást, vésőfogást soha nem ta­nult emberek művészetének lét- jogosultságára. — Míg a legtöbb művészeti ág mesterei elsősorban Budapesten ■mmt és a megyeszékhelyeken találnak boldogulásuk feltételeire, a naiv mesterek az ország bármelyik zu­gában kivirágoztathatják tehet­ségüket — állapította meg Bajor Nagy Ernő. S hogy ez mennyire így van, mi Sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy e múzeum fa­lai között ezen a napon az 50. idő­szaki tárlatot is (megnyitották. Nem véletlen, hogy Perczel Já­nos pásztorfaragó emlékkiállítá­sát is ebben az időben tárják köz­szemlére, ugyanis a két összeál­lítás nagyon sok hasonlóságot, ro­konságot mutat. HAZÁNK MEZŐGAZDASÁGA DIÁKSZEMMEL Megyei győztesek a pályázaton A Hazánk mezőgazdasága diák- szemmel című pályázatot 1970 óta hirdeti meg a Magyar Mező- gazdasági Múzeum. Tizenhét év alatt csaknem 57 ezer pályamun­kát értékelt a zsűri, összesen 4 ezer 370 díjat és jutalmat osz­tottak ki. A beküldött képzőmű­vészeti anyagból minden évben összeválogatnak egy kiállításra valót, melyet a Vajdahunyad vár-_ ban tárnak közszemlére; egy ré­széből pedig vándorkiállítást ren­deznek, amelyet az ország szá­mos városában, falujában, sőt kül­földön — így Lengyelországban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Dániában és Norvégiában — Is bemutatnak. Az idén az ország több mint háromszáz iskolájából mintegy három és fél ezer tanuló — szá­mos megyénkben — küldte el dol­gozatát, rajzát, textil-, batik- és kerámiamunkáját, valamint kis- - plasztikáját. A zsűri 172 rajzot, 34 textilmunkát és 99 kisplaszti­kát tartott bemutatásra érdemes­nek. Ebből az anyagból nyílt ki­állítás május 16-án, szombaton, ami egyiben a díjak átadásának időpontja is volt. Az általános iskolák közül a Magyar Mezőgazdasági Múzeum baráti körének díját a Kunszent- miklósi Általános Művelődési Központ nyerte el, de a Bács- Kiskun megyeiek a pályázat más területein sem vallottak szégyent: Rajz kategóriában díjat nyert Muity Marinka, a bajai Gyakor­ló Általános Iskola, és Antóni Katalin, a Keceli Nevelési Köz­pont tanulója, valamint Balost Anna, a kecskeméti Kandó Kál- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents