Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-16 / 114. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. május 16. • Az új műhelycsarnokban már a belső berendezések fölszerelését végzik. GAZDASÁGTÖRTÉNETI JUBILEUM Ötvenéves a kecskeméti közhűtőház A HATÉKONYSÁG FOKOZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Termelésiszerkezet-váltás az Izsáki Állami Gazdaságban A vezetői minőségkor legutóbbi összejövetelén dr. Horváth István, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója tartott beszámolót. E cikk annak alapján készült. Az 1952-ben alakult Izsáki Állami Gazdaság a viszonylag kis területű, de a jó hatékonyságú mezőgazdasági nagyüzemek közé tartozik. A 4300 hektáros gazdaságban a termelési érték igen magas, évente átlagosan egymilli- árd forint, s a VI. ötéves tervben hatékonysági mutatóikkal országosan a negyedik helyet szerezték meg az állami gazdaságok között. A termelésszerkezet a térségre jellemzően alakult; szőlőt, gyümölcsöt termesztenek, az előbbiből a klasszikus fajtát, a sárfehért. Ez a szőlőfajta többhasznosítású: alkalmas étkezésre, bor és — nagy savtartalma miatt —, pezsgő készítésére. A szőlő azonban önmagában nem volt elég, a több lábon állás szükségessége már a korábbi években is szorította a gazdaságot. Ezért a 60-as évektől gyümölcstermesztéssel és húshozamú szarvasmarhatartással is foglalkoznak. A termőföldek gyenge minősége, a kevés csapadék a korábbi gazdasági stratégián túl arra késztette az állami gazdaság vezetőit, hogy tovább lépjenek, bővítsék élelmiszer- ipari tevékenységüket. Százról harminchétmillióra A 80-as évek közepén az Izsáki Állami Gazdaságban a borászatban már 22 ezer tonna feldolgozó kapacitással, 255 ezer hektoliter tárolótérrel rendelkeztek — a környék téeszeitől is felvásárolják a bor alapanyagát —, s ők készítették az országban előállított pezsgő 25 százalékát, azaz 18 millió palackot. A húsipari tevékenység — annak ellenére, hogy sertést nem tartanak — igen jelentős, hiszen 40 ezer sertést dolgoznak fel, amelynek nemcsak piaci háttere, de 10 milliós nyeresége is van. Az élelmiszer-ipari ágazat így együttesen adja az egymilliárdos termelési értéket, amelynek nyereségvonzata 1974—75-ben 100 millió forint volt. Az idén 37 milliós nyereséget terveznek, s ez sem véletlen. A szőlők három év óta elfagytak, emiatt magas alapanyag- árak alakultak ki. A korábbi 11-ről 14 forintra emelkedett a szőlő ára, s ha figyelembe vesszük, hogy évente 150 ezer mázsát vásárolnak, ez 70 milliós többletköltséget, azaz három év alatt 200 milliós „veszteséget” okozott. Ehhez hozzájárul a piac beszűkülése is. Amíg 1985-ben még 10 millió, addig az elmúlt esztendőben csupán 7 millió palack pezsgőt tudtak értékesíteni külföldön. Ezek a szorító közgazdasági tényezők arra ösztönözték a gazdaság vezetőit, hogy a talponmaradás érdekében új gazdasági taktikát dolgozzanak ki. Kisebb kockázattal A szőlőtermesztésről lemondani nem lehet, termelni kell, de nem ekkora kockázattal. A gazdaság vezetőinek nem túl sokat kellett vizsgálódniuk, csupán összehasonlításra alapozniok — a kisgazdaságokban az alacsonyművelésű szőlők nem fagytak el —, hogy rájöjjenek: a szőlő nem bírja a magasművelé- sü formát. A termeléstechnológia felülvizsgálatának eredményeképpen ma már több forma uralkodik a gazdaságban. A szőlőterület egyharmadán folytatják a magas-, egyharmadán az alacsony-, és egyharmadán a nagyon kézimunka-igényes fejművelést. Ez csupán az éremnek az egyik oldala. A vállalati stratégia szempontjából fontos felismerés volt: tovább csökken a konvertálható piaci lehetőség, a világ borfogyasztása. Logikus a következtetés: a borvertikumot úgy kell működtetni, hogy ne legyen veszteséges, s emellett természetesen új utakat kell keresni. Újabb lehetőségek Az új keresése eredményes volt, hiszen műanyagüzemük egy éve nyereségesen működik, de tovább kívánják fejleszteni édesipari tevékenységüket, sőt, ez év júniusában a Dunaújvárosi Papírgyárral kötött szerződés alapján úgynevezett köztespapírt gyártanak, amelynek évi termelési értéke eléri a 70 —100 milliót. A boripar még akkor sem, ha nehezebb eladni, nincs válságban. A gazdaságban a pezsgő- és a bortermelés mellett, alacsonyabb alkohol- tartalmú, illetve alkoholmentes italok gyártásával kísérleteznek, annak ellenére, hogy ebben már igen nagy a piaci konkurencia. Újabb fejlesztésbe fognak, s szeretnék megszerezni az ivóle- vekhez használt papírpoharak gyártási jogát, amely ugyan 200 milliós beruházást jelent, de visszatérülése, nyereség- tartalma előre kiszámítható. Az eredmények nem jöttek volna létre az emberek, az ott dolgozók erőfeszítései nélkül. A gazdaságban hatékony a munka, amit bizonyít, hogy egy-egy munkás évente 1 millió 200 ezer forint értéket állít elő. Igaz, itt tudatosan törekedtek a jó létszámgazdálkodásra, amit az is bizonyít, hogy a dolgozók 70 százaléka törzsgárdatag. A kereset nem rossz, az átlag 69 ezer forint, amelyhez 10 ezer forintnyi juttatás párosul, s a személyi jövedelmet gyarapítja az illetményföld megművelése is. A dolgozók szociális helyzetét javítja a lakásépítési támogatás, az üzemegészségügy, az étkeztetés. Ma nem könnyű, s nem is lehet a korábban kialakult, s úgymond bevált séma szerint hatékonyan, gazdaságosan termelni. Az Izsáki Állami Gazdaságban azonban megtalálták a korszerűsítés feltételeit, s élnek az ezek nyújtotta lehetőségekkel. Gémes Gábor Kecskemét régóta központja a kiskunsági gyümölcstermesztésnek és baromfitenyésztésnek. Már évtizedekkel ezelőtt is tudott volt, hogy a termékek nagyobb haszonnal értékesíthetők, ha feldolgozott formában, s megfelelő időben visszük őket a piacra. A szóban forgó áruféleségek természeténél fogva feldolgozásuk és tárolásuk hűtést igényel. Nem jó viszont, ha a hűtőberendezés tulajdonosa monopolhelyzetben van. Ez a két körülmény ösztönözte a város vezetőit a harmincas években arra, hogy közhűtőház építését kezdeményezzék, amit végül 1937 első hónapjaiban sikerült használatba venni. Az 50 évvel ezelőtti alapítás körülményeit Juhász István, nyugalmazott városi főmérnök által összeállított korabeli sajtódokumentumok alapján idézzük fel, az államosítás óta eltelt időszak történetéről pedig Bálái Imre gyárigazgatótól kaptunk tájékoztatást. Egyszerű módszerrel Bővítik a melléküzemeket több termés Kecelen Elmondja azt is, hogy a búzavetés a vártnál jobban javult, de így is csak közepes hozamra számítanak. Hozzáteszi, hogy bebizonyosodott: csupán az alaptevékenységből nem tud megélni a szakszövetkezet, ezért intézkedést hoztak ipari melléküzemágak létesítésére. Többek között megvásárolták az egyik budapesti cégtől a községben lévő gyáregységét. Az üzem bútorkészítéssel foglalkozik, 130 dolgozóval. Bővítik fémipari melléktevékenységüket, ehhez tízmillió forintos beruházással műhely- csarnokot építenek. Egyéb terveikről is beszámol, új vendéglátó egységeket létesítenek. Szorosabb kapcsolatot teremtenek a háztáji gazdaságokkal, egyúttal aktívabban vesznek részt azok irányításában. Most szervezik azt a szakcsoportot, amelynek fő célja a tojástermelés és -értékesítés. A tagi gazdaságokba már kiszállították azt a 8 ezer csirkét, amely a törzsállomány alapja. A szőlő- és gyümölcstelepítés is főként a tagi gazdaságok kezdeményezéseire épül a jövőben. A tervek szerint 40 hektár szőlő és 28 hektár almás létesítése a legközelebbi feladat. Az elnök megerősíti a vezetőségnek azt az álláspontját, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére az intézkedési terv végrehajtásával, szerkezetváltással mindenképpen igyekeznek elérni a tervezett nyereséget. Kereskedő Sándor • Az ifjú szakemberek kezdő éveinek megkönnyítésére szolgálati lakásokat építenek. A kivitelező a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz építöbrigádja. (Mé- hesi Éva felvételei.) A Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet 650 hektár szőlőültetvényében évek óta jelentős kárt okoz a fagy és az aszály. Tavaly ősszel, számítva arra, hogy ismét kemény lesz a tél, az első éves szőlőhajtásokat földdel takarták be. — Ez ugyan jelentős munka- és költségtöbblettel, járt — mondja Csipkó Sándor elnök —, de sikerült megmenteni a vesszőket a pusztulástól. A becslések szerint, ennek köszönhetően a tavalyi termés kétszeresére számíthatunk, tehát érdemes volt áldozni az ültetvényre, mivel egyébként is a szőlő- és a bortermelés a főágazatunk. A vertikum továbbfejlesztésére vásároltunk nemrég egy palackozó gépsort, az NDK-ból. Sajnos, üvegmosó berendezést nem kaptunk hozzá, ezt még be kell szerezni. Előnyben a Benedekcég A Baromfifeldolgozó Vállalat elődjének, a Benedek-cégnek már a húszas évek második felében jéggyára, s 40 vagonos hűtőháza volt. A harmincas években — idénytől függően — ezerkétszáz munkást is foglalkoztathattak egy időben, csomagolótermeikben ezerszámra állt a megkopasz- tott csirke, kacsa, liba, pulyka. A Kecskeméti Közlöny 1934. december 25-ei száma arról értesíti az olvasókat, hogy a vállalat használatba vette új, 80 vagonos hűtőházát. A kecskeméti gazdák korábban Budapesten tárolták a gyümölcsöt, amire az új létesítmény által mód nyílott a Benedek-telepen is. A tulajdonosok azonban magas árat kértek, s a monopólium veszélyeztette a környék gyümölcskereskedőit. 1935. március 5-én a Kecskeméti Közlöny idézte dr. Szabó Iván kormányfőtanácsost, a szőlősgazdák egyesületének elnökét. „Egy hűtőház nem hűtőház, egy kereskedő nem kereskedő.” Az építésre Kecskemét 120 ezer pengő állami kölcsömt kapott. A Leszámítoló Bank a Ku.rucz körút és a vasút közötti telket adta, a város pedig több mint félmillió tégdával járult hozzá a létesítésre alapított korlátolt felelősségű társaság tőkéjéhez. „ ... friss vérerek táplálkoznak . . Az iparvágánnyal ható telken 1936. alapkőletétel. „Meg termelési pozícióért könnyen ellát- 31-én volt az küzdenünk a mondta ünnepi beszédében a polgármester. Egy héttel később az idézett lap a pletykarovatban közöl a kor viszonyaira jellemző anekdotát. „Azt beszélik, hogy Kazy László szellemi ínségmunkás a hűtőház alapító okmányát olyan szépen írta le és olyan szépen díszítette ki, hogy az illetékesek sajnálták a hűtőház alapjába befalazni.” A hatvan négyzetméter alapterületű gépházba két, hatezer kalóriás Rock kompresszort állítottak be. Kezdetben a közhűtőház kapacitása 30 vagon volt, amit később — emeletráépítéssel — 50 vagonra bővítettek. A kamrákat a Raschig hűtőberendezések mínusz 15 fokra hűtötték le. „ ... friss vérerek táplálkoznak Kecskemét gazdasági életének újjáépülő munkaerejéhez” — írta a korabeli sajtó. Az első vagon hűtött áru i 193.7, június 5-én indulhatott Németországba. Kecskemét két hütö- házából 1939-ben 177 vagon baromfi, baromfitermék, gyümölcs, sertés- és vadhús került az ország határain túlra. A májodik világhárorúban és azt követően többféle funkciót is szolgált a létesítmény. Volt itt frontraktár, konzervüzem,^ vágóhíd, míg végül 1949*«r • Fagyasztott szarvasmarhatiidű tárolása, a Kőbányai Gyógyszerárugyár rcszcrc. • A régi gépház ma is jól működik. tői — mint a Hűtőipari Nemzeti Vállalat tulajdona — ismét eredeti feladatának megfelelően működött. Mirelit-korszak Az ötvenes évek elején azonban nem igen volt mit hűteni, s a magyar gazdaság kialakult szerkezetében a bértárolásra nem mutatkozott nagy igény. Ezért a telepen többféle kiegészítő tevékenységgel, például gumicukorka- gyártással is foglalkoztak. 1956 után a vállalat vezetése felismerte, hogy a hűtőipar jövője a saját áru termelésében, a gyorsfagyasztott, mirelit termékek előállitásában van. Kecskemét kísérleti laboratóriuma lett az új technológiának. Évente 150 vagon gyorsfagyasztott meggy, szamóca, sárgabarack, spenót, sóska, zöldbab és bodza hagyta el a telep hűtőkamráit, nagyrészt tőkés exportra. Ebben az időben a létesítményt többször bővítették. A mirelitáru-gyártás 1968- ban megszűnt. A tapasztalatokat hasznosítva átkerült az időközben felépült, korszerű, nagy hűtőházakhoz. Például Békéscsabára, ahol megteremtette a hagyományosan nem folytatott zöldség- és gyümölcstermesztés alapjait. Nagy állami beruházással Kecskeméten nem épült új hűtőház. A megye és a város vezetői kezdeményezték ugyan, de a döntéshozók úgy ítélték meg, hogy az itteni baromfi-feldolgozó és konzervgyár mellett a létesítmény működtetésére már nem jutna alapanyag. A Magyar Hűtőipari Vállalat kecskeméti gyára — a legutóbbi, 1968—72- es rekonstrukciót követően — jelenleg 250 vagonos összkapacitással működik. Fő feladata a bérhütés mellett a máshol lefagyasztott mirelitáru tárolása és környékbeli terítése. 1968-ban 93 dolgozóval — 100 millió forintos árbevétel mellett 15 milliós nyereséget értek el. Munkájuk elismeréseként a napokban vehették át a vállalati élüzem címet igazoló oklevelet. Bálái F. István Bélyeg nélkül feladható, kézbesítőnek átadható Postahivatal Postaszolgála ti
