Petőfi Népe, 1987. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE \gÁZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLJI. CVF. 102. SZÁM 1987. MÁJUS 1. PÉNTEK Ára: 2,20 Ft ft' Ka­Jövőnkért a jelenben kell dolgozni Virizlay Gyulának, a SZOT titkárának ünnepi rádió- és tévébeszéde A munkásosztály nagy nemzetközi ünnepén köszöntőm Önö­ket a párt, a kormány, a szakszervezetek nevében. Május elseje sajátos ünnep: a munka és az emberi méltóság szülötte, az esztendő egyik legszebb napjaként él bennünk. Sokan ünnepelnek ma szerte a világon, sajnos beárnyékolt égbolt alatt. Szándékosan megrontott világpolitikai légkör és a vele együttjáró gazdasági gondok fenyegetettségében ünnepel, nek a dolgozók. De ünnepelnek! S hívunk mi is mindenkit az ünnepre. A munkát ünnepeljük, s a munkával együtt a holna­pot is. Eddigi fejlődésünk életünk minden területén jelentős gazda­godást mutat, és méltánylást érdemel. Előrehaladtunk a szocia­lizmus építésének útján; nemzeti vagyonunk nőtt; az egziszten­ciális bizonytalanságot megszüntettük; figyelemre méltó szociá­lis biztonságot teremtettünk; milliós tömegek emelkedtek fel anyagi helyzetükben, tudásban, magatartásban. Szólnunk kell azonban az érem másik oldaláról is. Az utóbbi években nem tudtuk elérni azokat a célokat, amelyeket magunk elé tűztünk, pedig szerényebbek minden eddiginél. Ezért ma több a nehézségünk, mint korábban. Megnőttek a családok, az egyes emberek gondjai. Az ország vezetői, a szakszervezetek is gyakrabban kérték a dolgozók megértését. Nem áltatjuk magunkat! Gyötrelmes ét felelősségteljes kényszerből születik minden olyan lépés, amely korlátozza az életszínvonal emelését. Ebben a helyzetben érthető, ha a dolgozók igénylik, hogy a vezetők is jobban értsék meg az emberekben felhalmozódott feszültségeket, gondokat. Érthető, ha nő az intézkedéseket ki­sérő társadalmi figyelem és a gyakran jogos türelmetlenség. Sajnos jelenleg nem várhatók látványos vagy gyors eredmé­nyek. De él bennünk az az elhatározás, hogy ebből a helyzet­ből mielőbb kikerüljünk, saját erőnkből. Ez lehetséges, noha nem könnyű. Egész életünk, jövőnk szempontjából kulcsfontos­ságú, hogyan alakul gazdaságunk ereje, milyen eredményeket érünk el. Meg kell találnunk az eredményes cselekvés módját és lehe­tőségét. Több, jobb munkával, intenzivebb szellemi ráfordítással, kon­centráltabb szervezéssel ismételjük meg magasabb szinten ko­rábbi eredményeinket. Feladatunk: szerény lehetőségekből, ke. vés anyagiakból többet, elménk, kezünk nyomán jobb minősé­get teremteni. Ha tudtunk háborúból, romokból, ha tudtunk a hiteket rom­boló 1956-ból, akkor most, jó érdekek vonzásában miért ne tud­nánk ismét előbbre lépni? Felerősödött az igény, hogy a ' hatékony cselekvés érdeké­ben nyerjük meg minden egyes ember jószándékú magatartá­sát, bizalmát. Minden munkahelyen legyünk képesek a fejlődés követelményeihez való alkalmazkodásra, hogy minden ember­ben kialakítsuk a politikánkra, intézkedéseinkre cselekvéssel válaszoló magatartást. Az a törekvésünk, hogy olyan társadalmi légkört teremtsünk, amelyben a cselekedni akaró emberek nagyobb lehetőséget kap­nak. A felelősséget érző, a jobbításon gondolkodó, a társada­lom és a közösség érdekében tenni akaró emberek sokasága a szocialista építés biztosítéka. Van erő a magyar dolgozókban megint és újra együtt kiállni, együtt vállalni a megoldás lehetőségeit. Keresni a kibontakozás útját. Természetes ez az érzésünk: megerősít benne történel­münk, megerősítenek szocialista, demokratikus fejlődésünk ta­pasztalatai. Nem titok dolgozó népünk előtt, hogy a kormánnyal is, a párt vezetésével is többször egyeztettük és újra egyeztettük szem­pontjainkat, a kormánnyal összehangoltuk a várható és a be­következett intézkedéseket. Ha kellett vitákban, ha kellett fi­gyelemfelhívó eszmecserékben adtunk hangot állásfoglalásunk- nak. Nem könnyű a hozott döntések szükségességét belátni. Nem könnyű feszesebb munkatempóban dolgozni, ugyanakkor tudo­másul venni az áremeléseket. Nem könnyű újat kezdeni, ese­tenként munkahelyet változtatni. A szakszervezet tisztában van vele, hogy ezek a lépések nem népszerűek, nem lelkesítőek, csak­hogy elkerülhetetlenek. Népünk nem először és nem is utoljára bizonyította és bizo­nyítja, hogy képes erőfeszítésekre. Tud felelősen gondolkodni, képes túllátni az országhatárokon, képes tanulni mások kudar­caiból és sikereiből. Most meg kell tanulnunk, hogy az életszínvonal lassúbb emel­kedése közepette éljünk, mégpedig keményebb munkával, cél­szerűbb szervezéssel. Ezen a nehezen jött tavaszi napon, fölmérve a reánk váró nem könnyű tennivalókat, ne a feladat nagysága riasszon, hanem a bizalom adjon erőt! Bizalom saját képességeinkben, bizalom a párt vezető erejében. Ha mindenki a legjobb tudása szerint, a lehetőségek jó kihasz­nálásával dolgozik, politizál, veszi vállára a kisebb vagy na­gyobb közösség dolgát, akkor az ország egésze nemcsak legyőzi « nehézségeket, hanem értékeinket megőrizve, magunkat meg- edzve kerülünk ki belőlük. E feladatra hív a munkásosztály nemzetközi seregszemléje. E feladatra hív magyarságunk. E feladatra hív kötelességtuda­tunk. Tisztelt Nézőim, kedves Hallgatóim! Figyelmünk ma a Szovjetunióra és a többi szocialista ország­ra irányul, hiszen a szocializmus építésének most nyíló új útjai gyorsabbá tehetik saját fejlődésünket is. Erősíthetik gazdasá­gunkat, és demokratikusabbá formálhatják politikai arcula­tunkat. Figyeljük, elemezzük a testvérországok eredményeit, ke­ressük a közös és a sajátos fejlődés útjait. A magyar dolgozók újra meg újra kifejezik akaratukat, hogy a szocialista országok dolgozóival éppen úgy egységben, aho­gyan a nyugati világ haladó erőivel is közösségben, azt akar­ják, hogy ne kelljen egy világháború fenyegetésétől rettegni. Bármilyen nehéznek érezzük is gondjainkat, bármilyen sok­szor érezzük is békénket veszélyeztetve, soha nem tévesztjük szemünk elől, hogy saját jövőnk, értelmes jövőnk egyetlen úton, a szocializmus útján van kijelölve — mondotta befejezé­sül Virizlay Gyula. Kádár János csütörtökön — miként sok éve már a nemzetközi ’ munkásmozga­lom jeles ünnepe, május 1-je előtt — Angyalföldre látoga­tott. A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára tájékozódott a nagymúltú munkáskerület elmúlt egy esztendejének ered­ményeiről, az ottani vállalatok, munkáskollektívák sikereiről, gondjairól, terveiről. Kérte a városrész vezetőit, hogy az ün­nep alkalmából adják át személyes üdvözletét, jókívánságait Angyalföld lakóinak, dolgozóinak. Felkereste a főtitkár a FORCON Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatát, ahol az üzemlátogatást követően röpgyűlésen találkozott a dolgozók­kal. Kádár János Angyalföldön Kádár János programja dél­előtt 11 órakor a kerületi párt- bizottságon kezdődött, ahol Grósz Károly, az MSZiMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, lvá- nyi Pál, a Fővárosi Tanács elnö­ke, Bornemissza Sándor, a kerü­leti pártbizottság első titkára és Kiss Zoltán, Angyalföld tanács­elnöke köszöntötte a vendéget. Ezt követően Bornemissza Sán­dor tájékoztatta a főtitkárt a kerület életéről, politikai hely­zetéről, a városrész gyarapodásá­ról, a gazdálkodás eredményeiről és soron levő feladatairól. Kádár János válaszolt az el­hangzottakra, emlékeztetve ar­ra, hogy továbbhaladásunk ér­dekében úgy tudjuk jobbá, ered­ményesebbé tenni az országépítő munkát, ha mindenki a maga he­lyén pontosan ismeri a feladatát, érzi a felelősségét, s azt, hogy az új feladatok másfajta gondolko­dást, más hozzáállást igényelnek. A FORCON Szerszámipari Tröszt budapesti vállalatánál folytatódott a program. Az MSZMP főtitkárát, valamint a kíséretében lévő budapesti és ke­rületi vezetőket Gulyás Imre ve­zérigazgató és Kovács István, a budapesti gyár pártvezetőségé­nek titkára fogadta. Beszámoltak a Forgácsolószerszámipari Vál­lalatból 1986. július 1-jén alakult tröszt, illetve az angyalföldi vál­lalat munkájáról, a pártszervezet tevékenységéről. A tájékoztatót üzemlátogatás követte: Kádár János — Lévárdy István, a budapesti vállalat igaz­gatójának szakmai kalauzolá­sával — megtekintette a menet­• Az MSZMP főtitkárát virággal köszöntik a fővára«, XIII. kerületi pártbizottságán. (MTI-fotó, Manek Attila felvétele — Telefotó—KS) köszörűs- és marósműhelyt, s el­beszélgetett a csúcstechnológiával működő automata gépsorokat ke­zelő szakmunkásokkal. Ezután az MSZMP főtitkára részt vett a vállalati kollektíva ünnepi röpgyűlésén. Kiss Ferenc szakszervezeti főbizalmi meleg szavakkal köszöntötte a gyári dolgozókat és a vendégeket, majd Kádár János lépett a mikrofon­hoz. Megköszönte a szívélyes fogad­tatást és hangsúlyozta, hogy szí­vesen jött ide, jól érezte magát a munkások körében, s nemcsak íFolytatás a 2. oldalon.) ÜNNEPSÉGEK MEGYESZERTE Kiváló a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet Tegnap délután Kalocsán, ün­nepi küldöttgyűlésen vehették át a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet tagjai az 1986-os esz­tendő munkája alapján elnyert Kiváló Szövetkezet címet igazo­ló oklevelet. Az eseményen meg­jelent Romany Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun Megyei Bizottságának első titkára, dr. Tóth József, az OK1SZ szövetkezetpolitikai fő­osztályának vezetője, valamint Miklós Zoltán, a KISZÖV me­gyei elnöke. A kalocsai városi pártbizottságot Miskolczi János első titkár, a városi tanácsot Mát­rai Károly tanácselnök-helyet­tes képviselte. A szövetkezet elnöke, Farkas Ferenc méltatta a tavalyi esz­tendő gazdálkodásának eredmé­nyeit. A kollektíva a hazai népi iparművészet egyik reprezen­tánsa, feladatai nemcsak üzleti ' jellegűek, hanem a népi hagyo­mányok színvonalas megőrzése is ugyanilyen fontos. A szövetkezet árbevétele ta­valy 70 millió forint volt, a nye­reség pedig megközelítette a tíz­milliót. Különösen szembetűnő a tőkés export növekedése. Míg 1985-ben csak 5,7 millió forint ér­tékű árut tudtak konvertibilis va­lutáért eladni, addig 1986-ban ez az összeg meghaladta a 16 mil­liót. A nagyobb számok mögött egyrészt a jobb külkereskedel­mi munka, másrészt pedig szám­• Romany Pál átadja Farkas Ferencnek a Kiváló Szövetkezet ríme* igazoló oklevelet. (Méhes! Éva felvétele) viteli változás áll, azaz hogy ta­valy már a hazai, valutáért áru­sító Intertourist bolthálózatának eladott termékek is tőkés export­nak számítottak. A hazai idegen- forgalom fellendülésével ez a mennyiség újból elérte a 10 mil­lió forintos értéket. Á szettek, alátétek, futók, térítők és blúzok főként Franciaországban és Gö­rögországban találtak vevőre, de a vásárlók közé tartozik Japán és az USA is. Üdvözlő szavaiban Romány Pál kiemelte, hogy az elnyert cím különösen értékes ma, amikor ke­vés gazdálkodó szervezet dicse­kedhet hasonló eredményekkel. Méltatta a szövetkezetnek a kör­nyék leányainak és asszonyai­nak foglalkoztatásában betöl­tött szerepét, majd felhívta a fi­gyelmet a kalocsai népművészet világviszonylatban is ismert jó hírére, amit hatékonyabb propa­gandával tovább kellene szélesí­teni. A megyei pártbizottság ne­vében megköszönte a kollektíva munkáját, majd átnyújtotta Far­kas Ferenc elnöknek a SZÖVOSZ és az Ipari Minisztérium által közösen adományozott okleve­let. Az oklevél átadása után a Mű­velődésügyi Minisztérium Szo­cialista Kultúráért kitüntető jel­vényt nyújtotta át Vén Lajosné pingálónak, a népművészet mes­terének. Jagicza Andrásné pin- gáló és Gazdik Péterné meo-ve- zető Kiváló Munkáért kitünte­tésben részesült. Az ünnepséget követően Mik­lós Zoltán felavatta a szövetke­zet új, 28 millió forintos beruhá­zással épült üzemházát, amelyet a vendégek megtekintettek. Az esemény után Romány Pál Kiskunhalasra látogatott, ahol a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üzemének ünnepi rendezvényén vett részt, amelyet a város május elsejei Ünnepségével kötöttek egybe. A gyűlés szónoka Szabó Miklós, a városi pártbizottság első titkára volt. Tegnapelőtt Kecskeméten a Ké­ziszerszámgyárban és a Dégáz- nál, tegnap pedig a Szerszám­gépipari Műveknél rendeztek munkaversenyt értékelő ünnep­séget. Hasonló rendezvény volt tegnap Kiskunfélegyházán, ahol az Április 4. Gépipari Művek dol­gozói miniszteri dicsérő okleve­let vehettek át. B. F. I. AZ 1986. ÉVI EREDMÉNYEKÉRT Kitüntetett gazdálkodó egységek, kollektívák Kiváló Vállalat: Kiskunhalasi Városi Tanács Kommunális Költségvetési üze­me. Miniszteri dicsérő oklevél: Alföldi Tüzép Vállalat, Kecs­kemét, Bács-Kiskun Megyei Építési és Szerelőipari Vállalat, Kecskemét, Bácsalmási Állami Gazdaság, Kiskőrösi Állami Gazdaság, Április 4. Gépipari Művek, Kiskunfélegyháza. Szakma, ágazat Kiváló Bri­gádja: Kecskeméti Erdőfelügyelőség Móra Ferenc szocialista brigád­ja, Bajai Állami Erdő- és Vad­gazdaság Gemenc szocialista brigádja. A Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Dolgozója: Szakács Kálmánné, az Olym- pos szocialista brigád vezetője, Gyümölcsléelőállító KFT, Nyár- lőrinc. Vállalat Kiváló Gyára: Kecskeméti Mezőgép Válla­lat Kiskőrösi Gyára, Kecske­méti Mezőgép Vállalat Tisza- kécskei Gyára, Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyára, Kézi­szerszámgyár Reszelőgyára, Kecs­kemét, Villamos Szigetelő és Műanyaggyár Kiskunfélegyházi Gyára. Vállalati Elfizem: Dél-magyarországi Áramszol­gáltató Vállalat Bajai Üzemegy­sége, Kőolaj- és Földgázbányá­szati Vállalat Kiskunsági Üze­me, Állati Fehérje és Takar- mányellátó Vállalat Solti Üze­me, Magyar Hűtőipari Vállalat Kecskeméti Gyára. Kiváló üzemegység: Dél-magyarországi Gázszolgál­tató Vállalat Kecskeméti Kiren­deltsége. A MÁV Élenjáró Főnöksége: Kecskeméti Pályafenntartási Főnökség, Kiskunhalasi Pálya- fenntartási Főnökség. A MÁV Szegedi Igazgatósá­gának Élenjáró Főnöksége: Kiskunfélegyházi Villamos Vo­nalfőnökség. A Posta Kiváló Brigádja: Kiskunfélegyháza Postahiva­tal, Együttműködés brigád. A Szegedi Postaigazgatóság Ki­váló Hivatala: Kecskemét 1,, Kerekegyháza, Pálmanasftora, Dunavecse. Kecel. Kunbaja, Kelebia. A Szegedi Postaigazgatóság Kiváló Brigádja: Távközlési Üzem Bácska bri­gádja, Tompa. Kiváló Termelőszövetkezel, il­letve közös vállalat: Faj szi Kék Duna Tsz, Vaskút! Bácska Tsz, Városföldi Dózsa Tsz, Tabdi Szőlőskert Tsz, Ka­locsa KAGE. Elismerő oklevél: Dunavecsei Béke Tsz, Kunfe­hértói Előre Tsz, Kecskeméti Alföld Szakszövetkezet. Dicsérő oklevél: Ersekcsanádi Búzakalász Tsz, Tassi Dózsa Tsz, Hartai Erdei Ferenc Tsz, Szanki Haladás Mgtsz, Jászszentlászlól Mgtsz, Kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz, Kiskunhalasi Vörös Október Tsz, Izsáki Sárfenér Tsz, Jakabszál­lási Népfront Tsz, Kecskeméti TO VÁLL, Bajai Bácska Húsipa­ri Közös Vállalat. Kiváló Szövetkezet: Kalocsai Népművészeti é* Háziipari Szövetkezet, Epszisz, Kecskemét. Elismerő oklevél: Kecskeméti Alumíniumipart Szövetkezet. A megye Kiváló Szövetkezete: Kiskőrösi Ipari Szövetkezet, Kecskeméti Ezermester Ipart Szövetkezet, Jánoshalmi Bács­ka Ipari Szövetkezet, Kiskun­félegyházi Asztalos Kisszövet­kezet. Kiváló Szövetkezet: Kiskunfélegyházi Takarékszö­vetkezet. Dicsérő oklevél: Bács-Kiskun Megyei Zöldért Vállalat, Türr István Lakásszö­vetkezet, Baja. A Szövoss elnökének oklevelet Méhész Áfész, Kecskemét. Elismerő oklevél: Bács-Kiskun Megyei Mozi­üzemi Vállalat. t

Next

/
Thumbnails
Contents