Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-13 / 87. szám
1987. április 13. • PETŐFI NÉPE • 5. GYENGÉLKEDŐ VÁLLALAT Próbapályán az új metró A Keripar gondjai Bácsalmáson A Kereskedelmi Berendezéseket és Gépeket Gyártó Vállalat 1. számú Berendezés Gyára bácsalmási üzemének telephelyét a vállalát 1975-ben vette meg. Az új üzemrésszel a Keripar növelte a kapacitását és olcsó munkaerőt kapott. Ugyanakkor az egy főre jutó 28 ezer forintos éves jövedelem alapján abban az időszakban a környék legjobban fizető munkahelyévé lépett elő. Napjainkban 52 ezer forintnál tartanak, amely a térség 65 ezer forintos átlagát is figyelembe véve, jelenleg a legrosszabbnak számít. Mi váltotta ki ezt a lemaradást és mit tehetnek a felzárkózás érdekében, erre kerestük a választ Bácsalmáson. Amikor a vevő még házhoz jött Legelőször Kuthy János üzemvezetőt kértük meg: ismertesse, hogy mivel foglalkoznak. — A telep, de az 1. számú gyár is párhuzamosan kiépített kapacitásával azonos termékek előállítására képes. Üzletberendezéseket, áru kirakására szolgáló különböző állványrendszereket, úgynevezett gondolákat gyártunk. Emellett egyedi megrendelésre belsőépítészeti berendezéseket készítünk. Az 1986. évi termelési értékünk a tervezettnél valamivel kevesebb, 36 millió 260 ezer forint volt. Dolgozói létszámunk 120 fő, ebből 80 a fizikai, asztalos, festő és lakatos munkát végez. Termékeink nem elavultak, kapacitásunknak az év elején mégis csak tíz százalékára volt szerződésünk. — A. munka hiánya összefügg az alacsony keresetekkel. Miért maradtak el megrendelések? — Nehéz lenne egyetlen dologgal megindokolni a bekövetkezett változásokat. Tény, hogy a nyolcvanas éveket megelőzően a Keripar monopolhelyzetben volt a belföldi piacon. A megrendelők házhoz jöttek, kényelmes helyzet alakult ki, a vállalat nem volt rákényszerítve arra, hogy vevő után futkosson. Mindez a marketing munka teljes hiányához vezetett. Másrészt a nagy budapesti szállodaépítkezések idején megjelentek a versenytársak és a külföldi tőke érzékelhető konkurenciát teremtett. A kihívást későn vettük észre és nem követte a megújulási szándék. A Keripar nem tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Nyilvánvaló, hogy a tehetetlenség Bácsalmáson is érzékelhetővé vált. Bekötött szemmel — Milyen lehetőségük van a közvetlen beavatkozásra? — Vállalkozói szerep nélkjil és a gazdálkodás, elemi feltételeit szolgáló számítások teljes hiányában folytatjuk a munkát. Ez azt jelenti, hogy megrendelést csak a budapesti törzsgyáron keresztül fogadhatunk el, még akkor is, ha a vevő helyben, nálunk jelentkezik. A hosszadalmas ügyintézés ideje alatt a terméket akár el is készíthetnénk. A gyártáshoz szükséges alapanyagokat a szállítási távolságra való tekintet nélkül szintén Budapestről kapjuk. Sem önálló anyagkönyvelést, sem értékelemzést, elő-, utókalkulációt nem végzünk. Az előállított termelési értéken kívül semmilyen adattal nem rendelkezünk, fogalmunk sincs arról, hogy milyen hatékonysággal dolgozunk; egyáltalán gazdaságosan tevékenykedünk-e. Éves keret alapján egyedül a bérgazdálkodásban vagyunk önállóak. A törzsgyár illetékeseinek meghallgatása nélkül könnyen az a vád érhetne bennünket, hogy egyoldalú a tájékoztatásunk. A helyi pártbizottság társaságunkban lévő munkatársa, Varga József járt Budapesten. — Miről tárgyaltak és milyen benyomásokat szerzett a vállalatról? — Véleményem szerint a bácsalmási üzemben megbízható és tettrekész a kollektíva. Aggodalmuk érthető, hiszen nem rajtuk múlik a gazdálkodás sikere. Ha a jelenlegi körülmények között kell továbbra is dolgozniuk, félő, hogy munkahelyet változtatnak. Becsületükre legyen mondva, kitartottak a bajban és saját maguk is keresik a megoldást. A budapesti látogatás ugyanezt a célt szolgálta; ígéretet kaptunk, de ha arra gondolok, hogy a törzsgyár létszáma a nyolcvanas évektől kezdve, amikor még jól ment a vállalatnak 850 főről 220 főre csökkent, nem tudom, kivel fogják megoldani a problémákat. Gyakorlatilag nincs se termelési, se gyártáselőkészítési osztályuk. Fejlesztési lehetőségek híján a fővárosi gárda alacsony jövedelem mellett, szintén mostoha körülmények között dolgozik. Csak egyetlen példát említek: raktárhelyiségük egy üzemelő vágóhíd pincéjében kapott helyet. A Keriparnak saját érdeke is fűződik ahhoz, hogy gyors és hatékony változtatásokra kerüljön sor a vállalatnál. Az öntevékenység feltétele az ésszerűség — Az adottságokat figyelembe véve mi lehet a megoldás? — kérdeztük most már Kecskeméten Tóth Istvántól, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai munkatársától. — Jobban ki kellene használni a bácsalmásiak öntevékenységét a saját munkavállalási lehetőség megteremtése és a rutinjellegű gyártási feladatok előkészítése tekintetében. Az adminisztrációs munkában ezzel el lehetne jutni egészen a szűkített önköltség számításáig, tehát a gazdaságosság kimutatásáig. Ami a gyakorlati lépéseket illeti, a megye vezetői és az Ipari Minisztérium között közelmúltban megtartott egyeztető tárgyaláson megkértük a közvetlen munkavállalási lehetőséget a bácsalmási üzem számára. Ebben a kérdésben legkésőbb április 30-ig döntés születik. Ez átmenetileg megoldhatja a problémát, legalábbis ami a kapacitás lekötését illeti. A további kibontakozáshoz azonban valamennyi érdekelt fél hatékony munkájára szükség lesz. Kisvágó Árpád NEM UTÓPIA Termelj a gyárban számítógéppel! A mai ötven éven felüliek azt tanulták az ’50-es évek elején a szemináriumon, hogy ők még megérhetik a termelés automatizálását. Azt az időszakot, amikor az embernek már csak napi 4—5 órát kell dolgoznia, mert gépek, automaták végzik helyette a munkát. Az akkori fiatalok meg voltak győződve, hogy ez megvalósul, ám még homályos elképzelésük is alig volt arról, miképpen? Ma már — több mint három évtized múltán — szinte minden lényeges dologra választ tudnak adni a szakértők, a CAD/CAM rendszer jóvoltából. A magyar szakemberek a közelmúltban tekintették át az Ipari Minisztériumban (IPM- ben), hol tart ez ügyben a világ, s persze, hazánk. Műszaki rajz — komputerrel A CAD/CAM angol betűszó összetétel egyébként számítógéppel segített tervezést és gyártást jelent magyarul. Újszerűsége akkor szembeötlő, ha összehasonlítjuk a klasszikus termelésszervezést a jövőbelivel. Még aki alig járt üzemben, az is tudja a filmekből, hogy a hagyományos tervezést és termelés szervezést a papír „uralma és vándorlása” jellemezte. Műszaki rajzolók, szerkesztők légiója dolgozott a műtermekben felállított rajztáblák mellett, tűhegyes ceruzákkal, redisztollal, vonalzóval rajzolták, szerkesztették meg az új gépeket, azok alkatrészeit. Amikor elkészültek, megkezdődött a papír ván- dorútja: műszaki rajzót kapott a marós, esztergályos stb. Onnan kellett leolvasnia, milyen munkadarab előállítását kívánják meg tőle. Bármennyire elnagyolt kép is ez a hagyományos tervezésből és termelés szervezésből, de a lényege igaz. S mit hoz ezzel szemben a jövő? Erről már az MTA Számítástechnikai Automatizálási Kutató Intézetében, illetve a Központi Fizikai Kutató Intézetben kaptunk szemléltető képet, hiszen — a minisztériumban megtartott előadásokat követően — bemutatót szerveztek. S mit láttunk ezen a bemutatón? Kisebb és nagyobb elektronikus számítógépek sokaságát. Mindegyik előtt fehérköpenyes ember ült, aki fürge ujjakkal „játszadozott” a gép írógéphez némileg hasonló billentyűzetén. A „zongorázó” ujjak nyomán bonyolultnál bonyolultabb gép- alkatrészek térhatású rajza jelent meg a tv-képernyőhöz megszólalásig hasonló készüléken. Ilyen-olyan csapágyak képét láttuk például, ebből-abból a szögből szemlélve, vagy emberi lábfej építményét (az emberi lábfej a biológia egyik csodája!), hiszen a cipőfelsőrész készítéséhez például ezt is le kell rajzolni. A bemutatót vezető szakemberek elmondották, hogy előbb- utóbb Magyarországon is eltűnnek a rajztáblákkal zsúfolt, fehérköpenyes emberek légióját foglalkoztató műtermek, hiszen számítógéppel sokkal gyorsabb és eredményesebb a tervezés, szerkesztés. A robot ízületei Dehát ez még csak a tervezés, mi pedig azt mondottuk, hogy a termelés szervezését is segíti majd a számítógép. Ennek mikéntjéről is képet alkothatott az, aki részt vett a bemutatón. Az egyik képernyőn például egy robot ízületeit láttuk — mozgás közben. A másikon pedig azt, milyen mozgást végeznek a marógép kései, az ilyen-olyan mértékű előtolás alkalmából ... A szakemberek szimulációnak, vagyis számító- gépes modellezésnek nevezték ezt a jelenséget, elmondva: a billentyűk nyomogatásával elő lehet idézni, mi minden fordulhat elő munka közben? „Eddig azt mondtuk: a puding próbája az, hogy megeszik. Most már ehelyett inkább így fogalmazhatnánk: a puding próbája a szimuláció” —jegyezte meg szellemesen Sándory Mihály, a MEV (Mikroelektronikai Vállalat) nyugalmazott vezérigazgatója, az IPM tanácsadója. Visszatérve a lényegre: a hagyományos gyárak esztergályosa, marósa ott áll a munkagépnél, s közvetlen részvétellel mar, esztergál. A CAD/CAM rendszer üzemeiben robotok, manipulátorok végzik ezt a munkát, amelyek tevékenységét számítógép hangolja össze. Az ember a komputer billentyűzetén vezérli, a képernyőjén ellenőrzi a folyamatokat. A telefónia függvénye Horváth Mátyás, a Műegyetem tanszékvezető tanára az IPM-ben elhangzott előadásán elmondotta, hogy az USA-ban és Japánban, ahol leginkább elterjedt a CAD/CAM rendszer, kevés emberrel dolgozó gyárak értékes gépek tömegét képesek előállítani. Nálunk — a már említett Sándory Mihály utalt arra — csak szerény kezdő lépésekről lehet beszélni. Főként a járműiparban (Ikarus, győri Rába, illetve Csepel Autógyár), az energiatermelés és elosztás világában, illetve a nehéz vegyipar fontosabb üzemeiben (TVK, BVK stb.) számíthatunk aránylag gyorsabb térhódításra. De — amint oly sok más — még ez is a telefónia függvénye. Az egyik legnagyobb vállalatunk vezérigazgató-helyettese emlékeztetett rá, ma 3—4 órát is igénybe vehet, amíg telefon- kapcsolatot lehet létesíteni Budapest és az ország egyik kisvárosa között és viszont. Az elekt- ronizáció, közte a CAD/CAM rendszer kibontakozásáról csak akkor lehet szó, ha a mai helyzet aránylag gyorsan és gyökeresen megváltozik. Magyar László TÁDZSIKISZTÁN Szövetkezeti üzletközpont • Nagy a választék gyümölcsből és zöldségből. A tadzsikisztáni Leninabadban új szövetkezeti üzletközpont nyílt. Máris nagy népszerűségnek örvend, hiszen minden kapható itt, ami Tádzsikisztánban terem: dinnye, szőlő, alma, gránátalma és zöldség. Nagy a választék hús és tejtermékben. Gazdag a kínálat a tadzsik fogyasztási szövetkezetekhez tartozó Asti konzervgyár termékeiből is. Az üzlet melletti presszóban gyümölcsleveket, keleti és egyéb édességeket kínálnak. • Vásárlás után az emberek szívesen pihennek meg az üzlet- központ presszójában. Az új, energiatakarékos metrószerelvény első két kocsiját próbálják a BKV szakemberei a gyorsvasúti igazgatóság járműtelepén. A GANZ- MÁVAG és a Ganz Elektric kivitelezésében készült vasúti jármű hat kocsija 1116 utas szállítására alkalmas. Az új metró a sikeres próba futásokat követően segíti majd a főváros tömegközlekedését. A képen: A II. vizsgáló csarnokban a Ganz-Mávag és a Ganz Elektric szakemberei mozgási próbákat végeznek. i ' építkezők figyelem Ajánlatos tájékozódni Itt a tavasz — bár az idén ezt a tényt egy jó ideig csak a naptár mutatta — az építkezések kezdetének időszaka. Arról, hogy azoknak, akik a nagy vállalkozásba fognak, mire kell tekintettel lenniük, Laár Árpádtól az Építési- és Városfejlesztési Minisztérium építésügyi igazgatási főosztályának helyettes vezetőjétől kértünk tájékoztatást. — A mindenki számára kötelezően betartandó szabályokat a különféle építkezésekkel kapcsolatban az Országos Építésügyi Szabályzat foglalja magában — mondta a főosztályvezető-helyettes. — A legújabb ilyen jogszabály még egy éve sincs érvényben — tavaly július 1-jén lépett életbe. S mindazokat az építési kötelmeket tartalmazza, amelyeket a tervezés, a kivitelezés és a hatósági eljárás során be kell tartani, ezen kívül külön foglalkozik a városrendezés kérdéskörével is. — Ebből a rendeletből mit célszerű ismernie azoknak, akik építkezésbe kezdenek falun vagy városon? — Mindenekelőtt azt emelném ki, hogy á pillanatnyilag hatályban lévő rendelet sokkal nagyobb mozgásteret ad a helyi tanácsoknak, mint a korábbi szabályzatok. Éppen ezért, mindenkinek azt tanácsolhatom, hogy mielőtt munkához látna, jó, ha kikéri a szakemberek véleményét. Vagyis, veszi a fáradtságot, és elmegy a helyi tanács építésügyi osztályára, tisztázandó, megvalósíthatja-e elképzeléseit, vagy valamilyen okból módosítani kell azokat... — Tehát be kell szerezni az építési engedélyt... — ... Természetesen, igen, de az engedélyezési eljárást nem ez a rendelet szabályozza, hanem egy másik jogszabály —, amely az engedélyezésről intézkedik —, ezt ez év elején fogadták el, és 1987. április 1-jétől érvényes. Ebben a rendeletben van lefektetve, hogy mihez szükséges építési engedély, és mihez nem. Az Országos Építésügyi Szabályzat csak azt tartalmazza, milyen formai kritériumoknak kell az építési engedélynek eleget tennie. — Akkor az Országos Építésügyi Szabályzat miként és miben érinti közvetlenül a lakosságot? — Mint már utaltam rá, az úgy-' nevezett területfelhasználási előírások betartása mindenki számára kötelező. Építeni csak ott szabad, ahol erre lehetőség van. S hogy hol van mód építkezni, azt az említett szabályzat előírásainak figyelembevételével a helyi tanácsok döntik el. Ők sorolják kategóriákba, építési övezetekbe a városok, községek területét, ezzel tulajdonképpen eldöntve azt is, hogy egy szóban forgó telekre milyen és mekkora épület építhető. — Rendelkezik-e a szabályzat az építési tilalmakról? Ugyanis ezek a tilalmak nagyon sok helyen igen régóta érvényben vannak. — Igen, a szabályrendelet az építési tilalom fogalmát a korábbiakhoz képest módositotta. Építési tilalmat elrendelni csak indokolt esetekben lehet. A szabályzat három kategóriát ismer: az öt és a tíz évre szóló, valamint a visszavonásig érvényes tilalmat. Ez utóbbit csak veszélyhelyzet esetén — például földcsuszamláskor lehet elrendelni. Tízéves korlátozás alá eshet az a terüjet, ahol közművesíte- nek. Öt évig tarthat zárolva egy- egy községi, vagy városi tanács építési területet akkor, ha rendezési tervet készítenek a településen. — Van-e a szabályzatnak még olyan fontos rendelkezése, mely közvetlenül is érinti a lakosságot? — Voltaképpen az OÉSZ előírásai között igen sok ilyen van. Azonban ezeket nem a magánszemélyeknek, hanem a hatóságoknak, vagyis a tanácsi dolgozóknak kell ismerniük. Éppen ezért, mert a mostani szabályozás, mondhatni csupán keret jellegű, és csak a legfontosabb kötelező előírásokat tartalmazza, a helyi szakemberek felelőssége megnövekedett: a helyi ügyekben a helyi sajátosságokat figyelembe véve járhatnak el. Azért mondanék néhány esetet, amikor az Országos Építésügyi Szabályzat előírásainak követése kötelező. Ilyen a tűzvédelmi szabályok betartása, vagy a lakások úgynevezett benapozása — kapjanak a lakóterek elegendő napfényt —, illetve az, hogy az üdülőtelkeken tavaly év közepe óta csak egyetlen épületet szabad építeni, ennek magában kell foglalnia mindent, a garázst és a csónaktárolót is. Továbbá minden épületben, amelynek magassága meghaladja a 11,6 métert, es emberek huzamos tartózkodására szolgál, liftet kell építeni. — A szabályzat érvénybe lépése óta milyen tapasztalatokat szereztek? — Az alkalmazás körül nincsenek különösebb problémák, ezt nyugodt szívvel kijelenthetem. Persze itt-ott akadnak zökkenők, főként a tanácsok számára szokatlan még a megnövekedett önállóság, és ezért néha nehezebben tudnak dönteni. Azonban alapvetően az összkép kedvező. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy azok, akik építkezni szeretnének előzetesen tájékozódjanak lehetőségeikről —, főként a helyi előírások ismerete végett tanácsos mindez —, mert így elkerülhetik a hatóságokkal való vitát, a huzavonát, a bosszankodást. Cs. A.
