Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-11 / 86. szám

művelődés szabad idő Eszmélet VI. könyvespolc Bodri Ferenc grafikája „ím itt a szenvedés belül, ám ott kívül a magyarázat. Sebes a világ — ég, hévül • s te lelkeden érzed a lázat. Rab vagy, amíg a szíved lázad — úgy szabadulsz, ha kényedül nem raksz magadnak olyan házat, melybe háziúr települ.” (József Attila) VARGA MIHÁLY Háló Hálót sző szorgalommal a pók. Hiszen, hogy tőlem függ élete még. Végül is élni hagyom: rettent, hogy müvét befejezni képességem nem elég. FRIGYESY ÁGNES Sorok tengeren túlra Tenger választ tőled. Simogató-sikoltó kérlelő-könyörgö álomtól áradó távolság. Hullámok ringásán kísérlek. Ahol jársz: minden ölel. A tlengsz a szédítő időn, s tengert-rázó ébresztésem: szerelmem hazájába visszatalálj.. . Szép versek 1986 A líra mindig örök jelen, má­hoz szól, nekünk vall. Még ak­kor is, ha a múltból, távoli tájak környezetéből lép elénk. Min­dig az egyes ember érzelmei, gondolatai szólalnak meg ben­ne, de közvetve vagy közvetle­nül a költő mögött kirajzolódik a kor, a nagyobb közösség. Sartre vall arról, hogy az igazi író mindig „szituációban van” korával, nem tud elszakadni tő­le. így a magyar költők sem, Balassitól Illyésig. Hiszen éppen a kecskeméti színházban felol­vasott versében — a Bevezetés egy Kodály-hangversenyhez cí­műben — Illyés Gyula fogal­mazta meg azt, hogy a karmes­teri pálca mozdulatára megele­venedik a múlt is, a majtényi, mohácsi, muhi mező, az „egri üszők” és a „drégelyi várfok”. A magyar költészet ünnepére, József Attila születésnapjára, minden évben napvilágot lát a Szép versek című antológia, mely lehetőséget nyújt arra, hogy ezt olvasva számot ves­sünk az elmúlt esztendő lirai termésével. A Szép versek 1986- os antológiáját Ilia Mihály, a kitűnő irodalomtörténész szer­kesztette. Az évek múlása sajnos min­dig együtt jár azzal, hogy a Szép versekben egy-egy név gyászke­retben jelenik meg. Nemrég kel­lett búcsút vennünk Illyés Gyu­lától, Kálnoky Lászlótól, Ladá­nyi Mihálytól. Még itt olvashat­juk Kálnoky két versét és fel­idézhetjük az idős korában köl­tői énjét különös módon meg­újító, megsokszorozó Kálnoky fanyar, ironikus sorait: „At- szundikálnak egy-két emberöltőt / a hétalvók —, ,s nagyszájú ném- berek / ostobasága csüggeszti a költőt. / Belátja már: szél ellen nem lehel." Az elmúlt esztendő­ben távozott el Benjámin Lász­ló, a „farkasok nevelte fiú", aki szívesen szólt kesernyés Gulli- ver-álmairól, Buga Jakabként mélyen őrzött hitéről. Most A tettes nyomai című versében vall a környezetünket pusztító emberről: a savmarta fákról, le­hullt madarakról. Ma már más­képpen kell olvasnunk az azóta elhunyt Hajnal Gábor Útrakel- nek című versét, vagy Héra Zol­tán Hol szólt a kolomp-ykt. Egy antológia sem mérhető azzal, hogy kik maradtak ki, hanem csak azzal, hogy kik sze­repelnek benne és milyen műve­ikkel. Azt hiszem, nem elfogult­ság az, ha Bella István verseit érezzük a kötet talán legszínvo­nalasabb alkotásainak. Csodás harangokat kongat Nagy Lász­ló hatvan éves születésnapján; hét évvel halála után: az iszkázi, a Föld, a Nap, a Hold, a Haza harangját, hisz vele a halál elvi­selhetőbb, az élet hordozhatóbb lenne. Bella másik felejthetetlen sirató-versét az Élet és Iroda­lomban olvashattuk: Visky Ár­pád élő ravatalánál. Újraolvasva is nagy vers, megrázó erejű („te Ady-életü remegés, dac és félés, / mért játszasz most ott, hol val­lató vaku villog, / taps helyett föld dörög, s bonckés súgja a végszót—”) Csíki László versei ugyancsak a legerőteljesebbek közé tartoznak. Az apokrif ko­mornyik címűt Lászlóffy Ala­dárnak ajánlja, és a magyar múlt elevenedik meg előtte Mo­hácstól a Don-kanyarig és Ara­dig. S ahogy a hársakat nézi: Damjanichot látja. A boriink vására című versét meg Farkas Árpádnak, költőtársának ajánl­ja Csíki: „E jó nyelv nékik is életet adó, I habár a jó szó már rajtuk sem segít.” „Négy nemzedék" — írta fel egyik legsikerültebb költői an­tológiánk fölé régebben Sőtér István. A Szép versek is mindig több nemzedéket szólaltat meg: Keresztury Dezsőtől, Weöres Sándortól Kántor Péterig és Kukorelly Endréig. Természete­sen régi és mai költőink sem tudnak kívül lenni az időn: Ke­resztury Hetvenöt után címmel ír verset Vas Istvánnak. Csorba Győző Még címmel a rövid ha­táridőket figyeli, Vészi Endre a „megtöretés fokozatait" foglalja versbe, és fájón kérdezi: Hány perc a nyár? A fiatalabb nemzedékből Ba­ka István Helsingőr, Imre Flóra Megbicsaklik az ének, Kántor Péter in memóriám Kosztolányi című versét olvashatjuk újra szí­vesen. S milyennek látják a köl­tők a mai ember sorsát? Aczél Géza A térség kritikájáról szól, Bertók László a mindent meg­magyarázó kommentárokat bí­rálja. Utassy József „torkig va­gyok"- hangulatban van, Garai Gábor megváltást keres, Szécsi Margit „lélekké rokkant kato­náról” ír... A mai líra néhány jellegzetes­ségét is nyomon követhetjük e kötetet olvasva. Leheletfinom sóhajtásnyi vers Weöres Sándo­ré, ellentétben Juhász Ferenc hosszú költeményeivel. A mesz- szi múltba visz Horatiust követ­ve Jánosy István. A prózavers műfajában vall Nemes Nagy Ágnes, Parancs János. A bibliai Józsuát idézi Rákos Sándor, míg Somlyó György a „palimp- szesztekkel" kísérletezik, Szepe­si Attilát pedig Van Gogh fest­ménye ihleti írásra. Természetesen minden olva­sás más, mindenki újabb és újabb szép verseket vesz észre. Mi, Bács-Kiskun megyeiek, a Forrás című fölyóirat olvasói, örömmel fedezhetjük fel a Szép versek antológiában Pintér La­jos és Kovács István költemé­nyeit. S hozzágondoljuk a ma­gunk versélményeit: Buda Fe­renc, Hatvani Dániel, Goór Im­re, Raffai Sarolta és mások ver­seit. S most, a költészet ünnepén külön köszönthetjük a József Attila-díjjal kitüntetett Csukás Istvánt, Gergely Ágnest, Kalász Mártont és Zalán Tibort. Mind­nyájan a költői csodát igyeksze­nek megragadni, mint Weöres Sándor ltja: „Egy versnek lába lóg, / én elkapom, nem eresztem. / Aztán bontakozik / a törzse is. I Meg a feje, / ki tudja honnan. / Csodálatos, / hogy sejtelmekből I eggyé összeáll." Szekér Endre PINTÉR LAJOS Televény Nemzedékünk: apák, anyák és holtak. Apák, anyák, kik címeresek: jövő-bélyegesek. És a holtak, kiknek már nem üzen a holnap. Alig öleltek, senkit meg nem öltek, a béke halványkék fényében éltek, nézed őket, őket nem fegyver ölte meg, fegyvernél kényesebb képzetek, penge-élek, tiltások, fenyegetések, szerelmek: szívtájnak döfött kések. A földanya méhében ülnek, visszavont magzatok, belülről rúgnak, dörömbölnek, gyúródik, reng a föld felettük. Nemzedékünk, apák, anyák, címeresek: jövő-bélyegesek, és a holtak, kiket nem feledtünk. És vonulunk most kéz a kézben, titkosan, fegyvertelenül. Leköpött zászló az arcod, leköpött zászló az arcom. Szétvert csapat, istenáldotta brancs, álmomban együtt láttalak: kéz a kézben, kéz a kézben. A nemzedék, azt hitted: gyémánt-nyílhegy, azt hitted, vas-pánt, vas-ék, azt hitted, gömb-kiteljesedés. S most látod, a nemzedék: televény. Őszi kert: együtt szökevény fák, nyúrga nyírfa, akác, kerekarcú besúgó szél. Szívemben, az idő utcakövén végül már csak a legjobbak vonulnak, hűségük nem-romló pénz. Vonul a nemzedék kéz a kézben: apák, anyák és holtak. E=3 Húsvéti apróságok A tavaszváró ünnepek hagyományos nagy ajándékozási alkalma a húsvét. Kicsinyek, nagyok szívesen készítenek hozzátartozóik részére valami aprósá­got. Természetesen, a gyermekek várják a nyuszit, az elrejtett csokifigurát, színes tojásokat. Az ünnepi asztal dísze is a főtt tojás, amit a háziasszony legtöbbször színes vízben főz meg vagy ha egy picit több ideje van, a nagylá­nyok segítségével díszít. A hagyományos díszítés mellé, egy új ötletet javaslunk. A készen kapható üdvözlőkártya helyett, levelezőlap méretű fehér kartonlapra, színes papírból, anyagdarabokból, tojásból kibújó pipit, lépegető kakasfigurát rajzolunk, ragasztunk. Ajándékozási ötletnek ezen motívumokat dobozra vagy gyufás- skatulyára ragasztva, bizonyára szívesen elkészítik a kisiskolások, és örömet okoznak a megajándékozott hozzátartozóknak. A mintavariációk csupán ötletek, az átrajzolásnál egy kocka mérete 2x2 cm. SZABÁSZATI ÚJDONSÁG Nagy divat a válltömés. Most már lehet kapni hazai boltokban is, de koránt­sem olyan állapotban, hogy azt azonnal a ruha vállába varrhatnánk. A félig kész válltömést selyemmel vagy a ruha anyagának maradékával kell bevonni a rajzon látható módon: kétszer lefűzni a szélét, és cikk-cakk öltéssel eldolgozni. Ezek után illesszük á ruha vállába. Szokás a vállvaráson kívülről végigvarrni, de díszítőtűzéssel a rajzon látható módon illesztem is. Vannak úgynevezett lebegő válltömések, amelyeket csak a nyakkivágás szélén és a káröltő tetején egy-egy öltéssel rögzítenek. Ez azért jó, mert mosásnál, tisztításnál a válltömést egysze­rűen ki lehet emelni a ruhadarabból. A válltömés illik a selyemblúztól a farmer- zakón át a pulóverig minden női ruhadarabba. Ez az idei év legfőbb szabászat! újdonsága. ÜNNEPI ASZTALRA Ősi húsvéti ünnepi étrend a gyenge bárány, a főtt to­jás, a sonka és a kalács. Ezek közül a tojás kötődik legré­gebben a tavaszi ünnephez. Csaknem egész Európában és Ázsiában a termékenység jelképének - tekintették. A húsvéti bárányka úgyszin­tén a pogánykori áldozati állat hagyományának to­vábbélése. A sonkával pedig alighanem az ünnepet meg­előző hosszú böjtöt akarták ellensúlyozni. A kötözött vagy csontos sonkadarabot a főzés előtt 5 —6 órával ajánlatos langyos vízben alaposan megmosni, majd friss langyos vízben beáztatni. Ez arra jó, hogy a füstölés során kiszikkadt rostok megduzzadjanak, vi­zet vegyenek fel — fellazult állapotban kezdjenek főni, és hogy a felesleges só kiáz­zék a húsból. Mivel nem tudni, hogy a sonka mennyi­re sós, a főzés megkezdése után 15—20 perccel ajánla­tos a levét megkóstolni. A füstölt húsok nagyon las­sú főzést kívánnak. A lo­bogva fövő lé ugyanis szét­roncsolja azokat a szinte lát­hatatlan zsírszöveteket, amelyektől a hús laza, leve- ses. Ha a hús és a csont elvá­lik egymástól, illetve ha a kötözött sonka madzagja le- bomlik, akkor biztosan pu­ha a hús. A legfontosabb tudniva­ló: a füstölt sonka akkor lesz jó szaftos, könnyen, szépen szeletelhető, ha a főzővizé­ben hagyjuk teljesen kihűlni, megdermedni. Ha melegen akarjuk tálalni, akkor is kell hűteni, és szeletelve melegít­sük fel a saját levében. A sonka főzővizét leszűr­ve, kisebb adagokba szét- töltve a mélyhűtőben „füs­tölt jég” formájában tárol­hatjuk, s ízesítésre hónapok múltán is felhasználhatjuk. Végül mi legyen a mindig kimaradt sonkával? Érde­mes a kövérjével együtt le­darálni, tojás és áztatott zsemle hozzáadásával, némi fűszerezéssel pogácsát készí­teni belőle, és forró olajban kisütve, főzelékhez feltétnek feltálalni. Lehet belőle va­csorának, tízórainak alkal­mas szendvicskrém is, ha át- darálás után hozzákeverjük a főzőlevéről leszedett zsírt, kevés mustárral, fokhagy­mával ízesítjük, edénybe töltve kifagyasztjuk. Majo- nézes köretet is készíthetünk belőle: körülbelül azonos mennyiségű sonkát, sava­nyú uborkát és főtt tojást apró kockákra vágunk és összekeverjük a majonézzel. Ugyanebből töltött almát, illetve burgonyát is tálalha­tunk. Ecetes, sós, cukros vízben megfőzzük a félbevá­gott, előzőleg megtisztított és kivájt almát (ezt csak 1 —2 percig főzzük!) vagy burgonyát. Hidegen töltjük, díszítjük. Előételnek vagy ■vacsorára magában is ele­gendő. Igazmondás Jules Renard francia író ma is aktuális gondolata a rejtvény két hosszú sorában olvasható. VÍZSZINTES: 1. A vizsgázó húzza ki felelés előtt. 6. Az egye­tem felelős vezetője. 12. Balázs Béla-díjas filmrendező (Ferenc). 14. A Nyomorultak című re­gény francia írója (Viktor). 15. Tegnapután. 16. Gyilkolt. 17. Renard gondolatának első része (Zárt betű: D.) 19. A Visztula partjai! 20. Lekvár. 21. Angol férfinév. 22. Ezt az egyetemet a TIT szervezi. 24. Táplálkozás. 26. Amikor a hó és a jég kezd vízzé válni. 28. Nyakmelegítő, névelővel. 29. Kamionfelirat. 31. Kíméletlenül tapos. 33. Év­szak. 34. Ráfizet valamire. 37. Védi a halakat az orvhalászok­tól. 39. Tréfásan bendőnek mondjuk. 40. A bükkönnyel ro­kon takarmánynövény. 4L Hashajtó drazsé. 43. Nő, szapo­rodik, mint eső után ... 45. Ro­mán terepjáró gépkocsi. 46. Ka­lap készül belőle. 49. Férfinév. 51. Világszövetség. 53. Egy do­bással ledönti az összes tekebá­but. 54. Color . . ., színes tévé­márka. 55. Húst tartósít, sóval. 57. Egykori címzésrövidítés. 58. Brigitte Bardot. 59. Micsoda? 62. Kedveskedő kijelentés. 63. Te meg ő. 65. Olgácska. 66. Itt­hon. 68. Zárka, névelővel. 69. Az USA egyik tagállama, fővá­rosa: Boise. FÜGGŐLEGES: 1. Izrael legnagyobb városa. 2. Sírfelirat. 3. Magad. 4. Az amaz ellentéte. 5. A felsőfokjele. 6. Vas megyei község, Fürts Sándor szülőhe­lye. 7. ... Bahr, NSZK-beli po­litikus. 8. Kossuth-díjas költő, 1972-ben hunyt el (Lajos). 9. A múlt idő jele. 10. Omszk fo­lyója. 11. Rádió- és villamossági kereskedelmi vállalat. 12. Dip­lomata. 13. Nem titkos. 14. Ti- zenketted része az évnek. 18. Reperál. 20. Ugyancsak. 23. Bőven van ideje. 25. A gondolat befejező sora (Zárt betű: Z.). 27. Csöndesen mérgelődik. 30. Basszusszerep a Szöktetés a sze- rájból című operában. 32. Fosz­togat. 35. Aszott páros betűi. 36. Hajlított fából készült bú­torfa. 38. A dallam része! 4L Svéd férfinév. 42. Hajlíthatat- lan. 44. Jótékonykodó. 45. Alekszej Tolsztoj fantasztikus regénye. 47. Kis Mátyás. 48. Fuszekli. 50. Női név. 52. Ke­servesen sír. 54. Az antimon vegyjele. 56. Kártyaszín. 58. Hí­res jugoszláviai fürdőhely. 60. Határtalanul ingat! 61. Á Há­rom a kislány című daljátékban az egyik leány. 62. Közlekedési csomópont Budán. 64. Monte Cristo börtöne volt ez a sziget. 67. Feltéve. H. J. Beküldendő: a vízszintes 17. és a függőleges 25. számú sorok megfejtése. Az április 4-én közölt rejtvény helyes megfejtése: MAKRISZ AGAMEMNON; CSIK- SZENTMIHÁLYI RÓBERT; MIKUS SÁNDOR; SOMO­GYI JÓZSEF; PÁTZAI PÁL; KISS ISTVÁN. Az elmúlt héten közölt ke­resztrejtvény megfejtői közül könyvutalványt nyertek: Kiss Jánosné, Bácsbokod; Szabolcs István, Baja; ifj. Ódor Józsefné, Csávoly; Horváth Árpádné, Kecskemét.

Next

/
Thumbnails
Contents