Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-06 / 81. szám
TI 91LAG PBOLETABJAI. EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KLÓ. évf. 81. szám Árai 1,80 Ft 1987. április 8, hétfő Cselekedni kell írta: Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára Visszapillantva a múlt eseményeinek társadalomformáló sodrására, jogosan állapíthatjuk meg, hogy nagy, történelmi jelentőségű utat tettünk meg. Az elmúlt 41 év küzdelmei, eredményei és hibái, örömei és keserűségei, mindaz, ami történt, jelentik azt a tapasztalatokban gazdag múltat, amelynek tanulságaira nagy figyelmet kell fordítanunk mind jelenkori cselekvéseinkben, mind jövőt alakító terveinkben. Az elmúlt 41 év a szocializmus megalapozásának, építésének és fejlesztésének története, amelyben az állandóságot és a megújulást hordozó folyamatok egyidejű jelenléte és erős kölcsönhatása ösztönözte — néha talán megkésve — » társadalmi haladást szolgáló cselekvést. Ennek a ,. cselekvésösztönzésnek’’ az átfogó programjait — főként az utóbbi harminc esztendőben — „a dolgozó nép pártja’’, a Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezte, szervezte és váltotta valóra az állampolgárok döntő többségének aktív részvételével. A történelem arra tanít, hogy a tennivalók kellő időben történő felismerésétől, és főként a soron levő feladatok késlekedés nélküli, pontos végrehajtásától ^alapvetően függ a társadalmi, gazdasági fejlődés üteme. A jelen időszakban a tennivalók, a feladatok a társadalmi termelés hatékonyságának radikális javításával, a munka termelékenységének jelentős fokozásával, a gazdasági és társadalmi fejlődés ütemének meggyorsításával kapcsolatosak. A szocialista társadalmi rendszer igazi vonzerejét ugyanis csak akkor növelheti, ha minden téren jobb, értelmesebb és erkölcsösebb életformát garantál az embereknek, mini a kapitalizmus. A szocializmus természetéből, lényegéből adódóan ehhez megvannak a lehetőségek, azonban ezeket eddig csak részben használtuk ki. Társadalmi rendszerünkben hatalmas tartalékok vannak, amelyek feltárásában és hasznosításában magának az embernek van a legnagyobb szerepe. Amikor a tartalékokról beszélek, akkor nem egyszerűen csak az anyagi erőforrásokra, hanem sokkal inkább a legfontosabb termelési tényezőben, a humán erőforrásiban rejlő, kimeríthetetlen lehetőségekre gondolok. Ezek a lehetőségek elsősorban nem a munka intenzitásának növelésében, hanem a munka minőségi jegyeinek javításában, a tudás, ctz alkotó tett megbecsülésében, az egyéni teljesítmények kiemelt elismerésében, az olyan társadalmi légkör kialakításában keresendők, amelyben nemcsak a jó közérzetnek„ hanem magának a létezésnek is szükséges és természetes feltétele az eredményre törő, fegyelmezett munka. A Központi Bizottság múlt évi novemberi és decemberi határozata utat nyitott az új kezdeményezések, az új reformok előtt. Most az a feladat, hogy megszülessenek a végrehajtást felgyorsító kormányzati. intézményi és vállalati intézkedések, hogy megkezdődjön a munka minőségének és eredményességének radikális javulása. Nem szabad megengedni a késlekedést, a tettrekészséget csökkentő huzavonát, a határozatok utólagos átértékelésére irányuló praktikákat. Meg kell követelni a határozatok torzítás- mentes végrehajtását, és vállalni kell az ebből adódó átmeneti konfliktusokat. A munka megjavítása minden szinten új stílust követel. A figyelmet mindenekelőtt a feladatokra, az optimális megoldás kiválasztására és megvalósítására kell összpontosítani. Fel kell hagyni a rossz adottságokra, a támogatások és kedvezmények hiányára Való hivatkozásokkal. Ugyanakkor minden vállalat és intézmény kötelessége, hogy küzdjön az eredményes működés feltételeiért, a határozatok torzításmentes végrehajtásáért. Az elmúlt év december 28-án a Központi Bizottság nagy- jelentőségű állásfoglalást fogadott el a műszaki fejlődés meggyorsításáról, és a tudományos kutatás eredményességének fokozásáról. Ez az állásfoglalás tulajdonképpen a novemberi határozathoz kapcsolódik, mivel a termelés hatékonyságát és a termékek versenyképességét alapvetően a műszaki fejlettség színvonala, a gazdaság innovációs készsége és képessége határozza meg. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a műszaki haladás gyorsítása kiemelt jelentőségű nem halasztható feladat, amelynek végrehajtásától alapvetően függ szocialista társadalmi rendszerünk erejének további növekedése, a népgazdaság teljesítményének javulása, és ennek eredményeképpen a társadalmi jólét kedvező alakulása. Szeretném hangsúlyozni, hogy a műszaki fejlesztés elsősorban eszköz a különböző társadalmi és gazdasági feladatok megoldásában. A műszaki fejlődés felgyorsulása elképzelhetetlen a műszaki értelmiség teljesítmények szerint differenciált, kimagasló anyagi és erkölcsi megbecsülése nélkül. A munkaszellem javításának sokrétű feladatai között szólni kell az eszmei elkötelezettség erősítésének fontosságáról. Ismeretes, hogy a belső eszmei szilárdság, a meggyőződés számottevő hajtóerőt képvisel a munkában. A vonzó társadalmi célkitűzések, a nemzeti összefogást igénylő erőfeszítések, a szocialista évítőmunka céljai kedvezően befolyásolják mind az egyéni, mind a közösségi magatartás- formákat. Erről az utóbbi időben mintha kevesebbet beszélnénk, pedig az embereknek szükségük van mozgósító erejű perspektívákra; szükségük van arra, hogy érdemesnek érezzék a tudás, a műveltség elsajátításáért az erőfeszítéseket, a jó ügyért folytatott küzdelmet. Az eszmei elkötelezettség erősítésében nagy feladat hárul a kommunistákra. Oly korban élünk, amikor a szocializmusról alkotott felfogásunkban új alkotó elemek erősödnek meg, amikor a marxista— leninista meggyőződés és a forradalmi elkötelezettség újból és újból történő megerősítése önálló gondolkodást, sokoldalú ideológiai munkát követel. Cselekednünk kell, az idő sürget. Megemlékezések, koszorúzások felszabadulásunk Ünnepén Hazánk felszabadulásának 42. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szombaton koszorúzás! ünnepséget rendezett Budapesten, a szovjet hősök Szabadság térd emlékművénél és a Magyar Hősök Emlékművénél a Hősök terén. A Szabadság téren, a zászlókkal övezett emlékművel szemben, a magyar és a szovjet himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Lázár György, a kormány elnöke helyezett koszorút az emlékmű talapzatára. Az MSZMP Központi Bizottságának koszorúját Kádár János, a párt főtitkára és Németh Károly főtitkárhelyettes helyezte el. A Szovjetunió maigvarországi nagykövetsége képviseletében Borisz Sztukaliit nagykövet, Vladlen Puntusz követtem,ácáos, Igor Mihejev tanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és megemlékezés virágait. Koszorúztak a társadalmi és tö- megiszervezetek. és a fegyveres .testületek képviselői is. A hazánk felszabadításáért elesett hősök emléke előtt tisztelegve megkoszorúzták az emlékművet az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport képviselői: Aleksze) Gyemidov vezérezredes, Anatolij Makunyin altábornagy és Jurij Vodolazov vezérőrnagy. Virággal borították az emlékmű talapzatát a budapesti intézmények, hivatalok dolgözókallekitíváinaik, valamint Budapest tamiulóifjóságának képviselői is. A koszorúzási ünnepség az In• Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának nevében Babinyecz Ferenc és Sza- kolczai Pál, a megyei pártbizottság titkárai koszorúztak Bodóczky Lászlóval, a városi pártbizottság első titkárával a kecskeméti, Május 1. tért felszabadulási emlékműnél. (Straszer András felvétele) temaoionálé elhangzása után a katonák díszmenetével ért véget Több ezer budapesti fiatal érkezett szombat délben a KISZ Budapesti Bizottsága által szervezett nagygyűlésre, amelyet a Petőfi-csarnok előtt, a fővárosi ifjúsági szabadidőközpont szabadtéri színpadánál tartottak. Az eseményen ott volt Aczél György és Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagyköveta Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. A nagygyűlést ünnepi műsor követte, amelyben, fellépett a KISZ Központi Művészegyüttesének énekkara és a debreceni Kodály Kórus. Ugyancsak szombaton délelőtt a KISZ Központi és Budapesti Bizottsága koszorúzási ünnepséget rendezett a gellérthegyi Fél- szabadulási Emlékműnél. A Himnusz hangjai után a megemlékezés és a hála koszorúját helyezte él az emlékműnél Hámori Csaba és Kis Péter. Az emlékműhöz a fővárosi fiatalok képviselői is elhozták a tisztelet virágcsokrait. Megyénkben is számos helyen tartattak koszorúzást haizánk félszabadulásának 42. évfordulója alkalmából. Kecskeméten a megyei megemlékezés színhelye a Szabadság téri hősi és a Május 1. téri felszabadulási emlékműnél volt. A politikai, az állami, a társadalmi szervezetek és a fegyveres .testületek képviselőivel együtt Valerij Grigorjevics Avákumov gárdavezérőmaigy és Pjotr Pav- lovics Fkotnyikov gárdaalezredes a Szovjet Déli Hadseregcsoport nevében koszarúzott. Ugyancsak elhelyezte a megemlékezés Elismerés a kimagasló munkáért virágait az évforduló alkalmából Bács-Kiskunban tartózkodó krími testvérmegyei párt- és kom- szomolküLdöttség is, amely ezt követően, tegnap hazautazott a Szovjetunióba, Eljöttek koszo- rúzni a városi üzemek és intézmények dolgozói:, idősebbek ó» fiatalok. A kecskeméti vasútállomási parkban levő emlékműnél a MÄV Körzeti Üzemfőnöksége, a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottsága és a Baromfifelldollgozó Vállalat MSZBT-tagcsopartja, míg a Budai úti szovjet katonai temetőben pedagógusok, egészségügyi dolgozók és a Lánchíd uitcaá Általános Iskola, úttörőzenekara vettek részt a megemlékezésen. Tiszakécskén, délelőtt 9 órakor a felszabadítási harcokban elesett szovjet és romáin katonák emlékművénél1 tisztelegtek a város vezetői és lakossága. • Walter Antal, a Kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat szerszámkészítője átveszi a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Április 4-én, délben a Kecskeméti Kodály Zoltán Ének—Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola tanulói — az alkalomhoz illően — verssel és dalai köszöntötték a megyei kitüntetési ünnepség résztvevőit. Felcsendült az orgonán Bach B-mdll toccata és fúgája Révész László előadásában, majd dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, az ünnepség szónoka üdvözölte a meghívottakat. Az elnökségben helyet foglalt Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára és Fricska Margit nyugdíjas .pártmunkás. A megyei tanács elnöke beszédében emlékeztetett arra a kétszáz napra, amely 42 esztendeje, Battonyától Nemesmedvesig, a szovjet csapatok hadműveletei nyomán szabadságot hozott népünknek. A történelem hiteles felidézése hasznos és tanulságos a mai nemzedéknek. Az 1945. március végi pusztaszeri földosztással történelmi léptékű fejlődés kezdődött Magyarországon. Az eltelt több mint négy évtized ugyanakkor bizonyította azt is, hogy a szocializmus építése minden korosztály tagjait próbára tette. — A társadalom továbbfejlődése manapság azon múlik — folytatta az előadó —, hogy a meglévő gondokat és gyengeségeket leküzdve képesek vagyunk-e az élet minden területén a gyorsabb cselekvésre. Ma még nem kevés azoknak a száma, akik csupán tudomásul veszik, ,élkönyvelik” a problémákat, de semmit sem tesznek .megoldásukért. A jobb és hatékonyabb munkáért, a gazdasági élet megélénkülése végett a társadalom számít azokra, akik megfelelnek a nagyobb követelményeknek. Szükség van ezért a párt- és az állami apparátusban dolgozók helytállására .is. Az egyik fő kérdés manapság az: ki mit csinál a munkahelyén, kihasználja-e megfelelően a munkaidejét? Éppen a növekvő követelményekre való tekintettel, tiszteletet és. megbecsülést érdemelnek azok. akik munkájukkal kiemelkedő teljesítményt nyújtanak és példát mutatnak másoknak. Nekik gratulált és nyújtotta át a kitüntetést ezután dr. Gajdócsi István az ünnepség továbbá részében. Ezzel egyidőben néhányan Budapesten, parlamenti és miniszteri ünnepségen vették át kitüntetésüket A kitüntetettek nevében Pintér Imre, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese kért szót Megköszönve az elismerést, utailit rá, hogy qgy-egy sikeres életpályában a dolgozó kollektíváknak is szerepe van. Végül Szakolczai Pál, a inegyed pártbizottság titkára szólt a kitüntetettekhez, méltatva jó munkájukat; amelyet a társadalom építéséért végeznek. Bízni és még többet tenni a jövőért! — e szavaikkal fejezte be hozzászólását (A kitüntetettek névsorát lapunk ti oldalán ismertetjük.) FEJLETLENEK AZ ŐSZI KALÁSZOSOK Az utóbbi hetek hűvös, csapadékos időjárása hátráltatja a földeken a munkákat, a kelő, fejlődő őszi kalászosoknak azonban jót tesz az eső. A múlt hónap utolsó napjaiban megyénkben is elvégezték a mezőgazdászok a tavaszi határszemléket, vagy ahogy hivatalosan nevezik, az állapotminősítéseket. Erre a felmérésre csak jó két .hét késéssel kerülhetett sor, sőt volt olyan terület, ahol még mindig csak a tőszámot tudták meghatározni. A minősítések szerint igen nagy a gyenge minőségű állomány aránya, mintegy 73—76 százalék, a búzák valamivel jobbak, az őszi árpák azonban igen fejletlennek mutatkoznak. Növényfajomként el• A tavaszi fej trágyázásoknál nagy szerep jut a légi gépeknek la. (Méhest Éva felvétele) férőén, összességében körülbelül 1—5 százalékát kell kiszántani az őszieknek. Az őszi gabonákból — mondja a megyei tanács szakembere — még „minden lehet”. Ha a tavasz nem aszállyal és forrósággal jelentkezik, a természet még behozhatja a lemaradást. Bács-Kiskun megyében a tervek szerint mintegy 227 ezer hektárom vetnek majd a tavaszszalu A talaj-előkészítéseket, az alap- és fejtrágyázásokat végzik a határban, amikor a gépekkel ri lehet majd menni a talajra. A (Folytatás a 2. oldalon.) Közművelődés Tompán «.oldal) I SAJTÓPOSTA (4. aldal) A szövetkezeti mezőgazdaság fejlesztésének lehetőségei (I. »Idái) EMBER és MUNKA (S. oldal) • A kiskunhalas) felüljárd építőiről •>61 képriportunk.
