Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-28 / 99. szám
/ 1987. április 28. • PETŐFI NÉPE • 5 BÚZAKORPA, ZABPEHELY, MÜZLI ÉS A TÖBBIEK A gabonaipar az egészségesebb D öbbenetes statisztikák figyelmeztetnek arra, hogy változtatni kell életmódunkon. Az infarktus, az érelmeszesedés, az emésztőszervi betegségek kialakulásában nagy, illetve döntő szerepe van a helytelen táplálkozásnak, amivel lassan, de kitartóan tönkretesszük egészségünket. Mert nem vagyunk egészen tisztában a következményekkel, mert ragaszkodunk szokásainkhoz, mert nem tudjuk, hogyan változtassunk rajta. De vajon már valóban csak a kellő ismeret és szándék hiányzik? Hozzájutunk-e az egészséges táplálkozáshoz szükséges alapanyagokhoz? Ezek előállításának egyik legfőbb letéteményese a gabonaipar. Dr. Molnár Istvánnal, a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatójával arról beszélgettünk, a vállalat hogyan készült, hogyan készül fel az igények kielégítésére? Bemutató, kóstoló — Régi törekvésünk — mondta az igazgató —, hogy népszerűsítsük az egészséges táplálkozás gabonaipari termékeit. Nemcsak a saját gyártmányainkat, hanem a magyar gabonaipar valamennyi termékét, amelyek forgalmazása egyik fő feladatunk. Kórházakban, művelődési központokban — egészségügyi intézményekkel közösen — ankétokat, kóstolóval, bemutatóval egybekötött előadásokat szervezünk. — Mondana valamit a korszerű gabonaipari termékek táplálkozásélettani előnyeiről? — Az étkezési búzacsíra nagy vitamin- és ásványianyag-tartalmú, így a keringési betegségekben — elsősorban a magas vérnyomásban — szenvedőknek ajánlott. A rostszegény táplálkozás egészségünk egyik legnagyobb ellensége, leggyakrabban vastagbélbetegséget okoz: az étkezési búzakorpa rostokban gazdag élelem. Főleg magas fehérjetartalma miatt egészséges táplálék az extrudált szója. A kukoricadara, kukorica-, sárgaborsó- és rizsliszt a glutén- érzékeny betegek diétájában használható fel a búza-, rozs-, árpa- és zabkészítmények helyett, amelyek fogyasztása az ilyen betegeknek szigorúan tilos. Egyébként az utóbbi években hazánkban több olyan szakácskönyv jelent meg, amelyek a korszerű, egészséges táplálkozást lehetővé tevő ételrecepteket tartalmaznak. Ilyen tartalmú propagandaanyagokat mi is terjesztünk előadásainkon. Korszerűbb termékszerkezet — Vállalatuk milyen fejlesztést valósított meg eddig és mit terveznek a korszerű gabonaipari termékek gyártása érdekében? — Egyik kecskeméti malmunkat rozsmalommá alakítottuk át. Sajnos, az étkezési szokások nehezen változnak, de a sütőipar sem eléggé érdekelt a korszerű termékek előállításában, így rozsmalmunk kapacitása nincs teljesen kihasználva. Rozslisztből a jelenleginél sokkal nagyobb igényeket is ki tudnánk elégíteni. Az étkezési búzacsíra, búzakorpa ízesebb változatban történő gyártására országos előkészületek folynak. Ezeket — miként az összes többi gabonaipari terméket — saját boltjainkban árusítjuk. A jelenleg még a nyugati országokból importált gazdag fehérje- és rosttartalmú zabpehely gyártásához NDK-beli technológiát vásároltunk, ennek megfelelően alakítjuk át, szereljük fel egyik régi malmunkat. A tervek szerint jövőre már üzemel, 1989-től évi 300—400 tonna zabpely- het gyártunk, ezzel a mennyiséggel az országos igényeket szinte teljes egészében ki tudjuk elégíteni. Ez tulajdonképpen egy későbbi fejlesztésnek is alapja, ugyanis különböző gabona- pelyhekből úgynevezett müzli gyártását tervezzük. Korszerűsítjük a jánoshalmi malmunkat, ahol négytöretes lisztet készítünk majd. Ez egy korszerű sütőipari alapanyag, a búza, rozs, árpa, zab lisztjének biológiailag legmegfeleKISKŐRÖSI ÁFÉSZ táplálkozásért „Natura” a boltokban lőbb arányú keveréke. — Az egészséges táplálkozáshoz szükséges gabonaipari termékek nem mindig kaphatók a boltokban, egyenetlen az ellátás. Miért? — Egyrészt a vásárlói igények sem eléggé megbízhatóak, másrészt ezek olcsó, úgynevezett alacsony árfekvésű termékek, a kereskedelem nem kellőképpen érdekelt a forgalmazásukban. Saját szakboltjainkban ugyan minden kapható, de a meglevő két üzletünk kevés az igények szélesebb körű kielégítéséhez. Újabbak létrehozása is szerepel terveinkben. Egyebek között a Natura nevű gazdasági társasággal létesíteni akarunk egy közös boltot, velük együttműködve olyan termékeket kívánunk forgalmazni, amiket nem ér vegyszer: különböző tisztított magvakat, hajdinát, pohánkát stb. — Sokkal több korszerű gabonaipari alapanyag létezik, mint amennyit a vásárlók általában ismernek. — így igaz. Éppen ezért a propagandára minden eddiginél több energiát fordítunk. Ugyanakkor fel kell készülnünk a várhatóan növekvő igények kielégítésére, ami — túl azon, hogy nagy gond — sok pénzbe kerül. i Almási Márta A Kiskőrös és Vidéke Áfész tartósítóüzemében a „holtszezon” alatt is foglalkoztatják az asszonyokat, lányokat. Megállapodást kötöttek a COMPACK Kereskedelmi és Csomagoló Vállalattal. A többi között babérlevelet csomagolnak 2 dekagrammos papírzacskókba. Ez a feladat több heti munkát ad az üzem dolgozóinak. (Méhesi Éva felvétele) Babérlevelet csomagolnak MAGYAROK TENGIZBEN • Ötezer ember számára nyújt majd kényelmes lakhelyet a közelmúltban elkészült lakótelep. A szovjetunióbeli Tengizben bő egy esztendeje, 1986 tavaszán megkezdődött a hatalmas kőolaj- és gázipari komplexum építése. Az államközi megállapodások alapján a munkálatokban magyar dolgozók is részt vesznek: a Vegyépszer (Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat) fővállalkozásában 26 magyar vállalat 2500 szakmunkása áll helyt a zord időjárási körülmények közepette is. A kivitelezési munkálatok a tervek szerint haladnak — elkészült már a lakótelep, s hozzáláttak a központi feldolgozóüzem építéséhez is. • A különlegesen nehéz munkakörülmények a szokottnál is több energiát követelnek a dolgozóktól. A jó munkavégzés egyik biztosítéka ezért az ellátás. es? • Az jtöjárás ritkán fogadja kegyeibe az építőket — hol a zord hideg, hol a rekkenő hőség nehezíti a munkát. A képen: egy hóeséses tavaszi napon cölöpöket vernek' a laza talajba a központi feldolgozó üzem építésének első szakaszában. • A dolgozók hangulatának alakításában nem kis szerepet játszik a kapcsolattartás Magyarországgal és a művelődés is. A képen: a magyar kolónia számára ministúdiót alakítottak ki, ahol Bánki Árpád szerkeszti a helyi és az otthonról érkező híreket. • A munkások egészségére jól felszerelt üzemorvosi rendelőben vigyáznak az orvosi stáb tagjai. A képen: gyakori kontrollvizsgálatokkal igyekeznek megelőzni vagy kiszűrni az esetleges megbetegedéseket. A HUNGEXPO „ERNYŐJE” ALATT Európa egyik legnagyobb kereskedelemfejlesztő vállalata Interjú dr. Körösrölgyi László vezérigazgatóval B udapest volt az első európai főváros, amely 1906-ban árumintavásárt rendezett Márciusi Vásár néven. Majdnem két évtizeddel később ismét felhívta magára a figyelmet; alapító tagja lett az UFI-nak, a Nemzetközi Vásárok Szövetségének ... Tavaly nyolc szakkiállításnak és két szakosított nemzetközi vásárnak adott otthont a kőbányai vásárváros; s ellátta tizenhárom vásárszervezet magyarországi képviseletét. Ugyanakkor Európa egyik legnagyobb és legsokrétűbb kereskedelemfejlesztő vállalataként tartják számon. E sajátos arculat, feladatösszegzés nevében is megjelenik; a Hungexpo január elsejétől Magyar Külkereskedelmi Vásár és Reklám Vállalatként szerepel hivatalosan. A változásokról, a lehetőségeiről dr. Körösvölgyi Lászlóval, a Hungexpo vezérigazgatójával beszélgettünk. — Már hagyomány, hogy a hazai vásáridényt a nemzetközi idegenforgalmi kiállítás és vásár, az Utazás nyitja meg márciusban. Ezt most tavasszal öt szakkiállítás követte. Az eddigieket lemérve: csökkent vagy növekedett az érdeklődés Magyarország, a magyar bemutatók, termékek iránt? —- Csak az idei Utazást említve, az eddigi legsikeresebb rendezvény volt, amióta a kiállítás a Mezőgazdasági Múzeumból áttelepült Kőbányára. A külföldi résztvevők száma, a látogatottság egy év alatt megkétszereződött, mindezek alapján megérett arra, hogy tagja legyen az UFI-nak. Mint Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter mondta: az Utazást érdemes volt a vásárvárosba hozni, érdemes jó értelemben vett vásári módszerekkel dolgozni. A turizmus a legerőteljesebben fejlődő ágazat ma a világon; Magyarország részesedése háromszázalékos. — Milyen előnyökkel jár az UFI-tagság? — Öt szakvásárral a Hungexpo már tagja a Nemzetközi Vásárok Szövetségének. Ami azt jelenti, hogy a szövetség a világ minden táján garanciát vállal a magas színvonal és a szükséges feltételek biztosítására. — Komoly visszhangja volt a március 10-én zárult szakkiállításoknak. Úgy tudom, az egyik jugoszláv lap például mérnököknek szervezett tanulmányutat. — Igen, sikert aratott a kiállítássorozat. Változóban a szakkiállítások megítélése hazánkban. Elismerték az idelátogató szakemberek, hogy oldottabb formában is lehet komoly munkát végezni. Személyes tapasztalatokat szerezhettek a hazai és a nemzetközi eredményekről. Sok külföldi kereste fel ez idő alatt a vásárvárost. Az elkövetkező években tovább erősödnek majd a szakkiállítások, de a BNV mint szakosított vásár persze marad. — Már nálunk is elfogadott: a vállalatoknak el kell magukat és termékeiket adni. Vagyis költeniük kell a propagandára és a reklámra. A szorító gazdasági helyzet, a fogyasztás további csökkentésére való törekvés hogyan hat az önök munkájára? Miből él a Hungexpo? — Vásárszervezésből. Vállalunk vásárépítést, reklámkampányt, kiadványnyomtatást; van saját nyomdánk. A 633 dolgozót foglalkoztató Hungexpo ma Európa egyik legnagyobb kereskedelemfejlesztő vállalata. Szerte a világon preferálják a vásárokat, nálunk nem. Mi önfenntartók vagyunk. Legnagyobb gondot a hazai bázisszemlélet okozza, ennek tarthatatlanságát nehéz elfogadtatni. Pedig nem tudjuk növelni sem a területet, sem a szakkiállítások számát, ezek rendezésére elfogadott nemzetközi játékszabályok vannak. Évente mintegy 300 külföldi kiállításon van jelen a Hungexpo. Nyugati cégeknek rendszeresen építünk kiállítást más szocialista országokban. Tavalyelőtt, 1985-ben Bécsben elnyertük a legszebb stand díját és más országokból is hasonló elismerésekkel tértünk haza. A versenyhelyzet erősödése ellenére a Hungexpo rendezi a hivatalos kiállítások döntő többségét. Ha ezeket és a vállalatok által adott megbízásokat is számolom, az évnek majdnem minden harmincegyedik órájában megnyílt a világ legkülönbözőbb városaiban egy-egy olyan vásár, amelyen a magyar jelenlétet vállalatunk szervezte tavaly. — És milyen partnereknek bizonyulnak a magyar gazdálkodó szervezetek? Csökkent-e a reklám iránti igényük? — Magyarországon nagyon rossz szemlélet alakult ki. Most, amikor egyre nagyobb, egyre erőteljesebb hírverést kellene adni a magyar termékeknek, egyre kevesebb pénz jut rá. Miután a reklámköltség nem épül be a termék árába, a gyártók egyre csökkentik az erre kiadható forintok összegét. Ez — úgy gondolom — előbb- utóbb az ipar potenciáljának csökkenését vonja maga után. A Német Szövetségi Köztársaságban készült felmérés szerint a nyugatnémetek negyvenhat százaléka ismeri ugyan, de véletlenszerűen vásárolja a magyar termékeket. Éppen a propaganda hiánya miatt. — Év elején kinevezte két fiatal munkatársát igazgatónak, Horváth János a BISV-ért, Mészáros László pedig a külföldi kiállításokért felelős... — Igen, Horváth János a közelmúltban Párizsban tanulmányozott egy nemzetközi mikroelektronikai szakkiállítást azzal a nem titkolt céllal, hogy alapos előkészítés után Budapest is rendezzen hasonlót. Egy szakkiállítás előkészitése két- három évet igényel. Magyarországnak elsősorban Európa a piaca. Ennek szellemében együttműködve a vállalatokkal, a MÉM és a Külkereskedelmi Minisztérium támogatásával, tavaly elindított Gutes aus Ungarn marketingprogramunkat idén Ausztriában folytatnánk. Ernyőt tartanánk a magyar termékek fölé: garantáljuk, hogy a legjobb magyar termékeket kínáljuk. Itt elsősorban élelmiszer-ipari termékekről van szó. Hollandiában a magyar gazdasági hetet használjuk fel ugyanerre a célra. Szakmai elismerésünket és bevételeinket növeli, hogy mi visszük például néhány világbanki program marketingjét. Moszkvában megerősítettük kivitelező szolgálatunkat, újabb megrendelések reményében. Külföldi kiállításaink közül kiemelt jelentőségű a magyar hét Helsinkiben, Amszterdamban, Leningrádban, Sao-Paolóban és Nápolyban. A kiemelt magyar hetek és önálló nemzeti kiállítások rendezési jogát kizárólagosan a Hungexpo kapta. Ebben az évben 57 kiállítást rendezünk, s azt reméljük, hogy a magyar vállalatok háromszáz külföldi árubemutató szervezésére nekünk adnak megbízást. Idehaza a tavaszi és az őszi BNV-n kívül idén három szakkiállítást is láthatnak az érdeklődők a vásárvárosban. Az sem mellékes, hogy nemzetközi kongresszusok szervezésére is vállalkozunk. Tavaly a kiállítás mellett 8000 orvos tanácskozott területünkön a rákkutatásról, -gyógyításról. Idén augusztusban mintegy 30 országból jönnek a nukleáris medicina kongresz- szus résztvevői. — Mire számítanak, milyen évet zárnak 1987 végén? — Tavaly 163 millió forintos nyereséggel zártuk az évet. Reméljük, idén hasonló eredményeink lesznek. A Hungexpo sok minden mást fel tudna vállalni, ha a fenntartási, a felújítási összegeket másra fordíthatnánk. Évente hatvanmillió forintot csak fenntartásra költünk, nagyon drágák a vásárváros rossz konstrukciójú épületei. A Hungexpo ezzel együtt vállalkozni akar és fog is. H. T.
