Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-23 / 95. szám

YILAG PROLETAJUAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XUI. «Vf. 95. szá* Ára: 1,80 Ft 1981, április 23. csütörtök Hazánkba érkezett Jegor Ligacsov Kádár János folytatta stockholmi tárgyalásait Jegor Ligacsov, a Szovjet- uriió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának meghívására tegnap este hazánkba érkezett. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkár- helyettese, Petrovszki István, a KB Párt- és Tömegszerve-* zetek Osztályának vezetője és őszi István, a KB Külügyi Osztályának helyettes veze­tője. Jelen volt Borisz Sztu-< kálin, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. A külügy­minisztérium sajtótermé­ben megren­dezett nem­zetközi sajtó- értekezlettel kezdődött Ká­dár János teg­napi stockhol­mi program­ja. Kádár János bevezetőben emlékeztetett arra, hogy Bu­dapesten volt alkalma tár­gyalni a néhai Olof Palme mi­niszterelnök­kel, és akkor megállapod­tak . a párbe­széd folytatá­sában. Most szivesen tett eleget Carisson STOCKHOLM LENIN SZÜLETÉSÉNEK 117. ÉVFORDULÓJÁN Pártpropagandistákat tüntettek ki A hagyományokhoz híven a kecskeméti Lenin vá­rosi Általános Iskola 880-as számú Trencsényi Jó­zsef úttörőcsapata, közösen a megyeszékhelyen le­vő Szovjet iskolával, mindig április 22-én, Vlagyi­mir Iljics Lenin születésének évfordulóján rendezi az ünnepélyes kisdobos- és úttörőavatást. Tegnap délelőtt a I.coin-szobornál a rajvezetők jelentésté­tele után a csapatvezetők üdvözölték a gyerekeket. A zászlók behozatala, la magyar és a szovjet him­nusz elhangzása után tettek fogadalmat a kisdobo­sok és az úttörők, valamint a pionírok, ök már az úttörőszövetség megújult működési szabályzaja sze­rint készültek e nagy napra. A nyakkendőkötés 'megható pillanatai után Bács-Kiskun megye és Kecskemét párt-, állam] és tömegszervezeteinek, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet lalakulatoknak a képviselői koszorúzták meg Lenin szobrát A talapzatot az emlékezés virágaival (borították az ünnepség résztvevői. Délután a megyei pártbizottság székhazában tartották a legered­ményesebb propagandisták és agitátorok kitüntetési ünnepségét. A kecskeméti Magyar Ilona Ál­talános Iskola megemlékező mű­sora után Kisné dr. Csányi Anikó köszöntötte a meghívottakat és 'a vendégeket, köztük Hodossi Sán­dort, a megyei pártbizottság tit­kárát. Az üdvözlő szavak után dr. Gál Sándor, a megyei pártbi­zottság tagja, a Petőfi Népe fő­szerkesztője emlékezett meg Vla­gyimir Iljics Leninről, s hangsú­lyozottan elméleti munkásságáról. Mondandójában különös figyel­met szentelt annak a ténynek, miszerint Lenin tanításai a szo­cializmus mai, mindennapi gya­korlatában is érvényes útmuta­tóul szolgálnak. — Egy évvel a forradalom győ­• Hodossi Sán­dor, a megyei és Kelle György, a vá­rosi pártbizott­ság titkára ko­szorúzott a dél­előtti ünnepsé­gen. zeime utáni, 1918-ban A szovjet- hatalom soron lévő feladatai cí­mű cikkének első fogalmazvá­nyában már olyan gondolatokat vet fel, amelyek talán ma a leg­időszerűbbek: „Most éppen elér­keztünk ahhoz a fordulóponthoz, amikor... meg kell kezdenünk a demokratikus funkciók két kate­góriájának szigorú különválasz­tását: egyfelől engedjünk teret a vitáknak, gyűléseziésnek, másfelől A kitüntetett propagandisták egy csoportja. (Straszer András felvételei) vezessük be a legszigorúbb fele­lősséget a végrehajtó funkciók teljesítéséért és azoknak az elő­írásoknak feltétlen ... végrehaj­tásáért, amelyek szükségesek ah­hoz, hogy a gazdasági mechaniz­mus valóban úgy dolgozzék, mint az óramű ... S nekünk, kommu­nistáiknak az a feladatunk — teszi hozzá Lenin a cikk végle­ges 'megfogalmazásában —. hogy ezt a fordulatot felismerjük, meg­értsük szükségességét, rávezessük a tömegeket a helyes útra, a munkafegyelem útjára.. — A pontosságnak, a fegyelem­nek, a szervezettségnek Lenin óriási jelentőséget tulajdonított, s hogy ebben mennyire igaza volt, azt éppen napjainkban, az utóbbi esztendőkben tapasztaljuk saját bőrünkön. Kedvenc kifeje­zései közé tartozott az „óramű- pontosság”, ami nála a szerve­zettség fegyelmét jelentette. Ter­mészetesen nem valami dogma­tikus fegyelmet, hiszen — önök ezt nagyon jól tudják — éppen Lenin volt az, aki legjobban el­ítélte a dogmatízmus minden for­máját — mondotta dr. Gál Sán­dor, majd gondolatait a követke­zőkkel zárta: — Az idő semmit sem old meg, mindent nekünk kell megolda­nunk. Lenin soha, sehol, egyetlen (Folytatás a 2. oldalon.) miniszterel­nök meghívá­sának, hogy mélyíthessék, erősíthessék a magyar—svéd kapcsolatokat és hozzájáruljanak a különböző tár­sadalmi rendszerű országok együttműködésének bővítéséhez. A magyar közvélemény Svédor­szágot vívmányai és a békét, az enyhülést szolgáló külpolitikája alapján tiszteli, nagyra értékeli — mondotta Kádár János. Magyar- országról szólva hangsúlyozta1: a Varsói Szerződés és a KGST tag­államaként járja a szocialista társadalom építésének útját. Az országunk iránti nemzetközi ér­deklődésnek valószínűleg az az oka — mondotta —, hogy saját ügyeink rendezése során reformo­kat kezdeményeztünk, amelyek­kel a realitásokhoz akarjuk igazí­tani tevékenységünket. Adottsá­gainknál fogva és szándékaink szerint bizonyös értelemben nyi­tott ország vagyunk. Mindez tar­tós irányzat Magyarországon. « Kádár János Svédországban. Az MSZMP főtit­kára sajtóértekezleten összegezte látogatásának ta­pasztalatait. ■Ezek a körülmények jó feltéte­leket biztosítanak a mostani po­litikai eszmecseréhez — állapítot­ta meg Kádár János, majd hang­súlyozta: — A megbeszélések na­gyon jó, mondhatni baráti lég­körben folynak. A lehetőségek­ből és a két ország érdekeiből kiindulva mindkét részről közös a törekvés a kapcsolatok további bővítésére. Magyarország és Svédország egyaránt támogatja azokat a tö­rekvéseket,'hogy Európát mente­sítsék a nukleáris fegyverektől — emelte ki a TASZSZ tudósítójá­nak érdeklődésére. — Ahogyan tárgyalásainkon tapasztaltam, svéd partnereink is értékelik az e célt szolgáló szovjet kezdemé­nyezéseket, amelyek közeli lehe­tőséget nyújtanak bizonyos meg­egyezések elérésére. A reykjavíikl találkozó eredményei, Mihail Gór­Szovjet ügyészdelegáció Bács-Kiskunban Az április 20. óta Magyarországom .tartózkodó szovjet ügyészi kül­döttség tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott. Oleg VaszUjevic» Szoroka, a Szovjetunió legfőbb ügyészének helyettese, Vaszilij And- rejevics Kobzarj főosztályvezető-helyettes és Vlagyiszlfcv Ivanovics Tujkov Szverdlovszik megyei főügyész dr. Nyíri Sándornak, a leg­főbb ügyész helyettesének kíséretében érkezett Kecskemétre, ahol dr. Harajka István megyei főügyész fogadta a 'delegációt. Délelőtt az ügyésizdelegáoiót fogadta Romany Pál, a megyei párt­bizottság első titkára, tájékoztatást adva Bács-Kiskun társadalmi, gazdasági életéről. 1 A Szovjetunió legfőbb ügyészének helyettese és a küldöttség tagjai ezt követően — Bablnyecz Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárá­nak kíséretében — a Kodály intézetet keresték fel, majd — a fő­ügyészség épületében — az ügyészi munkáról tájékozódtak. A prog­ram a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaságban folytatódott, ahol Magyar Ferenc igazgató ismertette a gazdaság helyzetét, ezután a tős- erdei üdülőtelepet tekintették meg a vendégek. Délután a Tiszakécs- fcai SoOohov Termelőszövetkezetibe vezetett az útijuk, itt Budai István elnök fogadta őket. .... . (Oleg Vaáziljevics Szoroka válaszolt a Petőfi Nepe kérdéseire — az interjút lapunk 3. oldalain közöljük.) ELŐKÉSZÜLETEK A MUNKA ÜNNEPÉRE Majális a kecskeméti Vasútkertben Bács-Kiskun megyében — mint szerte az országban — foly­nak mór a munka ünnepének előkészületei. A legtöbb városban, községben a helyi hagyományok­hoz híven töltik az emberek má­jus elsejét. Az emberiség jóléte és az erdő Fásítási ankét Kiskunhalason Az országos fásítási hónap programjához kapcsolódva rendezte meg hét Bács-Kiskun rnepei szerv, illetve szervezet — köztük a megyei tanács, a Hazafias Népfront, a Kecskeméti Erdőfelügyelőség — a me­gyei fásítási ankétet, amelyre tegnap délelőtt, a kiskunhalasi Gózon István Művelődési Házban került sor. Az eseményen a fákról, az er­dőkről, azok hasznáról szóltak elsősorban az előadók, de az igazi ün­nepeltek ezúttal az erdészek, erdészeti dolgozók, fásítók voltak. — Köszöntjük mindazokat, akik munkájának köszönhetően Bács-Kiskun megye mintegy 138 -ezer hektár erdőterülettel ren­delkezik. — Ezekkel a szavakkal •nyitotta meg az amkétot dr. Gál Gyula, a megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője. — Hogy a megye erdőtelepítői, fásítói milyen ha­talmas munkát végeztek, azt az is bizonyítja, hogy Bács-Kiskun erdőterülete az elmúlt 40 év alatt ■csaknem megduplázódott. Pe- •dig ez a megye volt' az ország egyik legfátlanabb vidéke: az er­dők, a fásítások hiánya, a szél­sőséges időjárás, a szél- és a ho­mokviharok óriási károkat okoz­tak a mezőgazdásági termelés­ben. Ugyanakkor az e vidékre jellemző gyenge termőképességű homokterületet erdősítéssel hasz­nosítani lehet. Dr. Gál Gyula szólt arról Is, miért éppen Kiskunhalason ren­dezték meg az ankétot: — A városban van megyénk legnagyobb erdőterülettel ren­delkező állami gazdasága; különö­sen az ültetvényszerű nyár-ter­mesztésben, kitermelésében, mű­szaki fejlesztésében ért el ki­magasló eredményeket. Tevé­kenysége meghatározó volt és az ma is az ültetvényszerű erdőgaz­dálkodásban. A Kiskunhalas tér­ségében található mezőgazdasági üzemek és az erdőgazdaság éven­te mintegy 200 hektár új erdőt telepítenek, a megyében telepí­tetnek egytizedét. Mindennek eredményeként közigazgatási te­rületükön az erdősültség aránya 30 százalékos, a megyei átlag­nak kétszerese. Hogy miért olyan fontos az emberiség számára a fák létezé­se, arról dr. Sólymos Rezső, a MÉM Erdészeti és Faipari Hi­vatalának főosztályvezetője be- széLt. — Az erdőnek fontos nyersanyagtermelő szerepe is van, de ennél talán nagyobb a jelentősége a természeti környe­zet alakításában, az életminőség javításában — vélekedett az élő­adó. Hazánk erdeinek területe 1,75 millió hektár. Az új telepítések­kel lehetővé vált, hogy ma már évente több mint 8 millió köbmé­ter fát termelhetünk ki. Ennek 60 százalékát ipari célra, 40 szá­zalékát tűzifaként hasznosítjuk. Fenyőfából Importra szorulunk, amelyért drága pénzt fizetünk. Magyarország a lombos fák ha­zája, e fafajokból jó értékesítés­re van kilátásunk külföldön. Ilyen gazdasági megfontolások­ból tervezzük az erdők területé­nek további 150—200 ezer hek­tárral való növelését, az ezred­forduló utáni évtizedekben ez­által elérjük, hogy a hazai erdők a belföldi igényeknek 75 száza­lékát lesznek képesek kielégíte­ni. Az új telepítéseknél nagy szerepet szánunk a Nagyalföld eddig még nem hasznosított te­rületeinek — mondotta befejezé­sül a főosztályvezető. A fásításban, erdőtelepítésben kimagasló teljesítményt nyújtó erdészeti dolgozóknak, kollektí­váknak, társadalmi fásítóknak dr. Sólymos Rezső emlékérmet, Il­letve oklevelet adott át. A város főterén emlékfaültetéssel ért vé­get a megyei ankét. A. M. Kecskeméten — szokás szerint — a Vasútkertben tartják a ma­jálist. Tíz órakor kezdődik az ünnepi nagygyűlés, melyet kul­turális bemutatók sora követ. A fellépők között láthatják a me­gyeszékhely lakói a Kecskemét Néptáncegyüttest, a nyárlőrinci pávakört és a Hegedűs együttest. A nap folyamán több helyen sportrendezvények is várják az érdeklődőket. Délelőtt a KTE-pá- lyán például rögbimérkőzés lesz, a széchenyivárosi sportpályán pedig kispályás labdarúgótorná­ba lehet benevezni. A természet- barátokat kerékpáros túrára hív­ják a szervezők. Kiskunfélegyházán Is több éves hagyomány már, hogy a Parkerdőben tölti a majálist a város apraja, nagyja. A tisztá­son felállított szabadtéri szín­padon az ünnepi köszöntő után az idén is különböző felnőtt- és gyermekprogramok kínálnak jó szórakozást a közönségnek. A vaskúti. fúvószenekar kö­szönti május 1-je reggelén a Pe- tőfi-szigetre látogató bajalakat. Az ünnepi megemlékezést Itt folklórgála követi, a többi kö­zött a csátaljai székely kórus és a Csitaonica nemzetiségi nép­táncegyüttes részvételével. A szi­get sporttelepére a kispályás foci szerelmeseit, a városi úttörőház előtti gépkocsiparkolóba és térre pedig a játszani vágyó gyereke­ket várják. Kalocsán a Városkertben tart­ják az egész napos majálist. Az ünnepi nagygyűlés után a helyi népi együttes mutatja be új mű- (Folytatás a 2. oldalon.) Sajtóértekezlet — Díszebéd a királyi palotában­— Találkozó svéd üzletemberekkel bacsov javaslatai nyomán és a» amerikai külügyminiszter moszk­vai látogatása után az a benyo­másunk, hogy reális lehetőség van az Európába telepített közép- hatótávolságú rakéták és a tak­tikai atomfegyverek felszámolá­sára. Ehhez a mostani szovjet ja­vaslatok jó feltételeket teremte­nek. Egy kérdésre válaszolva el­mondta: Magyarországon isme­rik és értékelik, hogy Raoul Wal­lenberg a háború alatt sokat tett az üldözöttek megmentéséért. Ezt fejezi ki, hogy Budapesten utcát neveztek el róla, s most szobrát Is felállítják. A Dagens Nyheter című svéd napilap tudósítója a Szovjetunió­ban végbemenő átalakulásról kérdezte Kádár János véleményét. A párt főtitkára hangsúlyozta: a szovjet vezetés jelenlegi irány­vonalát fenntartás nélkül üdvö­zöljük. A jelenlegi szovjet törekvések célja hasonló azokéhoz, amelye­ket — mint mondotta — nem tegnap kezdtünk Magyarorszá­gon. Az ottani folyamatok szá­munkra is kedvezőek. Nem lehet pontosan ugyanazt cselekedni két országban, hiszen az adottságok, a méretek, a történelmi tapasz­talatok eltérőek, bár bizonyos kölcsönös hatások természetesen léteznek. Valamennyi szocialista ország építőmuniká'jáoak tapasz­talatai közös kincset alkotnak, s éhből a tárházból mindegyik ál­lam meríthet, miközben egyikük gyakorlata sem lehet kötelező má­sok számára — hangoztatta. A magyar—román viszonyról s a nemzeti kisebbségek szerepével kapcsolatos magyar álláspontról szólva a svéd rádió tudósítójának kérdésére elmondotta: — Azt valljuk: a Romániában élő jelentős számú magyar ki­sebbség akkor cselekszik helye­sen, ha tisztességes állampolgár­ként a románokkal együtt dolgo­zik boldogulásukért. Joga van azonban arra, hogy anyanyelvét, (Folytatás a 2. oldalon.) HAZAI ES KÜLFÖLDI TANULMÁNYUTAK Alapítvány fiatal szakemberek támogatására Alig telt el két hónap az ötlet megszületése óta, és tegnap már el­készült az alapdoku­mentum. A megyei pártbizottság kezdemé­nyezésére fiatal szak­emberek továbbképzé­sének támogatására ala­pítványt hoztak létre. A megyei tanács szék­házában huszonnyolc gaz­dálkodó szervezet ps intéz­mény képviselője gyűlt össze, hogy aláírja egysze­ri kötelezettségvállalását. Ezentúl a kiemelkedő tel­jesítményt ^nyújtó fiatal diplomás szakemberek al­kotó munkáját, továbbkép­zésének támogatását, talál­mányaik, újításaik ösztön­zését, valamint hazai és külföldi ösztöndíjaikat eb­ből a közös alapból finan­szírozzák. Jelenleg kétmil­1 ió-h ár omszázötvenö tezer forint a felajánlások össze­ge. Azonban ez még nem a végeredmény, mert bárki — akár magánsze­mély Ls — további hozzá­járulást fizethet be. S hogy az alapítvány kamatából kik részesülhetnek e tá­mogatásban, azt pályáza­tok alapján döntik el. A nyertesek évente egyszer, augusztus húszadikán ve­hetik át a kedvezményről szóló okiratot. Idén kivéte­lesen erre csak december negyedikén kerül sor, mert Így több idő lesz az összeg növelésére. A tervek sze­rint évente tíz-húsz, me­gyénkben tevékenykedő fiatal kaphatja meg a tá­mogatóst. Az alapítvánnyal kap­csolatos ügyintézést a Bács- Kiskun Megyei Tanács végzi. A tegnapi ülésen megválasztották a felügye­leti bizottságot, melynek kilenc tagja a felajánló szervezetek képviselői kö­zül került ki. A bizottság vezetésével dr. Gajdócit Istvánt, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökét bízták meg. F. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents