Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-21 / 93. szám

1987. április 21. • PETŐFI NÉPE • 5l ÚJABB LEHETŐSÉG AZ EGYÜTTMUKODESRE Litván agráripari szakemberek Kecskeméten MILYEN FŰTÉS LEGYEN A HÁZUNKBAN? A közelmúlt­ban az állatte­nyésztés fejlesz­tésével foglalkozó szovjet szakembe­rekkel tanácskoztak és keresték az együttműködés lehetőségeit a Dél- Alföldi Állattenyésztés Fejlesztő Válla­lat vezetői. A delegáció vezetőjét V. Sztankievicsuszt, a Litván Szovjet Szo­cialista Köztársaság Agráripari Állami Bizottságának elnökhelyettesét meg­kértük, tájékoztasson magyarországi látogatásának eddigi tapasztalatairól. — A küldöttség több gazdaságot is felkeresett. Mit tanulmányoztak el­sősorban? — Lehetőséget kaptunk arra, hogy a magyar szakemberek munkáját az üzemlátogatások alkalmával közelebb­ről megismerjük, eredményeikről sze­mélyes tapasztalatok révén meggyő­ződjünk. Áttekintő képet kaptunk a magyar mezőgazdaságról, ezen belül is a minket különösképpen érdeklő állat- tenyésztésnek az utóbbi tíz évben elért fejlődéséről. Megtekintettük a Dél- Alföldi Állattenyésztés Fejlesztő Válla­lat taggazdaságaiban a szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfi- és lótenyésztő telepeket. Tanulmányoztuk továbbá a jóhírű tisztafajta holstein-fríz tartására beren­dezkedett Hidasháti Állami Gazdaság szarvasmarha-tenyésztő telepét; a Bé­késcsabai Szarvasmarha Teljesítmény­vizsgáló Állomás munkáját; a Mezőhe- gyesi Mezőgazdasági Kombinát szar­vasmarha- és lótenyésztését; a Tót- komlósi Viharsarok Termelőszövetke­zet háztáji koordinációs tevékenységét és juhászati ágazatát; a Hódmezővá­sárhelyi Tangazdaság sertés- és lóte­nyésztő telepeit, valamint takarmány gazdálkodását; tanulmányoztuk a Kis­kunfélegyházi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet lúdtenyésztését, a háztáji gazdaságok és a nagyüzem kapcsolatá­ban kialakult integrációt és a termelő- szövetkezetek vállalkozásban működő tejüzemet. — Milyen tanulságokkal és haszno­sítható tapasztalatokkal szolgált a magyarországi látogatás? — Meggyőződtünk arról, hogy a Dél-Alföldi Állattenyésztés Fejlesztő Vállalat és a hozzá tartozó gazdaságok szakemberei rendkívül alapos tenyész­tő és körültekintő termelésszervezési munkát végeznek. Az a véleményünk, hogy Magyarországon sikerült létre­hozni egy igen operatívan működő te­nyésztés-szervező rendszert. Természe­tesen a zsúfolt program keretében arra nem nyílt lehetőség, hogy elmerüljünk a részletekben, de amit elmondtam, a lényeget tekintve alapvetően igaz. A jó tenyésztői munka, a megalapozott és teljes értékű takarmányozás, a jól meg­választott tartástechnológia eredmé­nyeképpen a magyar állattenyésztés igen magas szinten áll. Megállapításai­mat olyan példákkal szeretném igazol­ni, amelyek mély benyomást tettek rám. Három tejtermelő gazdaságot láto­gattunk meg, a hozamok mindegyik­ben meghaladták a hatezer litert. Kivá­ló eredményeket értek el holstein-fríz tartásával foglalkozó gazdaságok. En­nél a fajtánál már meghaladták a 7 ezer literes hozamot, de jelentős az olyan egyedek száma, amelyek több mint tíz­ezer litert adnak. Nagyon tanulságosak a hústermelés eredményei. A Békéscsa­bai Szarvasmarha Teljesítményvizsgá­ló Állomáson olyan növendékbikákat láttunk, amelyeknek a napi súlygyara­podása másfél kilogramm körül van. Szintén igen magasak a termelési hoza­mok a sertéstenyésztő gazdaságokban. Más állatfajok tartása is érdekes ta­pasztalatokkal szolgált számunkra. Nagyon megtetszett a lótenyésztés és jó benyomásokat szereztünk a juhtörzste- nyésztést illetően, ahol az aszkániai szovjet fajtával foglalkoznak. Nagyon örvendetes, hogy az állattenyésztéssel kapcsolatos kérdéseket magyar kollé­gáink szervezetten, áttekinthetően és biztonságosan oldják meg. • A küldöttség vezetője V. Sztankievi- csusz, a litván agráripari bizottság el­nökhelyettese? (Straszer And 'véte­le) — A vendéglátóknak milyen taná­csot adna, mi az, amit Önök jobban csinálnak? — Rövid itt-tartózkodásunk erre nem ad lehetőséget. De már előre meg­mondhatom, ha vendéglátóink eljön­nek hozzánk, biztosan szert tesznek olyan ismeretekre, amit idehaza hasz­nosítani tudnak. — Lát-e lehetőséget a kölcsönös ál­lattenyésztési együttműködésre? — Az a cél vezetett bennünket, hogy tanulmányozzuk a magyar állatte­nyésztést és keressük az együttműkö­dés formáit. A Dél-Alföldi Állatte­nyésztés Fejlesztő Vállalat szakembere­ivel egy hétig azon törtük a fejünket, hogyan hasznosíthatnánk az itt létre­hozott termelési potenciált és megvitat­tuk a különböző tenyésztési módszerek alkalmazása terén kínálkozó lehetősé­geket. Reméljük, kialakul közöttünk olyan szoros együttműködés, amely majd mindkét fél számára kölcsönös előnyökkel jár. Kisvágó Árpád Zöldség fólia alól \ 'új ^ **■“- -í • Virágzik a paradicsom, egy hónap múlva lehet szedni. Váczi Pálné és Hamar Jó- zsefné a nemrég alakult Kál­lai Éva szocialista brigád tagjai a paradicsomtöveket kötözik. A Tiszakécskei So- lohov Termelőszövet­kezet fóliatelepein — a kerekdombi üvegház­zal együtt — mintegy két hektárnyi fedett te­rületet művelnek. A százezer tönyi szegfűn kívül aszpará­gusz, paradicsom, és az idén először zöldbab is várja a jó időt a fóliák alatt. A napokban már 40 ezer fej salátát érté­kesítettek. • Saját szükségletükön kí­vül eddig már 30 ezer külön­böző fajta palántát adtak el. (Pásztor Zoltán felvételei) Előrelátó tak Téglahalmok, cs-erép , gerendák sorakoznak, bará­tom telkén. Itt a ta vasz., aki előrelátó, fölkészül], hogy ha kellemesre ford.ul a.z idő: mihamarabb épülhessen az új otthon. lilőrelátó ... Ki, mennyire. A Vasértnél dolgozó ismerősöm mesé'ii: addig nincs gond, amíg felhúzzák a falakat, fölkei .-ül a tető, helyére az abla'ic, az ajtó. De, tapasztalat , a magánépíttetők zsebe rendszerint akkor ürül ki, a imikor a lakás, a ház fűtésének megol­dása kerülne í sorra. Ilyenkor aztán — 'ki gondol a későbbi, esetle g éveken át tartó borsos tü zelökiadásra — bizony, so' kan a lehető legolcsóbb meg,oldást vá­lasztják. Meg,lehet, kényszerűségből, mégis ... Mégis, tál: án évtizedekre gazdaságos fűtésmódot választhatun k. Kiindulni nyilvánvalóján abból kell, amire lehető ség van az adott helyen. Energia ifaló kályha helyetti Ha ott a íz utcában a gázvezeték, a választás kézen­fekvő— v agy inkább annak látsziü. Mert még ebben az esetber i is több változat merül'net föl. A ’ ti fűtésről n rost nem szólva, példáu I a külső fi ké­szülékek (közismert nevükön a. parapettek) számös előnye k őzül érdemes kiemelni,, hogy a mai modern gyártmá nyokat már hőérzékel övei szerelik. Ez vezérli a gázégc it, s egy gomb beállításával a helyiség hőmér­séklete gyakorlatilag állandó/ értéken tartható. A hő- mérsék' let-szabályozás egyben energiatakarékos „üzemt éltetést” tesz lehetőv é. Még, kényelmesebb és praktikusabb a Héra-rend- szer, a melynél a gázfűtő 'berendezés, melegíti a lakás, a ház' /alamennyi radiátorát. Sőt, a mai újabb típusok már meleg vizet is „szolgáltatnak” ugyanabból a rends: zerből — ne.m ke.ll külön villanybojler. Az építkezők jő rés,ze hajlamos arra, hogy csupán a fűtőberendezések é's tartozékaik árával kalkuláljon, figyc lmen kívül hagyva a fűtőanyag árát. Pedig kiszá­mítható, hogy az esetleg „borsosabb” beruházás, ame;ly kevesebb tü zelővel megelégszik, hamar megté­rül,, s ezt követően jóval olcsóbb, mint az energiafaló berendezések. A’kinek tehát engedi a pénztárcája, ali ghanem akkor gondolkodik előrelátóan, ha inkább vá.Halja az egyszeri nagyobb költséget, mert hosszabb tá.von ez mindemképp kifizetődőbb. Most is drága az olaj S végső f okon igaz ez nemcsak a gázzal, hanem a más tüzelő anyaggal fűtő alkalmatosságokra is. Ha például vaskályhával fűtünk, nagyon fontos, hogy megfelelő méretűt válasszunk. Mert túlfüthetjük ugyan a 1 ösebb kályhát, ám ilyenkor lényegesen rosz- szabb a' natásfok — magyarán, ugyanazon hőfokhoz jóval több tüzelő kell —, s a megerőltetett kályha hamar tömítetlenné válik, ami még tovább csökkenti a hatásfokot. Vagyis, az olcsóbb kályhában egyre drágábban fűtünk. .A jó hőtároló cserépkályhát ott érdemes beépíteni, ahol a téli hónapokban folyamatosan fűtenek. Ké­nyelmesebb, mint a vaskályha, ám nehezen meleg­szik, gyors felfűtésre gyakorlatilag alkalmatlan. Ha­tásfoka viszont — persze, ha jó állapotban van — igen kedvező. Ezért nem érdemes karbantartását el­hanyagolni. Talán meglepő, de a cserépkályha akkor energiatakarékos, ha folyamatosan fűtünk vele, és a tüzelő-utántöltést lehetőleg a kora délutáni órákra tesszük. Mivel a kályha éjjel és délelőtt lassan, foko­zatosan lehűl — csökken a lakás hővesztesége: keve­sebb tüzelő is elegendő. Nem szóltunk m ' . olajkályhákról, amelyek az idén — igaz, főkéin a már elöregedett korábbiak cseréje céljából — ismét kaphatók. Noha ezek az újak már korszerűbbek, az olajfűtés hatásfoka is jó, s talán még kényelmesnék is mondható, erre berendezkedni ma már mégsem ajánlatos. Az olaj beszerzése, tárolá­sa, a napi feltöltés, s a vele járó „illat” nem éppen előny. Bár a „beruházást” tekintve ólcsónak tűnik, legfeljebb akkor érdemes ezt választani :ia nincs más kézenfekvő megoldás. í» < t az említet, k mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy az olajtüzelés ma mintegy kétszer drágább, mintha szénnel vagy gázzal fűtünk. Tanácsadó füzetek Hasonló mondható el a villanykályhákról is. Noha ez a fütésmód tiszta, tökéletesen szabályozható, ha­tásfoka 100 százalékos — hiszen a villamos áram teljes egészében hővé alakul át — azonban még az olajnál is drágább, az éjszakai kedvezményes tarifa mellett is. (S akkor még nem beszéltünk az ilyen fűtésmód létesítésekor kötelezően fizetendő, jókora hálózatfejlesztési hozzájárulásról!) Ezért a villamos fűtés ma elsősorban csak kiegészítőként jöhet szóba. A legkorszerűbbnek tekinthető központi fűtésmó­dok fajtáiról, előnyeiről külön „dolgozatot’4, lehetne írni. Amire viszont — ha röviden is—érdemes fölhív­ni a figyelmet: ügyeljünk a terveztetésre, a kazánok, radiátorok, szerelvények ésszerű — és a fűtés állandó költségeivel is kalkuláló! — kiválasztására. A terve­zők — tisztelet a kivételnek — hajlamosak a rutin­megoldásokra, „típusterveik” adaptálására. Amelyek bizony gyakorta nem a legújabb s legkifizetődőbb megoldásokat tartalmazzák. Ne elégedjünk meg ez­zel! Igaz, a laikusnak nehéz befolyásolnia a szakem­bert, ám ma már e témakörnek elérhető és közérthe­tő, bőséges irodalma van, érdemes tanulmányozni. Trömböczky Péter ^KÖTŐDÉS A FÖLDHÖZ A. kitüntetett traktoros >■ t- ,a ^ m** * ; f** £r* *i­atz ^ .•» 5' -<•* i: -! . V‘­, * / *W So! Kan úgy tartják, a földműves akkor elégedett, ha pezs- dül 'Körülötte a határ. Megnyugtatja, ha idejében földbe kerüil a mag, ha szépen fejlődik a termés, ha látja, érzi a terr nészet bőkezűségét. A földet olykor az aszály szeszélyei tes zik próbára, máskor mohón szívja magába az éltető ned­ve t, hogy a belőle táplálkozó növényt nevelje. Az ember táxrsa a földnek, szótlan alkut köt vele, törődést kínál, s biztos megélhetést vár cserébe. A földdel kötött örök barátságot a negyvenhét éves Cseh- szakáll Imre, a Dunavecsei Béke Termelőszövetkezet trakto­rosa, aki április negyediké alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta. Munka közben találom, a határban szorgoskodik, ahogy ilyenkor a szántóvető em­ber teszi. Nyílegyenes sorokat húz gépével, a petrezselyem magvait veti táblába. Gratulálok kitüntetéséhez és munkájá­ról faggatom. Hamar oldódik, beszélgetésünk könnyedén pörög. — A tavaszi vetések kellős közepén tartunk. Ahogy en­gedte alz idő, máris megleptük a táblákat. Jól sikerültek az őszi szántások, időben „háborgattuk” a talajt. A téli hidegek megmardosták, vetésre omlóssá, morzsalékossá vált. Köny- nyű vele bánni, mert a finom, porhanyós föld engedi művelni magát. Egyenes sorokban lehet bele vetni, és szépen henge- rezni. Igaz a mondás: az időben végzett, megfelelő minőségű munka a legjobb talajművelő. — Hogy honnét ez a földszeretet? Egész kicsi kölyök voltam, még klottgatyás, de már gyakran kapaszkodtam az eke szarvába, mindig apám körül sündörögtem, aki szívesen vitt magával a mezőre. Az izsáki tanyákon láttam meg a napvilágot, kedvemre kószáltam, enypm volt a határ. Libá­kat, baromfit őriztem nyaranta, a szabad ég alatt éreztem jól magam. Hozzánőttem a földhöz. — A kitüntetés, az váratlanul ért. Annyit azért elmondha­tok: ha így értékeltek, biz_tos sok munka van mögötte. Bi­zony nyeltük a port eleget, sokszor szombaton, vasárnap is. Nem az ünnepekhez, az időjáráshoz igazodtunk. Minden­esetre jólesik a megbecsülés; nagyon örülök ennek a kellemes meglepetésnek. — A munkahelyemmel elégedett vagyok, nem panaszkod­hatok a fizetésre sem. A mi téeszünk tavaly, fennállása óta a legnagyobb nyereséget érte el. Szerencsére a háztáji is jó fizetéskiegészítésnek bizonyul. A szövetkezetben elfogadtak, jó kollektíva alakult ki, a kitüntetés bizonyítja: a munkát elismerik. Ha itt telepedtem le, itt is akarok dolgozni, nem vagyok „vándormadár”. • Csehszakáll Imre: „Szeretném tudásomat még gyarapíta­ni...” — Nem bánnám, ha az egészség, a jókedv, a derű tovább­ra is társam maradna. Nem érzem magam öregnek a szak­mában. Szeretném tudásomat még gyarapítani, mert a fejlő-. dő technika egyre több szakértelmet kíván. Tudja, a mai modern traktorok műszerfalai, jelzőkészülékei a múltbeliek­nél lényegesen bonyolultabbak. Lépést kell tartani a korral. Elbeszélését befejezve Csehszakáll Imre helyet foglal a kényelmes vezetőfülkében. Felbőg a motor, a kipufogó süví­tő hangjától madárcsapat riad fel. Ütemesen tombolnak a lőerők, a gép nyomában érződik a megbolygatott föld friss, kellemes illata. Az apró, finom hantok összeborulva egymás­hoz simulnak, vigyázva, puhán takarják be az elvetett ma­got. Majd.a napfény csalogatja elő a zsenge hajtásokat. Zs. Kovács István LENGYELORSZÁG „Szükséged van különkere- setre? Rendelke­zésedre állunk! Olyan együttmű­ködést ajánlunk, amelyet összeegyez­tethetsz a munkáddal. Tevékenysé­günk a technika valamennyi területére kiterjed. Jelentkezz nálunk!” — A fel­tűnő hirdetést a lengyel állami vállala­tok közös vállalkozása, a Selaton Ku­tatási és Termelési kft. jelentette meg a sajtóban. » Az elgondolás meglepően egyszerű volt, s mint ilyen, rendkívül hatásos. A Selaton elhatározta, hogy új, eredeti Gondolkozz - pénzt ér! műszaki megoldásokat kínálva elébe megy az ipar igényeinek. Ehhez olyan munkatársakat keresett, akik alkotó műszaki fantáziával rendelkeznek, de tehetségüket nem tudják kiélni alka­lom, lehetőség híján, vagy különféle bürokratikus akadályok miatt. A feladat: új műszaki megoldások felkutatása, új termékek, alkatrészek tervezése, az elavult technológiák fel- frissítése és újak kidolgozása. Már a hirdetés megjelenése után né­hány nappal szállingózni kezdtek a je­löltek. A jelentkezők között szép szám­ban akadtak technikusok, műszaki egyetemi tanárok, különböző mérnöki szakmák képviselőddé képzőművészek és ipari formatervezők is. Munkájukat dicséri, hogy ők fejlesz­tettek ki egy argon-védőernyőben mű­ködő hegesztőberendezést, valamint egy vízforralót, amelynek előállításá­hoz a korábbinál 20 százalékkal keve­sebb anyagra van szükség. A cég gyors, kifogástalan, hatékony munkára ösztönöz. Ezért sohasem az ötletet, hanem az eredményi díjazza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents