Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-21 / 93. szám

v. i/ J rv TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIL évf. 93. szám Ára: 1,80 Ft 1987. április tL kedd Kádár János Svédországba látogat Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki .Tanács tagja Ingvar Camlssonnak, Svédország minisz­terelnökének, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnökének meghívá­sára április 21-én, kedden hiva­talos Látogatásra Svédországba utazik. (MTI) Hol tart a megyei termálprogram? (3. oldal) Milyen fűtés legyen a házunkban ? (5. oldal) 12 ÓRÁS MŰSZAK Ünnepi munka a földeken Országszerte számos gazdaságban a földeken dol­goztak a húsvéti ünnepeken is. Főleg a kukorica, a napraforgó, a borsó, a tavaszi árpa és a zab vetése adott munkát. Bács-Kiskun megyében mintegy 2000 erő- és munkagép készítette a magágyat; vetették a kuko­ricát, a szántóföldi zöldségféléket. A felszikkadt ta­lajon 12 órás műszakot tartottak, azért, hogy a 120 ezer hektárnyi területen mielőbb földbe kerüljenek a növények magjai. Szolnok megyében szünet nélkül, még éjjel is dolgoztak a traktorok és a vetőgépek a földeken. Az ünnep végére több mint 40 ezer hektáron tet­ték földbe a tavaszi kultúrák vetőmagját. A Jász­ságban és a Nagykunságban, valamint a Tisza- menti földek egyes területein a téli hideg miatt ki­pusztult az őszi búza és a repce egy része. Helyük­be leggyakrabban fővetésű és silónak való kukori­ca, lóbab, illetőleg len kerül. Elvetették a cukorré­pa magjának túlnyomó többségét is, így alig né­hány száz hektár vetését kell a következő napok­ban elvégezni. Mintegy háromhetes lemaradást igyekeztek be­hozni a hét végi napokén a Borsod megyei trakto­rosok, akik tavaszi árpát, napraforgót, borsót és burgonyát vetettek, néhol még az éjszakai órákban is. Több termelő-szövetkezetben és állami gazda­ságban, így a bocsi, az emődi, a harsányi, a sályi, a putnoki termelőszövetkezetekben, valamint a He- jőmenti Állami Gazdaságban be is fejezték a ta­vaszi árpa vetését. Szabolcs-Szatmárban a korábbi napok rendkívül szeles időjárása miatt 7000 hektárról mostanra 2000 •hektárnyira csökkent a víz borította terület. Az ép­pen csak felszikkadt szántóföldeken a tavaszi ár­pát, a borsót, a cukorrépát és a zabot vetették. A belvíz miatt itt azonban az országos átlagnál job­ban késnek a tavaszi munkák. A Hajdúságban ugyancsak nyújtott műszakban igyekeztek behozni az eddigi lemaradást, szinte va­lamennyi nagyüzemben teljes munkanapokat Ár­tottak a húsvéti ünnepeken. A legtöbb teendőt a cukorrépa vetése adta, mert itt van az ország leg­nagyobb cukorrépa-termelő körzete, de eddig a tervezett területnek csak a felén végeztek a vetés­sel. A földeik munkásai nem tartottak pihenőnapot húsvét vasárnapján sem Fejér megyében: a legtöbb mezőgazdasági nagyüzemben folyamatos műszak­ban, éjjel-nappal dolgoztak a vetőgépek és a mag­ágyat készítő traktorok. Vetették a napraforgót, a cukorrépát, a hűtőházi felhasználásra szánt zöld­borsót, s néhány nagyüzemben megindultak a ku- korica-vetőgépek is. A mostani munkacsúcs nemcsak a nyújtott vagy folyamatos műszakokra kényszeríti a gazdaságokat, hanem szükségessé teszi azt is, hogy gépekkel, szak­emberekkel segítsék egymást. Ezzel az együttműkö­déssel, valamint a folyamatos műszakokkal csak­nem 30 százalékkal tudják majd növelni kapacitá­sukat a Fejér megyei mezőgazdasági nagyüzemek. Csongrád megyében ugyancsak összetorlódtak a feladatok, így szinte egyidőben juttatták a külön­böző vetésidejű magvakat a földbe. Két műszak­ban., sőt éjjel is dolgoztak a traktorok a hozzájuk kapcsolt munkagépekkel, így a legsürgetőbb fel­adatot —n mintegy 5000 hektár cukorrépa vetését — sikerült befejezni. A Pest megyei tsz-ekben a megfeszített munka eredményeként az összes terület megközelítően 30 százalékán vetették már el a tavaszi magvakat, így a borsó 80, a zab 60, a cukorrépa 50 százaléka már a földben van. Az időjárás okozta kényszerpihenő itt is a vetésszerkezet némi átalakítását igényli, így a gazdaságok sok helyen az elmaradt tavaszi árpa helyére kukoricát vetnek, ennek érdekében megkezdődtek az előkészületek. A háztáji gazdaságokban sem szünetelt a mun­ka,. a hét végén benépesültek a kiskertek, vetemé- nyeztek, ástak, gyümölcsfákat permeteztek, szőlőt metszettek a gazdák. Vetették a fűszerpaprikát, a borsfüvet, a kaprot és a bazsalikomot a kalocsai tájkörzetben, a Galga-menti falvakban hozzáláttak a paradicsompalánták kiültetéséhez, szedték a hagy­mát, a retket, a salátát, a fóliás kertekben. Hétvégi sportmérleg Egy hónap múlva nyit a BNV Egy hónap múlva, május 20-án nyílik a Hungexpo szer­vezésében a tavaszi BNV, a beruházási javak szakvására. A 85. alkalommal sorra kerü­lő Budapesti Nemzetközi Vá­sár területén- megkezdődött a készülődés, hogy a jövő hó­napban minden készen álljon a körülbelül 100 ezer négyzet- méternyi fedett és szabad ki­állítási területen. A tavaszi BNV-n ismét telt házra lehet számítani. Az elő­zetes jelentkezések alapján a vásárra mintegy 30 ország több mint 1800 kiállítóját vár­ják. A legnagyobb bemutató­kat a szovjet, a lengyel, az osztrák és az NSZK-beli kiál­lítók szervezik. A beruházási javak sereg­szemléjén ezúttal 12 árucso­portban láthatók majd a gyártmányújdonságok. Az áru­csoportok: erősáramú ipar; műszeripar; optikai, akuszti­kai, film- és színháztechnikai berendezések; bányászat; vegyipar; fémmegmunkálás, gépipar; kohászat; építőipar; járműipar; vízgazdálkodás és környezetvédelem; anyagmoz­gatás, csomagolás; valamint a biotechnológia. A szervezők szerint ez a korábbi BNV-ktő! valamelyest eltérő áruszerke­zet jobban igazodik a magyar népgazdaság gazdaságpolitikai céljaihoz, a legfontosabb fej­lesztési irányokhoz. A BNV-re, akárcsak koráb­ban, a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt nyújt majd a vidékről érkezőknek. (MTI) A kiskunfélegyházi spor­tolók okozták a legnagyobb örömet szurkolóiknak az ün­nepi napokon. Az asztalite­niszezők fölényes játékkal győzték le az Égszöv Medosz csapatát, s továbbra is az élvonal felsőcsoportjába ke­rülésért küzdenek. A labda­rúgók közül a HKBSE hazai pályán verte biztosan a solt- vadkertieket, míg a megyei­ben szereplő KTK idegenben a Bajai Tsz SK-t fektették kétvállra. A Kecskeméti SC labdarú­gói újabb győzelmükkel már 12 pont előnnyel vezetik a táblázatot, a Miske idegen­ben szenvedett vereséget nagy ellenlábasától, az Épí­tőktől. A Lajosmizse nyert és reménykedhet a bentmara- dásban, a KTE pedig Béké­sen hagyta a két pontot. Az NB II-ben szereplő Ba­jai SK labdarúgói hazai pá­lyán sem bírtak a DVTK-val, s továbbra is nagy harcot folytatnak a kiesés elkerülé­séért. Részletes tudósításainkat lapunk hetedik oldalán talál­ják meg olvasóink. • Farkas Tibor felvétele a HKBSE—Soltvadkert területi bajnoki lab­darúgó-mérkőzésen készült. A sötétmezes Kacaja» a hazaiak harma­dik gólját szerzi. Húsvéti békemenetek • Húsvéti bé­kemenet, amely a münsteri Westphalia egyetemen kez­dődött az eu­rópai nukleáris leszerelésért. Végállomása Dortmund lesz. A rendezők várakozásának megfelelően az NSZK-ban a hús­vét hétfőig tartó békemeneteken országszerte több tízezer ember tüntetett az atomleszerelés és a nemzetközi békét szavatoló erő­feszítések követelésének jegyé­ben. • A megmozdulásokra a vallási •tömörülések, a szakszervezetek, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a zöldek pártja szólí­tották fel a lakosságot. Egyedül Münchenben, Bajorország szék­helyén 15 ezres tömeg gyűlt ösz- sze. Feliratos táblák jelszavai egyebek között .éhették a Kö- zép-Európában elhelyezett atom­rakéták felszámolásához most feltáruló lehetőségeket, Gorba­csov főtitkár Moszkvában Shultz amerikai külügyminiszter elé ter­jesztett új javaslatait. Az idei békemozgalmi rendez­vényeken az egyházak, a szak- szervezetek és a baloldali pár­tok szónokai kiemelik az utóbbi időben kiéleződött szociális prob­lémák megoldásának fontossá­gát is. Így éppen a leszerelési erőfeszítések előmozdításának szükségességével összefüggésben követelték új munkahelyek léte­sítését a Ruhr-vidék acélipari és szénbányászati központjaiban, a termelés csökkentése miatt tervezett tömeges elbocsátások kiegyensúlyozására, nemkülön­ben a szintén válsággal küszkö­dő Kiel környéki hajógyárak le­építendő munkásainak támoga­tására. Vasárnap hozták nyilvános­ságira a nyugatnémet evangéli­kus egyház szegénygondozással és betegápolással foglalkozó dia­kónus-szervezetének húsvéti ál­lásfoglalását szociális kérdések­ben. Mint Karl-Heinz Neukamim, a szervezet elnöke a tévében és a sajtóiban ismertetett beszédé­ben megállapította, az NSZK- ban, a világ egyik legfejlettebb ipari országában és leggazda­gabb társadalmában kereken há­rommillió ember szenved szük­séget. LÁTLELET A MOZIKRÓL Felújítás tanácsi támogatással Nagy vászonra vetített, élvez­hető kép, jól érthető hang, kul­turált, kényelmes, esztétikus né­zőtér, megfelelő hőmérséklet. Kö­rülbelül ennyi az, ami mai igé­nyeink szerint a jó filmszínház fogalmát fedi. Bács-Kiskun me­gyében mintegy száz mozit — ide sorolandók a normál és a kes­keny filmesek, valamint az egyéb vetítőhelyek — s ugyanennyi ve­títőszolgálatot tartanak számon. A moziüzemi vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Molitórisz Károly most készített látleletet ötvenegy normál mozi műszaki állapotáról. Bizonyos tekintetben elkeserítő képet kapott, példá­ul: 12 ,nagyközségben nincs ki­épített vízvezetékrendszer, ami­ből következik, hogy az itteni mo­zikban nincs mellékhelyiség. Mindössze 12 helyen van telefon, beszámítva a városi mozikat is. Az elmúlt évtizedben, a pénz­ügyi lehetőségek szerint, a hang­súlyt a kép- és hangközvetítő technika fejlesztésére fektették. Így sikerült elérni azt, hogy a keskenyfilmes vetítőkben nincs öt évnél régebbi masina. A nor­mál mozikban is elsősorban a kinotechnikai berendezéseket cse­rélték ki. A vállalat pénzéből egy- vagy kétévente csak egy mozi rend­behozatalára futná. Éppen ezért a vezetőség a tanácsok anyagi segítségét kérte ez ügyben. A támogatásoknak köszönhetően évente 2—4 mozit tudnak újjá­varázsolni a megyében. Ezek a felújítások azonban nem biztos, hogy mindig egybeesnek a válla­lat rekonstrukciós törekvéseivel. Csak példaként említik: évek óta nem tudnak előrejutni a kecske­méti Árpád mozival. A kertmo­zit adnák el, s ebből a pénzből fedeznék a felújítás költségeit. Vevő viszont egyelőre nem akad. Április 22-én tartják az utol­só mozielőadást — legalábbis az idén — a kiskunfélegyházi Pe­tőfi moziban, amely mi tagadás, már igencsak megérett a re­konstrukcióra. Az összköltség előreláthatóan 13—14 millió fo­rintra rúg, ezt harmad, harmad arányiban vállalja a megyei és a városi tanács, valamint a mozi­üzemi vállalat. A bontási mun­kák már elkezdődtek április 15- én. Ezután az épület alapjának megerősítése, a tetőszerkezet felújítása következik. A kétszáz ülőhelyes nagynézőtér mellett, a jelenlegi előcsarnok fölött ki­alakítanak egy hatvan—hetven férőhelyes kamaratermet is. Az udvarban kertmozi, a kisutcára néző oldalon pedig videotéka és könyvesbolt lesz. A belső mun­kálatokkal legkésőbb december végéig végezni akarnak. Izgatja a félegyháziakat, hová járnak ezentúl moziba. A meg­állapodás szerint június 5-éig, a hét utolsó három napján, utá­na pedig — szeptember 15-éig — a szerda és a csütörtök kivéte­lével naponta többször is vetíte­nek a művelődési központ nagy­termében. Jóllehet a város lakói nem maradnak mozi nélkül, a technika és kényelem nem lesz a legideálisabb. Az átmeneti álla­pot átvészeléséhez szükség lesz a filmkedvelők türelmére. A moziüzemi vállalat idei fej­lesztési tervében a félegyházi filmszínház mellett még jó né­hány elképzelés szerepel. Január végére kicserélték a kecskeméti Városi mozi székeit, a megye- székhely videotékája már meg­nyílt, a bajai április 24-étől vár­ja a kölcsönzőket. A helyi taná­csok segítségével augusztusra befejeződik a borotai normál mozi, az év végén pediig a sü- kösdi rekonstrukciója. Jánoshal­mán még az idén korszerűsítik a fűtést, Kunbaján végeznek az öt- venszemólyes klubmozi építé- - sével. H. K. E. Egészségkultúra Egészségünk megőrzése — ' visszaszerzése — nem egy ága­zat feladata. Az egészségügy önmagában nem boldogul a káros életmódbeli szokások leküzdésében, vagy az olyany- nyira hiányzó lelki egészség megteremtésében. Jelenlegi feltételei mellett nemhoay be­tegségeink okainak, de követ­kezményeinek megszüntetésére sem képes maradéktalanul. Egészségesebbé válásunk te­hát társadalmi ügy. Ami any- nyit jelent: jórészt önmagun- gon múlik. A tüka csupán az: megtanuljuk-e úgy vezetni életünket, hogy a lehető leg­nagyobb ívben kikerüljük a rendelők, kórtermek fehér vi­lágát? Van-e, aki megtanít bennünket erre? No, és nem utolsósorban: tudjuk-e — mó­dunkban áll-e — hasznosítani a tanultakat? Mint az ismeretek többségét, a helyes életvezetés szokásait is a lehető legkorábban érde­mes elsajátítani. Igen ám, de a mai magyar családok több­sége egyáltalán nem tud ehhez példát nyújtani. Mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy maga is tájékozatlan e téren, vagy már nem tud — nem is akar — felhagyni olyan rossz beidegződésekkel, mint például a zsírban úszó ételek imádata, a tévé előtti „nassolás”. A nevelés másik fontos szín­terén, az iskolában az elmé­lettel még csak rendjén men­nek a dolgok. De a gyakorlat­ban; nincs tornaterem, kultu­rált ebédlő, az étkezési nor­mából csak ritkán futja sovány húsra, gyümölcsre. Vannak vi­szont: egészségtelen iskolapa­dok, hajnali különórák, túlter­helt, fásult pedagógusok. Létezik egy intézményháló­zat, amely a 80-as évek eleje­közepe óta zászlójára tűzte az egészséges életre nevelést. Nem is eredménytelenül. Kez­dődött azzal, hogy falusi kul- túrház-hodályok (kényszerű­ségből) megnyitották nagyter­meiket az iskolai testnevelő­órák előtt. Majd, amikor a népművelők látták, hogy a tornadresszes kislányok szö­kellése nem töri fel a kultúra kongó templomának padlóját, balett-tanfolyamot, kondicio­náló tornát szerveztek. Isme­rek művelődési otthont, ame­lyiknek legnépszerűbb „szol­gáltatása” az előcsarnokban felállított pingpongasztal. Országosan is kiemelkedővé fejlesztette egészségnevelési szolgáltatótevékenységét az Erdei Ferenc nevét viselő me­gyei művelődési központ. Is­meretterjesztő, felvilágosító egészségügyi programjaival, orvosok bevonásával végzett megelőző, gyógyító, utógondo­zó munkájával a ház meghó­dította a közönséget. Elsősor­ban a helyes életmódszemlé­let terjesztésében, az orvosi beavatkozást — még vagy már — nem igénylő esetek kezelé­sében vállaltak itt feladatokat a népművelők. Mindezt szám­talan változatos formában. Elvük: ha az egészséges élet­vitelt népszerűsítő előadások hatására a hallgatók úgy kí­vánják, megteremtik a lehető­ségét az ismeretek gyakorlat­ban történő elsajátításának is. A művelődési központ kez­deményezései sok megyei kul- túrházban követőre találtak. Az eredmények átplántálásá- hoz a közeljövőben újabb se­gítséget is kapnak a vidéki kollégák. Az Erdei Ferenc Mű­velődési Központ kiadványban jelenteti meg egészségügyi te­vékenységéről mindazokat az információkat, melyek a szer­vezésben, lebonyolításban konkrét szakmai támpontokat nyújtanak. Hasznos lesz össze­gyűjtve látni: milyen lépcsők­ben érdemes felépíteni egy szexológiai sorozatot, kiknek a közreműködésével lesz hatásos a relaxációs tanfolyam, milyen költségekkel jár a gyesen lévő kismamák és csemetéik foglal­koztatása. Apropó: költségek. A köz- művelődési intézmények egészségnevelésének egyetlen súlyos „szépséghibája" a gaz­daságosság kényszere. Az egészségkultúra terjesztése ugyanis — egy őskori besoro­lás szerint — nem tartozik a művelődési házak alaptevé­kenységébe, s így nem lehet veszteséges (mint — mondjuk — a honismereti szakkör vagy a politikai klub). A részvételi díjakból kell eltartania magát a gyógytorna-tanfolyamnak ét a diabetikus klubnak is. Ez a szemlélet ugyancsak nem „egészséges”, szintén mi­előbbi változtatásra szorul. Mert lehet-e fontosabb cél — alapvetőbb tevékenység —, mint az emberek testi-lelki ép­ségének megóvása? Nem hi­szem, hogy van ennél látvá­nyosabban megtérülő befekte­tés. Egy művelődési ház szá­mára sem: a nagy nyereséget hozó programokra is csak ak­kor mennek be az emberek, ha rendben van a szénájuk. Ha egészségesek. Szabó Klára _________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents