Petőfi Népe, 1987. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1987. április 15. Magyar—jugoszláv Szűrös Mátyás bulgáriai külügyi megbeszélések tárgyalásai Dr. Horn Gyula külügyminisz­térium! államtitkár a jugoszláv szövetségi külügyminisztérium meghívására április 13-án és 14- én Belgrádban megbeszéléseket folytatott Budimir Loncsarral, a külügyminiszter első helyette­sével, valamint a külügyminisz­térium más vezető képviselőivel. Áttekintették a nemzetközi élet Hazánk és Svédország Magyarország és Svédország kapcsolatai a különböző társa­dalmi rendszerű államok közöt­ti viszony jó példájaként prob­lémamentesek, az élet mind több területére terjednek ki, és ala­kulásukat egyre inkább a mind­két részről kiinduló kezdemé­nyezések határozzák meg. Rendszeressé és széles körű­vé. vált' a magyar—svéd politikai kapcsolattartás. Legutóbb — 1986 októberében — Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára folytatott megbe­széléseket Svédországban; fo­gadta Ingvar Carlsson miniszter- elnök is. Gyakoriak a miniszterelnök­helyettesi és miniszteri szintű találkozók. 1980-ban Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, három év múlva pedig Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhi­vatal elnöke tárgyalt partneré­vel Stockholmban. 1982 /^és 1985 között egy külügyminiszteri és tíz szakminiszteri találkozót tartottak, Svédországban, illetve Magyarországon. 1985 júniusában magas rangú vendég, Olof Palme látogatott hazánkba — ez volt az első kor­mányfői szintű találkozó orszá­gaink között. 1986-ban Maróthy László miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagja részt vett a nagy nemzetközi tekin­télynek örvendő, értelmetlenül meggyilkolt politikus temetésén. Folyamatosan bővülnek a két ország egyezményekben rögzí­tett kapcsolatai. Az utóbbi öt év­ben hat kormányközi egyezményt írtak alá és nyolc intézmények közötti együttműködési megál­lapodás született — az élet szin­te valamennyi területét fel- •ölelve. Magyarország és Svédország Időszerű kérdéseit, különös te­kintettel az európai béke és együttműködés megerősítésének ügyére. Véleménycserét foly­tattak a magyar—jugoszláv kap­csolatok további fejlesztésének lehetőségeiről. Az államtitkárt fogadta Jane* Zemljarics, a szövetségi kormány alelnöke. kapcsolatai gazdasági, kereskedelmi kapcso­latai rendezettek. Hazánk 1985- ben 6 millió dollár értékű árút exportált Svédországba és 84 millió dollár értékben vásárolt onnan különböző termékeket. Az áruforgalom további gyors bővülését egyelőre akadályozza a Magyarországról érkező export­cikkeket sújtó magas vám. Komoly szerepük van a gaz­dasági együttműködés fejlődé­sében a kooperációs kapcsola­toknak; Svédország tőkés part­nereink közül jelenleg az ötödik helyen áll. A különböző koope­rációs formákban gyártott ter­mékek ma már 25 százalékkal részesednek az országaink kö­zötti kereskedelmi forgalom ér­tékéből, a Svédországba irányu­ló magyar gépipari export érté­kének pedig 60 százalékát adják. Az intézményeink közötti már érvényben lévő, illetve tervezett közvetlen kapcsolatok révén is eredményesen fejlődnek orszá­gaink kulturális, oktatási és mű­szaki-tudományos kapcsolatai. Különösen hatékonynak bizo­nyult az együttműködés a nyelv- oktatás területén. Svédország­ban mintegy 17 ezer magyar szár­mazású ember él, s bár 75 szá­zalékuk már svéd állampolgár, nem veszítették el egykori hazá­juk iránti érdeklődésüket. A svéd iskolákban jelenleg 1800 diák tanul magyarul, s oktatá­sukról 80 magyar nyelvtanár gondoskodik. Emelkedő tendenciát mutat az idegenforgalom alakulása. 1985-ben 45 ezer svéd turista járt hazánkban, s 9 ezer magyar ke­reste fel a skandináv országot. A turizmus élénkülését segíti elő, hogy 1986. január 1-jétől meg­szűnt az országaink közötti ví­zumkényszer. Tod or Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke kedden Szófiában fogadta Szű­rös Mátyást, az MSZMP KB titkárát, aki a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak a meghívására munkaláto­gatáson tartózkodik a Bolgár Népköztársaságban. A baráti, nyílt légkörű ta­lálkozón tájékoztatták egy­mást az MSZMP és a BKP leg­utóbbi kongresszusain elfogadott határozatok végrehajtásáról, va­lamint véleményt cseréltek idő­szerű nemzetközi kérdésekről. Todor Zsivkov és Szűrös Má­tyás megbeszélésén méltatták a két párt, a két kormány, a ma­gyar és a bolgár nép közötti ba­rátság erősödését, együttműkö­dését sokoldalú fejlesztésének a fontosságát. A találkozón részt vett Dimi- tar Sztanisev, a BKP KB titká­ra és Gyovai Gyula, Magyaror­szág bulgáriai nagykövete. A nap folyamán Szűrös Má­tyás tárgyalásokat folytatott a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságában Dimitar Sztanisewel. a BKP KB titkárá­val. NAPI KOMMENTÁR Az áttörés esélyei A moszkvai tárgyalásokra fi­gyel most az egész világ. Fele­lős kommentátorok az áttörés esélyeit latolgatják Mihail Gor­bacsov múlt hét végi prágai lá­togatásán előterjesztett újabb leszerelési javaslatai, így a fegy- verzetkorlátozási megbeszélések­re vonatkozó kezdeményezései nyomán. A Shultz külügyminisz­ter vezette amerikai küldöttség hétfőn hét órát töltött szovjet partnereivel a tárgyalóasztál mellett, s a keddi programban szerepelt az amerikai diplomá­cia vezetőjének találkozója Mi­hail Gorbacsovval. A megbeszé­lések előreláthatóan szerdán zá­rulnak, és a nemzetközi közvéle­mény megtudja, miként alakult a két nagyhatalom idei fegyver­zetkorlátozási esélyei, egy eset­leges csúcstalálkozó lehetőségei. A prágai javaslatok óta jogos­nak tűnik az óvatos derűlátás. Ezt tükrözik a világlapok hírma­gyarázatai, csakúgy, mint nyu­gat-európai politikusok megnyi­latkozásai. Az Egyesült Államok­ban szított újabb „kémkedési ügy”, a sajtóban egyszerre hát­térbe szorult az SZKP KB főtit­kárának kezdeményezései után, s mindenki egyetért abban, hogy Shultz külügyminiszter tárgya­lási csomagja egyszerre felduz­zadt. Mihail Gorbacsov ugyanis elébe ment mindazoknak a nyu­gati aggodalmaknak, amelyek az utóbbi hetekben és hónapokban megfogalmazódtak az Európába telepített közép-hatótávolságú szovjet és amerikai rakétafegy­verek megsemmisítésével kap­csolatban. A londoni The Times szerint ily módon megnövekedett az eurorakéta-megállapodás va­lószínűsége, Genscher bonni kül­ügyminiszter pedig azt fejteget­te: a nyugati félnek érdemi vá­laszt kell adnia a prágai javas. latokra, hiszen most a leszere­lés egész problémaköréről kez­dődhetnek „komoly tárgyalá­sok”. Mihail Gorbacsov* javaslatá­nak fogadtatásába keverednek meglepetésről és zavarról tanús­kodó hangok is. Mindenekelőtt a francia sajtó részéről. Párizsban szeretnék lehűteni a prágai kez­deményezések keltette nyugati várakozásokat. A Le Figaróban egy volt francia külügyminisz­ter véleménye szerint Nyugat- Európát immár. „kétszeres ve­szély” fenyegeti: a közép-ható­távolságú rakéták eltávolításá­val párhuzamosan esetleg hason­ló „nullamegoldásra" vezethet az SZKP főtitkárának javaslata a rövid hatótávolságú rakéták esetében is. Az atomfegyvermen­tes Európa képe azért rémiszt- heti meg Párizst, mert akkor óhatatlanul fel kellene számolni az önálló francia atomerőt. A hagyományos politikai-ka­tonai gondolkodásmód felváltá­sa újfajta megközelítésre — er­re mutat példát most a Szovjet­unió. Az atomfegyverekre épülő kölcsönös elrettentés elvét, amely több évtizeden át meghatározta a NATO stratégiáját, nem köny- nyű átértékelni. Am mégis el kell ide jutni, hiszen korunk robba­násszerű technológiai fejlődése közepette a kockázat drámai mér­tékben nő. A prágai javaslatok az érdemi leszerelés útját egyen­getik, s ezért reméli most a vi­lág, hogy Shultz külügyminisz­ter Moszkvában kedvezően rea­gál az áttörés felkínált lehetősé­gére. Ortutay L. Gyula BÉCSI UTÓTALÁLKOZÓ Viszontlátásra május elején • A delegátusoknak a Hofburg­^ ból át kell költözniök a most el­készült új konferencia-központba. Húsvéti szünet kezdődött a bé­kési utótalálkozón. Nem éppen szusszanásnyi időre szünetel a munka: a következő tárgyalási forduló május 4-én kezdődik. Alighanem már csak rendíthe­tetlen optimisták bíznak benne, hogy a helsinki folyamatba illő találkozó az eredetileg tervezett Időpontra, vagyis ez év július 31- ére érdemi záródokumentum el­fogadásával befejeződhet. Vol­taképpen nem az indokolja az óvatosságot, hogy rossz légkörben valafniféle „politikai kézitusa” folyik a résztvevő delegációk kö­zött. Viták, politikai párviadalok persze vannak, az igazi gond azonban abból adódik, hogy sok, nagyon sok javaslat került a tár­gyalóasztalra. A küldöttségek 135 különféle indítványt terjesz­tettek elő az egyes témakörökben. A munka oroszlánrésze még hátra van, legalábbis az a ré­sze, amely a jövőnek szóló doku­mentumban ölt testet. Küldöttsé­günk kezdettől fogva arra töre­kedett Bécsben, hogy a helsinki záróokmány elveinek és ajánlá­sainak kiegyensúlyozott végre­hajtását szolgáló megállapodá­sok szülessenek. Ha lehet fontos­sági sorrendet felállítani, delegá­ciónk — mint a többi szocialista ország küldöttségei is — fő fel­adatuknak a stockholmi konfe­rencia folytatására vonatkozó megállapodás szorgalmazását te­kintették. Olyan mandátum elfo­gadtatását e fórum számára, amely lehetőséget adna a Buda­pesti felhívás javaslatainak meg­valósítására, vagyis az Európá­ban állomásozó hagyományos haderők és fegyverzet számotte­vő csökkentésére. E vonatkozásban a most zárult tárgyalási fordulón kedvező for­dulat történt. Megkezdődtek ugyanis a bécsi találkozón részt vevő Varsói Szerződés tagálla­mainak és NATO-országok kép­viselőinek — az úgynevezett 23- ak csoportjának — rendszeres he­ti megbeszélései. Ezek az alapjá­ban véve konstruktív szellemű megbeszélések nem különülhet­nek el a bécsi utótalálkozó egé­szétől. A szocialista országok az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamat továbbvitele­ként értelmezik a tervezett új stockholmi fórumot. A most lezárult szakaszban mintegy 40 javaslat került a tár­gyalóasztalra a gazdasági-ke­reskedelmi és környezetvédel­mi együttműködéssel kapcso­latban. Még nagyobb volt az ak­tivitás a humanitárius kérdések­kel foglalkozó harmadik „kosár” kérdéskomplexumában: több mint félszáz indítványt regisztráltak. A szocialista országok maga­tartását jellemzi az előbbi kér­déscsoporttal kapcsolatban az, hogy a gazdasági együttműködés előmozdítására Csehszlovákia hajlandó otthont adni egy gaz­dasági fórumnak, s javaslatát társszerzői minőségben hazánk küldöttsége is támogatta. A har­madik kosár dolgában igazi szen­zációként' hatott az a szovjet ja­vaslat, hogy a humanitárius kér­déseket egy Moszkvában tartan­dó fórumon elemezzék. Tény vi­szont, hogy míg a nyugati orszá­gok az emberi jogokat főként a politikai és polgári jogokra kor­látozzák, addig a szocialista or­szágok a jogi együttesbe a gaz­dasági, a szociális és kulturális jogokat is belefoglalják. Küldöttségünk a bécsi utótalál­kozó mostani fordulójában szor­galmazta a budapesti Kulturális Fórumon előterjesztett érdemi javaslatok felkarolását. Követ­kezetesen képviselte azt a saját gyakorlatunkkal meggyőzően alá­támasztott álláspontot, miszerint maradéktalanul érvényesíteni kell a nemzetiségek kollektív és egyé­ni politikai és kulturális jogait, biztosítani kell az anyaországgal fenntartott kapcsolataik zavar­talanságát. Delegációnk ebből kiindulva csatlakozott ahhoz a jugoszláv, illetve kanadai ja­vaslathoz, amelyet a nemzeti ki­sebbségek jogainak biztosítását sürgetik. A bécsi találkozó most zárult szakaszát értékelve ki kell emel­nünk, hogy a javaslatok kidolgo­zásában gyakran újszerű, és min­denképpen konstruktív együtt­működés alakult ki a 35 résztve­vő ország között. Ezt jelzi, hogy több mint 20 olyan javaslat szü­letett, amelyet szocialista, el nem kötelezett és semleges, valamint NATO-országok különböző kom­binációkban közösen nyújtot­tak be. Ami a mi delegációnkat illeti, mi 26 javaslatot terjesztet­tünk be egyedül, vagy más szo­cialista és tőkés országgal kar­öltve. Noha a szövegezési és szerkesz­tési munka máris késésben van, ami azt jelzi, hogy Bécsben egy nyári szünet után folytatandó munkára is számítani kell, az utótalálkozóval kapcsolatos alap­vető várakozás nem módosult. A cél továbbra is egy érdemi és tartalmas záródokumentum ki­dolgozása. Ehhez azonban nem­csak jól szervezett munkára lesz szükség a húsvéti szünet után. Az is elengedhetetlenül fontos, hogy szűnjenek meg egyes országok kísérletei arra, hogy az együtt­működés területei közül egyiket vagy másikat előtérbe tolják, bi­zonyos kérdéscsoportokat kira­gadjanak a helsinki záróokmány egészéből. Szászt Józset ÜDVÖZLŐ LEVÉL Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Loson­cai Pál, az Elnöki Tanács elnöke levélben üdvözölte Kim ír Szent, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökét 75. születésnapja al­kalmából. Művészek és vezetők találkozója Az alkotómunka segítését, a közös ügyek megbeszélését, az eszmecserét szolgálják azok a ta­lálkozók, amelyek az utóbbi esz­tendőkben rendszeressé váltak a Bács-Kiskunban élő művészek és a megye illetékes vezetői kö­zött. Ilyen találkozó színhelye volt tegnap a megyei tanács szék­háza, ahová a képzőművészeket hívták meg. A találkozón jelen volt Kisné dr. Csányi Anikó, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bi­zottságának osztályvezetője is. A művészeti élet időszerű fel­adatairól, a megyei tanács erre vonatkozó határozatáról, a kínál­kozó lehetőségekről és a mutat­kozó változásokról mondott rö­vid ismertetőt Papesch László, a megyei tanács művelődési osztá­lyának vezetője. Szóba került ezt követően művészeti műhelyeink, alkotótáboraink helyzete, az ösz­töndíjrendszer fejlesztésének kér­dése, s az a törekvés is, amely a képzőművészeti alkotások érté­kesítését igyekszik segíteni. A találkozón * — több kérdés esetében is —, igen heves, ám mindenképpen a fejlődést, az előrelépés lehetőségeit boncol­gató vita alakult ki. Egyebek mellett a Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetsége területi szervezetének jövőjét, az alkotó- közösségekben rejlő előnyöket, a grafikai műhely létrehozásá­nak nehézségeit illetően. Tény: tennivalókból — jogos és kicsit túlzottnak tűnő igényekből — nincs hiány. Reméljük, nagysze­rű alkotásokból sem lesz ... Hi­szen végső soron ezek születése a közös cél, amit az ilyen talál­kozók is szolgálni igyekeznek. K. E. Győri Imre temetése Gyászolók sokasága kísérte utolsó útjára kedden a Mező Im­re úti temetőben a 63 éves korá­ban elhunyt Győri Imrét, a mun­kásmozgalom régi harcosát, az MSZMP Központi Bizottságá­nak volt titkárát, a Központi El­lenőrző Bizottság tagját. Kopor­sójánál — a Munkásmozgalmi Panteon díszravatalozójában — gyászőrséget álltak a politikai, a társadalmi, a kulturális élet ve­zető képviselői, az elhunyt szű- kebb hazájából, Csongrád megyé­ből érkezett pályatársak, közéle­ti vezetők. A gyászszertartáson Győri Imre hozzátartozóival együtt nagy számban részt vet­tek az elhunyt egykori munka­társai, mindmáig barátai és tisz­telői. A ravatalnál elsőként Somogyi Imre, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának titkára mondott búcsúszavakat a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a KEB nevében. Felidézte, hogy olyan korban élt és dolgozott a most viszonylag fiatalon eltávozott politikus, amikor rövid idő alatt hatalma­sat lendült a történelem kereke, megszüntetve országunk, né­pünk évszázados elmaradottsá­gát, összefogással és munkával megteremtve a haza felemelkedé­sét. Győri Imre az új hazát és társadalmi rendet építő, embert formáló forradalmi sorsfordu­lók füzében érlelődött elkötele­zett kommunista vezetővé. A család, a barátok, a harcos­társak gyászát tolmácsolta ezután Koncz János, az MSZMP Csong­rád Megyei Bizottságának titká­ra. Győri Imre koporsóját a Mun­kásmozgalmi Panteon sírkert­jében hántolták el, s nyughelyé­re koszorúk sokaságát helyezték. A gyászszertartás az Internacio- nálé hangjaival zárult. Gyorsítják a közutak javitasat (Folytatás az 1. oldalról.) Különösen szükséges volt ez az 51-es számú úton, Kiskunmajsa belterületén, Apostag—Solt kö­zött és a tassi Rév útnál. Padka- rendezést 110 kilométer hosszú­ságban végeztek, 14 útvonalon. A környezetvédelem, a szemét­eltakarítás is jelentős időt és anyagi erőt kívánt a közúti igaz­gatóságtól. Ez év tavaszán Ba- 'ja, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kecs­kemét, Solt határában 2 890 órát fordítottak a hulladékok eltávo­lítására, Solt és az északi me­gyehatár között az 51-es számú úton pedig 480 óra társadalmi munkában takarítottak a hon­védség alakulatai. Az útburkolatok javítása mel­lett, már a jelentősebb munkák is megkezdődtek. Kunbaracs és Kerekegyháza közötti út széle­sítése már ötven százalékban el­Nincs belvízveszély a (Folytatás az 1. oldalról.) kezdődött. A csendes, áztató eső­ket jól hasznosítják a földek. A talajvíz és a felszíni szivárgás szintjei között mégis átlagosan 40 centiméter a szintkülönbség. Ha maradna a csapadékosabb idő, a belvíz akkor se károsíta­ná még a folyamparti földeket sem, mert mentesítésre készen állnak a szivattyútelepek. Az eszmecserét követő határ­járáson meggyőződhettünk ar­ról is, hogy a társulat felkészült az öntözési szezonra is. Az ellá­tóközpontokban megtörtént a próbaüzem, a Csatornákat isfel- töltötték. 1987-ben egyébként 12 mezőgazdasági nagyüzem jelezte határidőig vízigényét, összessé­gében több mint 5 millió köb­méter csapadék pótlására kö­töttek szerződést. A tervek szerint ez évben is­mét a Hartai Erdei Ferenc Ter­melőszövetkezet kezdi majd a szezont, a kalászos vetések ön­tözésével. Több éves kihagyás után idén az apostagi Dunamen- ti, valamint a dunaegyházi Egyet­értés is igényli e szolgáltatást. A solti Szikra és a Kossuth, va­lamint a dunavecsei Béke az úgynevezett BAUER-program ke­retében lízingben vagy saját készült, amelynek teljes költsége meghaladja a 2,3 milliót. Az 52- es számú útra emulziós záfóréte- get húznak, a kecskeméti Hul­lám vendéglőtől az izsáki elága­zásig mintegy 30 kilométeres hosszúságban, ez 6,5 millió fo­rintba kerül. Megerősítik az ágas- egyházi bekötő utat, az 52-es út és az ágasegyházi vasútállomás közötti szakaszán, itatásos hen­gerléssel. Ez a 10 kilométeres út­szakasz megerősítése 6 millió fo­rintba kerül. Folytatódik a Ka­locsa—Kiskőrös közötti út meg­erősítése, amelynek során átépí­tik a keceli elágazást. Ennek költsége, meghaladja a 7 millió forintot. Mint az útfenntartási osztály vezető mérnöke elmondta, na­gyon várják á" jó időt, hogy mi­nél hamarabb befejezzék az utak tél okozta sebeinek begyógyítá- sát. G. G. Duna-tájon fejlesztésben újabb területek öntözését kezdi meg. A dunave­csei közös gazdaság például 200 hektárral növeli ellátott terü­letét; saját kivitelezésű komplex beruházásba kezd. Az évtizedek óta szép ered­ményekkel bizonyító közösség a belvízmentesítési és az öntözé­si szolgálat mellett részt vállalt a Hajós térségi komplex melio­rációs programból is. Az összes­ségében 300 millió forintos — jelentős állami támogatással folytatott — talajhasznosítási munkák egyhatodát végzik el a társulat brigádjai, erőgépei. A tájékoztatón megtudhattuk: az évtized végén záruló mamut- vállalkozás lendülete pénzügyi problémák miatt csökkent. Erre az évre a tavalyinál jóval ke­vesebb feladat vár a vállalko­zásban részt vevő gazdaságokra. A tavaszi munkák műszaki elő­készítése ennek ellenére megin­dult. A Dunamenti és Kiskun­sági Vízgazdálkodási Társulat brigádjai részben az említett te­rületen, részben a hartai és ke­celi öntözőfürt, valamint a fűz­völgyi és a sákori csatornarend­szer műtárgyainak karbantartá­sát végzik. A nagy erőgépek még a telepeken állnak. A parti utak még járhatatlanok. F. r. j.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents