Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-12 / 60. szám
1987. március 12. • PETŐFI NÉPE • 5 jjDOlfcAlf • Sárkányrepülők egy bemutatón. A sárkányrepülők alkalmazásának lehetőségei Aki látta már a sárkányrepülőket a levegőben vitorlázni, bizonyára gondolt arra, hogy ezek a kecses, hatalmas madárhoz hasonlító szerkezetek sportolásra, bátor emberek repülési vágyainak kielégítésére, szórakozásra valók. Ki gondolna arra, hogy ezek a sporteszközök ha motorral felszerelik őket —• még a mezőgazdaságban is fel- használhatók permetezésre, sőt katonai célra is alkalmazhatók. Nemrégiben motorossárkányrepülő- bemutatón vehettem részt, ahol a gyártó: a Hódgép Vállalat konstruktőre mutatta be az egy- és kétszemélyes masinákat teljes részletességgel. Az egyik repülőszerkezetre permetezőberendezést szereltek és bemutatták működését, így a látogatók meggyőződhettek arról, hogy a mezőgazdasági repülőgépek mellett kisebb területek permetezését, műtrágyázást lényegesen olcsóbban elvégezheti a motoros sárkányrepülő. A bemutató gondolatokat ébresztett a polgári védelmi szakemberekben. Fel lehetne használni ezt a technikát polgári védelmi célokra, feladatokra is. A testület feladataiból kell csupán kiindulunk. Ragadjunk ki ezek közül néhányat. Előfordulhatnak ipari vagy természeti katasztrófák, ahol a polgári védelem szervezeteinek, alegységeinek fontos szerepük van a megelőzésben, a bekövetkezett katasztrófa következményeinek elhárításában, felszámolásában. Magától értetődik, hogy mielőtt a feladat megoldását bárhol és bármikor megkezdenénk, tudni kell, hol lehet kezdeni a mentést. Az .első tevékenység a felderítés, itt kapcsolódhat be a motoros sárkányrepülő. Ez a repülőeszköz rádióval felszerelve jelentős segítséget adhat a katasztrófa sújtotta terület levegőből való felderítéséhez. Nem fér kétség ahhoz, hogy váratlan árvíz- katasztrófánál emberek életét és anyagi javak tömegét lehet megmenteni, ha fel tudjuk deríteni azt, amit a földről lehetetlen látni. Vannak repülőgépek erre a célra. Igen ám, de a sárkányrepülőt egy kis terepjáró gépkocsin szinte bárhová el lehet szállítani, 20—25 perc alatt összeszerelni, és ha már 30-—40 méter hosz- szú, viszonylag sík terület van, akkor felszállhat. Vegyünk más példát. Hazánk nem tartozik a súlyos földrengések zónájába, de sajnos előfordulhat ilyen. Egy nagyvárost ért ilyen természeti katasztrófánál is első feladatként jelentkezik felderíteni, hol, melyik városrészben, milyen károk keletkeztek, hol van esetleg tűz, hol vannak viszonylag szabad terek, parkok, ahol ideiglenesen biztonságba lehet helyezni az embereket. Romosodások miatt ez földi járművekkel, eszközökkel szinte lehetetlen vagy nagyon lassú. A motoros sárkányrepülő vezetője szabad útszakaszról, egy térről vagy a város széléről felszállva rádión jól használható, megközelítően pontos tájékoztatást adhat a mentést végző polgári védelmi erőknek. E békés, de feszültségekkel terhes világunkban arra is kell gondolnunk, hogy egy esetleges háborús időszakban —• általában ismerve a mai pusztító fegyverek hatásait — mit tehetnénk az emberek megmentéséért, a normális életviszonyok mielőbbi helyreállításáért. Egy várost ért bombatámadás esetén súlyosabb helyzet alakulna ki, mint földrengéskor. Ebben a helyzetben is feltételezhető, hogy az ilyen katasztrofális és minden szempontból szigorított helyzetben, az egyébként igénytelen (kevés üzemanyagot fogyasztó) repülőszerkezet fontos információkat adhat a mentő erők vezetőinek, netán még — kihasználva a lassan és alacsonyan repülés előnyeit — a lakosság gyors tájékoztatását is elősegítheti. Egy esetleges háborús időszakban tömegpusztító fegyverek alkalmazására is sor kerülhet. Az ellenség veszélyes mérgező anyagokkal szennyezheti a terepet, városokat, egyéb objektumokat. Ilyen esetben a sárkányrepülőről megfelelő mentesítő vegyszer leszórásával, kisebb területeken hatékonyan közömbösíteni vagy hatástalanítani lehet az életet és az élethez szükséges feltételeket veszélyeztető anyagokat. Sőt, a sárkányrepülő-vezető — ha felszerelik szennyezettség-, sugárzásmérő és egyéb műszerekkel — a föld közelében gyors és pontos jelzéseket adhat. Tehát a motoros sárkányrepülők sok polgári védelmi feladatra alkalmasak, de bízunk abban, hogy csak jólétünk érdekében és szórakozás céljából repülhetnek tovább is ezek a gépmadarak. Gál Jenő alezredes FOGKEFÉK MOSONMAGYARÓVÁRRÓL Az egészségügyi szakemberekkel közösen újfajta fogkeféket fejlesztettek ki és kezdték meg gyártásukat a mosonmagyaróvári Lajtaplasztik Ipari Vállalatnál. Húszféle fogkeféből az idén mintegy 10 milliót gyártanak a modern gyártósorokon. ÍGY nem lehet fejlődni ■ í , ■ Negyvennégy vállalat — húszféle robot A robot Karel Capek fantáziájában született meg, s 1920-ban látott napvilágot a cseh író híres R. U. R.-drámájában (Rossum Universal Robots), amelyben a robotok gyárakban dolgozó gépemberek. Az igazi robo- tizálás kezdetére azonban várni kellett még egy ideig: az 1960-as évekig, amikor is az USA-beli General Motors autógyárban üzembe helyezték az első robotot. Azóta — a korábban soha nem tapasztalt gyorsaságú műszaki fejlődésnek köszönhetően — a fejlett ipari országokban lezárult a robotosítás kezdeti szakasza. Az iparilag élenjáró országokban az 1984. évi^ adatok szerinti körülbelül 100 ezer robot működik, túlnyomó többségük az immár hagyományosnak tekinthető robotalkalmazásokban (hegesztők, festők, gépkiszolgálók), egy kisebb, de szívósan növekvő hányaduk pedig már a robotok által a jövőben meghódítandó munkafázisokban, például az ösz- szeszerelésben. A robotosítás évi növekedési üteme ezekben az országokban 20—60 százalék. Kísérleti szakasz t Mi a helyzet nálunk? Magyarországon 1972-ben kezdődött azzal, hogy a Csepel Művek Szerszámgépgyára robotot vásárolt. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) megbízásából szakértők elemezték a robotosítás hazai helyzetét; tapasztalatuk szerint az azóta megtörtént lépések e vonatkozásban egyediek, és jórészt kísérleti célokat szolgálnak. Ez nyilvánul meg abban, hogy az általuk vizsgált 44 gazdálkodó szervezetben húszféle robot található, s ezek többsége egyenként, egyedileg vesz részt az adott munkafolyamatban. ' Bár minden hasonlat sántít, képzeljük el, hogy 44 üzem szállítását húszféle gépjármű végzi; a hozzá nem értők számára is világos, hogy ez legalábbis nem kedvező, egyebek mellett például az alkatrész-utánpótlás és a karbantartás szempontjából. Idézet a szakértők tanulmányából: „Az összes robot fele tőkés eredetű, és a tapasztalatok szerint csupán ezek érték el a megbízhatóságnak azt a fokát, ami a robotalkalmazások esetén nélkülözhetetlen. Ugyanez mondható el az üzembe helyezésről is: a tőkés eredetű robotoknál a leszállítás és az üzemkész állapot elérése között hetek teltek el, míg a szocialista eredetűeknél hónapok, néhány esetben évek.” A hazai robotalkalmazások eddigi tapasztalatai közül az a legfontosabb, mely szerint: „a fejlett technika hazai létjogosultsága és alkalmazhatósága nem vitatható”. Drága gép, olcsó munkaerő De mégis akadnak, akik vitatják, igaz, egyre kevesebben. Igen, ma is vannak itthon ellenzői a robotizálásnak, noha hangjuk napról napra csendesebb. Érveiket igen meggyengíti az a tény, hogy másutt feltartóztathatatlanul hódítanak a robotok, aminek következtében egyre szélesedik és lassan szakadékká válik a fejlett országok és közöttük az úgynevezett technológiai rés, vagyis a késlekedés odavezet, hogy egyre hátrébb kerülünk a műszaki fejlettség képzeletbeli rangsorában: Márpedig ha lemaradunk műszakilag, az nyersen fogalmazva azzal a következménnyel jár, hogy termékeink nyereséggel eladhatatlanok lesznek a világpiacon, bevételeink és nemzeti jövedelmünk csökken, életszínvonalunk esik. Elmaradásunk a robotosításban nagyon nagy részben az ár- és bérviszonyok számlájára írható. Nálunk a robotalkalmazások döntő hányada nem gazdasági indíttatású. Létszámmegtakarítás, illetye közvetlenül elérhető gazdasági haszon nemigen mutatható ki vagy nem mérhető össze a robot árával. A japán és amerikai gyárakban a robotberuházás egy-két év alatt megtérül, nálunk viszont — még derűlátó becslések szerint is — ez az idő, ha csupán a munkabérre vetítjük, 15—20 év. Mindennek elsősorban az az oka, hogy Magyarországon drága a gépi, és olcsó az emberi munkaerő. KGST-program Mindazonáltal elképzelhetetlen, hogy a nehézségek ellenére ne nőjön rohamosan a Magyarországon alkalmazott robotok száma. E cél jól illeszkedik a KGST hosszú távú programjához. Hogy hány robot működik majd hazai üzemeinkben 5—10 év múlva, afelől megoszlanak a becslések. A legvalószínűbb „arany középút” szerint körülbelül 1000 nagy értékű és nagy termelékenységű robot lesz szerves része gyártósorainknak az iparban 1995-ben. Szakértők dolgoznak az e cél elérését valószínűsítő teendőkön, ugyanis a robotosítás mértéke és színvonala nem csupán óhajtól és pénztől függ, hanem sok mástól is, a többi között a szervezéstől, a szakembergárda tudásától, az erkölcsi és anyagi ösztönzéstől. Magyarországon — szükebben nézve — a robotfejlesztés, általában véve a robotizálás ügyét az úgynevezett G/6 program körvonalazza. Eszerint az elkövetkezendő években: „megalapozódik a robotizáció meggyorsításának lehetősége hazánkban”. Mónus Miklós VITA Ahogy a kívülálló látja a munkaidőalap védelmét Kívülálló vagyok, mert nyugdíjas: ötvenegynéhány ledolgozott évvel a hátam mögött. Nem hiszem, hogy azoknak a törtnapi hiányzásoknak olyan súlyuk lenne, mint amennyit mostanában foglalkozik velük az írott és a verbális sajtó. Nem hiszem, hogy népgazdaságunk eredményét akár csak egy százalékban is befolyásolnák. Hiszen a munkavállalók zöme teljesítménybérben vagy szalagon dolgozik, akiket, mint a Petőfi Népe is írta, nem lehet bevonni a rugalmas munkaidőbe. A pénzre váltható értéket pedig ők termelik meg! Az alkalmazotti réteg túlnyomó többsége nem termelő szférában dolgozik —, innen nézve jelentéktelen kérdésnek tartom, -hogy munkaidejéből mennyit fordít magánügyei intézésére. Más szempontból viszont: ha minden alkalmazott végigdolgozná a törvényes munkaidőt, kevesebbre lenne belőlük szükségünk. E megjegyzésem a március 4-én megjelent, Cikkünk nyomán című írásukban foglaltakra is vonatkozik (amelynek szerzője szintén Almási Márta). Javasolnám: azt a bizonyos létszámleépítést a nem termelő szférában dolgozók körében is szorgalmazzák! Ha mindez megvan, akkor lehet értelme a rugalmas munkaidő bevezetésének, alkalmazásának. Méghozzá mindaddig, amíg a népgazdaságnak és az egyénnek is szüksége van arra, hogy a család apraja, nagyja dolgozzék. Mindenkinek van lakása, cipője, tévéje, mosógépe — és nem utolsósorban: gyereke, idős, beteg szülője, ezért elkerülhetetlen, hogy a dolgozó hellyel- közzel el ne kéredzkedjék a munkából. Ezek ritkítására is jó módszer a rugalmas munkaidő, mivel alaposan meggondolja az ember, hogy mikor intézze ügyeit, ha a ráfordított időt le is kell dolgoznia! Azonban a rugalmas munkaidő bevezetésének is meg kell legyenek a feltételei. Például blokkolóóra, vagy „leke- nyerezhetetlen”, elfogulatlan portás —, ha van ilyen egyáltalán. A nagyobb vállalatoknál talán. Mindennek hiányában a józan ítélőképességgel párosult vezetői szigorra van szükség. Hogy a vezető ne engedje el a munkavállalót „ügyintézni”, ha ugyanezt munkaidő után is megteheti. De igenis el kell engedni azt a könyvelőt még zárás idején is, ha az óvodába kell menjen a gyerekért! Mert ha nem engedi el, igazolatlan mulasztásra kényszeríti. Ez is hozzátartozik a munkafegyelem kérdésköréhez. Barna János Ballószög E3 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLÉSE GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK A szocialista szervek megyében megvalósult beruházásai Megnevezés (Millió Ft) Ipar Építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Közlekedés, posta és távközlés Kereskedelem Vízgazdálkodás Egyéb anyagi tevékenység; személyi és gazdasági szolgáltatás Anyagi ágak együtt Nem anyagi ágak ÖSSZESEN Minisztériumi Tanácsi Szövetkezeti szektor A beruházások pénzügyi teljesítése Az üzembe helyezett beruházások értéke 1986. az 1985.éV 1986. az 1985.év évben %-ában a/ évben %-ában a/ Népgazdasági áganként 1772 96,1 1728 106,6 68 191,9 41 149,4 2581 135,4 2241 126,0 708 104,5 489 81,5 372 189,8 308 152,4 551 123,1 544 80,3 36 87,6 52 63,1 6129 118,3 5403 108,3 1243 131,5 1038 96,6 7372 120,3 6442 106,2 Szektoronként 3354 109,8 3126 107,1 2003 122,2 1473 77,2 2015 140,4 1843 148,8 DUNAPATAJ, BAJA, JÁNOSHALMA, NAGYBARACSKA, BÁCSALMÁS Rugalmas ipari szövetkezetek • A jánoshalmi ipari szövetkezetnél túlnyomórészt tőkés megrendelésre dolgoznak, de mind több női ruhát varrnak a belkereskedelemnek is. A gazdasági nehézségek ellenére is .dinamikusan fejlődött az elmúlt esztendőkben a Dunapataji Vas- és Vegyesipari Szövetkezet: elsősorban annak köszönhetően, hogy rugalmasan alkalmazkodtak a piaci igényekhez. Gazdaságtalan termékeiket, mint amilyen például a görkorcsolya és a grillsütő volt, jövedelmezőbbekre cserélték fel. Megvásárolt licenc alapján DU- KA-típusú kazánokat, tőkés megrendelésre zsaluvasalatot gyártanak. Jelenleg a hiánycikknek számító kenyérpirító kifejlesztésén, valamint egy régebbi termékük, a fénycsőarmatúra továbbfejlesztésén dolgoznak. A termelés növeléséhez, illetve termékeik minőségének javításához gépeket vásároltak: a nem kis összegű beruházásra a saját érdekeltségi alapjukból futotta. Az általuk különböző fémekből gyártott szerszámkazetták jelenleg Ausztriába, Svájcba, de főleg az NSZK-ba kerülnek. Hasznos befektetések A tőkésexport-termelés fejlesztésével kapcsolatos terveik kedvező elbírálásban részesültek azon a pályázaton, amelyen a terv megvalósítását segítő anyagi támogatás és kölcsön odaítéléséről döntöttek. A kapott pénzt hasznosan fektették be, így a pályázatban vállalat kötelezettségüket túlteljesítették. A bajai székhelyű Dunamenti Szolgáltatóipari Szövetkezet kijelölt fogyasztási szolgáltató szervezet, tevékenységének nagyobb hányadát teszi ki a nyereségesnek egyáltalán nem mondható szolgáltatás. Ennek ellenére kimagasló eredményeket értek el a múlt esztendőben, elsősorban annak köszönhetően, hogy termelőtevékenységükben rugalmasabban alkalmazkodtak a piac igényeihez, növelték a jövedelmezőbb termékekből származó bevételüket. Ugyanakkor jelentős mértékben csökkentették költségeiket, mivel ebben dolgozóik túlnyomó része anyagilag közvetlenül érdekelt. Mindemellett többet, jobban dolgoztak, ösz- szes árbevételük hatmillió forintos növekedését csökkenő létszámmal érték el. Az 1985. évihez viszonyítva 6,6 százalékkal növekedett a dolgozók keresete tavaly a jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezetben. De nem egyformán, hanem erősen differenciáltan: jórészt ennek tudható be a munkában bekövetkezett minőségi javulás. Jö vedelmezőbb szolgáltatás Termékszerkezetüket elsősorban a gazdaságosság figyelembevételével változtatták meg, így a múlt évi jövedelmezőségi mutatójuk az 1985-öshöz viszonyítva 28 százalékos növekedést jelez, száz forint kifizetett bér 30 százalékkal több nyereséget hozott a szövetkezetben . T őkésexport-termelésüket három év alatt 38 százalékkal növelték, dollárkitermelési mutatójuk javulást bizonyít, 47 forint volt tavaly. A dolgozók létszámát tudatosan csökkentették, a karbantartókét például úgy, hogy a szövetkezetben maradók több szakmában szereztek képesítést. Egyes szolgáltató tevékenységeikre leányvállalatot alapítottak, így nemcsak a szövetkezet működésének, hanem a szolgáltatásnak is javultak a gazdasági feltételei. A többi szolgáltatást átalányelszámolásos rendszerben folytatják, ami ugyancsak a gazdálkodás javítását szolgálja. Időben kapcsoltak Két új tevékenységbe kezdett tavaly a Nagybaracskai Vegyes és Építőipari Szövetkezet. A cipőfelsőrész-készités 66, a faipari tevékenységük 164 ezer forint nyereséget hozott. Bútorgyártásukkal habszivacshiány miatt az év végén le kellett állniok, az emiatti árbevétel-kiesést más termékük gyártásának növelésével pótolták. Végül is jó eredményekkel zárták az évet, nyereségük meghaladja az összes árbevétel 16 százalékát. A Bácsalmási Építő és Ipari Szövetkezet múlt évi nyeresége 5,7 millió forint lett, több mint háromszorosa az előző évinek. Termelési szerkezetüket faipari tevékenységük javára változtatták meg, e profilban tőkés exportra is dolgoztak 1986-ban. Ehhez, illetve e tevékenységük fejlesztéséhez anyagi támogatást kaptak, így az idén a tavalyi tőkés exportjuk dupláját vállalhatták. Almási Márta
