Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-11 / 59. szám

1987. március 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Harminc éve egy akarattal . ..• Beszélgetés Vízin Miklóssal, a munkásőrség megyei parancsnokával Az újjászervezett fegyveres erűk és testületek sorában harminc évvel ezelőtt a falvak és !a városok utcáin megjelent egy új, acélszür­ke egyenruhás csapat, a munkásőrség. Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. január 29-1 határozatát követően az Elnöki Tanács hívta életre az 1957. február 18-án hozott törvényerejű rendeletével. Erinek már három évtizede. A munkásőrség megalakulásáriak körül­ményeiről, fejlődéséről, életéről Vizin Miklóssal, a munkásőrség Bács- Kiskun megyei parancsnokával beszélgetünk. — Miért jött létre a testület és kik voltak az alapítók? — Az ellenforradalmi estemé-, nyék rávilágítottak arra, hogy szüksége van a írnunkáshatalom- nak egy nem hivatásos állomá­nyú fegyveres erőre ás. Ez poiiiti- kai és morális követelmény volt. 1956. november 4-én a szocializ­mushoz hű erők a rádióból érte­sültek a Magyair Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány meg­alakulásáról. Az üzemekben, tée- szefcben a dolgozók őrségeket szerveztek annak érdekében, hogy a gyára-kat, a szövetkezeti vagyont megvédjék a zavarosban halászó fosztogatóktól. Ezek az emberek alkották a munkásőrség alapítóinak java részét. Közülük Bács-Kiskun megyében százti- zennégyen napjainkban is becsü­lettel teljesítik a 30 éve önként vállalt szolgálatát. — Az ellenforradalmi ese­mények után hogyan fogadta az utca embere a munkásőrö­ket? — Felfigyelt rájuk a lakosság. Névadó, zászíóbonló egységgyűlé­seik valóságos népünnepélyekké váltak. A feszes sorokban felvo­nuló alegyséigek. egységek erőt sugároztak. Jól demonstrálták a munkásosztály erejét. Az utca emberének biztonságérzetet ad­taik. — Abban az időszakban milyen feladatokat láttak el a munkásőralegységek? — Az 1956 aszóra levert ellen- forradalmi erőik maradványai, hívei és nyugati támogatóik nem nyugodtak bele a vereségbe: meghirdették a „MUK”-ot. Ez a „Márciusban újra. kezdjük!" rö­vidítése vollt. Nem sikerült nekik az újrakezdés, mert ekkorra már a ikairhaitalmiistálkikal, a rendőrök­kel együtt ott voltak munkásőre- iink is. Igaz, nem egységes egyen­ruhában. de elszántain, egységes akarattal, hogy ha kell, fegyver­rel is megvédik a dolgozó nép szocialista építésiben elént vívmá­nyait. A szolgálat mellett meg­kezdőditek a kiképzések, amelyek. hetenként eigy-egy délutánt vet­tek igényibe. Ezek az emberek már akkor ás a munkaidőn, túl látták el kiképzési és szolgálati feladataik legnagyobb részét. Ke­mény, emtoerpróbáló időszak volt ez a imunkásőrök számára. — Hogyan cserélődött az ál­lomány az idő múlásával? — Az első években a párttailap- szeryezetek által javasolt és a felügyelő pánt-végréhaj tóbizott­ságok által jóváhagyott szemé­lyekkel szinte azonnal pótoltuk kiesett tagjainkat. 1963 szeptem­berében az MSZMP Politikai Bi­zottsága határozatot hozott, amelyben, kimondta, hogy a to­vábbiakban is folyamatosan biz­tosítani kell az utánpótlásit. Ám az*új tagok csak féléves előkép­zést követően tehetnek ünnepi esküt az évzáró—évnyitó egység- gyűlésieken. Ekkor határozták meg az ötéves alapszolgálati időt, valamint aizt, hogy a jövőben a munkásőrség saraiba jelenitikez- ihatiniek pártion kívüliek is. Ma előképzőseínk 'többsége a párton- kívüliekiből kerül egységeinkhez, akik a pántalapsizarvezetekkel kö­zösen folytatott politikai nevelő- munkánk 'hatására 3—5 év szol­gálat után, kérik felvételüket a pártba. Megyénkben, évente 65— 70 munkásiőr kéri felvételét. — Milyen a munkásőrélet napjainkban? — Testületünk sokat fejlődött az elmúlt három évtized alatt. A kiképzést korszerűsítettük. Beve­zettük az összevont kiképzések rendszerék Ez elősegíti a mun­kásőrök termelőmunkájának, csa­ládi életének és testületi felada­tainak jobb összehangolását, Pai- •ranicsnotoailnk. megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nmunkás- őrök személyes gondjainak meg­oldására,. De nemcsak a parancs­nokok figyelnek a beosztottakra. Számtalan szép példáit, tudok em­líteni ama, miként segítik egy­mást a testület tagjai. Ilyen az alegységekben lévő idős, egyed,ül- álfló munkásőrök házi kentjének rendbetétele, gondozása, vagy a lakásépítésekkor létrejövő alkal­mi munkásiőr-épíitőbriigád. Évente 10—12 lakás épül így fel testüle­tünk tagjainak Báes-Kiskun me­gyében. A munkásőrök lakóhelyükön példamutatóan élnek, s társadal­mi munkában neszt vállalnak környezetük szépítéséből, óvodák, iskolák patronálásáből. A társa­dalmi munka mellett kiemelke­dően teljesítik igiazdaságépítő fel­adataikat is. Állományuk 1200 tagja szocialista brigádtag, de ezt a számot is felülmúlja a kiváló dolgozók száma. Az a tapasztala­taink. hogy aki a munkahelyén kiválóan helytáll, az nálunk is kiemelkedően teljesíti pártmegbí­zatás át. De nemcsak a kiképzési, a szol­gálati és a termelőmunka során találkoznak egymással a munkás­őrök. Legtöbb alegységünk ma már családi' rendezvényeket is szervez. Társadalmi névadók, munkásőresiküvők, -bálok teszik még barátibbá csialádiasabfoá az alegységek életét. — Melyek' ma a munkás­őrök fő feladatai? — Fő feladat, hogy valamennyi munkásőrünk járjon élen munka­helyén a termelőmunkában, a párthatározatok végrehajtásában. Mutasson példát szőkébb környe­zetében,, család i és magánéleté­ben. Legyen továbbra is a pánt politikájának aktív hirdetője. Emellett magas szinten teljesítve munkáson fe’adatait, ha kell, mindenkor, bármilyen körülmé­nyek között álljon, helyt a nép hatalmának védelmében. Gaál Béla SZÍNVONALAS TEVÉKENYSÉG. ÚJ SZAKOSZTÁLYOK MHSZ-klubközgyűlés Kiskunmajsán Nem túlzás, amikor azt állít­juk: Kiskunmajsán ünnepnek számít a Magyar Honvédelmi Szövetség klubközgyűlése. A vá­rosi jogú nagyközségben régi ha­gyományai vannak a hazafias, honvédelmi tevékenységnek. Elég, ha csak annyit említünk, hogy a múlt évben adták át azt a több millió forintba került modern épületet, amely óriási lehetősége­ket teremtett a tagság számára. Ehhez az épületegyütteshez sok millió forint értékű társadalmi munkát adtak a község lakói, a gazdasági szervezetek, az MHSZ aktivistái. A napokban tartott klubköz- gyűlésen ott volt Szabó Lajos, az Április 4. Gépipari Művek vezér- igazgatója, a megyei párt-vb tag­ja, Bognár Ferenc ezredes, az MHSiZ főtitkárának első helyette­se és dr. Budai József, az MHSZ megyei titkára. A nagyszámú kö­zönséget Tóth István országgyű­lési képviselő köszöntötte, majd Zilahi S. Béla klubtitkár ismer­tette a múlt év eredményeit. Mint mondta, a Kiss Gyula nevét viselő klub igen jelentős eredményeket ért el az ifjúság eszmei, politikai, erkölcsi nevelé­sében, a hazaszeretet és a prole­tár internacionalizmus érzéké­nek erősítésében, a sorköteles fiatalok általános és szakihonvé- delrni oktatásában, a tartalékosok utóképzésében és a tömegsport népszerűsítésében. A községi klub­ból (kivált az általános iskola és a gimnázium klubja, ugyanak­kor megalakult a sárkányrepülő­• A résztvevők egy csoportja. és a modellező szakosztály. A majsai klub rendezi hagyomá­nyosan a megyei .tanács dolgozói­nak lövészversenyét, a vízgazdál­kodási társulat honvédelmi és sportn,apját, a Mezőgép-sportna­pot, az úttörő- és ifjúgárdaver- senyeket. Az összetett honvédel­mi versenyen tavaly kétezren, a honvédelmi kupa lövészverse- nyen több mint 4500-an vettek részt. A tartalékosok honvédel­mi és lövészcsapata országos, il­letve megyei bajnokságokon szerepelt eredményesen. A klub-. na.k négy szakosztálya van, a sár­kányrepülők az országos bajnok­ságon eredményesen szerepeltek, s már nemzetközi kapcsolatot is kiépítettek. A klubtitkár ezután az idei feladatokat ismertette. Az elhangzottakhoz többen hoz­zászóltak, köztük Bognár Ferenc ezredes, aki köszöntötte a tag­ságot, majd 'hangsúlyozta: az MHSZ-ben erősödött a politikai nevelés, a haza védelmére törté­nő oktató, felkészítő tevékenység. Ebben a kiskunmajsai klub pél­dásan élenjárt. Űj céLként jelölte meg a főtitkár első helyettese az általános iskolák 7. és 8. osztá­lyában a honyédelmi klubok léf- rehozását. Szót kért a közgyűlé­sen Somogyi László, a városi jo­gú nagyközség pártbizottságának első titkára, aki magas színvona­lúnak .tartja a klub tevékenysé­gét. G. G. EGY NAP A BALOTASZALLASI RENDELŐBEN Az orvos és betegei Mikor belépek a balotaszállási orvosi rendelőbe, dr. Jósa Zoltán éppen elmenőben van. Sürgősen beteghez hívlak. — mondja. — El kell halasztanunk a beszélgetést. Am ha van kedve, velem tarthat — ajánlja fel egy kis gondolkodás után. Látszólag indokolatlanul Kocsiba ülünlk, és útközben megtudom, hogy a CB segítségé­vel már mentőt is kért a hailaei kórháztól. A beteg ugyanis gyógy­szeres öngyilkosságot kísérelt meg, és — állapotától függően — vagy a toxikológiád, vagy a pszi­chiátriád osztályon fogják kezelni. — Szegény asszonynak ez már a második kísérlete. Tavassfal meghalt a férje, és azóta kicsú­szott a lába alól a talaj. Megérkezünk a tanyára. Szegéi nyes bútorzatú kétszobás házba lépünk. Kiderül, hogy az asszony hajnalban szívgyógyszert szedett be, simít azonban egy órával íké- sőbb kihunyt. Az orvos megvizs­gálja a 'beteget, injekciót ad be. Közben körbejárjuk a „gyógyí­tás birodalmát”. Az 1960-ban' fel­húzott épületben, a két helyiségből álló rendelőn kívül önálló gyógy­szertár, terhes- és csecsemőgon- dozó is italálható. Mindhárom in­tézmény bejárata a váróteremből nyílik. A gyógyszerész panasz­kodik is, hogy mdindlössze egy vé­kony üvegablak választja el a váróban ülőktől, és ez néha aka­dályozza a munkájában. Hiszen várakozás közben az összegyűlt betegek élénk beszélgetést foly­tatnák a közösséget érintő ügyek­ről: válásokról, lakodalmakról, a várható termésről és az időjárás­ról, Neki .pedig a gyógyszer ki­PÁRTOKTATÁS, GAZDASÁG, KÜLPOLITIKA A Kossuth Könyvkiadó újdonságai A p ártoktaitási kiadványok mel­lett mintegy 180 kötetet ad köz­re az idén- a Kossuth Könyvki­adó. A könyvműhely elképzelé­séiről, a! tervezett művekről Nyí­ró József Igazgatóhelyettes adott tájékoztatást. A kiadó számos olyan kötetet jelentet meg, amely viták közép­pontjában álló társadalmi kérdé­sekkel foglalkozik, és a;z idősze­rű témák tisztázásához igyekszik hozzájárulni. A XXII. pártkong­resszus, illetve a kormány mun­kaprogramja a .mostani tervidő­szakban a, gazdaságpolitikali fel­adatokat ámíítottai előtérbe, en­nek megfelelően, e 'témakörben több kiadvánnyal kívánják segí­teni a szakemberek munkáját, és az olvasók tájékozottságát. Rend­szeresen fcözLifc az országos elmé­leti .tanácskozások anyagait. Ha­marosan megjelenik a Műszaki fejlesztés — társadalmi haladás című kötet, amely a. Itatvaly Szé­kesfehérvárott, vailaimimt az ez év elején Szegeden megrendezett A szocializmus fejlődésének idő­szerű kérdései hazánkban című tanácskozás dokumentumait ad­ja közre. A mai magyar iinittéz— ményrendszerről, a pánt szerepé­ről, illetve a társadalmi, és az állami szervek kapcsolatáról iBo- litiikaiii és jogszooiiológia címmel Kulcsár Kálmán ír.t könyvet. A marxizmus hazai helyzetéről a Vélemény ek/Viták című soro­zatban. olvashatók tanulmányok, viitairilkkek. A közelmúltban el­hunyt Lukács József akadémikus a vallás és a vallásgyak óriás hely­zetét vizsgálta a Vallás és vallá­sosság a mai Magyarországon című könyvében.. A tervezett gazdaságpolitikai té­májú kiadványok sorában szere­pel ai Kérdőjelek a gazdasági fej­lődés válaszútjain című kötet, Kozma Ferenc munkája. Nyilas József a tudiomán.yos-teöhmilkaii f orradalom legidőszerűbb kérdé­seit elemzi. A munkaierőgazdáL kodás fontos eleméről, a haté­kony és teljes foglalkoztatásról Fekete György int könyvet. A lakossági és1 a vállaillaifi ijövede- Lemaidózás időszerű kérdéseit Kupa Mihály és Rónaszegi Bella foglalja össze. A ihaizai kisgaz­daságok tevékenységét, a kisüze­mi termelés és a kisegítő gaz­dálkodás tapasztalatait Markó István összegzi, Az aktuális társadalmi kérdé­sekkel foglalkozó kiadványok között lát napvilágot A helyi tár­sadalom önkormányzati esélyei című tanulmánykötet, amely a településfejlesztés korszerűsíté­sében: elért fontosabb eredmé­nyeket, és a .megoldásinál váró feli- adatokat ismerteti. A családjogi törvény legutóbbi módosításával foglalkozik Törvénybe zárt szere­lem című könyvében dr. Petrik Ferenc. Tanulmányikötet jelenik meg szociálpoMttlkai kérdések­ről, illetve a nyugdíjkorhatárt elért idősek helyzetéről, valamint az alkoholizmusról, A kiadó új sorozatot indít Ma­gyarország külpolitikájáról a honfoglalástól1 napjainkig. Az el­ső kötetben Herczeg G éza h 696— 1919 közötti időszakról szól, a második Juhász Gyula Magyaror­szág külpolitikája 1919—1945 cí­mű feldolgozásának .új, bővített kiadása lesz. Balogh Sándor a felszabadulástól 1950-iig terjedő időszak eseményeit 'összegzi, a zárókötet a Magyar Népköztársa­ság külpolitikáját 1986-ig kíséri nyomon. Folytatódik a Négy Évtized cí­mű sorozat. Korom Mihály az 1945. január 20-án Moszkvában1 aláírt magyar fegyverszüneti szer­ződést elemzi, Fülöp Mihály pe­dig az 1947-es, Párizsban megkö­tött magyar békeszerződésről írt. Az ötven év című réprint soro­zatban! egyebek között napvilá­got lát a 100% című irodalmi és művészeti kulltúrszemle 1927-es évfolyama. Közreadják a Dolgo­zók Lapja 193 7/38-ban Prágában megjelent számait, az iillagailiitási- ban működő Kommunisták Ma­gyarországi Pártja kiadványát. A kézikönyvek sorában adják ki A magyar antifasiszta ellen­állás és parti zánimozgalam .1941 —1945 közötti történetét. Meg­jelenik a Felnőttoktatási kis­lexikon, Bognár Károly Bizton­ságpolitikai kislexikon. című .munkája, valamint a viliág or­szágainak 'gazdaságát bemutató kötet. A Szovjetunióban végbemenő változásokkal, az átalakítás prog­ramjával is több kötet foglallko- ziik. Leonyid Abalkin akadémikus a .gyorsítás politikájáról, az SZKP új gazdaságpolitikai vonalának szükségességéről, a változó szov­jet valóságról írt könyvet. A Háborúk és fegyverek nélküli vi­lágért című gyűjtemény Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB fő­titkára külpolitikai vonatko­zású megnyilatkozásainak válo­gatását adja közre. — Miért tette, Juli néni? Nem megbeszéltük a múltkor, hogy ilyet többé nem csinál? — Megmondom én bárkinek, miért csináltam! Mert éjjel egyig magnóznak, azért. Nem tudok aludni, ideges vagyok. A fiam és a barátja .... Égetik a villanyt,és üvölfetiik a diszikót. — Sokan., mint az iménti eset­iben is, látszólag indok olatlaniu! követnek el ön,gyilkosságot — mondja útban a rendelő felé dr. Jósa Zoltán —, pedig ennek min­dig megvan, a maga belső logi­kája, A beteg olyan, személyisé­géit veszélyeztető konfliktusba kerül, amelyet hiába akar, kép­telen megoldani. Nálunk, sajnos, még mimes olyan kiépült ,védő- hálózat, amely felfogná a. figyel­meztető jeleket, és a veszélyezte­tettek segítségére sietne. Problé­máik az egészségügyön csapód­nak le, de. inkább csak akkor, mikor már megtörtént a baj. Nem fog fájni Mikorra visszaérünk, az orvost már »várják betegei. János bácsi gyógyszert kap csillapodni nem akaró köhögésére. Egy másfél­éves kislánynak a torka fáj,- és láza van. A fehér köpenyes dok­tor bácsira tisztelettel pislog. Nem fog fájni, nyugtatgatja az anyuka, de a kislány továbbra Is bizalmatlanul szemléli a sztetosz­kópot, amivel 'az orvos a hátát és a mellkasát hallgatja. Miikor elfogynak a betegék, arról kérdezem dr. Jósa Zoltánt, hogyan került Balotaszállásra? — Az orvostudományi egye­tem elvégzése után egy éviig Sze­geden dolgoztam — válaszolja. — Az akkori tanácselnök pana­szolta el egy* véletlen, találkozás alkalmával, hogy Ba.lotaszállá- Kon .betöltetlen az orvosi állás, így kerültem ide. A középisko­lában még mindenáron szak­id io’ógus akartaim lenni. Édes­apám rábeszélésének engedve azonban — ő biológus volt — az orvosi egyetemre jelentkeztem. Az első két éVet minden la’fce- sedés nélkül csináltam végig, csak a harmadik évfolyamon kezdtem megsejteni az orvosi hi­vatás szépségeit. Egyre inkább bebizonyosodott, hogy apámnak volt igaza. Az emberekkel, a va­lósággal való szoros kapcsolat sokkal inkább megfelel nekem, mint az elvont kutatóm unka. adásán kívül1 statisztikát kell ve­zetnie, orvosságot kell rendel­nie ... Mindazonáltal a betegek­nek jó dolguk van.: helyben kiválthatják a felírt gyógyszere­ket A lakosság fele tanyán él — A balotaszállásiak majdnem fele tanyán él. Vajon ez hogyan befolyásolja az orvos munkáját? — kérdezem. — A tanyasi ember nagyon sok fizikai munkát végez — vá­laszolja Jósa doktor —, ezért szervezete elhasználódattaibíb. Hajlamos például az ízületi meg­betegedésekre. Ugyanakkor ta­pasztalataim szerint jobban vi­seli a, fizikai fájdalmat, a beteg­séget, mint a városi. Csak indo­kolt esetben fordul orvosihoz, és gyakran csak a betegség egy ké­sőbbi stádiumában, Fontos, hogy kiszűrjük, és így kezelni tudjuk a betegeket. Ennek érdekében minden, éviben — a tüdőszűrés­hez kapcsoltan — vérnyomást mérünk, vér- és vi zelebvizsgálait- ra kerül sor. Nagyon fontos., hogy a beteg hajlandó legyein együtt, működni velünk. Sajnos, .előfor­dul, hogy például az alkoholista beteg nem hajlandó szedni az orvosságot, vagy nem akar kór­házba menni, ment akkor le kel­lene mondania az italról. És itt - érkezünk el az orvosi felelősség­hez, amely véleményem szerint nemcsak a helyes kezelési mód megjelölésében rejlik. A lelkiiS'- meretemet .nem nyugtatja, meg, ha a beteg írásban kijelenti, hogy saját felelősségére nem vesz, részt a kezelésen, Meg kell ér­tetni vele betegségének jellegét és a kezelés fontosságát. Ez vé­gül is kötelessége .minden orvosé nak, hisz hivatásánál fogva job­ban látja; a következményeket. Dr. Jósa Zoltán szerint ma egyre ‘ inkább olyan orvosra len­ne szükség, aki a család min- den tagját kezeli, hosszabb tá­von számontar.tjia és figyeli a betegségek alakulását, és jól is­meri azok családi hátterét is. A szakorvos — ha a beteg gyomor­fájásról panaszkodik, és a rönt­gen eredménye .mégis negatív — nem tudja:, amit a családot JÓI ismerő orvos talán tudhat: a családfő például iszik, és nehéz elviselni a légkört odahaza. Tóth Margit /'■’ eglédnél találkoztunk. Kecskemétre igyekez­tem, jobb híján stoppal. A Skoda Liaz leállt, egy szakál­las fiatalember nézett ki az ablakon és megkérdezte, ho­vá megyek. — Ha Kecskemétre, akkor egyfelé vezet az utunk. Én Bajára sietek. Szálljon be! Elhagytuk Ceglédet, hetven­nel mentünk, mert az út csú­szott a frissen hullott hótól. — Honnan jön? — kérdez­tem a vezetőtől, Csizmadia Jó­zseftől. — Hortról, de egyébként bajai vagyok. A Volánnál dol­gozom hét éve, és öt éve já­Utak vándora rom az országot. Ablakokat és ajtókat szállítok a Bajai Épü­letasztalosipari és Faipari Vál­lalattól. Most ötvenet vittem a horti, és tízet a jászárokszál­lási tüzépre. — Mikor kelt? — Hajnali háromkor. Mi­korra hazaérek, hatszáz kilo­méter lesz a hátam mögött, ami igazán nem sok. Előfor­dul, hogy majdnem a dupláját teszem meg. Kisvárda vagy Mosonmagyaróvár nincs kö­zel... Ritkán érek haza ilyen korán, már délután három, fél négyre otthon leszek. — Üresen jön? — Nem, az luxus volna. A jászberényi hűtőgyárból egy hűtőládát hozok. No, meg tíz ablakot, ami nem kelt el. Ilyen szerencsére ritkán fordul elő, mert nagyon kelendő ez az áru. — Mit szól a családja a ko­rai keléshez és az állandó ké­szenléthez? — Tudják, hogy nagyon fá­rasztó és rossz hajnalban kel­ni. A feleségem sokszor nem is tud már utána elaludni. A lányom 11 éves, ő javában alszik még olyankor, amikor én már több száz kilométerre vagyok Bajától. Ha az ország másik végébe megyek, a kis „hálószobámban” pihenek meg s hátra mutatott, ahol a füg­göny mögött a heverő kapott helyet. — Holnap merre megy? — Még nem tudom, de va­lószínűleg helyben lesz mun­kám. Holnapután viszont biz­tos, hogy megint útra kelek. — Akkor jó utat! És köszö­nöm, hogy elhozott. — Viszontlátásra. (temesi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents