Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-11 / 59. szám
Előrejelzés az Ország területére ma estig: Folytatódik a billeg Idő. Vél* tozóan felhős lesi az ég, hOszállln- gózás, futó hózápor bárhol előfordulhat. Helyenként köd képződik. Az északkeleti szél napközben gyakorta élénk lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma —9, plusz 2 fok között alakul. . ........................... . i ■ ■■ i .................. i ■ V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SIR GEOFFREY HOWE: Kívánatos a kelet—nyugati kapcsolatok erősítése IDŐJÁRÁS • Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott az Atrium Hyatt Szállóban. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 59. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 11. szerda Sir Geoffrey Howe, Nagy-Britann.ia és Észak-Irország Egyesült Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere tegnap előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia kongresszusi termében. A ÉPÍTENEK A BEDOLGOZÓKRA Alkalmazkodó háziipar Sok és egyre több bedolgozót foglalkoztatnak megyénk háziipari és népművészeti szövetkezetei. Ez a tendencia egyébként társadalompolitikai célkitűzéseinknek is megfelel, ugyanakkor tevékenységük jellegénél fogva a szövetkezetek a jövőben is kénytelenek egyre nagyobb arányban építeni a bedolgozók munkájára. A gond az, hogy a pénzügyi szabályozók túl nagy terhet rónak a bedolgozókat foglalkoztató üzemekre —, az úgynevezett élő munkának túl nagy az adóvonzata. Olyannyira, hogy termelésük eredményességét veszélyezteti, ha nem találják meg a kedvezőtlen hatást kompenzáló megoldásokat. Megyénk háziipari szövetkezeteinek ez tavaly még sikerült: jó eredményekkel zárták > v* • A kiskunhalasi szövetkezetben készül a világhírű csipke. Tavaly ebből az igém drága népművészeti termékből is sikerült a korábbinál többet eladni. brit diplomácia vezetője szólt azokról, a gazdaság minden szféráját érintő változásokról, amelyek Nyugat- és KeLet-Európa országaitól egyaránt nagyfokú alkalmazkodóképességet követelnek meg. Ezzel összefüggésben ismertette az Európai Gazdasági Közösség törekvéseit és kormánya gazdaságpolitikájának főbb irányait Sir Geoffrey Howe kívánatosnak nevezte a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatok erősítését ami a kölcsönös bizalom légikörére is kedvezően hatna. Az előadást követően a brit külügyminiszter a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott az Átrium Hyatt szállodában. A sajtókonferencián bevezetőiként elmondta, mint külügyminiszter immár másodszor jár Magyarországon, Mostani látogatása során találkozott magyar politikai és gazdasági vezetőikkel, akikkel hasznos, nyílt eszmecserét folytatott. A megbeszéléseken megvitatták a kétoldalú kapcsolatok alakulását, véleményt cseréltek a kelet—nyugati kontaktusok jelenlegi állapotáról. Kijelentette: mostani tárgyalásai azt bizonyították, hogy Magyarország és Nagy-Bri- taninia kapcsolatai erősödnek, a kölcsönös tisztelet és a megértés jellemzi azokat. A továbbiakban, kiemelte: a tárgyalások alkalmat adtak arra is, hogy ismertesse Nagy-Britannia álláspontját a (Folytatás a 2. oldalon.) Világszínvonalú kutatás és termelés Dr. Papócsi László miniszterhelyettes látogatása Tegnap Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő VáUaJatnál a múlt évet értékelte és az idei tervekről tárgyalt a vállalati tanács. Dr. Balázs Sándor, az Intézet főigazgatója elmondta, hogy a tavalyi volt az első olyan esztendő, amelyről teljes képet lehetett alkotni azóta, bogy a kutatóintézet vállalati formát öltött. A váiHadat a múlt évben 34,5 millió forint nyereséget ért el, amelynek naigy része az úgynevezett fajitahasználati díjból adódott. Ezt azért érdemes megemlíteni, mert az alapvető feladat, a kutatómunka adatai viszont hatmillió forint veszteséget mutatnak. (Ezt természetesen a vállalat egyéb forrásaiból kiegyenlítette.) Az idénre ezt a veszteséget kétszeresére tervezték, a vállalat saját anyagi eszközeinek átcsoportosításával 12 millió forinttal támogatja a kutatást. Az eredmények elsősorban a nemesítésben jelentősek, nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. A paradi- csomnermesí.tők elérték a világszínvonalat, amit a szaporodó konkrét nyugati megrendelések is jeleznek. Az európai szintet ■tartják a hagyma-, a csemege- paprika- és a fűszerpapriika-ne- ■mesí.tők. Egyébként ezekből a zöldségfélékből a hazai fcözter- mesztésbe alig tudott betörni külföldi fajta. Nem érték el azonban a kívánt színvonalat a gyökér- gumókkal, valamint a babbal és a dinnyével foglalkozók. A technológiai kutatásokra a szakembereknek egyre kevesebb energiájuk és anyagi eszközük marad, bár a spárga és a hagyma mik- roszaiporító-anyagok, és a laska- gomba — teljesen új — szalmára épített termesztése jó megoldásnak, sőt jó üzletnek tűnik. Igen jelentős az a munka, amelyet kétszáz fajta fenntartásában végeznek. Elkészült egy figyelemreméltó tanulmány, amely a honi, külföldire irányuló vetőmagfor- gaImazás problémáiról és a megoldás lehetőségeiről szól. A vállalati tanács ülésén részt vett Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára. Felszólalásában kifejtette, hogy a vállalatként működő szervezetnek több lehetősége kínálkozik a különböző, üzleti megfontolásokon alapuló vállalkozások kialakítására. Javasolta., hogy az intézet szellemi erőire támaszkodva, a megye- (Folytatás a 2. oldalon.) • A kutatóintézet üvegházában az új nemesítésű paradicsomot öntözi Főző Sándorné kertész. (Straszer András felvétele) a gazdasági évet. A kiskunfélegyházi szövetkezet a munka minőségének javítására, illetve versenyképes, a piaci igényeknek megfelelő termékek előállítására alapozta 1986. évi termelési eredményeinek javítását. Stratégiájuk bevált, a konfekció- ruha belföldi értékesítésében pozícióvesztés nélkül állták a konkurenciaharcot. Ugyanakkor a gazdaságosság javítása érdekében csökkentették a költségeket, például ésszerű takarékoskodással az előző évinél 5 százalékkal kevesebb energiát használtak fel. Javult a szövetkezetben a munka hatékonysága: az egy foglalkoztatottra jutó anyagmentes termelési érték a múlt évihez képest mintegy í) százalékkal növekedett, viszont a dolgozók száma csökkent. A kiskunfélegyháziak 1981- íben és 1985-ben elnyerték a Kiváló Szövetkezet címet, múlt évi eredményeik alapján is számíthatnak elismerésre a munkaver- seny-mozgalomban. A Kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben stratégiai alapelv a jövedelemtermelő-képesség növelése. Üj piacokat szereztek, így a nem rubel elszámolású exportjuk értéke 12 százalékkal volt több tavaly, mint az előző esztendőben. Több csipkét és több finom kézimunkát értékesítettek, mint korábban. Nyereségük kiemelkedő mértékben: az 1985-öshöz viszonyítva 41 százalékkal növekedett. A viszonylag nagy fluktuáció ellenére sokat javult a munka hatékonysága, a dolgozók jövedelme 4,6 százalékkal- emelkedett. Több településen szerveztek kézimunka-tanfolya- mot, így sikerült nem kis mértékben növelni a bedolgozók létszámát. Tovább folytatta termékszerkezetének korszerűsítését 1986- ban a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Veszteséges termékei helyett nyereséges konfekció-, illetve népművészeti termékekkel, jelentek meg a piacon. Ezek külföldön és belföldön egyaránt kedvező fogadtatásra találtak. Termékeikre minőségi reklamáció nem volt, a szállítási határidőt is mindig betartották. Különös gondot fordítottak a készletgazdálkodásra. Nyereségük az 1985. évi 6,7 millió forintról 9,3 millióra növekecAtt 1986-ban. A Kunszentmufasi Háziipari Szövetkezet az elMúIt évben is több szakágban tajesitette tervét. Konfekciórészlegükben olcsó és mégis divatos ruhaféleségeket varrtak, a megrendelők igényének megfelelően. Bár a kisszériás termelés sok gonddal, problémával jár, tervüket túlteljesítették. Tulajdonképpen ezzel tudták pótolni a többi részleg lemaradása miatti termelésiérték-kiesést. A rafiaszövet-gyártásuk alap- anyaghiány miatt akadozott, az emiatti kiesést műszaki szűrők készítésével pótolták. Több új termék gyártását is elkezdték, volt, aminek a továbbfejlesztett változatával jelentkeztek a piacon (figurális levegőillatosító). Jelentősen javult a munkahatékonyság, növekedett a 100 forint bérre eső nyereség, az 1985. évihez viszonyítva 35, a tervhez képest pedig 25,5 százalékkal. A. M. Tavaszi nagyta ka rí tá .s o»/ í■' -'S / /' •• tj-y . ■ . • *• rí , • o • v-/ Nem is hinném, hogy egyszer ennek a télnek is vége szakad, ha nem tudnám, hogy idáig még minden esztendőben beköszöntött a tavasz. Talán még korai erről beszélni, de mégis: ha megérkezik a kikelet, ne érjen bennünket készületlenül. Régi szokás — így volt ez nagyanyámnál, édesanyámnál is —, hogy a tavasz első fuvallatára serényen nagytakarításba kezdtek. Felfordították az egész házat. Jutott tennivaló a család minden tagjának. Elhúztuk a helyéről a szekrényeket, szétszedtük az ágyakat, zengett a környék a porolók pufogá- sától. Egyetlen pókháló nem maradhatott a legeldugottabb zugban sem. És mikorra az első rügyek megjelentek, ragyogott a padló, csillogott az ablak. Nagy szégyen lett volna, ha valakinél nem így történik. Jártomban-keltemben ta- ■pasztaltam. hogy máris sokan gondolnak környezetük csinosítására: takarították a járdát, rendezgették a porta előtt a kiskertet, összegereblyézték a szemetet, sőt még az út menti árkot is kitisztították. Sok település van a megyében, amelyben igénylik a rendet, a tisztaságot, az esztétikus környezetet. Milyen jó érzés Érsekcsanádon, Sükösdön, Császártöltésen átutazni, vagy gyönyörködni a felsőszentiváni rózsakertekben ... S mert szépek a falvaink, annál bántóbb, ha valahol útszélre vetett lyukas fazekat, kidobott varrógépet látunk. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a mindinkább szaporodó hulladék, az erdőt-mezőt, a folyópartot elöntő szemét a legszebb tájat is tönkreteszi. A legtöbb helyen a népfront és a tanács közösen szervezi a tavaszi nagytakarítást, kérve a lakosság segítségét. Ez a munka csak akkor lesz eredményes, ha az iskolásoktól a nyugdíjasokig mindenki részt vesz benne. Először rendet kell teremteni, majd meg kell őrizni a tisztaságot! Utánanéztem, hogy mi történt az elmúlt évben Baja város mintegy 90 ezer köbméternyi hulladékával. Az említett mennyiség 60 százaléka a kijelölt és az előírásoknak megfelelően kezelt szeméttelepre került. A maradék 40 százalék sorsa aggasztó. Huszonegy helyen található illegális lerakóhely —, s nem egy a város legszebb részein, mint például a Mártonszállási út melletti kis erdőben vagy a Sugovica-parton, a kempinggel szemben. Most a tanács az egész lakossághoz fordul segítségért: közösen tisztítsák meg a tájat. Minden utcában megszervezik a lomtalanítást, igy a felesleges háztartási holmikat nem kell senkinek sem az erdőbe, a vízpartra hordani, mert ingyen elszállítják. Ha pedig valaki ezután is vét a köztisztaság ellen, akkor a nemrég megalkotott rendelet szerint járnak el. Először a figyelmeztetés, s ha az nem használ, akkor büntetés következik. A népfront és a tanács azonban nem az elmarasztalásban, hanem a szép szóban bízik: a jóérzésű emberek józan eszére számít1 Azt kérik tőlünk megyeszer- te, minden településen: fogjunk hozzá közösen a nagy- takarításhoz, azután pedig vigyázzunk a tisztaságra. Amint a nemrég meghirdetett országos akció nevében szerepel: „A szebb, emberibb környezetért!” Gál Zoltán HIDEGBEN IS AZ OSZLOPON Befejezéséhez közeledik az I910-es években épüli Kalocsa—Baja közötti húszkilovoltos elektromos távvezeték felújítása. A munkálatokat tavaly májusban kezdte el a Démász kalocsai hálózatszerelési csoportja. A főleg mezőgazdasági területek felett húzódó vezetékeket a betakarítási és egyéb munkák miatt szakaszosan, időszakosan cserélték. A Dusnok hatá. rában dolgozó tízfős Kandó Kálmán szocialista brigád (képünkön) a második negyedév elején befejezi a felújítást. (T. S.) A TUDOMÁNY ÉS A GYAKORLAT EMBEREI VITATJÁK: Hogyan korszerűsödjék az ipar? Kedden a Magyar Tudományos Akadémián megkezdte munkáját az ipari vállalatok helyzetéről és fejlődést lehetőségeiről rendezett tudományos konferencia. A kétnapos tanácskozást az MTA Ipar- gazdasági Bizottsága, valamint Ipar. és Vállaiatgazdaság-kutató Intézete rendezte. Az eszmecserén több mint 400 tudományos kutató és gyakorlati szakember vitatja meg, hogy az ipar miként alkalmazkodhat jobban a szerkezetváltás, la minőség- és termelékenységjavítás követelményeihez. A konferenciát Láng István, az MTA főtitkára nyitotta meg, majd Medgyessy Péter pénzügyminiszter tartott előadást a pénzügyi rendszer fejlesztéséről. Elemezte a gazdaságpolitika, az irányítás és a pénzügyi szabályozás elmúlt időszakban szerzett tapasztalatait, ismertette az adóreformtól várt hatásokat, valamint szólt néhány olyan intézkedésről, amelynek 1987. évi bevezetése a kormányzat napirendjén szerepel. Az 1979 óta eltelt időszakot értékelve a miniszter kiemelte: a népgazdaságot olyan tartós szerkezeti feszültségek jellemezték, amelyeknek megváltoztatása jelenleg is gazdaságpolitikánk kulcskérdése. Ez azonban rövid távon jelentős áldozatokat igényel a vállalatoktól és a lakosságtól egyaránt. Hangsúlyozta, hogy a bevezetendő adóreform célja az érdekeltségi viszonyok erősítése, az igazságosabb tehervállalás megteremtése, valamint az adórendszer egyszerűsítése. A kormányzat arra törekszik, hogy a pénzügyi rendszer teremtsen jobb közgazdasági feltételeket a gaz(Folytatás a 2. oldalon.) BIZOTTSÁGI ÜLÉS NAPIRENDJÉN A cigány lakosság beilleszkedése A megyei tanács cigányügyiJ koordiináoiós bizottságának? tegnapi ülésén dr. Geri István,i a bizottság elnöke elmondta,? hogy e közösség életkorúimé- ■ nyeiben a korábbi időszakhoz 1 képesít lassúbb javulás tapasz-? falható. A Bács-Kiskun me-' gyében élő cigányságra jel- * Jemző a 14 évnél fiatalabbakj igen magas aránya. Ez a gyér- j meknevelés területén, vala-1 mint az időskorúak egészség- jj ügyi és szociális ellátásánál is! sajátos feladatokat ad. A másik jellegzetesség: a? megye cigány lakosságában —?: különösen Sükösd, János hal-' ma. Kiskunhalas, Kiskunmajsa környékén — a társadalmia-j sultság alacsonyabb fokán élői népcsoport tagjai vannak J többségben. A hatvanas évek-' tői szervezett önálló cigány is-< kólák nem voltak alkalmasak [ a hátrányos helyzetű gyerekek f felzárkóztatására. Kevés ugyan j I a közéleti tevékenységet vég- j zó felnőtt a cigányság köré-1 ben, ám a társaikon segíteni! akarókat jobban be kell vonni j a nevelőmunkába, a hátrányos J helyzet felszámolásába. Amint a bizottsági ülésen j megfogalmazódott, minden tá- j mogatást meg kell adni a ci- J gányság új társadalmi és kul- j turális szervezeteinek megyénkben megszervezéséhez. Fő helvre került a foglalkoztatottság biztosítása, de az is igaz, hogy a munkafegyelem követelményeit nehezen viseI lők munkahelyi beilleszkedésére is jobban oda kell figyelni. Fontos a még meglévő telepek felszámolása — ezt több hozzászóló is hangoztatta a beszámoló után. Enólkül ugyanis nem lehet számottevő eredményt felmutatni. Több példa is elhangzott az ülésen a kunszentimiklósi cigányság beilleszkedéséről, vagy a sü- kösdi és a kiskunmajsai nehézségekről. Szó esett az ülésen arról is, hogy a családsegítő központok hálózatát a jövőben elsősorban a cigánylakta településeken \ célszerű bővíteni, és a felada- j tok között szerepel a cigány- j ság ■ hagyományainak gyűjtése, j aiz életmód-átalakulás tapasz- í talatainak feldolgozása is. T. L. 1 8
