Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-10 / 58. szám

4* 1987. március 10. • PETŐFI NÉPE • 5 „A molnár maradjon a malomkőnél" KEVESEBB PERNYE ÉS SZÉN-DIOXID 3TSS! Rövidesen fellélegezhet a Leninváros Környezetvédelmi beruházás a kecskeméti Zománc- és Kádgyárban Az idén várhatóan befejeződik a kecskeméti Zománc- és Kádgyár, valamint a leninvárosi lakók között jó két évtizede tartó környezetszennyezési huzavona. Átala­kítanak és porleválasztóval látnak el ugyanis négy vasolvasztó, úgynevezett kúpoló- kemencét. A munkálatokat az NDK-beli GISAG cég irányítja. Február 25-én és 26-án megkezdte a próbaüzemet az első két berendezés, s ha működésük megfelelő lesz, akkor áprilisban leállíthatják a Halasi úthoz legközelebb eső, a környezetet leginkább szennyező két „lángoló" kúpolókemencét. mmi* m a ■Bjj| • Kémények a tetőn. A bal oldali két ktípolókemcncén már ott a porleválasztó. Mi van a levegőben? Noha sok olvasónk ismeri, nem árt újra áttekintenünk a fő szennyezőfor­rásokat. Tóth Viktor műszaki igazga­tóhelyettes tájékoztatása szerint ezek két csoportra oszthatók. Egyiküket ön­magában képviseli a zománcgyártásnál felszabaduló fluorgáz. A másik cso­portba a zománcgyártástól függetlenül működő olvasztókemencékből kiáram­ló füst alkotóelemei tartoznak. A leve­gőbe kerülő füst egyrészt tartalmazza a szilárd halmazállapotú, por alakban le­begő pernyét, ez „feketíti” be a kör­nyék épületeit. Másrészt a füsttel együtt szénmonoxid és kéndioxid gáz kerül a szabadba. A fluorgáz káros hatásait a minél nagyobb szétterítés tudja ellensúlyozni, mivel így csökken a koncentráció. En­nek érdekében már ;tfz évvel ezelőtt megfelelő szórást biztosító, 70 méter magas kéményt építettek, ám tavaly őszig — technológiai okokból —, a fluornak csak egy részét sikerült ezen keresztül kivezetni. A mondott időben azonban elvégezték a szükséges átala­kításokat, s a fluorszennyezés gondja lényegében megoldódott. A kúpolók füstje porleválasztóval fogható meg, ám ehhez a kemencéket is át kell alakítani. A vizes porleválasz­tó sárrá alakítja át a pernyét, amely így nem kerül a szabadba. Ugyanez a víz a kéndioxoddal kénessavat alkot, amit szódával semlegesítenek. Az átalakítás azt is lehetővé teszi, hogy a szénmono- xidot elégessék az úgynevezett rekupe- rátorban, javítva a kemence hatásfokát is. A kecskeméti Zománc- és Kádgyár­ban a három pár vasolvasztó közül két pár 25 évvel ezelőtt épített nyugatné­met kemence, a harmadik pár pedig — ezek lángja látszik a felüljáróról —, 10 éves magyar kúpoló. Jelenleg az egyik régebbi kemencepár átalakítása fejeződött be, a Halasi út mellettieket áprilisban állítják le, s az ősszel helye­zik újra üzembe. Az átalakítás után a négy kúpoló teljes egészében fedezi majd a gyár kapacitását, tehát megszű­nik a légszennyezés. A GISAG tapasztalata garancia Az NDK-ban már az ötvenes évek­ben készítettek vizes porleválasztót. A most alkalmazott, Venturi rendszerű berendezést 1968-ban kezdték kifej­leszteni, s 1975-óta 14 darab sikeresen működik, részint az NDK-ban, de Győrben, Szegeden és Komáromban is. A felsoroltakat Volker Borrmann, a cég bemsdorfi gyárának igazgatója kö­zölte, aki Wilfried Sickert konstruktőr kíséretében a munkálatok befejezésére Kecskemétre látogatott, hogy szemé­lyesen legyen jelen az átadáson. A vál­lalkozás különlegességét a szokatlanul rövid határidő jelenti. Az ötlet megszü­letésétől a tervezésen, a régi kemence bontásán, az új kúpoló felépítésén és a porleválasztó felszerelésén keresztül az üzembe helyezésig alig két év telt el, miközben számos alvállalkozónak kel­lett együttműködnie. Volker Borrmann 96 százalékos le- választási hatásfokot ígér. Eddig a ke­mencékből óránként 180 kilogramm pernye távozott el, aminek az előírások szerint 9 kiló alá kell csökkennie. Technológiai előnyök A Zománc- és Kádgyár igazgatója, dr. Halász István, az első csapolás al­kalmával szintén ott forgolódott a ke­mence körül. Halkan megjegyezte: — Nagyon szép a salak. Az új vasolvasztók Ugyanis nemcsak környezetvédelmi szempontból jelente­nek előrelépést. Az új kemencék úgyne­vezett forrószeles kúpolók, magasabb az olvadék hőfoka, jobb a hatásfok. A programozható adagösszeállítás és regisztráló mérleg pontosabbá teszi az ötvözőanyagok hozzáadását, amely­nek következtében várhatóan javul az öntvények minősége, kevesebb lesz a selejt, ami ezidáig a KZK kevésbé gaz­daságos működésének egyik okozója volt. A salak más szempontból is fon­tos az igazgató számára. Tervezik ugyanis az építőanyagipari felhaszná­lását, ezzel is növelve a gyár várható eredményét. Bálái F. István A napokban múlt 50 esztendeje, hogy Varga István három évi tayionc- idő után Gutheil Ádám és Társai mol­nárműhelyében jó előmeneteli ered­ménnyel segédlevelet kapott. Ebből az alkalomból megkapta a szakma egyik legrangosabb elismerését, a Pékár Imre Emlékérmet, amelyet a Gabonatröszt alapított 1985-ben, a kiváló magyar molnáripari szakember emlékére. Pista bácsi jókedélyű, mozgékony ember, nehéz elhinni róla, hogy betöl­tötte a 70. életévét, pedig sok vihart megélt. Még ma is dolgozik, rendszere­sen bejár a malomba mint technológus. Ebben a beosztásban ment nyugdíjba. Többször ki akarták emelni magasabb funkcióba, de ő mindig tiltakozott, mondván: a szakma közelében akar maradni. Ilyenkor megjegyezte: a mol­nár maradjon a malomkőnél. A szülei dohánykertészek voltak, de ő inkább a molnársághoz vonzódott már gyerekkora óta. Lehet, hogy azért, mert szülőhelyén, 4 Szatmár megyei Kölesén volt a nagyapjának egy kez­detleges vízimalma. — A katonaidőmet letöltve 1941 au­gusztusában kerültem Budapestre a Gizella Malomba, ahol különböző be­osztásokban voltam 1959 június végé­ig. Időközben továbbtanultam és 1943 június 12-én mestervizsgát tettem, majd később a főmolnárképző tanfo­lyamot is elvégeztem. Több malomban dolgozott ezt köve­tően és 1962-ben került a kiskőrösi üzemhez vezetőként, majd a megyei ga­bonaipari vállalat központjába. Innen ment nyugdíjba. — Tudja, a molnár szakma — a ren­delkezésünkre álló tárgyi bizonyítékok szerint—az emberiség legősibb mester­sége. Nyomai fellelhetők a világ minden táján a több ezer éves ősi kultúrákban. Hazánkban Széchenyi István gróf szor­galmazta a malomipar fejlesztését. A témát folytatva arról beszélge­tünk, hogy a magyar malomipar mi­lyen gyorsan világhírűvé vált. A hen­gerszéket és a síkszitát hazánk fiai ta­lálták fel. A XIX. század második felé­ben ez az iparág fejlődött a leggyorsab­ban. Nemcsak az osztrák—magyar monarchia számára, hanem egész Nyu- gat-Európába szállítottak magyar gyártmányú malomipari felszerelése­ket. Varga Istvánt elismerik a szakmá­ban. Ezt bizonyítja, hogy 1950-ben a Szakma Legjobb Munkása kitüntetést kapta. Ugyancsak ebben az esztendő­ben sztahanovista lett. 1953-ban az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója elis­merésben részesült, és jelenleg a Gyé­mántkoszorús törzsgárdajelvény birto­kosa. Legjobban azonban a legutóbbi elis­merésnek örül, mert mind mondja: a Pékár Imre Emlékérmet csak igazi mol­nárok kaphatják meg. Kereskedő Sándor • A német szakemberek figyelik az első csapolást. Középen Volker Borrmann igazgató, mellette Günter Jannasch és Siegmar Schulze szerelők. (Méhesi Éva felvételei.) • Varga István pekározást végez, vagyis a liszt színének, fehérségének elbírálására jellegmintát használ fel. Az eljárás feltalálója Pékár Imre, módszerét az egész világon alkalmazzák. Fordított világ: a déli félteke • Napfénytartam-mérés a déli féltekén. KECSKEMÉTI PECSENYE ­wtwmwA ISW'Ml SZABVÁNYON KÍVÜLI CSIRKECOMB KEDVEZMÉNYES ÁRON 55.— Ft/kg KAPHATÓ A KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT SZAKBOLTJAIBAN, VALAMINT AZ ÁLLAMI ÉS SZÖVETKEZETI ÉLELMISZERBOLTOKBAN! Kérjük, vásárolja Ön is! 158 KECSKEMÉTI BAROMFIFELDOLGOZÓ VÁLLALAT Az időjárásra és az éghajlatra vonat­kozó fogalmaink teljesen felborulnak, ha az északi félgömbről a déli féltekére utazunk. Amihez itt, északon hozzá­szoktunk, annak a déli földgömbön sokszor éppen az ellenkezője igaz. Az első furcsaság a déli féltekén az, hogy a Nap egészen másképp teszi meg lát­szólagos útját az égbolton, mint azt nálunk megszoktuk. Igaz, a Nap ott is keleten kel fel, és nyugaton nyugszik le, csakhogy ott a keletről nyugatra vezető égi pályáját nem az égbolt déli oldalán futja be, hanem az északi oldalon. A déli félgömbön a hideg időjárást azok a heves szelek idézik elő, amelyek a Déli-sark felől érkeznek. A hideget tehát a déli szél hozza. Északról ellen­ben egyenlítői vagy legalábbis szubtró­pusi levegő érkezik, ezért az északi szél többnyire meleg, és sokszor kínzóan fülledt. Sokan keresik fel a déli földgömbön is november első két napján a temető­ket, hogy az elhunytakra emlékezze­nek. De ott nem az enyészet hangulata veszi körül őket: a déli földgömbön ilyenkor kezdődik a tavasz. A kará­csony és az újév már a nagy hőségek időszakára esik. A karácsonyfának megfelelő pálmát sokszor fördőruhá-s ban ülik körül. A húsvétnak szomorú a hangulata, mert a természet őszi ha­nyatlásával esik egybe. Azután követ­kezik az év legcsúnyább időjárású hó­napja, a május, amely már a télnek a kezdete. A déli félgömbön fekszik az Antark­tisz, Földünk hatodik szárazföldje, amelyet majdnem teljes egészében vas­tag jégpáncél borít. A Nap a Déli­sarkon kereken fél éven át nem jelenik meg az égbolton. Hat hónapig tart a sarkvidéki éjszaka, éppen az évnek ab-- ban a részében, amikor nálunk hosszú­ak a nappalok. A téli hideg augusztus­ban éri el a tetőfokát. A jégtakaró ma­gasan fekvő részein ebben a hónapban mínusz 80- -88 C° közötti hőmérséklet is előfordul. A „nyár” januárban és februárban köszönt be. Érdekes meteorológiai különbség Földünk két félgömbje között az is, hogy a déli félgömbön sokkal kisebb kiterjedésűek a hóval borított terüle­tek, mint az északi félgömbön, és az év folyamán sokkal rövidebb ideig van hótakaró, mint nálunk. A déli féltekén ugyanis sokkal keve­sebb a szárazföld. Másrészt az arány­lag nagyobb szárazföldi területek (Af­rika déli része, Ausztrália és Dél- Amerika) északabbra fekszenek, ahol a hó csak a magasabb hegyekben marad meg. A havazás Ausztráliában csak rit­kán fellépő jelenség és tartós hótakaró nem is alakul ki. ÚJ GÉPMŰHEL Y Év elejétől új gépműhelyben dolgozhatnak a Kiskunfélegyházi Dózsa Termelő- szövetkezet szere­lői. Az új létesít­ményben a vilá­gos, tágas szere­lőműhely mellett csempézett mos­dók, fürdő és öl­töző is helyet ka­pott. (Gaál Béla fel­vétele) ART BUCHWALD: Az ingatlan-gazdagok A kongresszus közös gazdasági bi­zottságának jelentéséből kitűnik, hogy a gazdagság Amerikában mind kevesebb ember kezében halmozódik fel. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gazdagok még gazdagabbakká, a sze­gények még szegényebbekké válnak. Nincs ebben semmi meglepő. Egyik legutóbbi vizsgálatomból kitűnt, hogy a gazdagság nagy része az Egyesült Álla­mokban jelenleg a nagy ingatlanvállala­tok kezében van, és a szegénység az utóbbi néhány évben Texas és Oklaho­ma olajipari jövedelme között vezet. Egy dallasi vállalat tulajdonosa kije­lentette; — „Nem igazságos, hogy min­den azoké, akik ingatlanokkal foglal­koznak, mi pedig nyomorgunk. Ha nem osztják fel egyenlően a jövedelmeket, az olajemberek, akik a jövedelemskála leg­alján vannak, fellázadnák és erőszakkal veszik el a részüket". — De nemrég még önök, olajemberek kerestek a legtöbbet? — Kerestünk valamelyest, de csak azért, mert 32 dollárért lehetett egy hor­dó olajat eladni. Ilyen árak mellett meg­vásárolhattunk mindent, ami kapható volt. De amikor az olaj ára II dollárra esett, megfosztottak minket minden le­hetőségünktől. — így hál önök, akik gazdagok vol­tak, egyik napról a másikra szegények­ké váltak. NI it tehettünk? Bizony az olajipar-' ban a gazdagok elszegényedtek. Nincs szomorúbb a világon, mint egy tegnapi milliomos. — Es ha elgondolom, hogy egykor önöknek volt a legmagasabb jövedel­mük.-— Nem tudom, hogy a legmagasább volt-e, mindent megvehettem. A Neiman Marcusnak olyan jó vevői voltunk, hogy amikor a feleségem megmondta neki, hogy nem tudunk többé nála vásárolni, bevonta azt a szövetfajtát, amelyet a feleségem kedvelt, hogy senki se visel­hesse többé. — De mégis vigasztaló, — mondtam, — hogy a szegény ember egyik napról a másikra ismét gazdaggá válhat. — Ez mindaddig nem lehetséges, amíg az OPEC elárasztja a piacot. Va­lahányszor tagjainak egyike csökkenti az árat, valamelyik amerikai olajterme­lő követi a példáját. * * * Elhatároztam, hogy keresek egy in­gatlanmágnást, aki gazdagabb lett. Amikor elmentem hozzá, éppen unottan nézett ki új irodaházának ablakán. Az épület tíz hektár területet foglal el a Central Parkban. A városrendezési hi­vatal külön engedélye alapján épült. Igaz, hogy az ingatlannalfoglalko­zókat elárasztja a pénz? Elünk, éldegélünk. Az olajemberek szerint önök felhá­borítóan gazdagok. Mit vár tőlük, mit mondjanak? Valamennyien szegények. Valamikor gcuulagok voltak. Azt mondják, felháborító, hogy ön és az önökhöz hasonlók összeharácsolják az ország minden gazdagságát. Mentek volna olyan iparágba, ahol adókedvezményt kaphatnak. — Mit gondol, jó a társadalomnak, ha az önhöz hasonló milliomosoknak három házuk, egy jachtjuk és egy repü­lőgépjük van, amíg a texasi olajemberek bezárják az olajkutakat?-- Nem tudom, miért kellene az in­gatlanügynököknek lemondaniuk a jo­gos igényeikről csak azért, mert az olaj­emberek nem tudják, hogyan működik a rendszer. Lehet, hogy gazdagok va­gyunk, de megkérdezte már valaha is valaki, hogyan jutottunk idáig? — Tényleg, hogyan jutottak? — A régi módszerrel— mások pénzé­nek felhasználásával. (Ford.: Köllcr Ágnes)

Next

/
Thumbnails
Contents