Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-10 / 58. szám

1 • PETŐFI NÉPE • 1987. március 10. HÁFEZ ASSZAD: Belső megegyezés nélkül lehetetlen a libanoni rendezés Kádár János fogadta a brit külügyminisztert (Folytatás az 1. oldalról.) Háfez Asszad Szíriái államfő vasárnap kijelentette, hogy Szí­ria minden feltétel nélkül kész segíteni Libanon életének nor­malizálását, de azt is hozzátette, hogy a megoldást maguknak a libanoniaknak kell megtalálni­uk. A szíriai államfő szerint nem Ikétséges, hogy libanoni belső megegyezés nélkül a rendezés le­hetetlen — „világos az is, hogy a megoldás nem származhat sem a tengeren túlról, sem Szíria és Libanon határain kívülről”. Háfez Asszad vasárnap azon az ünnepségen beszélt, amelyet a márciusi forradalom, a kor­mányzó Baath Párt 24 évvel ez­előtti hatalomra jutása alkalmá­ból rendeztek. Bejrúti hírmagya­rázók szerint a szíriai államfő egyfajta szóbeli kötelezettséget vállalt arra, hogy „testvéri és rendezett” kapcsolatokat alakít ki Libanonnal, így az alkotmá­nyos hatalom képviselőjével, Dzsemajel elnökkel is. Ez utób­bi kapcsolatok elől Szíria több mint egy éve elzárkózik, miután a keresztény jobboldal meghiúsí­totta a Damaszkusz által kimun­kált rendezési tervet. Asszad elnök most nem szólt arról, hogy libanoni muzulmán szövetségeseivel milyen a kapcso­lata — viszont hangsúlyozottan a nemzeti párbeszédet sürgette. Ki­emelte azt is, hogy a Libanonnak nyújtott szíriai segítség erre al­kalmat kínál, és felszólította a li­banoniakat: éljenek a lehetőség­gel. Az elnök szerint a szíriai be­avatkozás volt az egyetlen meg­oldás az „abnormális” helyzet megszüntetésére, és sikerét a nyu­gati városrész békéje bizonyít­ja. Asszad utalt arra, hogy a be­avatkozást külső bírálatok érték —- de feltette egyben a kérdést is: vajon a bírálók mit kínáltak megoldás gyanánt? Szíria nem le­het külső szemlélője a libanoni mészárlásnak — mondotta. A nemzetközi helyzet, a ke­let—nyugati kapcsolatok idősze­rű kérdéseit áttekintve a tárgya­lófelek egyetértettek abban, hogy a genfi szovjet—amerikai tárgya­lásokon is megérősített legutóbbi javaslatok jó lehetőséget adnak az Európában telepített közepes hatótávolságú szovjet, illetve amerikai nukleáris rakéták fel­számolására. Mindkét fél kifej­tette álláspontját a fegyverzetkor­látozás más területeivel kapcso­latban is, mindenekelőtt az eu­rópai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentésének le­hetőségeiről. A két külügyminiszter kifejezte kormánya érdekeltségét az euró­pai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelében, a bécsi találkozó eredményes munkájá­ban. A külügyminiszteri tárgyaláso­kat követően több kétoldalú meg­állapodás aláírására került sor: ezek a kapcsolatok egy-egy .terü­letén az együttműködés bővíté­sének feltételeit, illetve lehetősé­geit szabályozzák. A kulturális egyezmény, amelyet a két külügy­miniszter írt alá, a kulturális és a műszaki-tudományos együtt­működés kölcsönös érdekeknek megfelelő fejlesztését irányozza elő. A beruiházásvédelmi megál­lapodás, amelyet Sir Geoffrey Howe és Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter látott el kézjegyé­vel, mindenekelőtt a közös vál­lalatok létesítéséhez ad bátorí­tást. Medve László egészségügyi mi­niszter és Leonard Vincent Apple­yard, az Egyesült Királyság bu­dapesti nagykövete megújította az egészségügyi munkatervet, Köpeczi Béla művelődési minisz­ter és a brit nagykövet pedig olyan megállapodást írt alá, amely a magyarországi angol tannyelvű gimnáziumok működéséhez nyúj­tandó brit támogatás feltételeit rögzíti. ÜLÉST TARTOTT AZ ÉPÍTŐK SZAKSZERVEZETÉNEK ELNÖKSÉGE Napirenden a veszteséges vállalatok gazdálkodása FEGYVERES INCIDENS PÁRIZSBAN Tegnapra virradó éjjel három fegyveres személy megtámadta a Jean Tibéri kormánypárti képviselő, párizsi polgármester-helyettes háza előtt poszboló rendőröket. A lövések célt tévesztettek, majd a rendőrök viszonozták a tüzet. Két támadó ekkor egy gépkocsiba szállt és megpróbált egérutat nyerni. A rendőrök saját gépkocsijukon üldö­zőbe vették őket. Az üldözés közben a rendőrök megsebesítették a menekülő autó két utasát, s végül mindhármukat elfogták. A .két se­besültet kórházba szállították. A merénylők kilétét nem közölték. Francia-japán tárgyalások TOKIÓ Egymásnlalk adták a kilincset a hétvégén a külföldi politikusok To­kióban, hogy — ktilön-külöm — figyelmeztessék a szigetország kor­mányát: kiviteli többlete veszélyezteti a világkereskedelem kiegyen­súlyozására irányuló törekvésieket. Shultz amerikai külügyminiszter elutazását követően néhány órán belül Jean-Bemard Raimand, a francia diplomácia vezetője érkezett Tokióba. A Kuranlari Tadasi külügyminiszterrel vasárnap folytatott megbeszélésen Raimand a Kö­zös Piac országai és a francia érdekek képviseletében figyelmeztetett: a Jlapán kiviteli expanzionizmus folytatódása esetén Tokiéinak szem­be kell néznie a világ protekcionista ellenlépéseivel. IRAK—IRÁN Támadás és ellentámadás Moszkvában hivatalosan beje­lentették, hogy George Shultz, az Egyesült Államok külügymi­nisztere a két kormányzat meg­állapodása alapján |április kö­zepén a Szovjetunióba érkezik. A bejelentés ugyan a „viszont- látogatás" kifejezést 'használja, amibe elméletben „beleférne" egy egyszerű protokolláris ese­mény (vagyis Sevardnadze láto­gatásának viszonzása), de minden valamennyire is tájékozott újság­olvasó biztos abban, hogy ez­úttal nem erről, hanem sokkal többről van szó. Hogy mennyi­vel többről, azt érzékeltesse egy amerikai idézet. A Shultz-látoga- tás moszkvai bejelentésével nagyjából egyidőben Max Kam- pelman, a genfi leszerelési ér­tekezleten részt vevő amerikai delegáció vezetője (aki különben a minap Reagan elnököt is tájé­koztatta a fejleményekről) a kö­vetkező nem akármilyen nyilat­kozatot adta: „Jó esély van a megegyezésre a közepes hatótávolságú nukleá­ris eszközökről... Realisták va­gyunk; az ilyen tárgyalásokon persze mindig vannak hullám­völgyek és hullámhegyek ... Most azonban valóban jónak látom a megegyezés lehetőségét." A külpolitikai kommentátor­nak ezúttal úgy tűnik minden oka megvan arra, hogy legalább­is óvatosan derűlátó Hegyen- Miért? Az egyik, alighanem a leglényegesebb ok maga a feb­ruár végi Gorbacsov-javaslat. Számosán már akkor valószínű­nek tartották: a Nyugat ez elől egyszerűen nem térhet ki anél­kül, hogy la nemzetközi közvéle­mény előtt „elveszítse arcát", és ami ennél is fontosabb, jelentős szövetségeseivel \ne i kerüljön konfliktushelyzetbe. Volt azon­ban még egy tényező, amit nyu­gati — elsősorban amerikai I— megfigyelők ugyancsak lénye­ges elemnek minősítettek: az, hogy Ronald Reagan kabinetjé­nek az „Irangate" sokkja után immár belpolitikai okokból is nagy szüksége van . külpolitikai sikerélményre, és ez kétségtele­nül növelheti egy megállapodás esélyeit. 1 i. Reykjavik óta egyértelmű, hogy megértek egy valóban komoly szovjet—amerikai fegyverzetkor­látozási megállapodás feltételei, és ,most már valóban „csak" a kölcsönös jószándékon múlhat az áttörés. A Shultz-látogatás beje­lentése esetleg olyan állapot kez­detének bizonyulhat, amelyben több lesz a hullámhegy, mint a hullámvölgy. H. E. BAGDAD, NICOSIA Bagdadi katonai közlemény szerint az iraki haditengerésze­ti erők vasárnap visszaverték az Al-Amik olajkitermelő berendezés elleni iráni támadást az Arab (Perzsa)-öböl északi részén. A közlemény szerint a harma­dik és a hetedik iraki hadtest Bászrától keletre újabb csapáso­kat mért az iráni alakulatokra, veszteséget akozva nekik ember­életben és haditechnikában. Az ÍRNA iráni hírügynökség szerint a front északi részén az iráni csapatok visszaverték az ira­ki erők ellentámadását Hadzs- Omran körzetében. Több mint ötven iraki katona meghalt, igen sok fogságba esett. Teheránban közölték továbbá, hogy tüzérsé­gi összecsapások voltak a front nyugati és déli részén, Kaszr- Sirin és Naftsehr települések kör­zetében. Az iráni légvédelem meg­zavarta az iraki gépek és _ heli­kopterek felderítő berepüléseit. A Hormuzi-szorosban az iráni­ak feltartóztattak és átkutattak kilenc külföldi kereskedelmi ha­jót. BÚCSÚ AZ EURORÁKÉTÁKTÓL? Útkereszteződésnél • Hazam ennek? — Egy Nagy-Británniába telepített amerikai robot­repülőgép kilövő egysége és személyzete. Nemzetközi politikai és kato­nai hord erejét tekintve az a feb­ruár 28-i moszkvai bejelentés, majd néhány nappal később a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­si fórumon hivatalosan Is előter­jesztett javaslat, miszerint a ko- •rábban egységesen, kezelt reykja- víiki „csomagból” az úgynevezett euirorakáiték felszámolásának kér­dése kiemelhető, és ebiben. lehet­séges a külonmeigállapodás kidol­gozása, kétségtelenül az 1987-es év eddigi legjelentősebb konst­ruktív lépése. A felbontott csomag Mielőtt az említett „csomag” felbontásával kapcsolatos döntés megszületett volna, az SZKP KB Politikai Bizottsága — meghall­gatva az illetékes katonai vezetők véleményét és sokoldalúan mérle­gelve a szocialista közösség biz­tonsági érdekeit — alaposan fon­tolóra vette, milyen „közbeeső” láncszem megragadása szolgál­hatná a legjobban a megrekedt fegyverzetkorlátozási párbeszéd előrelendítését. így esett a válasz­tás az Európában elhelyezett szovjet és amerikai közepes ható­távolságú rakétanukleáris harc­eszközök radikális csökkentésére. Az eredeti „csomagban” ezek még együtt szerepeltek az interkonti­nentális hadászati támadó fegy­verekkel és a hozzájuk szorosan kapcsolódó amerikai űnhábarús terveikkel. Emlékeztetnünk kell arra, hogy Reykjavíkfoan a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői egyet­értettek minden, európai telepíté­sű közepes hatótávolságú rakéta­atomfegyverük öt éven belüli fel­számolásában. E fegyverek 1000— 5500 kilométerig képesek célba juttialtni a nukleáris röbbanótölte- teket. Amerikai részről ebbe a kategóriáiba sorolhatók a Per­shing—2-es rakéták — az NSZK területén helyezték el őket — és a robot repülőgépek (ezeknek je­lentős részét 1983-tól már szin­tén telepítették Nyugat-Európá- ban.) Szovjet részről ugyanebbe az osztályba tartoznak a NATO- kód szerinti SS—20-as, hárem nukleáris rohbanátöűltettel szerelt rakéták, továbbá a NATO-döntés után — mintegy válaszlépésként — az iNDK és Csehszlovákia te­rületére előrevont, megnövelt ha­tótávolságú hadműveleti-harcá­szati célba juttató raikéta-atom- esziközök. Meg kell semmisíteni A szovjet javaslat szerint mindezeket el kell távolítani a földrészről, meg kell őket semmi­síteni, mégpedig szigorú helyszí­ni ellenőrzéssel. A Szovjetunió kész leszerelni és teljesen hatás­talanítani 243 darab, európai te­rületén hadrendiben ál'ló SS—20- as rakétáját (nagyjából annyit, amennyit eddig a hasonló típusú fegyverekből az amerikaiak tele­pítettek öt nyugat-európai NA- TO-tagállam területén), majd az erre vonatkozó megállapodás megkötése után kivonná a Cseh­szlovákiában és az NDK-foan ál­lomásozó hadseregcsopontak állo­mányába tartozó „kiegészítő” fegyverrendszereket is. (100—100 közepes hatótávolságú egységet a Szovjetunió ázsiai, illetve az Egyesült Államok területére von­nának vissza. (Amennyiben eze­ket az Intézkedéseket végrehajta­nák, megindulhatnának a tárgya­lások az egyéb hadműveleti1—har­cászati rakéták csökkentéséről, ide értve az 1000 kilométernél ki­sebb ható távolságú, különböző rendeltetésű célba juttató harcesz­közöket is. Mesterséges aggodalmak Az óceánon túli és Nyugat-Eu- Európában általában kedvező fej­leményként fogadták a szovjet indítványt, ugyanakkor mestersé­ges aggodalmakat táplálnak a megvalósítását illetően, elsősor­ban a konzervatív körök, a kato­nai-hadiipari csoportok. Például a NATO európai fegyveres erői­nek főparancsnokától már meg­szokhattuk, hogy állandóan óvja a szövetségeseket a nukleáris „el­rettentésről” való lemondástól, mert — úgymond — egy ilyen elhatározás „védtelenné” tenné Nyugat-Európát. Pedig teljesen nyilvánvaló, hogy az atomleszere­lés — az európai és az általános biztonság az egymásrautaltság és a kölcsönös függés korszerű fel­fogásának tükrében — életbevágó közös érdek. Annál is inkább, mert az idő sürget, nem enged tétovázást. A kockázati tényezők a haditechnikai forradalom viha­ros ütemű kibontakozása, és a tárgyalásos mechanizmusok közti rés tágulása miatt egyre növe­kednek. Most ikell cselekedni, amíg Aem késő. A szovjet politi­kai és katonai felső vezetés ép­pen ebből a felismerésből indult ki, amikor — talán az út felénél is tovább — elébe ment az ame­rikai tárgyalópartnernek... Serfőző László Az építők szakszervezetének elnöksége tegnapi ülésén az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumtól kapott tájékoztatás alapján áttekintette az ágazat veszteséges és ataiphíányos válla­latai, niak, szövetkezeteinek hely­zetét. A testület megállapította. ho°v az építőipar továbbra is válságágazat, és a működési felté- te.ktoeik javítására tavaly hozott központi intézkedésék nem hoz­ták lényeges javulást. A minisz­térium beszámolója összesen 18 vállalat és szövetkezet vesztesé­geiről adott tájékoztatást. E szer­vezetek többsége saját erőből már rendezte, illetve hairnarosain törleszti tartozásait. Elsősorban felesleges vagy kihasználatlan Ingatlanaik és állóeszközeik ér­tékesítésével igyekeztek egyen­súlyba hozni pénzügyi helyzetü­ket. Gazdálkodásuk idei feltéte­lei alapján azonban ez az egyen- súlv továbbra is labilis, könnyen felborulhat, és akikor már a meg­maradt, de szükséges vagyon ér­tékesítésére sem lesz módjuk. Ezért nagy erőfeszítések szüksé­gesek a visszaesés elkerülésére, gazdálkodásuk javítására. Az ÉVM a legsúlyosabb nehéz­ségekkel küszködő négy nagy­vállalattal megállapodást költött, amely szerint más főhatóságok közreműködésével megkönnyí­tették ingatlanaik értékesítését és a tartozások átütemezésével lélegzethez, időhöz juttatták eze­ket a szervezeteket. Közülük az Építőgépgyártó Vállalat, már ren­dezte ügyeit és nyereséget ért el. Ugyancsak némi nyereséget köny­velhetett el a Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat is, de a teljes rendezés még várat ma­gára. Hasonlóképp lezáratlan még a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat, valamint a Dél-magyar­országi Magas- és Mélyépítő Vál­lalat ügye is — az ÉVM terjeszt elő javaslatot központi döntésre. A Veszprém Megyei Állaim* Építőipari Vállalat és a Székes- fehérvári Alba Regia Állami Épí­tői,pari Vállalat egyesülésének elmaradása új helyzetet terem­tett, megkezdődik a hivatalos felszámolási eljárás. Ezért a szakszervezet elnöksége azzal a kéréssel fordult a Szákszerveze­tek Országos Tanácsának elnök­ségéhez, hpgy az — jogaival él­ve — nyújtson segítséget a veszprémi vállalat ügyeinek ked­vező megoldásához. Az ülésen többen is felvetet­ték, hogy a veszteséges vállala- toknál1 időnként — pénzzavar miatt — a dolgozók bérének ki­fizetése is veszélybe kerül. Ezért kérte az elnökség: a SZOT a kor­mánynál támogassa azt a javas­latukat. hogy ilyen esetekben a dolgozók bérének kifizetésére az állami költségvetés nyújtson ga­ranciát. Az eddigi tapasztalatok alapján a szakmai szakszerve­zet elnöksége felszólította a vál- tetetek szakszervezeti testületéit, hogy az eddiginél rendszereseb­ben tájékoztassák dolgozóikat a gazdálkodásról, a gondokról, hogy már csírájában feltárják azokait a hibákat, amelyek komoly vesz­teséghez vezetnének, és ezért sürgős intézkedést kívánnak. Fontos feladat, hogy nyújtsanak segítséget a vezetés, az irányítás javításához is. A testület egyút­tal felhívta az ÉVM figyelmét arra, hogy a jövőben bátrabban vonjon le személyi következte­téseket és szükség esetén haloga­tás nélkül hozzon határozott in­tézkedéseket. Magyar munkavállalók külföldön Tavaly 530 magyar állampolgár utazott külföldre, egyéni munka­vállalóként a Fővárosi Tanács en­gedélyével. A foglalkoztatáspoli­tikai osztály tájékoztatása szerint a kérelmezők száma ennél vala­mivel több volt, ám sokan azért nem kenhették útra, ment nem kaphatták meg a befogadó ország vízumait, illetve valamilyen oknál fogva meghiúsult a szerződés. A foglalkoztatáspolitikai osz­tálynak csaknem négy esztendeje feladata az egyénileg külföldön munkát vállalni szándékozók ké­relmének elbírálása. A vállalat­felügyeleti szervektől átvett ha­tásköre tavaly tovább bővült: a vállalati tanácsok, illetve a kül­döttgyűlések által irányított bu­dapesti székhelyű munkáltatók dolgozói is hozzájuk fordulhatnak kérelmükkel. Náluk kopogtathat­nak engedélyért a nyugdíjasok, a kisiparosok és a kiskereskedők, illetve a kisvállalkozások tagjai, alkalmazottai, a szellemi szabad­foglalkozásúak; mindazok, akik kereső foglalkozást folytatnak. Jelentkezőkben nincs Is hiány, ám sokan azt hiszik, hogy az osztály álláslehetőségek közvetí­tésével foglalkozik, holott erről szó sincs. A tanácsnál a külföldi munkáltató hitelesített ajánlatá­val, a hazai munkahely javasla­tával kell jelentkezni, a kisiparo­soknak és kiskereskedőknek az adóhatóságtól kell vinniük igazo­lást tevékenységükről. A külföldi munkaalkalmak jó • része baráti, rokoni kapcsolatok révén jön létre. A legnépszerűb­bek továbbra is a vendéglátói munkakörök: sok szakács és fel­szolgáló, illetve más éttermi dol­gozó van az útrakelők között. Keresettek a számítástechnikai szakemberek, a műszaki terüle­ten dolgozók és a szakmunkások is. Vannak, akik különleges fog. laikozásuikikal jutottak külföldi szerződésihez. Volt közöttük álla­ti toll-szakértő, kottajgrafikus és hegedűkészítő, valamint házi ze­netanár. Az engedély öt évre ad­ható, ám a tapasztalatok szerint a többség egy esztendővel rövi- debb időre kötelezi el magát. Ta­valy hötvenhármán kérték kinn- fantózkodásuk meghosszabbítását. Tavaly a világ 37 országában dolgoztak magyarok a Fővárosi Tanács engedélyével, a munka- vállalók közül több mint 200-an 1986-ban tértek haza. VALUTA- (BANKJEGY. ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: un. MÁRCIUS I0-OL lí-IC Vételi Eladási Pénznem Angol font 6871.77 Ausztrál dollár 2940,78 Belga frank 112,93 Dán korona 621,72 Finn márka 953.42 Francia frank 702,74 Görög drachma a! 31,«3 Hollandi forint 2070,77 Ír font 6253.29 japán yen (1009) 281.31-jugoszláv dinár 7,60 Kanadai dollár 3239,92 Kuvaiti dinár 15609,55 Norvég korona 622.94 NSZK márka 2338.48 Olasz líra (1000) 32.91 Osztrák schilling 332.38 Portugál escudo 30,51 Spanyol peseta 33.40 Svájci frank 2771,88 svéd korona 669.84 USA dollár 4328.53 ECU (Közöa Piac) 4858,08 árfolyam száz egységre forintban . 7296,83 3122,68 119.91 669.1& 1612.48 746.20 32.93 2198,83 6640,09 298.71 8,06 3440,32 18573,0» 661.48 2483.12 34.95 352.92 32.39 35,46 2943.12 711,28 «596.27

Next

/
Thumbnails
Contents