Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-05 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE o AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 51. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 5. csütörtök Üj és megújuló intézményekbe látogatott dr. Gajdócsi István Margaret Thatcher Moszkvába utazik A brit miniszterelnöki hivatal kedden este hivatalosan bejelen­tette, hogy Margaret Thatcher kormányfő március 28. és ápri­lis I. között hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Sevardnadze Ausztráliában A hivatalos látogatáson Auszt­ráliában tartózkodó Eduard Se- vardnadze szovjet külügymi­niszter szerdán folytatta tárgya­lásait ausztráliai kollégájával. William Hayden és vendége át­tekintették a nemzetközi gazda­sági élet időszerű kérdéseit. Meg­elégedéssel szóltak a kétoldalú kapcsolatok dinamikus fejlődé­séről. Hangsúlyozták, hogy erősíteni kell a két ország között a poli­tikai párbeszédet, és fejleszteni kell Ausztrália és a Szovjetunió kölcsönös előnyökön alapuló együttműködését. Jobban ki kell használni a lehetőségeket, bele­értve a kétoldalú kereskedelem szerkezetének javítását is. A megbeszélések végeztével kö­zös közleményt adtak ki. A szov­jet külügyminiszter szerdán Can­berrából Sidneybe utazott, ahon­nan csütörtökön továbbutazik In­donéziába. lJw*.'.«íffiv;>> > £ ,»4 A-. jr v -v "**■>* * ' - . i x * . <K b' * » - .’-A». v . >«. ^ %* » • „ ‘ . ' v* \ _A ^ %* ~ V * * Ük . te ** * * ^ , k * * Ü* Még hó fedi a földeket, de már megpil­lantotta fotóriporterünk az első, a tavasz közeledtét sejtető tényt: szántanak az öregcsertői határban. Tavaszi vetőszántás lehet, sürgetheti a gazdaságot az idő, (és nem hátráltatja), mert a talaj elbírja a traktort, de annyira nem fagyott, hogy az ekevasak ne markolhatnának bele. Mi le­het olyan sürgős? Például a mák vetése rövidesen elérkezik. De ha nem ez a nö­vény kerül ide, akkor is hasznos —, ha szokatlan is ilyen időben — túllenni a ta vaszi szántáson is. (Tóth Sándor felvétele) a ia­étele) ■momimmmmH KATYMÁR, TISZAKÉCSKE, KECSKEMÉT Ipari szövetkezetek tervei Tegnap dr. Gajdócsi István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács el­nöke, a megyei pártbizottság vég­rehajtó bizottságának tagja fel­kereste Kecskemét néhány most épülő, új, illetve felújítás alatt álló intézményét: a Katona Jó­zsef Színházat, a KISZ városi bi­zottságának Erkel utcai székhá­zát, a volt Országos Pedagógus Gyermekotthont, a Széchenyivá- rosban épülő gimnáziumot, a Margaréta Otthon nevű új szo­ciális központot és a szeptem­berben átadott egészségügyi szak- középiskolát. A kivitelező válla­latok, illetve az intézmények ve­zetői tájékoztatták munkájuk­ról. A látogatásokon jelen volt Bodóczky László, az MSZMP Kecskeméti Városi Bizottságá­nak első titkára és dr. Mező Mi­hály, a városi tanács elnöke is. Tavaly tavasszal kezdték el a színház épületének teljes re­konstrukcióját. A munkák mint­egy 60 százalékát a Bácsépszer végzi, s további 14 vállalat szak­emberei is dolgoznak itt társvál­lalkozóként. A felújítás jó ütem­ben halad — ahogy arról Gátay Ferenc, a Bácsépszer és Csá- nyi Sándor, a Bácsber igazga­tója részletesen beszámolt a me­gyei tanács elnökének —, s re­mélhetően semmi akadálya nem lesz, hogy a tervezett határidő­re, ez év végére átadják rendel­tetésének a patinás kecskeméti teátrumot. A Zója utcai gyermekotthon felújítására pályázatot hirdet­A költségvetés összeállításá­nál elsődleges szempontnak te­kintették, hogy a meglévő intéz­ményhálózat működtetését vál­tozatlan, vagy még javuló szín­vonalon oldják meg. A különbö­ző alapellátási 'kötelezettségek­re kiemelt gondot fordítanak, el­sősorban az egészségügyre, a szociális ellátásra és az iskola- fenntartó feladatokra. tek, tehát ma még nem tudni, ki lesz a kivitelező. A korszerűsítési, átalakítási munkák után — mint­egy 80 millió forintos ráfordítás­ról van szó — középiskolaként működik majd e régi, szép épü­let. 1988-ig hét, a későbbiekben további tizenegy tanterem át­adását tervezik, s a létesítmény új tornacsarnokkal gazdagodik, amely a szomszédos általános iskola sportolási igényeit is szol­gálná a jövőben. A Dutép vállalta a széchenyi- várasi 16 tantermes, négyszintes — az összterület 5515 négyzet- méter — gimnázium felépítését, s dr. Fáy Ferenc vezérigazgató tájékoztatása szerint nem lesz akadálya, hogy ez év őszén meg­kezdődhessen a tanítás az új ok­tatási létesítményben. Határ­időre elkészül a gimnázium kony­hája és több mint ezer négyzet- méteres sportcsarnoka is. Az időseknek, gondozásra szo­rulóknak épült, illetve épülő Margaréta Otthon, mondhatni páratlan szociális komplexum, a széchenyivárosi új egészségügyi szakközépiskola szomszédságá­ban, ahol tavaly ősszel kezdődött el a tanítás. A tegnapi látogatás során mindkét intézmény veze­tői részletesen tájékoztatták dr. Gajdócsi Istvánt törekvéseikről, terveikről, aki ezt követően a Jakabszállási Népfront Szak­szövetkezetei, s e település nép­művészeti alkotóházát is felke­reste. K. E. személyes példamutatásának fontosságát hangsúlyozta. Végezetül a tanácstagok egy­hangúan elfogadták és határo­zatra emelték a költségvetés ter­vezetét, majd tanácsrendeletet alkottak a házadóval kapcsola­tosan. G. Z. Megyénk ipari szövetkezetei közül 19 vett részt 1986-ban a szocialista munkaverseny-moz- galomban. Köztük a Tiszakécs- kei Építő és Vegyesipari Szövet­kezet kiemelkedő eredményt ért el a múlt esztendőben: a 91 mil­lió forintos tervezettel szemben csaknem 93 millió forint volt az árbevételük, nyereségük meg­haladta la tizenegymillió forin­tot. Mindennek értékét növeli az a tény, hogy két évvel ez­előtt még a mélyponton volt gaz­dálkodásuk. Az elmúlt esztendő­ben pedig szövetkezetük fennál­lása óta a legjobb eredményeket könyvelhették el a kécskeiek. Hogyan, mi mindennek kö­szönhetően sikerült a nehéz gaz­dasági körülmények között ezt a nagy lépést megtenniök? Ered­ményeik javítása érdekében át­fogó intézkedési tervet dolgoz­tak ki, ennek értelmében vala­• A Kecskeméti Alumíniumipari Szövetkezet öntött kertibútorai iránt a külpiacon egyre nagyobb a kereslet. Felvételünk az alumí­niumöntödében készült. mennyi üzemükben a termelé­si érték figyelembevételével ál­lapították meg az optimális kész­letértéket. A szövetkezet min­den dolgozója anyagilag köz­vetlenül érdekelt feladatai meg­oldásában, aminek következté­ben jelentős mértékben javult a munka hatékonysága. Ahol lehetőség van rá, szak­embereik átalányelszámolásos rendszerben tevékenykednek. Szigorították a belső ellenőrzést, a felelősségrevonást. Mindezen intézkedések olyan folyamatot indítottak el, ami az említett ki­magasló eredmények eléréséhez vezetett. (Folytatás a 2. oldalon.) KÖRÜLTEKINTŐ, TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁS Tanácsülés Bácsalmáson Fontos kérdésekben határozott tegnap a Bácsalmási Városi Tanács. Egyebek között a fiatal «város idei költségvetését tár­gyalta meg, melynek tervezetét Kozsuchné Somogyi Katalin, a városfejlesztési és gazdálkodási osztály vezetője terjesztette elő. A város összes bevétele mint­egy 63 millió forintra tehető. Eb­ből tervezik 21 utcába a gázbe­vezetését és 750 méter szilárd burkolatú út építését. A költségvetéshez tízen szól-- tak hozzá. Németh Mihály hang­súlyozta, hogy a választópolgá­rok minden segítséget megadnak az útépítéshez, s ahol sem járda, sem szilárd út nincs, legalább az egyik elkészítése halaszthatat­lan. ^Szabó Mihály az iránt érdek­lődött, hogy megoldható-e az idén a Marx és a Sallai utcai köves- út építése. A válasz: a lakosság által önként vállalt 8 ezer 600 forint nem elegendő, a tanácsi keret csak a Marx utca egy ré­szének útépítését fedezi. Itt az ülést levezető dr. Bednárné Kiss Ildikó tanácselnök elmondta, hogy a tanácsi bevételek növe­lésére különböző forrásokat igye­keznek felkutatni. Az egyik le­hetőség például a ruhagyár ré­szére helyiségeket bérbe adni. Skorutyák János javasolta, hogy az útépítéshez készíttessenek terveket és költségvetést. Nagy érdeklődés kísérte Varga József­nek, a városi pártbizottság tit­kárának felszólalását, aki arra figyelmeztetett, hogy a beruhá­zási határidők betartását szigo­rúan meg kell követelni, míg Kormány Teréz a tanácstagok Beszédkultúra és demokratizmus Jól beszélni és írni magya­rul igazából jellem kérdése — írta egy helyen Illyés Gyula. Ehhez hasonló gondolatok tu­catját idézhetnénk irodalmunk és nemzetünk nagyjaitól. Nem titok — jóllehet még kevese­ket tölt el aggodalommal, ta­lán éppen a megszokás miatt —, hogy beszéd- és magatar­táskultúránk az utóbbi évek­ben meglehetősen sokat rom­lott. Egyre rosszabbul sáfár­kodunk évszázadok alatt csi­szolódott anyanyelvűnk kin­cseivel. Soha nem volt közöm­bös, hogy milyen egy nép be­szédkultúrája, s különösen nem az a fejlett tömegtájékoztatás korában, amikor is ennek jó­voltából, a spontán beszed nyilvánossá válik, s minden nyelvi vétség megsokszorozó­dik. Riadót kell tehát fújni a nyelvi közállapotok ellen! Jól látta a Hazafias Népfront, hogy ezt a feladatot nem lehet csak a nyelvművelők nyakába varr­ni. Éppen ezért országos moz­galmat indított nyelvhaszná­latunk, anyanyelvi műveltsé­günk, s ami ettől jóformán el sem választható, a társadalmi érintkezés színvonalának eme­lése érdekében. Felvetődhet a kérdés: mi kö­ze mindehhez a népfrontnak, egy politikai szervezetnek. Vi­lágos magyarázatul szolgál Pozsgay Imre főtitkár egyik legutóbbi, ez ügyben mondott nyilatkozata. A népfrontot ff politikai kultúráért, a demok­ráciáért való felelősség fűti. A világos gondolatközlés, a de­mokratikus érintkezés nor­máinak betartása nem csak is­kolázottság kérdése. Vannak-e ennek terepéül szolgáló, meg­felelő társadalmi, politikai fó­rumok, s itt nyilvánosságra lehet-e hozni a véleményeket? A demokratizmus megköve­teli a nyelvi kultúrát. Megfi­gyelhető, hogy az emberek »cm kis része azért beszél rosz- szul, mert nem őszinte. Más­részt az is igaz, hogy közéle­tünk demokratizmusának ki­bontakozását gátolja, hogy az állampolgárok tömegeinek nincs kellő készsége s gya­korlata, ebből eredően bátor­sága, közérdekű mondandójaj javaslata, világos, meggyőző kifejezéséhez. A hivatali, köz­életi nyelvhasználatban el­uralkodott bürokratikus hang­nem az állampolgárokban a kiszolgáltatottság érzését kel­ti. Meg kell szervezni a nyil­vános megszólalás képességét, mert ez ad biztonságérzetet ahhoz, hogy a polgár merjen és tudjon is élni beleszólási jogával. A népfront nem ke­vésbé fontos feladatának te­kinti az erre való bátorítást. * Emberhez méltó beszédre, fnagatartásra, viselkedésre van szükség. Ennek megvaló­sításához elsősorban elenged­hetetlen az egyes ember ön­zetlen szándéka, de általános­sá tételéhez nélkülözhetetlen az egész, jó ízlést kívánó tár­sadalom akarata. H. K. E. Mitterrand támogatja a szovjet javaslatot Ellentét az elnök és kormánya között PÁRIZS Francois Mitterrand francia el­nök támogatásáról biztosította a közepes hatótávolságú rakéták Európából való kivonására tett szovjet javaslatot. A heti kor­mányülésen tett nyilatkozattal a francia államfő, mint a fegyve­res erők főparancsnoka, helyes­bítette kormánya negatív állás- foglalását, amivel Franciaország elszigetelődötf még szövetsége­seitől is. „Igazi érdeklődéssel vettem tu­domásul Gorbacsovnak az ame­rikai és szovjet közepes hatótá­volságú rakétákra vonatkozó legutóbbi javaslatait — szól az elnöki nyilatkozat. — Felszámo­lásuk vagy csökkentésük kilátá­sát már magáévá tétté a NATO 1979-ben, 1981-ben és 1986-ban. Ez megfelel Franciaország és a béke érdekeinek.” Az elnök ugyanakkor hangoz­tatta, hogy mindennemű csökken­tésnek kiegyensúlyozottnak, egy­idejűnek és ellenőrzöttnek kell lennie. A f rancia álláspontot tol­mácsolva kifejtette, hogy szerin­te a megállapodásnak kapcso­lódnia kell a rövid hatótávolsá­gú fegyverekről szóló tárgyalá­sokhoz. Megismételte, hogy a francia önálló nukleáris erőket nem számítják be a szovjet- amerikai mérlegbe, s ezt mind­(Folytatás a 2. oldalon.) ALAKULÓ KÖZGYŰJTEMÉNYEK — PONTOS NYILVÁNTARTÁST! Előtérben a múzeumi érdekek s • Mintegy háromszáznyolcvan néprajzi tárgyat csomagolnak össze a papokban Kalocsán, a Viski Károly Múzeumban, hogy időben Berlin­be érkezzen a szállítmány. Március 20-án ugyanis nagyszabású kiállí­tás nyílik Kalocsa népművészetéről a berlini Magyar Kultúra Házá­éban. A bemutatót két hónapig láthatja majd a német közönség. (Stra- szer András felvétele) A Bács-Kiskun megyei múze­umi szervezet 1987-es tervei kö­zött szerepel egyebek mellett, hogy új állandó kiállítást nyit­nak Kiskőrösön, Petőfi szülőhá­zában. Kecskeméten, a Magyar Naiv Művészek Múzeumának pincéjében árusítógalériát ren­deznek be. Átalakul a kiskunha­lasi Gyűjtemények Házának je­lenleg látható anyaga. Kiskun­félegyházán is új helytörténeti állandó kiállítás tématervét ké­szítik. Az elgondolások között szerepel, hogy a megyeszékhely két új közgyűjteménnyel gazda­godik majd: lesz kecskeméti fo­tótörténeti és tanyai iskolai mú­zeum. A fent említettek csak töredé­kei azoknak az elképzeléseknek, melyeket a megyei múzeumigaz­gatóság állított össze, és tegnap munkaértekezleten vitatott meg. Dr. Bánszky Pál megyei múzeum- igazgató bevezető szavai után dr. Sztrinkó István igazgatóhe­lyettes arról beszélt, hogy a köz- gyűjteményekben alapos, rende­zett nyilvántartásokat kell ve­zetni, hiszen ez a tevékenység az utóbbi években nem kapott meg­felelő hangsúlyt. Van tehát pó­tolnivaló a leltározásban, és ez a munka sok helyen egy-két sze­mélyre hárul. Ezt meg is erősí­tették a vitában hozzászóló mu­zeológusok ... Dr. Selmeczi László, a Műve­lődési Minisztérium múzeumi osztályának vezetője azokra a vál­tozásokra hívta fel a jelenlévők figyelmét, amelyeket Bács-Kiskun megye múzeumi életében tapasz­talt. Beszélt a közgyűjtemények országos helyzetéről, a kilátá­sokról. Egyre inkább a múzeumi érdekek kerülnek előtérbe, nem pedig a kutatók saját tevékeny­sége az elsődleges szempont. A tudományos munka, a közműve­lődési tevékenység mellett ter­mészetesen az egyéni feladatok, megbízatások is fontosak. A tegnapi múzeumi megbeszé­lés szekcióülésekkel fejeződött be. (b. tJ

Next

/
Thumbnails
Contents