Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-31 / 76. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1987. március 31. ÉN IS JÁRTAM ISONZÓNÁL Az emlékezés és a béke filmje Még nagyítóval sem találom a (különben) kitűnő Itália (miért nem Olaszország?) útikönyv térképén az Isonzót. Neve mintegy mellékesként említődik. A Piaverői miheztartás végett azt is közli a szerző, hogy „az első világháborúból nevezetes”. A történeti részből egész egyszerűen kifelejtődik az első világháború. A szigorúan katonai szempontokból is fölösleges, iszonyatos, Velence környéki véráldozatokra hivatkozva sürgették forradalmár kecskeméti újságírók 1918 őszén: legyen vége már. Az alkotók kamera és mikrofon elé ültették a csaknem hetven év előtti csaták néhány túlélőjét. Volt, aki pontatlanul idézte föl a világháború utolsó heteinek vele kapcsolatos történéseit, volt, aki tévesen értelmezte a világpolitikai összefüggéseket, de az biztos, hogy szavaikat a megszenvedett személyesség hitelesítette, többségük a nép — ha úgy tetszik: a tömegek — történelemszemléletét fejezte ki. Nagy tett volt „az élőszájon át élő történelem” egy szeletének fölmutatása, általánosítható érvényű sorsok tükrében helyzettudatunk kiigazitása. Máig vérző sebek A nézők is könnyeztek Százezrek pusztultak el a kopár sziklák között, az esőzésektől és a holttestektől, a vérfolyamtól felduzzadt folyókban. Csaknem annyi magyar katona halt meg az öldöklő harcokban, mint Kecskemét lakossága. Megszámlálhatatlanul sokan hagyták ott kezüket, lábukat, szemük világát. Özvegyek, gyászba borult menyasszonyok, félárvák, gyermeküket elvesztett szülők átkozták az emberi mivoltunkat gyalázó háborút. Az útikönyv gondosan felhívja a figyelmet Erzsébet királyné, Miksa főherceg olaszországi emlékeire, de zárójeles meg- jeg) inti legalább pillanatnyi tisztelgő áhítatra a hajdani ^.u.unezők közelében autózó turistákat. Az egyébként — mint erről már szóltam — míves útikalauz századunk ötvenes-hatvanas éveinek hivatalosnak vélt történelemszemléletét tükrözi. Az 1964-ben kiadott kétkötetes Magyarország története — például — hat oldallal többet ír a dualizmus századfordulói válságáról, mint az első világháborúról és a monarchia összeomlásáról. A történelem tükre Jól tette a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, hogy az idei diáknapokra meghívta a filmet és az alkotókat. Az első igazi tavaszi nap derűje sokakat a szabadba csalogatott vasárnap délelőtt, de így is összegyűltek negyvenen— ötvenen a történelmi lecke megtekintésére. A fővárosi bemutatóhoz hasonlóan itt is jó néhányan megkönnyezték, amikor az isonzói temetőkben az egykori harctereket fölkereső idős magyarok sorra kibetűzték egykori bajtársaik, barátaik nevét. Itt is megtapsolták a film záró- képeit: a mai olasz hadügyminiszter-helyettes jelenlétében díszmenettel tisztelegtek az ünnepségen jelképesen is kibékült öreg olaszok és öreg magyarok előtt. Majd a Piave, az ötödik háborús őszön ezernyi magyar hulláját sodró, most oly békés, csendes partjáról eloldott csónakokból koszorúkat úsztattak a tenger felé. A vetítést követő megbeszélésen azt mondta az egyik tanszékvezető: sokkal többen eljönnének, ha újra bemutatnák a Gulyás testvérek remekét. Akik itt voltak — tette hozzá — elviszik hírét. Bárcsak így lenne, bárcsak ezrek és ezrek néznék meg a. moziban is az Isonzót... Az idősebb nemzedékeket a mai napig élénken foglalkoztatják a szarajevói merényletet követő tragikus események, ma is nyomorgatnak bennünket az érdekeinkkel az első perctől ellentétes háború következményei. Ma is tudománytalan, a tényeket kicsúfoló tévhitek, hiedelmek, hamisítások, felületességek torzítják a köztudatot, a nemzet emlékezését, történelmi ismereteinket. Az utolsó pillanatban határozta el Gulyás Gyula és Gulyás János az első világháborús történések filmes földolgozását. Szinte emberfölötti nehézségeket, érthetetlen aggályoskodásokat legyűrve készült el a trilógia középső része, az Én is jártam Isonzónál, a budapesti filmszemle nagy közönségsikere. Igaza van a vállalkozás egyik méltatójának: Az Én is jártam Isonzónál történeti filmszociográfia: egy darab magyar történelem, az emlékezés filmje, a béke filmje. Hősök és áldozatok Idekívánkozik Buda Béla az Isonzó és a magyar azonosságtudat című írásának, a filmről kiadott összeállításban olvasható megállapítása: „Az életben maradt öreg harcosok két emberöltő távlatából is borzadnak, sírva fakadnak, meghatódnak és elkeserednek, ha arra kell emlékezniök, hogyan pusztultak el bajtársaik és barátaik ... Fájdalmas az a kontraszt is, hogy a régi ellenség világa hősnek tartja, aki az Isonzó körüli hegyekben harcolt, a mi történelmünkben pedig az ott szenvedő emberek számára érthetetlen epizód ez a harc, a töméntelen elesett után a holló sem károg, hacsak a régi ellenfél nem ápolja a még megjelölt tömegsírokat. A film tehát szomorú hangulatot áraszt, de óhatatlanul fontos gondolatokat indít el.” Heltai Nándor Puskin- emlékév 1987. Másfél évszázaddal ezelőtt tragikusan elhunyt Oroszország legnagyobb költője. Halálosan megsebesült egy párbajban, egy tizenegy lépés távolságból kapott lövéstől. Jurij Belinszkij leningrádi fotóriporter Poskinogorjéban készítette a felvételt. így nevezik ma azt a helyet, ahol a költő élt, és ahol örök nyugalomra helyezték. Emberek ezrei mennek a pszkovi földön épült, Szvjatogorszki kolostorban lévő sírhoz, hogy tisztelettel adózzanak a költőóriás emlékének. Ezekben a napokban is nagyon sokan keresik fel a költő emlékhelyeit, a múzeumokat, épületeket, ahol Puskin élt és megal- kptta csodálatos, örökérvényű műveit. • Alekszandr Puskin emlékműve a pszkovi földön. HÁZASOK — Ne felejtsd itt a fogkefét! — kiáltott fel az asszony és a vasalót óvatosan végighúzta az ing gallérján. Az efféle langyos őszi napokon bizonyára élvezet az utazás. A levegő már hűvös, de az embert birizgálja egy-egy meleg sugár; úgymond, biztatgatja: örüljön. — A felöltőt se felejtsd! A férfi belépett a szobába. Két frissen kitisztított cipőt tartott a kezében, és tétován megállt. A felesége letette a vasalót, elvette a cipőket, és óvatosan belecsúsztatta mindkettőt egy zacskóba. — Ha te nem lennél... — mondta a férfi, aztán felsóhajtott. — A fogkefe! De jó, hogy mondtad. Megyek. Megyek és elcsomagolom. — A tokjában rakd el. — Persze, a tokjában — mondta a férfi, és elnevette magát. A ritkán utazó ember izgalma vibrált körülötte. És hogy most egyedül, húsz évnyi házasság után! Mint legénykorában. De hát ez nem okoz közöttük . . . Nem okoz. Okozhatott volna persze, mert az anyja csak őt hívta. Mint mindig. Sok-sok éve. De ö egyedül nem ment. Ő szereti a feleségét, próbálja ezt az anyja megérteni. De most a felesége mondta: menj! Menj csak! Majd én addig itt. .. Semmi baj. A felesége beszélte rá. Ő most sem akart. — Miért ne mennél? Érezd jól magad! Legalább te. Engem csak ne félts! Majd én elfoglalom magam itthon. Nekem is jót fog tenni.. . Már hetekkel az utazás előtt a készülődés lázában égtek. Az asszony ingeket vásárolt és fehérneműt, kitisztíttatta az öltönyeit és a nyakkendőket, a zsebkendőkbe pedig belehímezte a férje monogramját. Ó, ezt nem kellett volna — nézegette az ember büszkén. Tudta ö, hogy az anyjának szól ez a monogram, az öregasszonynak, aki engesztelhetetlenül gyűlöli a menyét, de mégiscsak az ő monogramja. Az ő neve a zsebkendőn. Érte folyt ez a harc a két nő között évtizedek óta. Jöttek a levelek Belgiumból, bennük a feleségéről egy szó sem esett. Érkeztek néha csomagok, de csak neki, a fiúnak, az egyetlen gyermeknek. Mennyi veszekedés, sírás éveken át! Talán most vége. A felesége volt az okosabb. Azzal, hogy beleegyezett, menjen ki egyedül, mondhatjuk azt is, győzött. Akármi történhet kint, ő ezt a bizalmat nem feledi el. — Hova tegyem a képeket? Ült a férfi kék alsónadrágban az ágy szélén, ötében a becsomagolt festményekkel, és tétován nézegette a bőröndöket. Az asszony az ingeket hajtogatta öSsze. Annyit akart eltenni, hogy mosni se kelljen az anyjánál. Ne mondhassa senki... Mit is? — Hova tegyem? — kérdezte ismét a férfi, és végighúzta kezét a csomagolópapíron. Ez sem volt kis dolog. A felesége beleegyezett: vigye a képeket, szerezzen örömöt az anyjának. A nagyapjáról maradt rájuk a családi örökség. A képek valamikor az anyja szobájában függtek, még lánykorában. Bizonyára örülni fog neki az öregasszony, és talán kedvesebb lesz, ha tudja, hogy a menye . . . Ámbátor ... Mindegy. A feleségét akkor is becsülni kell érte. Hogy lemondott. Egy ekkora értékről. — Ebben nem tudok tanácsot adni — mondta az asszony —, de jól tedd el. Ügyesen. — És kiment a konyhába. Kitöltötte magának a kávét, leült az asztal mellett a lócára, és kibámult az ablakon. Az udvaron egy csenevész fa állt. Vékony ágai görcsösen meredeztek felfelé. Évek óta nem volt rajta levél, de nem akarták kivágni. Mégiscsak egy fa. Egy fa az üres udvaron. Megitta a kávéját, langyos volt, és keserű. Aztán kimosta a csészét a csap alatt. _ Egy óra múlva megérkezett a taxi. Úgy beszélték meg az asszonnyal, nem kíséri ki a repülőtérre, a búcsúzás mindig nehéz..Megölelték egymást. így álldogáltak egy darabig. — Üdvözlöm anyádat — mondta az asszony, és kinyitotta az ajtót. — Visszajövök — emelte fel a bőröndöket a férfi. — Mért ne jönnél? Vigyázz magadra! — Ha megérkeztem, rögtön hívlak. — Csak utazz nyugodtan. Az asszony az ablakhoz állva megvárta, míg a taxi elindul, aztán felemelte a telefonkagylót és tárcsázott. — Halló ... Szeretném bejelenteni, hogy Kiss Antal, aki ma, a háromórás géppel Brüsszelbe utazik, védett festményeket akar kivinni az országból. . . Nem érdekes. Kiss Antal, Brüsszelbe. — És letette a kagylót. Még álldogált mozdulatlanul néhány pillanatig. Ügy döntött, moziba megy. Végül is egyedül van. Azt csinál, amit akar. Nógrádi Gábor fiatalokról - fiataloknak ANYAGTAKARÉKOSSÁG, ÖNELSZÁMOLÓ EGYSÉGEK... Fémmunkás KISZ-tagok a jövőért A kecskeméti Fémmunkás gyár KISZ-szervezete négy alapszervezetben másfél száz fiatalt tömörít. A megyében az elsők között vezették be a KISZ-es vállalkozási formát, amelynek keretében a gyár fiataljai munkaidőn túl több mint egymillió forint értéket állítottak elő. Eredményesen kapcsolódtak be a KISZ KB által meghirdetett akciókba is. A Nicaraguában épülő mezőgazdasági iskola számára például társadalmi munkában fémajtókat, egyéb szerkezeti elemeket gyártottak. A megye nyolc általános iskolájával évek óta rendszeres kapcsolatot tartanak. Úttörőkupát rendeznek a tanulóknak, a 7. és 8. osztályosok számára pedig gyárlátogatásokat szerveznek. Mozgalmi munkája elismeréseként a Fémmunkás gyár KISZ-szervezete a napokban megkapta a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. — Mik a további tervek, hogyan kapcsolódnak be a KISZ-tagok a Jövőnk a tét! akcióba? — kérdeztem Marczi Albertet, a gyár KISZ-bizottságának titkárát. — Az alapszervezeti gyűléseken mi is megvitattuk, milyen feladatokat jelent számunkra az akció. Már ekkor sok javaslat felmerült a termelés gazdaságosabbá tételére. Az észrevételeket továbbítottuk a munkahelyi vezetőkhöz, a megvalósításon közösen dolgozunk. Fontosnak tartjuk például, hogy mindenki érdekelt legyen az alapanyag- és energiatakarékosságban. Nálunk a kimutatható megtakarítások egy részét a termelőegységek jutalomként oszthatják szét a dolgozók között. A fiatalok kérésére a gyár vezetői most dolgozzák ki annak lehetőségét, hogy a gyáron belül önelszámoló egységek jöjjenek létre. Ez feltehetően májustól, egy-két műhelyben, kísérleti jelleggel indul meg. A rendszer lehetővé teszi, hogy mindenki munkájának mennyisége és minősége szerint kapja a fizetését. — A termeléssel kapcsolatos feladatokon kívül mit tervez még a KISZ a továbbiakban? — Mindenekelőtt szeretnénk megfelelően képviselni fiataljaink érdekeit. Jó helyzetben vagyunk, hisz a vezetők figyelembe veszik véleményünket. Sokat tehetünk KISZ-tagjainkért munkahelyi konfliktusok esetén, és a bérezésnél is. — 5 mit tesz a KISZ-szervezet a kultúráért? — Fontosnak tartom a kulturális tevékenységet is, bár fiataljaink egyre kevesebb szabadidővel rendelkeznek. A családalapítás, a lakáshoz jutás nehézségei ugyanis arra késztetik a KISZ- tagokat, hogy munkaidő után — ha van rá lehetőségük — vállaljanak pluszmunkát. Mégis fontos, hogy színvonalas programokat szervezzünk. KISZ-klubunk kihasználtsága igen jó. Vasárnap kivételével minden nap van rendezvényünk: diszkók, előadások, vetélkedők. — A gyárnak nincs sportlétesítménye, ezt a gondot azonban részben sikerült — igaz, csak ideiglenesen — megoldanunk. A széchenyivárosi Hírős SE számára társadalmi munkában készítettünk hat kézilabdakaput, cserébe ez év április közepétől a gyár dolgozói díjtalanul használhatják az egyesület pályáit, kondicionálótermét. Ezt a lehetőséget szeretné a KISZ is kihasználni. T. M. Jól érzem magam a seregben Még most is jól emlékszem szüleim aggódó tekintetére, s arra a szorongó érzésre, ami — immár csaknem másfél évvel ezelőtt — egy november végi napon az otthontól a honvédségig elkísért. Barátaim és egyben volt iskolatársaim — Ákos és Gábor — bevonulásomkor már „öreg” katonák voltak, akik azzal nyugtattak, hogy higgyem el, nem olyan ördöngös dolog az a katonaság, de én úgy voltam vele, majd meglátjuk . .. A megye egyik rádiótechnikai alegységéhez kerültem, most is itt teljesítek szolgálatot. A kezdeti időszak nem volt könnyű. A kiképzés, a tanulás, a rendkívül nagy felelősséggel járó szolgálat ellátása, a szigorú fegyelem nemegyszer komoly erőpróbát jelentett. Az új környezethez való alkalmazkodást elsősorban az alakulat KlSZ-alapszerveze- te könnyítette meg számomra. Mint párttag, a polgári életben is részt vettem az ifjúsági mozgalomban, de valahogy itt a hadseregben érzékeltem igazán azt, hogy a KISZ milyen jelentős szerepet tölthet be az új környezetbe való beilleszkedés elősegítése, a tanulás, a politikai ismeretek szélesítése, az egyéni problémák, gondok megoldása vagy könnyítése, s nem utolsósorban a szabadidő hasznos eltöltése terén. Lehet, ebben szerepe van annak is, hogy a fiatalok itt jobban egymásra vannak utalva, de úgy gondolom, az olyan célok, amelyek elérésében a fiatalok közvetlenül is érdekeltek, mindenhol nagy összetartó erőt jelentenek. Az elmúlt nyáron például szabadidőnkben az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalatnál társadalmi munkát végeztünk, s a megkeresett összegen színes tévét és videomagnót vettünk, amit nemcsak szórakozásra, hanem tanulásra is használni tudunk. Klubdélutánok keretében humoros vetélkedőket, filmvetítéseket szervezünk az óvónőképzős fiatalokkal, honvédelmi napok keretében előadásokat tartunk a közgazdasági szakközépiskolában, rendszeres véradók vagyunk, igaz, hogy ez utóbbiért szabadság is jár. A kimagasló teljesítményt nyújtó KISZ-istákat mozi- és színházlátogatással jutalmazzák. A feladatterveket megpróbáljuk maximálisan teljesíteni. Eredményeink magas szintű elismerését jelentette az, hogy alakulatunk KISZ-bizottsága a közelmúltban már másodszor elnyerte a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, amire nagyon büszkék vagyunk. Közeleg a leszerelésem; a szolgálat alatt szerzett emberi és mozgalmi tapasztalatokat a polgári életben is szeretném hasznosítani. Bódog Zoltán órvezető KONCERTKÖRÚTON A FATIMA Ez aztán szerelem A kecskeméti illetőségű rockegyüttes, a Fatima alig két hete indult koncertturnéra. Az első állomás Kerekegyháza volt, március 21-én. A csapat — Halász József basszusgitáros, Halász László ritmusgitáros, Sipos László szólógitáros, Vörös István énekes és Váry Zoltán dobos — bizonyára meglepetést okoz majd korábbi rajongóinak. Teljesen új műsorral jelentkeznek, már két sikerszámuk is van: az Ez aztán szerelem és a Túlélés. A turné során Bács-Kiskun jó néhány helységében fellépnek, Kiskunfélegyházán, Baján, Helvécián, hogy csak néhányat említsünk az állomások közül. Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban és a május elsejei utcabálon szerepelnek, Budapesten pedig a Csillagfény diszkóban, az Eötvös és a Kassák klubban. Reménnyel kecsegtetnek a Bikinivel folyó tárgyalások is, miszerint a népszerű együttes előzenekaraként lépnének színpadra. FORRADALMI IFJÚSÁGI NAPOK X A VI. országos karikatúrapályázatra, Kecskemétre 200 pályamű érkezett. A zsűri — élén Balázs-Piri Balázs és Dallos Jenő — ötvenet tartott bemutatásra alkalmasnak, ezeket a Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban állítottak ki. Az első dijat Weisz Béla (Kecskemét), a másodikat Nyilas Sándor (Oros), a harmadikat Rozsnyai Sándor (Dunaújváros) kapta. Külön- díjban részesült dr. Halász Géza budapesti és Kolosits Róbert kecskeméti lakos. X Kecskeméten rendezték meg a marxista tudományos diákkörök konferenciáját. Erre öt főiskoláról 15 dolgozat érkezett be. Az írásművek elsősorban az életmód kérdésével, a munkásmozgalommal és a magyar gazdaságpolitikával foglalkoztak. Első lett Berezvai Csilla, a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem kertészeti főiskolai karának hallgatója, dolgozatának címe: A termőföld, mint termöforrás hasznosítása a mezőgazdaságban. (Konzulens tanár dr. Pólus Amália.) Az előadó ezzel a pályaművével részt vesz az országos TDK-konfercncián is. X A megyei diákhumor-pályázaton, amelyet a Szalvay Mihály Úttörő- és IQúsági Otthon hirdetett meg, a KISZ Bács-Kiskun megyei és a kecskeméti városi bizottságával közösen, a következők értek el helyezéseket: 1. Víg Erika (Baja, Türr István Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola), 2. Hatvani Mónika (Kiskunfélegyháza, Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola), 3. Csvila István (Kiskőrös, Petőfi Sándor Gimnázium). A díjazottak egyhetes Expressz-táborozáson vehetnek részt. X Nagy sikerrel rendezték meg március 19-etől 22-éig a GAMF-napokat. Neves együttesek és művészek vettek részt a rendezvényen. Többek között: a Bikini, a Napóleon Boúlevard, Pata- ky Attila, az Edda együttes vezetője és a Benkó-dixieland. Ez utóbbi óriási sikert aratott a több száz főnyi közönség előtt, igaz, az együttessel olyan neves amerikai vendégek léptek fel, mint a bendzsókirály Eddy Davis és a trombita művésze, Mike Vax. X A forradalmi ifjúsági napok keretében postás fiatalokat tüntettek ki. Elnöki dicséretben Tóth Béláné (Kecel), • Mező István: Újdonságok a KRESZ-bcn. elnöki elismerésben pedig Ácsai László (Baja 1. Postahivatal), Ocskó Magdolna (Kecskemét 1. Postahivatal) és Vízin Mártonné (Bácsalmás) részesült. X Három napig megyénkben tartózkodott Hágenthúrn József, a KISZ Központi Bizottsága intéző bizottságának tagja, aki meglátogatta a Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat kiskunhalasi üzemét, valamint a 618. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetet. Itt KISZ-vezetőkkel, aktivistákkal találkozott és áttekintették a mozgalmi megújulás eddigi tapasztalatait. Az intéző bizottság tagja ezenkívül beszélgetett még a kiskőrösi Ligeti Ifjúsági Centrum, valamint a Kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Müvek fiataljaival. Újdonságok a KRESZ-ben * :i n 1 i i ■ » i 1 » .1. „JL JL.. 1 (!) 0 a « i i 1 i i ' JL JL JL. JL. El I fi Q t H mm \ <§ I I I 1 1 1 ...JL. JL JL JL... • Az országos karikatúrapályázat munkái. összeállította: Temesi László
