Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

1987. március 27. • PETŐFI NÉPE O 5 KRITIKUSABB LÉGKÖR A SZÖVETKEZETEKNÉL Az eredmények forrása a tartalékok feltárása A fogyasztási szövetkezetek két ágazatában, az áfé- szekben és a takarékszövetkezetekben befejeződtek, a lakásszövetkezetekben pedig befejezéshez közelednek az évzáró — évnyitó gyűlések. A szövetkezetek gazdái értekezleteken, köz- és küldöttgyűléseken értékelték, minősítették a végzett munkát, határozták meg az 1987-es esztendő legfontosabb feladatait. Bedő Tibor­ral, a MÉSZÖV elnökhelyettesével arról váltottunk szót, hogy a szövetkezetek önkormányzatának fórumai hogyan ítélték meg a sokrétű tevékenységet. — Melyek voltak a megyei fo­gyasztási szövetkezetek munká­jának főbb jellemzői a mozgalom X. kongresszusának esztendejé­ben? — A kongresszusra való felkészülés, a SZŐ VOSZ elnökségének kongresz- szusi vitaanyaga ráirányította a figyel­met a szövetkezeti élet gyenge pontjai­ra is. Említést érdemel, hogy nőtt a szövetkezetek taglétszáma és minden eddigit meghaladó mértékben a tulaj­donosi kötődést kifejező tagsági és cél­részjegy-állomány. Az elmúlt év végén a három szövetkezeti ágazat taglétszá­ma megközelítette a 260 ezret, a rész­jegyalap pedig a 600 millió forintot. Ez azt is mutatja, hogy a szövetkezeti ta­gok a világos, értelmes és érdekeiket kifejező elképzelések megvalósítását anyagilag is támogatják. Tizenkétmilliárdos árbevétel — Mérséklődtek-e a különbsé­gek a szövetkezetek között? — örvendetes, hogy kisebbek a dif­ferenciák a szövetkezetek teljesítmé­nyében, gazdálkodásában. Vesztesé­ges, alaphiányos, de alacsony haté­konysággal gazdálkodó szövetkezet sem volt. Az áfészek az utóbbi öt év legeredményesebb esztendejét zárták. Az is igaz viszont, hogy a 23 áfész 12 milliárd forint árbevételének 46 száza­lékát, a nyereségnek pedig csaknem 50 százalékát 5 szövetkezet produkálta. Ez utal az áfészek eltérő földrajzi, köz- gazdasági, kwigaz6atas* helyzetére, struktúrájára, de az irányítás és a gaz­dálkodás minőségére is. Folytatódott a takarékszövetkezetek dinamikus fejlő­dése, betétállományuk az év végén meghaladta a 4,3 milliárd forintot, 30 esztendős működésük alatt első Ízben fordult elő, hogy az éves megyei betét- állomány növekedéséből több mint 50 százalékkal részesedtek. — Véleménye szerint milyen forrásokból erednek a korábbi­nál jobb eredményeik? — A jobb eredmények forrása nem a kedvezőbb szabályozásban, a csök­kenő terhekben keresendő, hanem a belső tartalékok feltárásában. Az új üzemelési formák, a veszteségforrások csökkentése, a termelékenység növeke­dése, a belső irányítási és érdekeltségi formák korszerűsítése, a takarékosabb gazdálkodás, s nem utolsósorban a munkafegyelem javulása a jobb ered­mények forrása. A következő években is csak ezekkel a módszerekkel tudunk előbbre lépni. Zökkenőmentes-e az ellátás? — Más a funkciójuk a tagérte­kezleteknek és más a küldöttér­tekezleteknek. Az említett ren­dezvényeken hogyan értékelték a végzett munkát?-— A tagértekezletek kötetlen ta­nácskozások, amelyekre a nyílt párbe­széd a jellemző. Az áfészekben és a takarékszövetkezetekben az év első hó­napjaiban mintegy hatszáz tagértekez­letet tartottak, több helyen összehan­golva a falugyűlésekkel. Itt nem a szö­vetkezetek teljes tevékenységét minősí­tették, hanem egy-egy bolt munkája alapján értékeltek. Itt derült ki, hogy mennyire volt zökkenőmentes az áruel­látás, hol tapasztaltak árdrágítást, hol nem vették át a megtermelt gyümöl-^ csőt, zöldséget és így tovább. — Ezek a jelzőrendszernek te­kinthető gyűlések értékelik az egyes vezető- és ellenőrző szer­vek területi munkáját, tehát kontrollfunkciót is ellátnak? — Igen. Örvendetes, hogy egyre ke­vesebb a tagsági kifogás és egyre több a jobbító szándékú javaslat, az elisme­rő hang is. Mindemellett változatlanul gond a hiánycikkek körének újrater­melődése, a szállítások pontatlansága, s nem csökkennek a minőségi kifogá­sok. A nyitvatartási időt jobban kelle­ne igazítani a tagsági, lakossági igé­nyekhez. Néhány településnél át kell értékelni az alapellátás fogalmát is. A küldöttgyűlések munkájában erősö­dött a képviseleti jelleg. Olyan tagok kaptak küldötti megbízatást, akik jó ismerői a szövetkezeti munkának és köztiszteletben állnak. — Hogyan tükröződtek a fel­adatok a fórumok vitájában? — A kongresszusi vita, a határoza­tok adták meg az alaphangot, amelyet az alkotó jelleg, a megújulási készség jellemzett. A kongresszuson eredmé­nyesnek ítélték meg az előző öt évben végzett munkát. A korábbiaknál erő­sebben bírálták a vezetést. A határoza­tok nagyobb része belső megoldást igé­nyel. Mindezek megfelelő hangsúllyal szerepeltek az évzáró gyűléseken is. Vannak olyan tennivalók, amelyek kormányzati intézkedést igényelnek. Csökkenjen a bürokrácia | — Melyek ezek? — Olyan kívánságok hangzottak el, hogy csökkenjen a túlszabályozottság, a bürokrácia és a sokféle, felesleges sta­tisztika. Legyenek egyszerűbbek és hosszabb időre szólók a jogszabályok és a szabályozók. Tegyék lehetővé a szövetkezeti sajátosság, önállóság álta­lánosabb érvényesülését. Folytatódjék állami támogatással a kistelepülések rekonstrukciós programja. A különbö­ző támogatásokat az eredmények alap­ján ítéljék oda. Oldják fel a részjegy és a célrészjegy után fizethető osztalék, részesedés felső határát. Átfogó rende­zés szükséges az élelmiszer-kereskede­lemben a jövedelmezőség javítására. Indokolt megvizsgálni a kereskedelmi dolgozók központi bérintézkedéseinek lehetőségét, megteremtve annak — a haszonkulcsokban fellelhető — forrá­sát is — mondotta végezetül a MÉ­SZÖV elnökhelyettese. Kereskedő Sándor MINŐSÉGKOR Nem sokan hallottak még a megyében erről, a gaz­dasági vezetők alkotta testületről, amely két helyen — Baján és Kecskeméten — két éve tevékenykedik. Japán mintára, az Országos Vezetőképző Központ kezdeményezésére hozták létre, miként más nagyobb városokban is. Mi a minőségkor, mit takar a kifeje­zés? Nem egyéb, mint a vezetőképzés minőségi, prob­lémaorientált, új formája, amelynek alapvető célja, hogy a vállalatok hatékonyságának növeléséhez szük­séges vezetői módszereket közösen és mégis egyedileg alakítsák ki. A kecskeméti kör vezetője Friedrich József, a Kun­ság Volán műszaki igazgatóhelyettese. Amikor a ve­zetői minőségkor összetétele iránt érdeklődtünk tőle, elmondta, hogy a tagság állandó összetétele korábban gondokat okozott. Ezért a megyei pártbizottság tá­mogatásával újjászervezték a kört, s a jövőben nem személyek alkotják a tagságot, hanem vállalatok. A gazdasági egységek egy-egy olyan munkatársukat delegálják majd az összejövetelekre, akik az adott témához a legjobban értenek. Az üléseken szerzett tapasztalataikról beszámolnak a vállalatnál. A múlt évben a minőségkor meghívásos rendszer­ben tartotta üléseit, s mindig alapvetően vezetői ta­pasztalatcserét bonyolított le. Különösen jelentős volt a Kiskőrösi Állami Gazdaságnál, valamint a Mező­gép Vállalatnál megrendezett minőségköri összejöve­tel, ahol a vállalati stratégia és az irányítás korszerűsí­tésével foglalkozó előadás váltott ki élénk vitát, s teremtett együttműködési lehetőséget. A legutóbbi, az Univer Áfésznél rendezett minőségkor is túllépett az egyszerű beszámolás, a munkamódszer ismertetésé­nek keretein. A gazdasági vezetők az előadás utáni vitában már közös szállításról, gépjavításról, alkat­részgyártásról beszéltek. Az előzetes egyezségek tulaj­donképpen a gazdaságosságot, az ésszerűbb eszköz- és anyagfelhasználást, a jobb fuvarszervezést segítik elő. Ebben az esztendőben a minőségkor azt a célt tűzte maga elé, hogy a vezetőket felkészítse a változásokra, arra, hogy kimagasló teljesítményekre törekedjenek. A kecskeméti minőségkor alapvető célja, a fentieken kívül, a jó vezetői tapasztalatok kicserélése, egymás segítése a gyakorlati munkában. Ez a továbbképzési módszer, mint már említettük, nem elméletieskedő, hanem nagyon is gyakorlatias. G. G. FONTOS A TALA JFERTÖTLENlTÉS Különleges üzem Kerekegyházán A hosszú tél után visz- szavonhatatlanul közele­dik a tavasz, a kerti mun­kák kezdete. Megeleve­nednek a kiskertek, vető­magok, palánták kerül­nek a gondosan előkészí­tett talajba. A föld felme­legedésével együtt azon­ban életre kelnek a kü­lönböző kártevők, moz­golódni kezdenek a fér­gek, kihajtanak a gyom­növények. Ha a gazda nem elég gondos, köny- nyen lehet, hogy tavaszi nehéz munkáját nem sok eredmény kiséri. A fér­gek elrágják a zsenge kul­túrnövények gyökereit, a gyomok pedig elszívják előlük a táplálékot. A jó termés egyik fontos felté­tele a várható károk megelőzése, a talajfertőt­lenítés. A Kerekegyházi Dózsa Tsz ZEPHYR környezetvédelmi és ve­gyes üzeme a múlt év ősze óta jelentős segítsé­get tud nyújtani a terme­lőknek. Bélái Gyula üzemvezetőtől kértünk tájékoztatót erről a tevé­kenységről. — Három évvel eze­lőtt mindössze három dolgozóval alakult meg az üzem, s akkor profi­lunk főleg a rágcsálók. valamint a rovarok irtása volt — mondta Bélái Gyula. — Egy év múlva már malmok fertőtleníté­sét is vállaltuk, s azóta is igyekszünk a közületi és a magán megrendelőink igényeit kielégíteni. Azt, hogy tevékenységünkre szükség van, bizonyítja: a múlt évben 8 millió fo­rint volt az árbevételünk, az idén pedig remélhető­en elérjük a tízmilliót. Létszámunk is növeke­dett, tizenöt jól képzett szakemberünk megfelelő gépekkel végzi a környe­zetet védő munkáját. A múlt év őszén meg­kaptuk a talajfertőtlení­tésre szóló engedélyt is. A folyadékos Dl—TRA- PEX módszert alkalmaz­zuk és egyre több a meg­rendelőnk. A Pálmonos- tori Keleti Fény Tsz 6 ezer négyzetméter alapte­rületű fóliái alatt is mi dolgozunk a dohány pa­lántázása előtt. A tsz-ek és magánkertészek terü­leteinek fertőtlenítése mellett vállalkozunk a kiskertek fertőtlenítésére is. A megrendeléstől sza‘ mítva hetvenkét órán be­lül elvégezzük a munkát. O. L. KALOCSAI NYUGDÍJAS a » r-m j j r a f • Nyolcvanöt sertést „Az ember nem einet tetlenur Göndör hajfürtjeit fehérre festette a hetvenhét esztendő. Nézem ráncos kéz­fején a vastag, kék erek találkozását. Mácsai Gergely ül velem szemben. Egyedül él Kalocsán, de nem magá­nyosan. Dacolva idős korával, nem hagy fel a munkával. Mert hogy „dol­gozni kell, míg mozog az ember” — vallja, s hisz a mondás igazában. Na­ponta teszi dolgát állatai körül, most is nyolcvanöt hízó röfög az ólakban. Be­szél múltról, jelenről... a munkáról. — Négyéves voltam, mikor apám odaveszett az első háborúban. Cudar idők voltak. Gyerekként munkára fo­gott a nagyapám. Hamar beletanultam a gazdálkodásba. Szép számmal nevel­tünk állatot. A tenyésztésre kényesek voltunk. Törzskönyvezték az állo­mányt, a lovakat Jánoshalmára vittük fedeztetni. Amikor hatvanegyben be­léptem a Kalocsai Iszkra Tsz-be, bri­gádvezetőnek hívott az elnök. Azt mondtam: inkább kocsis leszek, csak adják vissza a lovaimat, hadd hajtsam őket én, hozzám szoktak, egy rántás a hajtószáron, s tudták merre, hogyan. Sajnáltam volna őket más kezekbe ad­ni, mert az állat is olyan érzékeny, mint az ember. — Hatvanöt pár ló volt a közösben, akadt munkánk bőven. Teljesítmény­ben dolgoztunk. Én meg Bernáth Jani kerestünk legtöbbet. Kukoricaekézés- kor napi öt hold volt a „fejadag”, addig meg sem álltunk, gyűrtük a kilométere­ket egyfolytában. Soha életemben nem voltam táppénzen, szabadságon se na­gyon. Szégyelltem volna, ha egy percet is kiesek a munkából. Többször meg­kaptam a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést. A vezetőségnek nyugdíjazásomig tagja voltam. — Kezdettől fogva háztájiztunk. A feleségem, míg bírta szegény, ő visel­te gondját az állatoknak. Ahogy meg­halt, rám szakadt a ház körüli munka. Az egyik fiamat is elvesztettem. Nagy jövő állt előtte, híres birkózó volt. Ment volna Tokióba az olimpiára. A Dunába veszett... Nagyon megvi­selt, elég volt talpra állnom. — Ha nem foglalkoznék állatokkal, nem találnám helyem, jó unaloműző. Az egészségem bírja, kilenc évig dol­goztam az állatorvos mellett is, mint fogóember. Az unokám próbált rábe­szélni, hagyjam abba, minek ez már. Csak két hónapig bírtam „üresjárat­ban”, tovább nem. A tápot helybe hoz­zák, kiskocsin hordom az állatok elé, nem kell nagyot emelni. Komótosan csinálom, nem hajt senki. Egy évben száz alatt még nem adtam le hízót. Jö­vedelmet hoz, meg elütöm az időmet, így is jut 3—4 óra olvasásra, egész este nézhetem a tévét. Elfoglaltság híján nem tudnék mit kezdeni az időmmel. Márpedig én dolgozni akarok. Nem panaszkodhatok a nyugdíjamra, kijön­nék belőle, de az ember nem élhet tétle­nül. Kell a munka, mert az az éltető erő. Zs. K. I. BULGÁRIA: Fejlődő lézertechnológia Bulgáriában a tudományra fordított költségek gyors tempóban növekszenek, és már túlszárnyalták az évente kitermelt nemzeti jövedelem 3 százalékát. Ez a száza­lékérték a világ fejlett országainak viszonylatában is magas. A tudományos-műszaki haladás területén és ágazataiban szép eredményekkel büszkélkedhet a számítás- és félvezető-technika, külső tárak és miniszámítógépek, távadatfeldolgozási rendsze­rek, fémvágó gépek és numerikus programozott vezérlésű feldolgozó központok, mikroprocesszoros berendezések, többfajta robot, manipulátorok és technológiai automatikus modulok gyártása. Figyelemre méltó sikereket ért az ország az opto- elektronika, a lézertechnika, a gyógyszerészeti ipar, valamint az élelmiszer- és könnyűipar területén alkalmazott technológiai eszközök szériagyártásában is. Több mint 20 év telt el azóta, hogy 1954-ben a Bolgár Tudományos Aka­démia Elektronikai Intézetében létre­hozták az első bolgár lézert. Manapság a bolgár lézerrendszerek fejlesztésének két alapvető iránya van — egyrészt a lézertechnika kutatása és gyártása, másrészt pedig annak széles körű alkal­mazása. Már létrehozták az ipari lézer- berendezéseket is, amelyek több terüle­ten alkalmazhatók. Lézerrel szétvágha­tok a textíliák, a faanyagok, a karton- papír, a műanyag és a fém. A lézer a gépgyártásban mikrovágásra és he­gesztésre is használható. A mezőgaz­daságban és a bányászatban is alkal­mazzák. A lézerszikével sikeresen dolgoznak az onkológia területén. A lézer a fogor­vosok és a szemorvosok munkáját is segíti. Bulgáriában a lézertechnika fej­lesztését széleskörűen ösztönzik, alkal­mazása és korszerűsítése egyre fonto­sabb szerepet játszik az ország tudomá­nyos-műszaki haladásában. Szofiapress — KS • A Bolgár Tudományos Akadémia Elektronikai Intézetében a lézertechno­lógiával foglalkozó csoport kísérleti üvegvágást végez széndioxidos lézer se­gítségével. • A Szófiai Or­vostudományi Egyetemen szem­fenéken lévő da­ganatot lézerrel operálnak. • Az optikai szá­lak fizikai para­métereit hélium- neonos lézerrel mérik. PÁLYÁZAT „Szőlő és bor városa” A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OlV) 1987- et a szőlő és a bor nemzetközi évének nyilvánította. A nagy, világméretű rendez­vénysorozatnak az a célja, hogy ápolja a hagyományokat, a borkultúrákat, gyarapítsa is­mereteinket a szőlőtermékek­ről. Az OIV támogat minden olyan kezdeményezést, tudo­mányos, műszaki és kulturális rendezvényt, amely a kitűzött célok elérését szolgálja, ezért hirdette meg a „Szőlő és bor városa” pályázatát. A megtisztelő címre pályáz­hatnak azok a szőlő- és borter­melő körzetek, települések, központok, amelyek vállalják a szőlő és a bor nemzetközi éve magyarországi rendezvényei­nek sikeres megszervezését. A pályázatot elnyert települé­sek vezetőségét az OIV meghív­ja a Rómában 1987. október 25 —31. között tartandó záróren­dezvényre. A helyi rendezvények lehet­nek: tanácskozások, konferenci­ák, kollokviumok, amelyek té­mája a szőlészet és borászat el­mélete és gyakorlata, a szőlő és a bor táplálkozás-élettana, a bor és a gasztronómia kapcso­lata, a szőlő és a bor néprajzi, kultúrtörténeti vonatkozásai, a bor és a vendéglátóipar; gyakorlati bemutatók, me­lyeknek témaköre a szőlő ter­mesztésének és a bor készítésé­nek technológiája, borkóstoló- tanfolyamok, vendéglátó-ipari napok keretében szervezett gasztronómiai bemutatók; szüreti napok, kiállítások, népi együttesek műsorai, bor­versenyek, pincérversenyek, borlovagrendek szereplései és minden olyan rendezvény, amely valamilyen formában kulturált módon kapcsolódik a szőlőhöz és a borhoz. A pályázatokat április 15-éig a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához kell benyújtani, amely vélemé­nyével továbbitja a Szőlő és a bor nemzetközi éve bizottság címére (MÉM, Budapest V., Kossuth Lajos tér 11.).

Next

/
Thumbnails
Contents