Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

1987. március 27. • PETŐFI NÉPE « t BÁCS-KISKUN—KRÍM „Két kollektíva — egy család” mozgalom Magyar—szovjet kapcsolatok a megújulás jegyében A szovjetunó óbeli megújulási (folyamat nemcsak a szovjet nép életét befolyásolja; hanem ha­tással van a más népekkel káaila. kított ikapcsoliataiirai ős — hang­súlyozta Sudár Iván, &z MSZBT Országos Elnökségiének titkára azon az értekezleten; amelyet az MSZMP megyei Ibdzoittságának propaganda- és művelődési osz­tálya tartott az MSZBT-tagcso- poritok ügyvezető elnökei, vala­mint az irányító pántszerveik és szervezetek tiitkárad számára. A változások hatása a magyar —szovjet kapcsolatok minden területén jelentkezik, így pél­dául' a (gazdasági élet terén is: a többi között lehetőség nyílik vegyes vállalatok létrehozására, új (típusú, közvetlen kapcsolatok kialakítására a két ország mező­gazdasági, illetve ipari üzemei között, A magyar—szovjet barát­ság fontos része a békéért vaió együttműködés, ez cselekvő ma­gatartást kiviéin a bélkiemo zgalom mjndien résztvevőjétől. Az MSZBT feladata ez éviben is a fo­lyamatos tájékoztatás, a Szovjet­unióban napjainkban, végbemenő változások megvilágítása, a két nép kölcsönös megismerésének és a barátság további elmélyítésé­nek elősegítése. A barátsági 'munka megyei fel­adatairól tartott ezt követően tá­jékoztatót Kisné dr. Csányi Ani­kó, a propaganda és művelődési osztály, vezetője. Elmondta, hogy az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottsága felhívással fordult az MSZMP Bács-Kisikun Megyei Bizottságához „Két kol­lektíva — egy család" mozgatom indításárai, amely a két ország állami, társadalmi szerveinek, ipari, mezőigazdasági üzemeinek, kulturális intézményeinek köz­vetlen' együttműködését, kétol­dalú partnerkapcsolatait céloz, ná. A mozgalom sikeréhez jelen­tősen^'hozzájárulhatnak a megyei MSZBT-taigcsoportak. A magyar—szovjet barátsági kapcsolatok az idén. a nagy októ­beri szocialista forradalom 70. évfordulójára való méltó meg­emlékezés jegyében alakulnak: Baján például' nyári politikai tá­bort szerveznek az évforduló kapcsán, október végén pedig tu­ristacsoportok indulnak Száimfe- ropolha és Jaltába, így a megye küldöttei is jelen lehetnek az év­forduló Krím .területen' történő megünneplésén. A szervezésiben és a lebonyolításban .nagy segít­séget jelenthet az egyes taigcso- portok munkája. Az MSZBT-tagcsoportdk sokat tehetnek a szovjet iíroda'mi alko­tások, filmek népszerűsáitéséént, és a magyar nyelvű szovjet fo­lyóiratok terjesztéséért. Tovább­ra is cél a különböző területeken való együttműködés erődítése. Szép példa erre a HoTós József Kórház—‘Rendelőintézet és a szímferopoli kórház közvetlen kapcsolata. A pártbizottságok feladata a tagcsoportok munkájának irá­nyítása, figyelemmel kísérése, és az egyes tagcsoportok közötti tat- paszta latcserék elősegítése. Tóth Margit A sütő szakma kiváló tanulója • „A sütő szakma kiváló tanulója” cím elnyeréséért nemrég orszá­gos versenyt rendeztek Szé­kesfehérvá­ron, a Vántus Károly Mező- gazdasági és Élelmiszer­ipari Szakkö­zépiskola és Szakmunkás- képző Intézet­ben. A megyei versenyeken legjobbnak bi­zonyult jöven­dő pékmeste­rek közül hu- szonketten ve­télkedtek há­rom napon át írásban, szó­ban és gya­korlatban. A gyakori verse, nyék során a fiatalok ke­nyérsütésből, péksütemény­éi finomtészta- készítésből vizsgáztak. A megyei munkajogi bi­zottság az év elején Bajám-, majd Kecske­méten tanácskozásra hívta össze a megye vállalatainak és szövetkezeteinek munka­ügyi döntőbizottsági elnökeit. E testületeket két évvel ezelőtt újjászervezték, a tísztségvdse- lőket pedig újraválasztották. Az elmúlt félév során igen sok úi munkajogi rendelkezés szü­letett, amelynek helyes értel­mezése a döntőbizottságok munkájára, s nem utolsósor­ban emberek sorsára is hatás­sal lehet. Kevesebb vita Az átszervezések nyomán lényegesen csökkent a döntő­bizottságok, és röviddel ezt követően a munkaügyi viták száma., ami a vállalati, imtéz- rnénd szervezetek számában beállt változás következménye. De annak js köszönhető, hogy sok helyen, ahol korábban több döntőbizottságot működ­tettek, most csak egyet szer­veztek. A munkaügyi viták számbeli csökkenése kétségkí­vül eredmény, ami a többi kö­zött a döntőbizottságok — munkáltatói gyakorlatra kiha­tó — jó döntéseinek tudható be. Báes-iK:skunban 204 döntő- bizottságot választottak a dol­gozók. összehatoniYtásként: Budapesten 1207, Borsod-Aba- úi-Zemplén megyében 303, Baranya, Csongrád és Pest megvében 200 fölötti az MDB-k száma. Többet mond az a tiénv. hogy a megyében működő 204-iből 1985-ben 104 egyáltalán nem, vagy csak egy-két esetben' fog'a,'kozott vitás ügyekkel. Kiemelést ér­demel, hogy a fegyelmi fele­lőse égre vonással és az anyagi fele'ősséggel kapcsolatos jog­viták teszik ki az összes ügyek több mint kétharmadát. Gyakorlatilag fele-fele arányban ad igazat a döntőbi­zottság a dolgozónak és a Közügy a munkáltatónak. A vitás ügyek mintegy kétharmada lezárul, és csak a többi része jut el a munkaügyi bíróságokhoz. Erősíteni az üzemi demokráciát A munkaügyi döntőbizottsá­goknak jelentős szerepük lehlet a jó üzemi légkör kialakításá­ban. Ezt a jogszabályoknak, szabályzatoknak megfelelő he­lyes és iigazságos döntések ala­pozhatják meg. Az itt tevé­kenykedők munkája társadal­mi munka, s működésükért választóiknak tartoznak fele­lősséggel, Ugyanakkor az MDB-k az igazságszolgáltatási rendszer alsó szintű szervei is. Ugyanis a döntéseikhez, ha jogerőre emelkednek, a jog­szabályok ugyanolyan követ­kezményieket fűznek, mint a bíróságok ítéleteihez Az MDB tagjai nem jogvég­zett emberek, de ez nem baj, hiszen a legfontosabb munka­jogi szabályokat el tudják sa­játítani. Óriási előny viszont a vállalat körülményeinek ala­pos ismerete, és sok esettben a dolgozók személyes ismerete is, ami a helyes döntéshoza­talt megkönnyítheti. Az MDB-tisztségvlselők fel­készítését, illetve továbbkép­zését a Magyar Jogász Szövet­ség irányítja, szervezi. A mun­káltatóknak egyébként jogsza­bályban rögzített kötelezettsé­ge, hogy a tanfolyami képzést elősegítsék, biztosítsák, hegy a beiratkozott dolgozók mindem­kor megjelenhessenek. A ta/nr folyam felöleli a munkajog teljes anyagát és ismerteti a bírósági gyakorlatot ás. Sajnos, a képzés iránti érdeklődés csökkent. Míg az 1985 '85-os tanévben több mint 260-an, az 1986'87-es tanévben már csak kétszázat alig meghaladóan munkaügy iratkoztak be az egyéves tan­folyamira. Ma már minden döntőbi­zottságban legalább egy-két tag munkajogi iamfolyamot végzett. A legnagyobb a fele­lősség a döntőbizottsági tár­gyalásvezető elnökök, illetve elnökhelyettesek vállán. Ter­mészetesen a legtöbbet ők maguk tehétik azzal, hogy forgatják a vállalati sza­bályzatokat (kollektív szerző­dést, szervezeti működési sza­bályzatot. munkavédelmi, újí­tási szabályzatokat sstb.) és fi­gyelemmel kísérik, hogy mi­lyen új jogszabályok jelennek meg. Csúszó határidők Elég széles körben hagyják figyelmen kívül azt a jogsza­bályi kötelezettséget, hogy az ügyek elintézése általában nyolc napon belül történjen. Ha a miértet kérdezik, rend­szerint ez a válasz: nagy a más Irányú leterheltségük a bizottság tagjainak. Ez az ér­velés azonban nem fogadható el. mert a döntőbizottságot olyan taglétszámmal kell vá­lasztani, amely meg tud felel­ni ennek a kötelezettségnek. Más 'kérdés, hogy a bonyolul­tabb ügyekben, ahol a bizo­nyítási eljárás hosszadalmas, indokolt a 8 napos határidő túllépése. A döntőbizottság működésé­ről szóló jogszabály részletesen meghatározza, miit tartalmaz­zon a tárgyalási jegyzőkönyv. Mégis gyakran előfordul, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmaz­za a kérelmező személyi és munkahelyi adatait, csupán a nevét, vagy a bizonyítási eljá­rás menetét és annak eredmé­nyét. Előfordul az is, hogy a határozat indoklásába teljes egészében átveszik, ami a jegyzőkönyvben van. Súlyos hiba, ha a jegyzőkönyv nem tartalmazza a döntőbizottság határozatának rendelkező ré­szét. Több helyen a felek képvi­selőitől nem kérnek meghatal­mazást. Az eEnök nem vizsgál­ja laz összeférhetetlenséget és nem kérdezi meg a felektől, hogy van-e elfogultsági kifo­gás. Lényeges az is, hogy amennyiben tanút hallgatnak meg, hiányzik a figyelmeztetés az igazmondása kötelezettségre. Ez azzal a következménnyel jár, hogy ha esetlegesen bíró­sági eljárásra kerül sor. a bi­zonyítást teljes egészében a bíróságnak 'kell lefolytatnia, mert a tanú vallomását nem lehet elfogadni. Tipikus hibá­nak tekinthető imég, hogy a döntés megokolása az indoko­lásiján nem kellően kifejtett és részletezett. Ez sok esetben azzal a következménnyel jár, hogy a dolgozó olyan esetben is a munkaügyi bírósághoz fordul, amikor a döntőbizott­ság helyesen döntötte el a vi­tát, mivel nincs meggyőződve a döntés alaposságáról. Növekvő felelősség Hiba az is — és ez széles körben előfordul —, hogy hiányzik a határozatok [indok­lásában az alkalmazott jogsza­bályok, 'belső szabályzati elő­írások megjelölésé. Ennek hiá­nyában a dolgozó inam tudja ellenőrizni a döntés szabály- szerűségét. Az elmúlt félévben, számos, a munkaidőalapot védő jog­szabályi rendelkezés jelent meg. 'Ezek a munkáltatóktól és a dolgozóktól fokozottá* követelik meg a munkafegye­lem megtartását. Ez óhataitlar nul kaniül iktushelyzet kialaku­lásához vezethet, amelynek to­vábbi vonzata munkaügyi vita leheti. Így a döntőbizottságok konfiiktusfeloldó szerepe, fele­lőssége a jövőben növekedni fog. Tuza Béla «HUSI Szeptemberre elkészül Bár a kemény tél jelentős időkiesést okozott, a Kalocsai Városi Tanács Költségvetési Üzeme ígéri, hogy szeptem­ber 30-án fürödhetnek a vá­ros lakói az újjávarázsolt für­dőben, amely évekkel ezelőtt tönkrement. A lakosság kí­vánságára és nem kevés tár­sadalmi munka felajánlásá­val elkészül a 25x12 'méteres medence és mellette egy gyer­mekmedence. Űj kiszolgáló- épület csatlakozik a régihez, és Itt lesznek az öltözők, a zu­hanyozók, a büfé és a szauna. Az egész építkezés értéke 30 millió, forint körüli llesz. t P. Z. • Készül a 14 méter magas kémény. (Balról) • Télen is dolgoztak a fedett csarnokban, már csak a hidegburkolat és a fűtés szerelése van hátra. L apunk az ~tr -a ■m i Levelek az foglal­kozott az alkoholforgalmazással és -fogyasztással. Anélkül, hogy emlékeztetnénk valamennyi, erről szóló cikkünk,re, ezúttal háromra visszatérünk. A január 24-én Az alkohol hadállásai, február 12- én a Délelőtt a zugborkimérőkben és február 21- én Az alkohol veszélyezteti a jövő generációját címmel megjelent írásokra a szokottnál is élénkebb visszhangot kaptunk olvasóinktól. A felnőttektől egy kerekegyházi kisfiúig, bőven volt mondaniva­lójuk levélíróinknak. Egészségesen — önmagunkért és a társadalomért Mészáros Lászlónak, a Volántourist Vállalat ba­latonfüredi kirendeltsége vezetőjének sorai aggódást fejeznek ki és felelősségérzetről tanúskodnak. „Nálunk, Magyarországon az alkoholizmus népbe­tegség. Egy nemzet számára pedig tragédia, ha be­teggé lesz. A betegeknek orvosra, ápolókra, kórház­ra és gyógyszerre van szükségük. Ahol rossz a népesség egészségi állapota, magasabb a táppénzes napok száma, rövidébb ideig élnek az emberek” — figyelmeztet az alkohol okozta ártalmak társadalmi méretű következményeire, majd így szövi tovább gondolatát: „Az alkoholista nem, vagy csak részben tud részt venni a termelőmunkában. Gyógykezelésének költ­ségeit az aktív dolgozók keresik meg számára. Nem értek egyet azokkal, akik úgy vélik, hogy az állam­nak érdeke a szeszesital-forgalmazás. Az ebből származó bevételek töredékei annak a kárnak és azoknak a kiadásoknak, amelyeket e népbetegség nálunk okoz. Az, hogy egy ország — így hazánk is — hosszabb távon fejleszthesse gazdaságát, növek­vő életszínvonalát, nagyobb technikai és kulturális fejlődést tűzhessen ki célul, megfelelő számú, egész­séges nemzedék nélkül elképzelhetetlen. Jövőnkért is cselekedjük, amit ma cselekszünk. Véleményem alkoholról szerint a dohányzás mellett a szeszesital-fogyasztás az, ami a fiatalok és mások egészségét leginkább tönkreteszi". A sopánkodás mit sem ér Bár az alkohol hadállásait pusztán rendeletekkel nem lehet megrendíteni, igaza van olvasónknak; attól, hogy egyesek tehetetlenül széttárják a kar­jukat és kijelentik: az italozási szokások ellen nincs mit tenni, reménytelen minden próbálkozás, a hely­zet jottányit sem változik. Mint ahogyan valamiféle jóindulattól sem várhatunk előrehaladást — kibon­takozást — ebben a kérdésben. Váljon elismertté, követésre méltóvá a józan életmód a munkahelyeken és a családokban egyaránt! Igen, ezzel közelebb jutnánk az egészségnek a mainál alaposabb meg­becsüléséhez és megóvásához. Mészáros László arra is figyelmeztet, ideje tovább­lépni annál a gyakran hangoztatott sopánkodásnál, hogy a szeszesital-fogyasztás korlátozására hozott intézkedésekkel az állam a zugszeszfőzdéknek és a bögrecsárdáknak kedvez. Ez így megalkuvást táp­lál. fékezhetné, tán egy időre el is „altathatná” az alkoholizmus elleni küzdelmet, ha nem tudnánk, hogy az államnak bárhol, bármikor és bárkivel szemben joga van akaratának érvényt szerezni. En­nek egyik módja a zugital mérőket sűrűbben ellen­őrizni és példásan megbüntetni őket. X. Y. — és az „agyoncsépelt” tények Az X. Y. aláírással érkezett levél írója perbe száll Az alkohol veszélyezteti a jövő generációját című cikkel. Agyoncsépelt figyelmeztetésnek tün­teti fel annak több részletét. Szerinte mással kel­lett volna benne foglalkoznia az ügyész szerzőnek. Mivel? Majd az is kiderül. Am nézzük előbb ama bizonyos „agyoncsépelt” tényeket! Sajnálatos, hogy az italozás szokássá vált mind a családban, mind a munkahelyen, elsősorban a férfiak között. A fiatalkorúak is gyakran kerülnek bajba az italozás miatt. Bács-Kiskun megyében 1982-ben 11 esetben, 1986-ban már 27 esetben ítél­tek el fiatalkorút ittas vezetésért.” Az „agyoncsépelt” tényékhez fölösleges magyará­zatot fűzni. Nem tudjuk, miért éppen X. Y.-t hoz­ták ki sodrából a fenti sorok, aki ennek kapcsán jól (?) odamondogat mindenkinek. Több dolgot említ levelében — lappangó, láthatatlan felelősök­ről ír, márkás italokról s arról, hogy ha valaki le- részegedik, az okokat csakis másban kell keresni —, de az egyén szerepét, felelősségét sorsa alakí­tásáért messze, nagy ívben kikerüli. Az előzmé­nyeket az alkoholizmus elterjedéséért a múltban keresi, amikor a kocsmák cégtábláit Italbolt, Cuk­rászda és Presszó feliratúra cserélték ki. Mintha éppen a cégérek tehetnének arról, hogy valaki megfeledkezik emberi-szülői kötelességéről, mun­kaidőben vagy otthon is felönt a garatra vagy ré­szegen, eszeveszetten száguldozik a közutakon! 1 X. Y. ide-oda vagdalózásain túl — meglepő mó­don — előáll egy, józan megfontolást érdemlő ja­vaslattal is. Jó lenne minél több olyan vendéglátó- hely, ahol az embereknek alkalmuk nyílna szesz­mentesen szórakozni, beszélgetni, egyszóval társa­sági életet élni. Az egykori kávéházak és kaszinók régen bevált hagyományaiból (ezeken a helyeken kávét, teát, lágytojást s egy-egy csésze erőlevest is kiszolgáltak, újságot tettek a vendégek elé) bát­rabban meríthetne a mai vendéglátás. Kecskeméti, Lánchíd utcai lakók küldték el hoz­zánk észrevételeiket arról, hogy a zugbormérők, az alkoholbetegek vámszedői összeharácsolt jöve­delmükből könnyebben is gazdagodnak másoknál. A társadalomnak káros tevékenységük, jórészt az ellenőrzés gyengesége miatt, akár hosszú éveken át is rejtve maradhat. Holott találunk köztük olya­nokat, akikről város- vagy községszerte beszélnek. Csodálkozhatunk-e azon. hogy joggal sérti a két­kezi munkából élők igazságérzetét, amikor egy-egy házi italárus leleplezésekor talán túlzottan is nagy magabiztossággal kijelenti: „Voltam már ennél na­gyobb bajban, mégis itt vagyok!” Míg lesz a Szondában olvasnivaló...! <Egy elkeseredett kerekegyházi kisfiú is tollat fogott. A Délelőtt a zugborkimérőkben című cik­künk nyomán írt egy rövid levelet. Életében való­színűleg nem kevés bánata származhatott a kör­nyezetében tapasztalt mértéktelen italozástól, mi­vel feszültséggel teli sorai szerint „ ... ha sejtelme lenne a zugbormérők piszkos' (?) munkájáról, ha netán az apja a fizetését a családja helyett italra költené, belátná, hogy ez nem csak magánügy". Nem bizony, kedves kerekegyházi levélíróm!Ma­gad is belátod bizonyára, amikor a cikket majd újra, figyelmesebben elolvasod. Éppen, mert nem­csak magánügy, vállalni kell a szembenézést a félresiklott, de legalábbis jócskán félrebillent élet­móddal ahhoz, hogy a társadalom a jövőben tag­jainak saját — egészséges — épülésével is tovább­épülhessen, s kevesebb újságcikk és levél témája legyen az alkohol. A mostani számvetés, a Levelek az alkoholról, ehhez kíván némi adalékot nyújtani. A nyilvános kihívás a szenvedélybetegség tényezőivel annál inkább indokolt, mivel az alkohol hadállásai ma még túlságosan erősek, semmint okunk lehetne bármiféle derűlátásra. Ami manapság biztató: a józanság szerepe növekszik a munkahelyi foglal­koztatásban. Nem a kecskeméti ÉPSZISZ az egyet­len, ahol a szakmájában évtizedek óta dolgozó törzsgárdatagra éppúgy vonatkozik, mint aki pár hete az udvart sepri: fél deci konyak — fegyelmi; másik fél deci — elbocsátás. Azonban az élet más területein a józanságért még nagy erőfeszítés, ösztönzőbb példaadás, türel­mes szó, vagy ha egyik sem használ, határozottabb fellépés szükséges. Hogy csupán a mindannyiunkat érintő közlekedést vegyük alapul: napirendre tér­hetünk-e afölött, hogy Szonda összeállításunkban, sajnos, hétről' hétre — még mindig — bőséges a*- olvasnivaló!? Kohl Antal

Next

/
Thumbnails
Contents