Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-27 / 73. szám

Előrejelzés as ország területér* ma estig: Eleinte kevés felhő, napos Idő várható, majd a délutáni óráktól _ _ _______ kezd a felhőzet, csapadék azonban még n em lesz. A még tőbbfelé élénk, helyenként erős nyugati, észak- nyugati szél mérséklődik. A legmagasabb nappalt hőmérséklet II és 21 fok között alakuL VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SLII. évi. 73. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 27. péntek A gazdaság év eleji helyzetét vizsgálta a Minisztertanács A Minisztertanács tegnapi üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján megtárgyalta az 1987. év eleji gazdasági folyamatok tapasz­talatairól szóló jelentést, és meghatározta a további teendőket. A kormány határozatot hozott a tűzesetek megelőzésére teendő in­tézkedésekről. A társadalmi tulajdon fokozottabb védelme érdekében a Miniszter­tanács szigorította a raktári dolgozók leltárfelelősségének szabályait. (A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismertetjük.) IDŐJÁRÁS nmtffaf fnlKI *i KttoVkJ« Szűrös Mátyást fogadta George Bush Szűrös Mátyást, az MSZMP Központi Bizottságának titkárált, az Országgyűlés Külügyi Bizott­ságának elnökét. aiki Dante Fas cell, az amerikai képviselőház Külügyi Bizottsága elnökének meghívására tesz látogatást az Egyesült Államokban, csütörtö­kön Washingtonban fogadta George Bush, az Egyesült Álla­mok alelnöke. A megbeszélésen megelégedés­sel szóltak az államközi kapcso­latok fejlődéséről. Megállapítot­ták ugyanakkor, ‘hogy § magyar —amerikai gazdasági kapcsolatok fejlesztésében 'még nagy lehetősé­gek vannak, s mindkét részről erőfeszítéseket kell tenni a gaz­dasági együttműködés bővítése érdekében. Szó volt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, min­denekelőtt a leszerelési megálla­podások lehetőségeiről. BÄCS-KISKUN—KRÍM „Két kollektíva — egy család” mozgalom (3. oldal) A tárgyalóteremből (2. oldal) Fegyelmi eljárás Verebes József ellen (7. oldal) FELKÉSZÜLTEK A TERV TELJESÍTÉSÉRE Hajózási idény a Dunán Türelmetlenül várták a ta­vaszi hajózási idény kezdetét három bajai vállalatnál — az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazga­tóságnál, a Magyar Hajófuvarozó Szövetkezetnél és a Folyam- és Kavicskotró Vállalat helyi üzem­egységénél —, hiszen tevékenysé­gük részben vagy egészben a ha­józáson alapul. A vízügyi igazgatóság egyik feladata, hogy a biztonságos ha- jóutat kijelölje, és a zavartalan, balesetmentes vízi közlekedés fel­tételeit megteremtse. A kitűzők már kint vannak a folyón, és gondoskodnak arról, hogy ne legyen semmi fennakadás. — Nincs is — mondta Szabó István, a MAHAJOSZ elnöke —, minden járművünk — négy kotró, -húsz uszály és hét vonta­tó — teljes gőzzel dolgozik. (Kép­letesen szólva — tette hozzá —, hiszen a gőzzel hajtott alkalma­tosságok már régen nyugalom­ba vonultak. A szövetkezet fő tevékenysége ■ kavics- és homokkitermelés. Engedélyük az ország összes vizeire szól, de most a Dunave- csétől az országhatárig terjedő szakaszon dolgoznak csak. Amint lehetett, megnyitották a kiadó­telepeket: előbb Baján, majd Kalocsán és végül Dunaföldvá- ron. Éves tervük 900 ezer köb­méter, ez körülbelül 26 ezer nagy ■4 4 vasúti vagont töltene meg, és mintegy 9 ezer családi ház fel­építéséhez lenne elegendő. Jó szakembereik vannak, így a megnövekedett építési és beru­házási kedv okozta keresletnek jórészt eleget tudnak tenni. (Ami­kor ott jártam, 35 pótkocsis te­herautó állt a bajai telep előtt, de előfordul, hogy kétszer eny- nyien is összejönnek.) — A bajai üzemigazgatóság készíti fel a dunai jégtörő-flot­tát majdnem teljes egészében — tájékoztatott dr. Szilárd Illés, a Folyam- és Kavicskotró Vállalat hajójavító üzemegységének igaz­• Indulásra kész hajók a ba­jai kikötőben. gatóhelyettese —, de szerencsére a jégtörőkre nem lesz egyhamar szükség. Baján javítjuk a válla­lat másfél milliárd forint érté­kű gépparkjának — mintegy 200 úszójárműnek — nagyobb részét. A vállalat kapacitásának felét a Bős-nagymarosi vízlépcső épít­kezés előkészítő munkálatai kö­tik le: évi 2,8 millió köbméter kavicsot termelünk ki. (Érzékel­teti, hogy milyen hatalmas meny- nyiségről van szó: vasúti kocsik­ra rakva 960 kilométer hosszú szerelvényt tenne ki.) G. Z. Közönségénél többeket fog­lalkoztat a színház sorsa. Égy- tgy társulatról véleményt for­málnak azok is, akik talán egyetlenegy tagját sem látták színpadon. Az együttesek mű­sorpolitikája akkor is beszéd­téma, ha netán minden har­madik székben ül esténként néző. A leghangosabb kritizá- lók is vállalnának áldozatokat anyagi vagy más okok miatt veszélyeztetett színház meg­mentéséért. A színház ugyanis életünk része. Más. mint a többi kul­turális intézmény. Jó színház jó közönségnek: az emberi gyarapodás szertartása. A térből, az időből és egy kicsit önmagából kivágyódó ember teremtette meg évezre­dekkel ezelőtt. Formái, meg­nyilvánulásai, körülményei változhatnak, lényege örök: más sorsok tükrében keressük önmagunkat. Sokan ma is ünnepnek te­kintik az ősi népi játékokból kialakult színházi előadást. Az lenne az igazi, ha a hét­köznapok örömévé válna a la­kosság többsége számára. Kár tagadni, még a régi színházváros megyeszékhelyen is férfiak s nők úgy öregsze­nek meg, hogy avatott művé­szektől sohase hallották Kato­na József, Shakespeare, Moli- ére, Móricz Zsigmond, Csehov szavait a városközponti díszes épületben. Arról sem feledkezhetünk meg az- idei színházi világna­pon: a két világháború között a létbizonytalanság fenyegette a színészeket. Még az angol miniszterelnök is neheztelően és elmarasztalóan említette egy nyilatkozatában Magyar- országról szólván: színházi előadások maradtak el Kecs­keméten. Ezzel az egy monda­tával megcáfolta a kulturális fölényünkre hivatkozó érve­ket. Úgy gondolta, hogy a já­tékszín állapota a nemzeti műveltség, a közösségi tudat fokmérője. Nem tudom, olvasta-e az a bizonyos brit politikus a há­rom évtizeddel ezelőtti kecske­méti Shakespeare-sorozatról — főként az Othello bemutatásá­ról — áradozó londoni kritiku­sok sorait... Az olykor fejfájdító gondok, az időnkénti válságtünetek el­lenére a magyar színház azzal a tudattal készíthet számve­tést e napon, hogy helyzete biztatóbb, mint a napi bosszú­ságokból, nehézségekből gon­dolhatnák. Igaz, hogy romla- dozott a pécsi, a veszprémi, a szegedi, a debreceni színház- épület, alkalmi játszómühelye- ken próbáltak teljes élményt adni a művészek, de mégi» csak teremtődött pénz (ha las­sabban is), szakember újjáépí­tésükre, csinosításukra. Abban a reményben kö­szöntjük a színházművészet hivatott képviselőit, hogy fel­újuló' épületében a kecskeméti társulat még hatékonyabb té­nyezője lesz kulturális közéle­tünknek. Bízunk abban: Szo- mor Máté, Szerelemhegyi Lie­benberg András, Katona Jó­zsef. Latabár Kálmán szülővá­rosában a színház továbbra is „a valóságos emberiség iskolá­ja” lesz, mint ahogyan azt a szintén ide kötődő első magyar .játékszíni igazgató óhajtotta, jövendölte. H. N. A TELJES NÉZETAZONOSSÁG JEGYÉBEN Magyar—bolgár kormányfői Lázár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívására tegnap hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezett Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nöke. A bolgár kormányfőt ma­gyarországi útjára elkísérte fe­lesége. A bolgár és a magyar nemzeti lobogókkal, vörös zászlókkal dí­szített Ferihegyi repülőtéren Lázár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Várkonyi Péter külügymi­niszter fogadta Georgi Atanaszo- vot. Jelen volt Venelin Kocev, Bulgária budapesti, valamint Gyovai Gyula, hazánk , szófiai nagykövete. A vendégek fogadá­sán megjelent Lázár Györgyné is. Georgi Atamaszov délelőtt meg­koszorúzta a Magyar Hősök Emlék­művét a Hősök terén. Délután (Folytatás a 2. oldalon.) TAVASZ A KÖZUTAKON tárgyalások • Lázár György, a Minisztertanács elnöke vendégével, Georgi Atana- szovval. a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökével a Feri» begy! repülőtéren. a mimika! Megkezdődtek a felújítási munkák A Szegedi • Közúti Igazgatóság solfci üzemmérnöksége megyénk középső és északnyugati részén minitegy négyszáz kilométer szi­lárd burkolatú út karbantartá­sáért felelős. Területét olyan jelentős forgalmú utak szelik át, minit az 51-es, 52-es és az 53-as. (Ezek a nemzetközi tram- zdtforgalombam is fővonalak.) A szervezet kezelésében van több apróbb települést összekötő, ki­sebb forgalmú, de a falvak la­kóinak létfontosságú út is. A meghosszabbított hóügyelet még tart, de néhány, hete már meg­kezdődtek a tavaszi karbantartó munkák is a térségben. Hosszú, romboló tél volt, nagyon fontos, hogy a hetven fős műszaki bri­gád gyorsain végezzen a jármű­veket károsító balesetveszélyes szakaszok javításával. — Nem csak a meteorológu­soktól tudjuk, az utakon is meg­látszik: szokatlanul kemény te­lünk volt. Önök a sokféle men­tesítési feladat közül most mire összpontosítják az erőket? — kérdeztem Csanády László üzem- mémökség-vezetőtől — A legfontosabb a ‘kátyúk mielőbbi megszüntetése, feltöL. tése. Olyan belterületi utakon, mint például a rendkívül lerom­lott — szaknyeLven: felfordult — i zsák in a fagyok szűntével in­dáit a tisztítás és a felület ideig­lenes javítása. (A teljes felújí­tásra nyáron kerül' sor.) A többi szakaszon is nagy erőkkel' folyik • A solti üzemmérnökség brigádja az Izsáki Rákóczi út »sebeit” gyó­gyítja. ..-—tizenöt _ ^...^menemulziós keveré­ket használunk föl a burkotatsé- rülések javítására. — Mi okozza, hogy egy szi­lárd burkolatú út járhatatlanná . válik? — Nagyon elhanyagoltak és rossz minőségűek az útjaink; a • megrepedezett, magaspartú, rossz vízelvezetésű aszfaltot a fagy jobban károsítja. Aztán a régi alapok is — harminc—ötven év­vel ezelőtt épültek — jóval ki­sebb terhelés alá készültek. A forgatom növekedése miatt ké­sőbb a szélesítések, toldások el­engedhetetlenné váltak. Egyes helyeken jól' fölásimerlhetőek a rossz munkavégzés okozta se­bek is. — Mit terveznek még a nyár előttre? — A napokban fejeztük be a téli nagytakarítást. Több tonna szemét .gyűlt össze a főutak mel­lett. Ügyelünk továbbra is a tisz­taságra, reméljük, hogy az uta­zóközönség .is megérti maijd: kö­zös érdek a rendtartás. Kor­szerű gépekkel megkezdtük a padkatisztítási, többfelé — a vízelvezetés érdekében — árko­kat nyitunk. A régi Mtölitötteket pedig kitisztítjuk. A tájékoztató táblák, hídkorlátok mosása, ja­vítása vagy pótlása is megkezdő­dött. F. P. J. TOJÁSFESTÉS SZAKMARON Már a húsvéti ünne­pekre festi a tojásokat Szakmáron Tóth Ger- gelyné. A kalocsai motí­vumokkal díszített ka­csa- és tyúktojások ke­resettek Európában, sőt a tengerentúlon is. Hogy e szép mesterségnek le­gyenek folytatói, a fia­taloknak is átadja a to­jásfestés tudományát. A képen: Tóth Gergely- né és Barna Istvánné díszíti a tojásokat. KEVESEBB ŐSZI KALÁSZOS, TÖBB KUKORICA Kistérségi feladatok a szőlőtermesztésben Tegnap a Városföldön Dózsa Tsz központjában megbeszélést tartott a kecskeméti és a környékbeli mezőgazdasági szövetkezetek együttműködési ta­nácsa. Az aktuális gazdasági és szövetkezetpolitikai kérdésekről Kovács László, a Kinkunsági TESZÖV helyettes titkára tájékoztatta a szövetkezet vezető szakembereit. Beszélt a szövetség területén műkö­dő gazdaságok elmúlt évi eredményeiről, a tava­lyi tapasztalatokról. Az üzemek termelési értéke 7,7 százalékkal, a nettó árbevétel 10,7 százalékkal nőtt meg. A költségek 11,9 százalékkal emelkedtek. Az idén a növénytermesztésben a téli károk miatt kisebb területű őszi kalászos betakarításával számolnak, de a kukorica-területet tíz százalékkal tervezik megnövelni. A szőlőtermesztés idei és az elkövetkezendő években történő megújításának lehetőségeiről, feltételeiről Huszta János, a Kis­kunsági TESZÖV főmunkatársa szólt. Kiemelte a kistérségek gazdaságainak feladatait ebben a fo­lyamatban. A biztonságos termelésre törekvésben a technikai feltételek megteremtése egy-egy kis­térség összefogásával megvalósítható lenne. A századfordulótól kezdve vizsgálta meg a térség csapadékviszonyait Mag József, a TESZÖV főmun­katársa. Ennek alapján felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkezendő években nagy szükség lesi a csapadék megtartására. Jelezte, hogy néhány gaz­daságban úgynevezett vízmegkötő anyagok kipró­bálását kezdték meg. A helikopteres növényvéde­lem jobb kihasználása is segíthet. A tanácskozás résztvevői üzemlátogatás kereté­ben megtekintették a Városföldi Dózsa Tsz hú»- marhaállományát. A láthatóan jó kondícióban lé­vő magyar tarka tehenek a kemény télben is épü­let nélkül, a szabadban, karámokban voltak. G. E.

Next

/
Thumbnails
Contents