Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-25 / 71. szám

ÄTrn r « MCreJelré« »■ óraiig területére ma IDŐJÁRÁS estig: Többnyire derült, napos Uf lA/WüíVIVXiLJ Iei& iűsnlcént megélénkül * «U. délnyugati Mél. OrMégnerte erffaSdlk a nappali felmelegedé«. A hőméreéklet hajnalban —I él ptaia I fok, • kora délutáni érák­ban it é« « fok kSiBtt alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma ülést tart KÜLÜGYMINISZTERI ÉRTÉKELÉS A VILÁGHELYZETRŐL Bács-Kiskun Megye Tanácsa Erősödnek a szocialista AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 11. szám Ára: 1,80 Ft 1987. március 25. zzcrda TESTVÉRMEGYEI KAPCSOLATOK Lengyel pártküldöttség A végrehajtó bizottság március 25-ére, szerdán dél­előtt 9 órára a megyeháza ta­nácstermébe összehívta Bács- Kiskun Megye Tanácsát. Az ülés napirendjére a követke­ző témák megvitatását java­solja: — Tájékoztató a vb két ta­nácsülés közötti tevékenysé­géről. — Jelentés a munkaidő- alap védelme érdekében tett intézkedésekről. — Jelentés a megyei hír­közlés, a postaforgalmi szol­gáltatás helyzetéről. — A megyei népi ellenőr­zési bizottság 1987. évi ellen­őrzési tervének jóváhagyása. legyében r • f pozíciói • A testvér- megyei kül­döttséget tegnap dél­előtt Ro­many PAi megyei első titkár fo­gadta. (Gaái Béla felvé. tele) A Lengyel Egyesült Munkás­párt Tarnów Megyei Bizottságá­nak hétfőn este Bács-Kiskunba érkezett delegációját — Wladys- law Plewniak első titkárt, Jerzy Sobeckit, a megyei tanács elnök- helyettesét és Andrzej Dabrows- kit, a Debicai Hűtőgépgyár párt- bizottságának titkárát — tegnap reggel fogadta Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára. A testvérmegyei küldöttség ■« baráti beszélgetésen tájékozó­dott az MSZMP KB legutóbbi, novemberi határozatáról, gazda­sági fejlesztési elképzeléseink­ről —, Bács-Kiskun tavalyi gaz­dasági eredményeiről, az idei ter­vek várható teljesítéséről, va­lamint megyénk kulturális életé­nek különböző területeiről. A lengyel pártküldöttség veze­tője, Wladyslaw Plewniak el­mondta, hogy hazájukban jelen­leg a legfontosabb a LEMP leg­utóbbi kongresszusán megha­tározott — 1990-ig szóló — célki­tűzések elérése. Ennek érdekében sikerült a társadalom széles ré­tegeit mozgósítani. Felismerték, hogy a reformelképzeléseknek más stílusban, más módszerekkel lehet a tömegeket megnyerni. Mi­után felvázolta a lengyel társa­dalom és gazdaság legidőszerűbb kérdéseit, külön is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a köz­ponti elképzelések megvalósul­janak a megyében. A gazdasági változásokkal kapcsolatban meg­jegyezte, hogy csökkent a mun­kások létszáma, viszont növeke­dett az üzemek termelékenysége, A SVÉDEK IS ÉRDEKLŐDNEK Több libamájat kérnek a franciák A France Foies Gras Kereske­delmi Egyesülés — amely liba- és kacsatenyésztéssel, -felvásár­lással foglalkozik — képviselői a napokban meglátogatták a kis­kunfélegyházi Integrál Afész ba­romfi vágóhíd j át. A szakemberek — Jacques Rougié, egy feldolgo­zó vállalat vezérigazgatója, Ar- naud Bizac, egy másik hasonló cég vezérigazgatója, valamint Alain Germain tenyésztő — nagy elismeréssel nyilatkoztak az üzemről és a magyar libamáj minőségéről. A látottak értékelése után be­szélgettem a francia szakembe­rekkel. A vezérigazgatók elmond­ták, hogy évek óta jó kapcsola­tot alakítottak ki a magyarokkal. Kitűnő minőségű árut kaptak és most is azért jöttek az áfészhez, hogy a kapcsolatokat tovább erő­sítsék. Arról tárgyaltak, hogy az eddigiektől eltérően egész évben kérik a magyar libamájat, konk­rétabban megfogalmazva a kis­kunfélegyházi és környéki te­nyésztők áruit. Azelőtt ugyanis az volt a gyakorlat, hogy egy hónap szünetet tartottak az át­vételnél, a nyári szabadságolások • miatt. Arra a kérdésre, hogy a világpiacon milyen helyet foglal el a magyar libamáj minőség :szempontjából, azt felelték, hogy van olyan jó, mint a francia. Alain Germain tenyésztő meg­erősítette az előbbieket. Elmond­ott, hogy tapasztalatcserére jött Magyarországra, mint a kereske­delmi egyesülés partnere. Csalá­di vállalkozásban foglalkoznak libatenyésztéssel. Az öt csa­ládtag és a három alkalmazott a tenyésztés teljes vertikumával foglalkozik. A tömést géppel vég­zik, rendkívül nagy gondossággal előkészítve, ügyelve arra, hogy a jószágnak minél kevesebb fájdal­mat okozzanak. Hangoztatta azt is, hogy egyesületük ügyel a mi­nőségre, az első osztályú árut jobban megfizeti, ezért a terme­lőnek érdeke a gondos tartás és takarmányozás. Az áfész elnöke, Martus Gyula arról tájékoztatott, hogy tovább növelik az exportot. Tavaly 68 tonna libamáj ment külföldre, az idén 85 tonnát szeretnének ex­portálni. Növelik a darabolt áru külföldre szállítását is. Tavaly a belga piac belépésével 62 tonná­val emelkedett az előző évihez viszonyítva a kiszállítás. Az Idén tovább szélesítik a termékskálát, sőt bejelentkeztek a svéd piacra is. Ehhez szükséges, hogy bővít­sék a gépparkjukat, főként dara- bolókra van szükség. A hosszú távú kereskedelmi kapcsolatok óhajának bizonyíté­kaként a francia vendégek egy tesztelőgépet ajándékoztak a kis- kunfélegyháziaknak. Ez a szelle­mes berendezés egy pillanat alatt kimutatja a máj zsírtartalmát. K. 8. csakúgy, mint az exporttevékeny­ség. Nagy gondot fordítanak a termékek minőségért'* javítá­sára. Végezetül mindkét fél megál­lapította, hogy azonos nézeteket vallanak a testvérmegyei kapcso­latok további, racionális fej­lesztéséről, a munkakapcsolatok általánossá válásáról. Hangsú­lyozták : ennek a gazdasági együtt­működés lehet az alapja, amit kétoldalú konzultatív találko­zók, szakmai véleménycserék segíthetnek. A lengyel küldöttség ezután el­látogatott Pálfy Gusztáv szobrász- művész műtermébe, majd Lend- vay Ferenccel, a Katona József Színház igazgatójával és a tár­sulat művészeti vezetőivel talál­kozott. Ezután üzemlátogatásra Indultak a Szerszámgépipari Mű­vek kecskeméti gyárába, ahol a vendégeket Tóth Gyula igazgató és Garaczi Károly, a pártvezető­ség titkára fogadta. Délután a Kertészeti és Élelmi­szeripari Egyetem Kertészeti Fő­iskolai Karán folyó oktató-nevelő munkáról tájékoztatta a lengyel pártdelegációt dr. Faragó Gyula főigazgató-helyettes és dr. Soltész Miklós, a pártvezetőség titkára. A tegnapi program este fejező­dött be a Little Singers of Tokyo hangversenyén. A lengyel vendé­gek ma Kiskunhalasra iátogatnak. H. K. E. MOSZKVA Tovább erősödnék a világban a szocialista közösség nemzetközi pozíciói. Ez a folyamat a szocia­lista országokban zajló belső vál­tozások közvetlen következménye — állapították meg kedden Moszkvában kezdődött tanácsko­zásukon a Varsái Szerződés tag­államainak külügyminiszterei. Ä VSZ külügyminiszteri bizott­ságának üléséről Borisz Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium tá­jékoztatási főosztályának helyet­tes vezetője számolt be. A bizottság kedd délelőtti ülé­sén Petar Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, a délutániin Vár- konyi Péter, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere elnö­költ, Eduard Sevardnadze, a Szov­jetunió külügyminisztere mondott bevezetőt Sevardnadze és a többi felszó­laló elsősorban az európai és a világhelyzettel foglalkozott. Mon­danivalójuk középpontjában ko­runk legfontosabb kérdései, a nukleáris háború veszélyének megszüntetése, a nukleáris fegy­verek felszámolása, az európai és az egyetemes biztonság kérdé­sei állottak. Megállapították, hogy a reykjavíki találkozón képviselt szovjet álláspont mindezekben a kérdésekben minőségileg új hoz­záállást tükröz. Rámutattak ar­ra. hogy az új külpolitikái gon­dolkodásmódot tükrözi az a prog­ram, amely a nukleáris fegyve­rek szakaszos felszámolását irá­nyozza elő az évszázad végéig, és amelyet 1986. január 15-én el­hangzott nyilatkozatában ismer­tetett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A külügyminiszterek sífcra- szálltak azért, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok haladék­talanul írjon alá megállapodást az Európában telepített közepes hatótávolságú rakják felszámo­lásáról. Az ülésen megvizsgálták a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének budapes­ti felhívásával kapcsolatos fejle­ményeket. Megállapították, hogy több vonatkozásban konkretizál­ták a javaslatokat, amelyek tár­gyalások alapjául szolgálnak. Szót emeltek a vegyi fegyverek betil­tásáért, felszámolásuk meggyor­sításáért, az ilyen fegyverek gyár­tására alkalmas ipari bázis meg­szüntetéséért. Megvizsgálták a bécsi utótalálkozó menetét és (Folytatás a 2. oldalon.) MIÉRT VAN MÉLYPONTON AZ ÁGAZAT? — EXPORTLEHETŐSÉGEK Évindító juhásznap Az ország minden részéből meghívták a mezőgazdasági nagyüzemek Juhtenyésztő szakembereit, illetve juhtartó kistermelőit arra a ta­nácskozásra, melyet tegnap tartottak Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, A juhtenyésztés negyven éve volt ilyen mélyponton, mint most — mondta Baki Ferenc, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának helyettes ve­zetője bevezető előadásában. — Pedig megyénkben nagy terüle­ten áll rendelkezésre a juhászai­hoz megfelelő legelő, és van ele­gendő növénytermesztési mellék­termék is. Az álHatszámiCsökkenés egyértelműen arra vezethető vissza, hogy a gazdaságok leg­többjében ez az ágazat alacsony jövedelmet hoz. nem kevés he­lyen veszteséges. Pedig a vágó­juk és a juhtej 80 százalékát most is tőkés országokba exportáljuk, a gyapjúval Importot válthatnánk ki. Az eddigi intézkedések, úgy tűnik, kevésnek bizonyultak ah­hoz, hogy a tenyésztési, tartási gyakorlatot, az állategészségügyi helyzetet alapjában megváltoz­tassák. A juhtenyésztés helyzetéről, fejlesztésének lehetőségedről szólt dr. Tóth Imre, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisz­térium főimumkatársa. Véleménye szerint a mai mezőgazdasági ága­zatok között a juhászat az, ahol a legtöbb tartalékot lehetne fel­tárni. A takarmányozási techno­lógiák pontos betartásával csök­kenthetők a költségek, javítható a minőség. A szaporulati muta­tók ma nagy általánosságban el­szomorítóak, de nagyobb odafi­gyeléssel lényegesen megváltoz­tathatók. óriási lehetőség rejlik a tejértékesítésben is, hazánkban azonban mindössze 150 ezer anyát fejnek. Ez utóbbi gondolathoz kapcso­lódott a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatójának, dr. Vendégh Ferencnek az előadása. Elmondta, hogy a hatvanas évek­ben még 18 millió liter juhtejet- vásároltak fel évente, ez a meny- nyiség a múlt évig 6 millió li­terre csökkent. A világpiacon a juhtej,bői készült termékek igen keresettek, sőt magyar szabada­lom alapján gyártható a krém- fehér sajt. A piaci megjelenés­hez megfelelő mennyiségű juh- tejre van szükség. Ezért a tröszt kapcsolatot alakít ki gazdaságok­kal. például fejőgépet helyez kd, és más módon is támogatja az üzemeket. A kistermelők mun­kája sem kerüli el a figyelmüket, őket a fejőgép beszerzésében se­gítik. A juh jó exportlehetőségeiről beszélt Sumi László, a TERIM- PEX főosztályvezetője is. Az igé­nyeknek nem tudunk megfelelni. Igaz azonban az is, hogy nagyobb mennyiségű állatot csak az ün­nepeik táján fogadnak partne­reink. akkor is meghatározott súlyúnkat. Dr. Kovács Gyula, az Állat­egészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás igazgatója jel- (Folytatás a 2. oldalon.) ÉRTÉKELTÉK A RENDŐRI MUNKÁT Avatás Kiskunhalason Népi ellenőrök A társadalomban végbeme­nő változások, az állam polgá­ri fegyelem lazulása, a gazdál­kodás szabályainak gyakori megsértése mind-mind szin­te követelik az ellenőrzés gya- korítását. Nem véletlen, hogy minden fórumon egyre több szó esik arról: az ellenőrzés az irányítás, a vezetői tevékeny­ség részévé kell váljon! A munkafolyamatokba épített rendszeres számonkéréssel, a gazdálkodási és a számviteli rend betartásával számos visz- szaélés, bűnös hanyagság, a társadalom számára káros te­vékenység megelőzhető vol­na. Ezeket a gondolatokat hang­súlyozta az a jelentés is, amely a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1986. évi munkájá­ról, és az ellenőrzések tapasz­talatairól számolt be a közel­múltban a Minisztertanács­nak. Az összegzésből kitűnik, hogy a népi ellenőrzés vizsgá­latai — összhangban a kor­mány ellenőrzési tervével is céljaival — az országos és a helyi feladatokhoz kapcso­lódtak. A kiemelt országos té­mavizsgálatok mindenekelőtt a termelés élénkítésével, az export bővítésével, a munka- időalap és a munkahelyi fe­gyelem erősítésével, a lakosság életkörülményeinek javításá­val foglalkoztak. A népi ellen­őrzés jelentőségét jelzi, hogy az elmúlt évben 12 KNEB-je- lentést tárgyalt meg a Minisz­tertanács. A területi és a helyi népi ellenőrzés szervei az elmúlt évben 250, a lakosságot köz­vetlenül érintő kérdést vizs­gáltak. Az akadozó áruellátás, a mesterséges áruhiány, az alacsony színvonalú fogyasz­tói szolgáltatások, a szociális ellátás, és egyre gyakrabban: környezetvédelmi kérdések szerepeltek a bizottságok napi­rendjén. Az ellenőrző szervek csak­nem másfél ezer esetben kez­deményeztek valamilyen in­tézkedést. Ezek közül több mint 200 végződött fegyelmi eljárással, csaknem 80 al­kalommal írtak elő kárté­rítési kötelezettséget, szabály­sértési eljárás alapján 251 bírságot róttak ki. Ezzel per­sze korántsem vettük lajstrom­ba az intézkedések, a felelös- ségrevonások, az eredeti álla­pot visszaállítására tett lépé­sek mindegyikét. A vizsgálatok olyankor is szolgáltatnak tanulságot, ami­kor nem tárnak fel visszaélést, törvénysértést. Az elmúlt évi tapasztalatokból leszűrhető, hogy a vállalatok jó része egyik napról a másik napra ter­mel, azaz nem dolgoztak ki hosszú távú stratégiát, többsé­gük ma is központi utasításo­kat igényel és vár. A monopol- helyzetű vállalatok érdekte­lensége pedig lehetetlenné teszi az egészségei gazdasági és piaci verseny kialakulását. A Bács-Kiskun Megyei Rend­őr-főkapitányság tegnap tartotta meg az 1986. évi munkáját érté­kelő értekezletét, amelyen részt vett Ladvánszky Károly rendőr altábornagy. belügyminiszter- helyettes, Babinyecz Ferenc, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára, valamint az együttműködd állami szervek, fegyveres erők és testületek ve­zetői. Dr. Fehér Géza rendőr vezér­őrnagy, a főkapitányság vezetője értékelte az 1986-ban végzett munkát és meghatározta az idd főbb feladatokat. Ladvánszky Károly miniszterhelyettes elisme­rően szólt a rendőr-főkapitány­ság elmúlt évi tevékenységéről. Ezt követően a belügyminisz­ter-helyettes megtekintette Kis­kunhalason az új körzeti megbí­zotti irodát a Kossuth II. lakó­telepen (képünk), ahol dr. Fehér Géza megköszönte az építők munkáját és Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést adott ál Vígh Ernő tervezőnek, valamint Felezsán József kivitelezőnek. Nem ritka az sem', hogy az ellenőrzők a jogszabályok „fél­remagyarázásával”, tudatos megsértésével találkoznak. A közérdekű bejelentések alapján végzett vizsgálatok többsége továbbra is a lakos­sági ellátást és a fogyasztói érdekvédelmet célozza. Amint például a kecskeméti népi el­lenőrzési bizottság jelenté­sében olvasható, tavaly is kö­zéppontban volt a szolgáltatá­sok hiányossága, s különösen sok a lakóépületekkel kapcso­latos bejelentés, panasz. A népi ellenőrzés szerveze­tei az elmúlt évben is erősöd­tek, gyarapodtak. A kormány elé került elemző jelentésből azonban egyértelműen kide­rül, hogy a korábbiaknál i* nagyobb felelősség hárul a ve­zetőkre, a vállalatokra és a fő­hatóságokra az ellenőrzési munka fejlesztésében. Hiszen nem várható el, hogy csak a népi ellenőrzés szervezetei vé­gezzenek rendszeres, apró- cseprő és társadalmi folyama­tokat is elemző vizsgálatokat L, 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents