Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-21 / 68. szám

1981. március 21. • PETŐFI NÉPE • 9 DR. TÓTH ANTAL FELSZÓLALÁSA Nélkülözhetetlen egy országos szervezet A közvélemény a törvényessé­get elsősorban a bűnözéssel, a bűnüldözéssel hozza kapcsolatba, ezekhez köti. A bűnözésnek az utóbbi években bekövetkezett dinamikus növekedése ellenére hazánk közbiztonságának mi­nősége ma is kiáll,ja a más or­szágokéval való összehasonlítás próbáját, de nem olyan, amilyen­nek szeretnénk. Helyzetünk a ko­rábbihoz képest romlott. A lakosság — féltve személyé­nek és vagyonának biztonságát, aggódva k özbi zto niságunkér t, melyhez, mint az elmúlt évtize­dek megőrzendő eredményéhez ragaszkodik — a rendőrségtől, más bűnüldöző hatóságoktól és az .igazságügyi szervektől hatéko­nyabb fellépést, a bűnözőik, a tár­sadalmi együttélés szabályaival durván, konokul szambehelyez- kedők határozottabb korláto­zását várja. Ez a követelmény indokolt, és ennek igyekszünk is lehetősé­geinkhez képest eleget tenni. A korlátozásinak és az ellenőrzésnek megvannak azonban a jogszabá­lyok által meghatározott keretei és korlátái. A társadalmi fejlődés nálunk is: az állampolgári jogok mind szélesebb érvényesülése, a demokratizmus bővülése, a kor­mányzat résziéiről tanúsítót na­gyobb türelem irányába halad, ami azonban — ezzeil párhuza­mosan — feltételezi a társadalom fokozott védelmét az antiszociá­lis magatartással, ia bűnözők­kel. .szemben. Napjainkban egy új társadalmi jelenség következmény elvei kell szám,címünk. A gazdaság raciona­lizálása a munkaerő ésszerűbb, hatékonyabb foglalkoztatását kö- '' vetőii meg. Ennék következtében a dolgozók egy részének, elsősor­ban az úgynevezett vattaembe- reknek a munkaviszony,át meg­szüntetik, Ezek között lesznek olvan,ok, akik —• mivel a mun­kában nem jártaik élen — nehe­zen tudnak új munkahelyet talál­ni. Sckan bizonyára .nem is akar­nak. Ebbe az utóbbi csoportba tartozók e,gy része tovább növeli a társadalom perifériáján élő lumpen-, csavargó, élősdi elemek számát. Magatartásuk, életvi­telűik rendőri beavatkozást, eljá­rásit igényelhet. Ezt .a feladatot nagy körültekintéssel, szakmai hozzáértéssel, politikai érzékeny­séggel és tisztánlátással, szemé­lyek szerinti differenciálással kell és szabad megoldanunk, úgy, hogy intézkedéseink és eljárá­saink kielégítsék a törvényesség legsz:gorúbb követelményeit, és találkozzanak a lakosság egyet­értésével és igazságérzietével, A tanácsi szerveikkel együtt­működve keressük a megoldás módját. Ügy látszik azonban*, hogy központi támogatás nélkül nem sok eredményt fosunk elér­ni. Többször felvetődött — .mint egyik lehetséges megoldás — a Ezután interpelláció követke­zett. KIRÁLY ZOLTÁN (Csong- rád m., 5. vk.), a Magyar Tele­vízió szegedi stúdiójának szer­kesztő-riportere felidézte, hogy tavaly ősszel nagy közfigyelmet váltott ki a szegedi, úgynevezett hipofízisper. Az ügy tárgyalá­sakor fény derült arra, hogy a gödöllői Humán Oltóanyag Ter­melő és Kutatóintézet emberi hipofíziseket szállít külföldre. Ál­lami engedéllyel, az Egészség- ügyi Minisztérium jóváhagyásá­val devizáért értékesíti az em­beri holttestekből kivett agy­alapi mirigyeket. Ez a gyakorlat — vélekedett az interpelláló kép­viselő — sértheti a személyiségi jogokat. Ezért megkérdezte az egészségügyi minisztert: miként ítéli meg az állami hipofízisér­tékesítést? DR. MEDVE LÄSZLÖ egész­ségügyi miniszter válaszában el­mondta : — Egészségügyi törvényünk lehetővé teszi meghalt személy kórboncolását, továbbá holttest­ből nyert szerv, szövet gyógyke­zelés érdekében történő átülte­tését, kivéve, ha ez ellen valaki még életében tiltakozott. A tör­vény kimondja azt is, hogy holt­testből bármely célra kivett szer­vért, szövetért ellenértéket adni, illetőleg elfogadni nem lehet. A szerv- és a szövetkivétel részle­teit törvényi felhatalmazás alap­ján miniszteri rendelet szabá­lyozza. Ennek megfelelően a Humán Oltóanyag Termelő és Kutatóintézet jogszerűen kapott felhatalmazást arra, hogy a már említett fontos orvosságok biz­tosítása érdekében csereszerző­dést kössön a gyógyszert előál­lító külföldi vállalattal. — Az igazságügyi szervek meg­vizsgálták a szerződést és annak végrehajtását. Véleményük sze­rint az ügylet és lebonyolítása törvényeinknek megfelelő. Az állampolgárok szemályiségvé- delmének növelése érdekében azonban a közeljövőben — az közhasznú munka szervezése. Ennek a legfőbb akadálya az, hogy nincs pénzünk, de úgy vé­lem, hogy a kérdés jogi szabályo­zást is igényel. Javaslom, hogy az illetékes főhatóságok ebből a nézőpontból is foglalkozzanak a prob,lámával. A bűnözésnek, így a bűnmeg­előzésnek is igen sok társadalmi összetevője van. Elsőrendű ten­nivaló hogy a társadalmi élet minden területén a meglévő bű­nözési okokat és a bűnözést elő­segítő körülményeket felszá­moljuk, és megakadályozzuk újak keletkezését. Ez természetesen nagyon bonyolult, nagyon nehéz, történelmi időszakot felölelő feladat, amit csak a társadalom egésze képes megoldani. A bűnözés elleni társadalmi harc fő frontjai a v,árások,ban, községekben, a lakókörzetekben^ az üzemekben vannak. Ezt felis­merve a rendőri szervek az or­szágban több helyen, köztük Bács- Kiskun megyében is, kezdemé­nyeztek a szervezett összefogást. Nem nélkülözhető azonban egy országos szervezet, amely jogsza­bály alapién látná el az orszá­gos irányítás feladatait. A törvényesség érvényesülé­se és a szakszerű, kulturált rend­őri eljárás, intézkedés között szo­ros az összefüggés, az utóbbiak szinte egyik garanciáját jelentik az élöbbinek. Az ügyészi töevényes- sési félüsyelet mes állapításai és tapasztalatom alapján is meg­győződéssel állíthatom, hoev az el tárások, az intézkedéseik döntő többsége megfelel a velük szem­ben támasztható jogi követelmé­nyeknek és kulturáltságnak. A rendőrök egv része azonban nem mindig képes a 'testületen belül megkövetelt és a lakosság által joggal elvárt teljesítményt nyúj­tani. Annak a jogos társadalmi igénynek a kielégítésiére, hogy töhb, jobban képzett és a társa­egészségügyi törvény korszerű­sítése során ■*- az igazságügy-mi­niszterrel együtt javaslatot kí­vánunk tenni olyan kiegészítés­re, hogy a gyógyító célú szövet­kivételt a szervátültetéshez ha­sonló módon törvényi szintű jogszabály szabályozza. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vet­te az egészségügyi miniszter vá­laszát. Ezután dr. SZENTÄGOTHAI JÄNOS akadémikus (országos lista) kérdést intézett dr. Med­ve László egészségügyi minisz­terhez: milyen intézkedést ter­vez a minisztérium az áltudo­mányos' és tudománytalan ta­lálmányok, gyógyszerek és gyó­gyászati eszközök propagálásá­nak megakadályozására. Dr. Medve László hangot adott annak a véleményének, hogy esetenként szakmai féltékeny­ség, az új iránti bizalmatlanság is okoz gondokat. Éppen ezért a minisztérium véleménye az, hogy érdemben kell vizsgálni minden találmányt. Megvalósí­tásuk, bevezetésük folyamatát meg lehet és meg is kell gyorsí­tani, de eközben nem lehet koc­kára tenni az emberek egészsé­gét. Viszont hiba lenne az is, ha az eredményes, új gyógyeljárá- soktól a betegeket fölösleges óvatosságból elzárnánk. REIDL JÄNOS (Somogy m., 5. vk.), a Videoton tabi gyáregysé­gének csoportvezetője az AIDS- xzűrervizsigálaittafl kapcsolatos ter­vekről kérdezett ugyancsak az egészségügyi minisztertől. Dr. Medve Lászió elmondta, hogy a legjobban veszélyeztetett csoportok tagjait kötelező jelleg­gel, szűrő vizsgálatnak vetik alá, s tehetővé teszik, hogy az önként jelentkezők is elvégeztethessék magukon a vizsgálatot. A jelen­legi helyzet azonban nem indo­kolja az általános lakossági szű­rést. Ezután BÄNFFY GYÖRGY (Budapest, 4. vk.), a József Atti­dalmi érintkezés normáinak megfelelő kulturáltsággal in­tézkedő rendőr legyen az utcán, még sokat kell tennünk. Ennek a problémának a megoldásához kérem a tisztelt Országgyűlés és az érintett tárcák megértő támo­gatását. * KOVÁCS LASZLÓNÉ (Buda­pest, 7. vk.), a Meggyfa utcai napköziotthonos óvoda óvónője aggasztónak ítélte, hogy növek­szik a bűncselekmények száma, s egyre több a fiatalkorú bűnel­követő. A család felelősségét hangoztatva feltette a kérdést: vajon elítéljük-e kellően a nem­törődöm szülőket. Sajnos a sza­badidő hasznos eltöltéséről is jobbára csak beszélünk. Mind­addig, amíg gazdaságosabb egy italbolt fenntartása, mint egy ifjúsági klub létrehozása, nem várható, hogy a helyzet megvál­tozzék — tette hozzá. VARGA MIKLÓS (Veszprém m. 10. vk.), az ajkai Bródy Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igazgatója el­mondotta: statisztikai adatok bizonyítják, hogy az állami gon­dozottak körében erőteljesen nő a bűnözés. Ezért szükség lenne a gyermekvédelmi intézmény- rendszer felülvizsgálatára, kor­szerűsítésére. Az intézeti elhe­lyezéssel szemben jó megoldás­nak kínálkozik a nevelőszülői hálózat bővítése. Mivel a két beszámoló együt­tes vitájához több hozzászóló nem jelentkezett, elsőként a Legfelsőbb Bíróság elnöke él­hetett a válaszadás jogával. Dr. Szilbereky Jenő köszönetét mon­dott a vita résztvevőinek, s utal­va az elhangzottakra, a többi között arról szólt: a közvéle­ményben néha felmerül, hogy nem elég szigorú az ítélkezés, határozottabban kell fellépni, többet kell tenni a törvényes rendért. Ezt részben el lehet fo­gadni, ugyanakkor a bűncse­lekmények megítéléséhez a té­nyek teljes ismerete, a cselek­mény alapos mérlegelése, tár­sadalmi veszélyességének tisz­tázása szükséges. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomá­sul vette. A legfőbb ügyész beszámolójá­val kapcsolatos észrevételekre dr. Szíjártó Károly válaszolt. Hang­súlyozta: a képviselők árnyal­tan megfogalmazott, kritikai elemeket is tartalmazó javasla­tait a Legfőbb Ügyészség feldol­gozza, s további munkájában hasznosítja. Az Országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját, s a kép­viselők kérdéseire adott vála­szát jóváhagyólag tudomásul vette. Iá Színház színiművésze megkér­dezte a művelődési minisztert: felmerült-e ammalk lehetősége, hogy az építendő Nemzeti Szín­ház nagyszabású terveit átdolgoz­zák. az új színház esetleg szeré­nyebb .megjelenésű legyen, s ezál­tal megvalósítása, is elérhetőbb közelségbe kerüljön? Köpeczi Béla, válaszában egyet­értett a képviselő azon javas illatá­val, amely a költségek mérséklé­sét szorgalmazta. Ez annál is in­kább ind,okolt, mert ma, a szeré­nyebb kivitelű elképzelés megva­lósít ás,a is eltérni a hárommá Fi árd forintot — hangsúlyozta. Beje­lentette. hagy a költségek csök­kentésének lehetőségét megvizs­gálják. s az eredményről tájé­koztatják az Országgyűlést. HORN PÉTER (Somogy m., 1. vk.), a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem kaposvári állatte­nyésztési karának főigazgatója az építésügyi és városfejlesztési mi­niszterhez intézett kérdést: ter- vez-e a tárca a pameiszerkezettel ! épült lakások felpenészesedésé- niek kijavítására, a jelenség meg­szüntetésére központi intézke­déseket. Somogyi László válaszában ki­fejtette: ,q. mintegy régymilIMó la­kás közül tavaly 4.700 otthon la­kói panaszkodtak a penészesedéi - re. Ezeknek is csak 60 százaléka énük paneles szerkezettel. A szá­mokból kiderül, hogy a penészes lakások aránya ezrelékben is a’i’g fejezhető ki. Ez természetesen mm nyugtatja meg az érintette­ket. A penészes lakások közül ed­dig 2700-at kijavítottak. Ezekből 250 ismételten penészes lett. A hibák gyorsított ütemű kijavítását' feladatának tekinti a saalkminrsz- tértuim — mondotta Somogyi László. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelyen Sarlós Ist­ván, Cservenka Ferencné és Pé­ter János felváltva elnökölt — be­fejeződött INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉSEK Munkások őrködnek a közrend és közbiztonság felett Szemelvények a Tanácsköztársaság történetéből Mindenkihez! című plakátok szerte az or­szágban. Vörös lobogók alatt gyülekezik em­berek sokasága. A szónokok lelkes beszéde­ket mondanak, papír nélkül. Nagy a figye­lem. Ilyen még nem volt! Munkáshatalom! Vége a népnyúzásnak! Új világ készül! Egy máig tartó folyamat új szakasza kezdődik. Üj arcok, új igék, helyrebillenő lelkiismeret... 1919. március 21. Sok gondolatot vetettek papírra akkor és azóta is. Kimeríthetetlen kincsesbányába enged bennün­ket az emlékezet, ha csupán a mai Bács-Kiskun te­rületén akkor megjelent lapokat olvassuk: Kecske­méti Polgár; Magyar Alföld; Félegyházi Proletár; a Tiszántúli Proletárok Lapja; Halasi Munkás; Ha­lasi Vörös Űjság; Kalocsai Néplap; A Proletár (Ka­locsa); Kiskőrös és Járása; Jánoshalmi Vörös Üj- ság. 1919 júliusától Jánoshalmi Űjság. Kapjon, helyet néhány szemelvény az akkori idők újságaiból, dokumentumokból. Részt kérnek a hatalomból Kecskeméten elég későn és nehezen indult meg a szocialista mozgalom, aminek oka a lakosság ösz- szetételében, és az álmos közéletben rejlett, amely mozdulatlan volt minden új és nemesebb törekvés­sel szemben és a gyümölcs minél jobb értékesítését tekintette az emberi kultúra legmagasztosabb esz­ményének. A huszadik század elejéig nem is volt semmiféle munkásmozgalom Kecskeméten, A mun­kásság önképzőkörökbe tömörült. (Magyar Alföld, 1919. május 1.). — Szociáldemokraták a városi tanácsban. A Mun­kástanács elhatározta, hogy addig is, amíg a nép­tanács törvényesen megalakul, a városi tanácsba háromtagú ellenőrző bizottságot delegál, amelynek tagjai: Bódy János, Vincze Lajos és Simon István. A városi tanács elfogadta a delegálást, úgy azon­ban, hogy egyidejűleg azonnal értesítették a pol­gári pártokat, hogy ők is delegáljanak 3 tagot. (Kecs­keméti Napló, 1919. január 31.). — Meghatalmazom Gelgor Iszalyt, a kecskeméti orosz vörös nemzetközi bizottság titkárát, hogy szolgálati ügyben Budapestre, a hadügyi népbiztos­ság és az orosz nemzetközi missióhoz utazhasson fel. (1919. június 10.). Pecséthely: Kecskeméti Egye­sített Földszegény Munkás és Katonatanács. Ha­sonló megbízás teljesítésére kapott meghatalma­zást Talalay József is. — Jegyzőkönyv. Felvétetett 1919. július hó 11-én a közellátási hivatalban megtartott értekezleten, amelyen résztvettek az intézőbizottság részéről Sza­bó Lajos és József, Hajma, Lugossy, Safrankó, Vil­lám és Serényi tagok. Ebből a jegyzőkönyvből de­rül ki, hogy a város lakossága 115 000, ebből a bel­területi lakos 65 000, s a mostanában itt tartózkodó katonaság létszáma 11 000 fő. — Kecskemét th. város Iskola tanszéke! Mély tisz­telettel jelentjük, hogy a pusztai tanító kar folyó hó 17-én tartott értekezletén egyhangúlag kimond­ta. hogy megalakítja a Kecskeméti Pusztai Nevelő Munkások Szakszervezetét. (1918. december 19.). Aláírás: Zsigmond Ferenc Szakszerv, elnök, Faragó Mihály bizalmi férfi. Bámulatos volt Tormássy István m. kir. rendőrtanácsos jelenté­se a magyarországi bolsevizmus történetében ala­pul szolgáló kecskeméti vonatkozású adatokról. (1919. december.). ... amidőn 1919. március 22-én a proletárdikta­túra városunk kapuin bekopogtat, már úgyszólván be van fejezve Kecskeméten. A szociáldemokrácia által előre elkészített keretek rendben állnak, a ke­retekbe való beilleszkedés, elhelyezkedés munkája van hátra még csupán. — Felfegyverzett munkások őrködnek a közrend és közbiztonság felett. A proletárdiktatúra a hű, megbízható munkás elemet felfegyverzi, azokat dí­jazza, s belőlük munkásszázadokat és zászlóaljakat alakít. — A forradalmi átalakulás Kecskemét városában a legnagyobb rendben ment végbe. — Érdekességében páratlan a Direktórium ama ténye is, amely szerint 1919. március 30. napján, vasárnap délelőtt lefoglaltatja a cukrászdákban lé­vő süteménykészleteket, s másnap kiosztogatja az iskolákban a proletárgyermekek között. — Megállapítható, hogy a bizottság tagjainak a proletár diktatúra és a bolsevizmus szellemében való munkája, e proletár közigazgatási szerv kebe­lében is a iegtevékenyebben folyt. Elismerendő, hogv sok végtelenül fontos ügy. tervezet, javaslat fordult meg és tárgyaltatott hatáskörben, amelyek ma mind megvalósíthatók lettek volná, Kecskemét város nem nélkülözne ma oly sok, égetően szüksé­ges népjóléti intézményt. — Bámulatos volt ama gyorsaság, amellyel őr­mester létére (Szakovics városparancsnokról van szó) vezető hatalmába magát beleélni tudta. Szi­gorú. hatalmát éreztető és azt féltő bolsevista jel­lem volt. szervezőképessége, leleményessége pedig elsőrangú. Szegeden készülődnek Az Országos Forradalmi Kormányzótanács Bács- Kiskun megye mai területére vonatkozó intézke­déseiből. — A hitoktatás megszüntetését a Tanácsköztár­saság nem rendelte el. Az iskolákat államosították. — Kun Béla külügyi népbiztos magánértesülése alapján ismerteti a galíciai helyzetet. 1919 már­ciusában az orosz Vörös Hadsereg 150—200 kilomé­terre közelítette meg Magyarország határait. J. J. Vacetisz. az orosz hadsereg főparancsnoka március 25-én utasította az ukrán Vörös Hadsereg főpa­rancsnokát. kezdjen hadműveleteket a Magyaror­szági Tanácsköztársaság csapataival való kapcsola­tok megteremtése érdekében. — Teljes mértékben támogatom azt az indítványt, hogy a kormányzótanács tagjai minél gyakrabban t 59. u«x> •W" INGYEN 17 v'iájj prolítirjaí « ,, , Ti SZÁNTUL! PROLETÁROK LAPjA , *«*><*»< ■■—— ............ * <«>i**« i (í‘3~~7~rrrT ~ ^akarat j VftSirSjfAü Mt^elaiikliiskuiriáejtyhA'/to atorü NÉP ER ö tqaprtl Otääwn. fegyg» Máin üra 20 (illír. Munkások! Elvtarsaki Mul.tssuk BMff a hur/si'iWi.iüak. hngj m»r<: ■: mriíiiiuííilii- i i'U a tnilv'jy (nfáiüt Elvtarsak, ki az uícara í 29-en, vasarnap nagy tüntető felvonulást larltmk. A s/alemrvezMi'k iléMóu !<* Arakor n lanitn- k'A-rzi « Imi J.I.MMVH,.* Iliin f, • ..mi.«- a ! A,a III -/ inuk i'nisjn Az «**!»#v«M Munkások, efviársaki Fel az ellenforradalom ellen! Mindenki olt legyen! A «•* <s rftHiU-sh­i _ grsssm—rrrrnnry.: 'mrrssrrrrrrrmmr-- — ­V Munkasianacs a ék tatura n.-.:;/:- (érlelheíeiien alkairaazasaeft : v !v Zíkii t* sew**«* i»#««****** mgtixtítok bU! í i * * • .1 Vi .al:: »r*?-** «'•»RtaL*«*. ««'»A * f*«'***-»*",*- v'V: •< < .. SÄS íiSf ■k « K*í& * -■*'? «'*•••>« ■< - r'- b->>».*< •» ■ -2 • A!>V ­\ iik fymi VwkMxw« m- ■■ rfí. >:«:<>•>,* w rá ;.-&>*>&«*«•: >>■■■ ' , , .»I,*»».. <■></ tüjW » i-iiUtM» * tiMtx: fc *> ck*t '•'>?'*< i-Aví W* ............. . ‘ • twMk * «'*•**•«• Mw*-«*«*'* «*. menjenek vidékre. Magam Kecskeméten voltam, aminek nagy eredménye volt. Itt a katonáknál ma­gasabb zsoldot állapítottak meg. De helyes rende­letet is adtak ki, mint Kecskeméten a föld meg­munkálására vonatkozó rendeletet. Oroszországban is voltak ilyen bajok. (1919. március 27.). — Böhm: Elég tekintélyes csapateltolás van Sze­geden, ahol tizenötezer katona áll. Szőregen ötezer francia van. A szerbek bizonyos pontokat erősen megszállottak. Kétszázhatvan ágyújuk van a Du­na—Tisza között. Hadianyaggal nem vagyunk kellően ellátva. (1919. április 6.). — Böhm: Elintéztük, hogy a nemzetközi ezredet elküldjük a demarkációs vonalra. Kecskeméten vol­tam tegnap. Ott vannak a Szegedről elmenekült katonák. Beléptek a magyar Vörös Hadseregbe. — Kun: ... azért az ellenforradalom egyre erő­södik. A tanácsválasztásokkal kapcsolatban több helyen voltak ellenforradalmi megmozdulások, így ...Kalocsán. ■ na* • - Jí / Landler: A sükösdi l50 paraszttól én jobban fé­lek, mint az egész magyar burzsoáziától. (Sükösd akkor a kiskőrösi járáshoz tartozott, ahonnan elé­gedetlenségről érkezett hír. (1919. április 11.). — Dovcsák: A tömegekben nincs meg a hangu­lat, hogy a háborút folytassák. (1919. április 26.). — Lusztig Arnold nyomdász a KMP megalaku­lása után a II. kerületi pártszervezet egyik vezető­je, a budapesti munkástanács tagja, a kiskunfélegy­házi járás politikai megbízottja. — Szántó: Hadseregünk május 2. óta jóformán megduplázódott és napról napra jobban konszoli­dálódik, úgyhogy olyan elsőrangú kiváló hadsereT günk lesz, mint amilyen — Oroszországot kivéve — Európában nincs. A munícióval, fegyverrel való ellátás is egyre javul. (1919. május 17.). — A Kiskunhalasról származó Garbai Sándor el­nök előterjeszti a bajai tisztviselők kérelmét, illet­ményeik folyósítása dolgában. (1919. június 7.). — Géderlak. A kormányzótanács felhívja Sza­muely Tibort, hogy tegyen az ottani helyzetről je­lentést, valamint a kalocsai ellenforradalom leküz­déséről is. Optimisták Sinkó Ervin, 1919 május első napjaitól Kecske­mét város parancsnoka, majd kormányzótanácsi megbízott, az Optimisták című regény hervadha­tatlan érdemű szerzője szinte megszámlálhatatlan sokaságú rendelkezést adott ki. (E sorok közreadója 1965 májusában találkozott Üj vidéken Sinkóval. A holnapok kötelessége a tőle hallott gondolatokat megvalósítani.) — Vörösőrségbeli politikai megbízott azonnal le­tartóztatandó és őrizetve veendő. Letartóztatását a munkásszázad eszközölje. (1919. május 4.). — Postafőnökség. Elrendelem, hogy lakásomba május 5-én reggel egy telefont felszerelni szíves­kedjék. Lakásom: Lenin utca, Népbank palota, II. em. 4. sz. (1919. május 4.). — Építési Direktóriumnak! Miután az Űjkollé- gium helyiségeit és dísztermét a beszállásolt kato­naság megrongálta és bepiszkította, kérem sürgő­sen intézkedni, hogy kellő rendbehozás után az in­tézet tanítás céljaira rendelkezésre álljon. 1919, május 5.). — Meghatalmazon dr. Csereklyei Gyula elvtár­sat, hogy Budapesten a földművelésügyi és belügyi népbiztosságnál kékkő ügyben tárgyalásokat foly­tasson. (1919. május 5.). — A városparancsnok az állatorvosok szakszer­vezetének megalakítása végett 1919. május 11-én a* állatorvosi hivatal helyiségeiben (városháza) gyű­lés megtartását engedélyezi. (1919. május 4.). — A közművelődési ágazatok élére beosztott szak­előadók a következő reszortokat intézik. 1.) Alsó­fokú oktatás: Gonda Jenő. 2.) Közép- és felsőfokú oktatás: Havas József. 3.) Színház, mozi, könyvtár, múzeum, művésztelep: Tóth László. (1919. május 4.). — Közélelmezési Hivatal főnökség. Alulírott vá­rosparancsnokság felkérem az alanti hivatalt, hogy Sz, Kovács Ferenc h. osztályvezetőt mint aki az ipari termelőtanács részéről főzelék, hús és barom­fi árúsítása és kivitele rendezése céljából egy szű- kebb körű bizottságba delegáltatott, további intéz­kedésig szabadságolni szíveskedjék. (1919. május 13.) — Berger Miklós elvtársnak. Kinevezem az elv­társat titkárommá, a városparancsnokság hivatalai­nak vezetésével megbízom. Fizetését május 1-től 750,— koronában állapítom meg. (1919. május 19.). VT. D.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents