Petőfi Népe, 1987. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-18 / 65. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország terflleténe ms estig: Eleinte esek időnként, később erősen megnövekszik a felhőzet Nap* közben várható kisebb havazás, illetve nyugaton lehet eső Is. Sok* felé megélénkül, néhol erős lesz az északnyugati, majd nyugati ■zél. A legmagasabb nappali bőmérséklet 1 és C fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NEPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII, évf. 65. szám Árai 1,80 Ft 198T. március 18. szerda Olcsó ablakok Kiskunhalasról • A Halasi Faipari Vállalat az elmúlt évben csaknem száznyolcvan­ezer terméket gyártott, ennek több mint nyolcvan százalékát az abla­kok alkották. Ezek az ablakok megfelelnek a legújabb hőszigetelési szabványoknak és előírásoknak is. Ennek ellenére más hasonló típu­sú ahlakoknál lényegesen (harmadával, felével) olcsóbbak. Gyártmá­nyaik hét százalékát a vállalat területén levő saját mintaboltjukban értékesítik, a többit pedig az ország hétszáz tüzép-telepével való kap­csolatuk révén. (Méhesi Éva felvétele) Szűrös Mátyás washingtoni tárgyalásai Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascellnek, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elnökének meghívására tesz lá­togatást az Egyesült Államok­ban. Washingtonban megbeszé­lést folytatott Christopher Dodd szenátorral, a szenátus külügyi bizottságának tagjával. A meg­beszélésen elsősorban nemzetkö­zi kérdésekről volt szó. Szűrös Mátyás találkozott Paul Freedenberg kereskedelemügyi miniszterhelyettessel, akivel egye­bek között a gazdasági, kereske­delmi és technológiai együttmű­ködés fejlesztésének lehetősé­geiről folytatott eszmecserét. Lá­togatást tett az Aspen intézet­ben is, ahol Dick Clark volt sze­nátor tájékoztatta az intézet kutatási tevékenységéről, egye­bek között a vezetőképzésről. A megbeszéléseken részt vett dr. Házi Vencel, Magyarország washingtoni nagykövete. Szűrös Mátyás hétfőn találko­zott a washingtoni magyar koló­nia tagjaival és tájékoztatta őket az időszerű hazai és nemzetközi eseményekről. Csak jobb összefogással javíthatunk helyzetünkön Interjú Romany Pállal, a megyei pártbizottság első titkárával (3. oldal) Honismeret — helytörténet (4. oldal) Az Ikarus bízik a halasiakban (5. oldal) BÁJAI RÉSZVÉTELLEL Közös vállalat gyapjúholmik exportjára Jobbat, divatosabbat — nagyobb haszonnal Hat gyapjúipari vállalat: a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár, a Magyar Posztógyár, az Újpesti Gyapjúszövőgyár, a Bajai Finomposztó Vállalat és a Győri Richards Fi­nomposztógyár, valamint a Hungarotex Külkeres­kedelmi Vállalat megállapodott abban, hogy rövi­desen közös vállalatot hoz létre a gyapjúipari ter­mékek exportjának fellendítésére. Az utóbbi időben a magyar gyapjúipari cikkek iránt csökkent az érdeklődés; a vállalatok nem tud­nak gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a kül­földi vevők igényeihez, és nem kínálnak minden szempontból piacképes méterárut a hazai kötő- és konfekcióipar számára sem. Gondot okoz az is, hogy a szakágazathoz tartozó vállalatok tevékeny­sége nem eléggé gazdaságos, egymás közötti kap­csolatuk sem megfelelő. Ezen a helyzeten kívánnak alapvetően változtatni a közös érdekeltség alapján működő külkereskedelmi társulás létrehozásával. A gazdálkodás megjavítására hazai és külföldi szakemberek bevonásával az Ipari Minisztérium és a hat gyapjúipari vállalat máris megkezdte a rész­letes vizsgálatot. Ennek keretében a jelenleg gyár­tott termékeket korszerűség, divatosság, minőségés ár szempontjából elemzik. A feltáró munka célja, hogy kiválasszák azokat a cikkeket, amelyeknek gyártását meg kell szüntetni, mert gazdaságtalan, illetve amelyeknek előállítását lényegesen bővíteni kell, mert keresettek a külpiacon. Az eddigi tapasz­talatok máris azt mutatják, hogy a termékszerke­zet gyorsabb és rugalmasabb változtatására van szükség, bővíteni kell főként a kártoltgyapjú-ter- mékek minta- és színválasztékát. A vizsgálat meg­állapítása szerint a jelenleginél 10—30 százalékkal magasabb ár érhető el, ha a vevők kiszolgálása ja­vul, mert a szállítási határidők pontos betartása, a termékek megfelelő, minőségvédő csomagolása ma már az árban is jelentkezik, s e területen a magyar iparvállalatoknak bőven akad még tennivalójuk. A vizsgálat rámutat arra is: bizonyos tevékenységek koncentrálása a gyapjúiparban is a gyártási költ­ségek csökkentését eredményezi. Korábban a gyap­júmosás és -fésülés három vállalatnál történt, e te­vékenységet a Magyar Posztógyár most megszün­teti, és ezt a munkát a Richards Finomposztógyár korszerűsített és kibővített részlegében végzik a jö­vőben — immár gazdaságosan. A külkereskedelmi társulásban való részvétel a magyar iparvállalatok számára azért is nagy ha­szonnal jár majd, mert így közvetlen kapcsolatot alakíthatnak ki a külpiaci partnereikkel. A piacon való együttes fellépés eredményeként megszünte­tik a párhuzamos termeléseket és gyorsabban rea­gálnak a mindenkori divatirányzatokra. Ezáltal pe­dig a hazai kötő és konfekcionáló iparvállalatok is értékesebb, divatosabb alapanyaghoz jutnak. Nemzetiségi kiállítás, emléktábla- avatások Megemlékezések a bunyevác-horvátok letelepedésének 300. évfordulójáról A bunyevác-horvátok letelepe­désének 300. évfordulójára em­lékeznek ezekben a hetekben a megye valamennyi e nemzetiség­lakta településén. A jubileumi rendezvénysorozat egyik legszín­vonalasabb ünnepsége volt a ba­jai József Attila Művelődési Köz­pontban megrendezett folklór- műsor, amelyen a Fáklya nem­zetiségi néptáncegyüttes lépett fel. A szakszervezeti művelődési házban néprajzkiállítást nyi­tott meg dr. Karagity Mihály, a Magyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének mun­katársa. A bunyevác népviselet tekinté­lyes részt képvisel a Türr István Múzeum néprajzi gyűjteményé­ben. Ennek az anyagnak a leg­szebb és a legjellemzőbb darab­jai láthatók most, továbbá házi­lag készült szőttesek. Igen jel­lemzőek a délszláv kulturális ha­gyományra a gyapjúszőttes kö­tények (pregacsa) és az arannyal díszített, hímzett pruszlikok és főkötők. Ez a díszes „kapica” A Fáklya együttes fellépése nagy siker volt. csak a menyegző után illette meg az asszonyokat. Külön szek­rényben vannak a balkáni ere­detre utaló vékony, áttetsző pa­mutszőttesek. Ritkaság az 1802- es évszámmal jelölt festett láda is, amelyben a szegényebb lányok vitték a hozományukat: a ruhát, az ágyneműt. A szépen rendezett anyag — Szcjka Emese népraj­zos muzeológus munkája — e hé­ten tekinthető meg. Az évforduló tiszteletére min­den bunyevácok lakta települé­sen emléktáblát avatnak, így leg­közelebb e hó 20-án Felsőszent- ivánon, 27-én pedig Vaskúton. Baján a József Attila Művelődé­si Központ és a Hazafias Nép­front alsóvárosi köre a kis csl- taonica helyiségben ismeretter­jesztő előadássorozatot rendez. G. Z. A szakma magasiskolája Nemzetközi tapasztalatcsere a libamájtermelésről Kecskeméten • A kecskeméti BOV a libamáj egy részét feldolgozva értékesíti. Fel­vételünkön: Kői Miklós né és Kiss Erzsébet libamájkrémet dobozoL (Tóth Sándor felvétele) A libanevelésnek, -hizlalásnak a jó minőségű máj előállításának több évszázados hagyományai vannak hazánkban. Már a két világháború között is a libamáj volt egyik legjelentősebb export­cikkünk, amelynek külpiaci ér­tékesítése 1938-ban meghaladta az 500 tonnát. Ez a mennyiség azóta megkétszereződött. Joggal vagyunk tehát büszkék „ebbéli tudományunkra” — mégis, van mit tanulnunk, sőt, kell is ta­nulnunk. ha meg akarjuk tar­tani pozíciónkat. Annál inkább helyéin való az az óhaj, amiről dr. Tobak István, a Kecskemé­ti Baromfifeldolgozó Vállalat vezérigazgatója beszélt tegnap, a libamáj termelés időszerű kér­déseivel foglalkozó tanácskozá­son. A rendező Kecskeméti Lúd- termelési Rendszer — amelynek gesztora a kecskeméti vállalat — ugyanis azt tervezi: ezentúl rendszeresen, évenként szervez­nek a tegnapihoz hasonló talál­kozót a libanevelésben, -hiz­lalásban. májtermelésben érde­keltek részvételével. A tegnapi tanácskozáson nem csak a szakma legjobb hazai is­merői tartottak előadásokat: el­fogadták a meghívást a magyar libamáj legtekintélyesebb im­portőrei, illetve a libahizlalás, -tenyésztés egyik jeles francia mestere, Alain Germain úr. A tanácskozáson dr. Tobak István vezérigazgató egyebek között elmondta: hazánkban a Duna—Tisza , köze a libahizlalás meghatározó tájegysége. Itt kedvezőek e tevékenységhez a természeti adottságok, de nem kevésbé lényeges tényező az itt élők hozzáértése, szorgalma. Bizonyítja ezt, hogy a vállalat az országban megtermelt liba­májnak mintegy a negyedét dol­gozza fel. A libamáj értékes, de kényes termék, a termelés min­den fázisában nagy szakértelmet, odafigyelést igényel. Dr. Bögre János, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem taná­ra előadásában így jellemezte ezt a tevékenységet: a szakma magasiskolája. Sokan vállalkoz­nak rá — a jó jövedelem remé­nyében —, de csak kevesekből válik igazán jó libatömő. Tudni kell, mi minden befolyásolja a máj minőségét: a liba fajtája, a tömési technológia, a tömő hoz­záértése, a liba kora, egészségi állapota, és a takarmánykiegé­szítők milyensége. A leginkább megfelelő fajta megválasztására, a legalkalma­sabb tartási, tenyésztési, tömési technológia kidolgozására a Kecskeméti Lúdtermelési Rend­szer is sok energiát fordított, az eredmények végül a helyes dön­tést igazolják. Minderről Arató Sándor, a gesztorvállalait ke­reskedelmi igazgatója beszélt. A kecskeméti rendszer az országo­sat messze meghaladó eredmé­nyeket ér el már évek óta a li­bamáj előállításában. Ami nem jelenti azt, hogy az eredmények nem lehetnének en­nél is jobbak. Ha például az ál­lategészségügyi kérdésekre job­ban odafigyelnénk. Egyebek kö­zött ez derült ki dr. Kovács Gyu­la, a Bács-Kiskun Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás igazgató főorvo­sának előadásából. Kevesebb lenne az egyik jellegzetes sérü­lés, a nyelőcsőrepedés, ha a li­bát fokozotosan készítenék elő a tömésre. Franciaországban ezt a módszert alkalmazzák, emel­lett nagy kímélettel, odafigyelés­sel végzik a „műveletet”. Ger­main úr egy kérdésre válaszol­va elmondta, hogy gazdaságá­ban tömés okozta nyelőcsőre­pedés még nem fordult elő. Ugyanígy ismeretlen számuk­ra a baromfikolera. Sok múlik azon, mennyire kí­méletes a szállítás —, folytatta dr. Kovács Gyula —, nem kevés bevérzett máj tanúsítja ezt. Is­mét franciaországi tapasztalat­ra hivatkozott: miként Germain úr gazdaságában is, sok helyen együtt van a libahizlalás és • -vágás, így nem kell az állatol szállítani. Mindehhez meg lehet teremteni az ideális egészségügyi feltételeket. , Számtalan gyakorlati és elmé­leti kérdésről esett szó a tegna­pi tanácskozáson az előadások­ban és a francia vendégekkel ki­alakult párbeszéd során. Mindez a termelési rendszer szakembe­reinek meggyőződését igazolja, miszerint szükség van az ilyen és hasonló jellegű tapasztalat- cserére, találkozóra. A. M. Másik munkapadnál Pezsdítőnek tartottam az MMG Automatika Művek kecskeméti gyára 2. számú pártalapszervezetének vezető­ségi beszámolóján elhang­zott hozzászólásokat. Ezek egytől egyig arról tanúskod­tak: az alapszervezet kommu­nistái, dolgozótársaikért és a gyárért példásan részt vállal­nak a termelés és a hatékony­ság növeléséért sürgető felada­tokból. Dolgukat megköny- nyíti, hogy közülük többet a ■pártmunkában, úgy mint szak- szervezeti bizalmit, más tiszt­ségviselőt, eleven kapcsolat fűz társaihoz a munkapadok­nál. Ismerik egymást. Tudják, ki mire képes, ki mit és meny­nyit bír elvégezni abból a munkából, ' amit az egyes üzemrészek kollektívájától várnak. Így nem volt nehéz elfogadtatni velük azt sem: közös érdekük, hogy 1987-ben is mindenki ott dolgozzék, ahol a legnagyobb szükség van rá. Az ,is’ nem szószaporítás az előző mondatban. A termelés­hez alkalmazkodó munkaerő- átcsoportosítás tudniillik ko­rántsem új módszer az MMG- nél a dolgozók hatékonyabb foglalkoztatásáért. Évenként körülbelül ötvenen váltanak, térnek át egyik munkafolya­matról a másikra. Közülük többen önként vállalják. Mint­egy próbára teszik képessé­güket valamilyen más, újszerű feladattal, hiszen az üzemi fó­rumokon hallottak róla, hogy a gyárnak az idén van és lesz bőven termelnivalója. Ilyen újszerű feladat a feb­ruár végén kezdett kávéőrlő­gyártás. Jóllehet nem ale ilyen és hasonló termékek reprezen­tálják leginkább az itteni mun­kát, ennél jóval különb és ér­tékesebb berendezéseket ex­portálnak, mégsem volt ha­szontalan a piac őket is serkentő folyamából a kisebb „halat”, az Aroma kávéőrlő gyártására szóló megrende- lést „kifogni”. Így ma már Fülöpszállásról bejáró asz- szonyok és mások, kecskemé­tiekkel együtt szerelik az Aro­mát, napról napra javuló tel­jesítménnyel. Nekik való a kézügyessséget kívánó for­górész-, kábel- és kapcsolósze­relés, hogy csak néhányat em­lítsünk a többféle műveletből. S bár még egy hónapja sincs, hogy ennek a terméknek a ké­szítésével foglalkoznak, az­óta megduplázták termelésü­ket. A több éve vagy évtizedek óta megszokott munkahelyi környezetét természetesen sen­ki sem adja fel könnyen. Am, ha valakinek az egyik műhely­ből át kell mennie a másikba, az egyik szerelőasztalt fel kell cserélnie a másikkal, nem dől össze a világ. Mindenhol dol­gozótársakat talál, akikre szá­míthat az új munkafogások megtanulásában, s akik nem a jövevényt, hanem az együtte­sen végzett munka résztvevő­jét látják benne. S hogy mi­lyen fogadtatásra talál? Az nagymértékben múlik az üze­mi közösségben és kiváltképp a jelen — gazdasági élénkítő — változásaiért tenni kész kom­munistákon. A párt gazdaság- politikájának üzemi szintű képviseletével és az átcsopor­tosított dolgozók beilleszke­désének segítésével szolgál­hatják ma legfőképp a mun­kahelyi közösséget. A hatékony foglalkozta­tás és annak gyümölcsöző ha­tása a termelésre, nélkülözhe­tetlen a gazdasági előrehala­dásban. Ez alól nem kivétel egyetlen termelőüzem sem. Az eddigieknél nagyobb hatá­rozottságra és hatásosabb in­tézkedésekre van szükség ah­hoz, hogy nemcsak az MMG- ben, de másutt is, valóban mindenkit ott foglalkoztas­sanak, ahol munkájával a leg­több hasznot hozza a társada­lomnak. Kohl Antal KÉSNEK A PRÍMŐRÖK • Jászszentlászló határában állnak fóliasátrak. Fólia alól, szerződéssel A Ki skiun félegy.házi Integrál Afész sokféle mezőgazdasági ter­mék — nyúl, igatomb, baromfi, méz, zöldség és gyümölcs felwá- sárlásávail foglalkozik. Tavaly a szövetkezet árbevétele több mint 58 millió forint volt, ami­hez a baromfiágazat! árbevétel la társult, mintegy 150 millió forint­tal. Erre az évre az előbbinek csu­pán háromnegyed részét terve­zik, mivel a toülfelvá&árlást egy (Folytatás a 2. oldalon.) *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents