Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-13 / 37. szám
1987. február 13. • PETŐFI NÉPE • 3 ÖT ÉS FÉL MILLIÓS TÁRSADALMI MUNKA Falugyűlés Érsekcsanádon Igent mond-e a falu lakossága a beszámolóra? Mi a véleményük az érsekcsanádiaknak: jól sáfárkodtak-e a közösség vagyonával? Ezek a kérdések foglalkoztatták Sándor Tibor- nét, az érsekcsanádi tanács, és dr. Vörös Jánost, a népfront elnökét. Kissé korábban érkeztem és láttam, hogy a művelődési ház nagytermében minden szék gazdára talált. Nem jöttek volna el ilyen szép számban, ha nem tudják, hogy itt közös dolgaikról döntenek és a vezetők mindenki véleményére számítanak. Sándor Tibomé alaposain felkészült, beszámolójában minden lényeges kérdésit érintett. Megtudtuk, hogy a lakosság létszáma egy év alatt hetvenöttel növekedett: negyvennégy kisgyermek született és mintegy hatvanén költöztek a községbe. Néhány év alatt háromszázzal növekedett a falu lélekszámú, Így a lakosok száma 2567. A dolgozók több mint fele Bajára, vagy máshová jár munkába. Jól esett hallani, hogy a közlekedésre nem volt panasz, Még most, a téli Időszakban is viszonylag zöfekenömente. sen hozták-vitték az utasokat a Kunság Volán autóbuszai, Az elmúlt év legnagyobb beruházása 2340 méternyi szilárd útburkolat megépítése volt. A költségek felét a lakosság, felét pedig megosztva a helyi és a megyei tanács, illetve a Búzaika- lász Termelőszövetkezet fedezte. Sokat tettek a környezet szépítéséért: segített az erdőgazdaság és a Báes-Kisikuin Megyei Er- döfelüigyeiőség. s a tanács is hozzájárult a fásításhoz. A lakosság a társadalmi munkában példamutatóan részt vett, nem kevesebb, minit 5 millió 400 ezer forint értékben gondozták a házak előtti kerteket, virágokat, ültettek, metszették a fáikat, rendezték a terepet. A szülőik magúik betonozták ki a napközi udvarát. Az elnöki beszámoló után jó néhány hozzászólás, javaslat hangzott el. Csekő László azért emelt szót, hogy az újonnan elkészült, de nagy terhelésre alkalmatlan kövesutat ne használ- jiák a hatalmas szállítójárművek, Horti János köszönetét mondott azért, hogy a téesz és a tanács mindenütt eltaikarította a havat. Berger József azon a véleményen volt, hogy a jót Is el kell mondani.. Javasolta, hogy a falugyűlés fejezze ki köszönetét a termelőszövetkezetnek a-z útépítést segítő sok gépírnunkáér.t és a hó eltakarításáért. Felvetette, hogy az energiával jobban kell takarékoskodni, még akikor is, ha a világosban égő utcai villanyok nem a község költségvetését terhelik: minden pazarlás az egész közösség kára. Szabó Győző megszívlelendő javaslatai az élet jó néhány területét érintették: a javuló bolti, ellátásról elismerően szólt, de nem így az új utakon vadul motorozó gyerekekről: óvni kell a fiatalokat, ‘akite a veszélyekkel még nincsenek tisztában. Ezért javasolta, hogy a községi mellék- utakra kerüljön 40 kilométeres sebességkorlátozó tábla. Elmondta még, hogy jó szolgálatot tenne egy hirdetőtábla a falu központjában. Példaként említette, hogy eddig nem is sejtette: a községben negyvenhat kisiparos van. Erős kritikával illette az egészségügyi ellátást, egyebek között azt, hogy szombaton és vasárnap nincs orvos. Feltétlenül szükségét látta egy községi gyógyszertár építésének, és kifejezte meggyőződését, hogy egy ilyen intézményt a község lakói két hét alatt felépítenének társadalmi munkában. A hírközlési rendszer hiányosságai miatt aligha érkezhet meg a mentőautó időben egy szívbeteghez. Dr. Abrahám István körzeti orvos elmondtál, hogy a munkaidő védelmében bevezetik az esti rendelést. Gyógyszertár létesítését nem látta megoldhatónak, tekintve, hogy a község havi gyógyszerszükséglete viszonylag kicsi. Erre külön gyógyszerészt nem alkalmazhatnak. A három kilométerre levő S ük üsd ön van gyógyszertár, Hidas Béla kifogásolta. hogy későn érkezik a tej és a kenyér az üzletbe. Koszorús Gábor a fiatalok jobb sportolási lehetőségéért emelt szót, s megkérdezte, hogy nem lehetne-e sportcsarnokot építeni, Sándor Tiborné minden kérdésre választ adott: megoldást kerestek — és úgy véli, hogy egy 120 vonalú központ létesítésével meg is találták — a telefonhiány enyhítésére. Az öregek napközije is elkészül, de ugyan ezt nem ígérte a sportcsarnokkal kapcsolatban. Az anyagiak legföljebb egy tornaszoba létesítésére futják. Néhány hónapja cikket írtam Érsekcsanád népességmegtartó erejéről ezzel a címmel: Jó itt élni! A falugyűlés végeztével — látva a közösség Iránt érzett felelősséget, tudom, hogy nem tévedtem: Itt valóban jó élni! Gál Zoltán „HA MEGMOZDUL AZ ÜSZÓ” Negyvenéves horgászegyesület A kecskeméti Hírős Horgász Egyesület immár négy évtizedes múltra tekint vissza. Valamikor elsősorban a helybeli gépgyári munkások hódoltak közösen e szép szenvedélynek. Akkor még kicsi, nádtetős „vityillók” nyújtottak pihenést, s ezeket viharlámpával közelítették meg a kitartó szorgalommal munkálkodó horgászok»Üdülőtelep lett” Ezt mondja az egykori elnök, Pallós István: „Volt egy icipici halásztanyánk. Amikor a Tőser- dő üdülőtelep lett, jöttek hozzám az emberek: most mi lesz? Kisajátítják? Mentem én aztán mindenhová, hogy maradhassunk. Hozzáteszem, hogy az alapítótagok nyugdíjasok, tisztviselők, katonák és munkások voltak. Dr. Bozsó Ferenc, a mostani elnök így nyilatkozik: „A tagok több mint -kétharmada felnőtt. Az emberek egyik legkedveltebb — és tegyük hozzá: egyik legolcsóbb — szórakozása a horgászás, ami mellesleg társadalmilag is hasznos elfoglaltság. Nem csak azért, mert akik részt vesznek benne, nem lődörögve, haszontalanul töltik az idejüket, hanem azért is, mert így vagy úgy, hozzájárulhatnak a természet egyensúlyához. Növekvő taglétszám 1947-ben egy Jurij Adromov nevű fiatal szovjet tiszt kezdeményezte — aki a jóvátétel! munkák ellenőrzője volt akkor —, hogy létesítsenek szervezett csoportot. Tizenkét - taggal alakult meg a Hírős Horgász Egyesület, öt évvel később már százötvenes -létszámmal dicsekedhettek, és a szikrai Holt-Tisza-ágon áldoztak szenvedélyüknek. Jellemző a növekedésre, hogy 1962-ben ötszázan, majd 1967-ben hétszázötvenen mondhatták magukat a Hírős Horgász Egyesület tagjának. Közben az egyesületet támogatta több üzem, például a Baromfifeldolgozó és a Fémmunkás Vállalat és a városi tanács is. Két vallomás Pallós István: „A tagok minden áldozatra képesek. Sok-sok fizikai munkát is vállaltak, amikor például a nekik kedves horgásztanyát építettük.” Dr. Bozsó Ferenc: „Egyedül senki sem szeret horgászni, És ha bárki a barátaival van a szabadban, ahol nem kell úgymond kás- sel-vlllával enni, remekül érzi magát. Hát még, ha megmozdul az úszó vagy a kapásjelző!” *-Negyven év immár a horgász- csoport múltja. Valamikor a Holt- Tisza volt a területük, ma a Du- navölgyi Öntözőcsatorna. Varga Mihály MIT MUTAT A STATISZTIKA? Családtervezési elképzelések Az asszonyok hazánkban a kétgyermekes családot -tekintik ideális nagyságúnak, három gyermeket a férjezetteknek csupán egy- hetede, s -négyet vagy ennél is itöbbat mindössze négy százaléka szeretne vílágraihozni — ez derült ki egyebek között a Központi Statisztikai Hivatal családtervezési vizsgálatait összegző statisztikákból. A valós helyzet azonban jelentősen eltér az elkópzelttől. Az adatok szerint ugyanis száz nőre 173 gyermek jut, jóval kevesebb tehát, rolnit amennyit a kívánt családmodell feltételez. Számos családban — százból 27-bein — csak egyetlen, a házasságok felében pedig két gyermek született. A legfeljebb egy gyermeket vállaló nők közül legtöbben fővárosiak, felsőfokú iskolai végzettségűek, s szellemi foglalkozásúak. Figyelemre méltóak a különbségek a kívánt gyermekek számát Illetően a házasságkötés időpontjában, illetve az azt követő néhány esztendő elteltével. Az 1983- ban iházasQdoittUknak csaknem háromnegyede úgy nyilatkozott, hogy két gyermeket szeretne, három évvel később azonban már csak 69 százalékuk -tartotta magát eredeti elképzeléséihez. Ezzel párhuzamosan — ugyancsak három esztendő múlva — tízrőL 16 százalékra .növekedett azoknak a száma, akik csak egygyermekes családot [terveznek. Ennek a tendenciának a felerősödéséről tanúskodnak a tények is: az 1983- ba-n ikötöitit házasságoknál a családoknak valamivel -több mint kétharmadában született egy gyermek, s a házasságkötés után három évvel is csak a családok 17 százalékában születeti -meg a második gyermek. Miiként az adatokból kitűnik: szükséges lenne, hogy a kívánt család, eszmény és a valóságos családkép közelítsen egymáshoz. Annál is inkább, mert a népesség egyszerű -reprodukciójához elegendő gyerekek száma száz családra 230, s- a tavalyi adatok szerint hazánkban a 100 nőre jutó tervezett gyermekszám 206. A népesedés kívánatos üteme tehát nem esik egybe a családok elképzeléseivel. X*í*X*X*X*X*X,X*X*X*X*X,X,X,X*X,X*X#X,X*X,X,X*X*X*X,X,X*X,XOX,X,X,X,X,XOX*X'X*X*X*X,X*I,X*X,X,.*X,X,X,;oiVi,;,i,;Vi%*;,i,i*;*;,;v;,;*#'»,»v«v.sv/i-WAVtViViW*VtV»Vi%V*V»ViViV«%>YoVi!wÍMywX»Kw!wlM!w!*!w!w *,V,V.V.V.V.V,»,V,V.V,V#V.V«V.%V.V. 11. Mezeynek sajtóiszonya van Május 26-án reggel Irapuatóba indultunk volna, de bérelt kocsink lerobbant, valószínűleg a -gyújtással volt valami probléma. Eldöcögtünk vele egy szerelőműhelyhez, amely egyetlen, betonból készült, fedett kis helyiségből állt. Ketten dolgoztak itt, ahogy egy klasszikus manufaktúrás sze- relőüeemhez illik: a mester és az inas. -A satun, a forgókon, az olajos rongyokon meg néhány elhasznált, félig rossz szerkezeten, csapágyon, csavarokon kívül semmi sem volt. Miint magyarok, hamar sorra kerültünk, autónk javítása fél óránál nem is tartóit tovább. Közben a műhelyben már összetorlódtak négyen-öten, szerelésre várva, beszélgettek, egymást cukkolták, végül aztán minket fogtak körbe. „Nem lehet könnyű maguknál — kezdi az egyik óvatosan — hiszen ott kommunista-uralom van, nyilván ezért ilyen zárkózottak az emberek!” Borbély Pállal egymásra néztünk. „Onnan -tudjuk, hogy az újságban- olvastuk, hogy hétköznapi ember nem mehet a magyar focisták közé, mert nem engedik meg a csapat vezetői. Pedig a fiam nagyon örülne, ha kaphatna néhány autogramot. Kár, hogy a magyarok bezárkóznak a comanjillai bunkerbe, rendőr- kordonnal őriztetik magukat, a játékosok nem adhatnak interjút a sajtónak, a magyar edző elzavarja a -tv-t, az újságot...” „Legalább valami prospektust adjon a csapatról emlékként, egy kis reklámfüzetet, zászlót vagy valamit!?” „Sajnos, nincsen” — válaszoltuk kényszerűen, kurtán. Elkészültek a javítással, mástól talán kétezer pesót kértek volna, nekünk az ötszörösét kellett fizetnünk. Ezek az emberek írni is alig tudnak, a Mundiál alatt azonban még a tízezer példányos újság is eüut hozzájuk, vagy annak híre. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy Leómban, nincsen ilyen -kis példányszámú napilap, a fővárosi lapok közül pedig volt olyan, amelyik 2 millió példányszámban jelent meg a Mundiál alatt, hírt adva a magyarok nem mindennapi viselt dolgairól.) A műhelytől a szállodáig, a Hotel Estanciáig memtüník, útközben hallgattunk, szótlanul szégyenkeztünk ... Autósbolt nyílt Kiskoroson Az alkatrészellátás javítása érdekében a Kiskőrösi ISZK Autójavító Leányvállalat és a Budapesti Autótechnika Vállalat kereskedelmi megállapodást költött. Az új bolt megnyitását a fővárosi cég hárommillió forintos raktárkészlettel segítette. Az üzletben Lada, Wartburg és Trabant típusú személygépkocsikhoz árusítanak alkatrészeket, ezenkívül autófelszerelési és -ápolási cikkeket is tartanak. •X*X,X»X*X»X*.*.»«*.*.*.,.*.».,.#.*.*.,.,.%#.#.,.v.\v.v.v.v.v.vv.v.v.v.v.v*v.v«v.v.v.%v*\v.\ ••• ••••». TRANSZFORMÁTOR-ÓRIÁS • A Ganz Electric transzformátor nagyszcreldéjcooi Hévízre kerül as a 250 megavolt amperes teljesítményű 420 12(1 kilovoltos feszültség áttételű szabályzós transzformátor, amelyet az Országos Villamostávvezeték Vállalat megrendelésére készítenek. Az Idén a gyárban mintegy 600 millió forint értékben 25—30 nagy transzformátort gyártanak. Tényleg, mi lehet az oka Mezey György titkolózásának, miért akar mindenáron zárt kapuk mögött edzeni és játszani? Az Estancia szálló fürdőmedencéjében a futballt szerető 4—5 magyar összehajolt. Igen, a szövetségi kapitány. alaposan elszámolta a föl- készülési tervet, rosszul mérte föl a lehetőségeket, rosszul ütemezett, vagy inkább csúnyán elcsúszott. Két’ héttel a Mundiál előtt Ausztriában még alapozott a csapattal, meg fizikai erőnlétükön akart javítani, alig egy-két nappal a kezdés előtt, mikor már nyakán volt a vb, még támadási formákat, szögleteket meg szabadrúgásokat akart tanítani, begyakoroltatni. Minden más edző a mexikói érkezéstől kezdve csak a kondíció megtartásával és a jó csapatszellem biztosításával, szin- tentartásával foglalkozott. Mezey nem gondolta, hogy Mexikó már nem lehet gyakorlóterep, legfeljebb a nyilvános főpróba színhelye. Számunkra úgy kezdődött el a világbainoki szereplés, hogy a fölkészülést még be sem fejeztük, a próbákkal a főpróbáig el sem jutottunk. És erről a sajtónak mélyen hallgatnia kellett. Hogy. miért? Arról majd később. Simon János (Folytatjuk.) Kutya-macska-minyonok — Te is kaptál meghívót? — Na, ja. , | — Mit akarhat megint ez a tömbbizalmi? Folyton gyülé. sezdlt játszik velünk.., — Faggattam, mikor titokzatos mosollyal i kezembe nyomta a cetlit, árulja már el, mi lesz itt, de csak ingatta a fejét. Rejtelmesen vigyorgott: .„Érdemes lesz eljönni, annyit elárulok." — S mi az, ,hogy ,a kutya, sétáltató parkba invitál? Panng — azaz gong. Lakógyűlés. Valóságos tömeg tapossa a kutyasétáltató park pázsitját. Meg ami itt-ott a fűben lapul. — Pszt! — A tömbbizalmi felmászott a sétány legszélső padjára, szólni készül. Ragyog a boldogságtól Holz- tiessler jár, midőn harsogva bejelenti. — A körzeti Rat kedves ajándékkal kívánja honorál, ni tömbünk 1500 kutyatulajdonosának állatszeretetét, nemkülönben ‘ebadófizetési buzgalmát. Egy-egy kis lapátot fogok mindenkinek átnyújtani, piros műanyag zsákocs. kák kíséretében. A kedves honfitársak dolga csupán az lesz, hogy mikoron sétáltatják kutyuskáikat, s az állatkákra rájön a , nagydolgozhatnék, harcbavetik a lapátocskát, továbbá a staniclicskét. A ku. tyaminyonokat ügyesen föllapátolják, s bele a zacskócskába. Az édes kis műanyag tarisznya előnye, hogy űrtartalma révén többszöri nypmizás gyümölcsének befogadására képes. Ezért nem szükséges lép- ten-nyomon üríteni, hanem... Széles és ünnepélyes karmozdulattal irányítja 'Holz- tiessler úr a másfélezer ebtartó figyelmét a park kies zugára. — Méltóztatnak látni azt a KRESZ-tábla szerűt, rajta a szájában bilit tartó tacskóval? Igen? Nos. alatta a testes vasskatulya: szemétgyűjtő. Midőn a műanyag zsák megtelik, abba .kell azt bedobni — mindenestül ... Mindezt ingyenesen nyújtja önöknek a Rat. Gondolom, egyetértenek velem, ha most háromszoros hurrát! indítványozok a Rat-ra... Utána kezdődhet az osztás. A következő fél percben mennydörgés erejével him. bálta a fák lombját a „Hurrá, Rat!" (Éljen a tanács!). A lelkesebb nyárspolgárok meg i* cifrázták, im,ígyen: „Hurrá, Rat! — Re-te-rat!” ... S önök, olvasóink, azt hiszik, bolondozunk. Pedig tény, hogy Bréma egyik új lakónegyedének 1500 kutyatulajdonosát érte a megtiszteltetés a tanács részéről ieme ingyenjuttatással. Várjuk, mikor gyűrűzik be hozzánk is ez az okos kezdeményezés. S ha már' legközelebbi háziállatainknál tartunk ... i Ne gondolják, hogy csak Brémában gondoskodnak a kedvencek nagydolgozásának kulturált kivitelezéséről. IA kanadai Vancouverben megrendezett macskakiállitáson nemrég mutatták be ; Douglas Medley találmányát, a macs- kaillemhelyet. A normál WC- kagylóra szerelhető készülékre ülve végezheti el dolgát a macska. Amikor leugrik róla, a vizöblltő automatikusan működni kezd. A circa 400 frankba kerülő macskaillemhely prototípusa bevált. Feltételezhető, hogy több kanadai filUz- tercsaládban izgi jelenetek játszódnak te reggelente. Mindenki siet. A szülők dolgozni. a gyerekek iskolába. A macska már reggelizés közben félreérthetetlen ingertől gyötörve nyivákol. Anyuka nem bírja sokáig idegekkel, szól a legkisebbnek. — Lüszi, szereld már fel a kagylóra a macskabudit! Megőrülök, ha még tovább miá- kol... Utána mossál kdzet. S ha az a kedves jószág kényes, vagy zavar van nála. az egész família keresztbe rakott lábbal, fogát szíva toporoghat, míg a vízöblítő megváltó zúgása felhangzik. — Na végre! Végzett a macska. * Tóth István
