Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

1987. február 12. • PETŐFI NÉPE • 3 FEDETT LOVARDA, USZODA, TENISZPÁLYA | Mezőgazdasági nagyüzemek az idegenforgalomért Egyre több mezőgazdasági nagyüzem foglalkozik idegenfor­galmi tevékenységgel (Bács-Kis- kunbain például a félegyházi Le­nin Tsz). Egy részük önállóan vállalkozik a vendégek fogadásá­rai, szórakoztatására, számos gaz­daság viszont valamelyik idegen­forgalmi szervezethez kaipcsolódva rendezkedett be erre. Különösen a termelőszövetkezetek látnak nagyobb lehetőséget társulások alapításában!; az ilyen szerveze­tekbe tömörülve különösen az adminisztrációs munkát, a ven- dógosopontok lekötését és az el­számoltatást sikerült egyszerűsí­teniük. A főváros környéki mezőgaz­dasági üzemek közül az ócsai Vörös Okitélber Tsz két helyen alakított ki turdstacenitrumot, ahol a Pegazus Tours szervezésé­ben áprilistól októberig fogadják a vendégeket. Sarlóspusztai foga­dójukat az idén bővítették, a sze­zonban 130 ágy várja itt a turis­tákat, Fedett lovarda, uszoda és teniszpálya színesíti szolgál tatá­saikat. Az idén 20—30 százalékos forgalombővülésre számítanak. A dömsödi Lovasfogadót a szezonra szintén bővítik, egyszerre 45 ven­déget szállásolhatnak el; Itt a lo­vaglás mellett dunai csónakázás­ra, továbbá kerékpározásra és te­niszezésre nyílik lehetőség. Minden eddigiről nagyobb ide­genforgalomra számít — 10—12 ezer külföldi turistát vár lovas­bemutatóira és hangulatos pince­partijaira — a mezőszilasi Mező­föld Tsz. A Fejér megyei közös gazdaság az idegenforgalmi ága­zattal javítja a lótenyésztés jöve­delmezőségé;, A Velencei-tó part­ján gazdálkodó Vörösmarty Tsz vendéglátóegységek, büfék fenn- tartásávai .veszi ki részét az ide­genforgalomból; az M7-es mentén két nagy forgalmú gyors-éttermet üzemeltetnek. A közelmúltban megalakult Agrotours irodán ke­resztül várhatóan újabb Fejér megyei gazdaságok kapcsolódnak be az idegenforgalomba, olyanok például, amelyek borászati ága­zatukat erősítik meg vendéglátó- hellyel ___ ' Égerben’ az Egri Csillagok’ Ts;í Fekete Ló néven fogadót üzemel­tet, a Szépa-sszony-v öl.gybéh pe­dig bonpiiatet nyílott. A megye­székhely melletti Andornaktályai Eger völgye Tsz-nek étterme van, amelyet az Ibusgjal együttmű­ködve használ ki. Mátraházán van vendéglője a detki Magyar- Bolgár Barátság Tsz-nek, jó for­galmait óonyoLíit te a tamaleleszi és az a basá_ri gazdaság vendég­látóhelye is. A megyei gazdasá­gok, például az Egri Csillagok Tsz. az idén bővítik a szálláslehe­tőségeket, mérsékelt áron kínálva szálláshelyet az idegeneknek. A Balaton somogyi hátországá­ban legismertebb a Szentbalázsi Tsz idegenforgalmi munkája. A tavaly alapított Zselictours Uta­zási Irodával közösen a felújított Gálosfai kastélyban és a szomszé­dos parasztportán az idén már 68 vendégnek terem temek kényel­mes szálláslehetőséget. Szolgálta­tásai között a sétalovaglások, a a gyalogtúrák, szűreit és disznóto­ros rendezvények, valamint a ÜDÜLŐ TSZ-TAGOK • Megkezdődött a csoportos Üdültetés a debreceni tsz-üdülőben. Az üdülők Pest, Szabolcs-Szatmár, Heves, Szolnok és Békés megye ter­melőszövetkezeteiből érkeztek a téli pihenőre. Képünkön: ismerkedés a debreceni Református Kollégium egyházművészeti, múzeumával. LEGSZEBB EMBERI ÉRTÉKEINK EGYIKE Valaki azt mesélte nemrég, hogy tizenöt évi barátságot bo­rított fel néhány ölnyi kültelki föld. Közösen vásároltak pár száz ölnyi teliket. Az ember­emlékezet óta szolgalmi út­ként használt földterület a volt barát oldalára került. Gyorsan le is kerítette a tel­ket, seniki ne használhassa többé a szolgalmi utat sem. Hogy a szomszéd miként jut járművével a telkére, egy pil­lanatig sem gondolt rá. Még ha hajdani földsóvárgók iva­déka tenne az új földtulajdo­nos, talán megértene az em­ber valamit ebből az anakro­nisztikus földszerző buzga­lomból. De a szülők is heted - ízlglen városi polgárok vol­tak. S tizenöt évi barátságot feladni néhány ölnyi földért? A bajban tudni meg A barátságok sokféle mó­don szerveződnek, elmúlnak, megújulnak. Legtartósabbnak bizonyulnak az iskolaipadiban, a munkahelyeken, lakókörnye­zetben születő barátságok. Sokaikat fűz össze a közös sors, a szakmaszeretet, -rokon ér­deklődés, hobbi- Akár tartás, akár alkalmi közösségek tala­ján. sarjadnak is a barátságok, kétségtelen, hogy gazdagab­bak leszünk általuk. Akár a fa gyökerei a tataij'bam, úgy kapaszkodunk ml is egymás­ba ezernyi láthatatlan szállal. Régi Igazság, de máig ható ereje van, hogy a bajiban tud­ja meg az ember, ki az igazi barátja. A legközvetlenebb barátunkkal osztjuk meg oly­kor még azokat a gondjainkat is, amelyekkel nem akarjuk terhelni a családot, férjet, fe­leséget, szülőket, gyerekeket. A barátság nagy megtartó erő, képes átívelni roppant távolságokat, tartósan össze­fűzni egymástól messze élő embereket is. A baráti közös­ségek olyan értékképző folya­matok színterei, amelyek nél­kül szürkébb lenne az életünk. Senki előtt nem lehet két­séges, hogy azok a barátságok A barátság bizonyulnak tartásnak, ame­lyekkel a felelősségvállalás is együtt jár. Naponta vizsgá­zunk cselekedeteinkkel, meg­nyilatkozásainkkal barátaink előtt is. Ez a szép emberi vi­szony megsokszorozza erőnket, erősíti bizalmunkat. Naponta tegyünk érte A barátság olyan „takarék- intézmény”, amelyben dúsan kamatoznak emberi értékeink. Természetesen, ha valaki nemcsak a kamatait élvezi, hanem gyakran megkísérli annak alaptőkéjét is megcsa­polni, előbb-utóbb magára marad. Naponta kell tennünk a „közös vagyon” gyarapítá­sáért, a közösség értékelnek óvásáért. Kinek-kinek egyéni­leg is méltóvá kell lennie, hogy egy vagy több ember ba­rátságába fogadja, s megtart­sa barátságiban. Az az ember, akiinek tartós problémái van­nak munkahelyén, s otthoná­ban, családjában sem tud úrrá tenni baráti segítséggel sem a nehézségeken, emberi gyenge­ségein, ott már nehezebb a barát és a baráti közösség helyzete is. De a legremény- telenebb helyzetekben sem szabad a közösségnek msaAra hagyni azt, akinek gyenjPFaz ereje, aki leépíti maga körül az emberi kapcsolatokat. Szo­ciológusok, tudományos ku­tatók régen felismerték: akik öngyilkosságra szán j,ák magu­kat körülöttük már leépült minden emberi kapcsolat, kör­nyezethez való kötődés. Sokakat érhet csalódás amiatt hogy rosszul választják meg barátjukat, baráti körü­ket, hogy sokszor felülnek a látszatnak. A világ nagy mozgató ereje az érdek. Az érdek olykor naigy hízelgő ar­cát mutatja. Aki valamiféle befolyással, hatalommal ren­delkezik egy közösségben — munkahelyen, lakóhelyen —, naponta tapasztalhatja, mi­ként kísértik meg a barátság köntösében — hányán próbál­nak közel férkőzni hozzá, színlelve barátságot, ragasz­kodást. Aki nem lát túl az ilyen érdekmotivációkon, napi kis praktikákon, könnyen es- * hét csapdába, s abba az illú­zióba ringathatja magát, hogy népszerű ember, sok barát veszi körül. Nem mondhatunk le róla Lehet, hogy a rohanó tem­pó, a felgyorsult életritmus rit­kítja meg a baráti összejöve­teleket, jóízű tereferéket, esz­mecseréket, hogy a napi mun­ka után kevesebb idő, energia jut airra, hogy egymásra fi­gyeljünk, örüljünk egymás örömeinek, s könnyebben vi­seljük el napi hajótörésein­ket. A szkeptikusokkal ellen­tétben nem érzem szükségsze­rűnek, hogy társadalmunk­ban devalválódjon a barát barátság értéke, hogy lemond­hatnánk e szép emberi vi­szonylatok tartalmáról. Egy egészséges társadalomban megvannak a barátság fontos funkciói, átszövi életünk szin­te minden mozzanatát. Az óvodától kezdődően fontos életelemünk, úgy kell, mint a mindennapi kenyér, a frÍ6s. tiszta levegő. Nem szabad, hogy fénye megfakuljon, me­lege elapadjon. Legfontosabb feladataink végzése közben sem feledkezhetünk meg azok­ról. akik a család mellett a legközelebb állnak szívünk­höz. A történetem nagyon sok példát szolgáltatott arra. s kinek-kiinek az egyéni életé­ből is levonható a tanulság, miszerint éppen a nehéz hely­zetben van szükségünk egy­más megértésére. Az elszürkülés, elsekélyese- dés elten egy módon véde­kezhetünk: mindent megtenni azért, hogy a barátság, a leg­szebb emberi kapcsolatok » egyike méltó rangot, megbe­csülést kapjon életünkben. H, I. vadászat és a horgászat szerepel­nek. A hajdúsági nagyüzemek közül a Hortobágyi Állami Gazdaság — a lovasnapok és a hídi vásár ren­dezője — az idén csárdaközti tú­rákat szervez. A tiszacsegei út melletti Kishortobágyi csárdától Indul a kirándulás — kívánság szerint lovon, szekéren kerékpá­ron — a Nagyhortobágyd csárdáig a híres kdlenolyUkú hídig. A túra útvonalán páratlan érdekessége­ket láthatnak a vendégek, s így várhatóan az idén sok látogatója lesz a 'gazdaság létesítményeinek. A Debreceni Állami Gazdaság a Pailagi lovaspálya mellett Lovas- presszó nyitását tervezi. 10. Szigorúan titkos edzés A játékosok szívesen nyilatkoz­tak (volna), hiszen előbb-utóbb mindegyikük profinak akart sze­gődni, s a nyilvánosság még is­mertebbé tehette volnia őiket. Em­lékszem, hogy például Nagy Anti­nak a kérésére kivágtam a ke­zembe kerülő újságokból az ösz- szes fotót vagy cikket, melyben ő szerepelt, és nejlonszatyorban át­adtam neki. Hálásan megköszön­te, ő tudta, hogy mi az érdekes, csak hát... A következő napon már hallga­tólagosan megtűrték az Illegálisan belógott újságírókat és fotósokat is. Május 24-e. Mezey edzőmérkő­zést szervezetit a Funto Verde csapatával. Szigorúan titkosra tervezte. Segéde] nek meghagyta, hogy senkit se engedjenek be. Csakhogy erről elmulasztották előző nap tájékoztatni a külföldi újságírókat, a sajtót és a tv-tár- saságjkat. Tisztességes botrány kerekedett, hiszen ezúttal kétszer annyi tudósító gyűlt össze, * mind kívülrekedt. Lett is aztán haddel- hadd! A másnapi sajtóban az új­ságírók kieresztették a körmüket, alaposan belénk martak, és most már nemcsak Mezey György szö­vetségi kapitányba, hanem álta­lában a magyarokba. „Mezey már most sztárnak érzi magát, könyörögnünk kiéli, hogy nyilat­kozzék!” „Mezeynek sajtó-iszonya van, nekünk meg Mezey-iszo- nyunk!” „A magyarok félnek a nyilvánosságtól, biztosan tudásu­kat szégyen! ik!” Ilyen és ehhez hasonló írásokat olvashattunk szalagcímmel. Ro6sz sajtóvisszhangunkat na­gyon röstelitük mi négyen, a há- ronj újságíró barátommal, akik a Népsportot és az MTI-t tudósítot­ták, Reggelente négy országos, és négy teoind lapot vásároltam, me­lyekből fordítottam, s ők tudósí­tásaik egy részét összeállították. Sokait pironkodtunk. A sajtóvissz­hangot Ismerhette Király Ferenc is; mivel ő beszél spanyolul, és valahogy Szepesi Györgynek is tudtára jutott mindez. Szepesi a Comanjil'la szálló egyik szobájá­ban öt ember előtt kifejtette ál­láspontját, hogy nem érdemes 5—10 ezer példányszámban meg­jelent lapok írásaival foglalkoz­nunk, ment ez nem világsajtó, meg aztán ki is olvassa' ezeket? ... Különben is. ezek a lapok ilyen balhésnak tűnő írásokból élnek, ebből tartják el magukat. Nos, hadd szögezzem le elöljá­róban. hogy én ott jó szándékú embernek ijmentem meg Király Ferencet., akinek a későbbiekben is komoly erőfeszítések árán si­került közvetíteni a szakvezetés és az újságírók, a Hotel Coman- jiilla és a HoteJ Estamcia között, egyensúlyozva, érdekeket egyez­tetve. Ezt a nehéz diplomáciai tevékenységet kevesen merték volna átvállalni tőle. Szepesi Györggyel is sokat be­szélgettem a Comanjllla meden­céjében úszás közben, bár helye­sebben hangzik, iha azt mondom, Szepesi Györgyöt ,is sokat hall­gattam. Sokat mesélt a múltról, Bozsikról. Ausztráliáról Varga Zoliról, meg a klasszikus angol— magyarról. Szerettem a társasá­gát, ilyenkor biztosan történész— szociológus vérem munkált ben­nem. Nos, ezt azért tartottam szük­ségesnek elmondani, hogy érzé­keltessem: a mulasztások és hi­bák nem egyik vagy másik veze­tő eredendően rossz szándékának következményei, sőt gyakran még csak nem is karakterbe!i gyenge­ségekből származnak. hanem rosszul fölmért helyzetekből, vagy abból, hogy otthon bevált logikát alkalmaztak idegen or­szágban. vagv egyszerűen csak abból, hogy néhány lényeges fel­adatnak nem voltaik megbízott fe­lelősei, intézői. Sok fontos dolgot senki nem érzeti magáénak, mondván, hogy ezt nem neki osztották ki, ez neirn az ő asztala. Simon János (Folytatjuk.) SAJÄT KARUNK — MAS HASZNA Délelőtt a zugborkimérőkben Egyik szombat délelőtt szabad­napos postás barátom pokolba kí­vánja azt is, aki először nyitott a világon zugbormérést. Kifogott rajta a „piros”. De menjünk sorjában! — Gyere velem, egy-két házi kocsmában sok mindent láthatsz! — hívott magával. — Kecskemé­ten, a Nyíri út 2. számú házban munkanapokon, de hétvégeken is isznak. * Odamegyünk. Kutya-látvány Már az udvar sejteti, mire szá­míthatunk. A kapun belépve jó­kora hordók és egy jól megter­mett szőlőprés mellett haladunk el. Visszafordulok, és a sajtoló hóval fedett nyomatékét próbá­lom megforgatni. Könnyen moz­dul a nehéz vas. A házigazda té­len sem hagyja berozsdásodni a prés menetét. — Tudják, hány éves ez a sa­tu? Elmúlt száz — jön ki a kony­hából egy idős, hajlott hátú em­ber: a tulajdonos, látva, hogy a gépmatuzsálem felkeltette érdek­lődésemet. Az már az udvaron sem volt kétséges előttem, hogy itt nagy becsben tartják a szőlő levét, de még inkább azt, ami ebből lesz, a bort. Bent zajlik az élet. Hat ember, kezükben fröccsöspohár. Közülük a legidősebb ősz szakál- lú, borostás arcú férfi, az asztal sarkánál ül, és időnként mosolyog. A két, sárga szőrű házőrző szá­raz helyet választott magának a közelükben hörpintgető emberek lábánál. Kutya-látvány tárul itt a láto­gató elé amúgy is, amikor nem őket figyeli. Koszfészek ez a zug­mérés. Nyomortanyára emlékez­tet. Kövezete piszkos, repedezett, erre-arra lejt. Megáll rajta néhol a sár. Szutykos az ajtó közelébe tett régi mosógép is. Arra való, hogy a poharakat rátegyék. Nincs hangos szó. Nincs vesze­kedés. Mindenki issza a maga (vagyis a házigazdától vett) bo­rát. Nagyokat szívnak cigarettá­ikból. A sűrű, kékes füstben be­szélgetnek. Mégsem olyan megnyugtató ez a szombat délelőtt, mint ahogy első pillanatra látszik. A falat képcsarnokszerűen körbeborító színes újságkivágások csupasz hölgyei sem édesítik meg a si­ralmas házi kocsma keserű vilá­gát. Pénzükön kívül az ide já­rók egészségükkel és munkaké­pességük romlásával fizetnek egy ember, a zugbormérő hasz­nára. Minket is kiszolgál a házigaz­da kétszer három deci „pirossal”. — Húsz forint! — nyújtja mar­kát a magas, hajlott hátú, kékes- lila orrú ember. — Ilyet még nem ittak. Négyféle csemegeszőlőből való... Borzongok. Alig bírom lepré­selni az első kortyot. Az udvaron álló szőlősajtoló valószínűen el- restellné magát, ha valaki azt bizonygatná: ehhez a borhoz volt valami köze. Szememmel nemet intek barátomnak. Ne igya meg, hagyja ott az egészet! Am ő nem szeretné, hogy a zugbormérő bá­csi azt gondolja, neki nem Ízlik. Fanyalogva ugyan, de leönti a bort. öt Is elfogja a borzongás. Plakát van, szendvics nincs Szendvicset enne a barátom — de hol? > Amikor a közeli, Kőhíd utcai nyilvános kocsmába érünk, be­látjuk, hogy a szendvicskeresés­sel délibábot kergetünk. A Kece­li Szőlőfürt Szakszövetkezet cé­gére alatt nyitva tartó és büfé­nek álcázott üzlet ajtaján a Hur­ka, kolbász -felirat nem egyéb csal­éteknél. „Ráharap” a vendég, be­jön, és — jobb híján — vesz egy üveg Tuborgot. Az is folyékony kenyér. Sör! Az Igazi meglepétés azonban ezután következik. Szemben a pulttal egy plakát: „Felhívás. Együtt, egymásért — az alkoho­lizmus ellen” — ez a elme, és a folytátást olvasva megtudjuk, hogy évente mintegy félezren hal­nak meg Bács-Kiskunban alko­hol okozta betegségekben. Az üres ételszekrény és a teli italosüvegek láttán — mi ez, ha nem a tisztességes szándékú tár­sadalmi-egészségügyi propagan­da megcsúfolása? Nem szólva ar­ról, hogy a büfékben az üzleti szabályzat kötelezővé teszi az ételkínálatot. Itt viszont egy fa­lat ennivaló nincs, barátom bá­natára. Ital annál inkább! Sajátos pihenés Az egyetlen italmérő, akinél végre ételt is felfedezünk, F.-né a Lánchíd utcában. Lakásában tepertős túróscsuszát készít ebéd­re. Mondanunk sem kell, nem a zugfogyasztóknak, családjának. Fizető vendégelt borral várja. Az érett korú asszony jómódúnak látszik, ami természetesen nem baj. Azonban arany fülbevalóval és kezén három pecsétgyűrűvel is eleget tehetne annak a tila­lomnak, hogy lakásán nem áru­síthat zugbormérőként szeszes italt. Márpedig F.-né ezt csinálja! Tíz forintért kapunk tőle három deciliter édeskés, sárga bort. Szombat, hétvége. Pihenőidő és alkalom a jövő heti munkához való felfrissülésre. A családoké is lehetne ez a nap. Hogy mégsem az? Ludas ebben a túlzott alko­holfogyasztással járó életmód és az a fajta, „rámenős” szeszkeres­kedelem, amely — jobb kifejezés nem jut az eszembe — erre még rájátszik. Míg a bort, pálinkát forgalmazó zugárusok úgy élnek, mint hal a vízben, az alkohol hadállásai gátolják az egyik leg­haladóbb társadalmi törekvést: az emberi egészség és munkaké­pesség javítását! Kohl Antal Magyar—svéd iparszervezési konferencia A Struktúra Szervezési Vállalat székhazában tegnap háromnapos iparszervezési konferencia kezdő­dött vállalatvezetők részvételével. Svéd szakemberek tartanak elő­adásokat a vállalati decentralizá­ció itapasztalaitairál, az új vezető- képzési módszerekről és bemutat­nak több, nálunk Is jól haszno­sítható oktatási anyagot, kézi­könyvet. Reiniger Péter, az Ipari Minisz­térium főosztályvezetője megnyi­tójában kiemelte, hogy hazánk­ban az ipar jövedelemtermelő ké­pességének fokozásához elenged­hetetlen a hatékony irányítási, szervezési és vezetési módszerek alkalmazása és széles körű elter­Az Építésügyi és Városfejleszté­si Minisztérium, a Fejér Megyei Tanács végrehajtó bizottsága és a Dunaújvárosi Tanács végrehaj­tó bizottsága országos nyilvános tervpályázatot hirdet Dunaújvá­ros új intézményközpontjának rendezésére. A tervpályázat célja a város Pentele városrészében 35 hektá­ros területen létesítendő új in­tézményközpontban az oktatási, közművelődési intézmények, ke­reskedelmi egységek, szolgáltató létesítmények, a helyközi autó- buszpályaudvar, mentőállomás és többszintes lakóépületek elhelye­zése, valamint városközponthoz méltó központi tér kialakítása, a jesztése. A svéd iparvállalatok Európában már évtizedek óta a szervezeti és működési megújulás élén haladnak. A Svéd Munkál­tatók Szövetsége és az általa ala­pított Vezetési Cső pont támogatja nz újításokat, rendszeresen ösz- szegzi kiadványaiban a tapaszta­latokat, A Struktúra Szervezési Vállalat öt éve tart fenn kapcso­latokat a svéd szövetséggel, s ennek eredményeként már ha­zánkban is megjelenítek a svéd kézikönyvele, elsősorban vállalati igazgatók számára. A mostani előadássbrozat és tapasztalatcsere révén közvetlenebb kapcsolatba kerülhetnek a magyar és svéd szakemberek. terület közlekedésének és közmű­vesítésének megoldása és a zöld­felület kialakítása. A pályázati kiírás és mellékle­tei február 16—ától vehetők át a Dunaújvárosi Tanács műszaki osz­tályán, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium­ban. Beküldési határideje 1987., június 8. A pályaművek díjazására ösz- szesen 700 ezer forintot fordíta­nak, 180 ezer és 40 ezer forint értékhatárok között. A bírálóbi­zottság legkésőbb 1987. július 12-élg kihirdeti, hogy mely pá­lyázatokat díjazza, illetve vásá­rolja meg. TERVPÁLYÁZAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents