Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-11 / 35. szám

munka , tclje/ítmémjek «• PF.TÖFI NÉPE tt & 1987 február 11. NYERESÉGES MELLÉKÜZEMÁGAK SZABADSZÁLLÁSON A gyors változtatás előnyei — A talponmaradás feltétele — fogalmazta meg a beszélgetés elején Nagy Sándor, a Szabadszállási Lenin Tsz főagronómusának helyettese — kutatni azokat a lehetőségeket, amelyekkel pénzt lehet keresni. Ma már a mezőgazdasági üzemek nem támaszkodhatnak csupán az alaptevékenységre, a növényter­mesztésre, az állattenyésztésre, ennél sokkal több kell! Több vasat kell tartani a tűzben ahhoz, hogy megfeleljünk a népgazdasági és a tagsági elvárásoknak' azaz azt termeljük, ami a legszükségesebb, de azt is, ami jól el­adható. Meg kell teremtenünk a tagság szá­mára a jó megélhetési lehetőségeket, sőt any- nyi pénzt kell kigazdálkodnunk, hogy fejlesz­tésre is jusson. A feladat valóban nem egyszerű, hiszen a közös gazdaságok vezetőinek nemcsak a má­ra, a holnapra is gondolniuk kell, meg kell alapozniuk a nagyobb jövedelemszerzés le­hetőségét, s ezárt olykor kockáztatniuk is szükséges. — Az ez évi zárszámadás nem lesz olyan, mint a tavalyi — folytatta Nagy Sándor. — Termelési értékünk ugyan meghaladta a 350 milliót, de a nyereség 5—6 millióval keve­sebb lesz, 30—35 millióra számítunk. A nye­reség csökkenésének objektív okai voltak, elég. ha az aszályra utalok, s arra, hogy két­millió köbméter vizet öntöztünk ki, ami ön­magában is 12 millió forintba került. Azt gondolná az ember, ha az öntözés a múlt évben ilyen drága volt, ebben az év­ben már biztosan nem csinálják. De igen! A múlt évben a Bayer cégtől hat Remstor ön­tözőberendezést vásároltak, amik beváltak, ezért ebben az évben újabb hatot vesznek. Kétszáz hektárnyi területen bevezetik az alag- csöves öntözést; egyik felét ebben az évben, a másikat jövőre készítik el. Ez 16 millió fo­rintba kerül, amelyhez 30 százalékos állami támogatást kapnak, pályázat révén. — Fejlesztési alapunk 25 millió, gépvásár­lásra 15 milliót költünk. Ebben benne van az öntözőfürtre fordított összeg is. Kellenek a tehergépkocsik, munkagépek, traktorok, kom­bájnok, pótkocsik. Tavaly megvásároltuk a Kecskeméti Konzervgyár szabadszállási tisz­títótelepét, s megkezdtük a rekonstrukciót, ebben az évben ki akarjuk alakítani a tartósí­tóüzemet. A múlt évben nyolc, az idén két­millió forintot tesz ki a beruházás. Sokfajta savanyúságot szeretnénk előállítani, amely­hez az alapanyag zömét a közös gazdaság kertészete termeli meg. Ez újabb lehetőség a nagyobb jövedelem megszerzésére. A már említett nyereség egy tetemes részét a termelőszövetkezet szárítóüzeme produkálja. Az üzem a közösben termesztett petrezse­lyemből, spenótból, kaporból, fűszerpapriká­ból, zellerből száritmányt készített — ebben az évben már póréhagymát is szárítanak —, amelyet tőkés országokban, értékesítettek. A 60 milliós termelési érték 10 millió forint nyereséget hozott a közös gazdaságnak.^ — Rövidesen megkezdjük a gyümölcsszárít- mányok, nevezetesen most az alma készíté­sét, de korábban gyártottunk szárított megy- gyet és barackot is. S ha már itt tartok, el­mondom, hogy az 50 hektár almásunk — 400 mázsa termett hektáronként — 2,5 milliós nyereséget hozott. Nem lehet panaszunk ä szántóföldi magtermesztésre sem, hiszen a különböző vetőmagvak, kertészeti növények termesztése, továbbá a juhászat is eredmé­nyes volt. Nem ok nélkül említette a főagronómus helyettese a melléküzemágakat, mert azok is nyereségesek. A budapesti kötő, horgoló, esz­tergályos és még jó néhány szakmát képvi­selő melléküzemáguk évente 50 millió forin­tos termelési érték előállítása után 4—4,5 milliós nyereséget tett a közös gazdaság asz­talára. Az ötven dolgozót számláló kőműves­részlegre ebben az évben újabb jelentős fel­adatok várnak. El kell készíteniük a község­ben a Budapesti Csokoládégyár 20 millió fo­rintos épületberuházását, ahol már ebben az évben megkezdődik a termelés. A Szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet vezetői felismerve a gyors változtatás előnye­it, a gazdaságos termelés szükségességét, ide­jében és jól döntöttek. Gondolkodva, alapo­san megfontolva, olykor kockáztatva, de min­denképpen a technikára és a tudományra ala­pozva igyekeznek megtermelni a népgazda­ságnak szükséges árucikkeket, s eközben biz­tosítani a tagok jövedelmét, a továbbfejlődés anyagi lehetőségeit. G. G. MUNKAVÉDELEM ÉS HATÉKONYSÁG Szemle a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban „Minket nem zavar a hideg!" Székely Árpáddal, a magyei munkavédelmi felügyelőség el­lenőrével, Babarczi Páterrel, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság munkavédelmi előadójával és Urbán Józseffel, a szolgáltató ke­rület igazgatóhelyettesé veil üzemi szemlém veszünk részt. Csúcsidő­ben érkeztünk, a gépműhelyben a téli nagyjavításokat végzik a szerelők. A nyáron kihalt csen­des csarnokban teljes üzemben folyik a munka, mindem talpalat­nyi helyet a mezőgazdasági gé­pek foglalnak el. A szolgáltató ágazat százfős kollektívájára — tájékoztat Ur­bán József — kilenc nagy telje­sítményű traktor, tíz darab MTZ, 20 darab IFA-tehergépkocsi, négy autóbusz felújítása ás műszaki vizsgáztatása, valamint a tavaszi magágyelőkészíitő és -vető gépso­rok teljes főjavítása vár. Most elsősorban arra vagyunk kíván­csiak, hogy a korábbi hasonló üzemi szemle alkalmával megál­lapított hiányosságokat megszün­tették-e a szolgáltató kerületben. Elsőként a szervizműhelybe nyitunk be. Az egyik szerelőakna felett előredön,tátit pilótafülkével egy ponyvás nyergesvontató áll. A helyiségben rend és tisztaság uralkodik, csak az ellenőr éles szeme veszi észre az akna alján fénylő olajfoltat és az elpiszkoló­dott lámpatesteket. A másik üres szerelőaknában, nem működik a világítás. Szúrópróbaszerűen négy dolgozót alkoholteszties vizsgálat­ra kémek, az eredmény negatív. Átmegyünk a munkagép-javító műhelybe. A kisebb csarnokot a zsúfoltság mialtlt csak a fai mellétit lehet körbejárni. A da,rabológép ko­rongja alatt felejteti hálózati ká­belre keil felhívni az ott dolgo­zók figyelmét. Odébb, a* gépi fú­rón az állítókar visszahúzó rugója hiányzik. A hiányos, ságoikat az egyik szerelő máris pótolja. Az erőgépek között oldalazva feltű­nik a munkavédelmi felügyelő­nek, hogy a fél lábon álló MTZ bal első kereke nincsen táimasz- tóékikel biztosítva. Az akkumulá­tortöltő helyiségben Székely Ár­pád rögtönzött kiselőadás kereté­ben az ólom foga.zatkárosíitó ha­tásáról beszél. Talán nem ered­ménytelenül és az ott dolgozók saját érdekükben rendszeresítik majd a fogkefe használatát. Hátravan még az erőgépjavítá műhely. Az első helyiségbe lépve egy muzeális értékű Ajax-tipusü kalapácsgépct látunk. . Balbarczl Péter világosiit fel, régen ezen nyújtaVák az ekevasat. A,z öreg masina most is jó szolgálatot tesz, de hiányzik róla a lendke­rék ' védőburkolata. A nagy műhelyben tapasztaljuk az egyetlen olyan hiányosságot, amely már az előző üzemi szemle alkalmával készült jegyzőkönyv­ben is szerepelt; a csarnok meg­világítását erősen rontják az el­szennyeződött lámpatestek. Ezen kívül — egészíti ki korábbi ész­revételeit a munkavédelmi fel­ügyelő —. a lejárat nélküli, szűk . '.gzerelőaknáóla í felújításira szorul. A munkavédelmi okmányok el­lenőrzése során kiderül, hogy két szerelő január 19-e óta a kötele­ző baleseti oktatás nélkül dolgo­zik. Emiatt a műhely vezetője első alkalommal még csak szóbeli figyelmeztetésben részesül, de legközelebb már nem lehet elte­kinteni a pénzbüntetéstől sem. Az észlelt hiányosságok közül hét szerepel majd a felügyelőség államigazgatási határozatában, a teljesítési határidők pontos fel­tüntetésével. A végrehajtásért fe­lelős személyiek kijelölése a mun­kahelyi vezető feladata. Székely Árpádot arra kérem, összegezze tapasztala tait: — A megyében tevékenykedő állami gazdaságok közül a kis­kunhalasi méretei alapién köze­pesnek számít, a munkavédielmi előírások betartása szempontjából azonban a jók közé tartozik. Az üzemi szemlék célja minden eset­ben a munkakörülmények - feltá­rása. Az állandó ellenőrzés és a munkafeltételek tervszerű javítá­sa már vállalati ikctelezeJtsiág. Ennek során ki kelt szűrni a fel­lelhető hiányosságokat, és meg kell határozni, hogy a rendelke­zésre álló pénzeszközökből mit lehet eredményesen, megvalósíta­ni, Helyben kell tisztázni azt is, hogy a feladatokból mi tartozik az üzemvezetőre, a kerületre, és mi az, ami a központra vonatko­zik. A megyei munkavédelmi fel­ügyelőség ebben tud segíteni, közreműködésével hatékonyabbá válik a megelőzés, ami végső so­ron a munkahelyi balesetek csök­kenéséhez vezet. Az állami gazdaság vezetőivel folytatjuk a beszélgetésit. A ta­pasztalatok értékelése felveti a gondokat is, ez érzékelhető a gaz­daság igazgatóhelyettesének, Pin­tér Imrének a szavaiból: — A hatvanas óvek elején épült erő,gépjavító műhely megérett a rekonstrukcióra, ezt a munkavé­delmi felügyelő észrevételei is megerősítik. A gond az, mikorra tudjuk előteremteni, a szükséges pénzt. A pillanatnyi egyezkedés, a lehetőségek számbavétele min­denképpen a megoldás irányába hat. A közös mérlegelés, az azo­nos szándék jellemzi a kapcsola­tunkat, az ilyen segítség pedig hatékonyabb minden adminisztrá­ciós eszköznél. Most sem hagy­hatjuk figyelmen kívül a határo­zatban foglalt egyéb hiánverrógo- kat, ment a jó munkakörü’mé- nyek kialakítása, a munkavédelmi szabályok betartása növelheti a gazdálkodás eredménvességét. Kisvágó Árpád A várakozásnál jobban bírják a telet a szarvasmarhák a Szombathelyi Pannónia Tsz nemrég épített szerfás állattartó­telepén. A nagy hideg sem viselte meg túlzottan a Hungaro- fríz- és a Holstein-állományt. A termelt tej mennyisége ugyan csökkent, de zsírtartalma 2 százalékkal magasabb, önköltsége pedig 30 százalékkal alacsonyabb az istállóban tartott tehe­nekénél. A kétszáz állatot csupán három dolgozó gondozza. (MTI-fotó: Czika László — KS) KNEB-VIZSGÁLAT 11 MEGYÉBEN Családi kertészkedés közföldeken Az egyéni, családi hasznosítás­ra (haszonbérbe, tartós haszná­latra) átadott földterületek ará­nya 25 százalékkal volt nagyobb 1985-ben, mint két évvel ezelőtt. A lakosság, valamint a nagyüze­mek és a tanácsok törekvése ösz- szetal álkozott, egyidejűleg nö­vekedett a földigény és a föld- kínálat a nehezebb gazdasági helyzet hatására. Országosan mintegy 2Ó0 ezer hektárra tehető a nagyüzemiig gazdaságosan nem művelhető (kisméretű, rossz minőségű és kedvezőtlen fekvésű) földterület nagysága, amelyből több mint 120 ezer hektárt hasznosítanak. A családok százezrei dolgoznak szabadidejükben, külön jövede­lemre tesznek szert, s főként a munkaigényes zöldség- és gyü­mölcskultúrák művelésével gya­rapítják az árualapokat. A mező- gazdasági nagyüzem, a bérleti díjak révén szerény bevételre tesz szert, és elkerüli a művelési kötelezettség megszegéséért ki­róható (aranykoronánként és hek­táronként ezer forint) bírságot. Kapálgató városiak A népi ellenőrök tizenegy me­gye (Bács-Kisikun, Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Csongrád, Ko­márom, Nógrád, Somogy, Sza- bolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna, Zala) 128 mezőgazdasági nagy­üzemében, 12 szakcsoportjában és 87 szakigazgatási szervnél vizsgálták a földterületeik magán­jellegű hasznosítását. S megálla­pították, hegy a nagyüzemek ke­zelésében alig van parlagföld, a tanácsok viszont a gondjaikra bí­zott földnek csak mintegy 35—40 százalékát hasznosítják haszon- bérlet vagy tartós használat for­májában. Ennek részben objektív okai vannak. Tanácsi kezelésben találhatók a kevésbé hasznosít­ható (kedvezőtlen fekvésű, rossz minőségű, nehezen megközelít­hető) földek. A lakosság földigé- nye pedig vidékenként szeszé­lyesen eltérő. Amíg a nagyváro­sok környékén a tanácsi földek csaknem száz százalékát haszno­sítják. addig Borsod, Zala, Komá­rom, Szolnok megyék egyes „el­öregedett” településein alig éri el a 10 százalékot. A tanácsok több tízezer hektár saját kezelésű földterület hasznosításával adó­sak. Jórészt azért, mert nincse­nek felkészült szakembereik, ala­csony színvonalú az érdekeltség és a szervező munka. Milyen konkrét szabálytalan- ságokkail, megoldásra váró prob­lémákkal találkoztak a népi el­lenőrök az országos vizsgálat so­rán? Békéscsabán több esetben is előfordult, hogy a megengedett mértéket (6000 négyzetmétert) messze meghaladó földterületet adtak haszonbérbe magánszemé­lyeknek. s a tsz mindjárt vállal­ta — térítés ellenében — a talaj­munkát, a növényvédelmet, a be­takarítást, a szállítást. A nagy­üzem műveli tehát továbbra is a földet — nyilván gazdaságosan. A szerződéssel a szövetkezet nem valamiféle ráfizetéstől szaba­dult meg. hanem egyszerűen a hasznot játszotta át a bérlők ke­zére. Másutt is előfordultak ha­sonló esetek. Az egyik állami gazdaság például 13 hold nagy- üzemileg művelhető földterüle­tet adott haszonbérbe egy sze­mélynek, aki a vizsgálat meg-' kezdéséig bérleti díjat sem fize­tett. Szerencsére azonban csak szórványosak az Ilyen nyilván­való visszaélések. Elavult jogszabályok Gyakori viszont a 6000 négyzet- méteres felső határ túllépése (Időnként indokoltan), a szüiksé ges tanácsi, földhivatali enge­délyek mellőzése zártkert jelle­gű övezetek kialakításában. A ta­nácsok a földnyilvántartást pon­tatlanul vezetik, adataikat a föld­hivatallal nem egyeztetik, el­mulasztják a tartós használatra ki­jelölt földek jegyzéké^ ismertet­ni széles körben, az előírásoknak megfelelően. A mulasztásokhoz, a hibák el­követéséhez egyebek közt hozzá­járul, hogy több mint 40 alap. és módosító jogszabályt kell a mun­ka során alkalmazni. A jogsza­bályok egy része elavult. A vizs­gálati tapasztalatok jól kapcso­lódnak a földtörvény és végre­hajtási rendeletéi korszerűsíté­séhez. A készülő törvény szelle­mében lehetővé kell tenni, hogy termelőszövetkezet is megsze­rezhesse állami föld tulajdonjo­gát, illetve, hogy a tsz-ek kívül­állóknak is adhassanak földet tartós használatba. Az új föld­törvény szellemét tükrözné az is, ha a föld minősége és rendelte­tése határozná meg a magánsze­mélyek által művelhető földte­rület naigyságát. (A juhászkodás­ra bérelhető gyepterület például a szántóföldi maximum sokszo­rosa lehet.) Megbízható nyilvántartást! A vizsgálati tapasztalatok to­vább] része az ágazati szabályo­zás során, Illetve az ellenőrzési rendszer kialakításában haszno­sítható. Így például a megyei ta­nácsok fokozott támogatására és ellenőrzésére van szükség ahhoz, hogy a helyi tanácsok földügyi feladataikat hiánytalanul és ered­ményesen oldhassák me,g. Lehe­tővé kell tenni a 800 négyzetmé­ternél kisebb földterületeik ma­gánjellegű hasznosítását, a mi­nimumkorlát rugalmas kezelé­sét. Olyan nyilvántartási rend­szer kialakítása is szükséges, amely megbízható alapul szolgál a tényleges földhasználat utáni adózáshoz, az adóbevallás ellen­őrzéséhez. A vizsgálat megállapításai alap­ján a megyei és a városi népi ellenőrzési bizottságok kereken száz törvényességi felhívást, és több mint 300 javaslatot tettek a tapasztalt szabálytalanságok felszámolására. Huszonöt hely­színi vizsgálati jelentés bizonyí­tó erejű dokumentálása utólag kiegészítésre szorul, s több me­gyében a szükséges intézkedések megtételére is a vizsgálatok le­zárását követően kerül sor. K. J. A ! z osztályunk kapott egy kitüntetést. Ismerik milyen az?! Háromszögle­tű kis zászlócskán lóg egy kerek fémplakett. Magának is van olyan? Gratu­lálok! Miért kapta? Ja, hogy magának az jár?!... Értem. Szóval mi is kaptunk egyet. Minden osztálynak volt már, egyedül nekünk nem. Igen ám, de kinek adjuk? Az utóbbi idő­ben mindenki lelépett, aki csak tudott,' mert veszteséges lett a vállalat. Csak a nyugdíjasok maradtak. Az ösztön- meg a nyugdíjasok. összeült a hivatali négyszög: a frissen választott szakszervezeti bizalmi, az osz­tályvezetőnk, meg én. A KISZ most van alakulóban, de a géemká miatt még nem volt idő összehívni a tagságot. — Nagy a mi dilemmánk — kezdte az osztályvezetőnk. — Döntéskényszerbe ju­tottunk, elvtársak! Ilyen már évek óta nem fordult elő a hivatalunkban. íme, itt vannak előttem az elvárások. Valakit meg kell feleltetnünk nekik. Olyan kollégának kell adnunk a magas kitüntetést, aki fia<• tál, de legalább öt éve dolgozik a vállalat­nál. — Ez csak én lehetek izgatottan. ugrottam föl — Nem jó — mordult rám. a főnök. — Nő legyen a kitüntetett. Barna hajú, kék szemű, 160—170 centi magas, szakszerve­zeti munkás, vagy nőbizottsági tag. Kitüntetés — Akkor én! — morzsolgatta izgatottan a golyóstollát leukánk, a bizalmi, miköz­ben elmotyogott magában három „Udvöz- légy Máriá’’-t. — No igen... — nézett ki unottan az ablakon kedvenc főnökünk. — Ha ennyire ragaszkodtok hozzá, nem bánom ... Nos, kapja meg a kitüntetést Rózsika, a titkár­nőm. «— De hiszen ő... — Valóban. Egy hónapja van itt, de na­gyon csinos, és kitűnő kávét főz. Ittatok belőle, ugye? Elintéztem a folyamatos munkaviszonyát. Igaz, gépelni még nem tud, de majd belejön. Addig a kartársnő majd a segítségére lesz. Amint láttátok, a haját már tegnap barnára festette. Ha fel­veszi a tűsarkú cipőjét, több, mint 162 cen­ti. Mi van még? Ja! Ma lesz a nőbizottság soros ülése. Délután kooptálják a vezető­ségbe. Van még kérdésetek? — Hát... nem is tudom ... — hebeg­tem. — Talán a szeme színe ... — Kérlek, ne légy ilyen szőrszálhasoga­tói Erről jut eszembe: holnap megbeszél­jük a prémiumkeret elosztását. Még nem döntöttem el, hogy ti mennyit kaphattok. Ami a munkátokat illeti... Egymásra néztünk Icukával, és nagyot bólintottunk. Különben is, mennyit adnak egy ilyen kitüntetéshez? Három-, vagy négyezret?. r. A főnök felállt, és mosolyogva kezet nyújtott. — örülök, hogy ilyen leplezetlenül el- mondtátok a véleményeteket. Én mindig nagy súlyt fektetek a döntési mechanizmus demokratizmusára. Kérlek benneteket, hogy közös elhatározásunkat, mely a kol­lektíva megbecsülése érdekében született, népszerűsítsétek a kollégák között. Ami pedig a Rózsika szeme színét illeti, azt hi­szem tévedsz. Lehet, hogy ma még nem olyan kék, de azt neked is be kell látnod, hogy napról napra kékül. Ez nemcsak az én véleményem, a vezérigazgató elvtárs is észrevette már. — Igazad van, főnök. Ez a kitüntetés leg­inkább a szürkéskék szemhez illik. — Na látod — veregette meg a válta­mat az osztályvezetőm. — Lehet, hogy jö­vőre olyan kitüntetést kapunk, amelyik a te szemedhez passzol... Azóta minden este imádkozom. Igen, mert ezt a vállalatot már csak a szentlé­lek tartja össze, s egy isteni csoda ment­heti meg a szanálástól. Attól pedig még az ember szeme színe is megváltozhat. T. Ágoston László

Next

/
Thumbnails
Contents