Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-11 / 35. szám
munka , tclje/ítmémjek «• PF.TÖFI NÉPE tt & 1987 február 11. NYERESÉGES MELLÉKÜZEMÁGAK SZABADSZÁLLÁSON A gyors változtatás előnyei — A talponmaradás feltétele — fogalmazta meg a beszélgetés elején Nagy Sándor, a Szabadszállási Lenin Tsz főagronómusának helyettese — kutatni azokat a lehetőségeket, amelyekkel pénzt lehet keresni. Ma már a mezőgazdasági üzemek nem támaszkodhatnak csupán az alaptevékenységre, a növénytermesztésre, az állattenyésztésre, ennél sokkal több kell! Több vasat kell tartani a tűzben ahhoz, hogy megfeleljünk a népgazdasági és a tagsági elvárásoknak' azaz azt termeljük, ami a legszükségesebb, de azt is, ami jól eladható. Meg kell teremtenünk a tagság számára a jó megélhetési lehetőségeket, sőt any- nyi pénzt kell kigazdálkodnunk, hogy fejlesztésre is jusson. A feladat valóban nem egyszerű, hiszen a közös gazdaságok vezetőinek nemcsak a mára, a holnapra is gondolniuk kell, meg kell alapozniuk a nagyobb jövedelemszerzés lehetőségét, s ezárt olykor kockáztatniuk is szükséges. — Az ez évi zárszámadás nem lesz olyan, mint a tavalyi — folytatta Nagy Sándor. — Termelési értékünk ugyan meghaladta a 350 milliót, de a nyereség 5—6 millióval kevesebb lesz, 30—35 millióra számítunk. A nyereség csökkenésének objektív okai voltak, elég. ha az aszályra utalok, s arra, hogy kétmillió köbméter vizet öntöztünk ki, ami önmagában is 12 millió forintba került. Azt gondolná az ember, ha az öntözés a múlt évben ilyen drága volt, ebben az évben már biztosan nem csinálják. De igen! A múlt évben a Bayer cégtől hat Remstor öntözőberendezést vásároltak, amik beváltak, ezért ebben az évben újabb hatot vesznek. Kétszáz hektárnyi területen bevezetik az alag- csöves öntözést; egyik felét ebben az évben, a másikat jövőre készítik el. Ez 16 millió forintba kerül, amelyhez 30 százalékos állami támogatást kapnak, pályázat révén. — Fejlesztési alapunk 25 millió, gépvásárlásra 15 milliót költünk. Ebben benne van az öntözőfürtre fordított összeg is. Kellenek a tehergépkocsik, munkagépek, traktorok, kombájnok, pótkocsik. Tavaly megvásároltuk a Kecskeméti Konzervgyár szabadszállási tisztítótelepét, s megkezdtük a rekonstrukciót, ebben az évben ki akarjuk alakítani a tartósítóüzemet. A múlt évben nyolc, az idén kétmillió forintot tesz ki a beruházás. Sokfajta savanyúságot szeretnénk előállítani, amelyhez az alapanyag zömét a közös gazdaság kertészete termeli meg. Ez újabb lehetőség a nagyobb jövedelem megszerzésére. A már említett nyereség egy tetemes részét a termelőszövetkezet szárítóüzeme produkálja. Az üzem a közösben termesztett petrezselyemből, spenótból, kaporból, fűszerpaprikából, zellerből száritmányt készített — ebben az évben már póréhagymát is szárítanak —, amelyet tőkés országokban, értékesítettek. A 60 milliós termelési érték 10 millió forint nyereséget hozott a közös gazdaságnak.^ — Rövidesen megkezdjük a gyümölcsszárít- mányok, nevezetesen most az alma készítését, de korábban gyártottunk szárított megy- gyet és barackot is. S ha már itt tartok, elmondom, hogy az 50 hektár almásunk — 400 mázsa termett hektáronként — 2,5 milliós nyereséget hozott. Nem lehet panaszunk ä szántóföldi magtermesztésre sem, hiszen a különböző vetőmagvak, kertészeti növények termesztése, továbbá a juhászat is eredményes volt. Nem ok nélkül említette a főagronómus helyettese a melléküzemágakat, mert azok is nyereségesek. A budapesti kötő, horgoló, esztergályos és még jó néhány szakmát képviselő melléküzemáguk évente 50 millió forintos termelési érték előállítása után 4—4,5 milliós nyereséget tett a közös gazdaság asztalára. Az ötven dolgozót számláló kőművesrészlegre ebben az évben újabb jelentős feladatok várnak. El kell készíteniük a községben a Budapesti Csokoládégyár 20 millió forintos épületberuházását, ahol már ebben az évben megkezdődik a termelés. A Szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet vezetői felismerve a gyors változtatás előnyeit, a gazdaságos termelés szükségességét, idejében és jól döntöttek. Gondolkodva, alaposan megfontolva, olykor kockáztatva, de mindenképpen a technikára és a tudományra alapozva igyekeznek megtermelni a népgazdaságnak szükséges árucikkeket, s eközben biztosítani a tagok jövedelmét, a továbbfejlődés anyagi lehetőségeit. G. G. MUNKAVÉDELEM ÉS HATÉKONYSÁG Szemle a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban „Minket nem zavar a hideg!" Székely Árpáddal, a magyei munkavédelmi felügyelőség ellenőrével, Babarczi Páterrel, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság munkavédelmi előadójával és Urbán Józseffel, a szolgáltató kerület igazgatóhelyettesé veil üzemi szemlém veszünk részt. Csúcsidőben érkeztünk, a gépműhelyben a téli nagyjavításokat végzik a szerelők. A nyáron kihalt csendes csarnokban teljes üzemben folyik a munka, mindem talpalatnyi helyet a mezőgazdasági gépek foglalnak el. A szolgáltató ágazat százfős kollektívájára — tájékoztat Urbán József — kilenc nagy teljesítményű traktor, tíz darab MTZ, 20 darab IFA-tehergépkocsi, négy autóbusz felújítása ás műszaki vizsgáztatása, valamint a tavaszi magágyelőkészíitő és -vető gépsorok teljes főjavítása vár. Most elsősorban arra vagyunk kíváncsiak, hogy a korábbi hasonló üzemi szemle alkalmával megállapított hiányosságokat megszüntették-e a szolgáltató kerületben. Elsőként a szervizműhelybe nyitunk be. Az egyik szerelőakna felett előredön,tátit pilótafülkével egy ponyvás nyergesvontató áll. A helyiségben rend és tisztaság uralkodik, csak az ellenőr éles szeme veszi észre az akna alján fénylő olajfoltat és az elpiszkolódott lámpatesteket. A másik üres szerelőaknában, nem működik a világítás. Szúrópróbaszerűen négy dolgozót alkoholteszties vizsgálatra kémek, az eredmény negatív. Átmegyünk a munkagép-javító műhelybe. A kisebb csarnokot a zsúfoltság mialtlt csak a fai mellétit lehet körbejárni. A da,rabológép korongja alatt felejteti hálózati kábelre keil felhívni az ott dolgozók figyelmét. Odébb, a* gépi fúrón az állítókar visszahúzó rugója hiányzik. A hiányos, ságoikat az egyik szerelő máris pótolja. Az erőgépek között oldalazva feltűnik a munkavédelmi felügyelőnek, hogy a fél lábon álló MTZ bal első kereke nincsen táimasz- tóékikel biztosítva. Az akkumulátortöltő helyiségben Székely Árpád rögtönzött kiselőadás keretében az ólom foga.zatkárosíitó hatásáról beszél. Talán nem eredménytelenül és az ott dolgozók saját érdekükben rendszeresítik majd a fogkefe használatát. Hátravan még az erőgépjavítá műhely. Az első helyiségbe lépve egy muzeális értékű Ajax-tipusü kalapácsgépct látunk. . Balbarczl Péter világosiit fel, régen ezen nyújtaVák az ekevasat. A,z öreg masina most is jó szolgálatot tesz, de hiányzik róla a lendkerék ' védőburkolata. A nagy műhelyben tapasztaljuk az egyetlen olyan hiányosságot, amely már az előző üzemi szemle alkalmával készült jegyzőkönyvben is szerepelt; a csarnok megvilágítását erősen rontják az elszennyeződött lámpatestek. Ezen kívül — egészíti ki korábbi észrevételeit a munkavédelmi felügyelő —. a lejárat nélküli, szűk . '.gzerelőaknáóla í felújításira szorul. A munkavédelmi okmányok ellenőrzése során kiderül, hogy két szerelő január 19-e óta a kötelező baleseti oktatás nélkül dolgozik. Emiatt a műhely vezetője első alkalommal még csak szóbeli figyelmeztetésben részesül, de legközelebb már nem lehet eltekinteni a pénzbüntetéstől sem. Az észlelt hiányosságok közül hét szerepel majd a felügyelőség államigazgatási határozatában, a teljesítési határidők pontos feltüntetésével. A végrehajtásért felelős személyiek kijelölése a munkahelyi vezető feladata. Székely Árpádot arra kérem, összegezze tapasztala tait: — A megyében tevékenykedő állami gazdaságok közül a kiskunhalasi méretei alapién közepesnek számít, a munkavédielmi előírások betartása szempontjából azonban a jók közé tartozik. Az üzemi szemlék célja minden esetben a munkakörülmények - feltárása. Az állandó ellenőrzés és a munkafeltételek tervszerű javítása már vállalati ikctelezeJtsiág. Ennek során ki kelt szűrni a fellelhető hiányosságokat, és meg kell határozni, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközökből mit lehet eredményesen, megvalósítani, Helyben kell tisztázni azt is, hogy a feladatokból mi tartozik az üzemvezetőre, a kerületre, és mi az, ami a központra vonatkozik. A megyei munkavédelmi felügyelőség ebben tud segíteni, közreműködésével hatékonyabbá válik a megelőzés, ami végső soron a munkahelyi balesetek csökkenéséhez vezet. Az állami gazdaság vezetőivel folytatjuk a beszélgetésit. A tapasztalatok értékelése felveti a gondokat is, ez érzékelhető a gazdaság igazgatóhelyettesének, Pintér Imrének a szavaiból: — A hatvanas óvek elején épült erő,gépjavító műhely megérett a rekonstrukcióra, ezt a munkavédelmi felügyelő észrevételei is megerősítik. A gond az, mikorra tudjuk előteremteni, a szükséges pénzt. A pillanatnyi egyezkedés, a lehetőségek számbavétele mindenképpen a megoldás irányába hat. A közös mérlegelés, az azonos szándék jellemzi a kapcsolatunkat, az ilyen segítség pedig hatékonyabb minden adminisztrációs eszköznél. Most sem hagyhatjuk figyelmen kívül a határozatban foglalt egyéb hiánverrógo- kat, ment a jó munkakörü’mé- nyek kialakítása, a munkavédelmi szabályok betartása növelheti a gazdálkodás eredménvességét. Kisvágó Árpád A várakozásnál jobban bírják a telet a szarvasmarhák a Szombathelyi Pannónia Tsz nemrég épített szerfás állattartótelepén. A nagy hideg sem viselte meg túlzottan a Hungaro- fríz- és a Holstein-állományt. A termelt tej mennyisége ugyan csökkent, de zsírtartalma 2 százalékkal magasabb, önköltsége pedig 30 százalékkal alacsonyabb az istállóban tartott tehenekénél. A kétszáz állatot csupán három dolgozó gondozza. (MTI-fotó: Czika László — KS) KNEB-VIZSGÁLAT 11 MEGYÉBEN Családi kertészkedés közföldeken Az egyéni, családi hasznosításra (haszonbérbe, tartós használatra) átadott földterületek aránya 25 százalékkal volt nagyobb 1985-ben, mint két évvel ezelőtt. A lakosság, valamint a nagyüzemek és a tanácsok törekvése ösz- szetal álkozott, egyidejűleg növekedett a földigény és a föld- kínálat a nehezebb gazdasági helyzet hatására. Országosan mintegy 2Ó0 ezer hektárra tehető a nagyüzemiig gazdaságosan nem művelhető (kisméretű, rossz minőségű és kedvezőtlen fekvésű) földterület nagysága, amelyből több mint 120 ezer hektárt hasznosítanak. A családok százezrei dolgoznak szabadidejükben, külön jövedelemre tesznek szert, s főként a munkaigényes zöldség- és gyümölcskultúrák művelésével gyarapítják az árualapokat. A mező- gazdasági nagyüzem, a bérleti díjak révén szerény bevételre tesz szert, és elkerüli a művelési kötelezettség megszegéséért kiróható (aranykoronánként és hektáronként ezer forint) bírságot. Kapálgató városiak A népi ellenőrök tizenegy megye (Bács-Kisikun, Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Csongrád, Komárom, Nógrád, Somogy, Sza- bolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna, Zala) 128 mezőgazdasági nagyüzemében, 12 szakcsoportjában és 87 szakigazgatási szervnél vizsgálták a földterületeik magánjellegű hasznosítását. S megállapították, hegy a nagyüzemek kezelésében alig van parlagföld, a tanácsok viszont a gondjaikra bízott földnek csak mintegy 35—40 százalékát hasznosítják haszon- bérlet vagy tartós használat formájában. Ennek részben objektív okai vannak. Tanácsi kezelésben találhatók a kevésbé hasznosítható (kedvezőtlen fekvésű, rossz minőségű, nehezen megközelíthető) földek. A lakosság földigé- nye pedig vidékenként szeszélyesen eltérő. Amíg a nagyvárosok környékén a tanácsi földek csaknem száz százalékát hasznosítják. addig Borsod, Zala, Komárom, Szolnok megyék egyes „elöregedett” településein alig éri el a 10 százalékot. A tanácsok több tízezer hektár saját kezelésű földterület hasznosításával adósak. Jórészt azért, mert nincsenek felkészült szakembereik, alacsony színvonalú az érdekeltség és a szervező munka. Milyen konkrét szabálytalan- ságokkail, megoldásra váró problémákkal találkoztak a népi ellenőrök az országos vizsgálat során? Békéscsabán több esetben is előfordult, hogy a megengedett mértéket (6000 négyzetmétert) messze meghaladó földterületet adtak haszonbérbe magánszemélyeknek. s a tsz mindjárt vállalta — térítés ellenében — a talajmunkát, a növényvédelmet, a betakarítást, a szállítást. A nagyüzem műveli tehát továbbra is a földet — nyilván gazdaságosan. A szerződéssel a szövetkezet nem valamiféle ráfizetéstől szabadult meg. hanem egyszerűen a hasznot játszotta át a bérlők kezére. Másutt is előfordultak hasonló esetek. Az egyik állami gazdaság például 13 hold nagy- üzemileg művelhető földterületet adott haszonbérbe egy személynek, aki a vizsgálat meg-' kezdéséig bérleti díjat sem fizetett. Szerencsére azonban csak szórványosak az Ilyen nyilvánvaló visszaélések. Elavult jogszabályok Gyakori viszont a 6000 négyzet- méteres felső határ túllépése (Időnként indokoltan), a szüiksé ges tanácsi, földhivatali engedélyek mellőzése zártkert jellegű övezetek kialakításában. A tanácsok a földnyilvántartást pontatlanul vezetik, adataikat a földhivatallal nem egyeztetik, elmulasztják a tartós használatra kijelölt földek jegyzéké^ ismertetni széles körben, az előírásoknak megfelelően. A mulasztásokhoz, a hibák elkövetéséhez egyebek közt hozzájárul, hogy több mint 40 alap. és módosító jogszabályt kell a munka során alkalmazni. A jogszabályok egy része elavult. A vizsgálati tapasztalatok jól kapcsolódnak a földtörvény és végrehajtási rendeletéi korszerűsítéséhez. A készülő törvény szellemében lehetővé kell tenni, hogy termelőszövetkezet is megszerezhesse állami föld tulajdonjogát, illetve, hogy a tsz-ek kívülállóknak is adhassanak földet tartós használatba. Az új földtörvény szellemét tükrözné az is, ha a föld minősége és rendeltetése határozná meg a magánszemélyek által művelhető földterület naigyságát. (A juhászkodásra bérelhető gyepterület például a szántóföldi maximum sokszorosa lehet.) Megbízható nyilvántartást! A vizsgálati tapasztalatok tovább] része az ágazati szabályozás során, Illetve az ellenőrzési rendszer kialakításában hasznosítható. Így például a megyei tanácsok fokozott támogatására és ellenőrzésére van szükség ahhoz, hogy a helyi tanácsok földügyi feladataikat hiánytalanul és eredményesen oldhassák me,g. Lehetővé kell tenni a 800 négyzetméternél kisebb földterületeik magánjellegű hasznosítását, a minimumkorlát rugalmas kezelését. Olyan nyilvántartási rendszer kialakítása is szükséges, amely megbízható alapul szolgál a tényleges földhasználat utáni adózáshoz, az adóbevallás ellenőrzéséhez. A vizsgálat megállapításai alapján a megyei és a városi népi ellenőrzési bizottságok kereken száz törvényességi felhívást, és több mint 300 javaslatot tettek a tapasztalt szabálytalanságok felszámolására. Huszonöt helyszíni vizsgálati jelentés bizonyító erejű dokumentálása utólag kiegészítésre szorul, s több megyében a szükséges intézkedések megtételére is a vizsgálatok lezárását követően kerül sor. K. J. A ! z osztályunk kapott egy kitüntetést. Ismerik milyen az?! Háromszögletű kis zászlócskán lóg egy kerek fémplakett. Magának is van olyan? Gratulálok! Miért kapta? Ja, hogy magának az jár?!... Értem. Szóval mi is kaptunk egyet. Minden osztálynak volt már, egyedül nekünk nem. Igen ám, de kinek adjuk? Az utóbbi időben mindenki lelépett, aki csak tudott,' mert veszteséges lett a vállalat. Csak a nyugdíjasok maradtak. Az ösztön- meg a nyugdíjasok. összeült a hivatali négyszög: a frissen választott szakszervezeti bizalmi, az osztályvezetőnk, meg én. A KISZ most van alakulóban, de a géemká miatt még nem volt idő összehívni a tagságot. — Nagy a mi dilemmánk — kezdte az osztályvezetőnk. — Döntéskényszerbe jutottunk, elvtársak! Ilyen már évek óta nem fordult elő a hivatalunkban. íme, itt vannak előttem az elvárások. Valakit meg kell feleltetnünk nekik. Olyan kollégának kell adnunk a magas kitüntetést, aki fia<• tál, de legalább öt éve dolgozik a vállalatnál. — Ez csak én lehetek izgatottan. ugrottam föl — Nem jó — mordult rám. a főnök. — Nő legyen a kitüntetett. Barna hajú, kék szemű, 160—170 centi magas, szakszervezeti munkás, vagy nőbizottsági tag. Kitüntetés — Akkor én! — morzsolgatta izgatottan a golyóstollát leukánk, a bizalmi, miközben elmotyogott magában három „Udvöz- légy Máriá’’-t. — No igen... — nézett ki unottan az ablakon kedvenc főnökünk. — Ha ennyire ragaszkodtok hozzá, nem bánom ... Nos, kapja meg a kitüntetést Rózsika, a titkárnőm. «— De hiszen ő... — Valóban. Egy hónapja van itt, de nagyon csinos, és kitűnő kávét főz. Ittatok belőle, ugye? Elintéztem a folyamatos munkaviszonyát. Igaz, gépelni még nem tud, de majd belejön. Addig a kartársnő majd a segítségére lesz. Amint láttátok, a haját már tegnap barnára festette. Ha felveszi a tűsarkú cipőjét, több, mint 162 centi. Mi van még? Ja! Ma lesz a nőbizottság soros ülése. Délután kooptálják a vezetőségbe. Van még kérdésetek? — Hát... nem is tudom ... — hebegtem. — Talán a szeme színe ... — Kérlek, ne légy ilyen szőrszálhasogatói Erről jut eszembe: holnap megbeszéljük a prémiumkeret elosztását. Még nem döntöttem el, hogy ti mennyit kaphattok. Ami a munkátokat illeti... Egymásra néztünk Icukával, és nagyot bólintottunk. Különben is, mennyit adnak egy ilyen kitüntetéshez? Három-, vagy négyezret?. r. A főnök felállt, és mosolyogva kezet nyújtott. — örülök, hogy ilyen leplezetlenül el- mondtátok a véleményeteket. Én mindig nagy súlyt fektetek a döntési mechanizmus demokratizmusára. Kérlek benneteket, hogy közös elhatározásunkat, mely a kollektíva megbecsülése érdekében született, népszerűsítsétek a kollégák között. Ami pedig a Rózsika szeme színét illeti, azt hiszem tévedsz. Lehet, hogy ma még nem olyan kék, de azt neked is be kell látnod, hogy napról napra kékül. Ez nemcsak az én véleményem, a vezérigazgató elvtárs is észrevette már. — Igazad van, főnök. Ez a kitüntetés leginkább a szürkéskék szemhez illik. — Na látod — veregette meg a váltamat az osztályvezetőm. — Lehet, hogy jövőre olyan kitüntetést kapunk, amelyik a te szemedhez passzol... Azóta minden este imádkozom. Igen, mert ezt a vállalatot már csak a szentlélek tartja össze, s egy isteni csoda mentheti meg a szanálástól. Attól pedig még az ember szeme színe is megváltozhat. T. Ágoston László
