Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII, évf. 34. szám _____Ára: 1,80 Ft 1987. február 10. kedd T ÖRŐDNEK A TAGSÁGGAL — NAGYOBB VÁLLALKOZÓI KEDV Jobban alkalmazkodik a kisipar DAVID JONES: A Szovjetunió őszintén törekszik a leszerelésre A Szovjetunió őszintén törek­szik leszerelési megállapodásokra — jelentette ki David Jones, az Egyesült Államok Vezérkari Fő­nökei Egyesített Bizottságának volt elnöke. A nyugalmazott tá­bornok (agja volt annak a te­kintélyes politikusokból, közéle­ti személyiségekből álló amerikai küldöttségnek, amely a múlt hé­ten járt Moszkvában. A küldött­séget fogadta Mihail Gorbacsov is. Jones tábornok egy hétfői tele­víziós interjújában elmondotta: mind Gorbacsovval, mind Ahro- mejev marsall vezérkari főnök­kel folytatott megbeszéléseik azt mutatták, hogy a szovjet fél kész a kompromisszumos megoldások­ra a leszerelés kérdéseiben. A volt vezérkari főnök úgy véleke­dett, hogy az arperikai űrfegy­verkezési program bizonyos kor­látozásai fejében megvalósítható lenne a hadászati támadófegyve­rek számának nagyarányú csök­kentése. Hasonlóképpen nyilatko­zott moszkvai benyomásairól egy nappal-korábban egy másik tele­víziós interjúban az amerikai küldöttség két vezető személyisé­ge: Henry Kissinger és Cyrus Vance is. Peter Peterson volt amerikai kereskedelemügyi miniszter, aki szintén részt vett a moszkvai megbeszéléseken, megállapítot­ta: a Szovjetunióban most vég­bemenő gazdasági változások megnövelik a lehetőségét a két­oldalú kereskedelmi kapcsola­tok fejlesztésére. Petersen külö­nösen arra hívta fel az amerikai gazdasági körök figyelmét, hogy szovjet részről számos területen látnak alkalmat közös vállalatok létrehozására. • George Shultz amerikai külügy­miniszter egy vasárnapi televí­ziós nyilatkozatában kijelentet­te: az Egyesült Államok nem hoz döntést a közeljövőben az új típusú űrfegyverek telepítésé­ről. A miniszter azonban jelez­te, hogy Washington mielőbb ki akarja próbálni az ilyen fegyve­reket a világűrben, akkor is ha a rakétaelhárító rendszerekről megkötött SALT—I. szerződés úgynevezett „szűkebb” értelme­zése ezt nem tenné lehetővé, „Vannak a programnak olyan ré­szei, amelyeket ki kellene pró­bálni ahhoz, hogy megjelöljük a további fejlesztés útját" — mon­dotta. • Bakró József kisiparos nemrég váltott iparengedélyt. Városföldön másodállásban műanyag rekeszeket ZÁRSZÁMADÁSOK A MEGYÉBEN Napi feladat Bács-Kiskun me­gyében is a KIOSZ tavaly de­cemberi küldöttgyűlésén elfoga­dott határozatok valóra váltása. Közös vonása ezeknek az az iránymutatás, hogy a kisipar szolgáltató és árutermelő mun­kájáról segítse a lakosság ellá­tását és a gazdaság erősítését. — Mit tesz ezért megyénk hét- ezer-ötszázhét kisiparosa, s ho­gyan támogatja őket ebben ér­dekvédelmi szervezetük? — kér­deztük Rehák Lászlótól, a KI­OSZ megyei titkárától. Az év végén létrejött, kéz­művestanács azt jelzi, hogy a hagyományos kézműipari áruk termelését és értékesítését az eddiginél jobban szorgalmazzák. A forgalmazásban készséges partner a Centrum kecskeméti es kiskunfélegyházi áruháza. Az alkatrészeket és más termékeket gyártó kisiparosok munkája Is nélkülözhetetlen, jóllehet terme­lési költségeik ma még magasak. A megyei kisiparban a szolgál­tatások aránya 55-ről 62 száza­lékra emelkedett, a munkaerő- mozgás pedig némileg csökkent. Ám ez korántsem olyan javulás, hogy ezzel elégedett lehetne a KIOSZ Bács-Kiskun Megyei Szervezete, amelynek egyik fő feladata segíteni a szakmai után­pótlást és támogatni a tagságot munkájában. Ez idő szerint a megyében háromszázhárom kis­iparos képez 1, százötvennyolc 2 és kilencvennégy 3 ipari tanulót, amivel Bács-Kiskun a megyék közt országosan első. A meste­reknél végzett szakmunkásokat a nagyobb üzemekben is szívesen fogadják. Mindebben része van a szakmai szakosztályok javuló munkájának és a pályaválasztási tanácsadásnak. Ez utóbbinál fel­használják a modern technika nyújtotta lehetőségeket. A fod­rász- és a szabószakmán kívül például videofelvételen mutat­ják be a megyeszékhelyen élő Kecskeméti Mihály kádár mes­terségét, hogy kedvet ébresszenek a fiatalokban e kihaló szakma iránt. Hasonlóan fontos a tagsággal való törődés. Kecskeméten, Kis­kunfélegyházán, Kiskőrösön. Kis­kunhalason, Baján, de a megye többi településén is a KIOSZ- alapszervezetek vezetősége két­havonta találkozik a kezdő kis­iparosokkal. Tájékoztatást ad­nak az árszámításról, az adózás­ról, az alkalmazottak foglalkoz­tatásáról és a tanulóképzésről. A szakmai szervezőmunka és az érdekvédelem végül is erősíti javít. (Tóth Sándor felvétele) a szervezetet. Decemberben és januárban újabb vállal­kozók lettek a kisipari közösség tagjai. Csupán Kecskeméten öt­venötén váltottak iparengedélyt. Közülük tizenegyen személyszál­lítók és árufuvarozók, ketten fű- részelők, egy raklapkészítő, de találunk köztük szabót, épület- szigetelőt, tetőfedőt, rádióadó­vevő- és antennaszerelőt, cuk­rászt, fényképészt, zacskó-, kém­cső-, laboratóriumifelszerelés-ké- szítőt és húsfüstölőt szintén. Olyan új ..szakmák” születésének is tanúi lehetünk, mint a mű- anyagláda-javítás és fóliafel­újítás, mezőgazdasági kisgépja­vítás és -karbantartás, valamint sífelszerelés-javítás, ami a kis­ipar javuló alkalmazkodásának újabb, szembeötlő jele. A Katymári Egyetértés Ter­melőszövetkezetben a több éve tartó aszály ellenére 22,5 millió forintos nyereséggel zárták a múlt évet. Az alaptevékenység ala­pozta meg a gazdaságban a ta­valyi eredményt, hiszen az öt­ven dolgozót foglalkoztató var­rodán kívül melléktevékenység­gel nem foglalkoznak. A Jánoshalmi Petőfi Termelő­szövetkezet zárszámadási köz­gyűlésén Bátyai József elnök arról számolt be, hogy búzából — a nem éppen kedvező időjárás ellenére — 6,7 tonna hektáron­kénti termést takarítottak be. Az aszály és a jégkár miatt az ága­zat veszteséges volt, bár a ter­vezett költségekből 3,9 millió fo­rintot megtakarítottak. Az állat­tenyésztés túlteljesítette ered­ménytervét, ami főként annak köszönhető, hogy 3 ezerrel több bárányt hizlaltak a tervezettnél azért, hogy pótolják a kukorica­termesztésben jelentkező káro­kat. A beszámoló külön kiemelte a takarmánygazdálkodás eredmé­nyeit. A tervezett 26 ezer tonna táptakarmány helyett csaknem 33 ezer ötszáz tonnát gyártottak és az előállítási költséget számotte­vően csökkentették. A gyárt­mányfejlesztés azért is szüksé­ges volt, mert az év eleji meg­torpanás után megnőtt a kister­melőknél a sertéshizlalási kedv. Többet igényeltek a nagyüze­mek is. A háztáji gazdaságok áruforgalmának emelkedése szintén a sertéstenyésztés fellen­düléséből származik. Az elnök megemlítette, hogy elsősorban baromfitenyésztés fejlesztésére fordítottak jelentős összeget és a bővítést idén tovább folytatják. A Bajai Augusztus 20. Terme­lőszövetkezet 1986-ban 10 millió forinttal növelte árbevételét az előző évhez képest. így a mérleg pozitív lett, 812 ezer forint nye­reséget mutat, ami az 1985-ös veszteséghez és alaphiányhoz vi­szonyítva 12,5 millió forintos ja­vulást jelent. Az idén a termelőszövetkezet­ben a termésátlagok jelentős nö­velését tervezik, kalászosokból, szőlőből 5—5 tonnát, kukoricából 7 tonnát szeretnének hektáron­ként betakarítani 1987-ben, amel­lett, hogy a termelés költségeit a múlt évi szintjén tartják. A tagságnak családi háza építésé­hez és zártkertek kialakításához adnak területet. A Dunapataji Petőfi Termelő- szövetkezetben az 1986-ra szóló célokat teljesítették, a gazdaság­ban létrehozott termelési érték 61,5 millió forint, eredményük a tervezettnél 4 százalékkal lett több. Fontos feladatuknak tartják erre az évre, hogy a folyamat­ban levő építőipari beruházások befejeződjenek. A növényter­mesztés technológiai színvonalá­nak javítása érdekében korszerű vető-, betakarító- és anyagmoz­gató gépek beszerzését tervezik. A Balotaszállási Kossuth Ter­melőszövetkezetben az ágazatok (Folytatás a 2. oldalon.) K — 1 Ezerszínű ismeretterjesztés A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat alapvető fel­adata, hogy hozzáférhetővé te­gye a legkülönfélébb ismere­teket azoknak, akik az iskolán kívül, szabadidejükben akar­nak tanulni, művelődni, ké­pességeiket fejlesztve. Arra törekszik, hogy minél gazda­gabb, változatosabb művelő­dési lehetőségekről gondos­kodjon, ráadásul \úgy, hogy ezek megfeleljenek a külön­böző korosztályok i— az óvo­dásoktól a nyugdíjasokig — ismeretszerzési igényeinek. Az ismeretterjesztés tartal­milag — mondhatjuk — ezer­színű. Felöleli az általános műveltség gazdagítását, a vi­lágnézet formálását, az aktív politikai tevékenység feltéte­léül szolgáló tárgyi tudás, a nyelvi és kifejezésbeli készsé­gek fejlesztését, az idegen nyelvek oktatását, a művésze­ti nevelést, az ízlés alakítását — és még hosszasan sorolhat­nánk. A TIT alapszabályának meg­felelően a városi és megyei szervezetek ötévenként, köz- és küldöttgyűléseken értéke­lik végzett munkájukat és itt jelölik ki az elkövetkező idő­szak céljait, feladatait is. Bács-Kiskunban először a kecskeméti szervezet hívta össze közgyűlését ma délután­ra a Tudomány és Technika Házába. Lapozgatom az elnökség megvitatásra szánt beszámo­lóját. Városi kulturális prog­ramok, munkásakadémiák, közhasznú és szakmai átkép­ző tanfolyamok, üzemekbe ki­helyezett nyelvi és számítás­technikai kurzusok, tartós mű­velődési formák, különféle tanfolyamok, baráti körök, szakkörök, szabadegyetemek, előadássorozatok szervezése — már ennyi is utal, csak így címszavakban, a városi TIT- szervezet rendkívül gazdag tevékenységi körére. Az elmúlt években változ­tak az ismeretszerzési igé­nyek. egyes témák iránt nőtt, mások iránt csökkent az ér­deklődés. Igen népszerűek pél­dául a nyelvtanfolyamok — különösen az intenzivek —, a filmklubok, a sci-fi sorozatok, a történelmi kérdéseket bon­colgató előadások, valamint a Planetárium csillaoászati he­tei. Évről évre növekszik a legszínvonalasabb közműve­lődési sorozat, a Molnár Erik Szabadegyetem látogatottsága. A társulat jellegéből faka­dóan együttműködik a vá­ros különböző intézményei­vel, társadalmi szervezeteivel, csakúgy, mint a helybeli üze­mekkel. örvendetes tény, hogy a gazdasági gondok ellenére ma már 20 nagyvállalat fordít pénzt a tudományos ismeret- terjesztésre. Lévén a TIT ön­fenntartó, ez nem mellékes körülmény. A kecskeméti szervezet a város értelmiségének mintegy 10 százalékát tömöríti. Nekik ma is jelentős szerepük van a tartalmas, valódi értékek iránt fogékony életmód és életstílus kialakításában, az „életminőség” modelljének fel­mutatásában. Ezzel szemben viszont a tapasztalatok sze­rint az értelmiség egy része látszólag közömbös, érdekte­len. Kevés az értelmiségi klub, leépültek a munkahelyi TIT-es csoportok. Az eredmények számbavé­telén kívül egyebek mellett ehhez hasonló gondok is terí­tékre kerülnek majd a mai közgyűlésen, amit sorozatban követ a többi Bács-Kiskun vá­rosaiban. A megyei küldöttér­tekezletet március 21-éré hív­ják össze. Kormos Emese Havasi Ferenc Moszkvába utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára tegnap a Szovjetunióba utazott, hogy részt vegyen a KGST-tagországok test­vérpártjai központi bizottságai mezőgazdasági kérdésekkel fog­lalkozó titkárainak tanácskozásán. Kíséretében van Kovács Imre, a KB osztály vezetőhelyettese és Dobóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyet­tes. Gyümölcs és tej • Veszelszki László traktoros és Makkal Zoltán kertészeti dolgozó a tőzeg fogadására készíti elő a fagyos homokot. Lajosmizsén a Népfront Terme­lőszövetkezet nagy gondot fordít az intenzív kultúrák meghonosí­tására. Az elmúlt év tavaszán 20 hektár kajszibarackot telepí­tettek az idén nyárra további harmíincat terveznek. A hideg télen sem állt meg a munka a határban, a telepítéshez készítik elő a földet. Ahhoz, hogy a nyári munkák ne essenek egybe, most kell elhelyezni a talaj javításhoz szükséges tőzeget. A hetvenes években épült a 250 férőhelyes tehenészeti telep, ennek rekonstrukcióját is ez év nyarára tervezik. A felújítás bő­vítéssel is jár, így az ál latié tsza- mot négyszáz tehénre emelik. Kép és szöveg: Méhes! Éva • A higiénikus fejés feltételeit már megteremtették. Ötvenéves a magyar szénhidrogén-bányászat Fél évszázaddal ezelőtt, 1937. február 9-én találták meg Ma­gyarországon az első szénhidro­gén-lelőhelyet a Zala megyei Budafapusztán. Ez a dátum a hazai szénhidrogén-termelés szü­letésnapját, a helyszín pedig a böLcsőjét jelenti: e lelőhely fel­tárásával kezdődött meg hazánk­ban a rendszeres olaj- és föld­igáztermelés. Az olajbányászat jubileuma alkalmából hétfőn sajtótájékoz­tatóit tartottak Bázakerettyén. A kutatás, termelés történetéről, a bázakerettyei, lovászi és nagy­lengyel! olajmező jövőjéről Trom­bitás István, a Kőolaj- és Föld­gázbányászati Vállalat 'vezér- igazgatója beszélt. A többi kö­zött elmondta, hogy a fél évszá­zada feltárt olajtelőhely új ipar­ág kialakítását hozta magával, a lovászi és nagylengyel! olajme- zók megtalálása pedig az egész környék arculatát megváltoztat­ta. Az olajkutatás és -termelés szakemberek egész sorát nevelte ki, Zalában nevelődött az egész magyar szénhidirogénbányászat műszaki kara. A második világháború idején a rablógazdálkodás jellemezte az olajtermelést, ennek következ­tében, gyorsan csökkent a kutak hozama. Emiatt egy évtizede csaknem fel keltett hagyni a bá­nyászattal ebben a térségben; bár olajat rejtett a föld mélye, de már nem volt meg a nyersanya­got felszínire nyomó energia. Ek­kor új, intenzív eljárást kísérle­teztek ki: a helyben található nagy mennyiségű széndioxid- gáz alkalma zásával vezették be az úgynevezett olajkiszorításos módszert. A vezérigazgató tájékoztató­jában elmondta, hogy az eljárás hosszú távon gazdaságos, általá­nossá tételével a következő évek­ben az olajtermelés növekedésé­re lehet számítani. A vállalat új lelőhelyek feltárására, és a meg­levő lelőhelyek termelésének nö­velésére törekszik. Az idén körül­belül százezer méter kutatófú­rást végeznek Zalában, Somogy­bán, a Duna—Tisza közén, vala­mint a Kisalföldön. EGY ELLENŐRZÉS TAPASZTALATAI Szigorúbb minőségi elvárások A kereskedelmi ellenőrzések tavalyi tapasztalatairól és idei terveiről sajtótájékoztatót tartot­tak hétfőn a Belkereskedelmi Mi. misztériumban. Giltner László, az Országos Kereskedelmi Főfel­ügyelőség vezetője elmondotta, hogy a kereskedelmi felügyelő­ségek ellenőrei tavaly 26 ezer áruházban, üzletben, tüzép-tele- pen és -raktárban, valamint 600 vállalati, szövetkezeti központ­ban vizsgálták a forgalomban le­vő áruk minőségét és az árusítás körülményeit. Az ellenőrzések során megállapították, hogy vál­tozatlanul jó az élelmiszer­kínálat. A kistelepüléseken a boltfelújítások, rekonstrukciók eredményeként javult az ellátást jobbak lettek a technikai felté­telek. így az áru minőségének megóvása is biztonságosabbá vált. Változatlanul gond viszont a tőkehúsok és az egyéb húské­szítmények minőségének inga­dozása, ami részben az ipar tech­nológiai hiányosságaira, részben pedig a minőségi átvétel lazasá­gára vezethető vissza. A vendéglátásban nem sokat változtak a problémák az előző évekhez képest: a vizsgált étter­mek, vendéglőik, presszók két­(Folytatis a 2:. oldaton.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents