Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
iQzdQ/QQpolidko y munka > telje/ít menyek 0 PETŐFI NÉPE * 5 1987. február 9. A SZABÁLYOZÓVÁLTOZÁS HATÁSAI Hogyan alkalmazkodnak? Horváth Máté, a bajai Finomposztó Vállalat vezérigazgatója: A korábbi vagyonadó-kedvezményünk megszűnt, ami 1987-ben 4 millió forinttal' sújt bennünket. Emellett kedvezőtlen számunkra a foglalkozási célú energiaárak emelésének áthúzódó hatása, ez 12 millió forint többlet- költséget jelent. Miivel importigényes tevékenységet folytatunk, öiz árfolyamváltozások miatt szükséges alapanyagokért nem 280 millió forintot fizetünk maid, mint tavaly, hanem 300 milliót. Ha összeadom, ez durván 3d millió forint. Az igen alacsony hatékonyságú és jövedelmezőségű igyapjú- iparban dolgozunk. 1985-ben 1 milliárd 120 millió forintos árbevétel mellett mindössze 12 millió volt a nyereségünk. 88-ra 30 milliót terveztünk, de a kubai exportüzletek meghiúsulása miatt örülünk, ha a február 20- ára elkészülő mérleg nem mutat majd veszteséget, vagy alaphiányt. Érzékelhető tehát, hogy miit jelenít számunkra egy 38 millió forintos többletkiadás. 1987-itől új keresetszabályozási formában működünk. Adómentesen 2 százalékkal növekedhet dolgozóink jövedelme a tavalyihoz képest. Fizethetünk ugyan akár tíz százalékot is, de akikor néhány embertől meg kell válnunk. Létszámhiányunk már .nincs, érezhetően nőtt a dolgozók érdekeltsége, A változásokhoz alkalmazkodni úgy tudunk, ha kihasználjuk a tavalyinál lényegesen jobb piaci pozícióink bél adódó lehetőségeket. Különösen a konfekcióáruiiinik iránt nőtt a kcesilét. Tavaly a Szovjetunióba 100 ezer készruhát exportáltunk, KÖRKÉRDÉS IV. idei megrendelésünk 260 ezer. A tőkés piacra ugyanezek a számok háromezer és hatvanezer, utóbbi relációban tehát hússzorosak az eladási lehetőségeink. Brummel János, az Alföldi Tüzép gazdasági igazgatóhelyettese: — A központi intézkedések a vállalati gazdálkodást segítik, illetve nehezítik, jellegüktől függően. A segítő intézkedések közé sorolnám, a mintegy 11 százalékos fuvantanife-emelkedés ellensúlyozására biztosított fogyasz- tóiár-kiegészítést. Jelentősen befolyásolja a gazdálkodás hatékonyságát, hogy az import tüzelőféleségek számlázási rendje a belföldiével azonossá vált. Kevésbé számszerűsíthető, de ugyancsak kedvező lehet az árréselszá- moltatás megszüntetése. Ennek lényege, hogy az átképzési és áralkalmazási előírások betartása esetén a szállítókkal megkötött áralkuból keletkező többletárrés- témeget a forgalomnövelés eszközeként használhatjuk fel. Lényeges, hogy a munkafegyelem javításával kapcsolatban több olyan jogszabály jelent meg, amely elősegíti a szervezettebb, hatékonyabb vállalati munkáit. A vállalat eredményét, illetve érdekeltségi alapját terhelő változások sorába tartozik a már 'korábban említett fuvartarifaemelkedés. Ezen túlmenően többletterhet jelent a bérleti díj Idei esztendőre eső része, a gépkocsik adónövekedése, a különadó emelkedése, a táppénz élső három napja miatt kifizetett többletköltség, valamint a reklám- propagamdaköllitségek megdrágulása. A központi intézkedések hatásaként, mintegy 5 és fél'—6 millió forinttal csökkenne vállalatunk eredménye. Ennek ki gazdálkodásához és az 1987-re tervezett beruházások és keresetnövelések teljesítéséhez a múlt évi mintegy 140 milliós nyereséggel szemben idén 150 milliót kell felmutatnunk. Ennek érdekében aktív ár- és üzletpoláitnkát .folytatunk, amelynek részeként új szervezeti forma létrehozásával, központi értékesítést indítottunk be marketingosztályunkon. Szintén az értékesítés növelését segíti a szolgáltatások bővítése, további engedményes akciók szervezése, a közületi vevőkkel kötött fizetési megállapodások korszerűsítése. Üzleti bankunktól, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank részvényeiből tízmillió forint értékben vásándltunk. ettől a kapott osztalékon kívül a mindennapos munkakapcsolat .gyakorlati hasznát is reméljük. Gazdálkodásunkban a számítási költségek meghatározók. Ezek csökkentésére Számítógépes beszerzési programozást vezettünk be. Feladataink elérését segíti idei bérpolitikánk, amelynek lényege, hogy a vállalati egységek önállóbb bérgazdái kodási jogkört kapnák. Ezzel az ösztönző rendszerrel szeretnénk elérni, hogy a ténylegesen elvégzett munka arányában fizessiük meg dolgozóinkat. B. F. I. G. B. INDIA, CSEHSZLOVÁKIA, NDK A termékek zömét exportálják Orgoványi cipőkészítők A fiatal vezetők közé tartozik Biliczki István, a Balaton Cipőkészítő Szövetkezet orgoványi részlegének vezetője, hiszen nemrégen múlt harmincéves. Szakmai és szervezői hozzáértéséi bizonyítja, hogy rábízták ennek az üzemnek az irányítását, amely évente mintegy 400 ezer pár női lábbeli alkatrészeit készíti el. E mennyiségnek több mint 95 százalékát exportálják. — Az elmúlt évben — mondta —, 370 ezer pár női cipő és csizma valamennyi alkotóelemének előállítása volt a feladat. Ezt a tervet 20 ezerrel önként felemeltük, amelyből sajnos, 8 ezret már nem tudtunk elkészíteni. A múlt évii teljesítményünk ilyen módon 12 ezer párral volt több az előírásnál, s 97 százalékát exportálták. Az áru nagyobb része, mintegy 88 százaléka a szocialista országokba, 12 százaléka pedig az Amerikái Egyesült Államokba, a Német Szövetségi Köztársaságba és Ausztriába került. Nem kis doílog ez, íbiszen a jelentős mennyiségű mái lábbelit 142, főként orgoványi asszony és lány készíti. S az ez évi terv is imponáló, már csak azért is, mert a szövetkezét 4 millió forintos költséggel új üzemházat épít. Ez újabb negyven munkahelyet jelent a község számára, s késztermékeiket állítanak majd elő • A minőség nagyon fontos. Kézzel ragasztják a bőrt a fasarokra. — Erre az évre 430 ezer pár női cipő alkat részeinek előállítása szerepel a tervünkben. Ennek 97,5 százalékát szeretnénk exportminőségben elkészíteni, Annak ellenére, hogy gépparkunk szövetkezeti viszonylatban megfelelő, új gépeket vásárolunk, amelyek termelékenyebbek, s jobb minőségű munkát tudnak végezni A szövetkezet orgoványi telepén az átlagkereset — teljesit- ménybérlben dolgoznak — meghaladja a 4700 forintot, A túlórázás sem ritka náluk. Jelenleg indiai vevőnek készítenek 16 ezer pár szandált és zárit félcipőt, különböző színekben, hatvanpáros szériákban. Ezt csehszlovák, illetve NDK megrendelés követi. — Minden piacon ott kell lennünk, ha élni akarunk. A divatos, jó minőségű cipőt, szandált, csizmát mindenütt keresik. A Versenyképességet .tartanunk kell, mert célunk a tőkés export növelése. Ehhez azonban az eddigieknél is jobban kell dolgoznunk, alkalmazkodnunk szükséges a megrendelő olykor lehetetlennek tűnő kívánságaihoz — mondja az orgoványi cipőkészítő üzem vezetője. Gémes Gábor • Indiai megrendelésre női szandálok felsőrészét készítik. HOL „CSIPOG” A CHIP ? Számítógép a mezőgazdaságban Egy MEM-statisztika szerint a termelőszövetkezetek 33 százaléka rendelkezik kisebb- nagyobb számítógéppel. A számítógépek csodálatos világáról kialakult képzetünk folytán azt hihetnénk, hogy ma Magyarországon minden harmadik mezőgazdasági szövetkezetben ezek a korszerű és nélkülözhetetlen eszközök segítik az ott dolgozók munkáját. Talán irányítják a tehenészeti telepet, számon tartják az állatokat, meghatározzák a takarmány pontos összetételét, adatokat szolgáltatnak, hogy mit, mikor, mennyit és hová vessenek a termőföldek optimális kihasználása érdekében. Ha arra gondolunk, hogy a mezőgazdaságnak az ezredfordulóig 40—50 százalékkal kell növelnie a termelését, nem is tűnik olyan képtelennek az előbbi arány. Valójában mit takar a statisztikai kimutatás? Szentmártoni Tamást, a mezőgazdasági számítástechnikai koordinációs bizottság munkatársát felkértük, hogy tájékoztasson: hol tart ma Bács-Kiskun megyében a számítástechnika mezőgazdasági alkalmazása? Bizonytalanság és üzlet — Sajnos nem olyan rózsás a helyzet, bár az országos adatok megyei vonatkozásban is helytállóak. Az olcsó személyi számítógépek tömeges megjelenése a mezőgazdák érdeklődését is felkeltette. Volt aki kíváncsiságból, más divatból vásárolt ilyen eszközöket, azonban, ezek zömében korlátozott kapacitású, csupán betanulásra és részfeladatok elvégzésére alkalmas berendezések. Néhány év alatt számtalan típusú gép került a gazdaságokhoz. A gyarapodásnál viszont kisebb mértékű volt a géppark összteljesítményének a növekedései Voltak „úttörők” a megyében, akik az eszközrendszer bizonytalansága és az ár meghatározó szerepe folytán nagy beruházási költségekkel, lassan, de megfelelő gondossággal tették meg a kezdeti lépéseket. Eközben, felismerve az üzleti lehetőségeket, — Nélkülözhetetlen, hogy mielőtt továbblépnénk, tisztázzunk valamit. Orvosságként ható csodaszer, vagy pedig termelési eszköz a számítógép? — A termelés hatékonyságát segítő eszköz lett. Ma már az adatok formájában megjelenő információk nélkül elképzelhetetlen a minden lényeges szempontot figyelembe vevő, hatékony gazdaságirányítás. A magasabb tudományos és technikai színvonal, a mind bonyolultabb technológiai eljárások egyre több és több információ kezelését teszik szükségessé. Nem véletlenül szakosodik a munkánk készletgazdálkodásra, üzemgazdaságtanra, szervezéselméletre és a legkülönbözőbb elemző tevékenységekre. A föladatok végrehajtásában és a döntések meghozatalában minden esetben adatokra támaszkodunk. Ezeket képtelenség fejben. tartani. A felhasználáshoz rubrikákba foglalt kimutatásokat készítünk. Nem mindegy, hogy az információk hol és mennyi idő alatt állnak a rendelkezésünkre. A gyors adatkezelésnek és — jó programok esetén — a megbízható elemzéseknek az eszköze a számítógép. Azonban igénytelen környezetben az sok szer vező és fejlesztő gmk, kisszövetkezet, leányvállalat alakult. A keresletet meglovagolva nem volt ritka a partizánmunka és a beugratás sem. Szakemberek nélkül fokozódott a gazdálkodó szervezetek tanácstalansága. A rendkívül vegyes és folyton változó gépállomány újabb és újabb programok készítését igényelte. Röviden összegezve: a fogadó- készség hiányában és a fejlődés irányának meghatározása nélkül alig találhatunk kézzel fogható eredményeket. Egyes részfeladatok, ügyviteli programok megoldásán kívül nincs a megyében egyetlen olyan szövetkezet sem, amelyik ka számítástechnikában rejlő óriási lehetőségeket a gazdaság egészének működtetésében ki tudná használni. Egyedül az Izsáki Sárfehér Tsz állt rá arra a fejlődési pályára, amelyen ezt a célt leghamarabb elérheti. „okos” gép is haszontalan marad. Ahol etgy vezető szempontjából nem alapkövetelmény A jólinformál tság, ahol nincs bizonylati fegyelem., ahol az elnök kapásból nem tudja megválaszolni, milyen a közös anyagi helyzete, ott teljesen felesleges a számítás- technika bevezetése. Ugyanis ennek az eszköznek az alkalmazása feltételezi a jól szervezett gazdaságot. Máskülönben a számítógép hatékonyságába vetett hitünk hiú ábránd marad csupán. Napjainkban a szigorodó gazdasági szabályozók a gyors struktúraváltás felé hatnak. A döntések előtt a szükséges költségelemzések és a várható vállalati következmények kiszámításának nélkülözhetetlen eszköze lehetne a számítógép. — Talán soha sem volt olyan fontos a gyors reagálási képesség, mint most. Ugyanakkor szervezetlenségünk és szűkös pénzügyi forrásaink miatt nem számolhatunk hatékony informatikai rendszer bevezetésével, — A próbálkozásoknak mégis kettős hasznuk van. Egyesek már rendelkeznek a gazdasági hasznot hozó gépi berendezésekkel, míg mások, akik kezdeti szinten ismerkednek és bajlódnak az új technikával, ráébrednek, később rákényszerülnek arra, hogy szervezettebbé tegyék saját gazdálkodásukat. Fogadóképessé válásuk érdekében a legrosszabb esetben, is azzal foglalkoznak, ami a mindenkori gazdaságirányítás legalapvetőbb követelménye: szerveznek. Ha csak játékból is, pusztán kíváncsiságból, vagy divatból közelednek a számítógéphez, a korszerű technikán keresztül felismerik a minőségileg megváltozott gazdasági környezetet. Tehát a helyi kezdeményezések mégiscsak elértek valamilyen fejlődést. Egységes értelmezés —. Beszélt a kezdetekről és felvázolta a kitűzött célt. A jelenlegi köztes állapotban milyen konkrét intézkedésekre és hathatós támogatásra lenne szükség, hogy továbbléphessünk? — Nem lehet a központi szervektől várni a megoldást, mivel nem alakult még ki egy országos ágazati koordinációs hálózat. Az információs rendszerek fejlesztésében a legtöbb eredményt a tsz-szövetségek érték el. A Bács- Kiskun megyében működő két területi szövetség egymástól eltérő utat választott. A bácskaiak, miután a személyi számítógépekben rejlő lehetőségek kimerültek, a mikrogépek felé fordultak, és 1986-ban 14 darab Al- pha-Mikro berendezést vásároltak. Hibája ezeknek a gépeknek, hogy nem kompatibilisek, azaz a rendszer más típusokkal nem fejleszthető tovább. Az alkalmazói programok készítésére kiírt pályázatukat a Szakmári Petőfi Tsz nyerte meg. Így a szolgáltató és koordináló feladatokkal egy szövetkezetei bíztak meg. A kecskeméti szövetség a különféle teljesítményű és gyártmányú elemekkel összekapcsolható IBM-et választotta alapgépévé. A számítógépes fejlesztésre kiírt pályázatára 29 különböző szakvállalat ajánlkozott, végül a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezé- si és Számítástechnikai Közös Vállalat (MÜSZI) javára döntöttek. A MÜSZI mellett létre akarnak hozni egy olyan szolgáltató szervezetet is, amelyben a készítő és a felhasználó közötti kapcsolattartáson kívül elvégzik a területen az adaptálást és a betanítást is. Tehát a két szövetség eltérő eszközrendszerrel és szolgáltató szervezettel, de egységes értelmezésben folytatja a megkezdett munkát. — Programban nincs hiány? — Országos gond, hogy a jelenleg forgalomban lévő programok a könnyebben megfogalmazható ügyvitel korszerűsítését tartalmazzák, míg bonyolult termelésirányítási és tervézési feladatokat szolgáló szoftverek alig készülnek. Talán az az oka, hogy az egyetemi végzettségű szakemberek a városokban maradnak, a helyi gazdasági vezetők pedig még nem ismerték fel az alkalmazásuk fontosságát. — A támogatás rendszere eléri célját? — A legnagyobb ellentmondás a pénzügyi támogatás rendszerében tapasztalható, ugyanis a berendezések többségét felhalnr.o- zásladó-kötelezettség terheli. El kellene dönteni: fontos-e a mítástechntka fejlesztése sem? Az sem tisztázott tov: hogy az elektronizálás! komi ., program keretében rendclke/ re álló pénzalapokat kik és hogyan kapják meg. A felhasználók vagy a készítők, mert az utóbbi esetben megmarad a piacon a szoftvertől kínálat, és a közvetlen termelői érdek alapján a szövetkezetek saját forrásból az erőgépet, és nem a számítógépet veszik meg. Pedig jó lenne elmondani, hogy az elektronika már betört a magyar agrár- üzemekbe is — mondta a mező- gazdasági számítástechnikai koordinációs bizottság munkatársa. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BÄCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK KÖZLÉSE GAZDASÁGI JEIZOSZÁMQK A SZÁMITÚGÉP-ÁLLOMÁNV ALAKULÁSA A SZ0CIAL ISTA SZEKTORBA!^ december 31. 300 200 IPL-IP A MINI- ÍS MIKROSZÁMÍTÓGÉPEK MEGOSZLÁSA NÉPGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 1985, december 31. i 2 3 A IWI .fc-jr !•; 1. ipar, 2. építőipar, J. mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, 4. közlekedés, pásti es távközlés, 5. kereskedelem, 6. vízgazdálkodás, 7. egyéb anyagi tevékenység! személyi és gazdasági szolgáltatás, 8. sgészságügyi, szociális és kulturális szolgáltatás, 9. közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások. a.7 Az egyszerűsített adatszolgáltatók, a közép- Os elsőfokú Iskolák valamint az újtlpuaú szervezetek nélköl. Adatkezelés, hatékonyság Kisv&ró Árpád
