Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

művelődés KIÁLLÍTÁS A FŐVÁROSBAN — A SZÓRAKATÉNUSZ GYŰJTEMÉNYÉBŐL Régi gyermekkönyvek 1870—1945* A kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeum az utóbbi időben kiterjesztette gyűjtési területét a gyermekkönyvekre is. Indokol­ja a gyűjtőkör bővítését az a tény, hogy a gyermek „anyagi és szellemi kultúrája” egymással kölcsönhatásban áll és nehezen is elválasztható egymástól. Ha nem szabad elkallódni hagy­nunk a folklór dokumentumait — gyermekmondókákat, mesé­ket, játékleírásokat — meg kell őriznünk a gyermekek számára írt könyveket is, illetve gyűjte­nünk kell őket — amíg még egy­általán hozzájuk tudunk jutni. A természetes elhasználódás­hoz, háborús pusztításokhoz hozzájárul nálunk a régi gyer­mekkönyvek külföldre való áramlása — a fennálló rendel­kezések megkerülésével. Megkérdezhetné valaki, nem eleg-e az, ha csak a régi magyar gyermekirodalmat gyűjtjük? Én nem hiszem. Művelődéstörténe­ti szempontból különösen nem közömbös, hogy például az el­múlt száz év alatt milyen idegen nyelvű könyveket olvastak a magyar gyermekek, vagy egyál­talán az a tény, hogy már gyer­mekkorukban nekik szóló iro­dalom olvasásával sajátítottak el nyelveket. így ezek az idegen nyelvű gyermek- és ifjúsági mű­vek is hozzátartoznak a magyar kultúrához. Ami pedig a magyar gyer­mekkönyveket illeti, itt nem kérdezhetjük: mit érdemes, mit kell gyűjtenünk? Egyszerűen * Részletek dr. Vloskovszky Éra mü­vdődéstörténész megnyitó beszédé­ből mindent, amit lehet. Nem vá­laszthatjuk el az ocsút sem a tiszta búzától: sekélyes művek­nek is meg kell kegyelmeznünk, mert azok is hozzátartoznak az összképhez. Esztétikai szem­pontok sem vezethetnek: ami­lyen öröm, ha sikerül művészien illusztrált gyermekkönyvet az utókornak megmentenünk, annyira fontos, hogy azok a gyengébb nyomású, olcsó köny­vecskék is fennmaradjanak, amelyek kispénzű emberek gyermekei számára is elérhetők voltak. Az itt válogatásban bemuta­tott könyvállomány majdnem teljes egészében 1876 után jelent meg. Az a tény, hogy ezekben az időkben erősen megszaporo­dott a magyar gyermekkönyv- termés, arra utal, hogy az olva­sás szeretete egyre szélesebb néprétegekre terjedt ki. Nagy íróink írtak a gyermekeknek — és egyes, eredetileg nem gyer­mekek számára íródott műve­ket is birtokukba vehettek a fia­talok. A Szórakaténusz kiállítá­sán Fazekas Mihály, Petőfi, Tompa művei mellett Benedek Elek, Gaál Mózes, Pósa Lajos, Krúdy Gyula, Móricz Zsig- mond, Kaffka Margit, Lesznai Anna, Balázs Béla meséi, gyer­mekversei szerepelnek. A nyomdatechnika fejlődése a színes képeskönyvek elterjedé­sének kedvezett. Van azonban az illusztrációkban sok édeskés, giccses is, ez kétségtelen. A múlt század vége, századunk első harmada — a magyar art nou­veau, art déco — azonban kitű­nő illusztrátorokat teremtett. Itt csak Nagy Sándomét, Jaschik Álmost, Lesznai Annát, Kozma Lajost említjük, és természete­sen Knerék tipográfiáját. A német gyermekkönyv- illusztráció nagy mókamestere, Lothar Meggendorfer, akinek egyik könyve magyar kiadás­ban is latható, egy mozgatható képeskönyvvel is szerepel. Az angol könyvművészetben kor­szakot alkotó művészek közül itt Walter Crane-t, Arthur Rackhamet, a magyar szárma­zású Pogány Willyt és Kate Greenawayt üdvözölhetjük. Ritkán van alkalmunk eredeti­ben látni az orosz art nouveau- illusztrátorok varázsos hangu­latú mesekönyveit. Szerencsére utánnyomásokban azokhoz is eljut sok gyönyörű, régi gyer­mekkönyv, akik például Meg­gendorfer, Greenaway vagy Bi­libin eredeti műveit nem tudnák megfizetni — ezek ugyanis auk­ciókon csillagászati árakat ér­nek el. Budapesten utoljára 1979- ben volt nagyobb szabású gyer- mekkönyv-kiállítás; régi köny­vek számára itt aránylag sze­rény hely jutott: Jó volna, ha a kecskemétiek példáját más gyűjtemények, könyvtárak is követnék, és sok szép gyermek- könyv hagyná el egy időre a raktári polcokat, hogy kiállítási tárlókban gyönyörködtessen gyermekeket, felnőtteket. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Hétvégi Galériájá­ban rendezett tárlatot február 22-éig tekinthetik meg az érdek­lődők. (Budapest, Május 1. út 57—59.) STÚDIÓ ’86 címmel kiállítás nyílt a Fiatal Képző­művészek Stúdiója tagjainak munkáiból a Budapesti Történeti Múzeumban. Képünk: Kortársaim sorozat 1. ANNUS JÓZSEF Fekete pont A kép akkor villant eléje, ami­kor a zöld hálószatyrot-arca elé emelte. Csak pillantást vetett a hatszögletű szeletekbe gyúródott tejeszacskóra, tekintetét nyom­ban visszarántotta, lábát is meg­állásra parancsolta a látvány. A kép, amelyet — határozottan érezte — nem most lát először. Álmodott róla vajon? Vagy in­kább — elhaladva reggelente itt az önkiszolgáló bolt sarka és a redves felvonulási épület között — többször látta már, de soha nem ezzel az élességgel, ezzel a kiáltó jelképiséggel? Hetek, ta­lán hónapok óta él együtt a kép­pel, csak soha nem nézte meg igazán? „Meg kell festenem! Ezt kel! megfestenem, de mielőbb! S én ökör, éppen tegnap alapoztam le azt a remek vásznat annak a hü­lyesznobnak. Virágcsendélet... Ha lehet, őszirózsákkal, s talán, lia egy mód lenne rá, legyen az asztalon, csak úgy odavetve, egy összehajtogatott újság, amint azt ö valamelyik francia impresszio­nista képén látta .. . Igen, az új­ság akár lehet francia is. Tatán a Le Figaro ... És ennek a bun­kónak meg is csinálom azt a ké­pet. Meg bizony, mert annyit ígért érte, mint kéthavi iskolai fizetésem ...” Elindult. Két lépés után, egy csenevész hársfahusáng mellett azonban megállt újra. A látványt erről a pontról nézve találta tö­kéletesnek: hatalmas szürke fal, a tízemeletes szalagház hegyma­gas betontömbje. Az ablakok sem csillognak a reggeli tompa fényben, hályogosan simulnak a közönyös szürkébe. Az egyhangú falon, e hatalmas morcos rajzla­pon, csupán fönt a hatodik ..., nem öt, hat... a hetedik emelet szintjén kapja oda követelőzőn a szemet egy fekete pötty. Egy pont, amely a kitárt ablak fehér függönye előtt izzik, mint a friss hóember széndarabból való sze­me: fejkendős öregasszony kö­nyököl az ablakpárkány bádog­ján. Ilyen messziről is látszik: mereven előre néz, túl a szem­közti házak pléhsapkás szellőző- kéményein, túl a lakótelep gyu- fásdobozain, túl a városon. „Aranymetszésben van ép­pen ... Kész mű. Semmit nem kell változtatnom. Legjobb lenne lefényképezni. De fölösleges. Ezt a látványt én már soha nem felej­tem el. Ez a kép már készen van, csak meg kell festenem. Nyom­ban az újságos, őszirózsás csend­élet után . . . Hatalmas szürke lap, hatféle szürkével persze, be­leolvadó halovány ablaksor, mindez oldalt kifut a végtelenbe, ezzel is jelezve az iszonyú mére­tet... Es ott, igen, a hetediken ott világit, sugárzik, izzik, szinte robban a szürke felületen valami: a fekete pont! De nem pont lesz csupán. Aprólékosan megfestett, gonddal rajzolt öregasszonyarc: a nagyanyámé. O lesz. Igen, ő, aki ugyanígy a távoli semmibe révedt huncut szemmel, amikor száraz kis kezével pár fillért csúsztatott a zsebembe, két szem kockacukrot a markomba, óva­tosan, nehogy szigorú nagyapám észrevegye ... Bizonyosan szép arcú ott fönt az a fekete pont is. Szépnek kell lennie. Holnap táv­csövet hozok. Meglesem ..." Másnap és harmadnap is elfe­ledte a távcsövet, szabad szem­mel azonban percekig bámulta a képet, mint aki valóban régen megfestette már, s most a műte­rem sarkából nézi munkáját kar­ba tett kézzel, szűkre húzott szemhéjakkal. „Fehérben a fekete négy­zet.. . Ezt már Malevicsék is tudták. Hetvenvalahány évvel ezelőtt! Szuprematista lettem, mondja majd az a hülye, mert örül, hogy talált egy skatulyát, amelyikbe könnyedén belegyö­möszölhet. S meg is szégyenithet persze: most akarod ezt kitalál­ni, apuskám? Nem érdekel. Sen­kinek a véleménye nem érdekel. És nem töprengek semmiféle skatulyán. Ez a kép talált kincs. Kötelességem lehajolni érte. Ha megfestettem a gonosz Julcsa nénit — épp ilyen nyilvánvalóan libbent'elém az a lerongyolódott, kócos téli varjú —, meg kell csi­nálnom jónagyanyám emlékmű­vét is. Ma is szerencsém van: a fény most is fáradtan derít a ház mögül, itt elöl, az erkély nélküli oldalon minden egyhangú szür­ke. De hányféle árnyalat mégis! A lényeg azonban nem ez, hanem a fekete pont. a semleges szür­kékből plasztikusan kitüremke­dő agresszív pötty. Tust kell majd használnom, esetleg vala­mennyi zománcot is. mint varjú- Julcsánál. A legfeketébb feketét kell megtalálnom, hogy a pont azonnal és könyörtelenül oda­rántsa a szemet. A pont, igen, amely tíz lépésről még valóban pont, ötről már fornvi, de majd csak méternyiről tűnhet elő az arc. Egy ember arca, amely csak úgy mellékesen a megöregedett asszonyé. Atsuhan rajta a vala­mikori boldogság és a reményte­len remény visszfénye ... Meg kell néznem távcsővel mégis. Látnom kell, hogy összevethes­sem a valódit az igazival. Vagy mégsem? Eldöntőm még . . A távcsövet dugni akarta Ma­ra elől, az asszony azonban ész­revette: — Disznóra mégy, apukám? Vagy szarvasra? — Ne hülyéskedj.. . Útköz­ben meg kell néznem valamit. — Ugyan mit? — Egy ablakot —• makogta zavartan. — Nocsak! Öreg leső lettél, mint Gáli papa? — Ne dühíts már, a szentségit! — vágta be maga mögött az aj­tót. Az asszony kinyitotta, utánakiáltott: — Két májkonzervet is hozz! Kirándulni megyünk a kölyök­kel. És ne bámészkodj sokáig, rohannom kell. . . Rohant 5 is. Keresztülvágott a hóbogyó- és kecskerágóbokrok között, átgázolt a virágágyáso­kon, ahonnan pedig éppen ő szokta elkergetni a szomszéd há­zakból ideténfergö gyerekeket. Mielőbb a nyeszlett hársfacse­mete mellett akart állni. Úgy ter­vezte, hogy előbb megnézi totali­tásában megint, csak azután ko­torja elő a távcsövet. Nem bá­mészkodik hosszan, nincs is erre szükség. Egyetlen pillantás, fél másodperc elég, hiszen a kép_ va­lóban elkészült már agya műter­mében. Összeállt azon az első reggelen, amikor először fogta be szemével a hatalmas szürke falat, s bármult rá a fekete pont­ra. A felvonulási épület előtt te­herautó állt, két férfi barna do­bozokat cipelt róla az oldalajtó felé. A sofőr bent a fülkében ci­garettázott Jobb kezével egy tás­karádiót igazgatott, amely a mo­tor ütemére rázkódott, de annak hangját legyőzve bömbölt. Kike­rülte őket sietős léptekkel, köz­ben elöhalászta távcsövét a csí­kos szatyorból. Megáll a vékonyka fa mellett, csak most néz föl. Az ónszürke égből ugyanúgy sejlik elő az óriás fal világosabb foltja, mint azelőtt. Fénytelen, hályogos szemmel bóbiskolnak az ablakok is, akárcsak tegnap, tegnapelőtt. Valami mégis szo­katlan, valami ijesztően nincs a helyén ezen a képen. Fönt a hetediken az ablak most is nyitva. Üres. Nem bogárlik ott a fe­kete pont. A fehér függöny egyik szárnya elhúzva, a másikat a huzat ki­rántotta az utcára. Annak sarka beakadhatott a párkány bádog­jába, mert lengeni, integetni se tud. Csak remeg a gyönge szélben ijedten, mint kapituláló harcos kezében a megadás fehér zászla­ja szabad idő OTTHONUNK VESZÉLYES „ÖZEM" Tudnivalók a háztartási gázkészülékek használatához Ma már a háztartások jelentős részében gázzal fűtenek, s még több helyen használják sütésre-főzésre. Számos áldozatot köreteit már, nagy összegű károkat is okozott, ezért mindenki számára fontos a használati szabályok megismerése és betar­tása. Ehhez kértünk tanácsot a Délalföldi Gázszolgáltató Vállalat kecskeméti üzemegységének vezetőjétől, Chikán Ti­bortól. SARKIGAZSAG — A legfontosabb, hogy is- meijük és betartsuk a gázkészü­lékek kezelési és karbantartási utasításait, s bármilyen rendel­lenességet észlelünk, azonnal hívjunk szakembert. Emellett időszakonként ellenőriztetni kell a készülékeket: a pb-gáz- fogyasztóknak ötévenként kö­telességük ezt kérni, a földgáz­használóknál pedig a gázszol­gáltat ó ütemterve szerint tartják az ellenőrzéseket. A szabályok ismertetését az­zal kezdem, hogy a fűtő-, illetve főzőkészülékek közelében ne tartsunk gyúlékony anyagokat. A frisslevegő-ellátásról, a helyi­ségek megfelelő szellőztetéséről sem szabad megfeledkezni. A gázkészülékeknél az alapfo­lyamat az égés. A tökéletes égés alapfeltétele pedig a megfelelő mennyiségű oxigén. Ha ez hi­ányzik, az égés tökéletlen, s ilyenkor keletkezik a mérgező szénmonoxid. Ezért minden kö­rülmények között gondoskodni kell a megfelelő szellőzőnyílá­sokról. Sokszor néhány másod­perc elegendő ahhoz, hogy kis méretű zárt térben — például ahol sütő, konvektor, vízmele­gítő működik — kialakuljon a veszélyes robbanókeverék. Ezért először mindig a gyufát kell meggyújtani, és csak utána szabad a gázcsapot kinyitni, nem pedig fordítva! Egyébként a földgáz kiszellőztetéséhez ele­gendő az ablaknyitás, mivel a gáz sűrűsége kisebb a levegőé­nél. A propán-bután gáz kiszel­lőztetéséhez már az ajtót is tár­juk ki, mert fajsúlya nagyobb, mint a levegőé, így alul gyűlik össze, s nehezebben távozik. A készülékek" folyamatosan égő takarék-, illetve őrlángját rendszeresen ellenőrizzük, ügyeljünk az égők tisztaságára, mert a szennyeződések betöm­hetik azokat és a túl kicsi taka­rék-, illetve őrlángot a huzat — vagy például a kifutó étel — is könnyen elolthatja, ami gázszivárgást okozhat. A gáz hamar szétterjed a zárt helyisé­gekben, és robbanást is előidéz­het. Egyébként a készülékek lángjai sokat elárulnak: az úgy­nevezett világító (sárga színű) láng annak a jele, hogy nem tö­kéletes az égés, ezért veszélyes. A nem világító, kékes-zöld, éles kontúrú láng biztonságosabb és gazdaságosabb is. Mit tegyünk, ha gázszagot észlelünk? Ilyenkor semmikép­pen ne kapcsoljunk be vagy ki elektromos készüléket vagy vil­lanyt, ne gyújtsunk rá cigarettá­ra, illetve oltsuk el az égő ciga­rettát. Ha gázszivárgást észle­lünk, a lakásban a föelzárócsa- pot zárjuk el. A szivárgás helyét ne égő alkalmatossággal, ha­nem szappanos vízzel keressük. Ahol buborékok képződnek, ott a szivárgás. Természetesen ilyenkor is azonnal értesíteni kell a szakembert. Néhány tanács a propán­bután gázpalackok használói­nak. Minden esetben győződje­nek meg arról, hogy a biztonsági dugó a helyén van-e, a csap el van-e zárva? Palackcserekor azt csak akkor csatlakoztassák, ha nincs a közelben nyílt láng. A tömítő bőrgyűrűt is minden esetben cseréljék ki. A csatla­koztatás jó zárását ugyancsak szappanos vízzel kell ellenőrizni éppúgy, mint a vezeték tömörsé­gét. A palackot csak álló hely­zetben és olyan szinten használ­ják, amely nem mélyebb a kör­nyező szintnél, s ne tegyék olyan hőforrás közelébe, ahol a hő­mérséklet 50 Celsius-fok fölé emelkedhet. Ha kézzel nem nyitható a palack szelepe, azt szerszámfélékkel ne erőltessék, hanem cseréljék vissza. A pa­lackokat csak hazai gyártmá­nyú nyomáscsökkentővel sza­bad használni. Ha a palackból kiáramló gáz a csatlakozó cső­nél meggyullad, nem robban azonnal, tehát van időnk a tüzet vizes ruhával eloltani és a gáz­csapot elzárni. Végezetül: valamennyi gázzal működő készülék szerelésére, javítására vonatkozik, hogy azt csak szakember végezheti el, még akkor is, ha a barkácsolás divatját éljük. Egry Józsefnek, a Balaton festőjének találó mondását ol­vashatjuk a rejtvény hosszú so­raiban. VÍZSZINTES: 1. Afrikában honos csupasz nyakú, húsevő gázlómadár. 6. Becézett Beatrix. 9. Szarvasmarha. 12. Az USA tagállama, fővárosa: Boise. 13. Repülőgépszín. 15. Félig védi! 15. A rénium vegyjele. 17. A mondás első része (Zárt betű: L.) 19. Ilonka. 21. A mohame­dánok istene. 22. Egy másik Ilonka. 24. Hasznos, vonuló énekesmadár. 26. Értékhatár. 28. A tenisz páratlan betűi. 29. ... mars! 31. Bizonytalan kime­netelű. 33. Osztrák, spanyol és francia autók jelzése. 35. Görög harcos, akinek Homérosz sze­rint olyan erős hangja volt, mint 50 más embernek együttvéve. 37. Francia író, egzisztencialista filozófus (Jean Paul.) 39. Mate­matika. 40. Képességének a leg­javát adja. 4L Váltogat, cserél­get. 42. Kényelmes. 43. -ból, -bői németül. 44. Elég latinul (SATIS.) 46. A mamusz páros betűi. 48. Központi égitest. 50. Neves amerikai geológus, geofi­zikus (Frank.) 52. A lettek fővá­rosa. 54. Mértani test. 56. „Ha férfi vagy, légy férfi ... vagy ront, mint a vihar” (Petőfi.) 58. Mely személyt? 61. Szovjet repü­lőgéptípus. 62. Tág. 64. Népi táncairól nevezetes Pest megyei községből való. 65. Szabad a...; mindenki azt tehet, amit akar. 67. Népszerű színművész (István.) 68. Jegyben járó leány. 69. Hegycsúcs a Keleti-Kárpá­tokban (1496 m.) FÜGGŐLEGES: 1. A Csőn- - gór és Tünde vén.boszorkánya. 2. Német női név. 3. Haragban van! 4. Indulatszó; így már ér­tem! 5. A Pál utcai fiúk vezére. 6. Hajdú-Bihar megyei község. 7. A fájdalom hatását csökkenti. 8. Kor angolul (AGE). 9. Elmebe­teg. 10. Derékszíj. 11. Ódon. 13. A legmélyebb, hangú rézfúvós hangszer. 14. Ádámka. 18. Ille­ték rövidítése. 20. A mondás be­fejező része (Zárt betű: A.) 23. A Hideg napok című regény író­ja (Tibor.) 25. Legalapvetőbb. 27. Te szintén nem. 30. Árasztás nagy mennyiségben. 32. Csen­des-óceáni szigetcsoport Poliné­ziában. 34. A magasba! 35. A finnek gőzfürdője. 36. Vala­minek tartó alapja. 38. Menet­térti jegy. 39. Kevert sav! 40. A Sevillai borbély című opera zeneszerzője. 42. Világhírű len­gyel operaénekes volt (Jan, 1902 —1966.) 45. Edző. 47. Érettségi vizsga. 49. Nemrég elhunyt szín­művészünk (Antal.) 51. Sötét mássalhangzók! 53. Pengetős hangszer. 54. A honfoglaló vezé­rek egyike. 55. Angol rádiótár­saság nevének rövidítése. 57. .. .-borsa; jellegzetes, jó ize, za- mata. 59. Éotófilmek érzékeny­ségének jele. 60. Kényelmesen elfér benne. 63. Azonos a függő­leges 10. számú sorral. 66. Szov­jet autók'betűjele. H. J. Beküldendő: a vízszintes 17. cs a függőleges 20. számú sorok megfejtése. Az elifiúlt heti keresztrejtx ény helyes megfejtői közül könyv- utalványt nyertek: Yígh .lá/scf, Fclsöszentiván; Pásztori j vii- hályné, Kecskemét: Gön ári Fe- rencnc, Ballószög: Alács Gyufa, Kiskunfélegyháza A január 31-én I !t rejt­vény helyes megfeji. Monte­verdi; ’Poppca meg! ..ázása; A könyörtelenek ball. Bordásmintás női pulóver Hozzávalók: 40 dkg rózsaszín, 5 dkg szürkéskék GERBERA gyapjú­tartalmú műszálfonál, 3-as, 3,5-es kötőtű, 3-as körkötőtű. Kötésminták: Patentminta: 1 sima, 1 fordított váltakozásával kötjük Alapminta: 1. sor: 1 szélszem, x I ráhajtás, 1 szemet elétett szállal átemelünk, 1 sima, x-tól ismételni. A sor végén 1 szélszem, 2. sor: I szélszem, x 1 ráhajtás, 1 szemet fordítottan átemelünk a jobb kötőtűre, a soron következő szemet az előző sor ráhajtásával együtt simán leköt­jük (összekötjük), x-tól ismételni. A sor végén 1 szélszem. A 2. sor ismétlődik. Szempróba: 24 szem x 36 sor = 10 cm. Munkamenet: Az eleje-háta munkafelületeket szürke színű fonalból, 3-as kötőtűvel 82 szemre kezdjük, patentmintával 7 cm magas kezdő­szélt kötünk. A következő sortól, 3,5-es kötőtűver, rózsaszín színű fonallal, alapmintával folytatjuk a munkát. Az alapmintás munkafelu- let első sorától számolva, 57 cm-t kötünk, a szemeket lefogyasztas nélkül tartaléktüre vesszük. Az elkészült eleje-háta munkadarabokat, a vállszelen, a valloldalszel- től kiindulva, 20 cm = 22 szem távolságban, alapszínű és alapvastagsá­gú fonallal összevarijuk. A nyakszélen megmaradó 2 x 58 szemet 3-as körkötőtűre vesszük, szürkéskék színű fonallal, patentmintával 3 cm magas nyakszélt kötünk. Végül a szemeket az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. , ..... Ujja: szürkéskék színű fonalból, 3-as kötőtűvel, 40 szemre kezdjük, patentmintával 7 cm magas kezdőszclt kötünk. A következő sortól a munkát 3,5-es kötőtűvel, rózsaszín szinű fonallal alapmintával folytat­juk. Az első sorban, minden 3. szemre 1 új szemet szaporítunk, majd mindkét oldalszélen, minden 6. sorban szaporítunk 12 x I szemel A kezdéstől számitott 42 cm elérése után, a szemeket egyenként, az alapszemnek megfelelően lefogyasztjuk. Összeállítás: a részeket alapszínű és alapvastagsagu fonallal, szem­■**

Next

/
Thumbnails
Contents