Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-07 / 32. szám

I ía&; VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 32. szám Árat 2,20 Ft 1987. február 7. szombat Jégvédelem a zajló Dunán Szünet nélkül tart a jégvédelem a Duma alsó szakaszé»: a figyelő­őrök mégy óránként jelzik a jégzajlás jellegét az Alsódunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság bajai központjának. Ormain irányítják a Dunaföld- vártól az országhatárig, valamint a Duna jugoszláv szakaszán cirkáló jégtörő hajók útját, összesen tíz jégtörő hajó dolgozik a folyó dél- magyarországi szakaszán, s ezekből négy jugoszláv területen teljesít •szolgálatot. Pénteken a legveszélyesebb helyzet a mohácsi folyósza­kaszon alakult ki, ahol beállt a jég. Az oda küldött jógtőrőegység dél­re szabaddá tette a vízfolyást, a jégtáblák levonulhattak. Jelenleg naponta 5—10 centimétert apad a Duna, s emiatt tartani kell attól, hogy a bajai kikötőben veszteglő hajók megfemeklanek. Egyelőre egy bolgár teherszállító hajót 'kellett kiszabadítani a jég fog­ságából, s biztonságosabb helyre vontatni, ahol megfelelő a merülési mélység. Hogyan folytatódnak a haderő- csökkentési tárgyalások? A NATO várhatóan csak jú­niusi külügyminiszteri tanács­kozásán dönt arról, hogyan foly­tassák az európai haderőcsök­kentési tárgyalásokat, mondotta pénteken Rudolf Torovsky nagy­követ, a bécsi utótalálkozón részt ■ vevő osztrák küldöttség vezető­je. A diplomata, aki a semleges és el nem kötelezett országok csoportjának szóvivője, sajtóér­tekezleten az MTI tudósítójának kérdésére elmondta: tudomásuk szerint a francia kormány válto­zatlanul ellenzi az amerikai ter­vet, hogy a két katonai szövet­ség. a NATO és a Varsói Szer­ződés tárgyaljon az európai had­erők és fegyverzetek csökkenté­séről. Ezért — várhatóan — ar­ra kerülhet sor, hogy a szövetsé­gesek 23 tagállama (egyéni minő­ségében) kezd majd tájékoztató megbeszéléseket a kérdésről. E tanácskozások tanulságai alap­ján alakulhat ki júniusban a NATO-álláspont. Mint ismere­tes, a VSZ országai javasolták, hogy a helsinki folyamatnak mind a 35 állama legyen részese az európai leszerelésről folyta­tandó átfogó tárgyalásoknak, te­hát a szövetségek tagjain túl a semleges és el nem kötelezett államok is. Az osztrák diploma­ta szerint valószínű, hogy végül is a tárgyalásoknak legalábbis az első szakaszában a szövetségesek tagjai vennének részt. A semle­gesek mindenesetre közre kíván­nak működni a folyamatban, most dolgoznak közös álláspont­juk kialakításán. SÜRGETŐ A TERMÉKSZERKEZET-VÁLTÁS Nehéz év után a Finomposztó Már évek óta a gyár és az ipar­ág „életben tartása” a feladat Ba­ján, a Finomposztó Vállalatnál. A könnyűiparnak a hetvenes évek­ben végrehajtott — s felemásra sikeredett —, rekonstrukciójának adósság- és kamatterheit sike­rült ugyan kifizetni, de mire ez megtörtént, az akkor kifejlesz­tett termékek, s vásárolt gépeik is elöregedtek. Az utóbbi egyjkét évben a cégnél egy — a tőke­hiány miatt lassú, de következe­tes — termékszerkezet-váltási fo­lyamat zajlik, amelynek pénz­ügyi eredményei egyelőre nem látszanak. Pedig 1986 kedvező előjelekkel indult. A hagyományos szocialis­ta piacok mellett kilátásban volt egy jelentős közel-keleti export is. Amellett, hogy az arab fél fi­zetésképtelenné vált, végül nem kaptak elég megrendelést a ha­gyományos vásárlóktól sem. Az ■történt ugyanis, hogy — mint évek óta mindig —, az államközi szerződések megkötése előtt hoz­záláttak a Kubába exportálandó szövet elkészítéséhez. Az áru a „nyakukon maradt”, mivel a Ka- rib-tengeri országgal nem jött Jetre a megállapodás. Többek kö­zött az eladatlan készletek pénz­ügyi terhei is hozzájárultak ah­hoz. hogy az érdekeltségi alap hiányának elkerülése céljából a vállalat eladni kényszerült 20 millió forint értékű állóeszközét. A gépek persze nem mozdultak el a helyükről, rögtön bérbe — lí­zingbe —, vették őket az új tu­lajdonostól. Éhben az évben újabb, jobb mi­nőségű termékekkel állnak a vá­sárlók elé. Fésűs öltönyszöveteikre nagyobb az igény, minit a gyár­tási kapacitás. 2,5 millió forintért ugyanis vásároltak egy úgyneve­zett kazándekaitáló berendezést, amely a szövet kikészítésének .minőségét javítja, a fogását lá­gyaibbá teszi. A kártott diivaitszö- vetek termékcsoportjában új, divatos gyermek- és nőlruha- alaipanyagkénit felhasználható méteráruval jelentkeztek. Továbbfejlesztették a konfek- ciógyártást. Treff imárkajelű sportruháik igen keresettek, s a könnyű, nyári szabadidőruhák­ból is bővítették kínálatukat. A felsorolt intézkedésektől azt vár­ják, hogy 1987. évi nyereségük el­éri majd a 30 millió forintot. B F. I. • A Finomposztó Vállalat növelj a nyári szabadidőruhák szovjet ex­portját. (Straszer András felvétele) ORSZÁGOS MÉRCÉVEL MÉRNEK Jól bevált forma: a hétvégi intenzív nyelvoktatás Csúcslétszámmal indult tavaly ősszel a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főisko­lán a TIT intenzív idegennyelv­tanfolyama. Négy évvel ezelőtt született az ötlet, s életrevalósá­gának egyik ékes bizonyítéka, hogy azóta már az ország hat megyéjében, körülbelül tíz he­lyen oktatnak ugyanebben a for­mában. Népszerűségét a jelentkezők számának tetemes emelkedése jelzi. Az első évben százan, a másodikban kétszázan, a harma­dikban már négyszázan iratkoz­tak be, erre a tanévre pedig kis híján ötszázan. Ez. a tekintélyes létszám 27 tanulócsoportra osz­lott — 12 félintenzívre és 15 in­tenzívre — hétvégenként a GAMF valamennyi tantermét nyelvtanulók töltik meg. A most kezdődött második félévtől ugyan már kevesebben. A lemorzsoló­dásnak — ami a tanfolyamok ölrök velejárója — több oka is van. Azok mellett, akik érzésük szerint kudarcot vallottak, vagy elvesztették kitartásukat, türel­müket. jó néhányan azért hagy­ták abba a tanulást, mert idő­közben célhoz értek: a téli sze­zonban valamilyen fokú, sikeres nyelvvizsgát tettek. Mindez azt jelenti, hogy most kisebb létszá­mú csoportokban, azaz még in­tenzívebben folytatódik a mun­ka. A TIT anyagi szempontból nagyvonalú volt, addig míg egy csoport legalábbis öneitartó, nem emeli a tandíjat. Az intenzív tanfolyamok hall­gatóinak számát a jövőben már nem kívánják növelni, inkább a minőségi fejlesztésre töreked­nek. Fokozatosan áttérnek a leg­korszerűbb Lingva-könyvek és hanganyagok használatára, a nyelvvizsga-előkészítő video- programok pedig a legtermésze­tesebben épülnek be az órarend­be. Ugyancsak a minőségi köve­telmények emelését szolgálja a nyelvtanárok szakmai fejlődé­séről való gondoskodás is. Au­gusztusban már egy továbbkép­zésen tájékozódhattak a video nyelvtanításban való alkalma­zásáról. Februárban a TIT ide­gennyelvi oktatási igazgatója tart bemutató órát, tavasszal pe­dig a nemzetközi vizsgáztatási rendszer anyagával és módsze­reivel ismerkedhetnek a taná­rok Salgótarjánban. A tovább­képzések költségeit a TIT vál­lalta magára. A kecskeméti in­tenzív nyelviskola eredményei­nek elismerését jelzi, hogy a TIT országos központja éppen ezt a helyszínt választotta egyik új tananyagának kísérleti oktatá­sára. Ami a hallgatóság összetételét illeti, egyre több fiatal jelentke­zik, s tekintélyesen megnőtt a műszakiak aránya. Ez nem vé­letlen, hiszen leginkább a válla­latok hajlandóak arra, hogy fi­nanszírozzák a munkatársak nyelv- tanulását. Az idén már olyan hallgatói is vannak a tanfolyam­nak, akik korábban — 2—3 éve — itteni tanulmányaik végezté­vel sikdres nyelvvizsgát tettek. Szívesen fogadják őket, mivel emelik a csoportban, folyó mun­ka színvonalát, de ez a tény rá­világít egy sajnálatos jelenségre is. Mégpedig arra, hogy a nyel­vet tudóknak nincs gyakorlóte­rük tudományuk karbantartá­sára, s ez sejteti, hogy a munka­helyeken nem használják ki kel­lőképpen a bennük szunnyadó lehetőséget. , Nőtt a tanfolyam résztvevői között a nem kecskemétiek szá­ma is: Izsákról, Kiskunfélegy­házáról, Tiszakécskéről, Nagy­kőrösről, Soltvadikertről, Kis­kőrösről, sőt Kalocsáról járnak ide hétvégenként hallgatók. A sok sikeres nyelvvizsga titka egyebek mellett abban rejlik, hogy a hallgatók tudását orszá­gos mércével mérik, azaz: ami­kor év végén számot adnak is­mereteikről, mindig képviselteti magát az állami nyelvvizsgáid, zottság is. H. K. E. A SZAKSZERVEZETEK PROGRAMJA Fő feladat a gazdálkodás segítése A Szakszervezetek Országos Tanácsa Gáspár Sándor elnökle­tével tegnap ülést tartott. A testület Baranyai Tibornak, a SZOT főtitkárának előterjesz­tése alapján megvitatta és elfo­gadta a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának 1987. évi mun­kaprogramját. Az eddigi munkát értékelve megállapította, hogy a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa határozatának vég­rehajtása jó irányban megkezdő­dött, a szakszervezetek a XIII. pártkongresszuson kijelölt úton haladnak, feladataikat a dolgo­zók érdekeinek védelméből és képviseletéből kiindulva végzik. A szakszervezeti mozgalom or­szágosan, valamint területi és munkahelyi szervezetei útján se­gíti a népgazdasági tervek meg­valósítását. Hozzájárult a gaz­daságirányítás továbbfejleszté­séhez, a szabályozórendszer kor­szerűsítéséhez, a dolgozók élet- körülményeinek, bér- és szociá­lis helyzetének alakításához. Az elmúlt esztendő az élet több te­rületén szigorító intézkedéseket is követelt. A szakszervezetek ezeket tudomásul vették, mert meggyőződésük, hogy a kénysze­rű lépések a nehézségekből ki­vezető utat biztosítják. Ugyan­akkor felelősséggel figyelik és elemzik az intézkedések fogad­tatását a dolgozók körében, és a feszültségek feloldására munka­helyi, területi és országos szinten egyaránt erőfeszítéseket tesznek. Az idei feladatok középpont­jában továbbra is a magyar szak- szervezetek kongresszusa hatá­rozatának végrehajtása áll. Eh­hez a párt Központi Bizottságá­nak nagy jelentőségű novemberi határozata és az ezt követő SZOT-ülés döntései, dokumen­tumai jó iránymutatást adnak. A fő tennivaló a gazdálkodás sokoldalú segítése. Ez ma a nemzet sorskérdése és a dolgo­zók millióit érintő legfontosabb érdekvédelmi feladat. Ezt figye­lembe véve a szakszervezetek továbbra is támogatják a mun­kaidőalap védelmét, szükséges­nek tartják, hogy erősödjék a főmunkaidőben végzett munka becsülete, s ez alapja legyen a dolgozók biztonságos megélhe­tésének. A gazdasági hatékony­ság és a foglalkoztatási bizton­ság egymásnak olykor ellentmon­dó követelményeit kell érvénye­síteni a munkaerő-átcsoportosí­tások során, s ehhez tervszerű­en meg kell teremteni a beruhá­zási, munkaügyi, oktatási felté­teleket is. A SZOT a gazdasági eredmé­nyekkel szoros összhangban fi­gyelemmel kíséri a dolgozók bér- és jövedelmi helyzetének alaku­lását, a munka szerinti differen­ciált bérezés következetes fej­lesztését. Változatlanul szükség van ar­ra, hogy a szakszervezetek ér­demi feladatokat vállaljanak az éves és a hosszabb távú szo­ciálpolitikai tennivalók kialakí­tásában és megvalósításában. Szorgalmazzák a lakosság köz­érzetét javító központi és helyi intézkedéseket. A szakszerveze­tek az emberi alkotóerő kibonta­(Folytatás a 2. oldalon.) GYÜMÖLCSLEVEK A KÉMCSŐBEN • Mezeiné Szórádi Mária és Balogh Péter mikrobiológusok, a központi laboratórium munkatársai bak­tériumtenyészeteket vizsgálnak. (Méhesi Éva felvétele) Űj piacokat keresnek A piaci igények változása mar­kánsan érezhető a szőlőtermesztő gazdaságokban. A .belföldi fo­gyasztást és az exportot egyaránt érintik az alkoholfogyasztás csökkentésére irányuló intézke­dések. A gazdaságvezetők felada­ta megoldani, hogy a szeszes ita­lok rovására miként bővítsék a gyümölcslevek, üdítőitalok gyárt­mányskáláját. A Kiskunhalasi Állami Gazda­ságban a napokban adták át a központi laboratóriumot, amely­nek feladata új italok készítése, ezek gyártási technológiájának kidolgozása, a termékszerkezet korszerűsítése. Hajmáné Gelen­csér Ilona, a laboratórium veze­tője elmondja, hogy két és fél millió forintot költöttek a létesít­ményre, amelynek műszerpark­ját folyamatosan bővítik. Jelen­tős szellemi erőket vontak össze, hat mérnök dolgozik az újításo­kon és az ötletek megvalósítá­sán. — Fő törekvésünk, hogy a vál­tozó piacot kiszolgáljuk. Ezért kutatjuk az igényeket, azt, hogy mire van szüksége a fogyasztók­nak, ajánljuk új termékeinket, próbagyártásokat végzünk. Kez­detben csak kis mennyiséget jut­tatunk a piacra és a keresletből következtetünk, hogy érdemes-e többet előállítani az új termék­ből. Molnár Sándor gyártmányfej­lesztő hozzáteszi: — Hasznosítjuk a külföldi pia­ci tapasztalatokat is. Csehszlová­kiában például elég népszerű a teaszörp.' Megállapodást kötöt­tünk a Compact Kereskedelmi Vállalat Cyclopack Kutató és Fejlesztő Termelési Társaságá­val, hogy nagyüzemi gyártásra kidolgozzuk a magyar ízléshez közel álló teaszörpöt. Tőlük kap­juk a viszonylag alacsony alko­holtartalmú krémlikőrjeinkhez az ízesítőanyagot. Ez utóbbiak­kal is kísérletezünk. Az italok forgalomba hozatalának enge­délyezése időt vesz igénybe. Je­lenleg több üdítőitalunk forga- lombahozatali lehetőségére vár­nak és kísérleteznek néhány szörppel is. Nemcsak a gyártási technoló­giát dolgozzák ki, hanem javas­latot tesznek a csomagolás mód­jára is, a palack formájára, a címkére is. Ez kollektív munka, bevonják a gazdaság más mun­katerületen dolgozó szakembe­reit is az elképzelések megvaló­sításba, illetve fogadnak minden jó ötletet. — Gyorsan változó gazdasági életünkben nagyon fontos az al­kalmazkodó képesség, ha nem tö­rekszünk a megújulásra, gyorsan lemaradunk, ennek tudatában mindig valami új dolgon törjük fejünket. Vállaljuk a kockázatot, ha valamelyik termék iránt nincs olyan érdeklődés, mint amire szá­mítottunk, azonnal váltunk — hangsúlyozza a központi labora­tórium vezetője. K. S. AHOGY A NAGYMAMA A KENYERET SÜTÖTTE... Szakma­történeti tárlat A kecskeméti 607. Sz. Gásipár András Autószerelő Szatkköziép- iskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet honismereti szakköre nem először rendez már színvo­nalas kiállítást. Az utóbbi esz­tendőkben több tartalmas, figye­lemre méltó anyaggal rukkoltak elő. Négy évvel ezelőtt Végig a Gáspár András utcán címmel el­gondolkodtató fotósorozatot tár­ták közszemlére. Ugyanakkor a debreceni Ősi diákvárosok talál­kozója elnevezésű seregszemlén is sikeresen szerepeltek iskolatör­téneti tablóikkal. 1984Jben a XX. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents