Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-06 / 31. szám

iQzdo/óqpoliükQ munka y tcljc/ílmcnych / • PETŐFI NßPE • 5 1987. február fl. A SZABÁLYOZÓVÁLTOZÁS HATÁSAI Hogyan alkalmazkodnak? Hantos József, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója: — December elején a vállalati tanács ülésén felvázoltuk az idei ■esztendőre vonatkozó elképzelé­seinket. A hónap végéig a ta­nács tagjai termelési tanácskozá­sokon tájékoztatták ezekről vá­lasztóikat, kérve javaslataikat és támogatásukat a gazdálkodási feladatok megoldásához. A leg­utóbbi pártnapon háromszáz ér­deklődő részvételével beszéltünk közös dolgainkról. Még egy fon­tos előkészületi állomás lesz a feb­ruári vállalati tanácsülés; ez­után, a már elfogadott terv alap­ján a soron levő munkák követ­keznek. Nyolc-tíz százalékos ter­melés- és forgalomnövelésre tö­rekszünk úgy, hogy közben ja­vuljon a termelés gazdaságossá­ga, s javítsunk termékeink mi­nőségén. Jelentős feladat az a 200 millió forintos beruházás, amelynek költségét részben a gyár érde­keltségi alapjából, részben pedig banki hitelből és más forrásból fedezzük. Ezzel a befektetéssel eleget teszünk annak a legfőbb követelménynek, amely a gaz­dasági szabályozókban közös: növelni a termelékenységet és javítani a minőséget. Korsze­rűsítjük az alapanyaggyártást; ötliteres üvegek helyett nagyobb befogadóképességű, 200 kilo­grammig tölthető műanyag zsá­kokban raktározzuk majd az alapanyagokat. Azelőtt a csöves kukoricát kézzel kellett a mor- zsolóba belerakni. Az idén már, a fejlesztés eredményeként, au­tomatizáljuk a csövek adagolását, amellyel három műszakban 25— 30 főnyi létszámot tudunk meg­takarítani. Ez is része annak a törekvésünknek, hogy jobbá, gaz­dagabbá tesszük a termelőberen­dezések kihasználását. Szivák Gyula, a Kiskőrösi Ipa­ri Szövetkezet elnöke: — Szövetkezetünk termelő és szolgáltató tevékenységet foly­KÖRKÉRDÉS II. tat. Ez utóbbi (az ilyeri vegyes profilú gazdasági egység keretén belül, mint a miénk), egyértel­műen veszteséges. Ugyanaz a te­vékenység önállóan folytatva más gazdasági eredményekre ve­zet, mivel a csak szolgáltató egy­ségekre más — kedvezőbb — szabályozók érvényesek. Ezek a körülmények késztettek bennün­ket arra, hogy autószervizünknek leányvállalatot alapítsunk, Ily módon jelentős mértékű adó ki­fizetésétől mentesült szövetkeze­tünk. A többi szolgáltatásunkat — fodrászat, kozmetika, cipőjavf- tás stb. — továbbra is szövet­kezetünk keretében folytatjuk. Az adózási rendszer újabb vál­tozásai következtében a 4—4,5 százalékos jövedelemnövelés után az idén 40 százalékkal több adót fizetünk, mint amennyit ugyan­ekkora növelés után tavaly fi­zettünk. Ha most mindemellett számításba vesszük azt a körül­ményt, hogy a szolgáltató tevé­kenységünk nem is kicsit vesz­teséges, nem nehéz belátni ne­hézségeinket. Hogy milyen különbségek vannak a termelés és a szolgál­tatás forinttal mérhető eredmé­nyei között? A szolgáltatásban egy dolgozó körülbelül 20 ezer forint veszteséget „termel”, utá­na 6 ezer forint adót fizetünk. A termelésben egy dolgozó mini­mum 80 ezer forint értéket te­remt, adóvonzata kb. 12 ezer fo­rint. Azok a — vegyes profilú — termelőegységek, amelyek a ter­melésükben, gazdálkodásukban nem változtatnak jelentős mér­tékben az idén, könnyen alaphiá­nyosak lehetnek. Nekünk is lé­péseket kell tennünk, hogy elke­rüljük a legrosszabbat. Kalmár Pál, a Szigma Keres­kedelmi Vállalat igazgatója: — Az idén is számos pénzügyi változás követel tőlünk nagyobb alkalmazkodást. Nem kapjuk meg az árukészlet alapján korábban adott vagyonadó-kedvezményt; növekedtek a Ikeresetiadó-kulcsok, 10-ről 20 százalékra emelkedett a gimk-k és más kisvállalkozások után kifizetett járulék. Magasab­bak az üzlet- és raktárhelyisé­gek díjai is. Sőt, a dolgozók be­tegsége esetén az első három na­pi táppénz is a vállalatot terhe­li. Mindez együtt 6 millió 560 ezer forint többletkiadást jelent. Ki tudjuk-e gazdálkodni? Igen. Azt a bevált gyakorlatot folytat­juk — ez üzletpolitikánk alap­ja —, hogy ha jobban dolgozunk, a piacból is nagyobb mértékben részesedhetünk. A múlt években sokat költöttünk hálózatfejlesz­tésre, ami a forgalmazás élénkü­lésével nemcsak megtérül, de hasznot is hoz. — Az idén Kecskeméten és Baján, vállalatok és más intéz­mények kiszolgálására közületi vásárlóhelyet nyitunk. A megye- székhelyi Rákóczi úti műszaki áruházban, új profilként az első negyedévben megkezdjük a szá­mítógépek és az ezekhez való al­katrészek értékesítését. Ebben az ötéves tervben 35 millió forintot fordítunk forgóalap-növelésre, és év közben hiteleket is igény­be veszünk a forgalmazás bőví­téséért. Szeretnénk elérni, hogy egyes termékekből nálunk legyen a legjobb választék. Ennek érde­kében a vállalati gazdálkodásban erősíteni kívánjuk a tulajdonosi szemléletet. Az a mondás járja nálunk: „Miénk a bolt, miénk a vállalat!” Az élőmunkával, a kü­lönböző költségekkel való taka­rékosságért és a hatékonyság nö­veléséért eszerint dolgozunk 1987-ben. A. M.—K-l (Folytatjuk.) \ Műnaptól a szél- csatornáig A Rába Magyar Va­gon- és Gépgyár győri telephelyén az Észak- dunántúli Tervező Vál­lalat tervei alapján egy új 100 ezer négyzetmé­teres szerelőcsarnokot építenek. A munkálatok eíőtt a tervezők felkéré­sére az Építéstudományi Intézetben sorozatvizs­gálatokat végeznek kü­lönböző modelleken. Az intézet munkatársai a laboratóriumokban el­lenőrzik a csarnok kül­ső és belső téri légtech­nikai jellemzőit, és megvizsgálják a tető- szerkezet hőtágulását a „mesterséges nap” se­Innovációs éhség A magyar ipar innovációs éhsége még kicsiny — mondta a minap, egy hosszúra nyúlt beszélgetés során dr. Pungor Ernő akadémikus, a Műegye­tem tanszékvezető tanára. A fenti mondatot — más meg­közelítésben — később is megismételte, ezzel is jelezve: nem holmi elszólásról, nem is mellékes, hanem lényegbevá- góan fontos jelenségről van szó. A megállapítás igazáról azon az országos innovációs tanácskozáson is meggyőződ­hettünk, amelyet február 2—5. között rendeztek Gödöllőn. Alig száz ipari vezető vett részt a megnyitón, illetve hallgat­ta végig az első két előadást, ezért a város művelődési köz­pontjának amfiteátrumszerű nagyterme kongott az üres­ségtől. Mi lehetett ennek az oka? Közel járunk az igazsághoz, ha a gyenge reklám-propa­gandatevékenységben, illetve az érdektelenségben jelöljük meg a távolmaradás okát. A gyenge (legalábbis gyengébb) reklámtevékenységre utal pél­dául az a tény, hogy néhányan csak Január utolsó napjaiban kap'tiak hírt a készülőiéiben le­vő eseményről, az érdektelen­ségre ped,ig már rávilágított dr. Pungor akadémikus is: a magyar ipar innovációs éhsé­ge még kicsiny. Stílszerűen fogalmazva: re­méljük, hogy később majd mégiscsak étvágygerjesztő­nek minősítik ezt a tanácsko­zást. Ugyanis mind az előadá­sok változatos tartalma, mind pedig az előadók személye azt sugallta, bizonyította, hogy az utóbbi időkben egyre erőtel­jesebb — maradjunk meg a korábbi elnevezésnél! — ét­vágykeltő hatás éri iparunkat. Ifjabb Marosán György, az MSZMP KB munkatársa meg­győzően szólt például arról, hogy — az USA-t követően — a többi fejlett kapitalista or­szágban is gombamódra sza­porodnak az innovációs par­kok, újabban mór Ausztriá­ban, a magyar határ közelé­ben is virágzik egy. Adám An­tal, az Ipari Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese el­mondotta, hogy ha mi, ma­gyarok nem is tartunk itt még, azért Szegeden, Budapesten,' Debrecenben, Veszprémben, Miskolcon, illetve Pakson, vagyis az ország 6 városában már szerveződnek e vállalko­zások, s különösen a Szegedi Biológiai Központ szomszéd­ságában, illetve a Budapesti Műszaki Egyetemen jutottak közel a megállapításhoz, oly­annyira, hogy a szegedi Bio­technika RT (ez lesz az ottani innovációs park neve) már ■hozzáfogott biotechnikai nagy­laboratóriumának kiépítésé­hez. Legfőképpen a közgazdasá­gi klíma étvágygerjesztő ha­tásában bíztak az előadók, s bízunk mi magunk is. A vál­lalatok szemmel láthatóan nö­vekvő önállóságban, a vállal­kozási formák változatosságá­ban, gazdagsáéában. a kisvál­lalkozások felvirágzásában. (Ez az utóbbi azért fontos, mert — a nagyvállalatokhoz csak lazább vagy szorosabb szállal kötődő — kisvállala­tok, kisvállalkozások körében — a legerőteljesebb az inno­vációs fogékonyság.) S még több fejleményre is alapozzuk bizalmunkat. Köz­tük például arra, hogy 1987. január elsejével egy seregnyi kereskedelmi bank alakult az országban, amelyek nem „dirigálni” akarnak az ipar- vállalatoknak, hanem arra tet­ték fel a jövőjüket, hogy ve­lük társulva, vállalkozva, „együtt sírunk és nevelünk” alapon közösen boldogulja­nak. Bizalmat kelt bennünk az a tény is, hogy a reálér­telmiség 32 szakmai egyesüle­te, illetve az őket egyesítő MTESZ egyre erőteljesebben — és eredményesebben — ösz­tönzi ezt a tevékenységet. Talán ennek Is köszönhető, hogy az utóbbi években kezd kialakulni egy menedzseri ré­teg. Vagyis olyan kutatók je­lennek meg a szerveződő in­novációs pahk, s azok mag­va, a már jól működő innová­ciós műhelyek élén, akik „nemcsak" kutatók, „nem csu­pán” akadémikusok, hanem közgazdasági érzékkel, piac- szervező, piacépítő készséggel egyaránt rendelkező vezetők is. Ha van a személyiségnek szerepe és varázsa — márpe­dig van —, akkor róluk el­mondhatjuk: ezek az embe­rek szemmel látható tehetség­gel fogtak hozzá iparunk éb- resztgetéséhez. Pontosabban ahhoz, hogy iparunk innová­ciós étvágya olyan legyen, mint ami minden egészséges „lénytől” elvárható. Magyar László A mezőgazdasági könyvhónap újdonságai A Mezőgazdasági Könyvkiadó új sorozatot indí­tott útjára Natura könyvmagazin címmel. Beköszöntőjében így ír a szerkesztőség: „Gondoz­zuk kentjeinket, foglalkozunk kedvenc állatainkkal, aggódunk az élővilág jövőjéért, keressük, reméljük az újat az élet tudományában — sokan vagyunk, akik számára érdemes írni a természet kicsiny és nagy összefüggéseiről, ezzel kapcsolatos lehetősége­inkről. Kár volna bővebben taglalnunk a kiadó és a szerkesztő szándékát új kiadványunk elindításá­val. A Natura könyvmagazin cikkeinek érdekessé­géről, tartalmi újszerűségéről, gyakorlati hasznos­ságéról, témaváltozatosságáról, s nem utolsósorban e kiadvány tetszetősségéről majd az olvasó alakít­ja ki a maga megfellebbezhetetlen véleményét. ... Számunkra újszerű vállalkozásba kezdtünk, amikor természettudományos könyvmagazint 'ké­szítettünk. Szándékunk szerint viszonylag új dol­gokat akarunk mondani sok embernek ..,” S hogy a kiadvány valóban újszerű, gyorsan meggyőződhet róla a kötetet lapozgató olvasó. Az összeállítás rendkívül változatos: olvashatunk a hó- dokról, a hortobágyi madáreldorádóról, a füge ter­mesztéséről, a szobaakvárium új sztárjairól, az ebdivatról és még sok természettudományi érde­kességről a kitűnő minőségű színes, illetve fekete­fehér illusztrációval készüLt kötetben. Örömmel fedeztük fel, a Kecskeméti Zöldségter­mesztési Kutató Intézet FV kutatói közül ketten is szerzői a most induló sorozatnak: dr. Velich István: Néhány, nálunk is termeszthető déligyümölcsféle című írásával és dr. Andrásfalvy András Háziker­tünk biológiai védelme című munkájával. A Mezőgazdasági Könyvkiadó a könyvhónapra megjelentetett kötetek válogatásánál a gyermek- olvasókra is gondolt Kosa Géza Kína kerti virágai címmel, a Búvár zsehkönyvek sorozat új kötetének közreadásával. A virágoknak, fáknak, bokroknak szimbolikus jelentése van a kínai és a japán ember életében. Ezek a jeliképiek hozzátartoznak mindeninaipjalk- hoz, fontosak a lakások díszítésénél és a kertek be­rendezésénél. Legkedveltebb virágaik közül a bazsarózsa, a krizantém, az orchidea már nálunk is ismert és közkedvelt. A színes rajzokból megismerhetjük a kínai kajszit (a mej-ihuát), melyet őshazájában gyü­mölcséért is termesztik, de kedvelt cserepes növény­ként is; a csodálatos lótuszt, a különleges kamé­liákat, az indiai jázmint, a bangltákat; összesen huszonkilenc virágkülönlegességet. Kerekes Magdolna «HHW11 Metróépítkezés Varsóban Lezárt utak, elterelt forgalom, palánkkal körbezárt terek, vas­beton-dzsungel és ideiglenes ba­rakkok — ugye ismerős a kép? Varsó több részén évek óta jó­kora építési területek, lelassult közlekedés teszi próbára a gyalo­gosok, vezetők türelmét. Az in­dok — akárcsak Budapesten vagy a világ számos más fővá­rosában — közismert: teljes erő­vel folyik a metróépítkezés. — Az egy pillanatig nem lehet kétséges, hogy a lengyel főváros­nak szüksége van a metróra. Az azonban, gondolom, jogos kér­dés, hogy hogyan lehetett ilyen hataLmas költségeket követelő beruházás mellett dönteni éppen a megszaporodott gazdasági prob­lémák idején? — tettem fel a kérdést Roman Bialkowskinak, a metróigazgatóság információs osz­tálya vezetőjének. — Furcsa módon a metróépítés szempontjából nem Jelentett hát­rányt a beruházások visszafogá­sa. Sőt, mivel számos más épít­kezés leállt, egyenesen kedvező hatással járt, hogy azoktól a gé­peket, felszereléseket ide irányít­hattuk át. Az is világos, hogy a nehézségekkel küzdő tömegközle­kedés javítása alapvető igény a lakosság részéről. Ezért döntöttek 1982-ben az il­letékesek a munkálatok megkez­déséről, helyesebben újrakezdé­séről, mert 1925-ben és 1938-ban már történtek próbálkozások, de tervezési vagy geológiai problé­mák, illetve a történelem fordula­tai mindig közbeszóltak. 1950 és 19|7 között mindössze másfél ki­lométer alagút készült el, majd most, hosszú szünet után, 1983- ban kezdődött el az igazi mun­ka. — Hogy jellemezné az építke­zést, milyen gondokkal kell meg. birkózni? — A 23 kilométeres távot há­rom szakaszban kell átadni. 23 állomás szerepel a tervekben, a 36 kilométeres sebességgel közle­kedő, hat kocsiból álló szerelvé­nyek legsűrűbben másfél percen­ként követik majd egymást. Az első szakasz az ursynowi lakóne­gyedet köti össze a belvárossal: bő egyórás buszozás helyett 18 percesre csökken az út! A dolgozók feladata tavaly kü­lönösen nehéz volt, az alagútfú- rók sűrűn beépített belső lakó­körzetekhez közeledtek. Olyan váratlan problémákkal is szem­be kellett nézni, mint egy rend­kívüli keménységű kőizetszakasz, amely a geológusok véleménye szerint egy valamikori hőrobba­nás nyomán alakult ki. Azóta megkezdődtek az előkészületek már a metró üzemeltetésére, a majdani szakembergárda kikép­zésére is. Az első ütem átadása egyébként az évtizedforduló tá­ján esedékes. — Hasznosítják-e más szocia­lista országok tapasztalatait? — Hogyne, az együttműködés igen kiterjedt. Különösen a minszki metróépítkezés feltételei hasonlítanak a varsóihoz, de Prá­ga vagy Budapest is számos pél­dát kínál. (Nekünk is lenne okul- nlvalónk; Varsóban például meg akarják könnyíteni a mozgássé­rültek számára is a metró igény- bevételét — ezzel Budapesten aligha dicsekedhetünk.) A Szovjetuniót három vonatko­zásban is említhetem — folytat­ta az osztályvezető — az értékes technológiai segítség mellett pénzügyi hitelt is kapunk, az első ütemben szükséges 90 sze­relvény pedig szintén a Szovjet­unióból érkezik. Kétségtelen, hogy a jelenlegi gazdasági körülmények között a metróépítés kivételes erőfeszítést, az anyagi és emberi erőforrások összpontosítását követeli meg. A tervezők mégis, a kivitelezéssel párhuzamosan előre is tekinte­nek: Varsó távlati fejlesztési el­képzelései között további két vo­nal megépítését irányozzák elő. Sz. G. • Vasbeton-ord«, lezárt utcák — % var»6i metraépitkezés képei Bu­dapesten sem lsmeretlcr'%.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents