Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

QQzdQ/QQpolitikci y munka , leljc/ílményittk PETŐFI NÉPE • 5 1981. február ÉLENJÁRÓK A MEGYÉBEN A kukoricatermelés tavalyi eredményei A kukorica-vetésterület növe­lése érdekében tett központi in­tézkedések és a meghirdetett pá­lyázat hatására az országban a tervezett — 1150 ezer hektárt — megközelítő területen, 1123 ezer hektáron vetettek a gazdaságok kukoricát, s összesen 1118 ezer hektárról takarították be a ter­mést. Ez a terület mindössze 0,8 százalékkal kevesebb a május ai-ei állománynál, és 1982 óta országosan a legnagyobb betaka­rított kukoricaterület. A tenyészidő alatt (április 1- jétől szeptember 30-áig) országos •átlagban 265 milliméter csapadék hullott, amely 89 milliméterrel, 25 százalékkal kevesebb, mint az 1951—80. évek átlaga (354 milli­méter). Ezen belül az egyes táj­egységek, megyék csapadékössze­ge tág határérték között (203— 390 milliméter) között alakult. A hőmérséklet, különösen a kukorica kelése, kezdeti fejlődé­se idején, április—májusban volt kedvező a növények számára, vi­szont az augusztusi hőségnapok — országosan 12—17 nap — ko­rai, kényszerérést eredményez­tek. A kényszerérés hatására a be­takarítás korán, szeptember 10-e körül — szórványosan már szep­tember elején — megkezdődött. | Az utóbbi. években csak az em­lékezetes 1983. évi nagy aszály idején kezdődött korábban a ku­korica betakarítása. A korai kez­dés és kedvező időjárás ellenére csak vontatottan haladt előre az aratás, amelynek okai az egye­netlen érettség, a természetes érés kivárása és a szokásosnál nagyobb csővesztesóg mérséklé­se voltak. November 1-jéig a te­rület több mint 90 százalékáról takarították be a termést, ami sokéves átlagnak megfelelő telje­sítménynek tekinthető. Az említett kedvezőtlen időjá­rási hatások ellenére országosan az eddigi harmadik legnagyobb termésátlagot érték el a gazda­ságok. Ez egyben azt is mutatja, hogy az üzemek jól gazdálkod­tak szellemi kapacitásukkal, a nagy termőképességű biológiai alapokkal, a kemikáliákkal és a korszerű műszaki eszközökkel, amelyek ésszerű alkalmazásával az időjárás kedvezőtlen hatásai is jelentősen mérsékelhetőek vol­tak. Az idei esztendőben azzal szá­molunk, hogy a vetésterület meg­haladja az 1986. évi 1125 ezer hektárt, és eléri az 1150 ezer hek­tárt; a termésátlag pedig hektá­ronként a 6,5 tonnát. Ehhez, mint azt az 1986-os év eredményei is mutatják, a termelés feltételei adottak. A tavalyi évben kukoricater­melésben a legjobbak Bács-Kis­kun megyében a következők vol­tak: Rém, Dózsa Tsz 636 hektá­ron 10 110 kilogramm termésát­lag (elnök dr. Babicz Ferenc, ter­melési helyettes: Vető György), Bácsalmási Állami Gazdaság: 2067 hektáron 9715 kilogramm termésátlag (igazgató; dr. Sen- dula Tibor, termelési helyettes: Oravecz Béla), Jánoshalma, Jó- hal Tsz 665 hektáron 9654 kilo­gramm termésátlag (elnök: Csi­szár József, termelési helyettes: Bzilasi György, Úszód, Egyetértés Tsz 1984 hektáron 9522 kilo­gramm termésátlag (elnök: Hol­ló Mátyás, termelési helyettes: Ács Sándor), Borota, Borotai Tsz 1360 hektáron 9432 kilogramm termésátlag (elnök: Losonczi Ist­ván, termelési helyettes: Karsai Ferenc), Fájsz, Kék Duna Tsz 537 hektáron 9069 kilogramm ter­mésátlag (elnök: dr. Berta Je­nő, termelési helyettes: András Sándor), Bátya, Piros Paprika Tsz 614 hektáron 8682 kilogramm termésátlag (elnök: Deák István, termelési helyettes: Igaz János), Bácsbokod, Aranykalász Tsz 1352 hektáron 8651 kilogramm termés­átlag (elnök: Rácz István, ter­melési helyettes: Kollár János), Nagybaracska, Haladás Tsz 1021 hektáron 8477 kilogramm ter­mésátlag (elnök: Varga Pál, ter­melési helyettes: Lendval Pál), Bácsalmás, Petőfi Tsz 1374 hek­táron 8467 kilogramm termésát­lag (elnök: Seravacz Máté, ter­melési helyettes: Kiss Ferenc László), Dávod, Augusztus 20, Tsz 1540 hektáron 8448 kilogramm termésátlag (elnök: Csala Imre, termelési helyettes: Janotka Jó­zsef), Tataháza, Petőfi Tsz 1301 hektáron 8376 kilogramm termés­átlag (elnök: Kiss István, terme­lési helyettes: Kiss Imre), Gara, Vörös Csillag Tsz 1635 hektáron 8221 kilogramm termésátlag (el­nök: dr. Pongó Tivadar, terme­lési helyettes: Mike István). Csat- alja, Űj Tavasz Tsz 430 hektá­ron 8095 kilogramm termésát­lag (elnök: Szőts János, terme­lési helyettes: Heipl Péter), Já­noshalma, Petőfi Tsz 2183 hek­táron 8055 kilogramm termésát­lag (elnök: Bátyai József, terme­lési helyettes: Mészáros Béla), Kalocsai Állami Gazdaság 552 hektáron 8043 kilogramm termés­átlag (igazgató: Würtz József, termelési helyettes: dr. András László). Dunapataj, Üj Élet Tsz 628 hektáron 8033 kilogramm ter­mésátlag (elnök: Bévárdi Pál, termelési helyettes: Lakatos Im­re). Habanyagok a talajban • Képünkön: fagyvédő hab a növényeken. Megbízható, oIchó és hosszú ldfire tartós eredményt nyújtó talajjavító- «I módszereket régóta keresnek a ku­tatók. újabban tttbb Jelentés arról •zómol be, hagy különféle műanyag, habokat eredményesen alkalmaznak részben talajjavítómra, részben tér- mésnövelés céljóra. A pollsztlrol nevű műanyagból 1 bosltóssal előállított pehelykönti termék mór régóta Ismeretes, i Iparág hasznosan alkalmazza. Kicsit tárt sejtek halmazából áll, amelyel levegó tölt ki, sokszor 95—91 térfog százalékban. Szagtalan és vegyi közömbös ez a műanyagtermék, an Ivet a növények Is kiválóan tűm Ha ezt a habanyagot 4—11 mm nai ságü darabkákra aprítva bekeverik talajba a hagyományos talajjav anyagólt helyett, figyelemre mé hatást érnek el. A zárt sejtes szeri zetú műanyag lazítja a talajt, ci a felületen köt meg kevés vizet a I szivárgó etapad ókból így lecsapoló tzellóztetó hatást fejt ki. A talaj Jutó több oxigén Intenzivebbé te a baktériumok tevékenységét, és < tel meggyorsul a talajérettség kla kulásának folyamata. Ezt a sok tulajdonságú, rothadásmentes anya­got Styromullnak nevezték el. A StyromuU tehát kizárólag fizikai hatást fejt ki, tápanyagot nem vesz fel, és nem tárol. Alkalmazási terü­lete ezzel bizonyos fokig leszűkül. A kutatók azonban nem elégedtek meg ezzel az eredménnyel hiszen sok eset­ben az Is szükséges hogy a talajjaví­tó anyag vizet és tápanyagokat Is tároljon, mint például a tőzeg. To­vábbi kísérleteik eredménye egy újabb habanyagfajta lett. a nyitott sejtekből álló Hygromull, amely urea-foirmal- dehld származék. Ez növeli a kflny- nyfl talajok víztároló képességét, sejtjeiben elraktározva a természete* csapadék, vagy a mesterséges öntö­zés révén a talajba szivárgó vizet. Amerikai kutatók a késő tavaszi fagykárok ellen használnak habanvs- got, mint Ismeretes, különösen s fia­tal zöldségfélék rendkívül érzékenyek a májusi fagyokra. Amellett, hogy a védelemmel Jelentős gazdasági ha­szon származik. meghosszabbodik a friss zöldségfélék szezonja, mert korábban klültethetAk a vetemények. A habanyagot traktorral lehet as ül- tetvényre kijuttatni, és a hah 1-41 órán keresztül véd a fagy eUan. A szocialista országok energiahelyzete Számos szocialista országban léptették élet­be azokat a .szükségprogramokat, amelyeket — hetekkel ezelőtt legalábbis így remélték — az idei télen nem kell bevetni, Megjegyzen­dő, hogy a rendkívüli helyzet próbára teszi még a bőséges tartalékokkal rendelkező nyu­gati energiatermelő, illetve -ellátó hálózatot is. A közlekedési akadályok még olyan or­szágban Is kiesést okoztak az energiaszolgál­tatásban, mint az NSZK, ahol a szénszállít­mányok jelentős része nem ‘jut el a rendel­tetési hülyére. Hasonló gondok Svédország­ban, fűtési zavarok Nagy-Britannlában is je­lentkeztek. Ami a szocialista országokat Ille­ti, az NDK-ban a „szénfagyás” okoz fejtörést, a mínusz 20—30 fokos hidegben nehézzé vált a felszíni barnaszén-kitermelés. Több erőmű is meghibásodott, s emiatt számos nagyüzem­ben fennakadások voltak a termelésben, és az ország legtöbb megyéjében korlátozni kel­lett a lakossági hőszolgáltatást is. A gondok háttere A legtöbb országban, s köztük az NDK-ban is, már hosszú ideje ésszerű energiatakarékos­kodásra -törekednek, 1976 óta itt az ipar faj­lagos energiaigénye például 20 százalékkal mérséklődött. A rekordihideg, meg az erőmű- robbanás azonban még az előrelátó számítá­sokat is keresztülhúzta. Az ország energiater­melésének majdnem 5 százaléka esett ki a Drezda megyei boxbergi erőműben történt robbanás következtében, Európa legnagyobb barnaszénnel üzemelő hőerőművében az egyik blokk géptermében történt a robbanás, majd tűz keletkezett. A 3500 megawattos erőmű je­lenleg így ezer megawattal kevesebb energiát szolgáltat az országnak. Egy 800 megawattos erőműiben a szén továbbítására szolgáló szál­lítószalag elszakadása okozott zavart, TöbT7 nagyvárosban a hőközpontok meghibásodása idézett elő nehézségeket a lakossági hőellá­tásban. Különleges a helyzet a Szovjetunióban, ahol a csernobili balesetet követően még fo­lyik az atomerőművek műszaki felülvizsgá­lata. Ehhez íjárul, hogy a rendkívüli helyzet­ben csak csökkentett kapacitással üzemelnek a vízi erőműveik is. Nincsenek mozgósítható többletkapacitások más országokban sem. Sőt mint ahogyan szakértők megállapították, Bul­gáriában, vagy Csehszlovákiában sem tartott lépést az élmúlt években a kínálat az igények bővülésével. Hosszú távú pályamódosítás Késett az új termelőberendezések üzembe helyezése, vagy a régiek bővítése. Tavaly pél­dául mérséklődött a bolgár energiatermelés, részben azért, mert a fagykárok nehezítették a távvezeték-hálózat felújítását, öt év alatt összesen mindössze 3 százalékkal bővült a csehszlovák energiatermelés, mert egyre ne­hezebben és persze drágábban termelhető ki az Ország szénvagyona. Folyik az országban az erőművek átállítása a rosszabb minőségű szénre, de a rekonstrukciós program lassan halad, mert az erőművek gyakran hiányosan és rossz minőségben kapják meg a szükséges gépeket, alkatrészeket. Tehát hol a pénzszű­ke, hol a vállalatközi együttműködés nehezíti az energiabőség megteremtését, — ennek megoldása pedig nyilvánvalóan csak hosszabb távú feladat lehet. A mostani rendkívüli napokat követő idők­re vár „az energetikai pályamódosítás” vég­rehajtása is, vagyis a fajlagos energiafogyasz­tásnak az új módszerekkel történő mérséklé­se. A legtöbb szocialista országban az ener­giafelhasználás hatásfokának javításában még csak a kezdeteknél tartanak, és ennek szá­mos oka van. Lengyel szakértők az Ipari fo­gyasztók számára szabott olcsó energiaára­kat, a csehszlovák szakemberek a korszerű, energiatakarékos berendezések hiányát, a magyar vagy a szovjet közgazdászok a még mindig meghatározó energiaigényes gazdasá­gi tevékenységek túlsúlyát említik. Szükségintézkedések A zord időjárás egyelőre a mindennapos gondokra, illetve azok rögtöni megoldására irányítja a figyelmet. Lengyelországban ér­vényben van a lakosságot is érintő áramkor­látozás. Egyes körzetekben — főleg vidéken és a kisebb városokban — naponta többször is szünetel az áramszolgáltatás egy-egy órá­ra. Közismert, hogy Romániában már régóta maximumot szabnak meg a lakások felfűté­sére, és szabályozzák azt is, hogy milyen fo­gyasztót, milyen napszakokban szabad bekap­csolni. Más országokban is léteznek az el­múlt években jól bejáratott szükségprogra­mok, ezek főképp a termelőkre' vonatkoznak, akik mindenütt tudják, hogy melyik ener­giafokozat van érvényben. Ennek megfelelő­en kell vészhelyzetben egyes fogyasztókat a megadott mértékben kikapcsolni az energia- rendszerből. Martan János A JÖVEDELEMÉRT, DE NE MINDENÁRON! Konyak... bisztró... és a zöldség? Az Akadémia körúti ABC-ben Mindenkinek lesz munkája Munkaerő-átcsoportosítás az Izsáki Állami Gazdaságban Igaz, hogy áz Univer Áfész kecskeméti Akadémia körúti ABC-jében abbahagyják a zöld­ségárusítást? Mielőtt a kérdésre az üzletve­zető válaszol, nézzük, merre mi­lyen az árukínálat, merre tart a prof ílváltozás! Az ajtón a sietős ember sem léphet be anélkül, hogy elsőként észre ne venné a bejárathoz leg­közelebbi ajándékosztályt, Díszes üvegekben körtepálinka, külföldi konyak és más — korántsem fil­léres — áruk a kirakatában. Be­lül még gazdagabb a választék. Azt mondják, szükség van ezek­re — az alkalomszerűen keresett — cikkekre is. Alkalomszerű­en. ..? Az osztály több mint 3 millió forint éves forgalma en­nek az ellenkezőjét jelzi. Jöve­delemérdekeltségű üzlet — ke­resve sem találhatott volna en­nél jobb bevételi forrást. Hiszen ahol annyi ember él, mint a Széohenyivárosban, az ajándék­nak való is jól értékesíthető áru. A zöldség- és gyümölcsféle is az lehetne, ha — lenne bősége­sen. Azaz, van valamennyi mind­kettőből, de gyérülő választék­ban. A zöldségosztály, beljebb, már amolyan szegény rokon a fő helyen álló ajándékosztályhoz ké­pest. Feltűnő változáson ment ke­resztül. Negyvenöt üveg pezsgő a pult mögötti felső polcon. Alat­ta 20 üveg Pannónia és Somló pezsgő. Még lejjebb 70 palackkal Druzsba és másfajta pezsgők. A pulton húskonzervek, üveges uborka, forralt borhoz fűszerke­verék ... Ügy érzi magát az em­ber, mint a harangozó, aki ész­reveszi, hogy a harangját csen­gettyűre cserélték. Itt is annyira szegény a profilnak megfelelő választék, hogy — a kevés jona­tán és starklng almát, két rekesz vöröshagymát, pár marék száraz piros paprikát, fél kilogramm gombát és fél rekesz zöld ubor­kát leszámítva — inkább csak böngészhet a vásárló. Csoda-e, hogy a vevőik ezek után rosszallva fogadták a hírt, hogy újabb profilként állítólag bisztrót Is alkarnak nyitná az ABC-ben? Aggodalmukat tetézte, hogy ar­ról is hallottak: nem árusítanak tovább zöldséget és gyümölcsöt az üzletben, annyit sem, mint ed­dig. • A látogatás után egy nappal fotóriporterünk már valamivel jobb termékkínálatot talált a zöldségosztályon. „Hézagpótló” italokból viszont továbbra Is bő a választék! — Van-e alapja a híresztelés­nek? — kérdezzük tehát Komlói Józseftől, az áruház vézetőjétől. — Részben igen. Annyiban, hogy az ajándékosztály mellett szerettünk volna bisztróit nyitni. El is készíttettük a tervét tízfélé változatban — de elegendő pénz híján az átalakítást az Univer Áfész elhalasztotta. — Lesz bisztró? — Nem .tudom. Talán... — Annyira fontos lenne? — Jövedelemórdekeltségi. rend­szerben dolgozunk. Az üzlet lét­száma harmincöt fő. Az idei be­vételi tervünk a tavalyinál na­gyobb, 79 millió forint. Valaho­gyan -teljesítenünk kell. — Mindenáron? A fogyasztók ellátását zöldség- és gyümölcsfé­lékkel is ugyanilyen fontosnak tartja? — A mi számunkra a vásárló a legfontosabb. Ígérem, hogy pri­mőráruk ebben az évben is lesz­nek, és az olyan alapvető cikkek sem hiányoznak az ABC-ben, mint a vöröshagyma, a burgo­nya, a káposzta, a citrom meg a saláta. Vagyis nem vonulnánk ki ezekkel a -bisztró megnyitása ese­tén sem. Kár is lenne kivonulni! Mert igaz ugyan, hogy a jövedelemér­dekeltség jobban ösztönöz a na­gyobb bevételre, de a kereskedők ennek ellenére sem sorvaszthat­ják el az alapellátás egy-egy nél­külözhetetlen területét. Jugoszláv vagy francia konyak, de még a legszebb ajándéktárgy sem pó­tolja a zöldséget és a gyümölcsöt! Hallottuk, hogy ez üzlet mellet­ti 'klsplac árusainak friss termé­kei és — nemegyszer — olcsóbb árai elveszik az ABC-bellek ked­vét a zöldség- és gyümölcsforgal­mazástól. Nem lelkesednek túl­ságosan a nagyobb értékesítőhe­lyen azért, hogy a tanács — úgy­mond — Idetelepítette a klspla- cot. Mit felelhetnénk erre? Vérbeli kereskedő nem futa- módik meg a konkurenciától I Kohl Antal Az elmúlt év júniusában ala­kult meg az Izsáki Állami Gaz­daságban a marketingbizottság. Feladata a termelés korszerűsíté­sének segítése, a termékszerke­zet-váltásra vonatkozó javasla­tok kidolgozása, munkakörébe tartoznak a reklám- és propa­gandaeszközök is. Tanácsadó, véleményező és döntéselőkészitő testület. Horváth István, a gazdaság igazgatója: — A bizottság segíti a piaci viszonyok és egyéb közgazdasági tényezők figyelembevételével a magasabb termékfeldolgozottsá- gi szint elérését, az ipari-élelmi­szeripari ágazatokban a termék­szerkezet korszerűsítését, javas­latot tesz az új termékcsaládok kialakítására, vagy a meglevők kiegészítésére, a választék továb­bi bővítésére, a gazdaság árui­nak jobb csomagolására, formai megjelenítésének gazdagítására. Csökkenteni a létszámot A bizottság a közelmúltban tartott ülésén többek között ar­ról is szó volt, miként lehetne a létszámot csökkenteni, az egy főre jutó termelékenységet to­vább növelni. Erre vonatkozóan már régebben hangzottak el ja­vaslatok. A gazdaság vezetői meg­állapították, hogy mintegy 50 személlyel lehetne csökkenteni az improduktív munkáslétszámot. Az igazgatótól megtudom, hogy az előbb említett helyzet a ter­melékenység növekedése miatt alakult ki. Nem kis gondot okoz a munkaerő átcsoportosítása, de a vezetőség mindent megtesz azért, hogy a felszabaduló mun­káskezeket más ágazatokban hasznosítsa. — A kecskeméti sütőipari vál­lalattal megegyeztünk, hogy se­gítünk áruik csomagolásában. Balázspusztai kerületünkben feb­ruár 1-jén üzembe lépett az új csomagolórészleg. Egy másik ke­rületben a. kalocsai sütőiparral kötött megállapodás alapján tész­taipari üzem létesült, ahol húsz embert foglalkoztatunk. Faipari részleget is kialakítunk a szol­gáltatókerületben szintén lét­szám-átcsoportosítással. Ez utób­bit a kerületen belül oldjuk meg. Van olyan tervünk is, hogy a Platter-telepen levő kastélyt az eddigieknél jobban hasznosít­juk. < Termékváltás A gazdaság az elmúlt 3 év alatt 200 millió forintot meghaladó összeget költött a borászat, a pezsgőgyártás bővítésére. A piap igényeinek változása új lépésre kényszeríti a vezetőséget. Gyü- mölcsleveket, alkoholmentes ita­lokat vagy alacsony alkoholtar­talmú termékeket szeretnének a jövőben forgalomba hozni. — Ennek érdekében a VII. ötéves tervidőszak alatt növeljük a gyümölcstelepítések arányát. Főként almát és csonthéjasokat telepítünk — tájékoztat az igaz­gató. A későbbiekben még azt is el­mondja, hogy a húsmarhate- nyésztésről sem mondanak le, je­lenleg 3600-as állományuk van. Ehhez a létszámhoz kevés a le­gelő. Előkelő helyen — Rég kapcsolatban vagyunk az Ágasegyházi Mat hi ász János, a Fülöpházi Zrínyi Szakszövetke­zettel. A két közös gazdaságnak kihasználatlan legelői vannak, ezeket hasznosítjuk, ők is jól jár­nak és mi is. A kört tovább bő­vítjük a Kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezettel, a megál­lapodás szerint 200 hold legelőt bérelünk tőlük — sorolja az igaz­gató. Az Izsáki Állami Gazdaság már fél évtize'de országosan az elsői, között van az egy dolgozóra jutó termelékenységben. A jelenlegi •létszám-átcsoportosítással és a gazdaságosságot, a piaci verseny­képességet elősegítő Intézi-: idő­sekkel azt szeretnénk elérni hogy ezt az előkelő helyet to­vábbra Ls megtartsák. Kereskedő Sámlii: • A húimarháfc JÓI bírják a telet. (Streuer Andráa felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents