Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-27 / 49. szám

IDŐJÁRÁS ElGrcjelzé* •* ország területére ma estig! Időnként kissé megnövekszik a felhőzet, csapadék azonban tovább­ra sem várható. A szél többnyire mérsékelt marad. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 1 és t fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évi. 49. szám Ára: l,80Ft 1987. február 27. péntek Ülést tartott a Miniszter- tanács A Minisztertanács tegnapi ülé­séről a Tájékoztatási Hivatal el­nöke, a kormány szóvivője a kö. vetkező tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár Györgynek, a kormány elnökének Olaszor­szágban tett hivatalos látogatá­sáról és vatikáni tárgyalásairól szóló tájékoztatóját. A kormány megerősítette az Országos Szövetkezeti Tanács, valamint az Ipari, a Mezőgazda- sági és a Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsának leg­utóbbi kongresszusain elfogadott alapszabályait, s egyúttal felszó­lította az illetékeseket a kormány­zati intézkedést igénylő kong­resszusi ajánlások megvizsgálá­sára és hasznosítására. (Szóvivői tájékoztató a 2. oldalon.) TANULJUNK EGYMÁSTÓL! Jobb vezetői munka, hatékonyabb gazdálkodás Első félévi küldöttközgyűlés a MESZÖV-nél A Fogyasztási Szövetkezetek Bács-KJ&kun Megyei Szövetsége tegnap tartotta Kecskeméten, a MESZÖV-székházihan első félévi küldöttközgyűlését. A három ágazat — az áfészek, a taikairék- és a lakásszövetkezetek — képvi­selői megvitatták az elmúlt évi munkát és meghatározták az idei feladatokat. Az előre megkapott összefog­laló értékelésből a küldötteik ér­tesülhettek arról, hogy az elmúlt évben sokat javult a mozgalom tevékenysége. Az áfészek bruttó árbevétele mintegy 5 százalék­kal meghaladja az 1985, évit, a nyereség ennél lényegesen di­namikusabban nőtt, az előzetes számítások szerint az előirány­zatnál mintegy 18 százalékkal magasabb, meghaladja az orszá­gos átlagot. A takarék szövetke­zetek fejlődése folytatódott. Je­lentősen bővült a hálózatuk, te­vékenység! körük, növekedett a forgalom, a betét- és a kölcscn- áliomány. A 'Lakásszövetkezetek által kezelt épületek száma to­vább nőtt, megteremtődtek a fel­tételei annak, hogy az országban elsőként szövetkezeti keretekben, nyugdíjasház épüljön. Erdélyi Ignác, a MÉSZÖV el­nöke szóbeli kiegészítőjében fog­lalkozott az elmúlt év novembe­rében megtartott X. kongresz- szussal, megállapította. hogy a cseiekvőkészség, a teraraiakarás jellemezte ezt a fontos eseményt. Szó volt a 'kistelepülések üzlet­hálózati rekonstrukciójának vég­rehajtásáról, Ez utóbbi megyén­ket jelentősen érintette. A 108 felújított üzlethez 45 millió fo­rintot 'használtak fel a szövet­kezetek. E program teljesítése ré­vén több tízezer embert érintően javultak a vásárlási feltételek. A kistelepülési hálózatfejlesztés ezzel inem zárult le, az akciót to­vább folytatják. Az előadó hangsúlyozta!, hogy a munka javulását bizonyítja: öt év óta először állapíthatjuk meg. hogy a megye áfészei kö­zött nincs olyan, amely az el­múlt évben gyenge íhatékonyság­• A kistelepülések bolthálózatának rekonstrukciója keretében Köm- pöcön is újjáépítették — a Kiskunmajsa és Vidéke Afész vezetőinek irányításával — az élelmiszerüzletet. A beruházás csaknem ezer em­ber vásárlását könnyíti meg. (Keserű Sándor felvétele) igái működött volna. (Ismeretes, a 6 százalékos jövedelmezősíég alatt gazdálkodó szövetkezeteket tekintik gyenge hatékonyságúnak.) A feladatok között megemlítet­te a belső érdekeltség korszerű­sítésének fontosságát. A 'beruhá­zások nagyobb mértékben segít­sék elő a jobb gazdálkodást A hatékonyság növelésének egyik fő .tényezője a jó vezetői mun­ka. Általános az az Igény, hogy a gazdasági élet irányítóinak meg kell szervezniük az aktuális ismereteket, hogy lépést tudja­nak .tartani a 'gazdasági élet vál­tozásaival. Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság titkára a 'beszámolót követő vitában hangsúlyozta, hogy a legfontosabb árukból tör­ténő alapellátás politikai kérdés Is. Felhívta a figyelmet a terme­lés hatékonyságának további növelésére, a közgazdasági szem­lélet kialakításáira és a szövetke­zetek összefogására. Foglalkozott a minőség javításának jelentő­ségével, a kis tételek exportjának fontosságával. A jó módszere­ket vegyék át egymástól a szö­vetkezetek, szervezzenek (tapasz­talatcseréket. A SZŐ VOSZ ailelnöke, dr. Dob­ra» Gábor a többi között a veze­tői munka minőségének további javításáról szólt. Hangsúlyozta, hogy sok még a tartalék, a kong­resszus segítségeit adott az üzlet­politikai .munka javításához. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese elismerte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szövetkezetek az elmúlt évi mun­ka javításáért tettek. A szövetke­zeti áruellátás megszervezése be­folyásolja a lakosság közérze­tét, tehát közügy. Fontos, hogy a szövetkezetek -tovább bővítsék tevékenységüket, több szolgál­tatást nyújtsanak a lakosságnak. A tavalyi színvonalat tovább emeljék. Rábai Istvánná, a KPVDSZ megyei bizottságának szervezőtitkára bérkérdésekről beszélt hozzászólásában. Felhív­ta a figyelmet, hogy többet fog­lalkozzanak az illetékesek a ke­reskedelmi dolgozók napi gond­jaival. A vitát Erdélyi Ignác foglalta össze. Megállapította, hogy a hozzászólások jól kiegészítették a MÉSZÖV elnökségének érté­kelését. K. S. A BARÁTSÁG ÉS A JÓSZOMSZÉDSÁG LÉGKÖRÉBEN Magyar—jugoszláv pártközi megbeszélések Kádár János és Milanko Renovica pohárköszöntője Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának és Milanko Rcnovlcának, a JKSZ KB Elnöksége elnökének vezetésével tegnap hivatalos magyar —jugoszláv pártközi megbeszéléseket tartottak Budapesten. A magyar tárgyalócsoport tagja volt Szűrös Mátyás, a KB titkára, Kótai Géza, a KB osztályvezetője és Györke Sándor, hazánk jugo­szláviai nagykövete. A jugoszláviai küldöttség részéről Marku Orlan- dics, a KB Elnökségének tagja, Sztanlszlav Sztojanovics, a KB Elnök­ségének végrehajtó titkára és Mllovan Zldar, Jugoszlávia magyaror­szági nagykövete ült a tárgyalóasztalhoz. Az elvtársi, baráti légkörű megbeszéléseken áz időszerű bel­politikai kérdéseket ismertetve a küldöttségek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást arról, mi­ként teljesülnek a két párt XIII. kongresszusának határozatai. Vé­leményt cseréltek a magyar— jugoszláv kapcsolatok fejlődésé­ről, majd a nemzetközi helyzet alakulását értékelve a népek biz­tonságával, az európai együttmű­ködéssel és a fegyverkezési haj­sza megfékezésével összefüggő kérdéseket vitattak meg. Ugyan­csak véleményt cseréltek a nem­zetközi kommunista és munkás- mozgalom aktuális problémáiról. A magyar—jugoszláv megbe­széléseket követően az MSZMP Központi Bizottsága ebédet adott a Parlamentben a Milanko Re­novica vezette jugoszláv pártkül­döttség tiszteletére. Az ebéden a két tárgyaló csoport tagjai mel­lett részt vett Losonczi Pál, Lá­zár György, Grósz Károly, Havasi Ferenc, Maróthy László, óvári Miklós, Sarlós István, Szabó Ist­ván, a Politikai Bizottság tagjai, Berecz János, Horváth István, Pál Lénárd, a KB titkárai, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Várkonyi Péter külügyminisz­ter, Veress Péter külkereskedel­mi miniszter, a KB tagjai, Med- ríyessy Péter pénzügyminiszter, Huszár István, az MSZMP KB Párttör.téneti intézetének igaz­gatója, a KB tagja, valamint a budapesti jugoszláv nagykövet­ség vezető diplomatái. Az ebéden Kádár János és Mi­lanko Renovica pohárköszöntőt mondott. Az MSZMP főtitkára szólt a magyar—jugoszláv pártközi tár­gyalásokról, amelyeket tartal­masnak, minden lényeges kér­désre kiterjedőnek értékelt. Ká­dár 'János meggyőződését fejezte ki. hogy a nyílt, elvtársi, baráti légkörű megbeszélések újabb lendületet adnak Magyarország és Jugoszlávia kapcsolatainak fej­lesztéséhez. Ehhez mindkét rész­ről megvannak az adottságok és a szilárd akarat. Mint a mostani találkozón is kifejezésre jutott: a jól megalapozott zavartalan magyar—jugoszláv kapcsolatok továbbfejlesztésére, elmélyítésé­re a párt-, az állami, a gazdasá­gi. a kulturális életben és a la­kossági kontaktusokban egyaránt számos lehetőség kínálkozik,_ hi­szen mindkét ország közös úton jár, a szocializmust építi. — Szomszédok vagyunk, s el­veink, érdekeink összekapcsol­nak bennünket — mondotta Ká­dár János. Magyarországon nagyra érté­kelik, hogy a két ország viszonya jó és zavartalan. Ennek fejlesz­tése kívánatos az élet minden te­rületén. E kapcsolatoknak meg­vannak az elvi alapjai is: mind­két állam tiszteletben tartja egymás önállóságát; hazánk a Varsói Szerződés tagállamaihoz tartozik, Jugoszlávia az el nem kötelezett országok mozgalmá­nak a tagja. Miként a találkozón is kide­rült — mondta Kádár János —, nemes céljaink vannak, de a gondoktól sem vagyunk mente­sek, csakúgy, mint jugoszláv testvérpártunk. Mindkét nép a szocializmus építésének nehéz szakaszát járja; de mély meg­győződésünk, hogy mindkét or­szág népe megoldja az előtte álló feladatokat és előre tud haladni a távoli célok felé, amelyeket úgy foglalhatunk össze: szocializmus és egy szilárdabb béke népeink és az emberiség számára is — hangsúlyozta az MSZMP főtitká­ra. Ennek szellemében az MSZMP és a JKSZ delegációja — pártja­ik és kormányaik álláspontját képviselve — egyaránt kifejezte a két ország népeinek óhaját és szándékát a magyar—jugoszláv barátság további építésére, az együttműködés fejlesztésére. — Rokonszenvesnek tartjuk, tetszett mindaz, amiről Milanko Renovica elvtárs tájékoztatta a vendéglátókat, beszámolva a szo­cialista építés fő kérdéseiről, az (Folytatás a 2. oldalon.) A KECSKEMÉTI ÉS A KISKŐRÖSI TANÁCS NAPIRENDJÉN Elfogadták az idei pénzügyi tervet Kötvény iskolaépítéshez Égető gond a lakás — Csütörtök délután dr. Mező Mi­hály elnökletével elsőként az idei pénzügyi tervről tárgyalt a me­gyeszékhely tanácsa. A megjelent 'negyvenöt tanács­tagot Gyulai Tibor osztályveze­tő tájékoztatta az ez évi 1,7 mil­liárd forintos kiadásokról. A pénz nagyobbik részét a 'telepü­lés fejlesztésére, elsősorban la­kás-, iközmű és iskolaépítésre, a szociális és az egészségügyi el­látás javítására fordítják. A leg­égetőbb gond változatlanul a lakás. Ezen enyhít majd alz 1987-ben különböző formában — állami költséggel, magánerőből és OTP-kölcsönnel, lakásszövet­kezeti és vállalati közreműködés- sei — épülő újabb 980 otthon. Szerepel a tervben 56 ezer 780 négyzetméter út és járda, 800 négyzetméter parkoló és 7230 méter villanyvezeték létrehozá­sa. Folytatják a Margaréta szo­ciális otthon építését. Mindez nagy erőfeszítést és a közpénzek­kel való takarékosságot kíván olyan helyzetben, amikor az anyagi források nem bővükjek, és a Széchenyivárosban ebben az évben egy négyzetméter lakás már 15—16 ezer forintba kerül. Emiatt a kecskeméti lakások az országban a legdrágábbak közé tartoznak. A vitában nyolcain szóltak hoz­zá a pénzügyi tervhez. Dr. Kucz- ka Antal, a tervgazdasági bizott­ság elnöke egy nehéz ötéves terv küzdelmes második esztendejé­nek nevezte az ideit. A népgaz­daság helyzetéhez való alkalmaz­kodásiban szükséges a bevételek jobb kihasználása és a hitel ék­kel való megfelelő gazdálkodás. Veliczky István tanácstag jónak értékelte a tervet. Kérte, ne fe­ledkezzen meg a tanács a hunya- dlvárosiak vízellátásának javí­tásáról. Fazekas Sándor, Kecs­kemét, Muszáj városrészének ta­nácstagja nagyobb figyelmet vár az ott lakók életkörülményei­nek javítására. Az egyetlen nyil­vános telefon is rossz. Slavitsek Endre, a szakszerve­zetek városi szakmaközi (bizott­sága nevében támogatást aján­lott föl 1 az 1987. évi tervek meg­valósításához. Aggasztónak mondta az utak romló állapotát, ami felbecsülhetetlen gazdasági kárt okoz. A lakosság ezentúl is várja, hogy a tanács kérje véle­ményét az őt érintő kérdéseik­ben. Meleg László a belterületi lakásépítéssel és a közműellá­tással kapcsolatban' kért szót. Dr. Baltás Gézáné az útfelújítá­sokat szorgalmazta. Szombaton és vasárnap, gmk-ban is végez­hetnék ezt a munkát. Varga László a lakosság kegyeleti ér­zését is sértő temetőbeli álla­potokat kifogásolta, megjegyez­ve. hogy a temető elhanyagolt. Bálái F. István a tanácstagi alap felhasználásáról és egyes esetek­ben a költségek átcsoportosítá­sáról beszélt. A ipénzügyl tervet a tanácsta­gok — kiegészítve az útjaivitásak fokozottabb anyagi támogatásá­val. a temetői gondok megszün­tetésével és a huinyiadivárosi víz­ellátás javításával — elfogad­ták. A testület ezután a Kecskemé­ti Népi Ellenőrzési Bizottság idei tervét és a tanácstagi alap fel­használásának új szabályozását tárgyalta, jóváhagyta a régi Centrum Aruház épületének hasznosítására kötött gazdasági társulási szerződést, majd a ház­adóról szóló előterjesztéssel fog­lalkozott. Az ülés bejelentésekkel és interpellációval fejeződött be. A tanácsterem bejáratánál friss piaikát állította meg szer­dán a (kiskőrösi tanácstagokat. Rajta nagybetűkkel a felirat: La­kossági kötvény iskolaépítésre. Március 2-án kezdik árusítani azokat a 10 és 50' ezer forintos — 11 százalékos kamatozású — Ikötvén.yaket. amelyeket fejlesz­tési alapjának bővítésére bocsá­tott ki a városi tanács 30 millió forint értékben. A .tanácsülés napirendjéhez szorosan kapcsolódik a kötvény- kibocsátás: az 1987. évi költség- vetési és fejlesztési tervet vitat­ta .meg a .testület dr. Oláh Pál tanácselnök vezetésével. (Folytatás a 2. oldalon.) SIKERES KÍSÉRLETEK __________________ | H ALASI PAPÍRIPARI GYÁR: Változó tér ékkínálat, Kiskunhalason az úgynevezett nyersdoboz készítésével honosították meg a papírfeldolgozást 1965-ben. Akkor még azt hitték, hogy válto­zatlan profit mellett a tenmelés mennyiségi növekedése Jelenti majd a fejlődés útját. Ma már sokan tudják és még többen barátkoznak a gondolattal, hogy az extenzív fejlesztés helyett csakis a piaci Igénye­ket gyorsan követő, korszerű, jó minőségű termékek előállításává] le­het hatékonyan gazdálkodni. A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyá­ra az évek során ennek a követelménynek megfelelve alakította és folyamatosan gondozza termékszerkezetét. Az évente felhasznált körülbe­lül 14 ezer tonna nyersanyag fe­léből papírcsöveket készítenek. A méteráru feltekerésére alkal­mas csövek hagyományos vevője a textil-, a műanyag- és a papír­ipar. Most vállalati kezdeménye­zés alapján szeretnék az építő­ipart is megnyerni. A fejlett or­szágokban kiterjedt gyakorlat, hogy papírból zsalu- és üregkép­zésre alkalmas segédszerkezete­ket állítanak elő. Erre minimális módosítással a kiskunhalasi ter­mék is alkalmas. A korszerű el­járás bevezetésében az építőipart is megelőzve — és bekalkulálva a hosszú átfutási időt — ötletü­ket már leadták minősítésre az Építéstudományi Intézethez. Ugyancsak állandó piacuk van a 8 éve gyártott hengeres dobo­zoknak. A kezdetben csak por­alakú anyagok, később már folya­dékok tárolására is alkalmas csomagolóeszköz a kereskedelem igényeinek és a divatnak megfe­lelően állandóan változik. Egy- egy új típusú termék egy-két év­nél alig van tovább forgalom­ban. A követelményekhez igazodott a gyár gazdasági vezetősége. A négy éve létrehozott marketing- osztály mellett tavaly megala­kult az értékesítést és a gyárt­mányfejlesztést jobban átfogó vállalkozási osztály. Az össze­hangolt tervezés előfeltétele az egységes, ellentmondás nélküli, piacorientált szemlélet erősödé­sének. Ebben a szellemben sze­retnék a kisebb volument képvi­selő nyomdászatukat is tovább korszerűsíteni. Az idén hosszú évek óta hú­zódó, jelentős termékszerkezet­módosításra kerül sor. Megszün­tetik a korszerűtlen, túlmérete­zett nyersdobozok készítését, és új ötletek a gyógyszeripari alapanyagok csomagolására alkalmas papír­hordók gyártására térnek át. Legtöbb régi dolgozójuk és szak­munkásuk ebben az üzemben kez­dett, így az elképzelés végrehaj­tása komoly előkészítést, az egyé­ni és vállalati érdekek alapos egyeztetését Igényli. Alapvető gond a kisebb létszámigényből, a kétműszakos gyártásból és az új technológia elsajátításából adó­• A hengeres papirdobozok a vevők változó igénye szerint ké­szülnek. (Méhest Éva felvétele) dik. A felvetődött problémákat' a vezetőség úgy kívánja megolda­ni, hogy továbbra is számít az átszervezéssel érintett dolgozók munkájára. A folyamatba« levő felmérések a mindenki számára legkedvezőbb megoldás kimunká­lását célozzák. A kölcsönös érde­kek messzemenő egyeztetése ga­rancia a jó szakemberek megtar­tására. K. Á. Magnós programok tézet kezdetné­snSSU'* az oktatásban ismerés, vissz­hang követi. Legutóbb hazánk határain túlra is eljutott egyik — itthon már sike­resen alkalmazott — módszerük. Hamburgban az UNESCO olvasóvá neveléssel, az analfabétizmus felszámolásával foglalkozó konferenciá­ján ismertette Dovala Márta az úgynevezett magnetofon vezérlésű program lényegét, melyet nagy érdeklődéssel fogadtak a neves külföl­di szakemberek. A program továbbfejlesztéséről és eredményeiről dr. Schvób Péter pedagógiai igazgató elmondta, hogy ezt a módszert kezdetben az osztatlan tanyai iskoláknak dolgozta ki az intézet, ahol egy pedagógus kettő—négy osztállyal foglalkozik egyszerre. A program segítségével egy tanulócsoportot a magnetofon foglalkoztat, amely nagymértékben megkönnyíti a tanító munkáját. A kísérlet be­vált, az eredmények jók voltak, így ugyanezt a módszert kiter­jesztették más területekre is. így például a tehetséggondozásra, a gyengébb képességű tanulók fel­zárkóztatására, valamint a nyelv oktatására azokban az iskolák­ban, ahol a negyedik osztályban az orosz nyelv tanítását szakta­nár híján nem tudták volna biz­tosítani. A próbák itt is bizonyí­tottak. Az eredményeken felbuzdul-' va, a közelmúltban újabb kísér­letet kezdett az intézet. A peda­gógia egyik nagy kérdőjele nap­jainkban a cigány gyerekek be­illesztése az óvoda, az iskola kö­zösségébe. Éhnek egyik gyakori gátja az, hogy a gyermek rosz- szul, vagy egyáltalán nem isme­ri a magyar nyelvet. A próbát, kozás azon a feltételezésen ala­pul, hogy a kicsi jobban kötő­dik az óvodához, ha ott cigány szót is hall, s ezáltal egyszerűb­bé válik számára a magyar nyelv elsajátítása, a közösségbe való beilleszkedés is. Kiskunhalason és Kiskunmaj- sán próbálták ki mindezt először a gyakorlatban, s ma már három kiskunhalasi, egy jánoshalmi és egy mélykúti óvodában alkalmaz­zák, de átvette Baranya és So­mogy megye is. Igaz, egyelőre még csak a magnetofonnal be­szélgethet cigányul az óvodás, de több helyen már nyelvtanfolya­mot szerveztek a pedagógusok­nak. T. T.

Next

/
Thumbnails
Contents