Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

" x yjj í •%' Ez már történelei Kecskemét, 1957 februárjában A Kecskeméti Gépgyárban január első tíz napján nem volt biztató a termelés, de az azt követő időben meghatvá­nyozódott a munkakedv és ez _ terven felül gyártott termé­kekben jutott kifejezésre. En­nek eredményeképpen már január 28-án teljesítették havi tervüket. A havi tervíeljesítés módot nyújtott arra. hogy az exportkötelezettségnek is eleget tegyenek. Mintegy 850 kádat indítottak útnak a világ min­den részébe. A valósághoz tar­tozik az is. hogy a január havi 100 százalékos termelés a ta­valyinak csak 80 százaléka. Ugyanakkor a kifizetett bér nagyobb, mint tavaly január­ban volt. A Kecskeméti Sertéstenyész­tő Vállalat telepén az elmúlt évben 20 ezer malacot nevel­tek fel, hatszázzal többet, mint eredetileg tervezték. Az idén még ennél is nagyobb szaporulatra számítanak. Ezer Yorkshire anyától várnak kis­malacot. Beretvás Dezső, a Kecske­méti Kinizsi Konzervgyár igazgatója és Horváth Imre, a munkástanács elnöke a válla­lat gépkocsijával Jugoszláviá­ba utaztak. Útjuk alkalmával elsősorban az ipar lemezszük- ■ségletének problémáit kíván­ják megoldani, de módját ej­tik annak, hogy behatóan ta­nulmányozzák a munkástaná­csok működését, a vállalatve­zetés problémáit, s mindazo­kat a kérdéseket, amelyek a mi munkástanácsaink életé­ben nem tisztázódtak, megol­dásra várnak. A Megyei Rendőrkapitány­ság, egyetértésben a katonai parancsnoksággal, az üzemek és hivatali szervek kérésére úgy határozott, hogy 1957. február 1-től a megye terü­letén hajnali 4 órától éjfélig, azaz 24 óráig szabad kijárást engedélyez. . Kecskemét város MSZMP- szervezeteinek munkáját egyre élénkülő politikai tevékenység jellemzi. A pártszervezetek nyilvános pártnapokon leple­zik le a pártonkívüli dolgozók előtt, hogy mit akart az el­lenforradalom. E héten is több pártnapot tartottak: a Gyufa­gyárban Magyaródi Sándor, a városi ideiglenes intézőbizott­ság tagja, a Kinizsi Konzerv­gyárban Molnár Frigyes, a megyei ideiglenes intézőbizott­ság elnöke, az Építőipari Vál­lalatnál Gombos Aladár, a városi ideiglenes intézőbizott­ság elnöke volt az előadó. A Bács megyei Építőipari Vállalat dolgozói közül 250-en vesznek részt a budapesti új­jáépítési munkálatokban. Kecskeméten is megkezdte munkáját a Munkaközvetítő Iroda. Több mint ötszáz je­lentkezőt vettek már nyilván­tartásba, ám sajnos eddig csak hatvan dolgozót tudtak munkához juttatni. A kecskeméti Cifrapalota nagytermében tanácskozásra gyűltek össze a szakszervezeti mozgalom aktivistái. Az egy­begyűlteket Némedi Sándor üdvözölte, majd Szabó Lajos, az SZMT elnöke foglalkozott azokkal az elvi és gyakorlati problémákkal, amelyek a szakszervezeti mozgalomban rna a legjelentősebbek, s ame­lyek körül élénk vita folyik. A messze földön híres hel- véciai Kadar és Ezerjó palac­kozását a napokban megkezd­ték. A zamatos itókából eddig már 250 hektolitert engedtek üvegekbe — ennek jelentős részét a fővárosi vendéglátó­ipari üzemeknek szállították. A borkészletekből az idén több mint 2000 hektolitert pa­lackoznak. Nagy mennyiséget szállítanak exportra is, ebben az évben csak ebből'a gazda­ságból 8—10 ezer hektoliter bort értékesítenek. Bármily történelmi megpró­báltatás érje is a népet, a fia­talság életkedve, ereje törhe­tetlen — ezt a következtetést kell levonnunk, ha a kecske­méti városi tanács anyakönyvi adatait vizsgáljuk. Szombat délutánonként egymást érik a vidám lakodalmas menetek a város főterén. Ebben az esz­tendőben immár a havanki- lencedik ifjú pár állott a vá­rosi anyakönyvvezető elé. Kü­lönösen figyelemreméltó ez a szám, ha mindjárt megemlít­jük, hogy az elmúlt év első hat hetében csak 30 házassá­got kötöttek Kecskeméten. Igaz viszont, hogy az előző években kötött házasságok gyümölcse is beérett: 1957 első hat hetében 154 kicsi honfi­társsal gyarapodott városunk lakossága. A hosszú téli estéket egyre több parasztember használja fel tanulásra. A megyében 17 ezüstkalászos tanfolyam mű­ködik 466 hallgatóval, ebből 10 tanfolyamon elsőéves hallga­tók gyarapítják tudásukat. A Szegedi Megyei Bíróság különtanácsa, amely gyorsított eljárásban tárgyalta Nagy La­jos és társai, a kecskeméti e}- íenforradalmár postarablok ügyét, öt napi tárgyalás után ítéletet hozott. Nagy Lajos 14 év. Szabó János és Virág Imre 12—12 év börtönbüntetést ka­pott. W. D. ÖSSZEÁLLÍTÁS KECSKEMÉTRŐL - NEM CSAK KECSKEMÉTIEKNEK — 1987. FEBRUÁR Foglalkoztató iskola — a város szélén Nincs szomorúbb egy szülő számára annál, ha gyermeke — valami- \ < lyen testi vagy szellemi fogyatékosság folytán — soha nem lehet olyan, mint a többi. Hazánkban ma már 33 foglalkoztató iskolában taníta­nak értelmi fogyatékosokat. A harminchárom intézmény egyike a kecskeméti Foglalkoztató Iskola és Nevelő Otthon, ahová jelenleg két­százhatvanhárom gyermek jár. Varnyú Andrásné, a fiatal igaz­gatónő még csak az elmúlt év szeptemberétől tölti be ezt a posz­tot. — Nálunk csak az marad hosz- szabb ideig — mondja Varnyú Andrásné —, aki nagyon szereti ezeket a gyerekeket. Nehéz mun­ka, sok energiát, türelmet igé­nyel, de mindezt honorálják is a gyerekek: szeretettel, ragasz­kodással. Három és tizennyolc év közöt­ti, főként Bács-Kiskun megyei fogyatékosok töltik meg élettel az intézményt. A négy óvodai csoportban huszonkilenc apró­sággal foglalkoznak az óvónők. A középső csoport létszáma hét. A huszonéves óvónő és a gon­dozó épp a tízórait készíti elő, míg a gyerekek csendben ülnek, az asztalnál várva, hogy a „jó étvágyat kívánok” után az al­máért nyúlhassanak. Miközben eszegetik, az óvónő, bemutatja őket: — Ketten már beszélnek, a többiek csak néhány szót képe­sek kimondani. Amikor ideke­rülnek, egész nap ott ülnek, ahová teszem őket. Nagy ered­mény, amikor már játszanak. Közöttük nincs fegyelmezési prob­léma. A napirend nagy része a mosdóztatással telik, hiszen csak egyikőjük szobatiszta. A szőke kisfiú szeme felcsil­lan, tudja, hogy róla beszélünk. Feláll az asztaltól, s szerepelni kezd. Igaz, még az óvónő sem érti, hogy mit szeretne mondani, mégis türelemmel hallgatja. — Az új épület elfoglalásával egyidőben indultak óvodai cso­portjaink — meséli az igazgató­nő, útban a nagyobbakhoz. — Akkor óvónőket vettünk fel, aki­ket azóta beiskoláztunk a gyógy-' pedagógiai főiskolára. Így nyer­tünk kétdiplomás szakembere­ket, de mint láthatja, szüksé­günk is van mindkettőre. — Az első osztály (itt csoport­nak hívják) terme tágas és ba­rátságos, cseppet sem hasonlít a hagyományos tantermekre, mint ahogy tantervűk, órarendjük is eltér az átlagostól. Játékra ne­velés, önkiszolgálás szerepel pél­dául a tantárgyak között, me­lyek anyaga nincs a merev 45 perces órakeretbe szorítva. Itt kezdetben az is komoly ered­mény, ha a pedagógus 20—25 percig képes tartósan lekötni a tanulók figyelmét. — Speciális módszereket al­kalmazunk az oktatásban — mondja az igazgatónő. — Egyik kollégánk például új olvasásta­nítási módszert dolgozott ki a fogyatékosok számára, amit né­hány éve sikeresen alkalmazunk. Nagy József szegedi professzor módszerét pedig ettől a tanévtől alkalmazzuk. Segédanyagok te­kintetében nem állunk túl jól. Például a kimondottan számunk­ra készített oktatófilmek szá­ma elenyésző. Magad uram, ha szolgád nincs alapon, mi kezd­tünk el ilyen felvételeket készí­teni, ami majd nagy mértékben könnyít a munkánkon. Folya­matban van az intézmény zárt­láncú televízióhálózatának ki­alakítása is. Három esztendeje engedélyt kapott az iskola, hogy a 16. élet­évüket betöltött fiatalokat, akik elvégezték már a 8. osztályt, to­vább foglalkoztassa. Ök meg két évig a munkára előkészítő tago­zaton, úgynevezett szintentartó foglalkozásokon vesznek részt, s emellett megtanulnak például fűrészelni, szöget beverni, kötni. A kis műhelyben heten-nyolcan serénykednek zeneszó mellett. A polcok, a fal rogyásig telt már a jól sikerült munkákkal. Van, aki a pincegazdaságtól kapott pa­pírrekeszt szereli össze, más — a kecskeméti Szociális Foglalkoz­tató jóvoltából — műanyag al­katrészeket csoportosít. — Egyszerűbb manuális te­vékenységet el tudnak végezni, sőt nagyon élvezik is, de önálló munkára, életvitelre, néhány ritka kivételen kívül, soha nem lesznek képesek — összegzi a helyzetet őszintén az igazgatónő, de már mutatja is a falon füg­gő fotókat, melyek az őszi me­zőgazdasági munkán készültek. Minden képhez, minden gyerek­ről van története. Néhány lépés, s a diákotthon­hoz érünk. A szobák között két egyformát sem találni. Más­más mesefigurák színesítik a falat, szobánként változnak a díszpárnák. Mindenütt tisztaság, rend. A gondozónők az elszakadt, szétfeslett ruhákat javítgatják. Emeletenként van egy-egy tár­n ^ • ... nyuszi hopp, máris egyet elkapott. Szabóné Csorba Julian­na óvónő és Szűcs Anna dajka együtt játszik az ovisakkal. salgó, ami hétvégeken bizony szűkösnek bizonyul, hiszen ilyen­kor minden gyerek — akit nem visznek el a szülők — a televí­ziót nézné. A 16—18 éveseknek külön társalgót alakítottak ki. ök vállalták, hogy szobájukba húsz ágy kerüljön, s az így fel­szabaduló hálóból társalgót, kö­zösségi szobát alakítottak ki. Mindent áttekintve kitűnik: le­het dolga az iskola és az ott­hon százhatvan alkalmazottjá­nak. Visszatérve aj igazgatói irodá­ba, már csak egy kérdésem ma­radt: — Mi lesz ezekkel a gye­rekekkel, ha 18 évesen kikerül­nek az intézetből? — Kerülhetnek szociális fog­lalkoztatóba, néhányat közülük esetleg vállalatnál alkalmaznak majd segédmunkásnak, afféle mindenesnek. Ennél többet nem is várhatunk, hiszen az iskola elvégzéséig kialakítandó köve­telmény számúikra: a húszas számkörben alapvető műveletek elvégzése, a betűk összeolvasása, a nagybetűk ismerete. Sokan még ezt sem tudják a magukévá tenni. Nemigen találkoztam még annyi kedvességgel, szeretettel, türelemmel, mint amennyit eb­ben az intézményben tapasztal­tam. Bár az igazgatónő azt mond­ta, „még a legrosszabb család is jobb a gyerek számára, mint az intézet”, én úgy látom: gondos, jó kezekben vannak ezek a nebu­lók. Tóth Tímea JANUÁR: NYOLC ZORD NAP LESZ.E ÜJABB tejbár? Kecskeméten 1901 óta rögzítik a hőmérsékleti adatokat. Az el­múlt hónap hőmérsékletét össze­vetve az elmúlt évek, évtizedék adataival, érdekes összehasonlí­tásokat tehetünk. Az idei leghidegebb nap január 13-a volt: mínusz 24,5 Celsius- fokot méritek. Ezt századunkban három napán „léptük árt”: 1940. január 20-én: mínusz 26,5, 1942. január 24-én mínusz 32,2 és 1954. január 3-án mínusz 25,0 Celsius- fokot mértek a hírős városiban. Az elmúllt évek 5,4 ..zord” napjá­val szemben, amikor az átlaghő­mérséklet mínusz 10 fok alatt volt, az idén nyolc zord napot éltünk át. Huszonnyolc napon keresztül hótakaró borította a várost, az eddigi 14,7 nappal szemben. Sdk volt a csapadék, 77,1 milliméter, a legvastagabb hóréteg pedig 31 centiméter volt. A legmagasabb hőmérsékletet újév napján rögzítették: 9,6 Cei- sius-fokoit. Figyelemre méltóak a középhőmérsékléti adatok is: a legmagasabb középhőmérsókletet január 1-jén mértték: 6,6 fakóit, a legalacsonyabbat pedig 16-án, mínusz 18,7 CeLsáus-fokot. HmhH Igény van, vállalkozót keresnek FEKETE SAROK Végre eljutottunk a lakótelepek tervezésében oda, hogy bizo. nyos területein — persze nem mindenütt — a többemeletes pa­nelházakat nemcsak úgy „elszórják” a helyszínen, hanem belő­lük utcákat alakítanak ki. Vagy újakat, vagy megőrzik a ré­gieket. Az is egyfajta vívmány, hogy az épületek földszinti he­lyiségeibe üzletek kerülnek — életet lehelve így napközben is a házakba. Az újjáformálódó Batthyány utcára is ez a jellemző. Mindkét oldalán kirakatok vonzzák a szemet, s a cégérek sajátos rajzo­latukkal megtörik a sokszor bírált panelhatást, ami e területen :már egyébként sem oly kedvezőtlen, mint volt az első ilyen há­zaiknál. Papírbolt, zöldség-gyümölcs üzlet, totózó, háziasszonyok bolt­ja, kisvendéglő, Medicor-mintabolt — este megannyi színes, vi­lágító felirat tájékoztat már messziről, hogy mi az, amit az ajtó mögött kínálnak,. Jó azt tudni, tudatni! A vevőnek azért, mert így eldöntheti: bemenjen-e; a cégnek azért, hogy a vásárló be­jöjjön. Két — egymással szomszédos — egység azonban szerényen meghúzódik a névtelenségben. Minek is ez a nagy felhajtás, cé­gér — hiszen végtére is két szolgáltató vállalatról van szó... Akinek ott dolga akad, arz úgy is odatalál — vélhetik. Oda, némi időrabló nyomozás után, s ezért aztán a betérő már eleve bosszús* s ez persze nem segíti az ügyintézők munkáját sem. Akik titkon talán maguk is igazat adnak a panaszosaknak, hogy az ilyen „szívélyes” fogadtatás nemigen illik szolgáltató- vállalathoz. De a dolgozók maguk legfeljebb az ajtóra ragasztott tenyérnyi papírra írhatják ki azt, amit harsány, 'nagyméretű be­tűkkel a homlokzatra kellene: Dégáz és Démász. (v. t.) Sokak nevében kopogtatott szerkesztőségünkbe a kecskemé­ti Batthyány utcában lakó Tóth Istvánné, s ezeket mondotta: — Gyakran hallom, olvasom, hogy a tej élet, erő, egészség. Mégis úgy tűnik, mintha ebben nemigen hinnének a város ke­reskedelmi ellátásának gazdái. Miért állítom ezt? Mert csupán egyetlen olyan szaküzlet van, ahol a tej, tejtermék stb. széles választékban kapható. A Marga­réta tejbárra gondolok, mely a központban, pontosabban a Centrum Áruház épületében ta­lálható. Pedig másutt — példá­ul a több tízezres lélekszámú Széchenyivórosban — is meg kel­lene teremteni annak feltétele­it, hogy az emberek tejeskávét, somlói galuskát, madártejet, gesz­tenyepürét reggelizzenek, uzson­názzanak, ha kedvük kerekedik rá. Olvasóink e közérdekű felve­tésével kapcsolatban először a már említett cent rumi tejbárt kerestük fel, ahol Tóth Pálné üzletvezető így tájékoztatott: — 1984 februárjában nyitottuk meg szakboltunkat, ahol az első esztendőben körülbelül 300 ezer forintos volt a forgalmunk, mely jelenleg már a kétszerese, ám az idén ennél is nagyobb bevé­telt remélünk. Negyvenkét olyan terméket árusítunk rendszere­sen — a munkanapokon reggel 6 és este 7 óra közötti nyitva­tartási időben —, mely tejből, vagy részint annak felhasználá­sával készül. Vásárlóink, közöt­tük a mintegy százötven főnyi visszatérő fogyasztó, általában reggel és a déli órákban jönnek hozzánk nagyobb számban, s bi­zony nem ritka nap, amikor félezer embert is kiszolgálunk. Rengetegen kérik a tejeskávét, tejberizst, máglyarakást, pala­csintát és a különféle krémeket, meg a süteményeket. Van, aki még 10 forintot sem költ el ná­lunk, mások ennek sokszorosát hagyják itt. összesen tizennyolcán dolgo­zunk, s munkatársaink zöme arra ügyel, hogy a rendkívül szi­gorú higiéniai követelményeknek maximálisan megfeleljenek. Amit árusítunk, az gyorsan romló, s ha a napi készletünk nem fogy el, azt már legközelebb nem kí­nálhatjuk. Folyton-folyvást friss élelmiszert kell árusítanunk, s az ezzel összefüggő sokrétű mun­ka túlságosan költségigényes. Emiatt, no és az úgynevezett re- zsiikiadásókira tekintettel, a szép összegű forgalmunk ellenére is alig érünk el nyereséget. Tejbár-ügyben következő be­szélgetőpartnerünk a Konzum Kereskedelmi Vállalat igazga­tója, Bessenyi István: — A szóban forgó Margaréta­üzletünkben úgynevezett tiszta profilú a tevékenység, ami egy­idejűleg azt is jelenti, hogy — vállalati érdekből nézve — az összes termékük az alacsony ár­kategóriába tartozik, tehát alig befolyásolja a jövedelmezőséget. De határozottabban is fogal­mazhatok: csak tejet, tejtermé­ket, vagy ebből gyártott egyéb élelmiszert eladni egyáltalán nem kifizetődő. Ilyen egységben sok a munka, minden művelet precizitást igényel, az áruk hűté­se energiaigényes, a halmozódó költséget nem lehet finanszírozni a forgalomból. Más a helyzet a Széchenyi tér 1/3. szám alatti boltunkban, amelyet ételbárrá fejlesztettünk, ahol a nem tejes áruk értékesítése már nyeresé­get hoz. Szándékunk az, hogy a jövő­ben a megyeszékhely más pont­ján is nyissunk ételbárt, vagyis tej- és hústerméket egyaránt árusító boltot. Ehhez azonban tőke kell, hiszen az alkalmas mé­retű helyiségek megvétele, bére­lése vagy építése egyaránt hor­ribilis összegű. Az élelmiszer-ke­reskedelemben pedig lassú a tő­keképződés ... Eszünkbe jutott egy „eretnek megoldás”: mi lenne, ha olyan cég vállalkozna tejbár nyitására, mely nem élelmezési cikkel ke­reskedik? A kérdést az évi há­rommi Ili ár d forintot forgalmazó Szigma Kereskedelmi Vállalat igazgatójának, Kalmár Pálnak tettük fel: — A mi képesítésünk — kap­tuk a választ — a műszaki cik­kek eladására szól, de koránt­sem tekintem eretneknek a gon­dolatot, sőt fölöttébb érdekes. Bár a legutóbbi nyereségünk 90 millió körüli, amit van hová for­dítanunk, mégis tárgyalunk a profilunktól teljesen eltérő szak­bolt, tejbár létesítésének lehető­ségéről. Ígérni, jósolni ez ügy­ben nem merek, annyi bizonyos, fogyasztói óhajt teljesíteni ak­kor is nemes dolog, ha ezáltal nem gazdagodunk meg. Kecskemét Város Tanácsánál a kereskedelmi ügyek gazdája Horváth Antal elnökhelyettes, aki így reagált az olvasói észre­vételekre : — Az olcsó étkezés iránt van igény, s a kielégítésére törek­szünk. Egy új tejbár szükséges­sége különösen a Széchenyivá- rosban indokolt. A kereskedelmi cégeket természetesen nem kö­telezhetjük ilyen egység létesíté­sére, de abban segítségükre le­hetünk, hogy a már említett he­lyiség-gazdálkodási jogkörünk alapján a vállalkozó részére ki­utaljuk a rendelkezésre álló üzletet. Vállalkozót keresünk, mely nemcsak vállalat, szövetke­zet lehet, hanem magánszemély is. S ha akad ilyen, elsősorban rajta múlik, nyit-e újabb tejbárt a hírős városban.. Velkei Árpád LAPSZÉL MA: TANÁCSÜLÉS Ma, csütörtökön délután 1 órakor a Városháza díszter- . mcben ülést tart Kecskemét Város Tanácsa. A napirend megtárgyalása előtt tájékoz­tatják a tanácstagokat a vég­rehajtó bizottságnak az ülé­sek közti időszakban végzett munkájáról, az interpellá­ciókra tett intézkedésekről. A fő napirend:, a tanács 1987. évi pénzügyi terve. Tanács­ülés elé kerül ezenkívül a vá­rosi Népi Ellenőrzési Bizott­ság idei ellenőrzési terve, majd bejelentésekre, inter­pellációkra kerül sor. A ta­nácsülés nyilvános. tanácstagi beszámolók Kecskemét városban. Nagy András, az 1. számú választókör­zet tanácstagja február 28-án dél­előtt a Kisikecskeméti Általános Iskolában, Pápai Jenő, a 39. és Veliczky István, a 40. számú vá­lasztókörzet tanácstagja március 3-án 17 órakor a 607. számú Szakmunkásképző Intézetben, dr. Lovas Béla a 65. és Barcsik Zol­tán, a 66. számú választókörzet tanácstagja, március 8-án 10 óra­kor a Tisza Füszért Vállalalt Kis­kőrösi úti telepének nagytermé­ben tartja tanácstagi beszámoló­ját HIRDETÉS — ÚJSZERŰÉN Az új autóbusz-pályaudvarnál nagyméretű vitrineket helyezett el a Magyar Hirdető kecskeméti kirendeltsége a lakossági hirde­tések számára. (A Tudomány és Technika Házánál, levő kismére­tű vitrinek helyett.) A további­akban a Dobó körúton nyolcszár- myú üveges hirdetőtáblát állíta­nak fel, a megyeszékhely vala­mennyi ‘ kulturális intézményének pontos műsorával. A tervek sze­rint a Tavaszi Fesztivál idejére már nézhetik-olvashatják a hoz­zánk látogató viedégek és a vá­ros lakói. A második szárnyas hirdetőtábla' a Széohmyivárosba, a tanácsi garzonház elé kerül. FESZTÍV AL-VASAR A márciusban sorra kerülő Tavasai Fesztiválra kereskedel­münk is készül. A Tisza Nagyke­reskedelmi Vállalalt Luther-udva- ri Sláger-boltjában édesipari és kozmetikai cikkekből engedmé­nyes vásárt itartainak. A Kossuth téri élelmiszerboltban kétnapos árubemutató és étieifcóstoló lesz a korszerű táplálkozás jegyében. Terveznek árubemutatót a Bat­thyány utcai Háziasszonyok bolt­jában is. ÚJ ÜZLETEK Arany- és ezüstékszert. bizsut, ajándéktárgyat, éráit kínálnak majd az Öra- és Ékszerkereske­dőim! Válialait új kecskeméti boltjában, a Dobó körúton, az Aranypók melletti tágas üzletihe­lyiségben. A kialakítás munkála­tai megfelelő ütemben haladnak, minden remény megvan arra, hogy az első félév folyamán köl- tozé-ire is sor kerül, A Rákóczi úti üzlethelyiségben az Qfötért kívánja új szolgáltatással bővíte­ni tevékenységét: számítógépes szemvizsgálat bevezetését terve­zik. Amennyiben sikerül a szük­séges szemtörési hibákat Is felfe­dő számítógépet beszerezni, akkor Budapest, Sopron és Szolnok után Kecskeméten is mód nyílik a pontos — az orvost nem pótló! — vizsgálatok elvégzésére. ALTALANOS NŐGYÓGYÁSZATI SZŰRÉS A Hollós József Kórház—Ren­delőintézet Komszamol téri épü­letében « tüdőszűrés mellett már eddig ás végeztek úgynevezett komplex egészségügyi vizsgálatot, amely a szívbetegség, a vesebaj, a magas vérnyomás és a cukor­betegség felderítésére irányult. Ez a vizsgálat az idén nőgyó­gyászati rákszűréssel egészült ki, amelyre szántén a tüdőszűréshez kapcsoltan kerül sor. A húsz éven felüli nőknek kétévenként kell részt venmiiük rákszűrésen. A párhuzamos vizsgálatok el­kerülése. illetve a nőgyógyászati megbetegedések alakulásának fi­gyelemmel kísérése érdekében a nők egészségügyi könyvecskét kapnak, ahova az orvosok be­jegyzik az egyes nőgyógyászati vizsgálatok időpontját és jellegét színházi bemutatók Már folynak a következő két színházi bemuttaitó próbái Kecs­keméten: a Lálla-viilia titka című bohózatot Nagy Attila rendezi — a főbb szerepeket Réti Erika és Vitéz László alakítja —, a pre­mier március 27-én lesz. A XIV. René című énekes vígjátékot — amelyét Harsány! Zsolt regénye alapián Záigan István dramatizált — Aldobolyi Nagy György ren­dezi, a bemutatót március 26-án tartják meg. A főszereplők: Lő­ni nczy Éva. Kővári Judit és Hol- lai Kálmán. Szerkeszti: Ballal József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents