Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

KECSKEMÉTI FOTÓKLUB, KALOCSAI NÉPI EGYÜTTES Nívódíjak amatőr csoportoknak • Ropják a kalocsai gyerekek. (Archiv felvétel) Kétszáznyolc­van éve szüle­tett Carlo Gol­doni (1707— 1793) vigjáték- 'író, a realista olasz vígjáték megalkotója. Életéről és működéséről maga számolt be francia nyelvű, színes, közvet­len hangú, 1787-ben megjelente­tett emlékirataiban. Apja óhajá­ra Padovában ügyvédi képesítést szerzett, de közhivatalokat csak néhány éven át, s kisebb-nagyobb megszakításokkal viselt, különbö­ző itáliai városokban. Mint val­lomásaiban megírta, igazi érdek­lődést gyermekkora óta a színház iránt érzett. Egész fiatalon kez­dett irni tragédiákat, operalibret­tókat, vígjátékokat, s nagyoperák szüneteiben előadásra kerülő rö­vid, komikus intermezzókat. Ez ■utóbbiakban Goldoni már meg­próbálkozott azzal, hogy a com- media dell’arte hagyományait megtörve, a tipikus színpadi fi­gurák rögtönzései helyett rögzí­tett szövegű szerepeket bízzon a színészekre. A külsöséges helyzet- komikumokat a jellemből fakadó, értékesebb komikummal cserélte fel darabjaiban. Műveiben korának társadal­máról, szokásairól, felfogásáról festett igen találó képet. Legjobb vígjátékait — A fogadósné, A hazug, Két úr szolgája stb. — el­sősorban az emberábrázolás rea­lizmusa, a színes népi nyelv és a cselekmény mozgalmassága jel­lemzi. Dr. Mészáros Imre (1929—1987) A váratlanság döbbenetével ha­tott a hír: Fülöpházán 57 éves koráiban elhunyt dr. Mészáros Imre, a községi pártalapszerve- zet titkára, a község körzeti or­vosa. 1929-ben született Lajosmizsén, szülei munkásemberek voltak. Az orvosi pályáig hosszú és küz­delmes út vezetett, hiszen 15 éves korában már dolgozott, majd miunka mellett a kereske­delmi iskolát végezte. 1948-toan jelentkezett az orvosi egyetemre. A diploma megszerzése után két év múlva Lajosmizsén körzeti orvosként kezdte pályáját. 1971- ben költözött Fülöpházára. Következetes, szívós munká­jának is köszönhető, hogy ma már megoldott a község ivóvíz­ellátása, 4 új tanteremmel bő­vült az iskola, felújították a köz­ség élelmiszerboltját. Orvosi helytállását az emberek ragaszkodásával, a betegek bizal­mával mérhette. Hosszú évekig tanácstagként, a végrehajtó bizottság tagjaként, a vöröskereszt községi elnökeként, valamint a Hazafias Népfront el­nökségi tagjaként fáradozott a lakosság érdekében. Dr. Mészáros Imre temetése február 27-én 15 órakor lesz a Kecskeméti Köztemetőben. Február 25-én, szerdán KELEMEN LÁSZLÓ kamaraszínhAz Este 7 órakor: VILLAMFÉNYNÉL. Latinovits Zoltán- és József Attila- bérlet. ERDEI FERENC MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 16, 18 és 20 órakor: Kaboa László és vendégei műsora. MOZI KECSKEMÉT Városi mozi: fél 4 és fél S órakor: A PISZKOS TIZENKETTŐ. Sz., kétré­szes, amerikai film. Árpád mozi: fél 4, háromnegyed t és 8 órakor: ZSAROLÓ ZSARUK. Sz., mb., francia film. Otthon mozi: délelőtt 10, fél 6 és fél 8 órakor: FILMMÚZEUM. SEGÍT­SÉG, ÖRÖKÖLTEM. Magyar film. Mesemozi: háromnegyed 6 órakor: A FARKAS ÉS A KISGIDAK. Művelődési központ, video: 20 óra­kor: EGY CSIRKEFOGÓ HALALA. Sz., francia film. KALOCSA Otthon mozi: 4, 6 és t órakor: BA- NANHÉJKERINGÖ. Sz., magyar film. KISKŐRÖS Petőfi mozi: Szünnap. KISKUNFÉLEGYHÁZA Petőfi mozi: fél 4, háromnegyed 0 és 8 órakor: A NINDZSA SZÍNRE LÉP. Sz., amerikai kalandfilm. TISZÁK ÉCSKE Az Arany János Művelődési Köz­pontban: 7 órakor: CARAVAGGIO. Angol film. 16 éven felülieknek. Az elmúlt évben nyújtott ki­emelkedő teljesítményük elisme­réseként 24 amatőr művészeti kollektívának nívódíjat adomá­nyozott az Országos Közművelő­dési Központ Módszertani Inté­zete. A színjátszócsoportok közül a Gödöllői Stúdió, a soproni Szé­chenyi Gimnázium Diákszínpa­da és a sorkikápolnai Keszőce Színpad; a bábcsoportok közül a paksi Akom-ibákom bábcsoport és a pápai Erkel Ferenc Téri Álta­lános Iskola szakköre kapott ní­vódíjat. A népművészet kategó­riában a tatai városi úttörőház gyermek fafaragókörét, a debre­ceni Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat népihímző-szakkörét és a szombathelyi Hámán Kató Kö­zépiskolai Leánykollégium szövő- szakkörét, a képzőművészet ka­tegóriában pedig az Encsi és a Vasi Műhelyt jutalmazták nívó­díjjal. Elismerésben részesült a kecskeméti és a szegedi fotóklub, valamint a dombóvári IFI AK és a KÖZGÁZ Amatőrtiilmes Stú­dió. A zenei kategóriában a sal­gótarjáni Liszt Ferenc Kamara­kórus, a Jászberényi Kamaraze­nekar és a Csatári Pávakor ér­demelt nívódíjat. A néptáncosok közül a Dunaújvárosi Vasas Tánc- együttest, a pécsi Baranya Tánc- együttest, a bagi Muharay Ele­Megjelent a Forrás februá­ri, száma. A fo­lyóirat első tíz oldalán olvas­ható az az in­terjú, -melyet Zöldi László, az Élet és Iro­dalom főszer­kesztő-helyet­tese készített a romániai magyar szellemiség kiemelkedő alakjával, Balogh Edgárral. Laczkó András iroda­lomtörténész Lengyel József port­réját rajzolja meg. Folytatódik a szegedi Tóth Béla Hazagondolá­sok című életrajzi ihletésű soro­zata. Kósa László művelődéstör­ténész A „Kis-Európa” eszme a magyar néprajzban címmel adja közre tanulmányát, amely a bé­csi 2. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson hangzott el, ta­valy szeptemberben. Fehér Zol­tán, a bajai Eötvös József Taní­tóképző Főiskola adjunktusa a bátyai „paprikás világot” idézi fel, megismerteti az olvasókat a fűszerpaprika-termelő faluval és a paprikamonopólium okozta helyzettel. A kecskeméti Sz. Mi­mér Népi Együttest, az Izményi Népi Együttest, a Kalocsai Népi Együttes gyermekcsoportját és a Szeged Táncegyüttes utánpótlás- csoportját tüntették ki. A társas­tánc-kategória legjobbjának a kus Edit egy meg nem vívott szexuális forradalom hanyatlását vizsgálja, a nagykőrösi Tóth Ti­bor pedig a lakótelepi életformá­ról írt szociográfiát.. A legfrissebb Forrásban szo­katlanul gazdag a kritikai rovat. A könyvespolcra az Utunk 'Ko­dályhoz, Jékely Zoltán: Sorsvál­lalás, Dobozi Eszter: Az Egy, Ha­lász Ferenc: Arcunkon a történe­lem, Szász Imre: Ménesi út, Ka­rinthy Ferenc: óvilág és Újvilág, Zalabai Zsigmond: Hazahív a harangszó, Tamás Menyhért: Elő­csend és a Gömör néprajza cí­mű kiadványokat ajánlják, érté­kelik a recenzensek. Sz. Kürti Katalin a száz évvel ezelőtt Kis­kunfélegyházán született festő­művészre, Holló Lászlóra emlé­kezik. A Forrás illusztrációi ugyancsak a jeles alkotó művei­ről készültek. Versekkel jelentke­zik Tornai József, Kiss Dénes és Bisztray Ádám. A folyóirat mellékleteként je­lent meg az elmúlt esztendő so­rán közölt írások, versek, fotók tartalommutatója, melyet Vár­szegi Lajos állított össze. (b. t.) MÁV győri Arany János Műve­lődési Házának formációs tánc­csoportját ítélték. A dijakat tegnap vették át a Módszertani Intézetben. Beszélgetés dr. Gajdócsi Istvánnal Holnap este folytatódik a Pe- .tőfi Népe szerkesztősége és a du- navecsei Petőfi Sándor Művelő­dési Ház ankétsorozata. Az est vendége dr. Gajdócsi István, az Elnöki Tanács tagja, a Bács-Kis- kun Megyei Tanács elnöke. A ta­lálkozó — amelyen egyebek kö­zött a megye településfejlesztésé­nek időszerű kérdéseiről, a ma­gyar jogalkotás problémáiról, a falu—város kapcsolatáról lesz szó — 18 órakor kezdődik a dunave- csei művelődési ház nagytermé­ben. A Népszabadság Évkönyve olvasóinak figyelmébe! Már eddig is sokan vásároltak Nép- szabadság Évkönyvet, amelyben sok érdekes Írás mellett négy keresztrejt­vény is megjelent. Olvasóink kérésé­nek eleget téve, a beküldési határ­időt március 31-ben állapítottuk meg. Az évkönyv mind a négy ke­resztrejtvényét helyesen megfejtők között fődíjként egy kétszemélyes, hétnapos adriai nyaralást (augusztus 29-től Opatijában), továbbá egy tíz­ezer forintos és egy ötezer forintos vásárlási utalványt, valamint húsz, egyenként ötszáz forintos könyvutal­ványt sorsolunk ki. (A megfejtés iga­zolásául a kitöltött és kivágott ke­resztrejtvényeket kérjük beküldeni.) Ugyancsak egy tízezer és egy ötezer forintos vásárlási utalványt, valamint húsz, egyenként ötszáz forintos könyvutalványt sorsolunk ki lapunk azon olvasói között, akik a március közepén kezdődő, és az évkönyvhöz kapcsolódó négyfordulós rejtvény- pályázatunk valamennyi rejtvényé­nek helyes megfejtését április 30-ig eljuttatják szerkesztőségünkhöz. (Cí­münk: Budapest, 1960.) Népszabadság szerkesztősége PÁLYÁZAT Anyanyelvi őrjárat A győri Kereskedelmi és Ven­déglátóipart Szakközépiskola és Szakmunkásképző nevelői és ta­nulói, a Hazafias Népfront be­széd- és magatartáskultúra-bi- zottsága, több minisztérium, il­letve állami szerv támogatásával Anyanyelvi őrjárat címmel pá­lyázatot hirdet az ország hasonló tanintézeteinek körében. A pályázat célja a kereskede­lemben és a vendéglátásban használatos nyelvi, magatartás­beli visszásságok és a követésre méltó példák bemutatása, a nyel­vileg helytelen feladatok, rek­lámszövegek, a szakmai folyótra» tokban és napilapokban megje­lent hirdetések nyelvi hibáinak felkutatása, valamint az olyan üzletnevek összegyűjtése, ame­lyek nem fejezik ki az adott bolt­ban igénybe vehető szolgáltatáso­kat. A résztvevőknek az összegyűj­tött anyagokat dokumentációsze- rűen — fotók, lapkivágások for­májában — kell benyújtaniuk a hely és időpont megjelölésével. Fel kell tüntetni azt is, hogy mi lehetne a helyes megoldás. A ma­gatartásbelli torzulásokról rövid leírásokat kell szerkeszteni, illet­ve beküldeni, mellékelve a hely­színt és az időpontot. A pályázaton az iskolák tanulói egyénileg vagy 3—5 diákból álló csapatokkal vehetnek részt. A dokumentumokat április 15-éig kell eljuttatni a győri Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző címére (9023 Győr, Nagy István utca 34—36.); az anyagot a meg­hirdetők kijelölte országos bizott­ság bírálja el. Eredményhirdetés és díjkiosztás május 30-án lesz Győrött. Mit üzen a mézeskalács szív? A mézeskalács tükrös szív, ment ajándék vagy vásárfia ma már 'nemigen dobogtatja meg a szíveket, üzenetét már csak a szakmabeliek — a mézeskalácsosok — meg a nagymamák ismerik. A szivek régeb­ben általában fehér szegéllyel készültek, vörös, sárga, kék virágdíszl- téssel. A vörös a szeretetet, a sárga a felebarátságot, a kék — a ne­felejcs —, hogy el ne felejts, a rácsos szív pedig a legmélyebb szerei­met Jelentette. A régi hagyományok ismerője a debreceni Falucskai házaspár, akik húsz éve gyakorolják ezt a szép, mégis megszűnőben levő, népi kismesterséget. Megyénk az országos sajtóban Népszava, 1987. február 24-ei szám: Baróti Szabolcs: Megmoz­dulnak a tiszai hajók? (A víziút kihasználtságáról készített ri­portban megyénket is említik.) Búvár, 1987. 2. szám: Varga Attila1: Odúzás a Geménici erdő­ben. (A Baján alakult madárvédő -szakkörről.) Szabad Född, 1987. 9. szám: Juhász Róbert: Szárnypróbáló kö­zösségek. (Az olvasókörökkel, egyesületekkel és társaságokkal foglalkozó írás példái között szerepel az orgovány—toangalai klulb és a Bajai Diákegyesület is.) — Danes József: Magyarok a világban. Beszélgetés dir. Randé Jenővel, a Magyarok Világ­szövetségének főtitkárával. (Az interjúban említik az idei év legrangosabb rendezvényét, a „Magyarok a világ zenei életében” című találkozót is, melynek szímíhelye Budapest és Kecskemét lesz.) — Besze Imre: Fémmunkások a Fémmunkásban. Mit ér a munkás, ha vidéki? (A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyár­egységéről.) FOLYÓIRATSZEMLE NAPTÁR 1987. február 25., szerda Névnap: Géza Napkelte: 6 óra 34 perc Napnyugta: 17 óra 21 perc Holdkelte: 3 óira 33 perc Holdnyugta: 13 óra 48 perc AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorolőgial Obszervatórium és a Bajai Meteoroló­giai Főállomás Jelenti: Február 23-án Kecskeméten • kő- zéphőmérséklet 1,5 (az 50 éves átlag 1,3), a legmagasabb hőmérséklet (,4 fok volt, a nap 7,8 órán át sütStt. Tegnap reggel 7 órakor mínuss 5,2, 13 órakor 0,4 Celilus-fokot mértek. A legalacsonyabb hőmérséklet mínuss 5,6 Celsius-Iok, a tengerszintre átszá­mított légnyomás 1026,0 millibar — emelkedő — volt. Február 23-án Baján a középhőmér­séklet 1,6 (az 50 éves átlag 1,4), a legmagasabb hőmérséklet 6,1 fok volt, a nap 6,8 órán át sütött. Tegnap reg­gel 7 órakor mínusz 4,4, 13 órakor 0,6 Celsius-fokot mértek. A legalacso­nyabb hőmérséklet mínusz 4,5 Cél- sius-fok, a tengerszintre átszámított légnyomás 1025,2 millibar — emelke­dő — volt. — Jeget talált Mátyás. A Bala­tonon Mátyás napján még össze­függő volt a jégtakaró. A hét ele­ji újabb hideghullám megszilár­dította a korábban a felszínen már kásásodó jeget. A halászok, a nád- és jégvágók Mátyás-napi szemléjükön megállapították, hogy helyenként még 20 centimé­teres a tó téli takarója, a jég azonban már erősen „gyertyáso- dik”, sok millió jégcsap képződött a jégpáncél alján. Az öblökben és a hévízforrások foltjainál már feltűntek a Mátyás-nap táján ívó csukák. A tavon feltűnően nagy madárcsapatok tanyáznak, mint­ha itt adtak volna tailálikoczót egymásnak a délről északra tartó madarak. Megpihentek a tavon az átvonuló hattyúcsapatok is. — TALÁLKOZÁS KUNSZABÓ FERENCCEL. A kecskeméti Er­dei Ferenc Művelődési Központ­ban ma 17 órakor Kunszabó Fe­renc, A Sárköz című könyv író­ja lesz a vendég. A házigazda Hatvani Dániel, a Forrás főszer­kesztője. A kötetlen kerekasztal- beszélgetésen bárki részt vehet. — Lesz-e újabb jégkitrggak? címmel Iványosi Szabó ÁnŰtáSf a Kiskunsági Nemzeti Park igazga­tóhelyettese tart előadást holnap délután 3 órai kezdettel Kecske­méten, a Tudomány és Technika házában, a nyugdíjasok szabad- egyetemén. — Mezőgazdasági könyvhónap. A tiszakécskei könyvtárban ma 16.30 órakor várják azokat az érdeklődőket, akik a gyakorlat­ban is szeretnének megismerked­ni a virágkötészettel, az ünnepi asztali díszek és a palackkertek készítésének titkaival. — Veszélyes fürdőzés. Évente sok-sok millió hindu zarándok mártózik meg a vallási hagyomá­nyoknak megfelelően a Gangesz- ben és kortyol az indiai szent folyó vizéből. A nagy fürdőzési ünnepségek — a Kumbh Méla — április második hetére esnek. Egy kedden közzétett tudományos vizsgálat azonban kimutatta: a hatalmas tömegeket vonzó szer­tartás annyira beszennyezi a Gangesz vizét, hogy az sem für­dőzésre, sem ivásra nem alkal­mas, sőt, ártalmas lehet a hívők egészségére. Becslések szerint áp­rilis második hetében négy—öt­millió hindu hívő vesz fürdőt a Gangeszben Haridvárnál és Risi- kesnél. — Patkányirtás. Pekingben be­fejeződött a 45 napos patkányirtó hadjárat, amelyet Csen Hao-szu helyettes polgármester irányított. A városi tanács most kiadott je­lentése szerint Peking tízmillió lakosának eredményes közremű­ködésével összesen 15 millió pat­kányt sikerült elpusztítani. Az akcióban 1150 tonna patkányirtó szert használtak fel. A 15 millió patkány kiirtása azt jelenti, hogy 7,4 millió kilogramm gabonát és egyéb élelmiszert takarítanak meg. Ennek értéke ötszöröse a hadjáratra fordított teljes költ­ségnek. — Biciklis balesete. Kerekegy­háza határában, az 5214-es számú úton február 23-án Botos Béla Imre 40 éves helyi lakos (Kasza­tanya dűlő 13.) kerékpárjával fi­gyelmetlenül kanyarodott balra Elütötte egy személygépkocsi, amely őt már előzni akarta. Botos súlyos sérülést szenvedett. FEJLŐDÉS Fiatal házasok új lakás­ba költöznek. A férfi be­szél, az asszony hallgat, öt év múlva az asszony be­szél, a férj hallgat. Tíz év 'múlva mindketten beszél­nek, a szomszédok hallgat­ják ... ; Hodossi Sándor a Petőfi Népénél _ Tegnap a Petőfi Népe Szerkesz­tőségébe látogatott Hodossi Sán­dor, a megyei pártbizottság titká­ra. Találkozott a szerkesztőség vezetőivel, majd a Sajtóház dol­gozói részére tájékoztatóit tartott az időszerű ideológiai, művelődé­si, művészeti; valamint ofctaitás- ós tudománypolitikai kérdésekről, kitérve a téma Bács-Kiskun me­gyei vonatkozásaira. Meghalt Zsigray Julianna Zsigray Julianna írónő hosszú betegség után 84 éves korában elhunyt. Temetése március 3-án, kedden 14 órakor lesz a kiskun­halasi régi református temetőben — íudatja a Magyar Népköztár­saság Művészeti Alapja és a Kis­kunhalasi Városi Tanács. — IFJÚSÁGI HANGVERSENY. A kecskeméti SZMT Művelődési Központban holnap délután há­rom órakor ifjúsági hangverseny lesz. A műsorban közreműködik a Régi Zene együttes, konferál Lukin László. A koncertre a helyszínen is válthatnak jegyet az érdeklődő általános iskolások. — Meghívás a pedagógusoktól. A lajosmizsei pedagógus KISZ- alapszervezet ismét szervez far­sangi mulatságot. Erre várnak minden érdeklődőt február 27-én 19 órától a Tanyacsárdában, ahol a talpalávalót a kecskeméti Mini Golf együttes játssza. (Basky András tudósitónktól.) — Munkásskanzen Pécsett. A népi műemlékek skanzenjének mintájára egy hajdani lakóépüle­tet kívánnak helyreállítani és az egykori munkás-életmód eredeti tárgyaival berendezni Pécsett. Erre a célra a derfli- vagy dörf- li-házként emlegetett épületet szemelték ki a helytörténészek. Az 1860-as években épült L- alakú, emeletes ház jellegzetes régi proletár bérkaszárnya, fából ácsolt körfolyosójáról körülbelül harminc szoba-konyhás lakás nyílik, közös használatú árnyék­székekkel. Lakói — Új otthonhoz jutván — elköltöztek, és a hatal- mlas épület nagyobb része most üresen áll. A válaha városperemi döríli-ház ma már belvárosinak számít, és múzeumi felhasználása mellett szól az is, hogy a mellet­te levő XVIII. századi tímárház fogadta be a Várostörténeti és Munkásmozgalmi Múzeumot. Holnapi lapszámunkból L­Mit látott az egykori tanfelügyelő a bácsbokodi iskolában? Erről írunk a Honismeret — Helytörténet című rovatban, a negyedik oldalon. Ugyanitt tárlat­naplónk Zsuga Sándor fes­tőművész kecskeméti tárla­táról szól. Itt mutatjuk be a popszakma sokszoknyá­sait: a veresegyházi asz- szonykórust, a Z’Zi labor tagjait. Az ötödik oldal a Megyeszékhely című össze­állításé, amelyben közöljük azt a riportot, amelyet a Kecskeméti Foglalkoztató Iskola és Nevelőotthonban készített munkatársunk. Egy interjúból kiderül, hogy lesz-e újabb tejbár a vá­rosban — és még számos biÍTprilplíu hírrel szolgá­YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A demokrácia magasabb szintű rend At MSZMP B ACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf, 48. szám Ára; 1,80 Ft 1987. február 26. csütörtök Hazánkba érkezett a JKSZ küldöttsége A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizoittságánaik meghívására tegnap hazánkba érkezett a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének küldöttsége, Mi- lanko Renovxcunak, a JKSZ Köz­ponti Bizottsága Elnöksége elnöké, nek vezetésével. A delegáció tag­ja Marko Orlandics, a JKSZ KB elnökségének Itagja, Sztaniszlav Sztojanovics, a JKSZ KB Elnök­sége végrehajtó titkára. Fogadá­sukra a Keleti pályaudvaron megjelenít Kádár János, az MSZMP főtitkára, Szűrös Má­Levegőből szemlélve Bács-Kiskun földjeit Eltűnt” a téli csapadék 9» Szerdán légi szemlét tartottak Bács-Kiskiunlban az Alsódunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság szakirá­nyítása alá tartozó vízgyűjtő te­rületen, ahol a ibalvízheiyzeiten kívül az évekkel ezelőtt megkez­dőit maliioirációs munkák állását is megtekintették. A légi úton, amit az OVH repülőgépén tettek meg. az érintett terület víztársu- latannak, mezőgazdasági üzemei­nek képviselői és a meliorációs munkát irányító kecskeméti Ag- •rober szakemberei vettek részt. A látottakat összegezve megál­lapították, hogy szinte nyomtala­nul eltűnt a téli csapadék, s nem teltek meg a melllék- és a főgyűjtőcsatornák a bajai, illetve a hajósi térségben. Az egyenetle­nül kellő őszi vetésiek már esőt várnak. Ugyanakkor a szemlézett Területen megfelelő ütemben ha­Kitüntették a Népszabadság legeredményesebb terjesztőit Mihail Gorbacsov beszéde a szovjet szakszervezetek kongresszusán A Szovjetunióban folyó átalakítás menetéről, a szovjet szakszervezetek ezzel kapcsolatos legfontosabb felada­tairól és a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről mondott beszédet tegnap a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusán Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára. Beszédének elején emlékezte­tett arra, hogy egy évvel ezelőtt ült össze az SZKP XXVII. kong­resszusa, egy hónappal ezelőtt tartotta ülését az SZKP Közpon­ti Bizottsága és alig több mint egy hete rendezték meg a moszk­vai Kremlben a békefórum részt­vevőinek találkozóját. Ezek az események tükrözik komink fel­gyorsult ütemét, amelyet a hatal­mas kezdeményezések, az érték­rend módosulása, az erősödő re­mények, a társadalmi felemelke­dés és az újnak a régivel vívott kérlelhetetlen harca jellemeznek. A főtitkár kifejezte meggyőző­dését, hogy a kor szelleme fogja áthatni a szakszervezeti kongresz- szus munkáját is. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az átalakítás­ban még csak az első lépéseket tették meg, s a legfontosabb, te­hát a legnehezebb még hátra van. Az 1987-es év sok szempontból meghatározó lesz, mivel lénye­gében most dől el az átalakítás sorsa, most rakják le a gyorsítás alapjait. „A várakozások forradalma” A jelenlegi alkotómunka nem a semmiből nőtt ki, nem a puszta földire épül. A szovjet népnek van mire büszkének lennie, van mire támaszkodnia, s megvannak azok a hatalmas értékei, amelyeket mindenek- fölébe helyez. Mögötte van a nagyszerű forradalom, amely gyökeres fordulatot hozott az országban ék a világban, meg­határozó jelentőségű volt az em­beriség sorsára. Birtokában van a szocializmus gyakorlati megvaló­sításának igen gazdag, sokrétű, bár még nem teljes mértékben át­gondolt tapasztalata, amelyet min­dig fel kell használni az élet ál­tal felvetett problémák megoldá­sa érdekében. És birtokában van az az óriási gazdasági, tudomá­nyos-műszaki, szellemi potenci­ál, amelyet e hatalmas ország minden népének energiája és te­hetsége hozott létre és sokszoro­zott meg — mondotta Mihail Gorbacsov. Mindannyian azt akarjuk — folytatta —, hogy a jobbat hozó változások minél előbb bekövet­kezzenek. A párt által meghatá­rozott célok, a gazdaságban, a társadalmi és politikai életben mind erősebbé váló változások olyan jelenséghez vezettek, ame­lyet „a várakozások forradalmá­nak” lehetne nevezni. Sokan tü­relmetlenek, gyors szociális és anyagi eredményeket várnak. A gyorsítást, az egész élet minősé­gének javítását csak egy módon lehet elérni: hatékony, termelé­keny munkával. Az SZKP KB főtitkára ezután szólt a januári KB-ülést megelőző és azt követő időszakról: a ta­valy bekövetkezett kedvező vál­tozások ellenére az idei év kezde­te azt mutatta, hogy a pozitív változások egyelőre még nem váltak a gazdasági fejlődés ál­landósult tendenciájává. Már ta­• A szovjet szakszerve­zetek XVIII. kongresszu­sán szerdán szólalt fel Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. valy november óta növekedtek a nehézségek a kohászatban, a vegy­iparban, az elektronikában. Most javul a helyzet, de a következő időszakban sem lesz könnjnű a munkánk. A főtitkár megállapította: csak a KB januári plénuma erősítette meg azt a meggyőződést, hogy az átalakítás visszafordíthatatlan­ná vált. Ez a lakosság sok réte­gét aktivizálta. Nem kevesen vol­tak eddig a kivárást választók és tétlen szemlélők, s ők most csat­lakoznak a cselekvők táborához. Korábban a társadalmi és gazda­sági fejlesztés koncepciójának kidolgozása folyt; ezt végezte el a KB 1985 áprilisi ülése, a XXVII. kongresszus és az 1986 júniusi KB-ülés. A kidolgozott elképzelé­sek nyomán az átalakítás most már gyakorlati formákat kezd ölteni a változások olyan elemei révén, mint az állami termékát­vételi szolgálat létrehozása, a ' jö­vedelmezőség és a pénzügyi ön- fenntartás, a választási gyakor­lat fejlesztése, az ellenőrzés, a nyilvánosság, a bírálat stb. Nem eltávolodás a szocializmustól A munka a párt irányításával folyik, az SZKP tekintélye nö­vekszik — mondotta Mihail Gor­bacsov, majd leszögezte: nem el­távolodunk a szocializmustól, ha­nem az átalakításon keresztül ki­bontakoztatjuk és megerősítjük annak potenciálját. A demokrá­ciának a dolgozók érdekében tör­ténő kibővítése irányában hala­dunk. Lemondhatunk-e rpinder- ről, lemondhatunk-e a szocializ­musról, a nép érdekeiről csupárí azért, hogy kielégítsük azokat, akiket kellemetlenül érint és új­fajta gondolkodásra kötelez az átalakítás? — tette fel a kérdést. Majd kijelentette: az ilyen el­járás nem politika, hanem egyes személyek érdekeinek és ambí­cióinak kiszolgálása. Nem értünk egyet és a társadalom sem _ ért egyet az ilyen magatartással. (Folytatás a 2. oldalon.) Lakásmérleg - egy év után tanács • Budapestre érkezett a jugoszláv kommunista párt elnöke. A ké­pen Kádár János és Milanko Re- novica a megérkezés után. tyás, a KB titkára, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának veze­tője. Jelen voijt Györke Sándor, hazánk jugoszláviai, valamint Milovan Zidar, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete. (Milanko Renovica életrajzát a 2. oldalon ismertetjük.) Bács-Kiskun megye tanácsi szerveinek és intézményeinek 1987-es feladattervét vitatta meg, s fogadta el a kiegészítéseket követően a megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén. A testület tájé­koztatót hallgatott meg a szeszesital-árusítás és -forgalmazás megyei helyzetéről, számbavéve az elmúlt fél esztendőben hozott intézkedé­sek tapasztalatait. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a VII. ötéves lakásépítési terv előkészítésével, eddigi teljesítésével összefüggő fel­adatokat, és a további tennivalókat. ladniaik a meliorációs munkák, az úgynevezett Margittá-szigeten, az egykori D u na -med erben. Már jól szemlélhető a vízigyűjtőrendszer és a gazdasági úthálózat kiépíté­se, a mértnölkii pontossággal kiala­kított drénerezett termőföldek. Dávod, Hercegszántó, Naigyba- racska haltárában összességében 300 műtárgyát építettek be és csaknem száz kilométer csatorna- rendszer készült él eddig. A csa- padékpótilás lehetősége mostanáig 12 ezer hektáron valósult meg. A hajósi meiiorációs munka is megkezdődött, s 16 ezer hektár területre terjed iki a Sárközben. Itt a tavaszi pangó vizeket alag- csőnrendszer gyűjti a földekről, amit a száraz nyári hónapokban ugyanezen a hálózaton táplálnak vissza 'az altalajba. , V. E. A jelentésben megállapítják, hogy a megye településfejlesztési terve az 1986—90-es időszakra 18—20 ezer lakás felépítését irá­nyozza elő. Az elmúlt évi teljé- sítés igazolta ennek megalapo­zottságát: a kalkuláltnál több, 3870 lakást adtak át Bács-Kiskunban. A terület-előkészítés, telekellá- tás szervezetten folyik, ám a csa­ládi- és sorházas igények kielé­gítésére szolgáló választék szű­kös. A sajáterős építkezés telek- szükségletét a városok elsősorban a peremvidéken, új területek be­vonásával oldják meg, ez vi­szont hátrányosan hat a város­belső tervszerű átépítésére, s je­lentősen növeli a közművesítés költségeit is. E gond főként Kecs­keméten jelentkezik. A terület- előkészítés pénzügyi feltételei ki- elégítőek, de a telekárak gyors emelkedését a tanácsok nem tud­ják ellensúlyozni. A lakásépítési terv teljesítése 1988 végéig megalapozott, de az ötéves terv utolsó két esztende­jét most még nehéz megítélni. A megvásárolható lakások számá­ban mutatkozik elmaradás. A tervellátás biztosított, s részben az építőkapacitás is. Csökken az igény a panel iránt, s az érde­keltség hiánya következtében ke­vés újabb kivitelező vállalkozik lakásépítésre. Változatlanul nagy a kalákamunka aránya. A lakásellátás az építés és a gazdálkodás , egységes szemléle­tét igényli. Á szociális bérlaká­soknál az építés mellett növek­• A kitüntetett terjesztőket Prei- szinger András kérdezi a munká­jukkal kapcsolatos tapasztalatok­ról. (Tóth Sándor felvétele) szik a visszavásárlás jelentősége". Ehhez a megyei pénzügyi céltá­mogatás rendszerének módosítá­sát is tervezik. Meg kell tarta­ni a lakáshoz jutottak között a fiatalok — korábbi években ki­alakult — 60 százalékos arányát, és emelni szükséges a tanácsi különtámogatás összegét azok­nál, akiik jogosultak a bérlakás­ra, de mégsem kapnak, így igé­nyüket más módon elégítik ki. Azonnal intézkedni kell a meg­vásárolható lakások számának növelésére, az OTP-nél, az épí­tőszervezeteknél, a tanácsoknál a saját lakásépítés vállalására. Szükséges a munkáltatói támo­gatás emelése, de elengedhetet­len az átfogó központi intézkedés is a lakásáraik gyorsuló emelke­désének ellensúlyozásához. Az anyaghoz kapcsolódott az a jelentés, amelyet a városi párt- bizottság és a megyei tanács szakosztálya készített Kecskemét telekellátásáról, az ehhez kapcso­lódó feladatokról, valamint a városi KISZ-bizottság lakásépí­tési akciójának előkészületeiről. Megvizsgálták annak lehetőségét is, milyen módon lehet csökken­teni a telekárakat. A vitában felszólaló dr. Gátay Ferenc megfogalmazta, hogy kü­lön kell választani a lakásépítés üzleti és szociálpolitikai részét. Dr. Kincses Ferenc javasolta, hogy a telekárak különbségei­nek mérséklésére telekgazdálko­dási alapot képezzenek a helyi tanácsok. Dr. Bodóczky László, a kecskeméti városi pártbizott­ság első titkára a feladáttervek kapcsán szólt a megyeszékhely törekvéseiről; a telekkialakítás meggyorsításáról1, a foghíjbeépí­tésről, a lakásmobilitás növelésé­ről, arról1, hogy 250 saját beru­házású lakást épít a város. Tóth Ferenc, a megyei párt- bizottság osztályvezetője kiemel­te; a kecskeméti előterjesztés konkrét, problémaérzékeny, és a feladatok megoldására irányuk Fontos megoldandó kérdésnek mi­nősítette a fiatalok lakáshoz ju­tásának gondjait, főként azt, hogy sokuknak nincs meg az a pénze, amely szükséges az első lakás megvásárlásához. Fel kell mérni, kik azok, akik csak­is szociális lakásjuttatással -elé­gíthetik ki szükségletüket, s en­nek érdekében ösztönözni kell a lakás-visszavásárlásokat. Mindez csak a helyi testületek felelős döntéseivel érhető el, s elenged­hetetlen az ügyintézőik részére az igénylők helyzetének, gondjai­nak alapos ismerete. Tohai László kifejtette: újsze­rűén kell gondolkodni, s a taná­csok számára az építési tervek helyett a lakásellátás felelősségét kell megfogalmazni. A megoldás­nak része az építés is, de a lakás­mobilitás fokozásával növelhe­tő a bérlakások száma. Azt is ki­jelentette: a jelenlegi helyzet alapján mód van arra, hogy a VII. ötéves tervben az előirány­zott kétezernél több családnak juttassanak szociális bérlakást. összefoglalójában dr. Gajdócsi István elmondta: mivel a lakáá* kérdés megoldása a legfontosabb társadalompolitikai feladat, min­den érdekeltet össze kell fogni. A döntési jogkör a helyi szervek kezében van, de szükséges a fel­ügyelet is, hógy a rászorulók gondjai megoldódjanak. A vitá­ban is felvetett problémák — la­kásár, kivitelezői érdekeltség, nyereség, a partnerek közremű­ködése, munkáltatói, állami tá­mogatás mértéke, a rászorultság meghatározása — alapos elem­zése után a tapasztalatokat a to­vábbi munkában alapként, a tár­gyalásokon érvként kell haszno­sítani az előrelépés érdekében. V. T. Országgyűlési pótképviselők találkozója A Népszabadság terjesztésében élenjárók kitüntetésének színhe­lyéül az idén — stílszerűen — az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatóságát választották, még pontosabban az itteni Népszabadság-klubot. A meghívottakat Hodossi Sán­dor, a megyei pártbizottság tit­kára köszöntötte, s mondandójá­ban egyebek mellett emlékezte­tett arra, hogy hiába készül el az újság, mit sem ér, ha nem jut el az olvasókhoz. Éppen ezért szükség van a lap lelkes terjesz­tőire. Munkájukhoz ez alkalom­ból is sok sikert kívánt. Ezután átadta a Népszabadság- emlékplakettet Tok Lajosnénak, a lajosmizsei, és Schindler JaL nosnénak, a keceli postahivatal vezetőjének. Kitüntetésben ré­szesült a csátaljai és a bácsbor­sódi postahivatal terjesztő kol­lektívája, — nevükben Gyuricza Erzsébet és Rozinka Erzsébet vette át a plakettet —, valamint Kalapos Mária, a bácsalmási vá­rosi pártbizottság munkatársa. A kitüntetetteknek gratulált Preiszinger András, a Bács-Kis­kun Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója. A megye országgyűlési pótkóp- viselői tegnap Izsákon tanácskoz­tak. Az 1985-ös választás alkal­mával 19 választókerületben érte el a második jelölt a szavazatok 25 százalékát, s lett pótképviiiselő. Tizennégyen jöttek el most közü­lük az első telj eskörű megbeszé­lésre. A imiegjelieniteket Farkas Jó­zsef, a Hazafias Népfront megyei titkára üdvözölte, majd pedig Miskó István, a megyei képvise- lőosoporlt vezetője tartott beszá­molót a Bács-Kiskun megyei kép­viselők eddigi tevékenységéről. Ezt követően megvitatták, ho­gyan alakult a póitiképviiseliőik helyzete, megítélése, s milyen le­hetőségeket nyújt ez a közéle­tünkben újimak számító, ma még hagyományok nélküli intézmény. A (sokoldalú vitába minden részt­vevő bekapcsolódott, s több új­szerű javallatot iis megfogalmaz­tak. Többen elmondták, hogy rendszeres és alapos tájékoztatást kapnak az országgyűlés munká­járól, a választókerületükhöz tartozó települések tanácsaitól, megyei szinten viszont elkelne a bővebb információ. Börcsök And­rás javasolta, hogy vonják be a pót kép viselőket a megyei tanács munkabizottságaiba, s hívják meg a képviselőcsoport üléseire. Mol­nár Frigyes a közéleti cselekvés lehetőségeiről beszélt. Ispánpvits Márton a képviselők ós nótkép- viiseVők együttműködésének for­máit elemezte. Gottschall Péter C-. í hangsúlyozta, hogy nem a meg­választott országgyűlési képviselő ■helyettese az adott kerület pót- képviselője, hanem sajátos fel­adatkört Iáit dl, a helyi lehetősé­gekhez igazodva. Fáik Miklós több konkrét javaslatot tett a pótiképvisielői intézmény hatókö­rének bővítésiére. Felszólalt a vitában Terbe De­zső, a megyei pártbizottság titká­ra is, aki azokról az álliásfoglla- lásokról beszélt, melyek hozzájá­rulnak a pótiképviselők szerepkö­rének tisztázásához. Vitazárójá­ban Farkas József kiemelte: ez az összejövetel országosan is az el­sők közé 'tartozik, segítheti az egységes felfogás kialakítását. A jövőben rendszeressé teszik a megye pótképviselőrnek találko­zóit. Az elhangzott javaslatokat pedig, amiinit ezt Miskó István bejelentette, megvitatják az or­szággyűlési képviselőcsoport so­ron következő ülésén. A program délután az Izsáki Állami Gazdaságban folytatódott, ahol dr. Horváth István igazgató tájékoztatta üzemlátogatás kere­tében a pótkép visel őket a gazda­ság munkájáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents