Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! .0 , PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évf. 44. szám Árai 2,20 Ft 1987. február 21. szombat Nyugdíjemelés méltányosságból Elöregedési folyamat Bács-Kiskunban — Ülésezett az SZMT elnöksége Két héttel a Szakszervezetek Országos Tanácsának a káderek kiválasztásával, képzésével, mun­kájuk értékelésével foglalkozó határozata után tegnap az SZMT elnöksége is megtárgyalta a tiszt­ségviselők, a szervezetben dol­gozók tevékenységét. Némi kiegé­szítéssel elfogadták a további teendőket is rögzítő tervezetet, amelyet a jövő héten a tömeg­mozgalom megyei tanácsának .ülése is megvitat. Egyetértettek az ,,SZMT, a szakmaközi bizott­ságok munkastílusáról, munka- módszeréről,, működési szabály­zatáról” készített napirend elő­terjesztésével is. A megyei társadalombiztosí­tási tanács jogkörében hozott ki­vételes nyugdíjemelések tapasz­talatairól számolt be, ezt köve­tően Diószegi Dezsőné, az SZMT politikai főmuníkatársa. Meg­állapította: „Megyénkben az el­öregedési folyamait az országos­nál is erőteljesebb. Hozzávetőle­gesen minden ötödik ember nyug­díjas. A saját jogon ipari nyug­ellátásban részesülők átlaga a legnagyobb: 3350 Ft. Legkeveseb­bet a mezőgazdasági szövetkezeti saját jogon nyugellátásban része­sülők kapnak, mintegy havi 700 F.t-tal kisebb összeget visz szá­mukra a postás havonta”. Az írásos tájékoztatóból, a kialakult eszmecseréből nyilván­valóvá vált, hogy kormányzatunk az utóbbi években lényegesen emelte a megyei társadalombiz­tosítási tanács által fölosztható keretet. A helyzet azonban nem javult, mert az éllettartam nö­vekedésével együtt romlik a jó, vagy elfogadható összegű, és a kisnyugdíjasok aránya. Mivel eddig nem sikerült a nyugdíjak valóságos értékének intézmé­nyes megőrzése, különféle köz­vetett módszerekkel és források­ból igyekeznek csökkenteni a kis jövedelmű öregek gondjait. A szándék dicséretes. Sok tíz7 ezer idős ember életét könnyítet­ték a különböző főhatóságoktól, szövetkezeti, tömegszervezeti köz­ponttól, a tanácsoktól származó segélyek, nyugdíjkiegészítések. A jövőben azonban célszerűbb­nek látszik a méltányossági és a szociális szempontok határozot­tabb szétválasztása. A .megyei társadalombiztosítási tanács meg­alakulásától — 1984-től — ön­kormányzati jellegű testületként dönt a kormány által e célokra előteremtett, ebből Báes-Kisfcun megyének engedélyezett kere­tek fölhasználásáról. Alapelv, hogy a nyugellátások havi 3500 Ft felső határig egészíthetők ki kivételes méltányosságból. A ta­nács erre jogosító hatáskörét — mint ez megtudható a tájé­koztatóból — megosztotta a ba­jai társadalombiztosítási kiren­deltség illetékességi területén működő albizottsággal.­Anyagi fedezet hiánya miatt jelenleg 1930 elbírálatlan kérelem várja a döntést. Ez a szám vár­hatóan növekszik. Főként a jára­dékosok gondjain nehéz enyhíte­ni, mert nincs a nyugellátáshoz szükséges több évtizedes munka- viszonyuk. Dr. Kőrös Gáspár vezető tit­kár a szakszervezeti gazdasági agitáció feladatíervének meg­tárgyalása után, a napirend idő­szerűségének hangsúlyo zásával zárta be az elnökségi ülést. H. N. Szállítási kedvezmények Minden ötödik vasúti kocsi díjmentes Ezekben a hetekben a vállala- tok és üzemek dolgozói a rend­kívüli időjárás okozta termelés- kiesés pótlásán fáradoznak. Több helyen hétvégi műszakok szerve­zésével is igyekeznek behozni a lemaradást. A termeléskiesés éreztette hatását a vasúti szállí­tásban is, az első két hónapban a tervezettnél jóval kevesebb árut fuvaroztak. A MÁV különféle kedvezmé­nyekkel is ösztönzi az év eleji szállít,ásókat. A vasúti kocsik jobb kihasználása érdiekében hir­dették meg az előszállítási akciót, melynek során a kedvezménybe bevont árukat március végéiig 20 százalékkal olcsóbban fuvaroz­zák. E kedvezmény főleg a tö­megárukat küldő vállalatokat érinti, amelyeknek szállításait az elmúlt hetekben kedvezőtle­nül befolyásolta a nagy hideg és a hó. A kavics, a zúzott kő, a ho­mok be- és kirakása szinte tel­jesen leállt. Ezekben a napokban mind a vasútnak, mind a fuvaroztatóknak egyaránt érdeke a rakodások üte­mének fdkozása, a szállításfkiesás pótlása. A vasút általi nyújtott kedvezményekkel a vállalatok és üzemek jelentős fuvarköltséget takaríthatnak meg, hiszen min­den feladott ötödik kocsit a vas­út díjmentesen juttatja céljához. Segíti az év eleji szállítást a Minisztertanács el,múlt év végén közzétett határozata is, amely az előszállításiból származó készlet­gazdálkodási kötöttségeket eny­hítette. A korábbi gyakorlatitól eltérően az érdekelt vállalatok­nak tehát nem kell külön kérel­mezni és indokolni az előszállí­tásból származó készlettúllépést. Most már rajtuk a sor, hogy mi­nél több árut fuvarozzanak a m egr endelők nek. Folytatódott az országos elméleti konferencia A szocializmus fejlődésének időszerű kérdéseiről Szegeden kezdődött háromnapos tanács­kozás pénteken szekcióüléseken folytatta, munkáját. Az utóbbi időben megnöveke­dett a történelem, és ezen belül a felszabadulás Utáni korszak története iránti érdeklődés — emelték ki abban a szekcióban, ahol Huszár István, az MSZMP KB Pár.ttörténeti Intézetének igazgatója elnökölt. A „történel­mi utunk és a közgondolkodás” elnevezésű munkacsoport fel­szólalói rámutattak: hazánk felszabadulás utáni fejlődésé­nek szinte valamennyi időszaka igen különböző módon tükröződik n köztudatban. Különösen vonat­kozik ez a megállapítás a szocia­lista építés első időszakára, az 1948-tól 1956-ig terjedő évékre. A szekcióülésen többen felvetet­ték, hogy az ötvenes éveket vajon már helyesen értékeljük-e, s ugyanakkor hozzátették: az el­múlt három évtized értékelésének tekintetében .még jócskán van­nak fehér foltok. Mint mondot­ták: ahhoz, hogy a szocializmus fejlődésének változásait ponto­san fel tudjuk mérni, nagyon sok kutatásra van és lesz még szükség. A világgazdasághoz való felzár­kózás. a gazdasági szerkezet át­alakításának kérdései voltak a központi .témái a „Gazdasági út­keresés és megoldások a szocia­lista építés magyar .gyakorlatá­ban” című korreferátumhoz kap­csolódó szekcióban, amelynél« munkáját Sípos Aladár akadémi­kus, az MTA Közgazdaságtudo­mányi Intézetének igazgatója ve­zette. Heves vitát váltott ki az a hoz­zászólás, amelyben elhangzott: megnehezíti a világgazdasági vál­tozásokhoz való alkalmazkodá­sunkat, hogy késik az ipar szer­kezetének az átalakítása, s a ha­gyományos, a fejlődés által túl­haladott ágazatok az alkumecha­nizmusok eredményeként újból és újból visszaépülnek a gazda­ságba, jelentős forrásokat elvon­va a fejlődés lehetséges hordo­zóitól. Ezek a megoldások figyel­men kívül hagyják azt a tényt, hogy a jövőt nem lehet áldozatok nélkül építeni — vállalni kell a változtatásokkal együttjáró fe­szültségeket. Kulcsár Kálmán akadémikus­nak, az MTA főtitkárhelyettesé­nek vezetésével közgazdászok, szociológusok, politológusok vi­tatták meg a „Társadalom­kép és társadalmi folyamatok a 80-as években.” című témakört. A mélyreható, a kérdéseket külön­böző aspektusokból is megfogal­(Folytatás a 2. oldalon.) Zárszámadások a megyében Új elnök a majsai Jonathán élén — Különösen nagy vívmánynak tartjuk, hogy a tanyavilágban korábban csak a háztartással foglalkozó asszonyoknak, lá­nyoknak Is megfelelő munkale­hetőséget tudtunk teremteni — mondta dr. Vedres Ferenc, a Kis- kunmajsai Jonathán Termelő- szövetkezet most „leköszönő”, 63 éves elnöke a városi jogú nagy­község művelődési házában. Nem kis feladatot oldottak meg ebben a térségben az el­múlt években, ahogy ez tegnap délelőtt kitűnt a három helyen tartott részközgyűléseken. Már a kezdetektől a kistermelést a nagyüzem kialakítása mellett feltétlen megtartandónak tekin­tették, még akkor is, amikor a szabályozók ezeket az elképzelé­seket nem támogatták. Az évről évre folytatott eredményes gaz­dálkodás ellenére, itt, a rossz homokon nem váltak gazdag szövetkezetté, ugyanakkor az állandó szerény növekedéssel igyekeztek elérni, hogy a meg­termelt javaikat a „legvégsőkig” feldolgozzák: így a zöldséget szárítmánnyá, a szőlőt borrá, tár­sulásban vermuttá, a meggyet édesipari termékké, a baromfit úgynevezett meleg áruvá stb. A jelentős beruházási progra­mok velejárója volt a minden­kori pénzszűke, mégis így teremj tődött mindenki számára munka- alkalom és épült fel a teljes kö­rű vertikum. A nagyléptékű gon­dolkodást bizonyítja az is, hogy az egykori, szőlőt, rozst alig ter­mő homokon ma már nemzetkö­zi hírű termálfürdő áll. A búcsúzó elnök utódai számá­ra útravalót is hagyott. A mun­kaszervezet javításával, a ter­melékenység növelésével, a géppark cseréjével, a termálvíz mezőgazdasági hasznosításával, az ezzel fűtött fóliasátrakkal, ba- romíiólakkal még korábban ki­aknázatlan - tartalékokhoz jut­hatnak. S így a szövetkezet fej­lődése nem torpanhat meg. A ■ jelölőbizottság javaslata alapján a tagság elnöknek Vd- radi Károlyt (korábban elnökhe­lyettest), a szintén nyugdíjba vo­nuló dr. Várhegyi József keres­kedelmi és élelmiszer-ipari el­nökhelyettes utódjául Szikora Gyulát és termelési elnökhelyet­tesnek Gyöngyösi Pétert válasz­totta. Végezetül röviden az elmúlt esztendő eredményeiről: a ter­melési érték 437 millió forint, az árbevétel 992 millió forint volt, a nyereség pedig 55 millió 775 ezer forint. A dolgozók 6 száza­lék, eredménytől függő része­sedést kaptak. * Tiszakécskén a Solohov Ter­melőszövetkezetben, amelynek közgyűlésén ott volt Romány Pál, a megyei pártbizottság első tit­kára is, Budai István tsz-elnök sikeres évről és teljesítmények­ről számolhatott be. Mint em­lítette az újjászerveződött és je­lentősen megnagyobbodott gaz­daság harmadik esztendejében, vagyis 1986-ban érték el a leg­jobb eredményt. Ez elsősorban a szorgalmas tagságnak köszönhe­tő, valamint a jó szőlő- és gyü­mölcstermésnek, a növényterme­lés szerkezetében hozott változ­tatásnak, az állattenyésztésben a veszteségek csökkentésének, s * A hét elején tartották Kiskun, télegyházán, a Ldnin Termelő­szövetkezetben a zárszámadó részköz­gyűléseket. Laczkó Gyula, a tsz elnöke az 1985-ösncl jobb eredményekről adhatott számot a tagságnak. A részköz­gyűléseken választották meg a szövetkezet egyik elnök- helyettesét. Hegyi Lászlót. nem utolsósorban a két éve be­vezetett önelszámoló egységekre épülő érdekeltségi rendszernek. A Homokmégyi Aranykalász Tsz összes nyeresége 10,9 millió forint, melyből 2,5 milliót a Ka- locsakörnyéki Agráripari Egye­sülés tagsági részesedése adott. A növénytermelésben kiemelke­dően szerepelt a napraforgó, a búza és a zöldborsó, mindegyik hatezer forintos hektáronkénti nyereséget hozott. A húshasznú szarvasmarhatartás azonban az általános költségekkel terhelve már 2 millió forint veszteséggel zárt. Az idén a vetésszerkezet­ben a zöldbab és a szója is he­lyet kap, az állatlétszámot a ta­valyi szinten tartják, 320 tehén­nel, 2000 anyabirkával számol­nak. Üj terményszárító építését tervezik, amelyhez célrészjegyek jegyzésével járul a tagság. A Pálmonostori Keleti Fény Tsz-ben közepes eredményt ér­tek el tavaly, mintegy 6 száza­lékkal lett nagyobb 11,1 millió (Folytatás a 2. oldalon.) AZ IDÉN: VEGYES VÁLLALATOKAT ALAPÍTANAK Összhangban a bérek és a teljesítmények A Kecskemétvin fejlesztette tevékenységét KISZ—munkásör találkozó Jánoshalmán • Az alapítók baráti beszélgetésen idézték fel a 30 éve történteket a KISZ-fiataloknak. A munkásőrség megalakulásá­nak 30. évfordulója tiszteletére ünnepi megemlékezést tartottak csütörtökön, Jánoshalmán. A ren­dezvény szervezője, a nagyköz­ségi KISZ-bizottság, a jánoshal­mi alapítókat, a korábbi és a napjainkban szolgálatot ’teljesítő munkásőröket, valamint a helyi KISZ-fiatalokat hívta meg. Az ünnepségen Dobszayné Czir- ják Ildikó, a nagyközségi KISZ- bizottság ■ titkára köszöntötte a munkásőröket. Beszélt a testület­ben ténykedők becsületes helyt­állásáról. Ezt követően Gdl Mihály, a kiskunhalasi Brinkus Lajos muinkásőregység parancsnoka emlékeztetett a három évtizede történt eseményekre. A Jánoshal­mán megalakult két rajra, ame­lyek tagjainak jelentős része volt abban, hogy később a Brinkus La­jos egység elnyerhette a Vörös Csillag Érdemrendet, s napjaink­ra kilenc kiváló címet mondhat magáénak. Ezután a parancsnok emlékla­pokat és emlékérmeket adott át az alapítóknak. Végezetül Katus Zoltán, a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak titkára mondott beszédet. Ki­emelte, hogy ez az ünnepség vol­taképpen közös, hiszen az ifjúsá­gi szervezet ugyancsak az idén tavasszal ünnepli harmincadik születésnapját. Mint mondotta, a két szervezetnek mindik jó kap­csolatai voltak. Kérte, hogy a munkásőrök a jövőben is nyújt­sanak segítséget a KISZ-nek az ifjúság hazafias nevelésében. Az ünnepség után a művelődési házban baráti beszélgetéssel zá­rult a program. G. B. A szövetkezeti zárszámadások­kal egyidőben megkezdődtek a vállalatoknál is a múlt évet le­záró és az idei pénzügyi tervet jóváhagyó értekezletek. A válla­lati tanácsok üléseit megelőző munkahelyi, szakszervezeti, il­letve vezetői értekezleteken a ta­nácstagok már számbavehették a tervek megvalósítását, amelyről részletes írásos tájékoztatót is kapnak. Ennek alapján döntenek az adatok és tervek jóváhagyá­sáról. A Kecskeméti Borgazdasági Kombinátban tegnap ült össze a vállalati tanács. Hogy nem volt vita és nem hangzottak el bírá­ló szavak, annak két alapvető oka az, hogy a tagok (s a vállalat dol­gozói is) jól tájékozottak, más­részt a jövedelemtermelő képes­séget és az exportot növelve a Kecskemétvin kiemelkedő ered­ményt ért el a múlt évben. Si­mon Ernő, aj váillialati tanács el­nöke dr. Vidmann Ferencnét, a kombinát közgazdasági igazgató­ját kérte fel a teljesítmények is­mertetésére, illetve az írásos tá­jékoztató kiegészítésére. A 2 milliárd forint termelési értéket meghaladó vállalatnál a tervezett, bevételeket mintegy 10 százalékkal túlteljesítve, 5 szá­zalékos költségcsökkentés mel­lett 116,5 millió forint nyereséget értek el. A kombinát termelésének 60 százaléka exportra kerül, a kül­földi értékesítés a múlt évben Is számításaiknak megfelelően ala­kult. Borsódy Miklós vezérigaz­gató elemezte a tavalyi munkát. Kiemelte, hogy a dolgozók köré­ben érzékelhető a szemléletvál­tás: ragaszkodnak a vállalat­hoz, megbecsülik munkahelyü­ket, amiért áldozatvállalásra is képesek. Amikor szükséges volt, dolgoztak szabad napjaikon, sok munkatársa a karácsonyt, az új­évet is a munkahelyén töltötte. A helytállásért köszönetét mon­dott a vezérigazgató, s az idei esztendőre is hasonlót kért, miint mondotta: „megalapozottan kez­dünk, de előkészítő évnek tekint­jük az 1987-et, hogy az ezután következő esztendőben a szabá­lyozó- és adórendszer változása után is megfelelően fejlődhes­sünk !” A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium vezetése ne­vében dr. Kottái Bianca megkö­szönte a Kecskemétvin kiemelke­dő teljesítményét, különösen azt, hogy az exportvállalásaikat is túlteljesítették, új termékekkel jelentkeztek a piacon és a telje­sítményekhez igazodó, azzal ará­nyos bérezést valósítottak meg. 1986-ban naprakész, elemző közgazdasági munkával nyomon követték a termelés alakulását, a piaci igényeket, s ehhez alakítot­ták termékelőáliításukat, s az eredmények, teljesítmények függ­vényében változott a dolgozók ke­resete. Most az egész esztendő alapján a 13. hónapi fizetésnél is többet, 31 napra jutó munkabért vihetnek haza nyereségrészese­désként. Ebben az a legfonto­sabb, hogy megérdemelten. Idei terveiket is a piaci igé­nyekre és lehetőségekre alapoz­zák. Ennek megfelelően a minő­ségi termékelőállítás fokozása, a palackos italok exportjának bő­vítése. valamint a műszaki fej­lesztés a legfontosabb. Gyümölcs- feldolgozásra vegyes vállalatot Is létrehoz nyugat-európai partner­rel a Kecskemétvin, amelyben évente több ezer tonna jó minő­ségű sűrítményt állítanak elő. Ugyancsak előrehaladott tárgya­lások folynak egy szovjet part­nerrel Is közös érdekeltségű vál­lalat alapítására. Cs. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents