Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-19 / 42. szám
QQzdQ/QQpolitikQ y munka y Idjg/ílmémjck / PETŐFI NÉPE « 5 1987. február 19. BESZÉLGETÉS A MEGYEI TITKÁRRAL A TUDÁSSZOMJRÓL, A TELJESÍTMÉNY ÉS A KERESET ELTÉRÉSEIRŐL, AZ ÜZEMI ÖNÁLLÓSÁGRÓL, AZ INFORMÁCIÓIGÉNYRŐL Merre tart a MEDOSZ? Már kezdenénk az interjút, •amikor jó hírrel kopogtat a MEDOSZ megyei bizottsága titkárának ajtaján munkatársa: — Könnyebb életük lesz az izsáki nagyüzemi kisnyugdíjasoknak. A dolgozók közössége .felajánlotta, hogy az érdekeltségi alapból havi 3000 forintra kiegészítik az ennél csekélyebb nyugdíjból élők havi járandóságát. — Mennyivel csökken így a munkavállalók évi jövedelme? — kérdem a megye legnépesebb ágazati szakszervezetének titkárától, Rigó Sándortól. — Legalább 500 forinttal. Szívesen adják, mert rokonok, ismerősök, volt munkatársak napi gondjain enyhítenek.* Így döntöttek a kiskunhalasi és a helvé- ciai állami gazdaságban is. öntevékenység, felkészültség — Jól érzékelem, hogy növekedett az alapszervezetek, a szak- szervezeti bizottságok öntevékenysége? — Egyre nagyabb részt kell vállalniok a dolgozók érdekeinek védelméből. A növekvő vállalati önállóság következtében mind több ügy dől el a helyszínen. — Az üzemekben, a szövetkezetekben, a gazdaságokban dolgozó szakszervezeti tisztségviselők felkészültek-e a rész- és közérdekek okos egyeztetésére, ismerik-e az új rendelkezéseket, jogaikat és lehetőségeiket? — Tisztában vagyunk azzal hogy csak jó felkészültségű, tájékozott helyi szakszervezeti tisztségviselők alkalmazkodhatnak gyorsan a változó körülményekhez. Javaslatunk: az eddiginél is körültekintőbben szemeljék ki képviselőiket. A megválasztottak rendszeres képzéséről más szervekkel közösen gondoskodunk. — A tudásszomj fölkeltése volna a legfontosabb ... — A tisztségviselők egyre jobban érzik az önképzés szükségességét. — Márcsak azért is, mert esetenként a szervezett továbbképzéseken a felületes szervezés miatt a hozadék nincs arányban a pénz- és időráfordítással. Tisztség és mellékállás — Múltkoriban egy Duna melléki felelős műszaki vezető tisztségviselőnk panaszkodott a rosz- szul előkészített továbbképzésekre. A meghirdetett előadást az utolsó pillanatban lemondó meghívott „gondol-e arra, hogy vállalatomnak 1000 forintba kerül egynapos itt-tartózkodásom”. Ezért is kellene több és főleg magyarázóbb, gyakorlatiasabb kiadvány. Kedvelt a szakszervezeti bizalmiak zsebkönyve, Az alapszervezeti vezető testületek és tisztségviselők kézikönyve, az Útmutatók a különböző tisztség- viselők munkájához című tájékoztató. — Vagyis több információt! — Az üzemi önállóság, a vállalkozókészség erősödése, a helyi felelősség előtérbe kerülése megköveteli a tagság tájékozódását és tájékoztatását. Megszerveztük a rendszeres, feladategyeztető ágazati tájékoztatást. Több személyes találkozóra volna szükség. Néhány munkatársunk bátortalanul, késve jelzi a problémákat. — Jól tudom, a képzett szakemberek közül sokan húzódoznak a szakszervezeti munkától? — Több okból. Közrejátszik a mind több mellékállás, másrészt a tisztségviselők igen mérsékelt anyagi és erkölcsi elismerése. Termelékenység és jövedelem — Mit tettek a munka szerinti bérezés elfogadtatásáért, szélesebb körű, következetesebb alkalmazásáért? — A bérek és a vállalati jövedelmezőség érdemi összefüggéseiről 1983-tól beszélhetünk. A külgazdasági egyensúly javítása, a fogyasztás mérséklése érdekében azonban annyira megadóztatták a nagyobb jövedelmeket, hogy a munkabér alig-alig tükrözte a teljesítmény vállalati és népgazdasági hasznát. Mindez gyakran elfedte a munka színvonala és anyagi elismerése között kívánatos egyensúlyt, a megfelelő differenciálást. — Változtattak az előírásokon az észrevételek hatására? — 1985-ben. Az utóbbi években valamennyi gazdaság korszerűsítette anyagi érdekeltségi rendszerét. A legtöbb helyen figyelembe veszik a minőséget és a mennyiséget. Jó hatásúak a mozgóbérek, de ösztönzőbbek lennének, ha megkétszereznék eddigi, 15—20 százalékos arányukat. — Az elismerésre méltó, a szakszervezet által is támogatott ösztönző bérszabályozási formák bevezetésével sem teremtődött meg mindenütt a vállalati jövedelmezőség és az ott dolgozók keresetének összhangja. — Több példát is mondhatnék ennek igazolására. A Bácsalmási Állami Gazdaságot évek óta az országban a legjobbak között tartják számon. 1985-ben második volt. Mindezek ellenére az egy munkavállalóra jutó munkabér tekintetében még a Bács- Kiskun megyei gazdaságok sorrendjében is csupán hatodik. Csodálható, hogy a teljesítményekben elmaradnak a joggal várt, az eddiginél meghatározóbb változások? A fölösleges fékek visszafogják a létszámgazdálkodásban megkezdődött racionalizálási folyamatot is. — A kialakultnál céltudatosabb, a népgazdaságilag hasznos teljesítményeket hatékonyabban ösztönző bérszabályozási formákat támogat a MEDOSZ megyebizottsága? — Vitázunk az egyenlősdi mellett kitartó vállalati vezetőkkel, dolgozókkal. Érdekvédelem, taglétszám — Vajon a létszámcsökkenés, némely érdekütközés következtében nem csökken a taglétszám? — Néhány helyen többen kiléptek. Jánoshalmán például hu- szonketten távoztak, mert egy adott ügyben elégedetlenkedtek a szakszervezeti érdekvédelemmel. A 111 aligpszervezetben nyilvántartott tagok száma nagyjából változatlan. — A megyebizottság titkára szerint sikerült-e közreműködésükkel befolyásolni a dolgozók élet- és munkakörülményeit? — A szakszervezeti odafigyelésnek is köszönhető: 1986-ban sem spórolták meg az e célokra előirányzott összegeket. A megyei munkavédelmi felügyelőséggel közösen szervezett akcióknak is tulajdonítható, hogy kevesebb baleset volt tavaly, mint 1985- ben. Megyénkben 15 fő és 8 részfoglalkozású üzemorvos tevékenykedik. Gyakran előfordul, hogy az üzemorvosi munkát nemcsak a munkavédelem, a szociálpolitika, hanem a gazdaságosság, a termelés eredményességének segítése és a termelésben részt vevő dolgozók egészségének megőrzése szempontjából is értékelik az üzemi vezetők. Támogatjuk a lakásépítési akciókat és a dolgozók művelődését, az észszerűbb életmód feltételeinek javítását. Mivel sokan szenvednek úgynevezett foglalkozási ártalmakban, sokakat kínoz a reuma, gyógyfürdős üzemi üdülők, szobák építésére, bérlésére ösztönözzük a gazdaságokat. Űj tennivalók — Soroljon föl néhányat a MEDOSZ megyei bizottsága által kezdeményezett hagyományteremtő kulturális és sportrendezvények közül. — Megyei munkavédelmi vetélkedő, az ezrek által látogatott MEDOSZ-napok Kunfehértón, Kocsis Pál-kupa középiskolás atlétikai vetélkedő, megyei lövészverseny. — Végezetül: milyen sajátos feladatokra összpontosítják figyelmüket 1987-ben, fölkészültek-e új tennivalókra? — Tovább növekszik az alapszervezetek szerepe. Következésképp a megyei irányításnak is még alaposabban meg kell ismerni a hozzánk tartozó ágazatok és rétegek nem mindenben egyező nézeteit. Számítunk munkaerő-átcsoportosításokra. Az esetlegesen veszteséges vállalatoknál éberen vigyázunk arra, hogy a gazdálkodási érdekeket szolgáló kényszerintézkedések a lehető legkevésbé sértsenek egyéni érdemeket és érdekeket. Számítunk az új ifjúsági tagozatok kibontakozására. Heltal Nándor © AZ ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA a Kecskemét, Szabadság tér Luther-udvar melletti foghíjtelken kivitelezés alatt álló épület társasházlakásait megvételre ajánlja: 2+2 félszobás 98 m2-es lakás Irányára: 2 450 000 Ft. 2+2 félszobás 93 m—es lakás Irányára: 2 050 000 Ft. JELENTKEZNI LEHET az igazgatóság ingatlanértékesítési csoportjánál (Szabadság tér 5.). 438 Rendszerelemzési tanácskozás Szerdán a Magyar Tudományos Akadémián a rendszer- elemzéssel foglalkozó kutatók, mérnökök és közgazdászok részvételével tanácskozást rendeztek, amelyen megvitatták a módszer alkalmazásának hazai eredményeit és jövőbeli lehetőségeit. A rendszerelemző szakemberek a gazdasági és társadalmi élet legkülönbözőbb területein, a bonyolult helyzetekben meghozandó döntések előkészítéséhez adnak módszertani segítséget. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság, az MTA és az OMFB által összehívott tanácskozáson tíz előadás hangzott eL a hazánkban csaknem másfél évtizede alkalmazott döntéselőkészítési módszer gyakorlati eredményeiről. A rendszerelemzést hazánkban az elsők között a vízügyi szakemberek alkalmazták, a víztározók több célú felhasználására. TÖREKVÉSEK A BŐVÍTETT ÚJRATERMELÉSRE Beruházások Jánoshalmán A Jánoshalmi Petőfi Termelő, szövetkezet eredményesen zárta az elmúlt évet. A tervezettnél 5 millió forinttal magasabb volt a nyereségük. Jó pénzügyi alapokkal kezdik az idei gazdálkodást. Bátyai József elnökkel a zárszámadási közgyűlés után az idei tervekről beszélgetünk. — A két fő növényünket, a búzát és a kukoricát — ugyanúgy, mint az elmúlt esztendőben — csaknem 3 ezer hektáron termesztjük, amely szántóterületünknek több mint 80 százalékát adja. Ha az időjárás közbe nem szól, minden remény megvan arra, hogy elérjük a búzából a 6, a kukoricából pedig a 9 tonna hektáronkénti termésátlagot. Most még hó borítja az őszi vetéseket, bőven hullott csapadék, ezért reménykedünk, hogy a terveket teljesítjük — kezdi a beszélgetést. ■ Az állattenyésztésben meghatározó továbbra is a baromfiágazat. Erre az esztendőre — figyelembe véve az értékesítési árak. emelkedését — magasabb árbevételt terveztek kilogrammonként. A baromfira sokat áldoztak az elmúlt esztendőben. Űj előnevelő telepet, keltetőállomást építettek. Ez utóbbi .nemcsak a keltetőkapacitás növelését segíti, hanem gazdaságosabb is, mint a régi üzem. Jelentősen nőtt a kelési arány, amely önmagában is hozzájárul az eredményesség növeléséhez. A zárszámadási beszámolóban az elnök sokat foglalkozott a juhtenyésztéssel is. Megjegyezte, hogy tavaly az állattenyésztési ágazatot ez húzta ki a bajból. A tervezett 14 ezer helyett több mint 17 ezer hízott bárányt értékesítettek. — A háromezer darabbal több hízóbárányt elsősorban azért vállaltuk, hogy pótoljuk a kukoricatermesztésben jelentkező kieséseket, amelyeket a jég- és viharkárok okoztak. Megjegyzem, igen korrekt kapcsolat alakult ki a Gyapjú- és Textilnyersanyagfor- galmi Vállalattal, ugyanis több mint hétezer nagy súlyú, már hónapokkal túltartott hízóbárány, illetve kos értékesítése bizonytalan volt. A túltartásból származó veszteséget 3,5 millió forintra becsültük. Végül is az említett vállalat az összes hízójuk árát kifizette, sőt kártérítést is kaptunk. Hozzáteszem azt is, hogy a IV. negyedévben eladott nagy súlyú bárányok exportértékesítésé után az alapáron felül jelentős összeget fizetett — tájékoztat az elnök. Amit elmondott, jó példa a kölcsönös érdekek alapján történő együttműködésre. A felvásárló vállalatnak is érdeke, hogy megtartsa partnereit, a termelő üzem pedig a jövőben, is szívesen szerződik. Ebben az esztendőben egyébként 14 ezer bárányt hizlalnak a tervek szerint, a jövedelmezőséget alacsonyabbra irányozták elő. Az idei árközlések- ből ugyanis az derült ki, hogy a hízóalapanyag ára lényegesen jobban emelkedett, mint a kész hízóbárányé. Az idén a tavalyihoz hasonlóan, jelentős beruházásokat terveztek. A legnagyobb a csaknem 71 millió forintos költséggel épülő 120 ezres új korszerű pecsenye- csirke-nevelő, amelyet a Kunép Vállalattal szeretnének kivite- leztetnl. Az elképzelések szerint áprilisban kezdik a munkát és az Idén be is fejezik. A géppark növelésére, a juhtenyésztő épületek korszerűsítésére szintén sokat költenek. Erre az évre összesen 113 millió forint lesz a beruházások összege. — Tavaly elindultunk a termelésbővítő beruházásokkal, amit a Kunép Vállalattal közösen, rekordidő alatt sikerült megvalósítani. Idén továbbhaladunk ezen az úton. Soknak tűnik ugyan „z említett beruházások összege, de véleményem szerint a döntés megalapozott. Üj keltetőállomásunk már 5 millió naposcsibe kibocsátására alkalmas évente, ehhez az eddigieknél több tojás kell, ezért növeltük a törzsbaromfi-te- nyésztést. Rendelkezésünkre áll saját termelésből a gazdasági abrakszükséglet, takarmánykeverő üzemünkben jó minőségű tápot tudunk gyártani. Mindezekkel összhangban a már említett pe- csenyecsirke-ágazat férőhelynövelése a következő láncszem. Reméljük, hogy mindezzel jobban sikerül kihasználni termőhelyi adottságainkat, és tovább növeljük a termelés hatékonyságát — állítja az elnök. Az említett beruházásokkal nem kis kockázatot vállal a szövetkezet. A végső cél a tagság jövedelmének további emelése. Kereskedő Sándor • Faddi László karbantartó csoportvezető az elektronikus vezérlőberendezés előtt. • Horváth Ferencné gépkezelő a tojásokat ellenőrzi. (Méhest Éva felvételei) Szendvicsházak Szentendréről A SKALABAU Ipari Szolgáltató Gyáregysége Szentendrén mintegy három éve készít úgynevezett szendvicspanelokat a könnyűszerkezetes építkezésekhez. A 12 fős kollektíva által előállított oldalfalakból és tetőelemekből ipari, mezőgazdasági létesítmények emelhetők. A korszerű építőanyagból, amelyet kemény poli- uretánból gyártanak, mintegy 22 ezer négyzetméter készül évente. EXPORTCÉLÚ BERUHÁZÁS Az erdőgazdaság együttműködése az egyetemmel (Tudósítónktól.) Több éves hagyomány, hogy a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem tanárai előadások keretében itájékoztaftják a Gemenc! Erdő- és Vadgazdaság műszaki dolgozóit az erdészeti és faipari szakma fejlődésének legfrissebb eredményeiről. Az idén a tudományos Információk középpontjába az erdőgazdaság fafeldolgozásának ú| lehetőségeit állították az előadók. Különösen nagy érdeklődés kísérte dr. Hargitai Lászlónak, az egyetem faipari kara dékánjának előadását. Elmondta egyebek között, hogy a feldolgozásra szánt alapanyag méretei általában mind hosszban, mind átmérőben csökkennek. A technológiát tehát ehhez kell igazítani. A &azdaság vezetőinek megbízása alapján megállapodás született az egyetemmel. A faipari kar dékánjának irányításával a fa- feldolgozással foglalkozó szakemberek több nyugati technológiát tanulmányoztak. Végül is úgy döntöttek, hogy egy dán gépsort szereznek be az érsekcsanádi fűrészüzem rekonstrukciója során. A kiviteli terveket az egyetem szakemberei készítik, A gépsor árát az üzem termékeivel törleszti a gazdaság. Főként parkettát gyártanak tőkés exportra, A 120 millió forintba kerülő beruházás még az idén megkezdődik. G. J.
