Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-19 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESClJETEKl NEMZETKÖZI BÉKEÉV PETŐFI NÉPE ■ 'o u ■ ■■ V ■ .....__________m_'____________________________ A Z MtZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLII. évi. 42. szám Ára: 1,80 Ft 1987. február 19. csütörtök A hazai események mérlege Az ENSZ éve és a nemzetközi békeév magyarországi rendezvé­nyeinek összehangolására ala­kult nemzeti bizottság szerdián Várlconyi Péter külügyminisz­ter elnökletével megtartotta zá­róülését. A tanácskozáson Barabás Mik- lós, az Országos Béketanács fő­titkára számol t be az 1988-os béke­év hazat eseményeiről. Bevezető­ben a nemzetközi békeévvel kap­csolatos ENSZ-deklarációt Idézve hangsúlyozta, hogy a 'béke és a leszerelés nemcsak a kormányok, hanem a társadalmi erőik ügye is. A magyar társadalom széles rétegeit mozgósító eseménysoro­zat számos új elemmel gazdagí­totta a hivatalos államul szervek, a társadalmi szervezetek és a bé­kemozgalom kapcsolatát. Mind­ez tovább szélesítette a kormány­(Folytatás a 2. oldalon.) Terhe Dezső látogatása Kiskunhalason összevont taggyűlés a Ganz-MÁVAG-ban Lázár Györgyöt fogadta az olasz államfő • A hivatalos római látogatáson tartózkodó Lázár György miniszter- elnököt szerdán fogadta Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök la RÓMA Lázár Györgyöt, a Miniszterta­nács elnökét, aki Bettina Craxi olasz kormányfő meghívására hi­vatalos látogatáson tartózkodik Rómában, szerdán fogadta Fran­cesco Cossiga, az Olasz Köztár­saság elnöke. A magyar kormány­fő találkozott a törvényhozó tes­tület két házának, a szenátusnak és a képviselőháznak az elnöké­vel. Megbeszéléseket folytatott az olasz gazdasági és pénzügyi élet vezető képviselőivel. Francesco Cossiga államfő a Quirinale palotában fogadta Lá­zár Györgyöt. A két politikus mél­tatta a kétoldalú kapcsolatok eredményes fejlődésének nem­zetközi jelentőségét. Üdvözölték, hogy a kelet—nyugati kapcsola­tok javításáért mindkét ország aktívan tevékenykedik. Lázár György, a Palazzo Ma- damaban a szenátus épületében találkozott Amintore Fanfanival, a szenátus elnökével. Ezt köve­tően a képviselőházban, a Mon- tecitorióban megbeszélést foly­tatott Nildc Jotti asszonnyal, a képviselőház elnökével. A találkozón elégedettséggel ál­lapították meg, hogy a hagyomá­nyosan jó magyar—olasz kap­csolatok az élet minden terüle­tén kielégítően fejlődnek, és eb­ben nagy szerepe van a törvény­hozó testületek tevékenységé­nek is. Mindkét részről kinyilvá­nították, hogy a parlamenteknek és bizottságaiknak tovább kell munkálkodniuk az együttmű­ködés elmélyítésén. Magyar rész­ről kifejezésre jutott: hívei va­gyunk annak, hogy a törvényho­zó testületek szélesebb nemzet­közi keretek között is töreked­jenek a nemzetközi légkör javí­tására. A kontaktusok bővítésé­re ne csak a hagyományos ke­reteket, az Interparlamentáris Unió adta lehetőségeket használ­ják ki, hanem az Európai Par­lament által biztosított mozgás­teret is. Mindkét részről felhív­ták a figyelmet arra, hogy érde­mes lenne megújítani — a jelen­legi viszonyokhoz igazítva — a hetvenes években sikeresen mű­ködött magyar—olasz fórumok munkáját. Lázár György a két ház elnö­kének átadta Sarlós István, ez Országgyűlés elnöke jókívánsá­gait. A szívélyes hangulatú találko­zókon részt vett Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnö­ke, Kovács László külügyminisz­ter-helyettes, és Misur György, Magyarország római nagykövete. Terbe Dezső, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottságának titkára tegnap Kiskunhalasra lá­togatott. A városi pártbizottsá­gon Szabó Miklós első titkár fo­gadta és tájékoztatást adott Kis­kunhalas és vonzáskörzete tár­sadalmi, politikai, gazdasági fej­lődéséről. A megbeszélést követően a kis­kunhalasi városi vezetők kísére­tében megtekintette a város kö­zelmúltban átadott épületeit, és a Kossuth Lajos utcai városrész befejezés előtt álló átépítését. A városnézés után Terbe De­zső a majdnem 600 dolgozót fog­lalkoztató Ganz-MÁVAG kis­kunhalasi gépgyárába látogatott, ahol találkozott az üzem párt- és gazdasági vezetőivel. Itt eszme­cserét folytattak a dolgozókat érintő legfontosabb politikai, gazdasági kérdésekről, a leány- vállalati gazdálkodási formából adódó lehetőségekről. A tanács­kozást követően Csányi József a gyár igazgatója és Szűcs János, a pártvezetőség tagja mutatta be az üzem munkáját. A délutáni órákban a megyei pártbizottság titkára részt vett a gyár összevont párttaggyűlé­sén, ahol megvitatták a párt­munkában elért 1986. évi ered­ményeiket, valamint a Központi Bizottság elmúlt év végén hozott határozatainak végrehajtásához szükséges helyi tennivalókat. A tőkés export növelése érdekében szervezeti változásokról foglalt állást a taggyűlés. Az ülésen fel­szólalt Terbe Dezső is, aki elis­merését fejezte ki az elért ered­ményekért és felhívta a figyel­met a megyei pártbizottság ha­tározatából adódó legfontosabb feladatokra. PÁRBESZÉD ELADÓK ÉS GYÁRTÓ KÖZÖTT TJj sütőipari termékek Választékbővülésre számíthatnak a kecskemétiek A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat tegnap meghívta a kereskedelmi vál­lalatok, szövetkezetek, vala­mint a megyeszékhely na­gyobb üzleteinek vezetőit, hogy megvitassák a kenyér, az édesipari termékek, vala­mint száraztészták forgalma­zásának eddigi tapasztalatait, egyeztessék a választékbőví­tés lehetőségét és bemutassák új termékeiket. Bajzák Béla igazgató a vál­lalat tevékenységét, törekvé­seit, valamint lehetőségeinek korlátáit ismertette. Mit tett és mit akar a sü­tőipar? Felmérte a kecske­méti üzletekben a kínálatot, mind a reggeli, mind a dél­utáni időszakban, s ennek alapján javasolja: a 44 süte- mánykészítményükből (dúsí­tott termékeknek mondják) és a 12-féle pékárujukból, vala­mint igen sokféle száraztész­táikból rendeljenek többet, hogy a keresettebbeknek (az említettek mintegy fele az) nagyobb részét még 17—18 óra között is megvásárolhas­sák a vevők. De záróra előtt is legyen még egy kiló ke­nyér az utolsó vásárlónak. Gyártó és eladó egyaránt jól tudja, nem lehet pontosan ki­számítani a keresletet. Ami viszont biztató: egyetértenek abban, hogy a választékot bő­víteni lehet és kell, ehhez van kínálata a sütőiparnak. Mi a kereskedők gondja? A konténerekbe zsúfolt szép Bácska-kenyér csúnyán ösz- szetöredezik (válasz: módosí­tás lesz), mostanában nem kapnak pogácsát (ráfizetéses, árát növelni kellene), nincs tartóskenyér (lesz, mihelyt be tudják szerezni a szükséges, de különleges csomagolófó­liát), a Bácska- és a francia­kenyerek minősége változó (a kifogások ismertek, már meg­oldották a technológiai gon­dot, egyenletes és jó minősé­• Nézik és kóstolják a Kecske­méti Sütőipari Vállalat régi és új termékeit a tanácskozásra és be­mutatóra meghívott kereskedők. (Pásztor Zoltán felvétele) get ígérnek, nincs címke a rozskenyereken (az előírás szerint az egy kilogrammnál kisebb termékekre nem kell tenni), sok új termék eltűnik (egyik ok: az alapanyagok ára nő, a terméké nem emelked­het, ezért veszteségessé válik nem tudják gyártani). Az eszmecsere után a sütő­ipari vállalat bemutatta ter­mékeit. Meglepetést keltett az olcsó és szemre is tetszetős száraztészta-választék, amit eddig kevésbé ismertek a ke­reskedők. Az új termékek kö­zül bizonyos, hogy a legna­gyobb sikert a korpás kifli —, amit diákkiflinek keresz­teltek, nagyobb méretű és 30 fillérrel drágább mint a ha­gyományos — aratja majd. De keresletre számíthatnak az új, négyfajta ízű teasüte­ménnyel, valamint érdekes, mondhatni „otthoni tovább­fejlesztésre érdemes” új ter­méke a kecskeméti vállalat­nak a mákos kuglóf is. A gyártók vállalkoznak, a kereskedelem érdekelt a for­galmazásban, reméljük, mi vásárlók ezután elégedetteb­bek leszünk. Cs. I. IX. DUNA MENTI FOLKLÓRFESZTIVÁL Gazdag programot ígérnek a szervezők „A Duna 2800 kilométer hosszan — a Fekete-erdő­től a Fekete-tengeriig — kapcsolja egymáshoz a két pántján élő népeket. A Fo­lyó közöis sorsunk, múltunk, jelenünk és jövőnk záloga. A folyó a Duna mentén élők barátságát, egymás­ra utaltságát szimboli­zálja” — olvasható a Tol­na Megyei és a Bács-Kis- kun Megyei Tanács „Hi- vogatójában”. Tolna és B ács-Kiskun kilencedik alkalommal vár­ja július 15—19. között a Duna 'mentén élőiket nép­táncuk. népzenéjük, nép­viseletük seregszemléjére. Baján, Decsen, Kalocsán és Szekszárdin kerül sor ez­úttal a IX. Duna menti folklórfes zt tv á 1 eseményei­re. A rendezők most is kő. vetik az előző rendezvény- sorozatok hagyományait, de új programokat is Igye­keznek meghonosítani. Új­donság lesz a bácskai táj­egység népi gasztronó­miájának és tárgyaik otó népművészeti alkotásainak 'bemutatása, a portugál, finn és egyiptomi tánc- együttes bemutatkozása. A Duna menti országokból csaknem ezer táncos rész­vételére számítanak. Bács-Klskun megyében ez idő tájt Kalocsa és Baja áll majd az érdeklődés kö­zéppontjában. Az örtnau pos rendezvénysorozaton kiállítások, szakmai be­mutatóik, halléfőző verseny, népművészeti kirakodóvá­sár, népzenei együttesek és népdalkor ök műsorai és sok más, az érdeklődésre joggal számot tairtó ren­dezvény várja majd az ér­deklődőket. A IX. Duna iménti folklórfesztivál ered., ményhirdetése, a dnjjak át­adása Decsen lesz július 19-én. A rendezvénysoro­zat záróaikitusaíként Ka­locsán a külföldi együtte­sek baráti találkozóját tart­ják majd. T T. I A TERVEZETTNÉL ELŐBB! Regi< ^nális vízmű épül a Fel ső-Kiskunságban Már negyedszerre került napirendre a kunszent- miklósi városkörnyéki bizottság ülésén a térség ivóvízellátása. Most Szabadszálláson egyeztették terveiket a tanácsi vezetők; immár komoly remé­nyekkel, hogy végre lesz megoldás. Kellenek is a biztató hírek, hiszen Kunszemtmik- lóson és a folyam menti falvakban időnként iigen aggasztó a helyzet. Dunavecsén egy vállalkozó ked­vű kisiparos például azt javasolta a tanácsnak, hogy palackozzák, és „Vecsei büdös” néven forgal­mazzák a csapokból nyert .nedűt. (A víz ásványi- anyag-itairta'ima biztosan magas, mert erősen iszap- szagú.) Másutt inkább a mennyiséggel van baj. Szaikszentmártonban évek óta szüneteltetik a be­kötéseket; kicsi a kutak hozama. Terv már régóta létezik az egységes rendezésre. Egy olyan folyamparti vízbázis megépítését javai- solják a szakemberek — a taissi Gudimann-fok kö­zelében — amelytől csővezetékeken elég vizet kap­na az érintett terület több mint húszezres Lakossá­ga. Az elképzelések eddig papíron maradtak. Sokáig úgy tűnt, nem lesz elegendő pénz a nagyberuházás­hoz. Központi támogatásban ugyanis nem remény­kedhettek az érintettek. A VII. ötéves terv kerete olyan térségek gondjainak gyors megoldására kel­lett, ahol erősen eiián-ikioridosak va,gy nitrátosaik a források. A terv is veszélyben forgott már. A helyi veze­tőknek, a lakosság kérésére, egyedi — kisebb táv­ra szóló — megoldásokat kellett volna szorgalmaz­niuk. A megyei tanács azonban, a helyzetet látva, módosította eredeti elképzeléseit. A végrehajtó bi­zottság 1986. december 23-ai ülésén elfogadta a kis­térségi vízműről szóló előterjesztést; egyetértett az­zal a javaslattal, hogy az építkezés első ütemét még ebben a .tervidőszakban megépítsék, jóváhagy­ta, hogy megyei alapból 80 millió forinttal segítsék a munkákat. A teljes elkészültével 210 millió forintra becsült beruházásnak a következő három évben megépülő egysége 5—8000 köbméter vizet ad tíznaponta. Ehhez kapcsolódik majd — .már a második ütem­ben — a víztisztító és a? öt település ellátását szol­gáló távvezeték. Ha teljesen elkészül: a következő fél évszázadban elegendő jó minőségű vizet ad az érintett településeknek. A tárgyalásdkon — (,gy a szabadszáEási elnöki értekezleten is — már a tennivalók egyeztetése tör­tént. Az építkezést gazdasági társulás finanszíroz­za. A tanácsok megbízták az Észaik-BácsnK isikun Megyei Vízmű Vállalatot, hogy a kiviteli terveket készítse el, és a beruházás megvalásítását vállalja maigára. Szaikszentmárton és Hass tanácsa a parti terület mielőbbi átadását ígérte. Több község, az előkészítő munkák felgyorsulása miatt, átütemezte terveit, így a kezdéshez hamar együtt lesz a kellő összeg. Indokolt voLna a beruházás ütemének gyorsítá­sa is — derült ki a szabadszállási tanácskozáson — de a feltételek ehhez hiányoznak. A Felső-Kiskun­ságban olygp. ütemű a községfejlesztés, hogy a meg­levő 'összegek duplája Is kevés lenne. Évtizedes le­maradást kell pótolniuk: utak, járdák, alapellátást nyújtó intézmények hiányoznak. De a legfontosabb — szögezték le a tanácsok vezetői —, természetesen a víz. Ezért kell összefogni most minden erőt. Farkas P. József KALOCSA KÖRNYÉKÉN MÉLYÍTETTÉK A CSATORNÁKAT A hó haszna a mezőgazdaságban Amilyen sok kárt, zavart oko­zott az érkezése, olyan csönde­sen, szinte észrevétlenül távo­zott, illetve távozik az az óriási mennyiségű hó, amely januárban néhány nap alatt zúdult az or­szágra. A szerdai jelentések sze­rint az általában 25—30 centi- méteres, helyenként még annál is vastagabb hórétegből, a he­gyes-dombos vidékek kivételé­vel, már csak kisebb-nagyobb foltokat látni a határban, s ha még néhány napig kitart az eny­heség, akkor hamarosan már ezeknek Is csak az emléke ma­rad. A jelentésekből egyébként az Is egyértelműen kiderült, hogy a mezőgazdaság számára talán csak mllliárdokban kifejezhető hasz­not hozott, az ipari üzemeknek sok kárt, a városi lakosságnak sok bosszúságot okozó hó. Kü­lönösen jól jellemzi ezt Csongrád és Hajdú-Bihar megye példája. Mindkettő fontos gabonatermő terület, s mindkettőben komoly Nincs belvízveszély veszélyben voltak az őszi gabo­nák, tehát az idei kenyérnekva- ló. Csongrádban, döntően a ha­vazásnak köszönhetően, az idén eddig csaknem 100 milliméter csapadékot kaptak a földek, sez a sokévi átlagnak éppen kétsze­rese. Óriási szükség volt rá, mert hiszen tavaly, az esztendő utol­só néhány hónapjában mindösz- sze 23 milliméter eső áztatta a megye földjeit, s a szokatlan ará­nyú őszi—téli aszályban csak síny­lődött a talajban a mag, illetve a zsenge vetés. Különlegesen szerencsés kö­rülménynek számít, hogy az olva­dással párhuzamosan fölenge­dett a föld fagya is, s így a las­san, fokozatosan olvadó hó aka­dály nélkül beszivároghatott a szomjas talajokba. Ennek kö­szönhető, hogy a legbizakodób­bak várakozását is felülmúlva a* óriási mennyiségű hó olvadása nem okozott számottevő mérté­kű, csak nagy költséggel elvezet­hető belvizeket. Bács-Kiskun és Fejér megyé­ben, ahol viszonylag több víz­folt alakult ki, az általános gya­korlattól eltérően ezúttal nem arra törekszenek, hogy elvezes­sék a vizet, hanem inkább a megőrzésére igyekeznek módot találni. Bács-iKiskun megyében lezárták a vízgyűjtők zsilipjeit, alkalmi gátakkal eltorlaszolták a vízelvezető csatornákat, hogy mi­nél többet megőrizzenek az aszálytól oly hosszú ideig vesze­delmesen sanyargatott földek számára. Kalocsa környékén, ugyanilyen céllal, s együttesen körülbelül 30- kilométer hosszú­ságban még ki is mélyítették a csatornákat. így, több éltető in­gyenvizet tudnak tárolni ben­nük. Fejér megyében. ugyancsak erőfeszítéseket tesznek a kincset érő hóié hasznosításáért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents