Petőfi Népe, 1987. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
A SZABÁLYOZÓVÁLTOZÁS HATÁSAI TÉLIESÍTETT ÉPÍTKEZÉSEK — KIS LEMARADÁSOK Hogyan alkalmazkodnak? Dr. Tobak István, a Kecskeméti Baromfilcidolgo'/.ó Vállalat vezérigazgatója: — A közgazdasági szabályozók általi meghatározott feltételrendszer az idén több, a gazdálkodást érzékenyen érintő ponton megváltozott. A baromfi exportja és a belföldi értékesítés eddig is állami támogatásban részesült, a népgazdaság költségvetési egyensúlyát ismerve nem számíthatunk és nem is számítunk a támogatás mértékének növelésére. Alapvető követelmény a belső tartalékok még alaposabb felkutatása, a költségek lehetséges mértékű csökkentése, ami elsősorban a kapacitások jobb kihasználásával, az export fokozásával szeretnénk elérni. Az ehhez szükséges alapanyag megteremtését jól szolgálják a felvásárlási árak terén hozott intézkedések. Törekszünk a tőkés piac bővítésére, a VII, ötéves tervben megfogalmazott szovjet igények pedig lehetővé teszik a rubelexport további növelését. Belföldön a hagyományos termékeinken túl újabbakkal jelenünk meg. A baromfihús mellett kínálunk továbbfeldolgozott árut és baromfikonzervet is. A termelés fokozásához szükséges feltételek megteremtésével számoltunk terveinkben. Gépi kapacitásaink adottak, a kétmű- szakos feldolgozáshoz szükséges létszámtöbbletet új foglalkoztatási formában kívánjuk megoldani. Rendkívül fontos, hogy dolgozóinkat „mozgósítani tudjuk”, amiKÖRKÉRDÉS V. hez megfelelő anyagi érdekeltségi rendszert alakítunk ki. A személyi jövedelmek meghatározásának, a béremelésnek kiemelt szerepe van. Mindezt azonban megnehezítik, kockázatossá teszik az idei keresetszabályozási formák. A béremelés lehetősége alapvetően az adott év hatékonyságától, eredményességétől függ, míg korábban a bázisidőszak hatékonysága garanciát adott a következő évihez. Az 1987-es tervünk kialakítása még nem fejeződött be, a vállalat önálló egységeiben most tárgyalunk erről. A nagyobb termelést, az export növelését dolgozói kollektívánk vállalja, az ehhez szükséges akarat és céltudatosság megvan. Kiss Imréné, a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz főkönyvelője: — Az 1987. január 1-jei változások az állattenyésztést érintik nagyobb mértékben. Itt emelkedtek az átvételi árak. Szövetkezetünknél pedig éppen ezeknek az ágazatoknak csökkent a súlya az utóbbi években, ezért a változásokat kevésbé érzékeljük. A felhasznált ipari termékek árváltozásai előre nem ismertek. Sokszor csak akkor derül ki az áremelkedés, amikor vásárolni mennek az anyagbeszerzők. Sajnos, az ipari árak emelkedését nem lehet kivédeni. Valamit azonban javíthatunk a helyzeten, ha az eszközöket hatékonyabban használjuk fel, mint korábban. Jobban oda kell tehát figyelnünk. Például egy traktor időben elvégzett, kisebb javításával meg lehet akadályozni egy későbbi, komolyabb meghibásodást. Az úgynevezett emberi tényezőben van még tartalékunk. Ugyancsak ehhez a területhez tartozik a munkaszervezés is. Fontos, hogy időben ott legyen az anyag, ahol felhasználják. Ne kelljen várakozniuk a dolgozóknak. A Lenin Tsz vezetősége mindent megtesz azért, hogy kivédje a szabályozók negatív hatásait. Kerestük annak lehetőségeit, hogy a jövedelmezőbb ágazatoknál növekedjék az árbevétel. Ezt példázza, hogy az autójavító üzembe átcsoportosítottunk dolgozókat az alaptevékenységből. Az Intézkedés kettős célt szolgált: egyrészt a munkaerő jobb kihasználását, másrészt a nagyobb jövedelem megtermelését. A gazdasági vezetők igyekezetét, s a döntések helyességét igazolja, hogy 1986-ban nagyobb eredményt ért el a szövetkezet, mint az azt megelőző esztendőben. Pedig a feltételek időközben szigorodtak és az időjárás sem kedvezett. 1987-re is az a célkitűzés, hogy növelni kell eredményünket a szigorúbb szabályozók ellenére is. Ügy ítéljük meg, hogy még mindig vannak tartalékaink. G. E.—G. B. ZSANAI EGYETÉRTÉS TSZ: Rossz adottságok, jó eredmény • Szavaznak a küldöttek. (Tóth Sándor felvétele) Ünneplőbe öltözött emberek gyülekeznek pontban tíz órakor a a Zsanai Egyetértés Termelőszövetkezet ebédlőjében, hogy az elkövetkezendő órákban döntsenek: az egész tagság elé kerüljön-e az elmúlt év gazdálkodásáról, az idei tervekről szóló beszámoló? ök a gazdaság egyes munkaterületein dolgozók küldöttei. Nagy csönd van, míg az elnök, Bárány Károly, a zárszámadási mérlegről szól: — A szövetkezet termelési szerkezetében meghatározó földjeink minősége. Mint tudják, területünk buckás futóhomok, amely legnagyobb részben talajvédő gyepnek, vagy erdőgazdálkodásra alkalmas. A termőhelyi adottságaink tehát igen kedvezőtlenek. Mégis, a község lakossága döntően földműveléssel és állattartással foglalkozik itt, a gazdaság keretein belül. A mezőgazdasági főágazatunkon kívül az iparikereskedelmi főágazatban adunk mu nk a 1 eh e t ő s é get. Az almás fizetett — A múlt év aszálya éreztette hatását a növénytermesztésben. A búza és a rozs gyengén fizetett, a dohány sem ismételte meg az előző év jó terméseredményét. A nagyüzemi szőlő fagytól és aszálytól szenvedett, a kieséseket az árkiegészítés és az állami biztosító térítése ellensúlyozta. Nem volt túl sikeres az erdőtelepítés sem, de az almásról a tervezettnél nagyobb termést szedtünk. A juhászat, a háztáji ágazat várako- * záson felül teljesített, köszönet érte. A géphasználati szakcsoport működése óta csőikként a gépműhely szerepe, bár az itteni munka költségtakarékossága figyelemreméltó. A tehergépkocsi-üzem kapacitáskihasználtsága miatt ismét veszteséges. A lakatosüzem 51 százalékban teljesítette árbevételi tervét. A temizolüzem azonban megfelelt az elvárásainknak, sőt a szokatlan és nehéz körülmények ellenére jelentősen hozzájárult a szövetkezet eredményéhez. — Mindezek után örömmel jelenthetem, hogy az Egyetértés Tsz az 1986-os évben fennállása óta a legmagasabb eredményt érte el, tiszta nyereségünk 9,066 millió forint. Ebből azonban 4,8 millió forintot nyereségtartaléfcként kezelünk. Így az idei év termelőalapjait megteremtettük és telje, .sítettük az állammal, a bankkal és más intézményekkel szembeni kötelezettségeinket. A felcsattanó taps mindenki örömét jelzi. És máris szólásra emelkedik egy idősebb, ősz ember, Gazdag István növénytermesztési brigádvezető. — Huszonnégy éve vagyok itt, de ilyen rossz búza- és rozstermést még nem láttam. A dohányhoz, amilyen jól indult, nagy reményeket fűztünk, mégsem sikerült. Az idén jobban oda kellene figyelni az e körüli munkák szervezésére, a palánták időbeni érkezésére és a minőségükre is. Felszólal a közgazdász — A közgazdász szemszögéből szeretnék egy-két dolgot világo7 sabibá tenni — Péter Dénes, köz- gazdasági vezető kezdi így mondandóját, — Sokan félreértik a dolgainkat. Mondják, azért stabil a szövetkezet gazdálkodása, mert az állam támogat bennünket, hiszen a különbözeti földjáradék jelentős összeg. Igen, de azt is tudomásul kell venni, hogy 1986- ban a 13,9 millió forintos dotáció mellett 12,1 millió volt a különféle adó. Való igaz, mi nem álltunk és nem is akarunk beállni a siránkozók sorába, de azt igenis szeretnénk végre elérni, hogy a munkánkhoz elengedhetetlenül szükséges, többször kért megyei támogatást megkapjuk. Még egy: jó lenne hosszú távon gondolkodni, hogy a lelkiismeretes — ezt már bizonyítottuk — munkánk gyümölcse biztos legyen. Ezt az utóbbi 26 hónapban hétszer módosított szabályozók vajon lehetővé teszik? A kérdés „a levegőben marad”. Dr. Murányi Jánosnak, a Kiskunsági Teszöv ellenőrzési irodavezetőjének dicsérete töri meg a csendet: — A szabályozóik ellenére a Kiskunságban sok gazdaság vezetője lennie boldog ilyen eredménnyel, mint az önöké. Igen szerencsésnek érzem, hogy a tsz minden tevékenységéről folyamatosan készül értékelés. Így a szakemberek idejében látják, mely ágazatok, milyen költségekkel, milyen eredménnyel dolgoznak. A változtatás innen már csak egy lépés. Lajkó Lajos, a község vb-tit- kára kér szót: — Együtt örül a község a gazdasággal, hiszen az itt élők mintegy hatvan százaléka a szövetkezetben dolgozik. Tavaly jó néhány szövetkezeti tag tanyáján ünnepeltek, több mint 1,9 millió forintért 10 ezer 400 folyóméter villamos hálózati vezeték készült el. Elfogadott elképzelés — Kérem a küldötteket, szavazzanak, a beszámoló a közgyűlés elé kerüljön-e? — Az elnök kérdésére valamennyi kéz a magasba lendül. Következnek az 1987-es tervek. A kalászosok közül az idén csak rozsot termesztenek. Az erdészeti ágazatban eleve veszteséggel számolnak, a juhászaiban azonban — szerény mértékű — nyereséggel. A háztáji ágazat múlt évi fellendülését, a termelési kedvet a gazdaságban minden erővel igyekeznek fenntartani. Aj ipari-kereskedelmi főágazat fémszerkezetgyártói év elejétől átalányelszámolású egységként dolgoznak. Beruházások: feltétlenül szükséges a dohánypalántanevelő- telep és a dohányválogató kialakítása, melyekhez a megyei tanács segítségét szeretnék igénybe venni. A közgazdasági vezető mondja: — Az összegezett adatok alapján az 5,7 millió forintos tervezett nyereség biztosítja, hogy a kötelezettségeinknek megfeleljünk. A személyi jövedelmek szerény növeléséhez azonban ezt túl kell teljesítenünk. Gál Eszter Hétvégi műszakokkal pótolják a kiesést Az ipari ágazatok közül — a házgyárak kivételével — az építőipar dolgozik a legmostohább természeti körülményele között. Az állandóan változó, ideiglenesen telepített munkahelyeken ritkán van az Időjárás viszontagságaitól védő tető az építők feje felett. Ha esik az eső, fúj a szél, vagy éppen havazik, az éves terv- feladatok teljesítése és a határidők pontos betartása érdekében, akkor is dolgozni kell. A megye építőipart vállalatainak hogyan sikerült a hideg téli napokra is folyamatosan munkalehetőséget teremteniük? Festés-mázolás kedvezménnyel Az Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnél a hirtelen havazás az anyagbeszerzésben és -szállításban okozott átmeneti gondokat. Három kiemelt munkahelyen, a kecskeméti Ók oil légiómban, a Batthyány utéa 9. szám alatt a Vám- és Pénzügyőrség épületén, a Lestár tér 1. szám alatt pedig lakóépület korszerűsítésén dolgoznak. Emellett számtalan kisebb munkát és lakossági szolgáltatást végeznek. Ez utóbbit a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan kedvezménnyel; a téli időszakban a festést-mázolást és hidegburkolást tíz százalékkal olcsóbban vállalták. A nagy hideg ellenére is megvalósították a teljes foglalkoztatottságot, csupán egyetlen munkahelyen kellett néhány napos fagyszabadságot kiadni. Feszített ütemterv A Bács-Klskun Megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnak ilyen éve még nem volt; a fagyos időszakban minden dolgozójukat zárt épületben tudták foglalkoztatni. Így nem kellett külső munkahelyet fenntartaniuk. Feszített ütemterv alapján májustól novemberig elvégezték az előkészítő munkálatokat, előre megteremtették a téli munkavégzés feltételeit. A kitűzött cél az volt, hogy lehetőleg nagy munkahelyeken minél több embert tudjanak dolgoztán! és a téli energiafelhasználási költségek a végleges központi fűtés üzemeltetésével csökkenthetők legyenek. Az előrelátó elképzeléseket a kiemelt munka helyeken mar ad é ktal an ul sikerült megvalósítani. A kecskeméti színház felújításán körülbelül kétszázan dolgoznak, hatékonyan és teljíeskörűen foglalkoztatják a helyi építésvezetőséget. A januárban megkezdett aranyozási és gipszmunkák nyolchónapos átfutási ideje is indokolta az alapos felkészülést. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat nagy beruházásán, a vízi szárnyas-feldolgozó csarnok építkezésén ötven kubikos betonozott, jelenleg további munkaterületeket készítenek elő. Az Alföldi Cipőgyár Nap utcai'telepén a kéthajós csarnokban is hamarabb készült el a központi fűtés, mint a vasalt aljzat vagy a légtechnikai berendezés. Az épület egy részét már átadták az üzemeltetőnek raktározási célra. Az ideális munkaterületek és a jó szervezés következtében a dolgozók önként vállalták a hat és fél óra helyett a napi nyolcórás munkaidő ledolgozását. Hasonlóan eredményesen tevékenykedtek a vidéki építésvezetőségek. Az Épszer Vállalatnál a rendkívüli hideg tél ellenére húsz százalékkal többet termeltek, mint a múlt év hasonló időszakában. Végleges fűtéssel A Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalatnál nem kedvezett a téli időjárás az alapozási és panelszerelési munkálatoknak. A mélyépítő és szerkezetépítő üzemigazgatóság 3—4 hét lemaradásban van. A nagy hidegben egy hét fagyszabadságot kellett elrendelni. A lemaradást márciustól hétvégi műszakokkal kívánják behozni. Kecskeméten a széchenyivárosi 16 tantermes gimnáziumban és az új lakóépületekben, valamint a Batthyány utcai építkezésen alakítottak ki téliesített munkahelyeket. A végleges fűtéssel ellátott létesítmé• A kecskeméti színház felújításán az aprólékos és nagy szakmai tudást Igénylő aranyozási és gipszmunkákat végzik az építők. (Tóth Sándor felvétele) nyékben a kőművesmunkától a befejező szakipari tevékenységekig minden területen foglalkoztatták a dolgozókat. A teljesítmény elérte az építőipar évszaknak megfelelő átlagát. A nagy havazás szállítási gondokat okozott. Az előregyártásban a kétnapos energiakorlátozás miatti termeléskiesést hétvégi műszakkal pótolták. Többet, mint tavaly A Kiskunhalas} Építőipari Vállalatnak sikerült fenntartani a termelés folyamatosságát. Így például Kiskunhalason a Kossuth utcai nyolcvan lakás, a tűzoltó- laktanya és a gyógyszertári raktár építésénél, a sóstói csárda felújításánál, a szakmunkásképző intézet bővítésénél és a kiskunfélegyházi kórház keleti szárnyának rekonstrukciójánál alakítottak ki fűtött munkaterületeket. Az időjárás csak néhány alapozási és szerkezetépítési munkán hátráltatta az építőket. A havazással beállt nehéz közlekedési viszonyok miatt három nap fagy- szabadságot rendeltek el. Az Idén jobb szervezéssel hárommillió forinttal termeltek többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Kisvágó Árpád Az érték nélküli üveg is értékes! TISZTARA MOSOTT, CÍMKE ÉS ZARÓKUPAK NÉLKÜLI RÉBIÉTELES, BÉBIITALOS ÜVEGEIT visszaváltja az Univer szövetkezet DARABJÁT 1,— FT-ÉRT. Kecskeméten a városközponti, a petőfivárosi, a piaci, a hunyadivárosi és a széchenyivárosi ABC-áruházakban, Városföldön és Hetényegyházán az üzletházban, Kerekegyházán az ABC-áruházban, Fülöpházán és Kunbaracson a vegyesboltban, Agasegyházán az áruházban és a vegyesboltban, Ballószögben a vegyesboltban, Orgoványon a kisáruházban, Jakabszálláson az ABC-áruházban, Lakiteleken a piaci élelmiszerüzletben, Nyárlőrincen és Lászlófalván az önkiszolgálóboltban.
